54/2011. (IX. 1.) NEFMI rendelete a XX. Nemzeti Erőforrás Minisztérium költségvetési fejezethez tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok 2011. felhaszn

54/2011. (IX. 1.) NEFMI rendelete a XX. Nemzeti Erőforrás Minisztérium költségvetési fejezethez tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok 2011. felhasználásának szabályairól. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. § (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 2. § 6. pont o) alpontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § b) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró államháztartásért és költségvetési politikáért felelős miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § (1) E rendelet hatálya a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény (a továbbiakban: Kv. tv.) 1. mellékletének XX. Nemzeti Erőforrás Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) költségvetési fejezetéhez (a továbbiakban: fejezet) tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok (a továbbiakban: előirányzatok) 2011. évi felhasználására terjed ki. (2) Az állami sportcélú támogatások felhasználása esetén e rendeletet az állami sportcélú támogatások felhasználásáról és elosztásáról szóló 4/2011. (II. 28.) NEFMI rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (3) Az előirányzatok alcímeinek, jogcímcsoportjainak, jogcímeinek megnevezését, felhasználási céljait, azok részfeladatokra történő lebontását, a megvalósításhoz tervezett támogatási összeget, az előzetes egyeztetési kötelezettségeket, továbbá a javaslattételre, ellenjegyzésre és kötelezettségvállalásra jogosult személyek megnevezését a nemzeti erőforrás miniszter (a továbbiakban: miniszter) által kiadott belső szabályzat tartalmazza. A szabályzatban rendelkezni kell az előirányzatok módosításának, átcsoportosításának és a kötelezettségvállalások általános eljárási és dokumentációs szabályairól, a pénzügyi teljesítés, valamint az előirányzatok felhasználásának egyéb – jogszabályi rendezést nem igénylő – részletszabályairól. A szabályzatot a minisztérium honlapján közzé kell tenni. (4) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése hatálya alá tartozó korábban megítélt támogatások esetében a támogatás a jelen rendelet alapján nyújtható támogatással együttesen sem haladhatja meg az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló (általános csoportmentességi rendelet) 800/2008/EK bizottsági rendeletben, az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendeletben, illetve az Európai Bizottság határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást, vagy legmagasabb támogatási összeget. 1. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában gazdálkodó szervezet az egyesület, az alapítvány, a közalapítvány, a költségvetési szerv, a köztestület, az egyházi jogi személy, a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi együttműködési csoportosulás, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, az erdő birtokossági társulat, a végrehajtói iroda, a helyi önkormányzat, a kisebbségi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás, továbbá az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, az egyéni vállalkozónak nem minősülő természetes személy, az országos sportági szakszövetség és a sportszövetség (a továbbiakban együtt: sportszövetség), valamint jogszabály alapján jogi személynek minősülő egyéb szervezet. II. FEJEZET AZ ELŐIRÁNYZATOK FELHASZNÁLÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 2. Az előirányzatok felhasználása 3. § (1) Az előirányzatokból támogatásként részben vagy egészben vissza nem térítendő, illetve visszatérítési kötelezettséggel terhelt támogatás egyaránt nyújtható. (2) A visszatérítési kötelezettséggel terhelt támogatás a visszatérítési határidő lejárta előtt írásban benyújtott, a kedvezményezett részletes indokolását tartalmazó kérelmére – a támogató döntése alapján, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 14. §-a (1)–(3) bekezdéseinek megfelelően – a támogatási szerződés módosításával vissza nem térítendővé átminősíthető. (3) A vissza nem térítendő céllal nyújtott támogatások esetén bármely okból visszafizetésre kötelezett kedvezményezettnek a visszafizetési határidő lejárta előtt írásban benyújtott, részletes indokolást tartalmazó kérelmére részletfizetési kedvezmény adható, amelyről külön megállapodást kell kötni. A részletekben történő visszafizetés időtartama a 10 millió forintot el nem érő támogatások esetén a 12 hónapot, a 10 millió forint összegű és az a feletti támogatások esetében a 36 hónapot nem haladhatja meg. (4) Visszafizetési kötelezettség előírása mellett vállalható kötelezettség – az előirányzatok céljának megfelelően – az európai uniós tagsághoz kapcsolódó támogatással, vagy egyéb nemzetközi szerződés alapján megvalósuló pályázatos vagy kiemelt projekteknek az európai uniós forrás lehívásáig felmerülő kiadásai megelőlegezése céljából. A visszafizetési kötelezettséget az európai uniós, vagy egyéb nemzetközi szerződés alapján biztosított forrás beérkezésének üteme szerint kell teljesíteni. A kedvezményezett az igénybe vett támogatást akkor is köteles visszatéríteni, ha azt az európai uniós forrásból, vagy az egyéb nemzetközi szerződés alapján részére nem folyósítják. 3. Kötelezettségvállalás, ellenjegyzés 4. § (1) A kötelezettségvállalási jogkört a miniszter által az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 109. § (9) bekezdése szerinti belső normában kijelölt személy (a továbbiakban: kötelezettségvállaló) a jogi és pénzügyi ellenjegyzés után írásban gyakorolja. (2) A XX. NEFMI fejezet 20. cím 35. alcímen szereplő Hozzájárulás a lakossági energiaköltségekhez fejezeti kezelésű előirányzat esetében – a lakossági vezetékes gázfogyasztás és távhőfelhasználás szociális támogatásáról szóló 289/2007. (X. 31.) Korm. rendeletben foglaltak alapján – a Magyar Államkincstár Központi Szerve jár el kezelő szervként és gyakorolja az ezzel összefüggő jogosítványokat. Az előirányzat többletbevétele – az államháztartásért felelős miniszter engedélye nélkül – az előirányzat céljának megfelelő tárgyévi feladatok teljesítésére használható fel. (3) A XX. NEFMI fejezet a) 20. cím 17. alcím, 1. jogcímcsoport „Otthonteremtési támogatás”, b) 20. cím 17. alcím, 3. jogcímcsoport „Gyermektartásdíjak megelőlegezése”, c) 20. cím 17. alcím, 5. jogcímcsoport „Mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása” d) 20. cím 17. alcím, 7. jogcímcsoport „GYES-en és GYED-en lévők hallgatói hitelének célzott támogatása” előirányzat terhére nem adható ki támogatói okirat és nem köthető támogatási szerződés, ha az a következő évek előirányzatai terhére jelent kötelezettségvállalást. 4. A támogatási szerződés megkötéséhez szükséges nyilatkozatok, dokumentumok 5. § (1) A kedvezményezettnek a támogatási szerződés megkötéséhez az Ámr. 113. § (2)–(3) bekezdésében meghatározottakon túl a minisztériumhoz, közvetett felhasználás esetén a lebonyolító szervezethez (a továbbiakban együtt: támogató) a következő dokumentumokat kell benyújtania: a) a gazdasági társaságnak nem minősülő gazdálkodó szervezet esetén hatályos létesítő okiratának – különösen alapító okirat, alapszabály – egyszerű másolatát; b) az alábbi dokumentumok kiállító hatóság vagy közjegyző, illetve – egyedi támogatási kérelem esetén – a támogató által hitelesített másolatát: ba) gazdálkodó szervezet esetén a létezését jogszabályban meghatározottak szerint igazoló okirat – különösen cégkivonat, nyilvántartásba vételről szóló igazolás, egyéni vállalkozói igazolvány; bb) ahol a jogszabály előírja, a működési engedély. c) a gazdálkodó szervezet képviselőjének közjegyző által hitelesített aláírási címpéldányát vagy – cég esetén – ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintáját; d) a létezést igazoló okiratban meghatározott képviselőtől eltérő képviselet, valamint a (3) bekezdés e) pontjában és a (4) bekezdésben meghatározott szervezet esetén a gazdálkodó szervezet képviselőjének aláírási jogosultságát igazoló – közokiratnak vagy teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősülő – okiratot; e) határon túli magyar kedvezményezett esetén a magyarországi bankszámlával rendelkező szervezet befogadó nyilatkozatát, amennyiben ezzel rendelkezik; f) felhalmozási célú támogatások esetében a nem állami vagy egyházi tulajdonú ingatlanra vonatkozó, elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles tulajdonilap-másolatot , építési engedély-köteles beruházás támogatására benyújtott pályázat, kérelem esetén a jogerős elvi építési engedélyt az ingatlan tulajdoni lapon bejegyzett tulajdonosától származó hozzájáruló nyilatkozattal vagy a jogerős építési engedélyt; g) a rendelkezésére álló saját forrást, valamint a várható kifizetések ütemezését is tartalmazó részletes költségtervet, vagy amennyiben a támogatás forrása a minisztérium költségvetési fejezetében eredeti előirányzatként megtervezett támogatás, vagy előző évi előirányzat maradványa, és a kedvezményezett olyan gazdasági társaság, amely vonatkozásában a miniszter tulajdonosi jogokat nem, csak szakmai felügyeletet gyakorol, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. üzleti tervet elfogadó határozatát, valamint az üzleti terv alapján elkészített költségtervet; h) amennyiben azt jogszabály előírja, a támogatott tevékenységhez szükséges jogerős hatósági engedélyeket; i) a kedvezményezett nyilatkozatát az elszámolás alapjául szolgáló dokumentumok fellelhetőségéről, illetve – a fellelhetőség megváltozása esetére – a változás-bejelentési kötelezettség elfogadásáról; j) a kedvezményezett nyilatkozatát arról, hogy mely szervezetektől kért a pályázatában, illetve a kérelmében megjelölt programhoz támogatást, valamint arról, hogy az elnyert támogatás összegéről 8 napon belül tájékoztatja a támogatót; k) beruházási támogatás esetén – támogatási szerződésben foglaltaknak megfelelően – a kedvezményezett nyilatkozatát arról, hogy öt évig biztosítja a létesítmény támogatási szerződésben foglalt célú fenntartását, üzemeltetését; l) tanfolyam, előadássorozat, felkészítő és oktatási jellegű rendezvény (a továbbiakban együtt: rendezvény) megszervezésének támogatására benyújtott pályázat, kérelem esetén a rendezvény helyének és tematikájának, az előadások (órák) számának, valamint az óradíjnak a bemutatását; m) a doppingellenes tevékenységet végző kedvezményezett nyilatkozatát, illetve igazolását arról, hogy külön jogszabályban foglalt doppingellenes feladatainak eleget tesz; n) a kedvezményezett sportszövetség nyilatkozatát, illetve igazolását arról, hogy a sportágában kötelező képesítési követelmények előírására vonatkozó szabályzatalkotási kötelezettségének eleget tett; o) a sportcélú támogatás kedvezményezettje nyilatkozatát arról, hogy az állami sportinformációs rendszer részére történő adatszolgáltatási kötelezettségének a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően eleget tesz; p) határon túli magyar kedvezményezett esetén a b) pontban meghatározott okirat magyar nyelvű fordítását. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott dokumentumok benyújtásának határideje a támogatási szerződés megkötésének napja. Az (1) bekezdés b), d)–g) pontjai alapján benyújtott dokumentumok nem lehetnek a támogató által meghatározott naptól, ennek hiányában az igényelt támogatáshoz történő benyújtásuk napjától számított 30 napnál régebbiek. (3) Ha a támogatás kedvezményezettje a) a fejezet irányítása alá tartozó költségvetési szerv, b) az Ámr. 55. § (4)–(5) bekezdései alapján más fejezet vagy annak irányítása alá tartozó költségvetési szerv, c) olyan gazdasági társaság, amelynek vonatkozásában a miniszter a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel kötött szerződés alapján tulajdonosi jogokat gyakorol és a minisztérium a támogató, d) olyan közalapítvány, alapítvány, amely tekintetében a miniszter alapítói jogokat gyakorol és a minisztérium a támogató, e) helyi önkormányzat,országos kisebbségi önkormányzat, vagy többcélú kistérségi társulás f) az egyházak nyilvántartásának ügyviteli szabályairól szóló 11/1990. (VI. 13.) IM rendelet alapján nyilvántartásba vett egyházi jogi személy, vagy g) egyéni vállalkozó, aki egyéni vállalkozói igazolvánnyal nem rendelkezik, az a)–d) pontok vonatkozásában az (1) bekezdés a)–c) pontjaiban meghatározott dokumentumokat, az e) pont vonatkozásában az (1) bekezdés a)–b) pontjaiban meghatározott dokumentumokat, az f)–g) pontok vonatkozásában az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott dokumentumot nem kell benyújtania. Az f)–g) pontok esetében a kedvezményezett létezését a támogató a vonatkozó nyilvántartásokban ellenőrzi. Amennyiben az f) pontban meghatározott kedvezményezett létezésével kapcsolatban kétség merül fel, a támogató előírhatja a kedvezményezett részére az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott okirat benyújtását. (4) Ha a támogatás kedvezményezettje olyan egyházi jogi személy, amelynek nyilvántartásba vételét jogszabály nem teszi kötelezővé, és a vonatkozó nyilvántartásban nem szerepel, a kedvezményezettnek a nyilvántartásba vett egyház által kiadott igazolást kell a támogató részére benyújtania az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott okiratként. (5) Ha a (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó kedvezményezettről a Magyar Államkincstár törvényben meghatározott közhiteles és nyilvános nyilvántartást vezet, a kedvezményezettnek az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott dokumentumot nem kell benyújtania. A kedvezményezett létezését a támogató ellenőrzi a fenti nyilvántartásban. (6) Ha a kedvezményezett a közoktatás információs rendszerébe bejelentkezett, OM azonosítóval nyilvántartott intézmény vagy a felsőoktatás információs rendszerének intézménytörzsében nyilvántartott szervezet, az (1) bekezdés a)–b) pontjaiban meghatározott dokumentumokat nem kell benyújtania. A kedvezményezett létezését és egyéb nyilvántartott adatait a támogató ellenőrzi a fenti nyilvántartásokban. (7) Ha a kedvezményezett a sportról szóló 2004. évi I. törvényben szereplő köztestület, amelynek létezését a sportigazgatási szerv tartja nyilván, az (1) bekezdés a)–b) pontjaiban meghatározott dokumentumokat nem kell benyújtania. (8) Határon túli magyar kedvezményezett esetén a) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott okirat elfogadható abban az esetben is, ha az a (2) bekezdésben meghatározott naptól számítva 30 napnál régebbi, de 90 napnál nem régebbi; b) a kedvezményezett írásbeli kérésére és indokolt esetben a támogató eltekinthet az (1) bekezdés a)–c) pontjaiban meghatározott dokumentumok benyújtásától, ha a támogatási igény benyújtását megelőző egy év folyamán a kedvezményezett már nyújtott be támogatási igényt a támogatóhoz, és nyilatkozik arról, hogy adataiban a korábban benyújtott dokumentumokhoz képest változás nem történt; c) a támogató az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott dokumentum helyett – amennyiben a kedvezményezett nyilatkozik arról, hogy rajta kívül álló okból nem képes azt csatolni – elfogadhat a kedvezményezett létezését megfelelően igazoló más dokumentumot is. (9) Ha a támogatás kedvezményezettje a fejezet irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv, az Ámr. 113. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt nyilatkozatokat nem kell benyújtania. (10) Nem magyarországi székhelyű kedvezményezett esetén a támogató az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott dokumentum helyett – amennyiben a kedvezményezett nyilatkozik arról, hogy rajta kívül álló okból nem képes azt csatolni – elfogadhat a kedvezményezett képviselőjének aláírásképét megfelelően igazoló más, az erre hatáskörrel rendelkező hatóság által kiállított dokumentumot is. (11) A (12) bekezdésben és az Ámr. 119. § (1) és (4) bekezdésében meghatározott kivételekkel a kedvezményezett az Ámr.-ben meghatározott biztosítékként köteles benyújtani a támogatóhoz valamennyi – jogszabály alapján beszedési megbízással megterhelhető – fizetési számlájára vonatkozóan, a támogató javára szóló, csak a támogató írásbeli hozzájárulásával visszavonható beszedési megbízásra felhatalmazó nyilatkozatát pénzügyi fedezethiány miatt nem teljesíthető fizetési megbízás esetére a követelés legalább harmincöt napra való sorba állítására vonatkozó rendelkezéssel együtt. Több bankszámla esetén a kedvezményezettnek meg kell adnia a felhatalmazó nyilatkozatok érvényesítésének sorrendjét is. (12) A határon túli támogatások eltérő szabályozásának rendjéről szóló 84/2005. (V. 2.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó támogatás esetén a támogató eltekinthet az Ámr. 119. §-ában meghatározott biztosítékadási kötelezettségtől. (13) Támogatással megvásárolt, létrehozott vagy felújított ingatlan vagy jármű a működtetési kötelezettség időtartama alatt csak a támogatás nyújtójának előzetes jóváhagyásával és a foglalkoztatási, a szolgáltatási, illetve az egyéb kötelezettségek átvállalásával, átruházásával idegeníthető el, adható bérbe vagy terhelhető meg. (14) Az Ámr. 114. § (3) bekezdése alapján a támogató nem nyújt támogatást annak az igénylőnek, pályázónak, amely az előző évben vagy években azonos vagy jogelőd fejezethez tartozó azonos vagy jogelőd fejezeti kezelésű előirányzatból nyújtott támogatásról a szakmai beszámolót vagy a pénzügyi elszámolást nem nyújtotta be, vagy a támogató által ennek következtében vagy egyébként a beszámoló, elszámolás alapján a részére előírt visszafizetési kötelezettséget a megállapított határidőben, illetve a részletfizetési megállapodásban meghatározott határidőben nem teljesítette. (15) Nem nyújtható továbbá támogatás annak az igénylőnek, pályázónak, amelynek Áht.13/A. § (4) bekezdésében meghatározott lejárt esedékességű és meg nem fizetett köztartozása van. A köztartozás-mentességről az igénylő, pályázó az igény, pályázat benyújtásával egyidejűleg köteles nyilatkozni. 5. A támogatás folyósítása 6. § (1) A támogatás folyósítása a (2)–(3) bekezdésekben foglalt kivételekkel csak a Magyar Államkincstár által visszaigazolt kötelezettségvállalásra történhet, a kötelezettségvállalás dokumentumában foglalt összeg erejéig és ütemezéssel, amennyiben a szükséges fedezet az előirányzat-felhasználási és a finanszírozási tervnek megfelelően rendelkezésre áll. (2) A nem állami fenntartású felsőoktatási intézmények részére nyújtott normatív támogatások esetében a tárgyévre vonatkozó kötelezettségvállalásról szóló dokumentumok kiadásáig – de legkésőbb 2011. április 30-áig – az utolsó ismert feladatmutató és a hatályos normatíva mértékének figyelembevételével havi időarányos támogatás folyósítható. A kötelezettségvállalások alapján szükségessé váló esetleges korrekciókra az év hátralévő hónapjaiban időarányosan kerül sor. (3) A Kv. tv. 42. § (1) bekezdése szerinti humánszolgáltatók részére a Kv. tv. 3., 5. és 8. mellékleteiben szereplő normatív és központosított támogatások a tárgyévi feladatmutatókkal kapcsolatos adatszolgáltatást megelőzően a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet és az Ámr. 123. §-a előírásait figyelembe véve folyósíthatók. (4) A szociális és gyermekjóléti-, gyermekvédelmi normatív állami támogatások az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók normatív állami támogatásáról szóló 213/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet előírásait figyelembe véve folyósíthatók. 7. § (1) A támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében abban az esetben történhet egy összegben, a) ha a támogatási szerződés megkötésének napja és a támogatás felhasználására rendelkezésre álló véghatáridő közötti időtartam nem haladja meg a 3 hónapot, és a támogatás mértéke nem haladja meg a 3 millió forintot, b) ha a támogatandó feladat jellege vagy megvalósításának sürgőssége ezt kifejezetten szükségessé teszi, vagy c) pályázati úton nyújtott támogatás esetén, ha a 16. § (2) bekezdése szerinti pályázati terv, ennek hiányában a miniszter egyedi engedélye azt kifejezetten előírja. (2) Amennyiben a támogatás nem folyósítható az (1) bekezdésben foglaltak szerint egy összegben, a támogatás ütemezetten, a kiadásoknak az 5. § (1) bekezdés g) pontja szerint benyújtott költségterv alapján megállapítható felmerülésével arányosan, valamint az Áht. 101/A. § (2) bekezdése szerinti esetben időarányosan folyósítható. (3) Határon túli magyar kedvezményezett esetén – amennyiben a kedvezményezett magyarországi bankszámlával vagy magyarországi bankszámlával rendelkező szervezet befogadó nyilatkozatával rendelkezik, vagy nem tartozik a (4) bekezdés hatálya alá – a támogatás folyósítása az (1)–(2) bekezdésben meghatározottak szerint történik. (4) Amennyiben a határon túli magyar kedvezményezett magyarországi bankszámlával vagy magyarországi bankszámlával rendelkező szervezet befogadó nyilatkozatával nem rendelkezik, és a támogató az 5. § (11) bekezdése szerint eltekint az Ámr. 119. §-a szerinti biztosítékadási kötelezettségtől, továbbá a támogatás összege a 3 millió forintot meghaladja, és annak folyósítása előfinanszírozás keretében a (2) bekezdés értelmében ütemezetten történik, az egyes ütemek között a már folyósított támogatásrész felhasználásáról történő pénzügyi részelszámolás kötelező, és annak elfogadása a további támogatásrész folyósításának feltétele. (5) Az (1)–(4) bekezdésben foglalt szabályoktól a támogató rendkívül indokolt esetben, így különösen nemzetközi szervezetben való tagsági viszonyból eredő, vagy jogerős, illetve fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható bírósági, hatósági döntéssel kapcsolatos fizetési kötelezettségek teljesítése esetén eltérhet. 6. A támogatási szerződés módosítása, beszámoltatás, ellenőrzés 8. § (1) A támogatási szerződés módosítását bármelyik fél – a támogatás célja, összege, az azt alátámasztó költségterv, továbbá a támogatás felhasználásának kezdő időpontja és véghatárideje tekintetében – az eredeti vagy a korábban módosított támogatási szerződésben a támogatás felhasználására meghatározott véghatáridő leteltéig írásban kezdeményezheti. A támogatás felhasználásáról történő beszámolás határidejének módosítása szintén írásban kezdeményezhető az eredeti vagy a korábban módosított támogatási szerződésben meghatározott beszámolási határidő leteltéig. A fentiek szerinti kezdeményezéseknek tartalmazniuk kell azok indokait is. (2) Ha a támogatási szerződés megkötését követően eltérő finanszírozást megalapozó indok merül fel, a szerződést módosítani kell. (3) A támogatási szerződésben meghatározott módon – a kedvezményezett írásbeli indokolási kötelezettsége mellett – a költségtervben rögzített összegek a támogatás főösszegén belül eltérhetnek, azonban a szerződésben meghatározott mértéket (de legfeljebb tíz százalékot) meghaladó eltérés elfogadására csak szerződésmódosítás keretében kerülhet sor az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével. 9. § (1) A támogatott tevékenység 3 hónapon belüli megvalósítása, továbbá az 1 millió forintot meg nem haladó összegű támogatás esetén a záró szakmai beszámoló és pénzügyi elszámolás (a továbbiakban együtt: beszámoló) benyújtására előírt határidőt a támogatás felhasználásának véghatáridejét követő 30, más esetben 60 napon belüli időpontra kell meghatározni. (2) A pénzügyi elszámolást a támogatási szerződés mellékletét képező költségtervvel összehasonlítható módon kell elkészíteni. A pénzügyi elszámolás számlaösszesítőből és a támogatás felhasználását igazoló számviteli bizonylatoknak, kifizetést igazoló bizonylatoknak, valamint a támogatás jogszerű és a céljának megfelelő felhasználását igazoló egyéb dokumentumoknak a kedvezményezett hivatalos képviselője által hitelesített másolatából áll. A költségek felmerülését igazoló, eredeti számviteli bizonylatokat a kedvezményezett köteles záradékkal ellátni, melyben jeleznie kell, hogy a számviteli bizonylaton szereplő összegből mennyit számolt el a szerződésszámmal hivatkozott támogatási szerződés terhére. (3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a 100 millió forintot meghaladó összegű éves támogatásban részesülő kedvezményezettek esetében a támogató a szerződésben rögzített módon eltekinthet a számviteli bizonylatok, kifizetést igazoló bizonylatok és dokumentumok becsatolásától, amennyiben a számlaösszesítőn feltüntetett adatok valódiságát, az eredeti bizonylatokkal való egyezőségét és az eredeti bizonylatok (2) bekezdésben előírt záradékolásának megtörténtét könyvvizsgáló igazolja. (4) A beszámolót a támogató a kézhezvételt követő 60 napon belül megvizsgálja, és dönt annak elfogadásáról vagy elutasításáról. A támogató döntéséről, továbbá az esetleges visszafizetési kötelezettségről a döntést követő 5 napon belül írásban értesíti a kedvezményezettet. A támogató a beszámoló elbírálására vonatkozó határidőt annak lejárta előtt, indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb 20 nappal meghosszabbíthatja hiánypótlás, kiegészítés kérés esetén. 10. § (1) A támogatás felhasználását a minisztérium, valamint a külön jogszabályokban, a pályázati felhívásban, továbbá a támogatási szerződésben meghatározott szervek ellenőrizhetik. (2) A normatív, továbbá a XX. NEFMI fejezet 20. cím 35., 39., 46., 47. alcímekről nyújtott támogatások kivételével a megkötött támogatások számának minimum 3%-át érintően, de minden 100 millió forint feletti kötelezettségvállalás esetében a támogató – az elszámolás benyújtását követően, de legkésőbb az elszámolás elfogadását követő hat hónapon belül – helyszíni ellenőrzéssel is tájékozódik a támogatás felhasználásáról. (3) A támogató a beszámoltatás során köteles ellenőrizni, hogy a támogatás felhasználása során a kedvezményezett a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény előírásait betartotta-e. Az ennek megállapításához szükséges dokumentumokat a kedvezményezett a közbeszerzési eljárás befejezését követően köteles a támogató részére benyújtani. A kedvezményezett számára e kötelezettséget a benyújtandó dokumentumok körének és a benyújtás határidejének meghatározásával a támogatási szerződésben kell előírni. 7. Alapítványok, közalapítványok támogatása 11. § A XX. NEFMI fejezet 20. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 26. Alapítványok, közalapítványok által ellátott feladatok és általuk fenntartott intézmények támogatása alcímben szereplő alapítványok, közalapítványok támogatása esetén a támogatási összeget meg kell bontani az alapítvány, közalapítvány működésére és – amennyiben az előirányzat tartalmazza – a pályáztatásra fordítható összegre. A működésre szolgáló támogatást negyedéves ütemezésben, a pályázat nyerteseinek nyújtandó támogatások összegét pedig a pályázati döntést vagy döntéseket követően, a kifizetések esedékessége alapján lehet folyósítani. 8. Nonprofit és egyéb gazdasági társaságoknak nyújtott támogatások 12. § (1) Azon nonprofit gazdasági társaságok esetében, amelyek vonatkozásában a tulajdonosi jogokat a miniszter gyakorolja, a minisztérium által – nem pályázat útján – támogatott közhasznú feladatokat közhasznú keretszerződésben kell rögzíteni, amelyben meg kell határozni a közhasznú keretszerződés időbeli hatályát. A közhasznú keretszerződés alapján megkötött támogatási szerződésben minden esetben hivatkozni kell a közhasznú keretszerződésre és az abban meghatározott, a támogatási szerződéssel biztosított közhasznú feladatra. (2) Azon nonprofit gazdasági társaságok részére, amelyek felett a tulajdonosi jogokat nem a minisztérium gyakorolja, csak az alapító okiratban, társasági szerződésben meghatározott közhasznú feladatokhoz nyújtható támogatás. A támogatási szerződésben minden esetben hivatkozni kell a támogatási szerződéssel biztosított közhasznú feladatra. (3) A nonprofit gazdasági társaságok részére közhasznú keretszerződésük alapján a szerződésben foglalt feltételekkel, valamint az olyan egyéb gazdasági társaságok részére, amelyek vonatkozásában a tulajdonosi jogokat a miniszter gyakorolja, a velük kötött keret-megállapodás alapján az abban foglalt feltételekkel az év elejei indulással járó pénzügyi nehézségek áthidalása érdekében – kérelemre – áthidaló támogatás adható. Az áthidaló támogatás legfeljebb három hónapra nyújtható, a tárgyévet megelőző évben nyújtott támogatás egy hónapra eső összegének figyelembevételével. Az áthidaló támogatás a tárgyévi közhasznú támogatás részét képezi. 9. A kifogás 13. § (1) Az Ámr. 131. § (1) bekezdésében meghatározott kifogást a támogatás igénylője, továbbá a támogatás kedvezményezettje (a továbbiakban együtt: kifogást tevő) írásban nyújthatja be a miniszternek. (2) A kifogásnak az alábbiakat kell tartalmaznia: a) a kifogást tevő nevét, székhelyét vagy lakcímét, a nem természetes személy kifogást tevő képviselője nevét; b) a kifogással érintett pályázati eljárás, támogatási igény vagy a támogatás azonosítását – így különösen a pályázat címét, a támogatás célját, a támogatási szerződés számát –, valamint a támogató meghatározását; c) a kifogásolt intézkedés vagy mulasztás meghatározását; d) a kifogás alapjául szolgáló tényeket és a kifogásolt vagy elmaradt intézkedéssel, döntéssel megsértett jogszabályhely pontos megjelölését; e) a kifogást tevő vagy a nem természetes személy kifogást tevő képviselőjének saját kezű aláírását. (3) A kifogást a kifogásolt intézkedésről vagy mulasztásról való tudomásszerzéstől számított 10 napon belül, de legkésőbb a kifogásolt intézkedés megtörténtétől vagy a mulasztástól számított 30 napon belül lehet benyújtani. (4) Amennyiben – az előirányzatok közvetett felhasználása esetén – a támogatás nyújtására irányuló eljárásban lebonyolító szervezet közreműködik, és a kifogást tevő a kifogást a lebonyolító szervezethez nyújtja be, a lebonyolító szervezet köteles azt a kézhezvételtől számított 10 napon belül a kifogással kapcsolatos szakmai álláspontjával, valamint a kifogás elbírálásához szükséges dokumentumokkal együtt továbbítani a miniszter részére. Amennyiben a kifogást tevő a kifogást a (3) bekezdésben meghatározott határidőben benyújtotta a lebonyolító szervezetnek, az nem tekinthető elkésettnek. (5) Egy intézkedéssel, döntéssel összefüggésben kifogás egyazon igénylő vagy kedvezményezett részéről csak egy alkalommal nyújtható be. 14. § (1) Az elkésett, a nem a jogosult által vagy a korábbival azonos tartalommal ismételten benyújtott kifogást a miniszter annak kézhezvételétől számított 10 napon belül elutasítja, és erről a kifogást tevőt és – amennyiben a támogatás nyújtására irányuló eljárásban lebonyolító szervezet közreműködik – a lebonyolító szervezetet írásban értesíti, megjelölve az elutasítás indokát. (2) Amennyiben a kifogás hiányos, azaz nem tartalmazza a 13. § (2) bekezdésében meghatározottakat, a miniszter a kifogás kézhezvételétől számított 8 napon belül legalább 5, de legfeljebb 10 napos határidő tűzésével írásban felhívja a kifogást tevőt a hiány pótlására. Amennyiben a kifogást tevő a hiányt határidőben nem vagy nem megfelelően pótolja, a miniszter a kifogást elutasítja, és erről a kifogást tevőt és – amennyiben a támogatás nyújtására irányuló eljárásban lebonyolító szervezet közreműködik – a lebonyolító szervezetet írásban értesíti, megjelölve az elutasítás indokát. (3) Amennyiben a támogatás nyújtására irányuló eljárásban lebonyolító szervezet közreműködik, és a kifogást a miniszterhez nyújtották be, a miniszter a kifogás kézhezvételétől számított 5 napon belül – a kifogás ismertetésével egyidejűleg – írásban keresi meg a lebonyolító szervezetet. A lebonyolító szervezet a miniszter által megadott határidőn belül köteles a kifogás elbírálásához szükséges dokumentumokat a miniszter részére megküldeni. A jelen bekezdésben meghatározott esetben az (1)–(2) bekezdésekben és a 15. § (1) bekezdésében a miniszter részére előírt határidők 15 nappal meghosszabbodnak. (4) Amennyiben a kifogást a lebonyolító szervezethez nyújtották be, azonban a lebonyolító szervezet által a 13. § (4) bekezdése szerint továbbított dokumentumok nem elegendőek a kifogás elbírálásához, a miniszter a (3) bekezdésben meghatározott megkereséssel élhet. 15. § (1) A miniszter a kifogást annak kézhezvételétől számított 15 napon belül érdemben elbírálja. A miniszter a kifogás tárgyában hozott, indokolással ellátott döntéséről a kifogást tevőt, továbbá – amennyiben a támogatás nyújtására irányuló eljárásban lebonyolító szervezet közreműködik – a lebonyolító szervezetet írásban értesíti. E határidőbe nem számít be a 14. § (2) bekezdésében meghatározott hiánypótlásra irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő. A miniszter az e bekezdésben meghatározott határidőt annak lejárta előtt, indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb 15 nappal meghosszabbíthatja, és erről a kifogást tevőt írásban értesíti. (2) Amennyiben a kifogás nem alapos, a miniszter azt elutasítja, és erről a kifogást tevőt és – amennyiben a támogatás nyújtására irányuló eljárásban lebonyolító szervezet közreműködik – a lebonyolító szervezetet írásban értesíti, megjelölve az elutasítás indokát. Amennyiben a kifogás alapos, a miniszter az (1) bekezdésben meghatározott határidőben elrendeli a kifogásban sérelmezett helyzet megszüntetése érdekében szükséges intézkedést, és erről a kifogást tevőt írásban értesíti. Amennyiben a kifogást tevő a kifogásolt jogszabálysértés folytán nem nyert támogatást, a támogató köteles a kifogást tevő támogatási igényét ismételten elbírálni. (3) Amennyiben a támogatás nyújtására irányuló eljárásban lebonyolító szervezet közreműködik, köteles a miniszter által a kifogásolt jogszabálysértés orvoslására rendelt intézkedéseket megtenni a miniszter által meghatározott határidőn belül, és arról a minisztert írásban tájékoztatni. (4) A kifogás kivizsgálásában, illetve elbírálásában nem vehet részt, aki a kifogással érintett eljárásban részt vett. Ha a kifogással érintett eljárásban a miniszter részt vett, a kifogást a közigazgatási államtitkár bírálja el. III. FEJEZET A PÁLYÁZATI ÚTON NYÚJTOTT TÁMOGATÁSOK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI 16. § (1) Az előirányzatokból pályázati úton nyújtott támogatások tekintetében a II. Fejezet rendelkezéseit az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A minisztérium tárgyévi pályáztatási tevékenysége éves ágazati pályázati tervek alapján működik. A pályázati terveket, illetve azok módosítását az ágazati államtitkárok hagyják jóvá. Az ágazati pályázati terveket, illetve azok módosítását a minisztérium honlapján közzé kell tenni. A pályázati tervek jóváhagyásáig pályázatot kiírni a miniszter egyedi engedélye alapján lehet. 17. § (1) Az éves ágazati pályázati tervekben szereplő pályázatok lebonyolítása a minisztérium által közvetlenül vagy lebonyolító szervezet bevonásával történik. (2) Pályázat lebonyolító szervezet útján történő lebonyolítására a miniszter az éves ágazati pályázati tervekben megjelölt lebonyolító szervezettel az Ámr. 111. § (1) bekezdésében meghatározott megállapodást köt (a továbbiakban: együttműködési megállapodás). (3) Az együttműködési megállapodásnak az Ámr. 111. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmaznia kell: a) az éves ágazati pályázati terv adott pályázatra vonatkozó rendelkezéseit; b) a cél megvalósításához rendelt pénzügyi források összegéről és rendelkezésre állásáról szóló nyilatkozatot, azok rendelkezésre bocsátásának szabályait; c) a pályázati folyamat ütemezését, a lebonyolító szervezet feladatainak részletezését; d) a lebonyolító szervezet által a lebonyolítás körében elszámolható költségek körét és mértékét; e) szükség szerint a kedvezményezett által elszámolható költségek körét és mértékét; f) a 19. § (1) bekezdésében meghatározott értékelő bizottság tevékenységével kapcsolatos, a lebonyolító szervezet feladatait érintő rendelkezéseket; g) a támogatási szerződésekkel kapcsolatos módosítási kérelmek bírálatának menetét; h) a pályázati monitoring, értékelés szakmai és pénzügyi eljárásrendjét, ideértve mind a lebonyolító szervezet, mind a kedvezményezettek vonatkozásában a szakmai beszámoló és pénzügyi elszámolás tartalmának, teljesítésének és elfogadásának a rendjét, valamint a mintavételes, tételes vagy kockázatelemzésen alapuló, dokumentált szakmai helyszíni ellenőrzés rendszeres végzését. (4) Amennyiben a nyertes pályázókkal a lebonyolító szervezet köti meg a támogatási szerződést, és folyósítja részükre a támogatást, megfelelően köteles alkalmazni az e rendeletben foglaltakat. 18. § (1) A pályázati felhívást a támogató internetes honlapján, valamint határon túli magyar pályázóknak szóló pályázat esetén szükség szerint a pályázattal érintett országok egy napi- vagy hetilapjában teszi közzé. A pályázati felhívás megjelentetésének feltétele az Ámr. 138. § (2) bekezdésében meghatározott támogatási konstrukció bejelentése a Magyar Államkincstár részére. (2) A pályázó az 5. §-ban, valamint az Ámr. 113. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott dokumentumokat a pályázat benyújtásával egyidejűleg nyújtja be. 19. § (1) A pályázatokat a miniszter vagy a lebonyolító szervezet által kijelölt értékelő bizottság (a továbbiakban: bizottság) véleményezi. A bizottság eljárási rendjét a kijelölő határozza meg. (2) A bizottság a pályázat elbírálásához szükséges javaslatát a pályázat benyújtására nyitva álló határidő lejártát követő 30 napon belül készíti el, majd azt a pályázat kiírója 5 napon belül az ágazati pályázati tervben meghatározott döntéshozó elé terjeszti. Az elbíráláshoz szükséges javaslat elkészítésére előírt határidőtől a pályázat kiírója – indokolt esetben és a pályázati felhívásban rögzített módon – eltérhet. (3) A bizottság véleményét a tagok részvételével megtartott ülésen alakítja ki. (4) A bizottság javaslatát minden esetben emlékeztetőben kell rögzíteni. Ha a pályázat jellege ezt lehetővé teszi, az emlékeztetőben az adott pályázaton forráshiány miatt nem támogatott, de szakmailag megfelelő, támogatásra érdemesnek ítélt pályázatok sorrendjét is meg kell határozni. 20. § (1) A pályázatok alapján nyújtandó támogatásokról a döntéshozó a bizottság javaslatának benyújtásától számított 30 napon belül dönt. E határidőtől a támogató – indokolt esetben és a pályázati felhívásban rögzített módon – eltérhet. (2) A kedvezményezettek listáját, a megítélt támogatási összegeket, a támogatás célját, a támogatott program megvalósítási helyét a Magyar Államkincstár a honlapján teszi közzé, a döntés meghozatalát követően legkésőbb harminc napon belül. A támogató a döntést követő tizenöt napon belül írásban tájékoztatja a pályázókat a pályázat eredményéről. IV. FEJEZET ALAPÍTVÁNYOKNAK, TÁRSADALMI SZERVEZETEKNEK EGYEDI DÖNTÉSSEL BIZTOSÍTOTT TÁMOGATÁSOK ODAÍTÉLÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE 21. § Az alapítvány, közalapítvány vagy társadalmi szervezet számára nem pályázati úton biztosított támogatás tekintetében a II. Fejezet rendelkezéseit az e fejezetben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni 22. § (1) A 21. §-ban meghatározott szervezet az ott meghatározott támogatást írásban igényli a minisztertől, az olyan kedvezményezett kivételével, amelynek támogatása valamely korábban meghozott, több évre szóló támogatási döntés adott évi végrehajtására irányul. (2) A támogatási igénynek tartalmaznia kell a támogatásból megvalósítani tervezett tevékenységek, feladatok, beszerzések részletes ismertetését, azok tervezett szakmai hatásait, összefüggéseit. (3) Önmagában a (2) bekezdésnek megfelelő támogatási igény benyújtása nem kötelezi a minisztériumot a támogatás odaítélésére, vagy a támogatásnak az igényben meghatározott összegben és feltétellel történő biztosítására. (4) A támogatási döntés meghozatalában a miniszternek mérlegelési joga van, mely során vizsgálja a támogatás forrásául szolgáló előirányzat által finanszírozott közfeladat – igénylő által történő – ellátásának szervezeti célszerűségét, valamint a kérelemnek a közfeladat ellátását szolgáló megfelelését. (5) Amennyiben az igény hiányos, azaz nem tartalmazza a (2) bekezdésben meghatározottakat, a miniszter az igény kézhezvételétől számított 15 napon belül legalább 5, de legfeljebb 10 napos határidő kitűzésével írásban felhívja az igénylőt a hiány pótlására. Amennyiben az igénylő a hiányt határidőben nem vagy nem megfelelően pótolja, a miniszter az igényt elutasítja, és erről az igénylőt írásban értesíti, megjelölve az elutasítás indokát. (6) A miniszter a támogatási igényről az igény kézhezvételétől számított 30 napon belül, illetve a Kormány nyilvános határozatának hatálybalépését követő 15 napon belül dönt, és döntéséről 5 napon belül írásban értesíti az igénylőt. E határidőbe nem számít be az (5) bekezdésben meghatározott hiánypótlásra irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő. Az elbírálás határidejét annak lejárta előtt, a miniszter indokolt esetben legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja, és erről az igénylőt írásban értesíti. V. FEJEZET HATÁRON TÚLI MAGYAR KEDVEZMÉNYEZETTEK OKTATÁSI CÉLÚ TÁMOGATÁSA 23. § A határon túli magyar kedvezményezett részére – a mindenkor hatályos költségvetési törvényben szereplő, a határon túli magyarok támogatására meghatározott előirányzatok, célelőirányzatok és pénzügyi alapok terhére – oktatási célú támogatás nyújtható. A támogatás célja, a határon túli magyarok szellemi fejlődésének anyagi támogatása, így különösen: a határon túli magyar köz- és felsőoktatás fejlesztése, a külhoni magyarok szülőföldi, illetve magyarországi tanulmányainak támogatása, és a határon túli magyar szervezetekkel való sokoldalú kapcsolattartás, valamint e tevékenységben hatékonyan részt vevő szervezetek támogatása. VI. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 24. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. 25. § E rendeletet a hatálybalépését követően igényelt támogatások és meghirdetett pályázatok tekintetében kell alkalmazni. 26. § Hatályát veszti a XX. Oktatási és Kulturális Minisztérium költségvetési fejezethez tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok 2010. évi felhasználásának szabályairól szóló 9/2010. (III. 9.). OKM rendelet, a szociális és munkaügyi miniszter irányítása alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásáról szóló 6/2010. (III. 12.) SZMM rendelet, továbbá a XXI. Egészségügyi Minisztérium költségvetési fejezethez tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok 2010. évi felhasználásának szabályairól szóló 32/2010. (V. 13.) EüM rendelet. Dr. Réthelyi Miklós s. k., nemzeti erőforrás miniszter