23/2013. (VI. 11.) BM rendelete az Országgyűlési Őrség munkavédelmi feladatai és foglalkozás-egészségügyi tevékenysége ellátásának szabályairól.

23/2013. (VI. 11.) BM rendelete az Országgyűlési Őrség munkavédelmi feladatai és foglalkozás-egészségügyi tevékenysége ellátásának szabályairól. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (5a) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a  Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37.  § n) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (5a) bekezdésében biztosított jogkörében eljáró Országgyűlés elnöke véleményének kikérésével, a 18–26.  § és a  33.  § tekintetében a  fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII.  törvény 342/A. §-ában és a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (5a) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37.  § n)  pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a  fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342/A.  §-ában és a  munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88.  § (5a) bekezdésében biztosított jogkörében eljáró Országgyűlés elnöke véleményének kikérésével a következőket rendelem el: 1. Általános rendelkezések 1. § E rendelet alkalmazásában: a) alapellátó orvos: az Országgyűlési Őrség hivatásos állományának, köztisztviselői állományának és munkavállalóinak (a  továbbiakban együtt: személyi állomány) foglalkozás-egészségügyi alapellátását, valamint az  Országgyűlési Őrség hivatásos állománya vonatkozásában a gyógyító-megelőző ellátást végző orvos, b) egészségügyi alapellátó egység: ba) az  Országgyűlési Őrség hivatásos állománya vonatkozásában a  rendőrség azon szervezeti egysége vagy intézménye, amely a  rendőrség és az  Országgyűlési Őrség megállapodása alapján az  Országgyűlési Őrség hivatásos állományának gyógyító-megelőző, fogászati, pszichológiai és foglalkozás-egészségügyi ellátását végzi, bb) az Országgyűlési Őrség köztisztviselői és munkavállalói állománya vonatkozásában az Országgyűlési Őrséggel kötött megállapodás alapján az  Országgyűlési Őrség köztisztviselői és munkavállalói állományának fogászati, pszichológiai és foglalkozás-egészségügyi ellátását végző szolgáltató, c) foglalkozás-egészségügyi szolgálat: az  egészségügyi alapellátó egységen belül foglalkozás-egészségügyi ellátást biztosító személy vagy személyek, d) halálos foglalkozási megbetegedés: olyan, halálhoz vezető megbetegedés, ahol a  halál oka a  foglalkozási megbetegedés, szolgálati kötelmekkel összefüggő betegség vagy annak szövődménye, e) kötött szolgálati és munkahely: az  a  meghatározott alapterületű kijelölt hely, amelyet a  személyi állomány beosztott tagja kizárólag szolgálati elöljárója vagy az  adott feladatot közvetlenül irányító személy engedélyével, vagy leváltását követően hagyhat el, f ) munka-egészségügyi szaktevékenységet ellátó szakember: a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényben (a továbbiakban: Mvt.) meghatározott szakképesítéssel rendelkező személy, g) munkavédelmi felügyelő: az Országgyűlés Hivatala által foglalkoztatott, az Országgyűlési Őrség munkavédelmi feladatait ellátó, érettségivel és munkavédelmi technikusi szakképesítéssel vagy felsőfokú munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező személy, h) munkavédelmi hatóság: a  munkavédelmi hatósági feladatokat ellátó egyes szervek kijelöléséről szóló kormányrendeletben kijelölt személy, aki az Országgyűlési Őrség vonatkozásában munkabiztonsági, valamint munka-egészségügyi hatósági hatáskört lát el, i) nem rendvédelmi célú egyéni védőeszköz: az  Országgyűlési Őrség kiképzési és szolgálati feladatainak ellátásához szükséges, nem kifejezetten az  Országgyűlési Őrség vagy a  rendvédelmi szervek részére kifejlesztett, gyártott, közforgalomban kapható, minősítési tanúsítvánnyal rendelkező védőeszköz, j) rendkívüli munkavégzési körülmények: az  adott szakterületen a  feladat végrehajtását általában jellemzőtől eltérő körülmények között történő munkavégzés, feladatellátás vagy szolgálatteljesítés, így különösen az  életmentési, tűzoltási, műszaki mentési, katasztrófa- és kárelhárítási tevékenység, közvetlen baleseti veszély elhárítása, ismeretlen veszélyforrás esetében történő beavatkozás, szélsőséges klimatikus viszonyok, fegyverhasználat, fegyveres akció végrehajtása, rendkívüli esemény felszámolása, k) rendvédelmi célú egyéni védőeszköz: az  Országgyűlési Őrség kiképzési és szolgálati feladatainak ellátásához, kifejezetten az Országgyűlési Őrség vagy a rendvédelmi szervek részére kifejlesztett vagy gyártott, egyénileg használt, az élet, testi épség és egészség megóvását szolgáló védőfunkciójú eszköz, l) szervezett tevékenység: az  Mvt.-ben meghatározott szervezett munkavégzés, a  rendkívüli munkavégzés és szolgálati feladatellátás; a  munkaidőn, szolgálati időn kívüli tevékenység akkor tekinthető szervezettnek – tekintettel az  m)  pont mb) és mc)  alpontjára –, amennyiben azt az  állományilletékes parancsnok vagy az  általa megbízott vezető elrendeli, és azt a  tevékenység meghatározásával, valamint az  időpont és az érintett személyek megjelölésével írásban rögzítik, m) szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset: az Mvt.-ben meghatározott munkabaleseten túl az a baleset, amely az Országgyűlési Őrség hivatásos állományának tagját ma) azonnali szolgálatba rendelés esetén a  rendelkező szóbeli vagy írásbeli parancs vagy utasítás vételétől számított időtől a  szolgálatteljesítés helyére történő megérkezéséig, valamint onnan lakóhelyére menet közben, mb) kiképzési terv, napirend szerint előírt gyakorlati foglalkozásokon, a  fizikai állóképesség fenntartásával kapcsolatos szervezett sportfoglalkozásokon, mc) az  Országgyűlési Őrség tömegkapcsolatainak erősítése céljából az  Országgyűlési Őrség által szervezett sportversenyeken, speciális rendezvényeken, bemutatókon érte, n) szolgálati kötelmekkel összefüggő betegség: az Országgyűlési Őrség hivatásos állománya tagjának az Mvt.-ben meghatározott foglalkozási megbetegedése. 2. § Az Országgyűlési Őrségnél és az  Országgyűlési Őrség személyi állományának szervezett tevékenysége során jelentkező munkavédelmi feladatokat a  munkavédelmi felügyelő látja el. A  munkavédelmi felügyelő hatáskörét és feladatait az  Országgyűlési Őrség szervezeti és működési szabályzatában, valamint a  munkavédelmi felügyelő munkaköri leírásában kell meghatározni. 3. § (1) A munkavédelmi felügyelő a) ellátja az Országgyűlési Őrség munkabiztonsági szaktevékenységét, b) elemzi és értékeli az  Országgyűlési Őrség munkavédelmi helyzetét, tevékenységét, a  balesetek alakulását, azok okait, és javaslatot tesz a szükséges intézkedésekre, c) rendszeresen vizsgálja a munkabalesetek bejelentésének, nyilvántartásának és kivizsgálásának gyakorlatát, d) együttműködik az Országgyűlési Őrség szervezeti elemeivel a szakterületét érintő kérdésekben, e) az  Mvt. 2.  § (3)  bekezdésében foglaltak meghatározása érdekében előkészíti az  Országgyűlési Őrség munkavédelmi szabályzatát, szükség esetén kezdeményezi annak módosítását, f ) elkészíti a  munkavédelmi jog- és hatáskörrel rendelkező személyek munkaköri leírásának munkabiztonsági fejezetét és mellékletét, g) figyelemmel kíséri és véleményezi a  beruházások és felújítások előkészítésekor, valamint átadásakor a munkavédelmi előírások megtartását, h) elkészíti az Országgyűlési Őrség objektumának terveihez szükséges szakvéleményt, i) részt vesz a műszaki átadásokon, j) elkészíti a  munkavédelmi oktatási tematikák általános részét, a  vizsgaanyagokat, ezeket jóváhagyásra az Országgyűlési Őrség parancsnokához felterjeszti, k) koordinálja a  munkavédelmi oktatásokat, szervezi a  munkavédelmi vizsgáztatásokat, megszervezi és lebonyolítja a munkavédelmi vizsgabizottság tagjainak vizsgáztatását, vezeti a nyilvántartásokat, továbbá l) évente tájékoztatja az Országgyűlési Őrség parancsnokát az Országgyűlési Őrség munkavédelmi helyzetéről, a megtett intézkedésekről. (2) A munkavédelmi felügyelői feladatok ellátása érdekében legalább egy főt kell foglalkoztatni, aki legalább napi 2 óra munkaidőben látja el feladatait. 4. § (1) A  munkavédelmi felügyelő az  egészségügyi alapellátó egységgel és a  munka-egészségügyi szaktevékenységet ellátó szakemberrel együttműködve figyelemmel kíséri az  Országgyűlési Őrségnél a  munkavédelmi szabályok érvényesülését. (2) Az  Országgyűlési Őrség parancsnoka az  egészséget nem veszélyeztető és biztonságos, szervezett tevékenység biztosításának módját és feltételeit munkavédelmi szabályzatban határozza meg. A  munkavédelmi szabályzat kötelező tartalmi követelményeit az 1. melléklet tartalmazza. (3) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka évente legalább egy alkalommal értékeli a szervezet munkavédelmi helyzetét, a munkavédelmi ellenőrzések tapasztalatait, és meghatározza az ezekkel kapcsolatos feladatokat. A munkavédelmi helyzetértékelést minden év március 1-jéig a 2. mellékletben meghatározott szempontok alapján kell elkészíteni és megküldeni az Országgyűlés Hivatalának főigazgatója, valamint a Nemzeti Munkaügyi Hivatal részére. 5. § A munkavédelmi felügyelő és a  munka-egészségügyi szaktevékenységet ellátó szakember együttesen végrehajtandó feladatai: a) az  Országgyűlési Őrség objektumaiban közös munkavédelmi ellenőrzések megtartásában való közreműködés, b) a  veszélyes anyagokkal vagy a  veszélyes készítményekkel foglalkozásszerűen végzett tevékenység során a  felhasznált anyag vagy készítmény adatait tartalmazó biztonsági adatlap, használati utasítás meglétének figyelemmel kísérése, c) egészségügyi felvilágosító szakmai anyagok készítése, beszerzése, valamint kiadása a  személyi állomány részére, d) az  Országgyűlési Őrség objektumaiban a  dohányzás, valamint a  dohányzó helyekre vonatkozó szabályok betartására irányuló ellenőrzésben való részvétel, e) a  képernyős munkahelyekre és munkakörökre vonatkozóan a  képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló jogszabályban meghatározottak betartásának ellenőrzésében való részvétel, f ) az  Országgyűlési Őrség létesítményeinek, eszközeinek üzembe helyezésein, időszakos ellenőrzésein való részvétel, g) részvétel az  Országgyűlési Őrség érdekeit szolgáló szakmai továbbképzéseken, konferenciákon, rendezvényeken, h) a munkavédelmi, valamint az egészségügyi hatósággal való együttműködés, i) a  munkaköri feladatokat meghatározó, valamint a  feladatok ellátására vonatkozó jogszabályok, normák, módszertani tervezetek véleményezése, előterjesztése, j) a  balesetek és következményei ok-okozati összefüggésének vizsgálata, sérülések súlyosságának megállapítása, valamint k) a munkaköri kockázatok vizsgálata, továbbá mennyiségi és minőségi értékelése. 2. A munkavédelemmel összefüggő speciális követelmények és eljárási rend [Az Mvt. 18. § (4) bekezdéséhez] 6. § (1) A rendvédelmi célú egyéni védőeszköznek rendelkeznie kell: a) a  megfelelőséget tanúsító, akkreditált, független szervezettől származó minősítési dokumentummal, így különösen tanúsítvánnyal, vizsgálati jegyzőkönyvvel, továbbá gyártói megfelelőségi nyilatkozattal, b) műszaki leírással, c) felhasználói tájékoztatóval és d) tartós címkézéssel. (2) Rendvédelmi célú egyéni védőeszköz a  megfelelőségi vizsgálata alapján, a  megfelelőséget tanúsító minősítő dokumentum, így különösen tanúsítvány, vizsgálati jegyzőkönyv és gyártói megfelelőségi nyilatkozat megléte esetén, sikeresen lefolytatott rendszeresítési eljárás után vehető használatba. (3) A  típusvizsgálatot az  egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló jogszabályban meghatározott honosított, harmonizált szabvány hiányában a rendvédelmi célú egyéni védőeszközre vonatkozó tagállami nemzeti szabványban vagy más műszaki jellegű dokumentumban, így különösen műszaki előírásban vagy szabályzatban meghatározott követelményeknek megfelelően kell végrehajtani. A  műszaki követelményeket az Országgyűlési Őrség parancsnoka munkakörönként vagy tevékenységenként, az egészséget és a biztonságot fenyegető kockázatok elemzése alapján határozza meg. (4) A  felhasználói tájékoztató tartalmazza azokat az  adatokat és előírásokat, amelyek az  alapvető követelményeknek való megfelelés érdekében előállított, rendvédelmi célú egyéni védőeszközt jellemzik, valamint a  rendvédelmi célú egyéni védőeszközről informálja a  használóját, viselőjét, ide értve a  rendeltetésszerű használatra, a  tárolásra, a  szállításra, a  kezelésre, a  raktározásra, a  karbantartásra, a  tisztításra és fertőtlenítésre, a  használatba vételt megelőző és azt követő időszakos felülvizsgálatra vonatkozó mindenkori követelményeket. (5) A tartós címkézés világos, olvasható módon a következő információkat tartalmazza: a) a gyártó nevét, emblémáját vagy egyéb azonosítóját, b) a  védelem szabványban vagy más műszaki jellegű normatív dokumentumban meghatározott védelmi képességét, védelmi fokozatát, szintjét, c) a védőeszköz méretét, d) a gyártási időt, e) a modell megnevezését, típusát, f ) egy jelet a rendvédelmi célú egyéni védőeszköz test felőli oldalán, g) egyedi azonosítót, amely lehet sorszám vagy sorszám és betű kombinációja, h) a rendvédelmi célú egyéni védőeszköz rövid kezelési utasítását vagy használati útmutatóját, valamint i) a védőképességre vonatkozó figyelmeztetést. 7. § (1) Amennyiben a  rendvédelmi célú egyéni védőeszköz több, egymástól elválasztható darabból áll, úgy minden különálló elemnek rendelkeznie kell címkével vagy azonosítóval. (2) A  megfelelőséget vizsgáló, ellenőrző, tanúsító szervnek bejelentettnek, valamint a  gyártótól, forgalmazótól függetlennek kell lennie, és meg kell felelnie a  vonatkozó jogszabályokban meghatározott, továbbá a  honosított harmonizált szabvány figyelembevételével megállapított, a feladat jellegéhez igazodó feltételeknek. (3) Csak olyan rendvédelmi célú egyéni védőeszköz alkalmazható, amelynek gyártója a  gyártás során igazolt minőségirányítási rendszert működtet. [Az Mvt. 19. §-ához] 8. § (1) Létesítés során a  beruházó a  tervezéshez szükséges, az  egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó adatokat a létesítményt használó szerv adatszolgáltatása alapján határozza meg. (2) A beruházó a tervezett beruházásra munkavédelmi biztonsági terv elkészítését kéri a tervezőtől. A munkavédelmi biztonsági terv az engedélyezési tervek részét képezi, tartalmi követelményeit a 3. melléklet tartalmazza. (3) A  veszélyes létesítményt, építményt, technológiát, munkahelyet üzembe helyezni a  munkavédelmi felügyelő hozzájárulásával lehet, ha az  megfelel a  tervezett használat követelményeinek, a  munkavédelmi előírásoknak, és rendelkezik a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat végrehajtását igazoló jegyzőkönyvvel, továbbá az előírt üzemeltetési dokumentációval. (4) A  munkavédelmi biztonsági tervben meghatározott paraméterek, határértékek teljesítését a  kivitelező mérési jegyzőkönyvekkel, minősítő iratokkal, tanúsítványokkal köteles igazolni, melyeket az  átadási dokumentáció részeként kell kezelni. [Az Mvt. 21. §-ához ] 9. § Az Országgyűlési Őrség parancsnoka az  Mvt. 21.  § (1)  bekezdése szerinti veszélyes létesítmények, munkahelyek, munkaeszközök, technológiák körét a  vonatkozó jogszabályok, az  elvégzett kockázatértékelések, valamint a munkavédelmi felügyelő és a munka-egészségügyi szaktevékenységet ellátó szakember szakmai javaslata alapján határozza meg. [Az Mvt. 24. §-ához] 10. § (1) Rendkívüli munkavégzési körülmények esetén az  igénybevétel teljes idejére a  munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló jogszabályban meghatározottaknak megfelelően a munkáltatói jogkört gyakorló vezető a) védőitalt – így nyáron ivóvizet vagy ásványvizet, télen meleg teát – biztosít, az objektumon kívüli szolgálat esetén a munkavédelmi szabályzat rögzíti a védőitallal történő ellátás módját, továbbá b) a  feladatok végrehajtásába bevont személyek öltözködési, tisztálkodási, egészségügyi, étkezési, pihenési és melegedési lehetőségét munkaszervezési intézkedésekkel – így különösen leváltással, megfelelő pihenőhelyre való szervezett szállítással és a rendelkezésre álló speciális mobil berendezésekkel – biztosítja. (2) Rendkívüli munkavégzési körülmények esetén a  munkáltatói jogkört gyakorló vezető – a  feladat végrehajtásának veszélyeztetése nélkül – legalább 2 óránként munkaközi szünetet biztosít. [Az Mvt. 27. §-ához] 11. § (1) A  kötött szolgálati és munkahelyeken feladatot ellátók, valamint a  személyi állomány azon tagjai részére, akik mozgásterükben a szolgálat ellátása vagy a munkavégzés érdekében korlátozottak, 4 óra időtartamot meghaladó munka után, az  étkezési időn felül 30 perc munkaközi szünetet vagy a  végzett tevékenység jellegétől eltérő, más mozgással járó, a monoton munkavégzést megszakító egyéb tevékenységet kell biztosítani. (2) Rendkívüli munkavégzési körülmények esetén a  munkáltatói jogkört gyakorló vezető a  feladat jellegéhez és a helyszín sajátosságaihoz igazodóan gondoskodik a szükséges mozgástérről. [Az Mvt. 32. §-ához] 12. § Olyan szolgálati helyen, ahol a  veszélyforrás hatásait kollektív védelemmel, nem rendvédelmi célú egyéni védőeszköz, vagy rendvédelmi célú egyéni védőeszköz használatával nem lehet kiküszöbölni – így különösen határátkelőhelyen, repülőtéren, közterületi szolgálati helyen –, ott a  nem rendvédelmi célú egyéni védőeszközök és a  rendvédelmi célú egyéni védőeszközök használatával egyidejűleg szervezési intézkedésekkel kell biztosítani az egészséget károsító kockázati tényezők, így különösen a zaj-, rezgés-, por- és vegyi ártalom, sugárzás veszélyes határérték alá szorítását. [Az Mvt. 37. §-ához] 13. § A kijáratok, vészkijáratok, kijelölt menekülési utak megválasztásánál a  veszélyes terület gyors és biztonságos elhagyásának szempontjain túl figyelembe kell venni az  épületek, objektumok őrzési, biztonsági feltételeinek maradéktalan érvényesítését is. [Az Mvt. 42. § d) pontjához] 14. § (1) Amennyiben a  személyi állomány tagjának szolgálati feladatteljesítése vagy munkavégzése során az  egészségét, biztonságát fenyegető súlyos és közvetlen veszélyhelyzet alakul ki, annak elhárítását követően a  személyi állomány tagját jelentéstételi kötelezettség terheli a szolgálati elöljáró, az Országgyűlési Őrség köztisztviselői vagy munkavállalói állományának tagja esetében a felettes (a továbbiakban együtt: szolgálati elöljáró) felé. (2) Amennyiben a  szolgálati elöljáró tudomást szerez a  végrehajtandó szolgálati feladat, munkafeladat olyan várható veszélyéről, amely a  beosztottja életét vagy testi épségét közvetlenül veszélyezteti, gondoskodik a  személyi állomány azonnali tájékoztatásáról és az optimális létszám biztosításáról. (3) Az optimális létszám meghatározása során törekedni kell a veszélyes térben, területen való létszám-minimalizálásra, olyan módon, hogy ez  a  veszélyes körülmények között foglalkoztatott személy feladatának végrehajtásához a szükséges segítség biztosítottságát ne veszélyeztesse. (4) Az  elöljárói utasítás nem járhat a  beosztott életének vagy testi épségének indokolatlan és aránytalan mértékű veszélyeztetésével. [Az Mvt. 57. § (1) bekezdéséhez] 15. § (1) Az  Országgyűlési Őrség a  tevékenysége alapján a  munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet (a  továbbiakban: MüM rendelet) 2. számú melléklet 1. pontjában foglaltakra figyelemmel – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a munkavédelmi szempontú II. veszélyességi osztályba tartozik. (2) Az  Országgyűlési Őrség tűzoltási és tűzbiztonsági feladatokat ellátó szervezeti eleme az  I. veszélyességi osztályba tartozik. (3) Valamely szervezeti elem II. veszélyességi osztályba sorolása esetén az  Országgyűlési Őrség parancsnoka a  szervezeti elemet az  ott végzett tevékenység és az  adott munkakörre vonatkozó kockázatértékelés alapján I. veszélyességi osztályba sorolhatja. [Az Mvt. 58. §-ához] 16. § (1) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat feladata: a) a munkaköri alkalmassági vizsgálatok elvégzése, az ehhez szükséges szakorvosi vizsgálatok kezdeményezése, b) foglalkozási megbetegedés valamint fokozott expozíciós esetek kivizsgálásában való közreműködés, c) a  balesetek orvosi véleményezése és a  balesetek következményei ok-okozati összefüggésének vizsgálata, a sérülések súlyosságának megállapítása, d) a munkavégzés egészségkárosító hatásainak vizsgálata, e) egészségügyi felvilágosítás, tanácsadás, egészségfejlesztés, f ) közreműködés a munkahelyi veszélyforrások feltárásában, foglalkozás-egészségügyi, fiziológiai, ergonómiai, higiénés feladatok megoldásában, az  elsősegélynyújtás és a  sürgős orvosi ellátás megszervezésében, az  elsősegélynyújtók szakmai felkészítésében, kiképzésében és továbbképzésében, a  munkáltató katasztrófamegelőző, katasztrófaelhárító, katasztrófafelszámoló és az  előidézett károsodások rehabilitációs tervének kidolgozásában, g) munkahelyi és munkaköri kockázatok vizsgálata és értékelése, h) az üzembe helyezéssel összefüggő munka-egészségügyi feladatok ellátása, valamint i) közreműködés az egyéni védelem meghatározásában. (2) Az alkalmassági vizsgálatok során az alapellátó orvos foglalkozás-egészségügyi tevékenységet végez. (3) Az alkalmassági vizsgálatok során a mellkas-szűrővizsgálat elvégzése kötelező: a) az állományba való felvételt megelőző egészségügyi alkalmassági vizsgálat során minden esetben, b) az időszakos egészségügyi alkalmassági vizsgálat során, ha a vizsgált személy a 40 éves kort betöltötte, c) az  a) és b)  pontban meghatározott személyek közé nem tartozók közül azoknak, akiknél a  fizikai, kémiai és biológiai munkaköri kockázatértékelés eredménye alapján az  alkalmassági vizsgálatot végző orvos indokoltnak tartja. (4) A (3) bekezdésben meghatározott esetekben a mellkas-szűrővizsgálat eredményét be kell mutatni az alkalmassági vizsgálatot végző orvosnak. [Az Mvt. 60. § (1) bekezdés e) pontjához] 17. § (1) Az  Országgyűlési Őrség parancsnoka a  munkavédelmi felügyelő javaslata alapján határozza meg azokat a munkaköröket, amelyeket betöltő személyeknek munkavédelmi vizsgát kell tenniük. (2) A munkavédelmi vizsgára kötelezettek körét, a vizsgáztatás szabályait a munkavédelmi szabályzatban kell rögzíteni, és az érintettek munkaköri leírásában is meg kell határozni a vizsgakötelezettséget. (3) A munkavédelmi vizsgát a beosztásba helyezést követő 60 napon belül kell teljesíteni, azt követően 5 évenként meg kell újítani. (4) A  munkavédelmi vizsga alól mentesül az  a  személy, aki legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkezik és az Országgyűlési Őrségnél munkavédelmi tevékenységet lát el. (5) A  munkavédelmi vizsga végrehajtásáról jegyzőkönyvet kell készíteni és a  sikeres vizsgázók részére a  4.  melléklet szerinti igazolást kell kiállítani. A vizsgajegyzőkönyvet és a kiállított igazolásokról összeállított nyilvántartást 5 évig meg kell őrizni. (6) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka a munkavédelmi vizsgáztatásra elnökből és két tagból álló vizsgabizottságot hoz létre, amelynek legalább az  egyik tagja munkavédelmi szakirányú képesítéssel, másik két tagja érvényes munkavédelmi vizsgával rendelkezik. [Az Mvt. 64–69. §-ához] 18. § (1) A  baleset, az  Országgyűlési Őrség köztisztviselői vagy munkavállalói állományának tagját érintő foglalkozási megbetegedés és a szolgálati kötelmekkel összefüggő betegség kivizsgálásának, minősítésének általános szabályait a MüM rendelet előírásai szerint, az e rendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A személyi állomány tagját ért baleset, betegség kivizsgálásáról az Országgyűlési Őrség parancsnoka gondoskodik. 19. § (1) A  személyi állomány tagja a  szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben elszenvedett balesetét haladéktalanul bejelenti a szervezett munkavégzést közvetlenül irányító szolgálati elöljárónak. A szolgálati elöljáró a baleset bejelentésről haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlési Őrség parancsnokát. (2) Ha a személyi állomány tagja a bejelentési kötelezettségének balesete, vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály miatt nem tud eleget tenni, a bejelentési kötelezettség a sérült balesetet észlelő munkatársát terheli. (3) Az  Országgyűlési Őrség parancsnoka – kivéve a  (2)  bekezdésben foglalt akadályoztatást – a  bejelentési kötelezettség teljesítését elmulasztóval szemben fegyelmi eljárást kezdeményez. A  fegyelmi eljárást legkorábban a bejelentési kötelezettség teljesítésének elmulasztásáról történő tudomásszerzést követő első munkanapon lehet kezdeményezni. A baleset bejelentésének elmulasztása esetén a mulasztó köteles bizonyítani, hogy a sérülés vagy más egészségkárosodás a szolgálat ellátásával összefüggő tevékenység következménye. (4) A  szolgálati kötelmekkel összefüggő súlyos baleset, illetve súlyos munkabaleset gyanúja esetén az  Országgyűlési Őrség parancsnoka a  munkavédelmi hatóság megérkezéséig gondoskodik a  baleseti helyszínnek a  baleset bekövetkezésekor fennálló állapotban történő megőrzéséről. Ha a helyszín állapotának megőrzése további súlyos, életet, testi épséget veszélyeztető helyzetet idézhet elő vagy jelentős anyagi kárral járhat, a  veszélyeztető helyzet vagy az  anyagi kár bekövetkezését valószínűsítő állapot megszüntetésével egyidejűleg a  baleseti helyszínről fényképet, videofelvételt vagy egyéb, a baleset kivizsgálását elősegítő dokumentumot kell készíteni. 20. § (1) Az  Országgyűlési Őrség parancsnoka a  munkavédelmi szabályzatában határozza meg a  baleset, betegség kivizsgálásának szabályait, a baleset, betegség kivizsgálásában részt vevő személyek körét. (2) Minden szolgálati- és munkabalesetet, foglalkozási megbetegedést ki kell vizsgálni és arról feljegyzést, jelentést vagy kivizsgálási jegyzőkönyvet kell készíteni, amely része a baleseti dokumentációnak. (3) A  kivizsgálás során a  sérültet, valamint a  tanúkat a  baleset, betegség körülményeivel kapcsolatban meg kell hallgatni és arról jegyzőkönyvet kell felvenni, a  további szükséges egészségügyi dokumentumokat – az adatvédelemre vonatkozó szabályok figyelembe vétele mellett – az alapellátó orvostól kell beszerezni. A baleset kivizsgálásának eredményeképpen keletkező dokumentációnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy a  baleset lefolyása a későbbiek során bármikor rekonstruálható, a baleset oka feltárható, a baleset előidézőjének a felelőssége megállapítható legyen, továbbá arra, hogy a hasonló balesetek elkerülése érdekében iránymutatást adjon. (4) Az  Országgyűlési Őrség parancsnoka a  részére bejelentett vagy a  tudomására jutott szolgálat- vagy keresőképtelenséggel járó balesetről – amennyiben előreláthatóan szolgálati kötelmekkel, munkavégzéssel összefüggő balesetre lehet következtetni – a bejelentés vagy a tudomásra jutás időpontjától számított 72 órán belül intézkedik az 5. mellékletben meghatározott baleseti jegyzőkönyv (a továbbiakban: jegyzőkönyv) felvételére. (5) A jegyzőkönyvet minden sérültről külön-külön, a kivizsgálás során megállapított adatok és tények alapján, a baleset bejelentésének időpontjától számított 30 napon belül kell elkészíteni a  6.  mellékletben foglalt kitöltési útmutató szerint. A jegyzőkönyvet 4 példányban kell kitölteni és egy-egy példányát a sérült – halál esetén a hozzátartozó –, a társadalombiztosítási kifizetőhely, valamint az alapellátó orvos részére kell eljuttatni. A jegyzőkönyv egy példánya az  Országgyűlési Őrség parancsnokánál marad, amelyet a  minősítésről történő döntéshozatalt követően a  sérült személyi anyagában kell elhelyezni. (6) Ha a személyi állomány tagját a baleset során nem az alapellátó orvos részesítette ellátásban, a szolgálati elöljáró intézkedik arra, hogy a sérült a keresőképtelenségéről, szolgálatképtelenségéről szóló igazolást, valamint a sérülése ellátásával kapcsolatos egészségügyi dokumentációt – a  baleset munkavégzéssel, szolgálati kötelmekkel való összefüggésének megállapítása céljából – az illetékes alapellátó orvos részére küldje meg. (7) A  baleset, betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggését az  alapellátó orvos véleményezi. Az  alapellátó orvos a véleményében rögzíti a sérülés, betegség jellegét, a gyógyulás várható tartamát és állást foglal arról, hogy a  sérült, beteg sérülése vagy betegsége a  balesettel, valamint a  szolgálat ellátásával ok-okozati összefüggésben keletkezett-e. Az orvosi véleményt a baleset, betegség minősítéséhez szükséges intézkedések megtétele érdekében a jegyzőkönyvben kell rögzíteni. 21. § (1) A  bekövetkezett balesetet, betegséget a  kivizsgálás során feltárt adatok alapján és az  orvosi vélemény figyelembevételével az  Országgyűlési Őrség parancsnoka a  baleseti jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 15 napon belül határozatban minősíti a) az Országgyűlési Őrség hivatásos állományának tagja esetén szolgálati kötelmekkel összefüggőnek vagy nem összefüggőnek, b) az Országgyűlési Őrség köztisztviselője vagy munkavállalója esetén a balesetet munkabalesetnek vagy nem munkabalesetnek, míg a betegséget foglalkozási vagy nem foglalkozási megbetegedésnek. (2) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka a határozatát 5 napon belül közli a személyi állomány sérült, beteg tagjával és megküldi az alapellátást végző orvosnak, továbbá a társadalombiztosítási kifizetőhelynek. (3) A határozat rendelkező része a sérült, beteg személyére és szolgálati helyére, a baleset, megbetegedés helyére és idejére vonatkozó adatokon, továbbá az  Országgyűlési Őrség parancsnokának a  baleset, betegség minősítésére vonatkozó döntésén kívül a  jogorvoslati felhívást is tartalmazza. Az  indokolásban meg kell határozni azokat a  körülményeket és jogszabályokat, amelyek a  baleset, megbetegedés, fokozott expozíció bekövetkezése és a  hivatásos szolgálat ellátása közötti összefüggést alátámasztják vagy kizárják, a  bekövetkezett sérülést vagy megbetegedést, és – ha a szolgálattal összefüggő jelleg megállapítható – a sérült, beteg közrehatását. (4) A  baleset, foglalkozási megbetegedés vagy fokozott expozíciós eset szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegűvé minősítésére irányuló eljárásban vizsgálni kell a  közreható körülményeket, meg kell állapítani, hogy azért kit és milyen mértékben terhel felelősség. Amennyiben ilyen összefüggés kimutatható, intézkedni kell a  fegyelmi vagy büntetőeljárás megindítására, továbbá a hasonló balesetek elkerülését célzó intézkedések megtételére. (5) A  munkabaleset vagy a  szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, betegség esetén, ha maradandó károsodás vélelmezhető, az  alapellátást végző orvos köteles az  érintettet a  Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal elé rendelni az egészségkárosodás mértékének megállapítása érdekében. (6) Amennyiben a  balesettel kapcsolatban a  sérültnek kára keletkezett, úgy az  Országgyűlési Őrség parancsnoka a károkozásról való tudomásszerzését követő 15 napon belül, de legkésőbb a baleset minősítését közlő határozat átadásával egyidejűleg köteles felhívni a  károsultat kárigénye előterjesztésére. A  felhívás tájékoztatást tartalmaz arról, hogy milyen jogcímen igényelhető kártérítés és a kártérítési igényt kihez lehet benyújtani. 22. § (1) A  szolgálati és munkabalesetekről – a  felmentési nappal nem járókról is – nyilvántartást kell vezetni. A  balesetet szenvedettel kapcsolatban a  nyilvántartás a  MüM rendelet 5.  §-ában meghatározott adatokat tartalmazza. A nyilvántartást „Baleseti naplóban” kell vezetni. A felmentési nappal nem járó balesetek esetében a nyilvántartást ki kell egészíteni az Országgyűlési Őrség parancsnokának nyilatkozatával arról, hogy a balesetet szolgálati kötelmekkel összefüggőnek vagy munkabalesetnek elismeri-e vagy sem, továbbá a sérült részéről azzal, hogy az Országgyűlési Őrség parancsnokának nyilatkozatával egyetért-e vagy sem. (2) A  nem szolgálati és nem munkabaleset kategóriába tartozó balesetekkel kapcsolatban meghallgatási jegyzőkönyvben kell nyilatkoztatni a sérültet a baleset körülményeiről. (3) Vezénylés, kirendelés vagy munkavégzésre átengedés esetén a  sérült munkáját, szolgálatát irányító szerv az  Országgyűlési Őrség egyidejű értesítése mellett köteles a  balesetet bejelenteni, kivizsgálni és a  minősítésre az arra jogosult Országgyűlési Őrség parancsnoka felé javaslatot tenni. (4) A munkavédelmi felügyelő a halálos kimenetelű balesetekről és a súlyos munkabalesetekről soron kívül tájékoztatja az Országgyűlési Őrség ügyeleti feladatokat ellátó tagján keresztül az Országgyűlési Őrség parancsnokát. (5) A  (4)  bekezdésben meghatározott tájékoztatás tartalmazza a  balesetet szenvedett személyi adatait, az  esemény helyét, időpontját és rövid ismertetését. 23. § (1) Az  éves baleseti statisztikával kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettséget az  Országgyűlési Őrség parancsnoka határozza meg. A  baleseteknek az  éves jelentés részét képező statisztikai összesítését a  munkavédelmi felügyelő készíti el és a  tárgyévet követő március 1-ig  felterjeszti az  Országgyűlési Őrség parancsnoka részére. Az Országgyűlési Őrség parancsnoka a statisztikai összesítést tájékoztatásul megküldi az Országgyűlés Hivatalának főigazgatója részére. (2) Az  éves baleseti statisztikában állománycsoportonként kell értékelni a  balesetek és a  felmentési napok számát, összesített formában a  balesetek okait, a  keletkezett sérüléseket és a  baleset bekövetkezésekor a  sérült tevékenységét, valamint a baleset bekövetkezésében szerepet játszó eszközöket, anyagokat. 24. § (1) Az  alapellátó orvos az  általa észlelt vagy tudomására jutott, a  7.  mellékletben meghatározott foglalkozási megbetegedést, szolgálati kötelmekkel összefüggő betegséget, foglalkozási eredetű heveny vagy idült mérgezést, valamint a  munkahelyek kémiai biztonságáról szóló jogszabályban meghatározott vegyi anyagok, továbbá zaj okozta fokozott expozíciós esetet a  munkavédelmi hatósághoz bejelenti. A  munkavédelmi hatóság a  bejelentést kivizsgálja, elfogadása esetén nyilvántartásba veszi és erről a bejelentőt a nyilvántartásba vételtől számított 3 napon belül értesíti. (2) A bejelentést a) a szolgálati kötelmekkel összefüggő betegség kórisméjét vagy annak gyanúját megállapító alapellátó orvos a diagnózis felállítását követő 24 órán belül, b) halálos kimenetelű vagy ugyanazon a munkahelyen a személyi állomány 5 vagy több tagját érintő azonos, egy időben kialakult heveny (a  továbbiakban: tömeges) foglalkozási megbetegedés esetén az  elsőként észlelő orvos szóban azonnal és írásban legkésőbb 24 órán belül, c) fokozott expozíció esetén az  érintett személyt vizsgálatra beküldő alapellátó orvos a  lelet kézhezvételétől számított 24 órán belül, a 8. melléklet szerinti bejelentőlapon teszi meg. (3) A  bejelentést meg kell ismételni, ha a  korábban keresőképesként bejelentett személy keresőképtelenné vált. Tanulói, hallgatói jogviszonyban lévő személy esetén a gyakorlati képzés helyén működő foglalkozás-egészségügyi orvos végzi a bejelentést, aki ezzel egy időben értesíti az oktatási intézményt. (4) A munkavédelmi hatóság a bejelentett foglalkozási megbetegedésekkel, fokozott expozíciós esetekkel kapcsolatos vizsgálati lapokat, jegyzőkönyveket a következők szerint csoportosítva tartja nyilván: a) bejelentés dátuma, b) diagnózis, c) halálos vagy tömeges foglalkozási megbetegedés, d) keresőképtelenséggel járó foglalkozási megbetegedés, e) keresőképtelenséggel nem járó foglalkozási megbetegedés, f ) fokozott expozíció, valamint g) kiváltó ok, munkakörülmény, rendelkezésre álló higiénés adat. (5) A munkavédelmi hatóság a foglalkozási megbetegedés gyanújával kapcsolatos bejelentéseket 5 munkanapon belül továbbítja a Kormány által kijelölt munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv részére. (6) A  munkavédelmi hatóság a  foglalkozási megbetegedés gyanújával kapcsolatos bejelentésről minden esetben 5 munkanapon belül írásban tájékoztatja az Országgyűlési Őrség parancsnokát. 25. § (1) Foglalkozási megbetegedés gyanúja esetén az  alapellátó orvos a  személyi állomány tagját további vizsgálatok végzésére beutalhatja a  munkáltató telephelye szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó helyre vagy a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szervhez. (2) Ha a  munkahelyen halálos kimenetelű vagy tömeges foglalkozási megbetegedés fordult elő, az  Országgyűlési Őrség parancsnoka – az észlelő orvos bejelentési kötelezettségétől függetlenül – azonnal értesíti a munkavédelmi felügyelőt, aki haladéktalanul értesíti az  Országgyűlési Őrség ügyeleti feladatokat ellátó tagját, valamint a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szervet. (3) A 20. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően a bekövetkezett foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek kivizsgálása a  munkavédelmi hatóság feladata. A  kivizsgálásba az  Országgyűlési Őrség munkavédelmi felügyelőjét, az illetékes alapellátó orvost és az Országgyűlési Őrség parancsnokát vagy annak képviselőjét is be kell vonni. A vizsgálat során a megbetegedés és az expozíció okainak feltárása érdekében más hatóság vagy intézmény is megkereshető. A  foglalkozási megbetegedés, valamint a  fokozott expozíció körülményeinek vizsgálatáról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek egy-egy másolati példányát a vizsgálatban résztvevőknek át kell adni. (4) A kivizsgálás vezetője a 9. melléklet szerinti vizsgálati lapot 6 példányban állítja ki, egy példányát a munkavédelmi hatóság részére megőrzi, egy példányát a  bejelentőlappal együtt a  munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv részére továbbítja. A  kivizsgálás vezetője a  munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv szakvéleményének kézhezvétele után a vizsgálati lap egy-egy példányát a) az Országgyűlési Őrség parancsnokának, b) a személyi állomány tagjának, halált okozó foglalkozási megbetegedés esetén a hozzátartozónak, c) a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának, valamint d) az  Országos Egészségbiztosítási Pénztár és a  munkáltató társadalombiztosítási kifizetőhelye részére, a  társadalombiztosítási azonosító jel feltüntetésével és a  bejelentőlappal, valamint a  munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv szakvéleményével együtt megküldi. (5) Halálos kimenetelű vagy tömeges foglalkozási megbetegedés kivizsgálásába a munkavédelmi hatóság a) növényvédő szer vagy termésnövelő anyag okozta megbetegedés esetén a  megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságát, b) biológiai kóroki tényező okozta megbetegedés esetén a területileg illetékes népegészségügyi szakigazgatási szervet, c) élelmiszer eredetű vagy állatról emberre terjedő fertőzés okozta megbetegedés esetén a  megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságát szakértőként bevonja. (6) A  foglalkozási megbetegedés, szolgálati kötelmekkel összefüggő betegség és fokozott expozíció szolgálattal, munkavégzéssel összefüggő jellegének megállapításához, minősítéséhez minden esetben a  munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv szakvéleménye, valamint az  illetékes I. fokú Felülvizsgáló Orvosi Bizottság (a  továbbiakban: FÜV Bizottság) véleménye szükséges. A  szakvélemények beszerzéséről az  Országgyűlési Őrség parancsnoka gondoskodik. A 21. § (1) bekezdésében meghatározott határidőbe nem számít bele a szakvélemények beszerzésére irányuló megkeresés előterjesztésétől a szakvélemények megérkezéséig tartó időtartam. (7) A  munkavédelmi hatóság és az  alapellátó orvos által elkészített és összeállított megbetegedési dokumentáció, továbbá a  munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv és a  FÜV Bizottság véleménye alapján a  foglalkozási megbetegedés, valamint a  fokozott expozíciós esetek szolgálattal, munkavégzéssel összefüggő minősítését az  Országgyűlési Őrség parancsnoka a  szakvélemények mérlegelésével végzi el. Az  Országgyűlési Őrség parancsnoka a  10.  melléklet szerinti nyomtatványon értesíti a  társadalombiztosítási kifizetőhelyet, valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat. 26. § A személyi állomány tagja a  külföldi kiküldetés, szolgálati út vagy külszolgálat során elszenvedett munkabaleset vagy szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset bejelentési kötelezettségét – amennyiben a kiküldő szerv elérésére más lehetőség nincs – a magyar külképviseleti szervek útján köteles teljesíteni. [Az Mvt. 81. §-ához] 27. § (1) A munkavédelmi hatósági jogkört gyakorló személy az Mvt.-ben meghatározottakon túl jogosult a) a  munkáltatót a  feltárt hiányosságok meghatározott határidőn belül történő megszüntetésére kötelezni, valamint b) a személyi állomány tagjának életét, egészségét fenyegető veszély esetén annak megszüntetéséig elrendelni a  veszélyes tevékenység végzésének, különösen a  szolgálati hely, műhely, műhelyrész, munkaeszköz, rendvédelmi célú egyéni védőeszköz használatának felfüggesztését. (2) Az ellenőrzés során az Országgyűlési Őrség parancsnoka biztosítja az ellenőrzés feltételeit. 28. § A munkavédelmi hatósági jogkört gyakorló személy az  ellenőrzési jogosultságát a  helyszíni ellenőrzés során megbízólevél és a szolgálati vagy munkáltatói igazolványa felmutatásával igazolja. [Az Mvt. 87. § 3. pontjához] 29. § Az Mvt.-ben meghatározott súlyos munkabaleset kivizsgálásában – az  Országgyűlési Őrség parancsnoka jogainak és kötelezettségeinek meghagyásával – a  munkavédelmi kérdések vonatkozásában a  munkavédelmi felügyelő közreműködik. 3. Záró rendelkezések 30. § Ez a rendelet 2013. június 15-én lép hatályba. 31. § E rendelet hatálybalépését követő 90 napon belül az  Országgyűlési Őrség parancsnoka köteles elkészíteni a munkavédelmi szabályzatot. 32. § Ez a rendelet a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló, 1989. június 12-i 89/391/EGK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. 33. § Hatályát veszti az  Országgyűlési Őrség hivatásos állományát érintő humánigazgatási tárgyú szabályokról szóló 56/2012. (XI. 22.) BM rendelet 125. §-a, valamint 19. alcíme. Dr. Pintér Sándor s. k., belügyminiszter