341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelete az otthonteremtési kamattámogatásról.

341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelete az otthonteremtési kamattámogatásról. A Kormány a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény 91. § (1) bekezdés e) pontjában, a 19. § tekintetében a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 235. § (1) bekezdés a) és g) pontjában, és a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény 30. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében, valamint az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Értelmező rendelkezések 1. § (1) E rendelet alkalmazásában: 1. bekerülési költség: a következő kiadásoknak ténylegesen megfizetett, telekárat nem tartalmazó, lakásra jutó hányada: a) a lakás épületszerkezeteinek, közös használatra szolgáló helyiségeinek és központi berendezéseinek építési költségei, b) a lakások rendeltetésszerű használhatóságát biztosító ba) helyiségeinek, bb) tároló helyiségek, ideértve a különálló épületben megvalósuló tüzelőanyag-tároló, a lomkamra, bc) melléképítmények, ideértve a hulladéktartály-tároló, a közműpótló építmények és berendezések, a közmű-becsatlakozás építményei, bd) egyéb építmények, ideértve a lakótelek homlokvonalán álló kerítés, az építésügyi hatóság által előírt kerítés, az épület megközelítését szolgáló tereplépcső, lejtő és járda, valamint támfal és szivárgó övárok, valamint be) a gépkocsitároló helyiség építési költségei, c) a közműbekötések költségvetés szerinti építési költségei, d) a lebonyolítási költségek, ideértve a műszaki tervezés, a hatósági engedélyezés és a műszaki ellenőrzés költségeit, e) a jogszabály alapján fizetendő útépítési- és közművesítési hozzájárulás, f) távfűtés bekapcsolási díj, az elektromos hálózat fejlesztési hozzájárulások, g) a lakáshoz kapcsolódó közterületi út-, járda- és közműépítési költségek és hozzájárulások, h) az új lakás megépítéséhez szükséges földmunka elvégzésének költségei, i) az új lakás megépítése érdekében felmerült építménybontási költségek; 2. felmondott kölcsön: 180 napot meghaladó törlesztési késedelem miatt e rendelet hatálybalépésének napjáig már felmondott olyan kölcsön, melynek fedezete Magyarország területén lévő lakóingatlanra alapított jelzálogjog és amelynek törlesztési késedelemben lévő összege – devizahitel vagy deviza alapú hitel esetében annak a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon forintra átszámított ellenértéke – az e rendelet hatálybalépésének napján érvényes minimálbér közterhekkel csökkentett (nettó) összegét meghaladja; 3. fizetéskönnyítő program: deviza jelzáloghitel alapján fennálló fizetési kötelezettség átmeneti csökkentése érdekében a hitelintézet és a hiteladós között létrejött olyan megállapodás, amelynek eredményeként a hiteladóst egy meghatározott időtartamra a megállapodás megkötése előtt fennálló havi törlesztési kötelezettségénél kisebb havi törlesztési kötelezettség terheli; 4. gyermek: aki az építtető, a vásárló vagy a hátralékos adós eltartottja és a) a 16. életévét még nem töltötte be, b) a 16. életévét már betöltötte, de oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, és a 25. életévét még nem érte el, vagy c) a 16. életévét már betöltötte, de megváltozott munkaképességű személy és ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg; 5. használt lakás: a használatbavételi engedéllyel rendelkező, ténylegesen használatba vett, újnak nem minősülő lakás; 6. hátralékos adós: az a természetes személy, aki hitelintézettől lakóingatlan fedezettel biztosított jelzáloghitelt vett fel, amelynek visszafizetésével e rendeletben meghatározott mértékű késedelemben van és a) e rendelet hatálybalépésének időpontjában a fedezetül szolgáló lakóingatlanban legalább 50 százalék tulajdoni hányaddal és legalább 6 hónapja bejelentett lakóhellyel rendelkezett, és b) másik lakóingatlanban nem rendelkezik tulajdoni hányaddal sem ő, sem a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója, kivéve amennyiben a lakóingatlan öröklés vagy ajándékozás jogcímén haszonélvezettel terhelten került a tulajdonába, és a haszonélvező bent lakik; 7. hitelintézet: magyarországi székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező hitelintézet, valamint a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben foglaltaknak megfelelően, vagy jelzálog-hitelintézet a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló törvényben foglaltaknak megfelelően, illetve a biztosító a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvényben foglaltaknak megfelelően; 8. késedelmes jelzáloghitel: a fel nem mondott és e rendelet hatálybalépésének időpontjában törlesztési késedelemben lévő olyan kölcsön, melynek fedezete Magyarország területén lévő lakóingatlanra alapított jelzálogjog és amelynek törlesztési késedelemben lévő összege – devizahitel vagy deviza alapú hitel esetében annak a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon forintra átszámított ellenértéke – az e rendelet hatálybalépésének napján érvényes minimálbér közterhekkel csökkentett (nettó) összegét meghaladja; 9. késedelmes deviza jelzáloghitel: a fel nem mondott és 2011. szeptember 30-án 90 napot meghaladó törlesztési késedelemben lévő olyan kölcsön, melynek fedezete Magyarország területén lévő lakóingatlanra alapított jelzálogjog és amelynek törlesztési késedelemben lévő összege a 2011. szeptember 30-án érvényes minimálbér közterhekkel csökkentett (nettó) összegét eléri; 10. komfortos lakás: a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 91/A. § 3. pontjában meghatározott lakás; 11. korszerűsítés: a lakás komfortfokozatának növelése céljából a) víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése, vagy belső hálózatának kiépítése, fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs, b) központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is, c) az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, vagy vízszigetelési munkálatokat, d) a külső nyílászárók energiatakarékos nyílászárókra való cseréje, e) a tető cseréje, felújítása, szigetelése, valamint az ezekhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20 százalékáig; 12. lakóingatlan: a lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban a) lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan – ha arra használatbavételi engedélyt adtak ki – a hozzá tartozó földrészlettel, b) tanyaként feltüntetett lakó-, gazdasági épület, épületcsoport és az azonos helyrajzi szám alatt hozzá tartozó föld együttese; 13. megváltozott munkaképességű személy: az a személy, a) aki munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette, b) aki legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy c) akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg az 50 százalékos mértéket; 14. támogatott személy: aki az e rendelet szerinti személyi és egyéb feltételeknek megfelel és ezek alapján a hitelintézettel az otthonteremtési kamattámogatás nyújtására szerződést köt; 15. új lakás: a meglévő épület, épületrész vagy építmény átalakítása kivételével a) az alapozási munkáktól kezdődően teljes egészében újonnan épített, vagy emeletráépítéssel, vagy tetőtér-beépítéssel megvalósuló, a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő lakóegység, ha az említett építési tevékenységek végzése az építésügyi hatóság engedélyéhez kötött, b) az a lakás, amelyet jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság vagy egyéni vállalkozó természetes személy részére való értékesítés céljára épít, vagy építtet, és ba) amelyet első ízben természetes személy részére értékesítenek, vagy bb) amelyet másodízben értékesítenek természetes személy részére, feltéve, hogy a második eladó hitelintézet vagy ingatlan-forgalmazással üzletszerűen foglalkozó jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság, egyéni vállalkozó; 16. ügyleti kamat: a kamattámogatott kölcsön szerződésszerű törlesztése során a hitelező által érvényesített, a kölcsönösszeg éves százalékos mértékében meghatározott ellenszolgáltatás. (2) Az e rendeletben meg nem határozott fogalmakat a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényben (a továbbiakban: Ptk.), a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben és az országos településrendezési és az építési követelményekről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint kell értelmezni. 2. Az otthonteremtési kamattámogatás igénybevételének feltételei 2. § (1) Az e rendeletben meghatározott feltételekkel a központi költségvetésből otthonteremtési kamattámogatást igényelhet: a) a magyar állampolgár és az a személy, akit a magyar állampolgárságról szóló törvény alapján a magyar állampolgár jogai illetnek meg, b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, c) a harmadik országbeli állampolgár, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben foglaltak szerint bevándorolt vagy letelepedett jogállással rendelkezik, d) a hontalan, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben foglaltak alapján ilyen jogállásúnak ismerték el, vagy e) menekült vagy oltalmazott, ha a menedékjogról szóló törvényben foglaltak szerint menekült vagy oltalmazott jogállással rendelkezik. (2) Az otthonteremtési kamattámogatás a támogatott személy által egy alkalommal vehető igénybe. 3. § (1) Otthonteremtési kamattámogatás vehető igénybe Magyarország területén lévő a) új lakás építéséhez, vásárlásához, b) használt lakás vásárlásához, korszerűsítéséhez, c) késedelmes jelzáloghitellel vagy felmondott kölcsönnel terhelt lakóingatlan vásárlásához, d) a hátralékos adós által kisebb lakás vásárlásához vagy e) lakóingatlan fedezetű késedelmes deviza jelzáloghitel kiváltására felvett hitelintézeti kölcsön (a továbbiakban: kölcsön) kamatainak megfizetéséhez. (2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti otthonteremtési kamattámogatás iránti kérelem 2014. december 31-éig, az (1) bekezdés c)–e) pontja szerinti otthonteremtési kamattámogatás iránti kérelem 2012. december 31-éig írásban nyújtható be a 15. § (2) bekezdése szerinti szerződéssel rendelkező hitelintézethez. (3) A kölcsön kamatainak megfizetéséhez az állam a kölcsön futamidejének első öt évében nyújt otthonteremtési kamattámogatást. (4) Az otthonteremtési kamattámogatásra megszerzett jogosultság a kamattámogatás időtartama alatt – a zálogtárgyban beálló esetleges változástól függetlenül – változatlan feltételekkel marad fenn. (5) Az otthonteremtési kamattámogatás kizárólag forint alapú kölcsönhöz vehető igénybe, a kamat, a költség, valamint a tőke törlesztése is csak forintban történhet. (6) Otthonteremtési kamattámogatás nem nyújtható a) a lakástakarékpénztárakról szóló törvény szerint megkötött lakás-előtakarékossági szerződés alapján folyósított lakáskölcsönre és áthidaló kölcsönre, b) az (1) bekezdés e) pontja szerinti kamattámogatás kivételével a meglévő kölcsöntartozás kiegyenlítésére szolgáló kölcsönhöz és c) lejárt tőketartozás esetén. (7) Lejárt tőketartozásnak a kölcsönszerződés felmondása miatt esedékessé vált tőketartozás, valamint a fel nem mondott kölcsönszerződésből eredő lejárt tőketartozás minősül, amelynek törlesztési késedelme a 30 napot meghaladja. (8) Amennyiben az otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsön hitelcél felhasználása érdekében történő folyósítása a (2) bekezdés szerinti határidőket követő hat hónapon belül, a támogatott személynek felróható okból nem kezdődik meg, úgy a támogatott személy az otthonteremtési kamattámogatásra való jogosultságát elveszti. (9) Az otthonteremtési kamattámogatás olyan hitelintézet által folyósított kölcsönhöz nyújtható, amely a 15. § (2) bekezdése szerinti szerződést köt, valamint e szerződés alapján teljesíti az e rendeletben foglalt kötelezettségeit. 4. § (1) Az otthonteremtési kamattámogatás igénybevételének feltétele, hogy a) az otthonteremtési kamattámogatással épített, vásárolt, korszerűsített ingatlanban a támogatott személy legalább 50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezzen, melyet a hitelcél megvalósulását követő 30 napon belül a hitelintézet részére az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap három hónapnál nem régebbi hiteles másolatával igazol, b) – a 3. § (1) bekezdés e) pontja szerinti kamattámogatás kivételével – a támogatott személy az otthonteremtési kamattámogatás nyújtásáról szóló szerződésbe foglaltan kötelezettséget vállal arra vonatkozóan, hogy a hitelcél megvalósulását követő egy éven belül a lakásban, lakóingatlanban lakóhelyet létesít és a hitelcél megvalósulását követő egy éven belül bemutatja a hitelintézet számára a lakcímet igazoló hatósági igazolványt, c) az eladó és a vevő nem lehetnek egymásnak a Ptk. 685. § b) pontja szerinti hozzátartozói, d) az igénylő írásban hozzájárul ahhoz, hogy természetes személyazonosító adatait, az állampolgárságára vagy hontalanságára vonatkozó adatot, lakcímét és postacímét, személyazonosító igazolványának vagy úti okmányának számát, adóazonosító jelét, valamint a kamattámogatásra vonatkozó információkat a kamattámogatás szabályszerű igénybevételének ellenőrzése céljából a hitelintézet átadja a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár), az 5. § (1) bekezdés a)–b) és d) pontja szerinti kamattámogatás esetén a Kincstár és az állami adóhatóság részére, és e) a 3. § (1) bekezdés d) pontja szerinti otthonteremtési kamattámogatás esetén az igénylő a kérelem benyújtásával egyidejűleg ea) az otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsönnel megvásárolni kívánt lakás és ab) a késedelmes jelzáloghitellel terhelt lakóingatlan energetikai teljesítőképességét igazoló energetikai tanúsítványt a hitelintézetnél bemutatja. (2) A kamattámogatott kölcsönök igénybevételének jogszerűségét – az 5. § (6)–(9) bekezdése szerinti számla valódiságára és a számlában szereplő gazdasági esemény megtörténtére irányuló ellenőrzés kivételével – a Kincstár ellenőrzi. (3) A 7. és 8. §-ok szerinti otthonteremtési kamattámogatások esetén a) a kamattámogatott kölcsönt – az e) pontban foglalt kivétellel – kizárólag a korábbi, késedelmes jelzáloghitelt vagy – a 7. § esetében – a felmondott kölcsönt folyósító hitelintézetnél lehet igényelni, b) a kamattámogatott kölcsön nyújtásának feltétele, hogy az adásvételi szerződés megkötéséhez a hitelintézet hozzájáruljon, c) a hitelintézet úgy járul hozzá az adásvételi szerződés megkötéséhez, hogy – a kamattámogatott kölcsönszerződés alapján végrehajtott folyósítással egyidejűleg – az adásvételi szerződés szerinti vételár teljes törlesztésre fordítása esetén eltekint a hátralékos adós további tartozásának megfizetése alól, d) amennyiben a hátralékos adós az adásvételi szerződés szerinti vételárat nem a késedelmes jelzáloghitel vagy – a 7. § esetében – a felmondott kölcsön teljes törlesztésére fordítja, úgy a hitelintézet nem mentesíti a további tartozásának megfizetése alól és a hátralékos adós nem jogosult a 8. § szerinti kamattámogatásra, e) amennyiben a késedelmes jelzáloghitelt vagy – a 7. § esetében – a felmondott kölcsönt folyósító hitelintézet az otthonteremtési kamattámogatás nyújtására vonatkozó 15. § (2) bekezdése szerinti szerződéssel nem rendelkezik, továbbá ha a késedelmes jelzáloghitelt vagy – a 7. § esetében – a felmondott kölcsönt pénzügyi vállalkozás folyósította, abban az esetben másik, a 3. § (9) bekezdése szerinti hitelintézet is nyújthatja az otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsönt, f) egy hitelezőnek minősülnek az egy összevont alapú felügyelet alá tartozó pénzügyi intézmények. 3. Kamattámogatás új lakás vásárlásához, építéséhez valamint használt lakás vásárlásához, korszerűsítéséhez 5. § (1) Otthonteremtési kamattámogatás igényelhető a) a 2010. január 1-jét követően kiadott használatbavételi engedéllyel rendelkező új lakás vásárlására, amely a kamattámogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában használatbavételi engedéllyel rendelkezik, b) a 2010. január 1-jét követően kiadott építési engedéllyel rendelkező új lakás építésére, feltéve, hogy a lakásra a kamattámogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjáig használatbavételi engedélyt nem adtak ki, c) e rendelet hatálybalépését követően megkötött adásvételi szerződés alapján olyan, legalább komfortos, használt lakás vásárlására, melynek eladója e lakás helyett az eladástól számított 12 hónapon belül másik lakást kíván vásárolni és ezt legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatával igazolja, vagy d) a kérelem benyújtásának időpontjában meg nem kezdett korszerűsítési munkálatok esetén meglévő használt lakás korszerűsítésére feltéve, hogy a támogatott személy az a) pont esetén a vételár megfizetését, a b) és d) pont esetén a hitelintézet által elfogadott bekerülési költség legalább 70 százalékát az általános forgalmi adóról szóló törvény hatálya alá tartozó adóköteles termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kiállított számlával, egyszerűsített számlával (a továbbiakban együtt: számla) igazolja. (2) Amennyiben az új lakás építése során bontott anyagok is felhasználásra kerülnek, úgy ezeknek az építőipari kivitelezési tevékenység felelős műszaki vezetője által írásban igazolt értékéig az (1) bekezdés szerinti számla benyújtási kötelezettség csökkenthető. E csökkentés mértéke nem haladhatja meg a számlával igazolandó bekerülési költség 20 százalékát. (3) Az otthonteremtési kamattámogatás igénybevételéhez a költségek igazolásaként bemutatott számlát a hitelintézet akkor fogadhatja el, ha a kibocsátó a számla hitelintézetnél történő benyújtásának időpontjában az állami adóhatóság honlapján közétett működő adóalany nyilvántartásban szerepel. (4) Amennyiben a számla kibocsátója a (3) bekezdés szerinti időpontban az állami adóhatóság honlapján közétett működő adóalany nyilvántartásban nem szerepel, úgy a számla akkor fogadható el, ha a támogatott személy a számlákhoz csatolja az állami adóhatóság igazolását, mely szerint a számlakibocsátó a számla kibocsátásának időpontjában az állami adóhatóság nyilvántartásában működő adóalanyként szerepelt. (5) A hitelintézet az eredeti számlákat – letörölhetetlen jelzéssel ellátva – a támogatott személynek visszaadja, másolatban öt évig, de legalább az otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsön megszűnéséig irattárában megőrzi. (6) Ha a hitelintézet azt észleli, hogy a számla valódisága vagy a számlában szereplő gazdasági esemény megtörténte kétséges, a tények feltárása érdekében megkeresi az állami adóhatóságot. (7) A támogatott személy köteles a költségek igazolásaként bemutatott számlákat az adásvételi szerződés megkötése, vagy a használatbavételi engedély kiadása vagy korszerűsítés esetén a munkák elkészülte támogatott személy által történő bejelentése évének utolsó napjától számított öt évig megőrizni. (8) Az állami adóhatóság a számlák valódiságát, a bennük foglalt gazdasági esemény megtörténtét és ezekkel összefüggésben az otthonteremtési kamattámogatások igénybevételének jogszerűségét, felhasználásának szabályszerűségét a helyszínen – a lakásban is – ellenőrzi, és annak eredményéről a hitelintézetet tájékoztatja, vagy, ha olyan jogszabálysértést is észlel, amellyel kapcsolatos eljárás a Kincstár hatáskörébe tartozik, a Kincstárt hivatalból értesíti. (9) Ha az állami adóhatóság vizsgálata során azt állapítja meg, hogy az otthonteremtési kamattámogatás igénybevétele jogosulatlan, vagy a támogatott személy nem a tőle elvárható gondossággal járt el, és ezáltal érdekkörében felmerült ok miatt az igénybevétel szabálytalan, akkor a támogatott személy lakóhelye szerint illetékes állami adóhatóság – jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás címén – előírja az igénybe vett otthonteremtési kamattámogatás az igénybevétel napjától számított, a Ptk. 301. § (1) bekezdése szerinti késedelmi kamattal növelt összegének visszatérítését. 6. § (1) Az otthonteremtési kamattámogatással érintett a) új lakás általános forgalmi adó összegét tartalmazó, telekár nélkül meghatározott vételára, új lakás építése esetén annak hitelintézet által elfogadott, általános forgalmi adó összegét tartalmazó bekerülési költsége a 30 millió forintot; b) használt lakás vételára a 15 millió forintot vagy c) korszerűsítés esetén annak hitelintézet által elfogadott, általános forgalmi adó összegét tartalmazó költsége a 15 millió forintot nem haladhatja meg. (2) A kölcsön otthonteremtési kamattámogatással érintett összege nem haladhatja meg a) új lakás építése vagy vásárlása esetén a 10 millió forintot; b) használt lakás vásárlása vagy korszerűsítése esetén a 6 millió forintot. (3) Az otthonteremtési kamattámogatás igénybevételének feltétele a kérelem benyújtásának időpontjában annak harminc napnál nem régebbi okirattal történő igazolása, hogy a) az igénylőt – házastársak vagy élettársak esetén legalább az egyik felet – biztosítottként az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 16. § (4) bekezdése szerint az állami adóhatósághoz bejelentették, és nem érkezett a jogviszony megszűnésére, a jogviszony szünetelésének kezdetére és befejezésére vonatkozó bejelentés az állami adóhatósághoz, és b) az igénylő köztartozásmentes adózó. 4. Kamattámogatás késedelmes jelzáloghitellel vagy felmondott kölcsönnel terhelt lakóingatlan vásárlásához 7. § (1) Otthonteremtési kamattámogatást vehet igénybe az igénylő olyan legalább komfortos lakóingatlan megvásárlásához, mely az e rendelet hatálybalépésének időpontjában 180 napon túli törlesztési késedelemben lévő késedelmes jelzáloghitel vagy felmondott kölcsön fedezete. (2) Az otthonteremtési kamattámogatásra való jogosultság feltétele, hogy a) a késedelmes jelzáloghitellel vagy felmondott kölcsönnel érintett lakóingatlan hitelező által megállapított forgalmi értéke a késedelmes jelzáloghitelre vagy felmondott kölcsönre vonatkozó kölcsönszerződés megkötésének időpontjában nem haladta meg aa) Budapesten és a megyei jogú városokban a 15 millió forintot, ab) egyéb településeken a 10 millió forintot, b) a késedelmes jelzáloghitel vagy felmondott kölcsön fedezetéül szolgáló lakóingatlan vételárának kiegyenlítéséhez felvett kölcsön otthonteremtési kamattámogatással érintett összege nem haladhatja meg ba) Budapesten és a megyei jogú városokban a 10 millió forintot, bb) egyéb településeken a 7 millió forintot, és c) a lakóingatlan eladási ára nem lehet kevesebb, mint a hitelintézet által az otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsön iránti kérelem elbírálása során megállapított forgalmi érték 80 százaléka. 5. A hátralékos hiteladós által kisebb lakás vásárlásához igénybe vehető kamattámogatás 8. § Otthonteremtési kamattámogatást vehet igénybe a hátralékos adós legalább komfortos lakás vásárlásához, az alábbi feltételek fennállása esetén: a) a hátralékos adós e rendelet hatálybalépésekor rendelkezik olyan késedelmes jelzáloghitellel, melynek törlesztési késedelme e rendelet hatálybalépésének időpontjában meghaladja a 90 napot, b) a hátralékos adós a késedelmes jelzáloghitellel terhelt lakóingatlant értékesíti, és c) az otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsönnel megvásárolni kívánt lakás ca) hitelező által megállapított forgalmi értéke a hitelbírálat során alacsonyabb, mint a késedelmes jelzáloghitel hitelkockázati fedezetének az otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsön bírálatakor hitelező által megállapított forgalmi értéke, cb) hasznos alapterülete kisebb a késedelmes jelzáloghitellel terhelt lakóingatlanénál, és cc) energetikai tanúsítvánnyal igazolt energetikai minősítési osztálya a késedelmes jelzáloghitellel terhelt lakóingatlanéval azonos vagy kedvezőbb. 6. Devizahitel kiváltására felvett kölcsön kamatainak megfizetéséhez igénybe vehető kamattámogatás 9. § (1) Otthonteremtési kamattámogatást vehet igénybe a hátralékos adós az alábbi feltételek fennállása esetén: a) a kamattámogatás kizárólag a késedelmes deviza jelzáloghitelt folyósító hitelintézetnél igényelhető, b) a hátralékos adós kérelmére a hitelintézet a késedelmes deviza jelzáloghitelt forinthitelre átváltja és a forinthitel-tartozás 25 százalékát elengedi, c) a hátralékos adós a késedelmes deviza jelzáloghitellel terhelt lakóingatlanban ca) bejelentett lakóhellyel rendelkezik és cb) életvitelszerűen lakik, melyről teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik, d) a késedelmes deviza jelzáloghitellel terhelt lakóingatlan hitelező által megállapított forgalmi értéke a késedelmes deviza jelzáloghitelre vonatkozó szerződés megkötésének időpontjában nem haladta meg da) Budapesten a 20 millió forintot vagy db) egyéb településeken a 15 millió forintot, e) a hátralékos adóssal a késedelmes deviza jelzáloghitellel terhelt lakóingatlanban közös háztartásban él legalább egy ea) vér szerinti vagy örökbe fogadott, vagy eb) gyámsága alatt álló, legalább egy éve vele együttélő, általa eltartott gyermeke. (2) Az e § szerinti otthonteremtési kamattámogatás nem igényelhető, amennyiben a) a hátralékos adós fizetéskönnyítő program hatálya alatt áll és b) fizetéskönnyítő programból eredő kötelezettségeinek nem tett eleget ba) 90 napot meghaladóan és bc) a mindenkori minimálbér összegét elérő mértékben. (3) A hátralékos adós kérelmére a hitelintézet az otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsönt átütemezheti úgy, hogy a kamattámogatás időtartama alatt a támogatott személy csak a kölcsön kamatát törleszti. (4) Amennyiben támogatott személy az otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsönből eredő fizetési kötelezettségeinek 60 napot meghaladóan nem tesz eleget, ezt követően részére a kamattámogatás nem nyújtható. 7. Az otthonteremtési kamattámogatás mértéke 10. § (1) A szerződésszerű teljesítés esetén a hitelintézet kizárólag olyan ügyleti kamatot számít fel, amely legalább egy éves időszakra vonatkozóan állandó. A kölcsön törlesztése során felszámított ügyleti kamat éves mértéke nem haladja meg: a) az egy évig állandó kamatozású kölcsön esetén az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁKK Zrt.) által havi rendszerességgel közzétett, a közzétételt megelőző három naptári hónapban tartott 12 hónapos névleges futamidejű diszkont kincstárjegy aukcióin kialakult átlaghozamok adott aukciókon elfogadott mennyiségekkel súlyozott számtani átlagának 3 százalékponttal növelt mértékét, b) az egy évnél hosszabb időszakra állandó kamatozású kölcsön esetén az ÁKK Zrt. által havi rendszerességgel közzétett, a közzétételt megelőző három naptári hónapban tartott 5 éves névleges futamidejű államkötvény aukcióin kialakult átlaghozamok adott aukciókon elfogadott mennyiségekkel súlyozott számtani átlagának 3 százalékponttal növelt mértékét, c) az ÁKK Zrt. által havi rendszerességgel közzétett, az elsődleges forgalmazók árjegyzési kötelezettsége alapján kereskedési naponként számított és közzétett referenciahozamoknak a közzétételt megelőző három naptári hónapra vonatkozó számtani átlagának 3 százalékponttal növelt mértékét, amennyiben az érintett futamidőre az a) és b) pontban meghatározott módszer alapján átlaghozam nem számítható. (2) Az otthonteremtési kamattámogatás mértéke az (1) bekezdés szerint számított állampapírhozamnak, vagy referenciahozamnak a) a 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti otthonteremtési kamattámogatás esetén aa) az első évben legfeljebb két gyermek esetén 60 százaléka, kettőnél több gyermek esetén 70 százaléka, ab) a második évben legfeljebb két gyermek esetén 55 százaléka, kettőnél több gyermek esetén 65 százaléka, ac) a harmadik évben legfeljebb két gyermek esetén 50 százaléka, kettőnél több gyermek esetén 60 százaléka, ad) a negyedik évben legfeljebb két gyermek esetén 45 százaléka, kettőnél több gyermek esetén 55 százaléka, ae) az ötödik évben legfeljebb két gyermek esetén 40 százaléka, kettőnél több gyermek esetén 50 százaléka, b) a 3. § (1) bekezdés b) és d)–e) pontja szerinti kamattámogatások esetén ba) az első évben 50 százaléka, bb) a második évben 45 százaléka, bc) a harmadik évben 40 százaléka, bd) a negyedik évben 35 százaléka, be) az ötödik évben 30 százaléka, c) a 3. § (1) bekezdés c) pontja szerinti kamattámogatás esetén ca) az első és második évben 50 százaléka, cb) a harmadik évben 45 százaléka, cc) a negyedik évben 40 százaléka, cd) az ötödik évben 35 százaléka. (3) A 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti otthonteremtési kamattámogatás esetén a kamattámogatás mértékének számításánál a 2. § (1) bekezdése szerinti személynek a vele közös háztartásban élő, általa eltartott és a felépített vagy megvásárolt új lakásba vele együtt beköltöző a) vér szerinti és örökbe fogadott, vagy b) gyámsága alatt álló, legalább egy éve vele együttélő és általa eltartott gyermeke vehető figyelembe. (4) A (2) bekezdés c) pontja szerinti otthonteremtési kamattámogatás mértéke a fennálló, még esedékessé nem vált tőketartozás legfeljebb évi 3,5 százaléka. (5) Az (1) bekezdésben meghatározott kamatmértéket a kölcsön kamatainak szerződésben rögzített kamatperiódus fordulónapján kell alkalmazni. (6) Az (1) bekezdés szerinti – a betéti kamat és az értékpapírok hozama számításáról és közzétételéről szóló kormányrendeletnek megfelelően számított – állampapír átlaghozamot, valamint az (1) bekezdés c) pontja szerint számított referenciahozamot az ÁKK Zrt. az internetes honlapján minden naptári hónap harmadik munkanapjáig közzéteszi. Az e bekezdés szerinti állampapírhozamok, vagy referenciahozamok alapján megállapított, az (1) bekezdés szerinti ügyleti kamatot, valamint a (2) bekezdés szerinti otthonteremtési kamattámogatásokat a közzététel naptári hónapját követő hónaptól kell alkalmazni. (7) A támogatott személy a támogatás időszakában az e rendeletben meghatározott mértékű otthonteremtési kamattámogatással csökkentett mértékű ügyleti kamatot fizet. (8) Amennyiben az otthonteremtési kamattámogatás időtartama alatt valamely időszakban a törlesztés folyamán felszámított ügyleti kamat adós által fizetett része 6 százalék alá csökkenne, úgy azon időszakra a kamattámogatás olyan mértékben csökken, hogy a támogatott személy által fizetett ügyleti kamat mértéke a 6 százalékot elérje. Amennyiben az ügyleti kamat 6 százalék alá csökken, úgy az adós a teljes ügyleti kamatot fizeti. (9) Az otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsönök kamattámogatásának havi összege legfeljebb az ügyleti vagy üzleti év kezdetekor fennálló, még esedékessé nem vált tőketartozás után számított kamattámogatás 1/12-ed része. A kölcsön részfolyósítása vagy egyhavi törlesztő részletet meghaladó előtörlesztése esetén a kamattámogatás a fennálló, még esedékessé nem vált tőketartozás után számított összeg havi időarányos része. (10) Az otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsönök kamattámogatásának számításánál az osztószám 360 nap. 8. Nem magyar állampolgárra vonatkozó külön szabályok 11. § (1) A nem magyar állampolgár igénylő részére az otthonteremtési kamattámogatás a három hónapot meghaladó tartózkodási jogosultság fennállásának időtartama alatt nyújtható, ha Magyarország területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik. A tartózkodási jogosultság fennállását évente január 31-éig kell a hitelintézet felé igazolni. Az otthonteremtési kamattámogatást igénybe vevő nem magyar állampolgár tartózkodási jogosultságában bekövetkezett változást 8 napon belül köteles a támogatást folyósító hitelintézetnek bejelenteni. (2) Amennyiben a nem magyar állampolgár támogatott személy tartózkodási jogosultsága megszűnik, és 30 napon belül nem kap az (1) bekezdés szerinti tartózkodásra jogosító okmányt, engedélyt vagy jogállást, a 30 napos határidő lejártát követően az újabb tartózkodásra jogosító okmány, engedély kiadásáig vagy jogállás megszerzéséig részére az otthonteremtési kamattámogatás nem nyújtható. 9. Az otthonteremtési támogatás igénybevételének eljárási szabályai 12. § (1) Az otthonteremtési kamattámogatás a 15. § (2) bekezdése szerinti szerződéssel rendelkező hitelintézettől igényelhető. (2) A hitelintézet átadja az igénylőnek a lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium elektronikus úton – legkésőbb a 15. § (2) bekezdése szerinti szerződés megkötésével egyidejűleg – megküldött tájékoztatóját a hatályos lakástámogatások feltételeiről, valamint írásban tájékoztatást ad az igényléshez szükséges dokumentumokról. (3) Az otthonteremtési kamattámogatás iránti kérelemben az otthonteremtési kamattámogatásra való jogosultság megállapítását és mértékének meghatározását lakásvásárlás esetén a lakásra, lakóingatlanra vonatkozó végleges adásvételi szerződés megkötését követő 30 napon belül, lakásépítés esetén a használatbavételi engedély kiadása előtt, korszerűsítés esetén a korszerűsítési munkálatok megkezdése előtt, a 3. § (1) bekezdés e) pontja szerinti kamattámogatás esetén a késedelmes deviza jelzáloghitel forinthitelre átváltásával egyidejűleg, vagy ha a forinthitelre történő átváltás e rendelet hatálybalépését megelőzően megtörtént, akkor a forinthitel-tartozás 25 százalékának elengedésére vonatkozó kérelemmel egyidejűleg kell kérni a hitelintézettől. (4) A hitelintézet az otthonteremtési kamattámogatás igénylése iránti kérelem átvételéről igazolást ad az igénylőnek, melyben tájékoztatja a kérelem elbírálásának várható időtartamáról. Átvételnek minősül az is, ha a kérelmet a hitelintézet közvetítője vette át. Ez esetben az elbírálás várható időtartamáról a közvetítő ad írásbeli tájékoztatást. (5) A folyósító hitelintézet felelős az állammal szemben minden olyan kárért, amely e rendelet alapján őt terhelő kötelezettség megsértésével keletkezett. A hitelintézet felelőssége kiterjed a függő közvetítőjére is, aki az otthonteremtési kamattámogatásra való jogosultságot bírál el, valamint az otthonteremtési kamattámogatás nyújtásához kapcsolódó tevékenységet végez. Mentesül a hitelintézet a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy maga vagy függő közvetítője úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. (6) Az otthonteremtési kamattámogatás iránti kérelem benyújtásakor az e rendelet szerinti feltételek meglétét a folyósító hitelintézet köteles ellenőrizni. (7) Az otthonteremtési kamattámogatásra való jogosultságot a kérelem benyújtásakor fennálló körülmények alapján kell megállapítani. 13. § (1) A hitelintézet az otthonteremtési kamattámogatás iránti kérelem e rendelet szerinti igénybevételi feltételek nem teljesítése miatti elutasítása esetén az igénylőt írásban részletesen tájékoztatja a kérelem elutasításának indokáról, a nem teljesülő, e rendelet szerinti igénybevételi feltételek megjelölésével, továbbá arról, hogy amennyiben az igénylő a kérelem elutasításával nem ért egyet, az otthonteremtési kamattámogatásra jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítását kérheti a Kincstártól. (2) Ha az igénylést a hitelintézet elutasítja, az igénylő az otthonteremtési kamattámogatásra jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítása iránt kérelmet nyújthat be a Kincstárhoz az írásbeli elutasítás igénylő általi kézhezvételétől számított 15 napon belül. Első fokon a Kincstárnak az igénylő lakóhelye szerint illetékes területi szerve, másodfokon a Kincstár központja jár el. (3) A Kincstárhoz benyújtott kérelem alapján – a Kincstár megkeresésére – a hitelintézet 8 napon belül csatolni köteles a kérelem elutasítását megalapozó iratok másolatát. (4) Amennyiben a Kincstár jogerős határozatában megállapítja, hogy az igénylő a kérelem hitelintézethez történő benyújtásakor az e rendelet szerinti igénybevételi feltételeknek megfelelt, akkor a hitelintézet e feltételek fennállásának hiányára hivatkozással a kölcsönszerződés igénylővel történő megkötését és a kölcsön folyósítását nem tagadhatja meg. A Kincstár határozata a hitelintézet hitelezési tevékenységét nem korlátozhatja. Az igénylő a hitelintézet bírálati eljárásában felmerülő mulasztásait a Kincstár által lefolytatott eljárás során nem pótolhatja. (5) A Kincstár a támogatott személynél az otthonteremtési kamattámogatás igénybevételének jogszerűségét – az 5. § (6)–(9) bekezdése szerinti számla valódiságára és a számlában szereplő gazdasági esemény megtörténtére irányuló ellenőrzés kivételével – hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja. (6) Ha a Kincstár a hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy a támogatott személy jogosulatlanul vette igénybe az otthonteremtési kamattámogatást, akkor határozatban intézkedik a támogatás – igénybevétel napjától számított, a Ptk. 301. § (1) bekezdése szerinti késedelmi kamattal növelt összegének – visszatérítése iránt. (7) A közigazgatási hatósági eljárásra első fokon a Kincstárnak a támogatott személy lakóhelye szerint illetékes területi szerve, másodfokon a Kincstár központja az illetékes. A Kincstár a jogosulatlan igénybevétel tényéről a folyósító hitelintézetet írásban tájékoztatja. (8) Az otthonteremtési kamattámogatás (6) bekezdés szerinti visszatérítése részletekben történő teljesítése kérelemre engedélyezhető, ha a támogatott személy igazolja, hogy a támogatás azonnali és egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos terhelést jelent. 14. § (1) Az otthonteremtési kamattámogatásra való jogosultság feltételeinek meglétét a következők szerint kell igazolni: a) a személyazonosságot személyazonosító igazolvánnyal vagy érvényes úti okmánnyal, b) a bejelentett lakóhelyet és a személyi azonosítót a lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal, c) a házasságot, a bejegyzett élettársi kapcsolatot és a gyermek születését anyakönyvi kivonattal, d) teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozattal a közös háztartásban élést, valamint élettársak esetében ennek időtartamát, elvált szülők kiskorú gyermekeinek elhelyezését a jogerős ítélet bemutatásával, e) a továbbtanulást az oktatási intézmény által kiállított igazolással, a megváltozott munkaképességű személlyé válást az orvos szakértői szerv igazolásával, f) a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti regisztrációs igazolással, érvényes tartózkodási kártyával, vagy állandó tartózkodási kártyával, g) a bevándorolt jogállást bevándorlási engedéllyel, h) a letelepedett jogállást letelepedési engedéllyel, ideiglenes letelepedési engedéllyel, nemzeti letelepedési engedéllyel, EK letelepedési engedéllyel, i) a menekült jogállást az azt tanúsító személyazonosító igazolvánnyal, j) az oltalmazott jogállást az azt tanúsító személyazonosító igazolvánnyal, k) a hontalan jogállást a hontalankénti elismerésről szóló határozattal, vagy a jogállást igazoló hatósági igazolással, l) az 5. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti feltétel teljesülését a jogerős építési engedély, a jogerős használatbavételi engedély, továbbá az eladói nyilatkozat bemutatásával. (2) Házaspárok esetében, ha a házastársak egyike magyar állampolgár az (1) bekezdés f)–k) pontjában foglaltak igazolására nincs szükség. (3) Ha az igénylő a hitelintézetnek vagy az igazolást kibocsátónak valótlan adatot tartalmazó nyilatkozatot tett, és ez alapján jutott az otthonteremtési kamattámogatáshoz, akkor a folyósított összeget az igénybevétel napjától, a Ptk. 301. § (1) bekezdése szerint számított késedelmi kamataival együtt köteles a hitelintézeten keresztül visszafizetni. 10. Pénzügyi lebonyolítás 15. § (1) Az otthonteremtési kamattámogatásra való jogosultság megállapítását, az otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsönök nyújtását, folyósítását és a törlesztés megállapítását, valamint az otthonteremtési kamattámogatásnak a központi költségvetéssel való elszámolását hitelintézet végzi. (2) A hitelintézet az otthonteremtési kamattámogatás folyósításáról és az azzal való elszámolás rendjéről, a pénzügyi ellenőrzéshez szükséges adatszolgáltatásról, valamint az e rendelet szerinti egyéb kötelezettségekről a miniszterrel és a Kincstárral legkésőbb e rendelet hatálybalépését követő 90 napon belül szerződést köt. Az otthonteremtési kamattámogatás elszámolására a hitelintézet e szerződés megkötését követően jogosult. (3) Az otthonteremtési kamattámogatást az állam nevében a Kincstár nyújtja a folyósító hitelintézet utólagos havi elszámolása alapján. (4) A hitelintézet (3) bekezdés szerinti elszámolását – szükség esetén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének bevonásával – a Kincstár ellenőrzi. (5) Ha a Kincstár az (4) bekezdés szerinti ellenőrzés során a hitelintézet elszámolásában szabálytalanságot tár fel, az elszámolással kapcsolatos követelést a hitelintézettel szemben a polgári jog szabályai szerint érvényesíti és a miniszternél a (2) bekezdés szerinti szerződés felmondását kezdeményezheti. (6) A hitelintézet havi rendszerességgel, elektronikus úton megküldi a Kincstárnak ellenőrzési céllal az otthonteremtési kamattámogatás új igénybevevőinek alábbi adatait: a) természetes személyazonosító adatok, b) állampolgárság vagy hontalan státusz, c) lakcím, d) postacím, e) személyazonosító igazolvány vagy úti okmány száma és f) adóazonosító jel. (7) A hitelintézet a lehívott otthonteremtési kamattámogatások összegeiről és az otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsönök negyedév végén fennálló állományáról a negyedév utolsó hónapjának elszámolásával egyidejűleg a miniszter részére személyes adatokat nem tartalmazó adatszolgáltatást teljesít. Az adatszolgáltatás kiterjed a hitelintézet által megkötött otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsönszerződéseinek számára, összegére, fennálló állományára és a lehívott otthonteremtési kamattámogatások összegére. (8) A hitelintézet évente, a tárgyévet követő év május 31-ig elektronikus úton adatot szolgáltat a Kincstárnak szerződésenként az otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsönök kamatának megfizetéséhez nyújtott állami kamattámogatás összegéről. (9) A hitelintézet az igényelt kamattámogatás éves összegét évente egyszer, az éves elszámolás keretében közli a támogatott személlyel. (10) A (6)–(8) bekezdés szerinti adatszolgáltatások teljesítésének elmaradása esetén a miniszter az otthonteremtési kamattámogatás folyósítását felfüggeszti. 16. § A kamattámogatást a központi költségvetés „Egyéb lakástámogatások” előirányzatából kell finanszírozni. 17. § (1) Az e rendeletből eredő valamennyi polgári jogi jogviszonyban az államot a Kincstár képviseli. (2) A Kincstár e rendeletben szabályozott hatósági eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényt kell alkalmazni. 11. Záró rendelkezések 18. § (1) Ez a rendelet az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalát követő 15. napon lép hatályba. (2) A miniszter az Európai Bizottság (1) bekezdés szerinti határozata meghozatalának időpontját – annak ismertté válását követően haladéktalanul – a Magyar Közlönyben közzétett egyedi határozatával állapítja meg. 19. § A körültekintő lakossági hitelezés feltételeiről és a hitelképesség vizsgálatáról szóló 361/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki: (E rendelet hatálya nem terjed ki:) „f) az otthonteremtési kamattámogatásról szóló 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet szerinti hátralékos hiteladós által kisebb lakás vásárlásához igénybe vehető kamattámogatott kölcsönökre.” Orbán Viktor s. k., miniszterelnök