31/2014. (II. 12.) Korm. rendelete az egyes sajátos ipari építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól.

31/2014. (II. 12.) Korm. rendelete az egyes sajátos ipari építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól. A Kormány az  épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997.  évi LXXVIII.  törvény 62.  § (1)  bekezdés 3., 17. és 19.  pontjában, valamint a  közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.  évi CXL.  törvény 174/A. § (1) bekezdésében, valamint a 42. § (2) bekezdése tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az  Alaptörvény 15.  cikk (1)  bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a  következőket rendeli el: I. FeJezet ÁLtALÁNOs ReNdeLKezéseK 1. A rendelet hatálya 1. § A rendelet hatálya a  Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a  területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: MKEHr.) 13. § (2) bekezdés a)–k) pontjában meghatározott sajátos építmények (a továbbiakban: sajátos építmények) építésügyi hatósági eljárásaira és az azok lefolytatásához szükséges műszaki dokumentáció tartalmi követelményeire terjed ki. 2. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában: 1. autógáz-töltőhely: az autógázzal üzemelő jármű számára biztonságos töltés céljára kialakított terület; 2. energetikai építmény: ipari és mezőgazdasági célú hőfejlesztő-hőhasznosító, gáz- és olajfogyasztó energetikai berendezés elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló sajátos építmény az energetikai berendezéssel együtt; 3. építésügyi hatóság: az MKEHr. 13. § (1) bekezdésében kijelölt hatóság; 4. érzékeny szerkezetű építmény: olyan építmény, mely a bontás során állékonyságát veszti, melynek bontásakor életveszély léphet fel; 5. gáztároló létesítmény: a veszélyes anyagnak minősülő gázok tárolására szolgáló, nyomástartó berendezésnek nem minősülő, ipari, mezőgazdasági vagy szolgáltatási célú tároló létesítmény, beleértve a  kapcsolódó csővezetékeket és műtárgyakat; 6. hatásterület: hatásterületként meghatározott földrajzi terület, ideértve a  szakhatóság által megállapított hatásterületet is; 7. hőtávvezetéket tartó vagy magában foglaló építmény a  hőszolgáltatás nyomvonal jellegű építményeivel: a  távhőszolgáltatásról szóló törvény hatálya alá nem tartozó hőtávvezeték és építményei, beleértve a hőtermelő, hőszolgáltató létesítményből a hőhordozó közeget (gőzt, melegített vizet) szállító csővezetéket, csővezeték hálózatot a tartószerkezeteivel, építményeivel; 8. hőtermelő-hőszolgáltató létesítmény: 50 kVA-nál nagyobb névleges teljesítőképességű kiserőművet ellátó hőtermelési rendeltetésű berendezés védelmét vagy a  0,5 MW-nál nagyobb hőteljesítményű hőtermelési és hőszolgáltatási berendezés – ideértve a  fűtőművet is – védelmét közvetlenül szolgáló sajátos építmény a hőtermelési, hőszolgáltatási berendezéssel együtt; 9. közforgalmú autógáz-töltőállomás: kereskedelmi rendeltetésű, üzemanyagellátás-szolgáltatási célból létesített, a  belső égésű motorok gázüzemanyag tartályának töltésére szolgáló sajátos építmény, amely magában foglalja az autógáz kimérő szerkezetet, a gázüzemanyag-tárolót, a töltőhelyet, a gázüzemanyagot szállító tartályautó lefejtőhelyet, az  ideiglenes parkolásra szolgáló helyet és a  működtetéshez szükséges egyéb építményt, műtárgyat az utak kivételével; 10. közforgalmú üzemanyag-töltőállomás: kereskedelmi rendeltetésű, üzemanyagellátás-szolgáltatási célból létesített, gépjárművek és munkagépek üzemanyag tartályaiba, illetve szállítóedényekbe történő üzemanyag töltésére, kenőanyag tárolására és kiszolgálására szolgáló sajátos építmény, amely magában foglalja az  üzemanyag tárolására, töltésére szolgáló létesítményt, kezelőhelyet, és az  azokkal szorosan összefüggő rendeltetésű építményeket, műtárgyakat az utak kivételével; 11. nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló biztonsági övezete: a  nukleáris létesítmény és a  radioaktívhulladék-tároló biztonsági övezetéről szóló kormányrendeletben meghatározott biztonsági övezet, biztonsági távolság, védőtávolság, telepítési távolság, elhelyezési távolság; 12. nyomástartó rendszerek építményei: a  nyomástartó berendezések és rendszerek elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló sajátos építmény a nyomástartó berendezéssel, rendszerrel együtt; 13. terményszárító: mezőgazdasági termény tisztítása vagy szárítása céljából létesített, helyhez kötött szárítóberendezés az  elhelyezésére szolgáló építménnyel, a  működéséhez közvetlenül kapcsolódó technológiai és tároló berendezésekkel, a  terménytisztító, magszállító rendszer, porleválasztó, tároló, siló, tranzittartály együtt; 14. veszélyes folyadékok, olvadékok tároló létesítménye: az  éghető folyadékok és olvadékok tárolótartályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott, nyomástartó edénynek nem minősülő, helyhez kötött, az éghető, a gyújtó hatású, a maró és a mérgező folyadékok- és olvadékok tárolására szolgáló tárolótartályok elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló sajátos építmény a tárolótartályokkal együtt. 3. Az építésügyi hatósági eljárások 3. § A rendelet hatálya alá tartozó építési tevékenység végzéséhez – kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – az építésügyi hatóság eljárásának lefolytatása szükséges. 4. § Az építésügyi hatóság a) építési engedélyezési, b) használatbavételi engedélyezési, c) fennmaradási engedélyezési, d) bontási engedélyezési, e) engedély hatályának meghosszabbítása iránti engedélyezési, f ) jogutódlás tudomásulvételi, g) használatbavételi tudomásulvételi, h) szakhatósági, i) veszélyhelyzet esetén szükségessé váló építési tevékenység tudomásulvételi, j) építési engedély módosítási, valamint k) kötelezési eljárásokat folytat. 5. § Az építésügyi hatósági eljáráshoz nem kötött építmény, építési tevékenység építőipari kivitelezési tevékenysége akkor folytatható, ha a) az építésügyi jogszabályok, ideértve a  helyi építési szabályzatot, településszerkezeti tervet, az  országos településrendezési és építési követelmények előírásait, valamint b) az építőipari kivitelezési tevékenységet érintő más hatósági előírásokat megtartják. 4. Az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem 6. § (1) Az  építésügyi hatósági engedély iránti kérelmet az  építtető az  1.  melléklet szerinti adattartalmú, erre a  célra rendszeresített formanyomtatványon – a kérelem tartalmából következő, speciális eltérésekkel – írásban terjesztheti elő az építésügyi hatósághoz. A kérelemhez csatolni kell: a) a tervezett építési tevékenységnek a  VI. Fejezetben meghatározott tartalmú tervdokumentációját két példányban, és – az  előzetes szakhatósági állásfoglalást kiadó szakhatóság kivételével – az  érintett szakhatóságok számától függően további egy-egy példányban, b) az igazgatási szolgáltatatási díj befizetésének igazolását. (2) Az  eljárásban közreműködő szakhatóság megkereséséhez a  kérelem tartalmától függően a  2.  mellékletben meghatározott műszaki dokumentációt is csatolni kell, ha a  kérelem benyújtásakor előzetes szakhatósági állásfoglalás nem áll rendelkezésre. (3) A kérelemhez mellékelni lehet a következőket: a) ha a  kérelem benyújtásakor rendelkezésre áll, az  ügyben érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását és a hozzá tartozó, a szakhatóság által záradékolt műszaki dokumentációt, b) a 10. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatokat, illetve az ügyben érintett összes ismert ügyfélnek a fellebbezési jogról lemondó nyilatkozatát. 5. Az építésügyi hatóság eljárásában közreműködő szakhatóságok kijelölése és közreműködése, valamint a közmű-, közút- és vasút üzemeltetők kijelölése 7. § (1) A  Kormány a  sajátos építményekkel kapcsolatos első és másodfokú hatósági engedélyezési eljárásokban a  3.  mellékletben meghatározott feltételek fennállása esetén és szakkérdésben a  3.  mellékletben meghatározott hatóságokat szakhatóságként jelöli ki. (2) Ha az  építtető előzetes szakhatósági állásfoglalást kér, a  szakhatóság a  kérelem mellékleteként becsatolt műszaki dokumentáció egy példányát az  állásfoglalásával megegyező azonosítószámmal, keltezéssel, aláírással és bélyegzőlenyomattal látja el, és azt a  szakhatósági állásfoglalásával együtt megküldi az  építtetőnek. Az  előzetes szakhatósági állásfoglalás iránti kérelemhez a műszaki dokumentációt két példányban kell benyújtani. (3) Az  építésügyi hatóság az  építtető által a  kérelemhez csatolt előzetes szakhatósági állásfoglalást legfeljebb az  előzetes szakhatósági állásfoglalás kiadásától számított egy évig elfogadja, ha a  hozzá és a  szakhatósághoz benyújtott kérelem és műszaki dokumentáció tartalma azonos, és a szakhatóság a (2) bekezdésben foglaltak szerint a műszaki dokumentációt záradékolta. (4) Az  építésügyi engedélyezési eljárásokban érintettségektől függően a  4.  mellékletben meghatározott közművek, kezelők és üzemeltetők hozzájárulásokról nyilatkoznak. A  közművek, kezelők és üzemeltetők nyilatkozatát az engedélyes vagy megbízása alapján a tervező köteles beszerezni és a kérelemhez csatolni. 8. § (1) A  3.  mellékletben foglalt táblázat 7. és 9. sora szerinti esetben, ha az  engedélyezési eljárás a  környezeti hatásvizsgálati és az  egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a  továbbiakban: Khvr.) 3. számú mellékletében meghatározott olyan tevékenység megkezdését vagy folytatását szolgálja, amely a Khvr.-ben meghatározott küszöbértéket nem éri el vagy a Khvr.-ben a tevékenységre megállapított feltétel nem teljesül, a  kérelemhez csatolni kell a  környezeti hatások jelentőségének vizsgálatára szolgáló – a Khvr.-ben meghatározott – adatlapot. (2) Az  építésügyi hatóság az  eljárást felfüggeszti, ha az  eljárásban a  környezetvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalásában megállapította, hogy a  tevékenység várható környezeti hatásai jelentősek. A  felfüggesztésről szóló végzésnek tartalmaznia kell a  szakhatóságként eljáró környezetvédelmi hatóság megnevezését, valamint állásfoglalása rendelkező részét és indokolását. Amennyiben az  építésügyi eljárás felfüggesztését követően a  környezetvédelmi hatóság a  környezeti hatásvizsgálati eljárás alapján megállapítja, hogy a  környezetvédelmi engedély nem adható ki, akkor az építésügyi hatóság az eljárása folytatása során elutasítja az építésügyi hatósági engedély iránti kérelmet. (3) Az  építésügyi hatóság – annak jogerőre emelkedésére tekintet nélkül – nyilvánosan közzéteszi azt a  határozatot, valamint a felfüggesztés tárgyában hozott végzést, amit olyan eljárásban hozott, amelyben a szakhatóságként eljáró környezetvédelmi hatóság a tevékenység következtében várható környezeti hatások jelentőségét vizsgálta. 6. Az építésügyi hatósági engedély időbeli hatálya 9. § (1) A  jogerős használatbavételi – beleértve a  részleges használatbavételi engedélyt is – és a  fennmaradási engedély határozatlan ideig hatályos. (2) Az építési engedély a jogerőssé válás napjától három évig hatályos, kivéve ha a) a hatályossága alatt az építtető kezdeményezte a 4. § e) pontja szerinti eljárást és az építésügyi hatóság azt meghosszabbította, b) az építési tevékenységet a hatályossága alatt megkezdték és az építési tevékenység megkezdésétől számított öt éven belül az építmény használatbavételi engedély megadására vagy használatbavétel tudomásulvételére alkalmassá válik. (3) A bontási engedély a jogerőssé válás napjától számított két évig hatályos. 7. Egyéb közös eljárási szabályok 10. § (1) Több építésügyi hatóság illetékességi területét érintő sajátos építmény engedélyezési ügyében az első fokon eljáró építésügyi hatóságot a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal jelöli ki. (2) Az építésügyi hatóság engedélyezési eljárásának az ügyintézés határideje harminc nap. (3) Az  építésügyi hatóságnak az  építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban hozott érdemi döntését a  döntés hirdetményi úton történő közlésének szabályai szerint a hatásterületen lévő önkormányzat hirdetőtábláján is ki kell függeszteni. (4) Nincs ellenérdekű ügyfél az eljárásban, ha az építtető benyújtotta az ügyben érintett összes ügyfélnek a kérelmezett építési tevékenység végzéséhez történő, a tervdokumentáció ismeretében tett és az abban foglaltakkal egyetértést tartalmazó teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát. (5) A  nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló biztonsági övezetén túl, de 30 km-es körzetében veszélyes létesítmények és tevékenységek építésügyi hatósági engedélyezése esetén az  engedélyezésre hatáskörrel rendelkező hatóság az eljárás megindításáról tájékoztatja az Országos Atomenergia Hivatalt. (6) Az (5) bekezdés szerinti eljárásban az Országos Atomenergia Hivatal ügyfélnek minősül. II. FeJezet Az eNGedéLYezésI eLJÁRÁsOK 8. Az építési engedélyezési eljárás 11. § (1) Építési tevékenység – az  5.  mellékletben felsoroltak kivételével– az  építésügyi hatóság építési engedélye alapján végezhető. (2) Az  építési engedélyt – a  (3)  bekezdésben foglaltak kivételével – az  elvégezni kívánt építési tevékenység egészére kell kérni. (3) Több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetében az  egyes szakaszokban megépítendő sajátos építményekre szakaszonként külön-külön is lehet építési engedélyt kérni. (4) A  sajátos építményekkel kapcsolatos műszaki biztonsági szabályzatban előírt követelményektől eltérő műszaki megoldásra irányuló kérelmet az építési engedély iránti kérelemmel együtt kell előterjeszteni. 12. § (1) Az építési engedély iránti kérelemhez a 6. § (1) bekezdésében foglaltakon túl mellékelni kell: a) a környezetvédelmi hatóság aa) jogerős környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedélyét, több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetében az összes szakaszra együttesen, vagy ab) előzetes vizsgálati eljárásban hozott határozatát, amely szerint az  építkezéssel kapcsolatban nem feltételezhető jelentős környezeti hatás – kivéve, ha a  kérelmező rendelkezik egységes környezethasználati engedéllyel –, b) termőföldön megvalósítandó sajátos építmény esetében az  ingatlanügyi hatóságnak a  termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről vagy a  más célú hasznosítás folytatásához való hozzájárulásáról szóló jogerős határozatát, c) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv katasztrófavédelmi engedélyét a  veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló kormányrendeletben meghatározott határértéket elérő veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény építése esetében. (2) A  biogáz- és komposztáló üzemek létesítését a  környezetvédelmi, élelmiszerlánc-felügyeleti és közegészségügyi szakhatósági hozzájárulás mellett engedélyezi az  építésügyi hatóság a  nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló miniszteri rendelettel (a továbbiakban: VM rendelet) összhangban. 13. § (1) Az  építési engedélynek a  közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.  évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 72. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmaznia kell: a) az engedélyezett építési tevékenység feltételeit, b) tájékoztatást arról, hogy ba) az építésügyi hatósági engedély nem mentesít az  egyéb engedélyek, hozzájárulások megszerzésének kötelezettsége alól, bb) az építtetőt a  tervezett építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésével kapcsolatban milyen kötelezettség terheli, és bc) az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendeletben (a  továbbiakban: Épkiv.) meghatározottak szerint az  építőipari kivitelezési tevékenység folytatása során építtetői fedezetkezelő közreműködése kötelező-e, c) az engedély hatályát, meghosszabbításának lehetőségeit és feltételeit, d) a sajátos építmény helyét, helyrajzi számát, megnevezését és rendeltetését, e) az építési tevékenységgel érintett ingatlanok címét és helyrajzi számát, és f ) az esetleges próbaüzemre vonatkozó feltételeket. (2) A határozat az engedély tárgyától függően tartalmaz a) figyelmeztetést arra, hogy az  építtető építési tevékenységet csak a  jogerős építési engedély és az  ahhoz tartozó – engedélyezési záradékkal ellátott – tervdokumentáció alapján, az engedély hatályának időtartama alatt, továbbá a saját felelősségére és veszélyére végezhet, b) figyelmeztetést arra, hogy az építési engedély polgári jogi igényt nem dönt el, c) figyelmeztetést arra vonatkozóan, hogy a  létrehozott építmény csak használatbavételi engedély kiadását vagy tudomásulvételt követően használható, d) tájékoztatást arról, hogy a  jogorvoslatra nyitva álló idő alatt az  ügyfél az  engedélyezés tárgyát képező tervdokumentációba milyen módon tekinthet be. 14. § (1) Az építési engedély iránti kérelemben hozott döntést írásban kell közölni. (2) Az érdemi döntést közölni kell a) ügyféli minőségben, az értesítettek körének feltüntetése mellett aa) az építtetővel vagy meghatalmazottjával, ab) az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosával, ac) azzal, akit az építésügyi hatóság az eljárásba ügyfélként bevont, ad) a szakhatóságok által megállapított ügyféli körrel, b) tájékoztatásul azzal, akinek az  építési tevékenységgel érintett telekre, építményre vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték és ügyféli jogállással nem rendelkezik, c) azzal a hatósággal, amely az ügyben szakhatósági állásfoglalást adott. (3) A jogerős döntést közölni kell a) az építtetővel vagy meghatalmazottjával, b) az építésfelügyeleti hatósággal, c) az illetékes környezetvédelmi hatósággal, ha az  építési engedélyezési eljárás környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedély köteles építményre vonatkozott, d) a fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi felügyelőségével, ha az építési tevékenységgel érintett építmény azbesztet tartalmaz, e) mindazokkal, akiknek értesítését jogszabály előírja. (4) Az  építési engedélyezési eljárás során hozott jogerős döntés a  hozzátartozó, engedélyezési záradékkal ellátott tervdokumentációban foglaltakkal együtt hatályos. 15. § Az építtető csak a  jogerős építési engedély és az ahhoz tartozó – engedélyezési záradékkal ellátott – tervdokumentáció alapján, az engedély hatályának időtartama alatt végezheti az engedélyköteles építési tevékenységet. 16. § (1) Ha az  építésügyi hatóság az  építési engedélyt megadja, a  jogerőre emelkedés időpontjának tudomásra jutásától számított nyolc napon belül az  engedélyezésre benyújtott tervdokumentáció egy záradékolt példányát az irattárában helyezi el, egy példányát az építtetőnek megküldi. (2) Amennyiben az  építésügyi hatóság nem adja meg az  építésügyi engedélyt, akkor az  építésügyi eljárás jogerős lezárását követő nyolc napon belül a tervdokumentáció példányait – az irattárba helyezendő példány kivételével – az építtetőnek megküldi. 9. A használatbavételi engedélyezési eljárás 17. § (1) A  használatbavételi engedély iránti kérelmet az  építtető az  építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válásakor, az építési munkaterület építtető részére történő, építési naplóban igazolt átadását követően, az építési engedély időbeli hatálya alatt – a használatbavétel előtt – nyújtja be az építésügyi hatósághoz. (2) Használatbavételi engedély alapján vehető használatba a  rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas, építési engedélyhez kötött építési tevékenységgel érintett építmény, építményrész, ha annak használatbavételi engedélyezési eljárásába szakhatóságot szükséges bevonni. (3) Szakhatóságot kell bevonni a használatbavételi engedélyezési eljárásba, a) ha az  építési engedélyezési eljárás lefolytatásához a  szakhatóság kikötéssel vagy feltételekkel járult hozzá, vagy b) ha az  építési tevékenység folyamán az  engedélyezett tervektől eltértek és az  eltérés a  szakhatóság állásfoglalásának tartalmát érinti. (4) A  használatbavételi engedély iránti kérelemmel egy időben a  fennmaradási engedélyre irányuló kérelem is előterjeszthető. (5) Több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetében az  építési engedély szerinti egyes megvalósulási szakaszokban megépített sajátos építményekre vagy a  rendeltetésszerű és biztonságos használatra önmagukban alkalmas sajátos építményrészekre önállóan is lehet használatbavételi engedélyt kérelmezni. (6) A használatbavételi engedély iránti kérelemhez – a 6. § (1) és (2) bekezdésében meghatározottakon túlmenően – annak tartalmától függően mellékelni kell a  papír alapon vezetett építési napló esetében az  Épkiv.-ben meghatározott építési napló összesítő lapját. 18. § Az építésügyi hatóság a használatbavételi engedélyt megadja, ha a) az építési munkát az  építési engedélynek, az  ahhoz tartozó engedélyezési záradékkal ellátott dokumentációnak, továbbá az engedélyezett eltérésnek megfelelően végezték el, és b) a sajátos építmény az építési engedélyben megjelölt rendeltetésének megfelelő és biztonságos használatra alkalmas állapotban van. 19. § A használatbavételi engedélynek tartalmaznia kell: a) az építési engedély számát és keltét, b) a sajátos építmény helyének, helyrajzi számának és rendeltetésének megjelölését, megállapítva a használat főbb műszaki, biztonsági jellemzőit, c) esetlegesen az érintett idegen ingatlanokra vonatkozó korlátozásokat, tilalmakat, d) a használatbavétel hatósági feltételeit, e) a biztonságos használatot nem veszélyeztető kisebb hibák és hiányosságok megszüntetése érdekében szükséges további munkálatok elvégzésére vonatkozó kötelezést határidő tűzésével, f ) ha a  sajátos építmény megépítése révén az  ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmában változást eredményez, figyelmeztetést arra, hogy a használatbavételi engedély közlését követően az építtető köteles – az  ingatlan-nyilvántartási átvezetés céljából – a  megvalósult állapotról változási vázrajzot és mellékleteit az ingatlanügyi hatósághoz benyújtani. 20. § A még befejezetlen sajátos építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra önállóan alkalmas részére vagy a 19. § e) pontjában meghatározott esetben részleges használatbavételi engedély adható. 10. A fennmaradási engedélyezési eljárás 21. § (1) A  fennmaradási engedély kiadására irányuló eljárásban az  ebben az  alcímben foglalt eltérésekkel az  építési és a használatbavételi engedélyezési eljárásra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni. (2) Ha a  sajátos építményt vagy annak részét építési engedély nélkül vagy az  építési engedélyben foglaltaktól eltérő módon létesítették, az építésügyi hatóság arra – az építtető vagy az ingatlantulajdonos kérelme alapján – építésügyi bírság kiszabása mellett fennmaradási engedélyt adhat, ha a  jogszabályban, vagy az  építési engedélyben előírt követelmények megteremthetők. (3) Nem lehet építésügyi bírságot kiszabni, ha a  fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak nyilvánított építési engedélyt megsemmisítették, vagy azt a bíróság hatályon kívül helyezte. 22. § A fennmaradási engedély iránti kérelemhez csatolt helyszínrajzon és műszaki tervdokumentációban a  tényleges – még befejezetlen sajátos építmény vagy sajátos építményrész esetében pedig a  további tervezett – állapotot is ábrázolni kell. 23. § (1) Az  építésügyi hatóság a  fennmaradási engedélyt megadja, ha a  megépített sajátos építmény vagy sajátos építményrész megfelel vagy átalakítással megfeleltethető a  jogszabályokban foglalt követelményeknek. A  sajátos építményrészre vonatkozó fennmaradási engedélyben az  építésügyi hatóságnak rendelkeznie kell az  építmény befejezésére vonatkozó építési tevékenység végzéséről, annak feltételeiről is. (2) A fennmaradási engedély egyben a sajátos építményre vonatkozó használatbavételi engedély is, ha ennek feltételei fennállnak. Továbbépítés esetében a  továbbépített sajátos építményrész csak használatbavételi engedély alapján vehető használatba és üzemeltethető. (3) A  fennmaradási engedély iránti kérelem elutasítása esetén rendelkezni kell a  sajátos építmény bontásáról vagy műszaki felszámolásáról, valamint az eredeti állapot lehetőség szerinti helyreállításáról. 11. Bontási engedélyezési eljárás 24. § (1) Bontási tevékenység – az 5. mellékletben felsoroltak kivételével – az építésügyi hatóság bontási engedélye alapján végezhető. (2) A sajátos építmény bontására vonatkozó engedélyezési eljárás a sajátos építmény tulajdonosának kérelmére indul. (3) A bontási engedély sajátos építményrészre is kérhető. (4) Új sajátos építmény építése esetén a bontási és építési engedélyezési eljárás egy eljárás keretében is lefolytatható. 25. § A sajátos építmény bontására irányuló kérelemhez a 6. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakon túl mellékelni kell: a) a bontási technológia leírását, b) a sajátos építmény elbontása utáni állapotot tartalmazó helyszínrajzot. 26. § A bontási engedélynek a Ket. 72. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmaznia kell: a) a bontásra kerülő sajátos építmény megjelölését, b) a környezet megfelelő helyreállításának főbb paramétereit és c) az engedélytől eltérő végrehajtás szankcionálási lehetőségére való figyelemfelhívást. 12. Építési engedélytől eltérés, az építési engedély módosítása 27. § (1) Az  építésügyi hatósági engedélyben és az  ahhoz tartozó engedélyezési záradékkal ellátott tervdokumentációban foglaltaktól való eltéréshez az építésügyi hatóság engedélye szükséges, ha az eltérés a) megváltoztatja a  sajátos építmény rendeltetési célra való alkalmasságát, vagy biztonsági szintjét kedvezőtlenül befolyásolja, b) megváltoztatja a sajátos építmény befogadó vagy teljesítő képességét vagy geometriai paramétereit, vagy c) megváltoztatja a sajátos építmény tartószerkezeti rendszerét. (2) Az  építési engedély módosítása iránti kérelemhez a  6.  § (1)  bekezdés b)  pontjában foglaltakon és a  6.  § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően az eltérés jellegétől függően a) a helyszínrajzi elhelyezés változása esetén módosított helyszínrajzot, b) módosított műszaki tervrészletet, és c) a műszaki leírás változása esetén módosított műszaki leírást kell mellékelni a 6. § (1) bekezdés a) pontja szerinti példányban. (3) Az építésügyi hatóság teljes körű tervdokumentáció elkészítésére kötelezheti az építtetőt, ha a tervezett módosítás az engedélyezett tervdokumentáció több részletére terjed ki. III. FeJezet Az eGYes éPítésÜGYI HAtÓsÁGI tUdOMÁsULvéteLI eLJÁRÁsOK 13. Jogutódlás tudomásulvétele 28. § (1) Az építésügyi hatóság – a használatbavételi és a fennmaradási engedélyezési eljárás kivételével – az engedélyek és kötelezettségek tekintetében a jogutódlásról végzésben dönt. (2) Az építésügyi hatóság az (1) bekezdés szerinti döntését közli az építésfelügyeleti hatósággal. 14. Használatbavétel tudomásulvétele 29. § (1) Az  építtető kérelmére az  építésügyi hatóság tudomásulvételi eljárásával vehető használatba – a  17.  § (1) és (2) bekezdése szerint használatbavételi engedélyhez kötött építmények kivételével – az építési engedélyhez kötött építmény, építményrész, építési tevékenység. (2) A használatbavétel tudomásulvételére irányuló kérelmet a 6. melléklet szerinti adattartalommal az építtető a) az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válásakor, b) az építési munkaterület építtető részére történő az  építési naplóban jegyzőkönyvvel igazolt átadását követően, c) az építési engedély hatályossága alatt – használatbavétel előtt – nyújtja be az építésügyi hatósághoz. (3) Az  (1)  bekezdés szerinti eljárásban az  építésügyi hatóság vizsgálja, hogy a  (2)  bekezdés b)  pontja szerinti jegyzőkönyv az építési naplóban rendelkezésre áll-e. (4) Az  építésügyi hatóság helyszíni szemlén tisztázza a  tényállást, ha a  kérelem elbírálásához szükséges információk, adatok és dokumentumok nem állnak a rendelkezésére. (5) Az  építésügyi hatóság az  eljárás megindulásától számított tíz napon belül a  használatbavétel tudomásulvételét megtagadja és az építmény, építményrész használatát megtiltja, ha a) a használatbavétel tudomásulvételére irányuló kérelemhez a (12) bekezdésben meghatározott mellékleteket nem csatolták, b) a rendeltetésszerű és biztonságos használat követelményeinek az  építmény, építményrész nem felel meg, vagy c) megállapítja, hogy az  építési engedélytől és a  hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott tervdokumentációtól eltértek és az eltérés építésügyi hatósági engedélyhez kötött. (6) Az  építésügyi hatóság – az  (5) és a  (7)  bekezdésben meghatározott eset kivételével – a  használatbavételt hallgatással tudomásul veszi, egyidejűleg határidő megjelölésével az esetlegesen hiányzó munkálatok elvégzésére kötelezi az építtetőt. (7) Az  építésügyi hatóság az  eljárás ügyintézési határidejét legfeljebb huszonegy nappal meghosszabbítja, ha az  eljárásban megállapítja, hogy a  (2)  bekezdés b)  pontja szerinti jegyzőkönyv az  építési naplóban nem áll rendelkezésre és erről az építtetőt értesíti. (8) Ha a  (7) bekezdésben meghatározott idő alatt az építési naplóban a  jegyzőkönyv továbbra sem áll rendelkezésre, és a  használatbavétel e  rendelet szerinti egyéb feltételei teljesültek, a  határidő leteltével az  építésügyi hatóság a használatbavételt hallgatással tudomásul veszi. (9) Ha az elektronikus építési naplóban a  (2) bekezdés b) pontja szerinti jegyzőkönyv a  (7) bekezdés szerinti határidő lejártáig rendelkezésre áll, az  építésügyi hatóság a  használatbavételt a  jegyzőkönyvnek az  építésügyi hatóság tudomására jutásától számított öt nap elteltével hallgatással tudomásul veszi. (10) Az  építésügyi hatóság a  tudomásulvételi eljárás ügyintézési határidejének (7)  bekezdés szerinti meghosszabbításáról a  használatbavétel tudomásulvételi eljárás megindulásától számított tíz napon belül végzésben dönt. (11) Az eljárás során az építésügyi hatóság az eljárás megindításáról értesítést és – az igazgatási szolgáltatási díj előzetes megfizetése elmaradásának esetét kivéve – hiánypótlásra felhívást nem bocsát ki, és a  szakhatóságot nem keresi meg. (12) A  használatbavétel tudomásulvételére irányuló kérelemhez az  igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását kell mellékelni. (13) A  használatbavétel megtiltásáról szóló határozat rendelkező része a  Ket. 72.  § (1)  bekezdésében foglaltakon kívül tartalmazza a) az építési engedély számát, keltét, b) – az eljárási bírság kiszabásának kilátásba helyezése mellett – a használat megtiltására vonatkozó kötelezést. (14) A (13) bekezdés szerinti határozatot írásban kell közölni a) ügyféli minőségben, az értesítettek körének feltüntetése mellett aa) az építtetővel vagy meghatalmazottjával, ab) az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosával, b) azzal a hatósággal, amely az építési engedélyezési eljárásban részt vett. 15. Veszélyhelyzet esetén építési tevékenység tudomásulvétele 30. § (1) Az  építésügyi hatóság a  veszélyhelyzet elhárítása érdekében vagy a  kihirdetett veszélyhelyzet következtében végzett, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 48. § (2) bekezdése szerint jogszerűtlen építési tevékenységgel a) megvalósult építmény, építményrész, építményszerkezet, építési tevékenység fennmaradását, b) az építmény, építményrész, építményszerkezet elbontását, c) veszélyes állapotú építmények, építményrészek, építményszerkezetek jogszerűtlen építési tevékenységgel történő halasztást nem tűrő veszélyelhárítása, vagy részleges elbontása esetén a  megvalósult építmény, építményrész, építményszerkezet fennmaradását az építtető, vagy amennyiben az  építtető személye nem ismert, a  tulajdonos kérelmére – ha az  elvégzett építési tevékenység az előírásoknak megfelel – építésügyi bírság kiszabásának mellőzésével hallgatással tudomásul veszi. (2) A  tudomásulvételi eljárásra a  fennmaradási engedélyezési eljárásra vonatkozó rendelkezéseket az  e  fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (3) Az eljárás során az építésügyi hatóság az eljárás megindításáról értesítést és hiánypótlásra felhívást nem bocsát ki, a szakhatóságot nem keresi meg. (4) Az építésügyi hatóság az (1) bekezdés szerinti kérelemben az eljárás megindulásától számított tizenöt napon belül az előírt feltételek fennállása esetén a) az elutasításról határozatban dönt, vagy b) a szabálytalanságot – bírság kiszabásának mellőzésével – hallgatással tudomásul veszi. Iv. FeJezet Az éPítésÜGYI HAtÓsÁG szAKHAtÓsÁGI eLJÁRÁsA 31. § (1) Az építésügyi hatóság kérelemre előzetes szakhatósági állásfoglalást ad. A szakhatósági állásfoglalás legfeljebb hat hónapig érvényes. (2) Az építésügyi hatóság szakhatóságként történő közreműködése során a) helyszíni szemlét tart, b) megvizsgálja a sajátos építményfajtára vonatkozó építésügyi követelményekben előírtakat. v. FeJezet HAtÓsÁGI eLLeNŐRzés szABÁLYAI 16. Az építésügyi hatósági ellenőrzés szabályai 32. § Az építésügyi hatóság az építési, a bontási, a használatbavételi és a fennmaradási engedélyezési eljárási ügyekben építésügyi hatósági hatáskörében az  engedélyhez kötött, az  építéssel összefüggő tevékenység végzésével kapcsolatosan a Ket.-ben meghatározottakon túl ellenőrizheti az építési naplót. 17. Építésügyi kötelezési eljárás 33. § (1) Az  építésügyi hatóság az  érintett telek vagy építmény, építményrész tulajdonosát kötelezi. Ha az  elvégzett szabálytalan tevékenységet nem a  telek vagy az  építmény, építményrész tulajdonosa végezte, az  építtetőt vagy az építési tevékenység végzőjét kell kötelezni. (2) Több személy együttes kötelezése esetén, a) ha a  kötelezettség teljesítése osztható, az  egyes kötelezettek részkötelezettségeit – a  polgári jog szabályai szerint – külön-külön kell meghatározni, b) ha a kötelezettség teljesítése oszthatatlan, a kötelezés egyetemleges. (3) A  kötelezettség teljesítéséhez szükséges építési tevékenységek és az  ezzel kapcsolatos cselekmények elvégzése ütemekre és szakaszokra bontva is előírható. (4) A  kötelezettség teljesítésének határidejét – azonnali beavatkozást igénylő veszélyhelyzet esetének kivételével – az összes körülmény figyelembevételével kell megállapítani. 18. Építésügyi bírság megfizetése 34. § Az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott bírságot az építtető a jogerős határozatban megjelölt fizetési számlára fizeti meg. vI. FeJezet teRvdOKUMeNtÁCIÓ 19. A műszaki tervdokumentáció szabályai 35. § A tervezett építési tevékenység műszaki tervdokumentációját a  tervezett sajátos építmény helyének, környezetének, rendeltetésének, a  tervezett építési tevékenység jellegének, a  tervfajtának, valamint az  építésügyi hatósági eljárás jellegének megfelelő tartalommal és részletezettséggel, magyar nyelven kell összeállítani. 36. § A műszaki tervdokumentációban az  építési szakmai követelmények teljesítését a  vonatkozó szabványok alkalmazása hiányában azokkal legalább egyenértékű műszaki megoldás alkalmazásával kell igazolni. 37. § (1) A  műszaki tervdokumentációt aláíró-címlappal, tartalomjegyzékkel és tervjegyzékkel kell ellátni. A  címlap az  engedélyezés tárgyát képező építési tevékenység megnevezésén túl tartalmazza az  építtető nevét vagy megnevezését és a  tervező nevét. Az  aláírólap tartalmazza a  tervezésben részt vett minden tervező nevét, a tervezési jogosultság számát és a tervező sajátkezű eredeti aláírását. A dokumentáció tartalmát a tervező együtt és dokumentumrészenként is hitelesítheti. (2) Az egyes különálló tervlapokon szerepeltetni kell: a) a tervezett építési tevékenység megnevezését, az építmény rendeltetését, b) az építési tevékenységgel érintett ingatlan címét és helyrajzi számát, c) az adott tervrajz megnevezését és méretarányát önálló ábránként, d) a tervező vagy tervezők nevét, tervezői jogosultságát és aláírását, e) a tervlap elkészítésének időpontját, és f ) az építésügyi hatósági engedélyt kérelmező nevét. 38. § (1) A műszaki tervdokumentáció tervrészei: a) a sajátos építmény általános műszaki leírása, b) a terület-előkészítési munkák műszaki tervei, c) a sajátos építményt egészében, a  hatásterülettel érintett ingatlanokat részben vagy egészben tartalmazó, az ingatlanügyi hatóság által hitelesített, 3 hónapnál nem régebbi ingatlan-nyilvántartási térképmásolat, d) az Egységes Országos Vetületi Rendszer (EOV) koordináta hálóval ellátott helyszínrajz, e) alaprajz a tervezett építmény valamennyi eltérő szintjéről, a méretaránynak megfelelő műszaki tartalommal, f ) metszetrajz a  megértéshez szükséges számú, de legalább két egymással szöget bezáró módon felvett metszettel, g) homlokzati tervek az építmény minden nézetéről, h) a technológiai berendezések tervei és tervrajzai, i) a közlekedés, a  közművek, az  energiaátvitel, az  adatátviteli és kommunikációs rendszer hálózata, valamint ezek kapcsolatainak tervei, j) a műszaki biztonsági, az  egészségvédelmi, a  tűzvédelmi és a  környezetvédelmi előírások érvényesítésének ismertetése, a sajátos építmény környezetbe illeszkedésének módja, és k) a tervezett próbaüzem tervei, a próbaüzem szükségességének indokolása. (2) Az  általános műszaki leírásnak tartalmaznia kell a  sajátos építmény főbb adatait és rendeltetését, a  technológia főbb, meghatározó berendezéseit, a  technológiai folyamat leírását, az  irányítás- és szabályozástechnikai berendezéseket, a  várható veszélyek ismertetését, valamint a  sajátos építményen belül elhelyezésre kerülő, nem technológiai célú berendezések leírását. (3) A  terület előkészítési munkák terveiben ismertetni kell a  kivitelezéshez szükséges tereprendezési, bontási és földmunkákat. (4) A  technológiai berendezések terveit és tervrajzait, valamint a  közlekedés, a  közművek, az  energiaátvitel, az adatátviteli és kommunikációs rendszer hálózata kapcsolatainak terveit olyan részletességgel és méretarányban kell elkészíteni, és annyi magassági adattal kell kiegészíteni, hogy azok alapján elrendezésük, kialakításuk egyértelműen megállapítható legyen. (5) Az  építési tevékenységgel érintett telken, ha az  építési tevékenység a  telek természetes terepviszonyainak a  megváltoztatását is eredményezi, a  csapadékvíz-elvezetésének műszaki megoldását is ábrázolni kell. A  telek természetes terepviszonyának feltöltéssel vagy terepbevágással történő megváltoztatása esetén a  telek eredeti és a megváltoztatott, végleges állapotát a  terep szintmagasságának ábrázolásával méretezett terepmetszeten kell bemutatni. (6) Több ütemben megvalósuló építési tevékenység esetében a tervrajzokon az egyes ütemeket egyértelműen jelölni kell. (7) A  tervezett építési tevékenység szempontjából érdemi adatot, tényt, körülményt nem tartalmazó dokumentáció-részek elhagyhatók. (8) A  jogerős és végrehajtható építési engedélyezési dokumentációtól való eltérésre irányuló kérelem (módosított építési engedély iránti kérelem) mellékletét szolgáló dokumentációnak csak az  eltérést ábrázoló tervrajzokat, valamint az  azokat ismertető munkarészeket (pl. műszaki leírást és számításokat) kell tartalmaznia. A  műszaki leírásban egyértelműen meg kell nevezni és fel kell sorolni az eltéréseket. (9) A bontási engedélyezési dokumentáció részét képező műszaki leírásnak ismertetnie kell az építmény rendeltetését, főbb és jellemző méreteit, szükség szerint anyagait és szerkezeteit, a  csatlakozó közművek fajtáját, állapotát és helyzetét. (10) A  bontáshoz tervezett technológiai leírásnak tartalmaznia kell a  bontáshoz felhasználandó eszközöket, segédszerkezeteket, a  műveletek sorrendjét, a  közművezetékek leválasztási módját, a  munkavédelmi és környezetvédelmi előírásokat, valamint az  elbontásra kerülő szerkezetek, anyagok további sorsának meghatározását. (11) Az  érzékeny szerkezetű építmény bontásakor a  veszély elhárítását is megoldó tartószerkezeti műszaki leírás is szükséges. (12) A  szabálytalanul megépített vagy befejezetlen építmény esetében a  jelenlegi állapotot és a  szándékolt továbbépített állapotot külön-külön kell ábrázolni. A fennmaradási engedélyezési tervben egyértelműen ábrázolni kell, hogy miben nyilvánult meg a  szabálytalanság (méretekkel), és a  szabálytalanságot milyen módon szüntetik meg. (13) Ha a  kivitelezés során – építési naplóba bejegyzetten – módosított építési engedélyezést nem igénylő eltérés történik, a használatbavételi engedélyezéshez, tudomásulvételhez a megépült állapotot dokumentálni szükséges. 20. A helyszínrajz 39. § (1) A helyszínrajzot – figyelemmel a  (2) bekezdésben foglaltakra is – legfeljebb 1:1000 méretarányban, égtájjelöléssel úgy kell elkészíteni, hogy a sajátos építmény elrendezése, kialakítása egyértelműen megállapítható legyen, továbbá szerepeljen rajta a sajátos építmény szélső pontjainak vetületétől számított 100 méteres távolságon belüli területek bemutatása is. (2) A  sajátos építmény engedélyezéséhez a  tervező által készített helyszínrajzon, hiteles földhivatali térképmásolat alapján, mérethelyesen fel kell tüntetni a) a tervezett sajátos építményt és a  védő- és biztonsági távolságokat, valamint – ha a  helyrajzi számokat, belterület esetében az  utcaneveket és a  házszámokat külön jegyzékben nem közölték – a  létesítménnyel érintett földrészleteket, azok helyrajzi számait, belterület esetében megjelölve az utca nevét és a házszámot is, b) a földrészletre vonatkozó szabályozási és építési vonalakat, megjelölve az  építési előírásokat és korlátozásokat, c) az érintett területen meglévő és meghagyni vagy lebontani tervezett, továbbá a  létesítendő épületek, épületrészek és más építmények külső határoló körvonalait, megjelölve a terep jellegzetességeit, d) az érintett közműveket, e) a sajátos építménynek a közlekedési, az energia- és a közműhálózathoz, továbbá a  felszíni vizek medréhez, a felszín alatti vizekhez, a vízi létesítményekhez való csatlakozás szempontjából lényeges adatokat, f ) az érintett területen lévő védett természeti és kulturális örökségi elemeket, g) a tervezési területre vonatkozó jogszabályban előírt paraméterek teljesítését igazoló mutatószámokat, jellemzőket (telek területe, beépítettség mértéke, épületmagasság, zöldfelület aránya, építmények egymástól való távolsága, elő-, hátsó-, oldalkertek mérete), h) az építmény személy- és gépkocsiforgalmára szolgáló be- és kijáratok közúthoz való csatlakozását, valamint a gépkocsik telken belüli elhelyezésének ábrázolását, i) a ±0,00 kiinduló relatív szintmagasságnak megfelelő abszolút szintmagassági értéket, és j) a meglévő terepviszonyok ábrázolását a jellemző szintmagasságok értékeivel, 10 százaléknál nagyobb lejtésű terület esetén az 1 méter szintkülönbséget ábrázoló rétegvonalakkal. vII. FeJezet zÁRÓ ReNdeLKezéseK 40. § Ez a rendelet 2014. július 1-jén lép hatályba. 41. § Ez a  rendelet az  egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2011. december  13-i 2011/92/EU európai parlamenti és a  tanács irányelv 2.,  4.  és 9.  cikkének, valamint II. és III. mellékletének való megfelelést szolgálja. 42. § (1) Hatályát veszti az MKEHr. 15. § (3) bekezdése, 18. §-a, 15/A. alcíme, 26. §-a, valamint 3., 4. és 6. melléklete. (2) Hatályát veszti az autógáz töltőállomások építési munkáiról és építésügyi hatósági eljárásairól szóló 27/2006. (V. 5.) GKM rendelet. Orbán viktor s. k., miniszterelnök