481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelete a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről.

481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelete a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről. A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110/A. §-ában, a 18–25.  §, valamint a  28. és 29.  § tekintetében a  természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85.  § (1)  bekezdés 12. pontjában, a IV. fejezet tekintetében a  közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a)–c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az  Alaptörvény 15.  cikk (1)  bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a  következőket rendeli el: I. FEJEZET A VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTER ÁLTAL IRÁNYÍTOTT ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK 1. Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség 1. § (1) Az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség (a továbbiakban: OKTF) a) a vidékfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása alatt működő központi hivatal; b) önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv; c) székhelye Budapest; d) illetékessége az ország egész területére kiterjed. (2) Az OKTF-et főigazgató vezeti. 2. § A miniszter irányítási jogkörében az OKTF főigazgatójának javaslata alapján kinevezi és felmenti az OKTF gazdasági vezetőjét. 3. § Az OKTF munkavállalói felett – a  gazdasági vezető esetén a  kinevezés és felmentés kivételével – a  munkáltatói jogkört a főigazgató gyakorolja. 2. Környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség 4. § (1) A környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség) a) az OKTF alárendeltségben működő területi szerve, b) önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv. (2) A felügyelőségek elnevezését, székhelyét és illetékességi területét az 1. melléklet tartalmazza. (3) A  felügyelőség igazgatóját a  miniszter nevezi ki és menti fel, az  egyéb munkáltatói jogokat felette az  OKTF főigazgatója gyakorolja. A felügyelőséget az  igazgató vezeti, aki – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – gyakorolja a munkáltatói jogokat a felügyelőség foglalkoztatottjai felett. (4) A  miniszter irányítási jogkörében a  felügyelőség igazgatójának javaslatára kinevezi és felmenti a  felügyelőség gazdasági vezetőjét. (5) Az 1. melléklet I. pont 6. és 10. alpontja szerinti felügyelőség a székhelyén kívüli – 1. melléklet II. pontja szerinti – kirendeltsége útján is elláthatja a 40. §-ában meghatározott feladatokat. 3. Nemzeti Környezetügyi Intézet 5. § (1) A Nemzeti Környezetügyi Intézet (a továbbiakban: NeKI) a miniszter által irányított, önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv. Székhelye: Budapest. (2) A NeKI önálló jogi személyiséggel nem rendelkező központi szervből és kirendeltségekből áll. A NeKI főigazgatója közvetlenül vezeti a központi szervet. A kirendeltség a NeKI területi szerve. (3) A NeKI, illetve központi szervének működési területe az ország egész területére kiterjed. A kirendeltségek működési területeit a 2. melléklet tartalmazza. (4) A  NeKI főigazgatója – az  (5)  bekezdésben foglalt kivétellel – gyakorolja a  munkáltatói jogokat a  NeKI foglalkoztatottjai felett. (5) A  miniszter irányítási jogkörében a  NeKI főigazgatójának javaslatára megbízza és felmenti a  NeKI gazdasági vezetőjét. 4. Nemzeti park igazgatóság 6. § (1) A nemzeti park igazgatóságok szervezetrendszere a miniszter irányítása alatt álló központi hivatal, önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv. A  nemzeti park igazgatóságok szervezetrendszerének területi szerve a nemzeti park igazgatóság (a továbbiakban: NPI). (2) Az NPI elnevezését, székhelyét és működési területét a 3. melléklet tartalmazza. (3) Az  NPI-t az  igazgató vezeti, aki – a  (4)  bekezdésben foglalt kivétellel – gyakorolja a  munkáltatói jogokat az  NPI foglalkoztatottjai felett. (4) A miniszter irányítási jogkörében az NPI igazgatójának javaslatára kinevezi és felmenti az NPI gazdasági vezetőjét. 7. § Az NPI természetvédelmi szabálysértések ellenőrzésére, továbbá a  természetvédelmi őrszolgálat működtetésére közhatalmi jogkörrel rendelkezik. II. FEJEZET KÖRNYEZETVÉDELMI, VÍZVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI HATÓSÁGOK KIJELÖLÉSE 5. Környezetvédelmi és vízvédelmi hatóságok kijelölése 8. § (1) A Kormány környezetvédelmi hatóságként a) a minisztert, b) az OKTF-et, c) a felügyelőséget, d) az Országos Meteorológiai Szolgálatot (a továbbiakban: OMSZ), e) a főpolgármestert, f ) a polgármestert, g) a fővárosi főjegyzőt, h) a települési önkormányzat jegyzőjét, i) a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjét [az e)–i)  pont szerintiek a  továbbiakban együtt: önkormányzati környezetvédelmi hatóság] jelöli ki. (2) Környezetvédelmi hatóságként – ha e rendelet másként nem rendelkezik – a felügyelőség jár el. 9. § (1) A Kormány vízvédelmi hatóságként a) a minisztert, b) az OKTF-et, c) a felügyelőséget, d) a fővárosi főjegyzőt, e) a települési önkormányzat jegyzőjét, f ) a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjét [az d)–f )  pont szerintiek a  továbbiakban együtt: önkormányzati környezetvédelmi hatóság] jelöli ki. (2) Vízvédelmi hatóságként – ha e rendelet másként nem rendelkezik – a felügyelőség jár el. 10. § (1) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 66. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt környezetvédelmi hatóságként a) gyorsforgalmi út építése esetén az OKTF, b) az a) pont hatálya alá nem tartozó esetben a felügyelőség jár el. (2) A Kormány a Kvt. 92. §-a szerinti környezetvédelmi hatóságként az OKTF-et jelöli ki. 11. § A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 20., 29., 68., 69., 78., valamint 81. §-ában foglalt esetekben környezetvédelmi hatóságként az OKTF jár el. 12. § (1) A  hulladékkezelő létesítmény telephelye szerinti felügyelőség jár el környezetvédelmi hatóságként, ha a  hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatósági engedély megszerzése több felügyelőség illetékességi területére terjed ki. (2) A  hulladékkezelő létesítmény telephelye szerinti felügyelőség az  illetékes, ha a  hulladékkezelés egységes környezethasználati engedély köteles tevékenység. (3) Az (1) és (2) bekezdésekben foglaltaktól eltérően az OKTF jár el a Ht. 13. §-ában és 14. §-ában foglalt tevékenység engedélyezése vagy nyilvántartásba vétele esetén környezetvédelmi hatóságként, ha a  hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatósági engedély megszerzése, vagy a  nyilvántartásba vétel iránti kérelem több felügyelőség illetékességi területére terjed ki. 13. § A települési önkormányzat jegyzője – a  fővárosban a  kerületi önkormányzat jegyzője, a  Budapest Főváros Önkormányzata által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a  fővárosi főjegyző – jár el a  Ht. 61.  § (6) bekezdésében foglalt környezetvédelmi hatóságként, kivéve, ha a hulladék tulajdonosa vagy az, aki a hulladéktól jogellenesen megvált vagy az ingatlantulajdonos az önkormányzat. 14. § A Ht. 86. § (1) bekezdésében foglalt környezetvédelmi hatóságként a) ha a bírság jogalapja a Ht. 20. §-ában, 29. §-ában és 81. §-ában meghatározottak megsértése, az OKTF, b) a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint megállapításának és kiszabásának módjáról szóló kormányrendeletben foglalt esetekben a települési önkormányzat jegyzője, a fővárosban a főjegyző, valamint c) az a) és b) pontba nem tartozó esetekben a felügyelőség jár el. 15. § Az OKTF jár el a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény a) 5.  § (3)  bekezdésében, 6.  § (1) és (3)–(4)  bekezdésében, 9.  § (2) és (3)  bekezdésében, 10.  §-ában, 12.  § (1) bekezdésében foglalt környezetvédelmi hatóságként, továbbá b) 9.  § (1)  bekezdésében foglalt környezetvédelmi hatóságnak az  országos illetékességű szerveként a gyorsforgalmi utak építése során a Kvt. 67. § (1) és (2) bekezdésében, 71. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, 71.  § (3)  bekezdésében, valamint 72.  §-ában foglalt környezetvédelmi hatóságként azzal, hogy a  Kvt. 72.  §-ában foglalt környezetvédelmi hatóságként az  OKTF csak a  környezetvédelmi engedély tekintetében járhat el. 16. § (1) Az OKTF jár el az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló törvényben foglalt környezetvédelmi hatóságként, ideértve a légijárműüzemeltető által benyújtott nyomonkövetési terv jóváhagyását. (2) Az  ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény 5. §-a és 13/B–13/E. §-a szerinti környezetvédelmi hatóságként az OKTF jár el. 17. § A Kormány a) a Ht. 29. §-a szerinti közvetítő szervezetek tevékenysége és b) az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény szerinti együttes végrehajtás hitelesítői tevékenység tekintetében a  szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként az OKTF-et jelöli ki. 6. Természetvédelmi hatóságok kijelölése 18. § (1) A Kormány természetvédelmi hatóságként a) a minisztert, b) az OKTF-et, c) a felügyelőséget, d) a fővárosi főjegyzőt, e) a települési önkormányzat jegyzőjét jelöli ki. (2) Természetvédelmi hatóságként – ha e rendelet másként nem rendelkezik – a felügyelőség jár el. 19. § A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a  továbbiakban: Tvt.) 67.  § (3)  bekezdésében foglalt természetvédelmi hatóságként a miniszter jár el. 20. § A Tvt. 51. § (1) bekezdésében foglalt természetvédelmi hatóságként a 4. mellékletben kijelölt felügyelőségek járnak el a 4. mellékletben meghatározott illetékesség szerint. 21. § (1) Az OKTF jár el természetvédelmi hatóságként, ha a természetvédelmi hatósági engedély megszerzése iránti kérelem az ország egész területére vagy több felügyelőség illetékességi területére irányul. (2) Az  OKTF jár el a  Tvt. 13.  § (2) és (4)  bekezdésében, valamint 42.  § (4)  bekezdésében és 83.  §-ában foglalt természetvédelmi hatóságként. (3) Fokozottan védett növényfaj esetén az  OKTF jár el természetvédelmi hatóságként a Tvt. 42.  § (3)  bekezdés c) és e)–h) pontjában meghatározott esetben. (4) Fokozottan védett állatfaj esetén – ha a  védett állatfajokra vonatkozó részletes szabályokat megállapító kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – az OKTF jár el a Tvt. 43. § (2) bekezdés a)–k) és m) pontjában foglalt természetvédelmi hatóságként. 22. § (1) Helyi jelentőségű védett természeti terület esetén a  települési önkormányzat jegyzője, a  fővárosban a  főjegyző (ezen alcím tekintetében a továbbiakban együtt: jegyző) jár el a Tvt. a) 26. § (1) és (2) bekezdésében, b) 27. § (1) bekezdésében, c) 33. § (4) bekezdésében, d) 35. § (1) bekezdés c) pontjában és (3) bekezdésében, e) 37. § (1)–(4) bekezdésében, f ) 38. § (1) és (3) bekezdésében, g) 72. § (5) bekezdésében, valamint h) 78. § (1) bekezdésében foglalt természetvédelmi hatóságként. (2) Országos jelentőségű védett természeti terület kivételével a jegyző jár el a Tvt. 77. §-ában foglalt természetvédelmi hatóságként. (3) Országos jelentőségű védett fasor kivételével a jegyző jár el a Tvt. 42. § (5) bekezdésében foglalt természetvédelmi hatóságként. 23. § (1) A Tvt. 80. § (2) bekezdése szerinti természetvédelmi hatóságként a) az OKTF, b) a felügyelőség, valamint c) a jegyző jár el. (2) Az OKTF természetvédelmi hatóságként akkor jár el, ha a bírság kiszabásának jogalapja a) a Tvt. 80. § (1) bekezdés a) pontja esetén az OKTF egyedi határozata előírásainak megsértése; b) a Tvt. 80.  § (1)  bekezdés e)  pontja esetén az  OKTF engedélyéhez, hozzájárulásához kötött tevékenység engedély, hozzájárulás nélkül vagy attól eltérően történő végzése. (3) A jegyző természetvédelmi hatóságként akkor jár el, ha a bírság kiszabásának jogalapja a) a Tvt. 80. § (1) bekezdés a) pontja esetén a természet védelmét szolgáló helyi önkormányzati rendelet, illetve a jegyző egyedi határozata előírásainak megsértése; b) a Tvt. 80.  § (1)  bekezdés b)  pontja esetén helyi jelentőségű védett természeti terület állapotának, minőségének jogellenes veszélyeztetése, rongálása, károsítása; c) a Tvt. 80.  § (1)  bekezdés c)  pontja esetén a  helyi jelentőségű védett természeti terület jogellenes megváltoztatása, átalakítása, illetve azon vagy abban a  védelem céljával össze nem egyeztethető tevékenység folytatása; d) a Tvt. 80.  § (1)  bekezdés e)  pontja esetén jegyző engedélyéhez, hozzájárulásához kötött tevékenység engedély, hozzájárulás nélkül vagy attól eltérően történő végzése. 24. § Ha a  természetes környezet megőrzésére szánt takarmánynövény-vetőmagkeverékek kereskedelmi célú begyűjtésére vonatkozó tevékenység több hatóság illetékességi területéhez tartozik, az  engedélyező hatóság az OKTF. 25. § Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az  iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 9. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott feladat ellátására természetvédelmi hatóságként az NPI jár el. III. FEJEZET KÖRNYEZETVÉDELMI IGAZGATÁSI SZERV ÉS A VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSÉÉRT FELELŐS SZERV KIJELÖLÉSE 7. Környezetvédelmi és vízvédelmi igazgatási szerv kijelölése 26. § (1) A Kormány környezetvédelmi és vízvédelmi igazgatási szervként a) a felügyelőséget és b) a NeKI-t jelöli ki. (2) Környezetvédelmi igazgatási szervként – ha e rendelet másként nem rendelkezik – a felügyelőség jár el. (3) Vízvédelmi igazgatási szervként – ha e rendelet másként nem rendelkezik – a NeKI jár el. 27. § A Kvt. 49.  § (3)  bekezdésében foglalt környezetvédelmi igazgatási szervként az  1.  melléklet III.  pontjában meghatározott felügyelőség jár el, az 1. melléklet IV. pontja szerinti területen. 8. A védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv kijelölése 28. § A Kormány a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervként az NPI-t jelöli ki. 29. § A Kormány természetvédelmi őrszolgálatként a Természetvédelmi Őrszolgálatot jelöli ki, amely az NPI szervezetén belül működik. IV. FEJEZET SZAKHATÓSÁGOK KIJELÖLÉSE 9. Környezetvédelmi és vízvédelmi szakhatóságok kijelölése 30. § A Kormány a) az OKTF-t, valamint b) a felügyelőséget környezetvédelmi és vízvédelmi szakhatóságként jelöli ki. 10. Természetvédelmi szakhatóságok kijelölése 31. § A Kormány a) a minisztert, b) az OKTF-et, c) a felügyelőséget, d) a fővárosi főjegyzőt, e) a települési önkormányzat jegyzőjét természetvédelmi szakhatóságként jelöli ki. 32. § Ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a 31. § szerinti hatóság a  természet és a  táj védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek való megfelelés elbírálására vonatkozó szakhatósági feladatkörében azt vizsgálja, hogy az engedélyeztetni kívánt tevékenység, építmény, létesítmény megfelel-e a) a védett természeti értékek és területek megőrzése, fenntartása, fejlesztése, helyreállítása, kiemelt oltalmuk biztosítása, b) a közösségi és a  kiemelt közösségi jelentőségű fajok, továbbá élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, fejlesztése és helyreállítása, a  Natura 2000 területek egységességének biztosítása, valamint c) a természeti értékek és területek, a  tájak és az  egyedi tájértékek, valamint azok természeti rendszereinek, jellegzetességének, biológiai sokféleségének, természetes vagy természetközeli állapotának megőrzése, fenntartható használatának és helyreállításának elősegítése nemzeti jogszabályokban és általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó közösségi jogszabályokban rögzített követelményeinek. 11. A környezetvédelmi hatóság, illetve a vízvédelmi hatóság eljárásaiban közreműködő szakhatóságok kijelölése 33. § (1) A  Kormány a  felügyelőség előzetes vizsgálati, környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásában, az  5.  mellékletben megjelölt feltételek esetén és szakkérdésekben, az  5.  mellékletben meghatározott hatóságokat szakhatóságként jelöli ki. Az  összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásba a  környezeti hatásvizsgálati eljárásban és az  egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban kijelölt szakhatóságokat kell bevonni. Az  eljárásban hozott határozatot a  megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal, a  főváros területén a  Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatósággal is közölni kell. (2) A Kormány a felügyelőség környezetvédelmi felülvizsgálatra való kötelezésre irányuló eljárásában – annak elbírálása kérdésében, hogy a  felülvizsgálat elvégzése vízgazdálkodási szempontból indokolt-e, továbbá a  benyújtandó felülvizsgálati dokumentáció vízgazdálkodási tartalmának meghatározásával kapcsolatos szakkérdések elbírálására  – az  első fokú eljárásban a  területi vízügyi hatóságot, a  másodfokú eljárásban az  Országos Vízügyi Hatóságot szakhatóságként jelöli ki. (3) A  Kormány a  felügyelőség környezetvédelmi felülvizsgálat, vagy környezetvédelmi teljesítményértékelés alapján lefolytatandó környezetvédelmi működési engedélyezési eljárásában – a tevékenység vízellátásának, csapadék- és szennyvízelvezetésének vizsgálata érdekében – az  első fokú eljárásban a  területi vízügyi hatóságot, a  másodfokú eljárásban az Országos Vízügyi Hatóságot szakhatóságként jelöli ki. (4) A  Kormány a  felügyelőségnek a  felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet szerinti tényfeltárási terv elfogadására, tényfeltárási záródokumentáció elbírálására, valamint a szennyezettséggel, károsodással kapcsolatos beavatkozás szükségességének megítélésére, a  (D) kármentesítési célállapot határérték megállapítására irányuló, a  beavatkozás elégtelensége esetén annak folytatásáról, a  további tényfeltárás elrendeléséről, a  beavatkozási záródokumentáció elfogadásával való befejezéséről, a kármentesítési monitoringról, a kármentesítés befejezéséről szóló döntése meghozatala iránti eljárásában, a) a felszín alatti ivóvíz-, ásványvíz- és gyógyvízkészlet minőségét, egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények, tényezők vizsgálatának kérdésében – az  első fokú eljárásban a  fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézetét, a  másodfokú eljárásban a  fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervét, valamint b) termőföldön vagy termőfölddel szomszédos földrészleten megvalósuló tevékenység esetén – abban a kérdésben, hogy a  tevékenység megfelel-e, és ha igen, milyen feltételekkel a  termőföld védelméről szóló törvény szerinti talajvédelmi kötelezettségeknek – az első fokú eljárásban a megyei kormányhivatal növényés talajvédelmi igazgatóságát, a másodfokú eljárásban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt szakhatóságként jelöli ki. 34. § (1) A Kormány a környezetvédelmi hatóság nem veszélyes hulladék a) kereskedelme, közvetítése, szállítása, gyűjtése b) hasznosítása, illetve kapcsolódó előkezelése és tárolása, valamint c) ártalmatlanítása, illetve kapcsolódó előkezelése és tárolása engedélyezése iránti első fokú és másodfokú eljárásában, a 6. melléklet szerinti feltételek esetén és szakkérdésben a  6.  mellékletben meghatározott hatóságokat szakhatóságként jelöli ki. Az  ügyfélnek az  eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére a  szakhatóságként kijelölt hatóság – hat hónapig felhasználható – előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti eljárásban hozott határozatot a  megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal, a  főváros területén a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatósággal közölni kell. (3) A Kormány az OKTF (1) bekezdésben foglaltak szerinti első fokú eljárásában szakhatóságként az (1) bekezdés szerint a másodfokú eljárásban közreműködő szakhatóságokat jelöli ki. (4) A  Kormány a  felügyelőségnek állati hulladék hivatalbóli besorolására irányuló eljárásában – annak elbírálása kérdésében, hogy az  állati hulladék rendelkezik-e a  Ht. 1.  melléklete szerinti H9 veszélyességi jellemzővel – az  első fokú eljárásban a  megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságát, a másodfokú eljárásban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt szakhatóságként jelöli ki. 35. § (1) A  Kormány – a  minősítési eljárás és a  bírság kiszabásának kivételével – a  felügyelőség veszélyes hulladékkal kapcsolatos engedélyezési eljárásában, a) – az  egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérése, a  gyorsan bomló szerves és szervetlen anyagokat tartalmazó veszélyes hulladék gyűjtése módjának és mennyiségének jóváhagyása, tárolása, közegészségügyi feltételeinek érvényesítése kérdésében – az  első fokú eljárásban a  fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervét, a másodfokú eljárásban az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatalát, b) helyi jelentőségű védett természeti terület esetén – a  helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek való megfelelés kérdésében – az  első fokú eljárásban a  települési önkormányzat jegyzőjét, a másodfokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatalt, c) a gyűjtés és szállítás kivételével, ha az  engedélyezés a  termőföldön vagy termőfölddel szomszédos földrészleten megvalósuló kezelés és ártalmatlanítás engedélyezésére irányul, – annak vizsgálata kérdésében, hogy a  veszélyes hulladék kifejthet-e szennyező hatást a  termőföldre – az  első fokú eljárásban a  megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságát, a  másodfokú eljárásban a  Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatalt, d) hulladékkezelési tevékenység engedélyezése esetén – a  katasztrófavédelemmel összefüggő létesítési és használati szabályok érvényre juttatása, a  környezetbiztonság katasztrófavédelmi vizsgálata érdekében  – az  első fokú eljárásban a  létesítmény helye szerint illetékes hivatásos katasztrófavédelem helyi szervét, a másodfokú eljárásban a hivatásos katasztrófavédelem területi szervét, valamint e) hulladékkezelési tevékenység engedélyezése esetén – a  tevékenység vízellátásának, csapadék- és szennyvízelvezetésének vizsgálata érdekében – az  első fokú eljárásban a  hulladékkezelés helye szerint illetékes területi vízügyi hatóságot, a másodfokú eljárásban az Országos Vízügyi Hatóságot szakhatóságként jelöli ki. (2) A Kormány – a minősítési eljárás és a bírság kiszabásának kivételével – az OKTF veszélyes hulladékkal kapcsolatos első fokú engedélyezési eljárásában szakhatóságként az (1) bekezdés szerint a másodfokú eljárásban közreműködő szakhatóságokat jelöli ki. A  hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve a  veszélyes hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési tevékenység engedélyezésében az  (1)  bekezdés d)  pontjában meghatározott szakkérdésben szakhatóságként jár el. 36. § A Kormány a  környezetvédelmi hatóságnak a  kivitelező részére a  zajterhelési határértékek betartása alól egyes építési időszakokra, valamint az  építkezés közben előforduló, előre nem tervezhető, határérték feletti zajterhelést okozó építőipari tevékenységekre vonatkozó felmentés megadása iránti első fokú eljárásában – az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások, a  védendő környezetben a  zaj és rezgés okozta egészségre gyakorolt hatások megítélése kérdésében – a  fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézetét, a másodfokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervét szakhatóságként jelöli ki. Ha a szakhatóság az előírt határidőn belül nem ad ki állásfoglalást, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél, a hozzájárulását megadottnak kell tekinteni. 12. A természetvédelmi hatóság eljárásában közreműködő szakhatóságok kijelölése 37. § (1) A  Kormány a  felügyelőségnek a  természetben okozott károsodás mértékének megállapításáról, valamint a  kármentesítés szabályairól szóló kormányrendelet szerinti tényfeltárási terv és záródokumentáció elfogadására, valamint a  természetben okozott károsodással kapcsolatos beavatkozás elvégzésének szükségessége megállapítására, a  beavatkozás megvalósítási tervének elkészítésére és benyújtására való kötelezésre irányuló, a  beavatkozási munkálatok ellenőrzésével kapcsolatos, a  beavatkozás elégtelensége esetén annak folytatásáról, a  további tényfeltárás elrendeléséről, a  beavatkozásnak a  záródokumentáció elfogadásával való befejezéséről, a kármentesítési monitoringról és a kármentesítés befejezéséről szóló döntése meghozatalára irányuló eljárásban, a) – a  bekövetkezett kár helyreállítására alkalmas erdészeti beavatkozás megállapításának, valamint a  kár naturáliákban meghatározható mértékének, a  szennyező anyagok termőföldre gyakorolt hatásának, a  kár helyreállítására alkalmas talajvédelmi beavatkozásoknak a  meghatározása kérdésében – az  első fokú eljárásban erdővédelem esetében a megyei kormányhivatal erdészeti igazgatóságát, talajvédelem esetében a  megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságát, a  másodfokú eljárásban a  Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt, valamint b) – a  földtani közeget érintő károsodás, valamint a  földtani természetvédelmet érintő tényfeltárás esetén a földtani közegben okozott veszélyek elleni védelem és a további hasznosítás, valamint a keletkező földtani adatok szolgáltatása kérdésében – az  első fokú eljárásban a  bányakapitányságot, a  másodfokú eljárásban a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalt szakhatóságként jelöli ki. (2) A Kormány a felügyelőség állatkert létesítésének, működésének engedélyezésére irányuló eljárásában, a) – az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérése, a higiénés és egészségvédelmi, a települési hulladékkal és a  nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi követelmények, valamint a  kémiai biztonságra vonatkozó jogszabályi előírások betartása kérdésében – az  első fokú eljárásban a  fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézetét, a  másodfokú eljárásban a  fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervét, b) – a takarmányhigiéniai követelményeknek, a takarmányokra és azok felhasználására vonatkozó szabályoknak, a  nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírásoknak, az  állatvédelmi, valamint az  állategészségügyi szabályoknak való megfelelés kérdésében – az  első fokú eljárásban a  megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságát, a másodfokú eljárásban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt, valamint c) – az állattartás és állatvédelem helyi követelményeinek való megfelelés kérdésében – az első fokú eljárásban a települési önkormányzat jegyzőjét, a másodfokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatalt szakhatóságként jelöli ki. (3) A Kormány a felügyelőségnek a természetvédelmi oltalom alatt álló vagy nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó veszélyes állat tartásának, szaporításának, országba való behozatalának engedélyezésére irányuló eljárásában, a) – az  állategészségügyi szabályoknak való megfelelés kérdésében – az  első fokú eljárásban a  megyei kormányhivatal járási hivatala járási állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatalát, a  másodfokú eljárásban a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságát, b) – az állatvédelem helyi követelményeinek és az állattartás helyi szabályainak való megfelelés kérdésében – az  első fokú eljárásban a  települési önkormányzat jegyzőjét, a  másodfokú eljárásban a  fővárosi és megyei kormányhivatalt szakhatóságként jelöli ki. (4) A természetvédelmi oltalom alatt álló vagy nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó veszélyes állat országba való behozatalához a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal külön jogszabályban meghatározott előzetes engedélye is szükséges. (5) A Kormány a felügyelőségnek a Tvt. 38. § (1) bekezdés i) pontja szerinti, erdőben technikai jellegű sporttevékenység folytatásának engedélyezésére irányuló eljárásában – az erdőre gyakorolt hatások vizsgálata kérdésében – az első fokú eljárásban a megyei kormányhivatal erdészeti igazgatóságát, a másodfokú eljárásban a Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatalt szakhatóságként jelöli ki. V. FEJEZET A HATÓSÁGOK, VALAMINT AZ IGAZGATÁSI SZERVEK EGYÉB FELADATAI 13. Az OKTF feladatai 38. § Az OKTF állami alaptevékenysége körében a) szolgáltatja a  miniszter által kért, a  kormányzati munka ellátásához szükséges, tevékenysége során keletkezett adatokat; b) elemzi és értékeli a feladat- és hatáskörét érintő jogszabályok végrehajtását; c) ellenőrzi a területi szervek hatósági munkáját; d) véleményezi a feladat- és hatáskörét érintő jogszabálytervezeteket; e) a hatósági feladatai során önállóan, egyéb feladatoknál pedig a  miniszter felkérése alapján közreműködik a nemzetközi feladatok végrehajtásában; f ) koordinálja a határokon átterjedő környezeti hatásokkal kapcsolatos hatósági feladatokat; g) ellátja az  integrált szennyezés megelőzéssel, az  elérhető legjobb technikák műszaki dokumentációinak kidolgozásával kapcsolatos feladatokat; valamint h) ellátja a továbbképzési feladatokat. 14. A felügyelőség feladatai 39. § (1) A felügyelőség állami alaptevékenysége körében a) összegyűjti és az  Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer rendelkezésére bocsátja az  annak működéséhez szükséges – feladatkörével összefüggő – adatokat, továbbá együttműködik más ellenőrző és információs rendszerekkel; b) közreműködik a nemzetközi feladatok végrehajtásában; c) véleményezi a  kiemelt térségre és a  megyére készülő területfejlesztési koncepciót és programot, valamint területrendezési tervet, továbbá a településrendezési eszközöket; d) hozzáférhetővé teszi a  környezet állapotáról szerzett adatokat, és megfelelő tájékoztatást ad azokról; valamint e) részt vesz a környezeti tudat- és szemléletformáló feladatok ellátásában. (2) A  27.  § szerinti felügyelőség az  ott meghatározott területen valamennyi környezeti elem vonatkozásában környezetvédelmi igazgatási szervként működteti a) a hatósági tevékenység ellátásához szükséges regionális laboratóriumot, b) a rendkívüli szennyezések észlelése céljából a mérő-megfigyelő rendszert, valamint c) a környezet állapotértékeléséhez szükséges monitoring rendszert. 15. A kirendeltség feladatai 40. § (1) A 4. § (5) bekezdése szerinti kirendeltség a) kivizsgálja a közérdekű bejelentéseket és panaszokat, hatósági ellenőrzést végez; b) adatot, tényt, jogosultságot igazol; c) véleményezi ca) a  települési önkormányzatok környezetvédelmi és természetvédelmi tárgyú rendelet- és határozattervezeteit, a  környezet állapotát érintő terveinek tervezetét és a  környezetvédelmi programokat, cb) a  kiemelt térségre és a  megyére készülő területfejlesztési koncepciót és programot, valamint területrendezési tervet, továbbá a településrendezési eszközöket; d) közreműködik a vízminőségi kárelhárítás – külön jogszabályban meghatározott – feladatainak ellátásában; e) hozzáférhetővé teszi a  környezet állapotáról szerzett adatokat, és megfelelő tájékoztatást ad azokról; valamint f ) segíti az önkormányzatokat környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági feladataik ellátásában. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a kirendeltség ellátja mindazon feladatokat, amelyeket a felügyelőség vezetője a felügyelőség szervezeti és működési szabályzatában a kirendeltséghez telepít. 16. A NeKI feladatai 41. § A NeKI alaptevékenysége körében 1. végzi a vízgyűjtő-gazdálkodással kapcsolatos jogszabályban foglalt feladatokat; 2. közreműködik a  vízvédelmi politika terén a  közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtásához kapcsolódó feladatok ellátásában, azok megalapozó kutatási tevékenységeit koordinálja, oktatási, környezeti nevelési programjait kidolgozza és végrehajtja; 3. ellátja az Országos Környezeti Kármentesítési Programmal kapcsolatos feladatokat; 4. részt vesz az ágazati koncepciók szakmai megalapozásában; 5. véleményezi a  kiemelt térségre és a  megyére készülő területfejlesztési koncepciót és programot, valamint területrendezési tervet; 6. a környezetügyi szakterületi feladatok ellátását támogató hatástanulmányokat, vizsgálatokat végez, jelentéseket készít, illetve alkalmazott kutatásokat folytat, alapozó kutatási tevékenységeket koordinál és monitoroz; 7. a szakterületi stratégiák és tervek kialakításához és egyedi döntésekhez háttéranyagokat készít, helyzetelemzéseket, felméréseket és statisztikai elemzéseket készít; 8. előkészíti a  légszennyező anyagok kibocsátásával, a  zaj és rezgés elleni védelemmel és az  Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartással (E/PRTR) kapcsolatos európai uniós és egyéb nemzetközi adatszolgáltatásokat; 9. zajvédelmi adatbázist és adatközpontot hoz létre és működtet, eseti zajméréseket végez és zajtérképeket készít; 10. informatikai szakrendszereket működtet és nyilvántartást vezet a  hulladékégetőkről és nagytüzelő berendezésekről; 11. közreműködik a jogszabályokhoz kapcsolódó előzetes és utólagos hatásvizsgálatok, valamint háttéranyagok elkészítésében; 12. BAT (legjobb elérhető technika) útmutatókat készít és közreműködik az  európai uniós BAT referencia dokumentumok kidolgozásában; 13. útmutatókat és szakmai segédanyagokat készít, és szakmai képzéseket szervez a  környezetvédelmi hatóságok számára az  egységes környezethasználati engedélyezési, a  hazai és nemzetközi környezeti hatásvizsgálati és a stratégiai környezeti vizsgálati eljárásokkal kapcsolatban, valamint a hatályos szakterületi (integrált szennyezés megelőzés és csökkentés, levegővédelem, zaj és rezgés elleni védelem stb.) szabályozásokkal kapcsolatban oktatási, környezeti nevelési programokat dolgoz ki és hajt végre; 14. szakterületi szabványokat dolgoz ki, beleértve a hulladékvizsgálati szabványokat is; 15. közreműködik az országos és a területi hulladékgazdálkodási tervek elkészítésében; 16. közreműködik a  hulladékgazdálkodási szakterületi szabályozás szakmai megalapozásban, hatásvizsgálatok végzésében, döntés-előkészítő szakmai háttéranyagok kidolgozásában, valamint közreműködik az  európai uniós szakterületi szakértői tevékenységben; 17. hulladékgazdálkodási műszaki útmutatókat dolgoz ki, hulladékbesorolást (beleértve a  hulladék státusz végét, valamint a  mellékterméket is), -minősítést megalapozó vizsgálatokat végez, e  területen referencialaboratóriumot üzemeltet; 18. nyilvántartja, felméri és elemzi a hulladékgazdálkodási létesítményeket és tevékenységeket; 19. részt vesz a  hulladékképződés megelőzését, valamint az  elkülönített gyűjtést segítő szemléletformálásban, tanácsadásban, oktatásban; 20. fejleszti és karbantartja a hulladékgazdálkodással kapcsolatos honlapot; 21. ellátja a  Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégiával kapcsolatos feladatokat, különösen a  Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia végrehajtására és nyomon követésére alkalmas irányítási és monitoring rendszer alakítását és működtetését, valamint a  Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia megvalósításáról készülő átfogó jelentések készítését; 22. végzi a  környezet állapotának és használatának figyelemmel kísérése céljából működtetett monitoring rendszerek szakmai támogatását, az  adatok megbízhatóságának növelését, a  környezetvédelmi laboratóriumok tevékenységének szakmai koordinációját; 23. a természetvédelem területén közreműködik a  természeti értékek monitorozásában, valamint a  botanikai, zoológiai kutatásokhoz kapcsolódó, a  természetvédelemhez szükséges országos adatgyűjtésben, a  megalapozó adatokat és információkat gyűjtő, rendszerező, elemző és szolgáltató tevékenységekben, továbbá más, uniós irányelvek és nemzetközi egyezmények által igényelt tevékenységekben, a  jelentések előkészítésében, valamint együttműködik az  információs rendszerek adataira támaszkodó elemzések módszereinek fejlesztésében, a modellezések megvalósításában; 24. ellátja az egyéb, jogszabály vagy a miniszter által a feladatkörébe utalt feladatokat. 17. Az NPI feladatai 42. § Az NPI állami alaptevékenysége körében a) ellátja aa) a védett és fokozottan védett természeti értékek, védett és fokozottan védett természeti területek, a  Natura 2000 területek, valamint a  nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó területek és értékek természetvédelmi kezelésével kapcsolatos feladatokat, kivéve azokat a feladatokat, amelyeket más szerv vagy természetes személy köteles ellátni, ab) a  vagyonkezelői feladatokat a  vagyonkezelésében lévő állami tulajdonú vagyontárgyak tekintetében, ac) a  természetvédelemért felelős miniszter körzeti erdő- és vadgazdálkodási tervvel kapcsolatos jogkörét érintő előkészítő feladatokat, ad) a természetvédelmi kutatással kapcsolatos feladatokat, ae) az élőhelyek kialakításával és fenntartásával kapcsolatos feladatokat, valamint af ) a sérült, károsodott élőhelyek helyreállításával, valamint rehabilitációjával kapcsolatos feladatokat; b) vezeti a  működési területén lévő védett természeti területek és természeti értékek nyilvántartását, gondoskodik a  természetvédelmi célú nyilvántartások vezetéséhez szükséges elsődleges és másodlagos adatgyűjtésről, illetve működteti a  feladatkörével összefüggő területi monitoring és információs rendszert, együttműködik más információs és ellenőrző rendszerekkel; c) közreműködik ca) az erdővagyon-védelmi tevékenységben, cb) a  természetvédelmi szempontból védetté nem nyilvánított természetes növény- és állatvilág (vadászható vadfajok, fogható halfajok, az ősi hazai háziasított állatfajok, fajták és ezek génkészletei) védelmében; d) véleményezi a  kiemelt térségre és a  megyére készülő területfejlesztési koncepciót és programot, valamint területrendezési tervet, továbbá a településrendezési eszközöket; e) együttműködik az  örökségvédelmi szakigazgatási szervekkel azok külön jogszabályban meghatározott örökségvédelemmel kapcsolatos feladatainak ellátásában; f ) kapcsolatot tart természetvédelmi kezelési feladatokat ellátó más szervezetekkel és természetes személyekkel; g) segítséget nyújt a természet védelmével kapcsolatos feladatok ellátásához a helyi önkormányzatoknak; h) kapcsolatot tart a  vízügyi igazgatási és hatósági szervekkel a  jogszabályokban meghatározott vízgazdálkodási és vízvédelmi feladatok terén. VI. FEJEZET ELJÁRÁSJOGI RENDELKEZÉSEK 43. § (1) Környezetvédelmi és vízvédelmi hatósági ügyekben első fokon – a  (2)  bekezdésben foglalt kivétellel – a felügyelőség, másodfokon az OKTF jár el. (2) A  11.  §-ban, a  15.  §-ban és a  16.  §-ban meghatározott környezetvédelmi ügyekben első fokon – országos illetékességgel – az OKTF, a 12. § (1) bekezdésében meghatározott ügyekben első fokon – országos illetékességgel – a kérelmező székhelye szerinti felügyelőség jár el. (3) Természetvédelmi hatósági ügyekben első fokon – az  (4) és (5)  bekezdésben foglalt kivétellel – a  felügyelőség, másodfokon az OKTF jár el. (4) A 21. §-ban és a 23. § (2) bekezdésében meghatározott természetvédelmi hatósági ügyekben első fokon – országos illetékességgel – az OKTF jár el. (5) A 22. §-ban és 23. § (3) bekezdésében meghatározott természetvédelmi hatósági ügyekben első fokon a települési önkormányzat jegyzője – a fővárosban a főjegyző – jár el. 44. § (1) A  környezetvédelmi, valamint természetvédelmi szakhatóság szakhatósági állásfoglalását – a  (2)  bekezdésben foglalt kivétellel – a  megkeresés beérkezését követő naptól számított harminc napon belül köteles megadni. A  szakhatósági állásfoglalás megadására tizenöt nap áll rendelkezésre, ha az  eljáró hatóság a  sürgősséget megkeresésében megindokolja. (2) A  külön jogszabály szerint védelem-egyenértékűségi vizsgálat során a  szakhatósági állásfoglalás megadásának határideje 2 hónap. (3) A felügyelőség által kiadott szakhatósági állásfoglalások tekintetében szakhatóságként másodfokon az OKTF jár el. (4) A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nkr.) a) 8/A. § (2a) bekezdése szerinti esetben, b) 8/D.  § (2)  bekezdése szerinti esetben, ha az  Nkr. 8/D.  § (1)  bekezdés f )  pontjában foglalt szakhatósági eljárásban a szakhatóság azon szakkérdést vizsgálja, hogy a tevékenység következtében jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e, valamint c) 8/E. § (1a) bekezdése szerinti esetben, előzetes szakhatósági állásfoglalás kiadására irányuló eljárásban, a  felügyelőség szakhatósági állásfoglalását a megkeresés beérkezését követő naptól számított harminc napon belül köteles megadni. 45. § (1) A  felügyelőség hatáskörébe tartozó természetvédelmi hatósági eljárásokban, ha a  döntéshez vagy a  tényállás tisztázásához olyan adat, illetve tény ismerete szükséges, amellyel állami alaptevékenysége köréhez kapcsolódóan a  felügyelőség illetékességi területén működő NeKI területi kirendeltsége, illetve NPI rendelkezik, a  felügyelőség belföldi jogsegély keretében megkeresi az említett állami szerveket. (2) Az  NPI a  felügyelőség megkeresése esetén, állami alaptevékenysége köréhez kapcsolódóan, belföldi jogsegély keretében közreműködik a természetvédelmi hatósági eljárásokban. (3) Az NPI a felügyelőség megkeresése esetén állami alaptevékenysége körében szakértőként, vagy az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésével, közreműködik a természetvédelmi hatósági eljárásokban. VII. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 46. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2014. január 1. napján lép hatályba. (2) A 48. § (2) bekezdése 2014. március 31-én lép hatályba. 47. § Ez a rendelet a) a vadon élő madarak védelméről szóló, 2009. november 30-i 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkének, 3. cikk (2) bekezdés c) és d) pontjának, b) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/ EGK tanácsi irányelv 2.  cikk (2)  bekezdésének, 3.  cikk (1)  bekezdésének, 9.  cikkének, 11.  cikkének, 17.  cikk (1) bekezdésének, 18. cikk (1) bekezdésének, c) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2011. december 13-i 2011/92/EU európai parlamenti és a tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. 48. § (1) Hatályát veszti a  környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet. (2) Hatályát veszti a 21. § (2) bekezdésében az „és 83. §-ában” szövegrész. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök