10/2015. (III. 13.) FM rendelete az éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtandó támogatás igénybevételének szabá

10/2015. (III. 13.) FM rendelete az éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtandó támogatás igénybevételének szabályairól, valamint a szántóterület, az állandó gyepterület és az állandó kultúrával fedett földterület növénytermesztésre vagy legeltetésre alkalmas állapotban tartásának feltételeiről. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (4) bekezdés a) pontjában, az 5. alcím tekintetében a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 65.  § 1.  pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 4. § 7. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró Miniszterelnökséget vezető miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el: I. FEJEZET KÖZÖS SZABÁLYOK 1. Értelmező rendelkezések 1. § (1) E rendelet alkalmazásában: 1. agrár-erdészeti terület: az  a  szántóterület, amely után az  Európai Parlament és Tanács az  Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-ei 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1305/2013/EU rendelet) 23. cikke szerinti támogatást vesznek igénybe; 2. alávetés: olyan növénytermesztési technológia, amelynek keretében ugyanarról a  földterületről egy tenyészidő alatt több növényfaj kerül betakarításra oly módon, hogy egy növényfaj egyedei közé más növényfaj is vetésre kerül és a különböző növényfajok tenyészidőszakának vége nem esik egy időbe; 3. állandó gyepterület: a  közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a  mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a  637/2008/EK és a  73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-ei 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a  továbbiakban: 1307/2013/EU rendelet) 4.  cikk (1) bekezdés h) pontja szerinti terület; 4. állandó kultúra: az  állandó gyepterülettől eltérő, a  vetésforgón kívül termesztett növénykultúra, amely öt vagy öt évnél több ideig foglalja el a  földterületet és ismétlődően termést hoz, ideértve a  faiskolát, a  rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvényt, a fás szárú egyéb ültetvényeket, valamint a levendula, orvosi zsálya, kerti ruta, mezei cickafark, fehér üröm, kasvirág, évelő édeskömény, kerti kakukkfű, csipke, lósóska, szurokfű, törpe berkenye lágyszárú fajokat; 5. egységes kérelem: az  Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, valamint a  központi költségvetésből finanszírozott egyes támogatások igénybevételével kapcsolatos egységes eljárási szabályokról szóló, tárgyévi miniszteri rendeletben meghatározott támogatási kérelem; 6. erdőszélek mentén fekvő támogatható sáv: erdőterülettel határos, támogatható szántóterületen elhelyezkedő, legfeljebb tíz méter széles földterület; 7. fás sáv: legalább 50%-ban fás szárú vegetációval borított, szántóterülettel határosan elhelyezkedő, legfeljebb tíz méter széles földterület; 8. fasor: olyan, szántóterülettel határosan elhelyezkedő, egy sor fából álló állomány, amely legalább huszonöt méter hosszú, a  fák lombkoronája legalább négy méter átmérőjű és a  lombkoronák közötti távolság legfeljebb öt méter; 9. hüvelyes növény: a 2. melléklet szerinti nitrogénmegkötő növény; 10. ideiglenes gyepterület: olyan gyep vagy egyéb, az  1.  mellékletben felsorolt fajokból álló takarmánynövény vetés nélküli vagy vetéssel történő termesztésére használt földterület, amely a telepítéstől számítva öt évnél fiatalabb és nem az állandó gyepterület visszaállítási kötelezettség okán került telepítésre; 11. környezeti szempontból érzékeny állandó gyepterület: az  európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, Natura 2000 területnek minősülő és a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerben (a továbbiakban: MePAR) lehatárolt tematikus fedvény szerinti földterület; 12. másodvetés: a  tárgyévre az egységes kérelemben bejelentett első növény betakarítása után a következő év első növényének vetéséig betakarított, vagy zöldtrágya-növényként talajba forgatott növénykultúra; 13. mechanikai gyomirtás: minden olyan talajművelő eszközzel végzett művelet, amely alkalmas a gyomnövény vegyszerek használata nélküli ritkítására, elpusztítására; 14. Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer: a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerről szóló miniszteri rendelet szerinti adatbázis; 15. mezőgazdasági termelő: az  a  természetes személy, jogi személy, vagy egyéb szervezet, aki vagy amely – a mezőgazdasági termelők részére nyújtandó közvetlen támogatás igénybevételére vonatkozó szabályokról szóló miniszteri rendelet szerint – közvetlen támogatásra jogosult; 16. nitrogénmegkötő növényekkel bevetett terület: a  2.  mellékletben felsorolt, vagy a  21.  § (2)  bekezdésében meghatározott bármely nitrogénmegkötő növénnyel vagy azok keverékével hasznosított földterület; 17. ökológiai gazdálkodásba vont terület: tanúsító szervezet által tanúsított, a  mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai gazdálkodási követelmények szerinti tanúsításáról, előállításáról, forgalmazásáról, jelöléséről és ellenőrzésének eljárásrendjéről szóló 34/2013. (V. 14.) VM rendelet [a  továbbiakban: 34/2013. (V. 14.) VM rendelet] szerint hasznosított földterület; 18. ökológiai jelentőségű másodvetés: a  tárgyévre az egységes kérelemben bejelentett első növény betakarítása után és a következő év első növényének vetése előtt, tárgyév július 1-jétől október 1-jéig terjedő időszakban –  a  3.  mellékletben felsorolt, vagy a  22.  § (2)  bekezdésében meghatározott, legalább két fajból – vetett növényállomány, amelyet zöldtrágyának, vagy téli takarónövénynek használnak és a  következő évi első növény vetése előtt beforgatnak; 19. parlagon hagyott terület: adott tárgyévre vonatkozóan az  a  legalább 0,25 hektár nagyságú szántóterület, amelyen a  pihentetési időszakban semmilyen növénykultúrát nem vetnek vagy telepítenek, és nem takarítanak be; 20. rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvény: a  4.  mellékletben felsorolt növényekből álló, a  fás szárú energetikai ültetvényekről szóló 71/2007. (IV. 14.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelő ültetvény; 21. szántóterület: a szántóföldi növénytermesztés céljából megművelt vagy szántóföldi növénytermesztés céljára rendelkezésre álló földterület, beleértve a parlagon hagyott területet és az ideiglenes gyepterületet is; 22. táblaszegély: a  szántóterülettől elkülönülő, de azzal közvetlenül határos, legalább egy méter és legfeljebb húsz méter széles, jellemzően vonalas kiterjedésű, legalább 50%-ban lágy szárú növényzettel borított földterület; 23. tájelem: az  egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az  állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról szóló 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet [a továbbiakban: 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet] szerinti védett tájképi elem, valamint a fás sáv, a fasor, a táblaszegély, és a vizesárok; 24. víz alatt álló kultúra: rizs, indiánrizs; 25. vizesárok: öntözés vagy vízelvezetés céljára szolgáló mesterséges létesítmény és a  hozzá tartozó legfeljebb két méter széles part menti földterület, amelynek együttes szélessége legfeljebb hat méter, kivéve a betonnal vagy egyéb mesterséges szilárd burkolattal ellátott csatornákat, műtárgyakat. (2) Az  (1) bekezdésben foglaltakon túl e rendelet alkalmazásában az 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet szerinti fogalommeghatározásokat kell figyelembe venni. 2. A szántóterület, az állandó gyepterület és az állandó kultúrával fedett földterület növénytermesztésre vagy legeltetésre alkalmas állapotban tartása 2. § A szántóterület, az  állandó gyepterület és az  állandó kultúrával fedett földterület növénytermesztésre vagy legeltetésre alkalmas állapotban tartására vonatkozó, a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a  mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 1307/2013 európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről, és X.  mellékletének módosításáról szóló, 2014. március 11-i 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (a  továbbiakban: 639/2014/EU rendelet) 4. cikk (1) bekezdés b) pontjában foglaltaknak való megfelelés a következő feltételek együttes teljesítése esetén áll fenn: a) a  szántóterületen, az  állandó gyepterületen, vagy az  állandó kultúrával fedett területen a  különböző – kémiai, fizikai, biológiai – gyomszabályozási módszerek alkalmazásával olyan mértékben megakadályozzák a  gyomnövények, beleértve a  7.  mellékletben meghatározott veszélyes gyomnövények kelését, a  szaporító képletek kialakulását, hogy a  kultúrnövény, illetve gyep fejlődése a  gyomnövények által kiváltott gyökérversengés és árnyékolás következtében nem kerül veszélybe, vagy a  parlagon hagyott terület esetében – szükség szerint kaszálásnak, szárzúzásnak, egyéb mechanikai gyomirtásnak vagy eseti tisztító legeltetésnek köszönhetően – a virágzó gyomok jelenléte nem olyan mértékű, hogy az jelentősen megnöveli a  következő növénykultúra megfelelő fejlődéséhez szükséges növényvédelmi munkálatok mennyiségét, költségét, vegyszerhasználatát, b) a szántóterület, az állandó gyepterület, vagy az állandó kultúrával fedett terület a hasznosítás szempontjából nemkívánatos fás szárú növényektől mentes, c) az állandó gyepterületen rendszeres legeltetés hiányában tárgyév augusztus 31-éig legalább egyszer tisztító kaszálás elvégzésre kerül, valamint d) nem áll fenn az  állandó gyepterület olyan helytelen legeltetési módból eredő károsodása (túllegeltetés), amelynek során az állományalkotó fűfélék rövidre rágása és taposás következtében a gyep foltokban kiritkult és a talajfelszín fedetlenné vált. 3. A támogatás igénybevételének feltételei 3. § (1) E  rendelet szerinti támogatásra jogosult az  az 1307/2013/EU rendelet 43.  cikk (1)  bekezdése alapján éghajlat és környezet szempontjából előnyös gyakorlatok folytatására kötelezett, egységes területalapú támogatásra jogosult mezőgazdasági termelő, aki a tárgyévben egységes kérelmet nyújt be és teljesíti az 1307/2013/EU rendelet III. Cím III. Fejezetében és az e rendeletben foglalt feltételeket. (2) Az 1307/2013/EU rendelet 43. cikk (11) bekezdésének alkalmazása során a mezőgazdasági termelőnek a) a  tárgyév június 9-én és szeptember 30-án meg kell felelnie a  34/2013. (V. 14.) VM rendeletben foglalt követelményeknek, valamint b) rendelkeznie kell a  34/2013. (V. 14.) VM rendelet szerinti tanúsító szervezet által kiállított, az  a)  pontban foglaltakról szóló tanúsítvánnyal. (3) Ha a mezőgazdasági termelő párhuzamos gazdálkodást folytat, vagy a tanúsító szervezet tanúsítványa szerint nem a földterülete egésze felel meg a (2) bekezdésben foglaltaknak, akkor a mezőgazdasági termelő a tanúsító szervezet által nem igazolt földterület tekintetében teljesítenie kell az e rendeletben előírt kötelezettségeket. (4) A  tanúsító szervezet évente, az  adott év augusztus 1-jéig a  Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a  továbbiakban: MVH) adatszolgáltatása alapján az  MVH részére tájékoztatást nyújt a  mezőgazdasági termelő (2)  bekezdés a)  pontjában foglaltaknak való megfeleléséről, valamint arról, hogy a  támogatási kérelemben a kérelmező által megjelölt ökológiai gazdálkodásba vont terület a tanúsító szervezet nyilvántartásában szerepel. (5) Ha egy, az  e  rendelet szerinti támogatással érintett földterület ökológiai tanúsítása megszüntetésre kerül, akkor a tanúsító szervezet a megszüntetést követő nyolc munkanapon belül megküldi az MVH-nak az érintett földterület és a mezőgazdasági termelő azonosító adatait. 4. A támogatási kérelem benyújtása 4. § Az e rendelet szerinti támogatás évente, az egységes kérelem keretében igényelhető. 5. Az elháríthatatlan külső ok esetén alkalmazandó különös szabály 5. § Az elháríthatatlan külső ok (vis maior) esetén alkalmazandó egyes szabályokról, valamint egyes agrár tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 44/2007. (VI. 8.) FVM rendeletben foglaltak nem alkalmazhatóak a) a környezeti szempontból érzékeny állandó gyepterület engedély nélküli feltörése esetén, valamint b) olyan, a  IV. Fejezet szerinti ökológiai jelentőségű terület vonatkozásában, amely nem a  mezőgazdasági termelő tulajdonában vagy használatában van, hanem az a mezőgazdasági termelő rendelkezésére áll a 26. § (1) bekezdésében foglaltak szerint. 6. A támogatás mértéke, a támogatási döntés 6. § (1) A  támogatás összegét az  MVH az  1307/2013/EU rendelet 43.  cikk (9)  bekezdésének megfelelően, hektáronkénti átalánytámogatás formájában állapítja meg. (2) Az MVH által hozott támogatási döntésnek az alábbiakat kell tartalmaznia: a) azon földterület nagyságát, amelyre a támogatási kérelemben támogatást igényeltek, b) támogatható földterület nagyságát, c) a mezőgazdasági termelőt megillető támogatás összegét, és d) az alkalmazott jogkövetkezményeket. II. FEJEZET A NÖVÉNYTERMESZTÉS DIVERZIFIKÁLÁSA 7. Általános feltétel 7. § (1) A  növénytermesztés diverzifikálása (a  továbbiakban: terménydiverzifikáció) szempontjából azok a  növénykultúrák vehetőek figyelembe, amelyek a  tárgyév május 1-jétől szeptember 30-ig terjedő időszakban a  leghosszabb ideig –  az  adott növénykultúra vegetációs idejére figyelemmel – vannak jelen a  mezőgazdasági termelő egységes kérelmében bejelentett szántóterületének részét képező tábláin. (2) Az  egyazon területen a  tárgyévben termesztett növénykultúrák közül a  terménydiverzifikáció szempontjából figyelembe vehető növénykultúrákat az  MVH az  egységes kérelemben bejelentett vetési időpontok alapján határozza meg. (3) Ha a mezőgazdasági termelő a  terménydiverzifikáció követelményének teljesítése céljából lucerna- vagy herefélét jelent be az  egységes kérelmében, akkor az  MVH köteles megvizsgálni, hogy a  mezőgazdasági termelőre nézve a 9. § c) pont cb) alpontjában vagy d) pont db) alpontjában foglalt mentességi feltétel fennáll-e. Ha a mentességi feltétel fennáll, akkor az MVH hivatalból megállapítja a mezőgazdasági termelő 7. és 8. § szerinti követelmények alóli mentesülését. 8. A növénykultúrák elkülönítése 8. § (1) A terménydiverzifikáció szempontjából a következő növénykultúrák minősülnek különbözőnek: a) a 6. melléklet I. táblázatában felsorolt, különböző nemzetségekbe tartozó növények, b) a  6.  melléklet II. táblázatában felsorolt káposztafélék, burgonyafélék és tökfélék növénycsaládjába tartozó bármely faj, c) parlagon hagyott terület, beleértve a  szántóterületen elhelyezkedő, de mezőgazdasági termelésre tárgyév január 1. és augusztus 31. között nem használt vízvédelmi sávot és a mezőgazdasági termelés alatt nem álló, erdőszélek mentén fekvő támogatható sávot, d) ideiglenes gyepterület, e) a 6. melléklet III. táblázatában felsorolt, ugyanazon nemzetség őszi és tavaszi vetésű növénye, f ) a (2) bekezdés szerint megállapított növénykultúra. (2) Ha az egységes kérelemben bejelentett növénykultúra nem szerepel a 6. mellékletben, akkor az MVH az egységes nemzetközi binominális nomenklatúra alapján állapítja meg, hogy az  adott növénykultúra különböző növénykultúrának minősül-e. (3) Ha a  táblaszegély vagy a  vízvédelmi sáv az  Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás, valamint az ahhoz kapcsolódó átmeneti nemzeti támogatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 5/2015 (II. 19.) FM rendelet 1. § 14. pontja szerinti támogatható terület, akkor az egységes kérelemben a  táblaszegélyt a  szomszédos szántóterület hasznosításával azonos hasznosításúnak vagy parlagon hagyott területként kell bejelenteni, és a terménydiverzifikáció szempontjából is ekként vehető figyelembe. (4) Azon területek esetében, ahol a  termesztés úgy valósul meg, hogy két vagy több növénykultúrát külön sorban termesztenek és mindegyik növénykultúra a terület legalább 25%-át elfoglalja, az egyes termesztett növénykultúrák önálló növénykultúraként vehetők figyelembe. (5) Alávetés nem vehető figyelembe különböző növénykultúraként. (6) A  másodvetés és az  ökológiai jelentőségű másodvetés a  terménydiverzifikáció szempontjából külön növénykultúraként vehető figyelembe, ha a másodvetés tárgyév május 1-jétől szeptember 30-ig terjedő időszakban a leghosszabb ideig van jelen a mezőgazdasági termelő egységes kérelmében bejelentett szántóterületén. (7) Több vetőmagkeverék használata esetén, ha a  vetőmagkeverékek összetevői egymástól eltérnek, akkor a vetőmagkeverékeket különböző növénykultúrának kell tekinteni. (8) Az MVH a mezőgazdasági termelő által használt, minősített vetőmag származási bizonylatát jogosult ellenőrizni. 9. Mentességi feltételek 9. § A 7. és 8. § szerinti követelmények alól mentesül az a mezőgazdasági termelő, a) aki a szántóterülete egészén és a növénytermesztési ciklus jelentős részében víz alatt álló kultúrát termel; b) aki az egységes kérelmében tíz hektárnál kisebb nagyságú szántóterületet jelentett be; c) akinek a szántóterülete több mint 75%-a ca) parlagon hagyott terület, cb) ideiglenes gyepterület, vagy cc) a ca) és a cb) alpontokban meghatározottak kombinációja és a fennmaradó szántóterülete nem haladja meg a harminc hektárt; d) akinek a szántóterülete, az állandó gyepterülete és az állandó kultúra által együttesen elfoglalt területe több mint 75%-a da) állandó gyepterület, db) ideiglenes gyepterület, dc) víz alatt álló kultúrával bevetett terület, vagy dd) a da)–dc) alpontban meghatározott területek kombinációja és a fennmaradó szántóterülete nem haladja meg a harminc hektárt; vagy e) akinek a  tárgyévi egységes kérelemben bejelentett szántóterülete több mint 50%-át az  előző évi egységes kérelmében nem jelentette be, vagy nem ugyanazon mezőgazdasági termelő jelentette be, és a szántóterület egészén az előző naptári évben termesztettől növényektől eltérő növényeket termeszt. III. FEJEZET ÁLLANDÓ GYEPTERÜLET 10. Általános rendelkezés 10. § Az állandó gyepterület elhelyezkedését, valamint annak feltörése tényét az  MVH az  egységes kérelem adatai, a MePAR-ban rendelkezésre álló adatok, valamint a helyszíni ellenőrzés eredménye alapján állapítja meg. 11. Környezeti szempontból érzékeny állandó gyepterülettel kapcsolatos kötelezettségek 11. § (1) Az MVH a környezeti szempontból érzékeny állandó gyepterület feltöréséről értesíti a természetvédelmi hatóságot. (2) A  természetvédelmi hatóság a  környezeti szempontból érzékeny állandó gyepterület engedély nélküli feltörése esetén haladéktalanul tájékoztatja az MVH-t. (3) Ha a mezőgazdasági termelő a környezeti szempontból érzékeny állandó gyepterületet engedély nélkül feltöri vagy más hasznosítású területté átalakítja, úgy a területileg illetékes természetvédelmi hatóság haladéktalanul elrendeli a  feltört vagy átalakított földterület gyepterületté történő visszaállítását. Az  érintett földterületek gyepterületté történő visszaállításának végső határideje legkésőbb a  támogatási kérelem benyújtását követő évi egységes kérelem benyújtásának kezdő határnapja. A  visszaállítási kötelezettség megállapítása érdekében az  MVH adatot szolgáltat a természetvédelmi hatóságnak az érintett mezőgazdasági termelőről és a gyepterületté visszaállítandó földterületek elhelyezkedéséről, kiterjedéséről. (4) A  visszaállítási kötelezettségnek való megfelelést a  természetvédelmi hatóság helyszíni ellenőrzés keretében állapítja meg. A visszaállítási kötelezettség teljesítése kizárólag az érintett földterület egészének visszaállítása esetén állapítható meg. Az  ellenőrzés eredményéről a  természetvédelmi hatóság és az  MVH kölcsönösen tájékoztatja egymást. 12. Állandó gyepterület visszaállítása az állandó gyepterület országos arányának csökkenése esetén 12. § (1) Az  állandó gyepterület arányát minden évben országos szinten az  MVH állapítja meg a  639/2014/EU rendelet 43. cikke szerint. (2) Ha az  (1)  bekezdés szerint megállapított tárgyévi állandó gyepterület aránya több mint 5%-kal csökken a  2015.  évben meghatározásra kerülő referencia arányhoz képest, és az  állandó gyepterület tárgyévi összterülete legalább 0,5%-ot meghaladó mértékben csökken a  referencia arányban szereplő állandó gyepterület összterületéhez képest, akkor egyes, állandó gyepterületnek nem minősülő területeket állandó gyepterületté kell visszaállítani. A referenciaarány megállapításánál a 639/2014/EU rendelet 43. cikk (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. (3) Ha az  állandó gyepterület aránya országos szinten 3%-ot meghaladó mértékben csökken a  referenciaarányhoz képest, akkor az MVH erről a tényről tájékoztatja a természetvédelmi hatóságot. (4) Az  állandó gyepterület visszaállítására kötelezett mezőgazdasági termelőket azon mezőgazdasági termelők közül kell kiválasztani, akik 2015-ben az  azt megelőző három, a  további támogatási években az  adott támogatási évet megelőző két naptári évben olyan földterülettel rendelkeztek, amelyek más célú földterületté lettek átalakítva a  támogatás igénylésekor állandó gyepterületként vagy állandó legelőként használt földterületből. A  visszaállítási kötelezettség megállapítása során az  utólagos erdőtelepítéssel érintett állandó gyepterületet – a  karácsonyfaültetvények és energetikai faültetvények kivételével – figyelmen kívül kell hagyni. (5) A mezőgazdasági termelők visszaállítási kötelezettségének mértékét a) az  állandó gyepterület arány országos szintjének 5%-os küszöb fölé emeléséhez szükséges visszaállítandó földterületek mérete, valamint b) az  érintett mezőgazdasági termelők által a  2015. évben az  azt megelőző három, a  további támogatási években az adott támogatási évet megelőző két évben feltört, a támogatás igénylésekor állandó legelőnek és állandó gyepterületnek minősülő földterületek országos területének mérete figyelembevételével kell megállapítani. (6) A mezőgazdasági termelő számára az MVH állapítja meg az egyéni visszaállítási kötelezettséget a mezőgazdasági termelő által a korábbi két – a 2015-ös támogatási év vonatkozásában a korábbi három – évben feltört, a támogatás igénylésekor állandó legelőnek, illetve állandó gyepterületnek minősülő földterület méretének alapján, az (5) bekezdésben meghatározott területek százalékos arányának mértékéig. (7) Az  MVH a  tárgyév december 31-ig döntést hoz a  mezőgazdasági termelőt terhelő visszaállítási kötelezettségről, annak mértékéről, és határidejéről, amely nem lehet hosszabb a következő évi egységes kérelem benyújtására előírt határidőnél. (8) Ha a mezőgazdasági termelő által visszaállítandó terület nagysága kisebb, mint 0,25 hektár, akkor a mezőgazdasági termelő mentesül a visszaállítási kötelezettség alól. (9) A mezőgazdasági termelő a visszaállítási kötelezettségének a) feltört vagy átalakított állandó gyepterület állandó gyepterületté történő visszaállításával, vagy b) feltört vagy átalakított állandó gyepterület helyett más terület – az  erdőterület kivételével – állandó gyepterületté alakításával tehet eleget. (10) A visszaállítást egyenként legalább 0,25 hektár kiterjedésű földterületen kell elvégezni. (11) A visszaállítási kötelezettség teljesítését a mezőgazdasági termelőnek a tárgyévet követő évi egységes kérelemben kell bejelentenie, megjelölve az  állandó gyepterületei közül azon területeket, amelyeket az  előző évi visszaállítási kötelezettség teljesítése során alakított ki. Ideiglenes gyepterület állandó gyepterületté alakítása esetén a mezőgazdasági termelőnek az egységes kérelemben arról is nyilatkoznia kell, hogy hány évre visszamenőlegesen minősül a szóban forgó földterület ideiglenes gyepterületnek. (12) A visszaállítási kötelezettségnek való megfelelést az MVH ellenőrzi. (13) Az  állandó gyepterületté visszaállított vagy állandó gyepterületként létrehozott területek a  visszaállítás vagy létrehozás első napjától kezdve állandó gyepterületnek minősülnek. (14) Ha a  mezőgazdasági termelő a  tárgyévet megelőző évben bejelentett és elismert vis maior esemény miatt nem teljesítette a visszaállítási kötelezettségét, úgy a tárgyévben köteles ennek eleget tenni, továbbá a tárgyévi egységes kérelemben állandó gyepterületként bejelentett földterületei tekintetében további vis maior esemény elismerését nem kezdeményezheti. IV. FEJEZET ÖKOLÓGIAI JELENTŐSÉGŰ TERÜLET 13. Az ökológiai jelentőségű terület típusai 13. § (1) Ökológiai jelentőségű területként a következő földterületek vehetők figyelembe: a) parlagon hagyott terület; b) terasz; c) tájelem; d) vízvédelmi sáv; e) agrár-erdészeti terület; f ) erdőszélek mentén fekvő támogatható sáv; g) rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvény; h) az  Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a  mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 88/2007. (VIII. 17.) FVM rendelet és a  Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján az  Európai Unió által társfinanszírozott mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtott támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 132/2004. (IX. 11.) FVM rendelet, valamint az 1305/2013/EU rendelet alapján erdősített terület (a továbbiakban: erdősített terület); i) ökológiai jelentőségű másodvetés; j) nitrogénmegkötő növényekkel bevetett terület. (2) Az  ökológiai jelentőségű terület típusát, minimális és maximális szélességét, kiterjedését, elhelyezkedését, az  egységes kérelemben történő megjelenítésének módját, valamint az  átváltási, és súlyozási tényezőket az 5. melléklet tartalmazza. 14. Az ökológiai jelentőségű terület elhelyezkedése 14. § (1) Az  ökológiai jelentőségű területnek a  mezőgazdasági termelő által az  egységes kérelmében bejelentett szántóterületen vagy azzal közvetlenül szomszédosan kell elhelyezkednie. (2) A rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvénynek és az erdősített területnek a mezőgazdasági termelő által az egységes kérelmében bejelentett szántóterületen vagy a szántóterületén kívüli, más művelési ágú földterületen kell elhelyezkednie. 15. Az ökológiai jelentőségű terület figyelembevétele 15. § (1) A  tájelemek földterülete abban az  esetben vehető figyelembe ökológiai jelentőségű területként, ha az a mezőgazdasági termelő rendelkezésére áll a 26. § (1) bekezdése szerint, vagy az 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet szerint védett tájképi elem, és azt a  mezőgazdasági termelő az  egységes kérelmében ökológiai jelentőségű területként jelentette be. (2) A  tulajdonos vagy a  vagyonkezelő a  26.  § (1)  bekezdése szerinti nyilatkozatát – annak benyújtásával egyidejű nyilvántartási kötelezettségének teljesítésével – az  MVH által rendszeresített és az  MVH honlapján közzétett nyomtatványon, az adott tájelem helyrajzi-számának megjelölésével teheti meg. 16. § (1) Adott támogatási év vonatkozásában ugyanazon földterületen kizárólag egy ökológiai jelentőségű terület vehető figyelembe. (2) Az  5.  mellékletben meghatározott minimális szélességet el nem érő, vagy a  maximális szélességet meghaladó ökológiai jelentőségű terület esetében az  előírtnál keskenyebb, vagy szélesebb területrészek nem vehetők figyelembe ökológiai jelentőségű területként. (3) Ha a táblaszegély, fás sáv, vízvédelmi sáv, vagy vizesárok ökológiai jelentőségű területen belül az adott tájelem teljes szélességében két méternél hosszabb szakaszon megszakad, akkor az  érintett részeket különállóan kell ökológiai jelentőségű területként figyelembe venni. (4) Ha egy tájelem az  50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet szerint védett tájképi elem, akkor az  azzal közvetlenül határos ökológiai jelentőségű terület is figyelembe vehető ökológiai jelentőségű területként a  mezőgazdasági termelő javára. (5) Az  egyes ökológiai jelentőségű területeknek önállóan kell megfelelniük a  méretkorlátoknak, azok egy másik ökológiai jelentőségű terület részeként nem vehetők figyelembe ökológiai jelentőségű területként. (6) Az 5. melléklet szerinti, lineáris típusú ökológiai jelentőségű területnek – a fasor kivételével – legalább tíz méteres hosszúságban kell érintkeznie az egységes kérelemben bejelentett szántóterülettel. (7) Egybeművelt tábla szomszédságában elhelyezkedő földterület ökológiai jelentőségű területként nem vehető figyelembe. 16. A többes igénylés 17. § (1) Ha két vagy több mezőgazdasági termelő ugyanazon rendelkezésre álló földterületet jelent be az  egységes kérelemben ökológiai jelentőségű területként, akkor az  MVH elsődlegesen a  földhasználati nyilvántartás adatait vizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy melyik mezőgazdasági termelő részére vehető figyelembe a  bejelentett földterület ökológiai jelentőségű területként. Ha ez  a  földhasználati nyilvántartás alapján nem állapítható meg, úgy az MVH az ingatlan-nyilvántartás adatait vizsgálja meg. Ha ezen adatok alapján sem állapítható meg, hogy melyik mezőgazdasági termelő jogosult a  földterületet ökológiai jelentőségű területként figyelembe venni, akkor az  MVH az  ökológiai jelentőségű területet annak kerületi arányosításával osztja fel a  földterületet bejelentő mezőgazdasági termelők között. A  kerületi arányosítással az  egyes mezőgazdasági termelők olyan arányban vehetik figyelembe az ökológiai jelentőségű terület többes igényléssel érintett részét, amilyen arányban a szántóterületeik érintkeznek az ökológiai jelentőségű területtel. (2) Ha a  fás sáv, a  táblaszegély, a  fasor, és a  vizesárok tájelem esetében a  mezőgazdasági termelő az  egységes kérelemben a  tájelemet nem a  jogszabályban meghatározott típusának megfelelően jelentette be ökológiai jelentőségű területként, akkor az  MVH a  tájelemet – a  terület elhelyezkedési adatainak megváltoztatása nélkül  – a  jogszabályban megállapított típusának, valamint a  típusra vonatkozó átváltási és súlyozási tényezőnek megfelelően veszi figyelembe ökológiai jelentőségű területként. Ebben az  esetben a  megállapított ökológiai jelentőségű terület súlyozott értéke nem lehet nagyobb, mint a  mezőgazdasági termelő által az  egységes kérelemben bejelentett terület súlyozott értéke. 17. A parlagon hagyott terület 18. § (1) A  parlagon hagyott terület akkor minősül ökológiai jelentőségű területnek, ha annak pihentetési időtartama a 2015. évben legalább március 1-jétől augusztus 31-éig, az azt követő években legalább a  tárgyév január 1-jétől augusztus 31-éig tart. (2) Az öt évnél hosszabb ideig – ökológiai jelentőségű terület céljára – parlagon hagyott területet is szántóterületnek kell tekinteni. 18. A tájelem 19. § (1) Az ökológiai jelentőségű területként figyelembe vett táblaszegélyen mezőgazdasági termelés nem folytatható, azon kizárólag a kultúrállapot fenntartása érdekében végezhető kaszálás, legeltetés, valamint mechanikai gyomirtás. (2) A  kis kiterjedésű tó tájelem esetében az  ökológiai jelentőségű területként figyelembe vehető terület nagyságába a kis kiterjedésű tó partja mentén fekvő, legfeljebb tíz méter széles vegetációs sáv is beszámítható. (3) Az  5.  melléklet szerinti, lineáris típusú tájelem abban az  esetben vehető figyelembe ökológiai jelentőségű területként, ha az  – a  fizikai paraméterei alapján – a  hosszabbik határvonalán közvetlenül szomszédos a  mezőgazdasági termelő szántóterületével. Nem lineáris típusú tájelem esetén a  mezőgazdasági termelő szántóterületével érintkező tájelem is figyelembe vehető ökológiai jelentőségű területként. (4) Ha a  támogatható területtel szomszédos tájelemen belül egy olyan tájelem is található, amelynek szélessége az 5. mellékletben található legkisebb méretet nem éri el, és a két tájelem területe nem különül el egymástól, akkor a nagyobb kiterjedésű tájelemet kell figyelembe venni ökológiai jelentőségű területként. 19. A rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvény 20. § (1) Rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvény abban az  esetben vehető figyelembe ökológiai jelentőségű területként, ha azon nem használnak műtrágyát és növényvédőszert. (2) Legalább 0,25 hektár nagyságú rövid vágásfordulójú fás szárú energiaültetvény vehető figyelembe ökológiai jelentőségű területként. (3) Rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvény ökológiai jelentőségű területként történő figyelembevétele esetén a  mezőgazdasági termelő köteles – a  8.  mellékletben meghatározott adattartalmú, az  MVH által rendszeresített és az MVH honlapján közzétett nyomtatványnak megfelelő – műveleti naplót vezetni. 20. A nitrogénmegkötő növényekkel bevetett terület 21. § (1) Magyarország bármely szántóterületén elhelyezkedő, egységes területalapú támogatással érintett, és a  2.  mellékletben, vagy a  (2)  bekezdésben meghatározott növényfajokból önállóan, vagy azokból készített magkeverékkel bevetett földterület figyelembe vehető ökológiai jelentőségű területként. (2) Ha a növényfaj nem szerepel a 2. mellékletben, akkor az MVH az egységes nemzetközi binominális nomenklatúra, és az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságának Kommunikációs elektronikus felületére 2014. október 1-jéig bejelentett, az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett növényfaj lista alapján állapítja meg, hogy az  adott növényfajjal vagy a  részben abból készített magkeverékkel bevetett földterület figyelembe vehető-e ökológiai jelentőségű területként. (3) Legalább 0,25 hektár nagyságú nitrogénmegkötő növényekkel bevetett terület vehető figyelembe ökológiai jelentőségű területként. (4) Ha a  kölcsönös megfeleltetési ellenőrzések során bizonyítást nyer, hogy a  nitrát érzékeny területen gazdálkodó mezőgazdasági termelő az adott területen nem tartja be az 50/2008. (IV. 24.) FVM rendeletben foglaltakat, valamint a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet hatóanyagkijuttatási korlátra vonatkozó előírásait, akkor az  adott terület ökológiai jelentőségű területként nem vehető figyelembe. (5) A  nitrogénmegkötő növényfajok esetében a  termesztési időszak az  évelő növények esetében május 1-jétől szeptember 30-ig, az  egynyári növények esetében április 1-jétől május 31-ig tart. Az  ökológiai jelentőségű területen vetett nitrogénmegkötő növénykultúrának ezen időszakok teljes tartamában – évelő növények esetében a  növénykultúra telepítésének és kiforgatásának évében is – jelen kell lennie a  mezőgazdasági termelő földterületén. (6) A  nitrogénmegkötő növényekkel bevetett, ökológiai jelentőségű területként figyelembe vett földterületen –  évelő növénykultúra vetése esetén az  e  rendelet hatálybalépését követően vetett földterületen – minősített szaporítóanyagot vagy saját előállítású, minősítési eljáráson átesett és alkalmasnak minősített szaporítóanyagot kell használni a mezei borsó kivételével. (7) A  mezei borsóval bevetett földterület ökológiai jelentőségű területként történő figyelembe vétele esetén a  mezőgazdasági termelőnek a  termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól szóló 9/2015. (III. 13.) FM rendelet 6.  mellékletében meghatározott hektáronkénti minimális vetőmag felhasználásáról és a  felhasznált mennyiségéről szóló nyilatkozatát elektronikus úton tárgyév július 31-ig meg kell küldenie az MVH részére. 21. Az ökológiai jelentőségű másodvetés 22. § (1) Az ökológiai jelentőségű másodvetés az 5. mellékletben foglaltak szerint vehető figyelembe ökológiai jelentőségű területként. (2) Ha az  ökológiai jelentőségű másodvetés növényállományának valamely faja nem szerepel a  3.  mellékletben, akkor az  MVH az  egységes nemzetközi binominális nomenklatúra, és az  Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságának Kommunikációs elektronikus felületére 2014. október 1-jéig bejelentett növényfaj lista alapján állapítja meg, hogy az  adott növényfajjal vagy azokból készített magkeverékkel bevetett földterület figyelembe vehető-e ökológiai jelentőségű területként. (3) Az ökológiai jelentőségű másodvetés területének legalább 0,25 hektár nagyságúnak kell lennie. (4) Az ökológiai jelentőségű másodvetésként figyelembe vett területen a mezőgazdasági termelőnek a 3. mellékletben meghatározott növényfajok keverékéből álló vetőmagok felhasználását a 9. melléklet szerinti gazdálkodási naplóval, vagy a minősített szaporítóanyag címkéjének vagy a minősítést igazoló bizonyítványnak a másolatával kell igazolnia. 22. Az erdőszélek mentén fekvő támogatható sáv 23. § (1) Az  erdőszélek mentén fekvő támogatható sáv abban az  esetben vehető figyelembe ökológiai jelentőségű területként, ha az erdő közvetlenül határos a támogatható földterülettel. (2) Mezőgazdasági termelés alatt álló, és mezőgazdasági termelés alatt nem álló erdőszélek mentén fekvő támogatható sáv is figyelembe vehető ökológiai jelentőségű területként. (3) Azon erdőszélek mentén fekvő támogatható sávon, amely nem áll mezőgazdasági termelés alatt, legeltetés és kaszálás abban az  esetben végezhető, ha az  erdőszélek mentén fekvő támogatható sáv továbbra is megkülönböztethető marad a vele határos támogatható földterülettől. (4) Azon erdőszélek mentén fekvő támogatható sáv esetében, amely részben vagy egészben termelés alatt áll, a  sáv teljes terjedelme vonatkozásában az 5. melléklet 7. sorában megadott súlyozási tényezőt kell alkalmazni. (5) Mezőgazdasági termelés alatt nem álló erdőszélek mentén fekvő támogatható sáv a  súlyozási tényezőjével akkor vehető figyelembe, ha annak teljes területén nem folytatnak mezőgazdasági termelést. 23. A vízvédelmi sáv 24. § (1) A  vízvédelmi sáv abban az  esetben vehető figyelembe ökológiai jelentőségű területként, ha azon nem történik mezőgazdasági termelés. (2) A  vízvédelmi sávon kizárólag a  kultúrállapot fenntartása érdekében végezhető kaszálás, legeltetés, valamint mechanikai gyomirtás oly módon, hogy a  vízvédelmi sáv továbbra is elkülöníthető legyen a  vele határos támogatható földterülettől. 24. Az ökológiai jelentőségű terület figyelembevétele alóli mentesség 25. § E fejezet szerinti követelmények teljesítése alól mentesül az a mezőgazdasági termelő, akinek a) szántóterülete több mint 75%-a aa) parlagon hagyott terület, ab) ideiglenes gyepterület, ac) hüvelyes növénnyel bevetett terület, vagy ad) az aa)–ac) alpontokban meghatározottak kombinációja és a fennmaradó szántóterülete nem haladja meg a harminc hektárt; vagy b) szántóterülete, állandó gyepterülete és az állandó kultúra által együttesen elfoglalt területe több mint 75%-a ba) állandó gyepterület, bb) ideiglenes gyepterület, bc) víz alatt álló kultúrával bevetett terület, vagy bd) a ba)–bc) alpontban meghatározottak kombinációja és a fennmaradó szántóterülete nem haladja meg a harminc hektárt. 25. Az ökológiai jelentőségű területre vonatkozó különös rendelkezések 26. § (1) Ökológiai jelentőségű területként vehető figyelembe a  közvetlen területalapú támogatás vonatkozásában nem támogatható területen elhelyezkedő fás sáv, fasor, táblaszegély, valamint vizesárok, amely közvetlenül határos azzal a  szántóterülettel, amely vonatkozásában az  e  rendelet szerint támogatást igényeltek, és a  fás sáv, a  fasor, a táblaszegély, vagy a vizesárok tulajdonosa vagy vagyonkezelője tárgyév április 15-éig – az MVH-nál – nem kérte, hogy az adott tájelem ökológiai jelentőségű területként ne legyen figyelembe vehető. (2) Az  MVH a  tárgyév augusztus 31. napjáig honlapján közzéteszi az  (1)  bekezdés alapján figyelembe vehető azon ökológiai jelentőségű területek helyrajzi számát, amelyeket ökológiai jelentőségű területként ténylegesen bejelentettek az egységes kérelemben. (3) A (2) bekezdés szerinti ökológiai jelentőségű terület tulajdonosa vagy vagyonkezelője kérheti az MVH-tól az adott ökológiai jelentőségű területet bejelentő mezőgazdasági termelő a  mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 28. § (2) bekezdése szerinti adatait. (4) Az ökológiai jelentőségű területre tekintettel támogatásban részesülő mezőgazdasági termelő köteles az ökológiai jelentőségű terület tulajdonosának vagy vagyonkezelőjének erre irányuló felhívása esetén a támogatás időtartama alatt az adott ökológiai jelentőségű területen a) elvégezni a parlagfű és más veszélyes gyomok elleni védekezést a jogszabályban foglaltaknak megfelelően, b) elszállítani a szilárd hulladékot, és c) elvégezni a rágcsálók és egyéb állati kártevők elleni védekezést. V. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 26. Hatálybalépés 27. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. 27. Az Európai Unió jogának való megfelelés 28. § Ez a rendelet a) a  közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján az  aktív mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a  637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-ei 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, b) a  közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a  mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 1307/2013 európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről, és X. mellékletének módosításáról szóló, 2014. március 11-ei 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet, c) az  1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az  integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer, a  kifizetések elutasítására és visszavonására vonatkozó feltételek, valamint a  közvetlen kifizetésekre, a  vidékfejlesztési támogatásokra és a  kölcsönös megfeleltetésre alkalmazandó közigazgatási szankciók tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2014. március 11-ei 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet, d) a  közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a  mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 1307/2013 európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, 2014. június 16-i 641/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet, e) az  1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak az  integrált igazgatási és kontrollrendszer, a  vidékfejlesztési intézkedések és a  kölcsönös megfeleltetés tekintetében történő megállapításáról szóló, 2014. július 17-ei 809/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg. Dr. Fazekas Sándor s. k., földművelésügyi miniszter