(1)bekezdése alapján a következő utasítást adom ki: I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az utasítás hatálya, alkalmazási köre 1.1 A jelen utasítás (a továbbiakban: utasítás) alkalmazási köre a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (a továbbiakban: NKFI Hivatal) szerződéseinek előkészítésére, megkötésére, módosítására és megszüntetetésére terjed ki azzal, hogy az utasítás alkalmazásában – amennyiben az eltérő rendelkezést nem tartalmaz – elnevezésétől függetlenül szerződésnek kell tekinteni mindazon ügyletet, két- vagy többoldalú jognyilatkozatot, megállapodást, egyezményt (a továbbiakban: szerződés), amellyel az NKFI Hivatal másik féllel (szervvel, személlyel) szemben különösen pénzbeni vagy természetbeni szolgáltatásra, ügy vitelére, együttműködésre vállal kötelezettséget, illetve ezek követelésére válik jogosulttá. 1.2 A megrendelésekre vonatkozóan az utasítást akkor kell alkalmazni, ha a vonatkozó hivatali szabályozás (így különösen a kötelezettségvállalás, utalványozás és ellenjegyzés tárgyú külön szabályozás) másként nem rendelkezik. 1.3 A fejezetbe sorolt kiadási előirányzatok felhasználásának szabályait az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével kiadott, a fejezetet irányító szerv vezetőjének utasítása tartalmazza. A jelen utasítás rendelkezéseit a fejezetbe sorolt kiadási előirányzatok vonatkozásában kiegészítő jelleggel és akkor kell alkalmazni, ha az államháztartásért felelős miniszter és a fejezet irányításáért felelős szerv vezetőjének az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével kiadott utasítása eltérő rendelkezéseket nem tartalmaz. 1.4 Az utasítás hatálya nem terjed ki a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény szerinti kinevezésekre és a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálya alá tartozó munkaszerződésekre, azok módosítására és megszüntetésére, valamint azon szerződésekre és kötelezettségvállalásokra, amelyekről külön elnöki utasítás rendelkezik. 2. Értelmező rendelkezések 2.1. Az utasítás alkalmazásában:
- a)informatikai ellenjegyzés: a 8.1 pontban meghatározott szerződések esetén szükséges ellenjegyzés, amely tanúsítja, hogy a szerződés megfelel az NKFI Hivatal informatikai biztonsági tárgyú szabályozásaiban foglaltaknak;
- b)jogi ellenjegyzés: olyan ellenjegyzés, amely tanúsítja, hogy a szerződés teljeskörűen megfelel a vonatkozó hatályos jogszabályi rendelkezéseknek és a hivatali belső szabályozásokban foglaltaknak, azzal, hogy a (köz) beszerzési, a gazdálkodási-államháztartási és az informatikai előírásoknak való megfelelést a közbeszerzési, a pénzügyi, valamint az informatikai ellenjegyzés tanúsítja;
- c)közbeszerzési ellenjegyzés: olyan ellenjegyzés, amely tanúsítja, hogy a szerződés a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) hatálya alá tartozik-e; ha igen, tárgya nem tartozik-e a Kbt. szerinti kivételi körbe és ha igen, teljeskörűen megfelel-e a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályokban és az NKFI Hivatal belső szabályozásaiban foglaltaknak;
- d)megrendelés: áru, beruházás vagy szolgáltatás egyszeri beszerzésére irányuló egyoldalú jognyilatkozat, amelynek elfogadása (visszaigazolása) a felek között – az előre ismert és elfogadott feltételek mellett – a megrendelő döntésétől függően igénybe vett értékű, minőségű és nagyságú áru, beruházás vagy szolgáltatás vonatkozásában hoz létre kötelmet;
- e)pénzügyi ellenjegyzés: az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Ávr.), illetve az NKFI Hivatal és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap (a továbbiakban: NKFI Alap) gazdálkodási szabályzataiban (a továbbiakban együttesen: Gazdálkodási Szabályzatok) meghatározott ellenjegyzés; f ) szakmai ellenjegyzés: olyan ellenjegyzés, amely tanúsítja, hogy a szerződés teljeskörűen megfelel a szerződéskötést kezdeményező személy vagy szakmai szervezeti egység által meghatározott követelményeknek, a pénzbeni vagy egyéb kötelezettségvállalás célszerűségét megalapozó eljárás megtörtént, továbbá tanúsítja a szerződés tartalmi helyességét;
- g)szerződés előkészítő lap: a 2. mellékletet képező, kötelező tartalmi elemeket rögzítő adatlap. 3. Képviseleti és aláírási jogkör, a szerződéskötés folyamata 3.1 Az NKFI Hivatal részéről szerződés aláírására az NKFI Hivatal elnöke jogosult. Az elnök e jogkörét külön elnöki rendelkezésben vagy a 3. melléklet szerinti meghatalmazással az NKFI Hivatal vezető munkakörű kormánytisztviselőjére írásban átruházhatja az alábbi esetekben:
- a)esetileg, konkrét szerződés aláírása,
- b)meghatározott egyedi ügyfolyamat során aláírandó szerződések,
- c)ügyek meghatározott csoportja vonatkozásában. 3.2 Az NKFI Hivatal elnökhelyettesei a Gazdálkodási Szabályzatokban foglaltak szerinti körben önállóan, továbbá az elnök eltérő rendelkezése hiányában az elnököt helyettesítő jogkörükben általános jelleggel jogosultak szerződés vagy megrendelés aláírására, továbbá a 3.7 alpont szerinti szóbeli kötelezettségvállalásra. 3.3 Pénzügyi kihatással is járó kötelezettségvállalásra a Gazdálkodási Szabályzatokban foglaltak szerinti tárgyi és személyi körben kerülhet sor. 3.4 Az NKFI Hivatal szervezeti egységei kezdeményezhetik a szakterületük szerinti illetékességi körben – pénzügyi kötelezettségvállalással nem járó, ingyenes – szerződés (így különösen együttműködési, szakmai támogatási szerződést, megállapodást) egyetemekkel, civil szervezetekkel, tudományos testületekkel vagy más szervezetekkel történő megkötését. 3.5 Pénzbeni kötelezettségvállalással vagy természetbeni szolgáltatással járó jogviszony létesítése – a jogszabályban, ezen utasításban vagy az NKFI Hivatal elnökének külön rendelkezésében meghatározott kivétellel – csak írásban történhet. 3.6 Pénzbeni kötelezettségvállalással járó kötelmi jogviszony létesítésére a nettó 5 millió forintot elérő és azt meghaladó érték esetén szerződéskötéssel van mód. A nettó 5 millió forintot el nem érő kötelezettségvállalás – a 6. Megrendelések kötelező tartalmi elemei alcím rendelkezésinek figyelembevételével – megrendelés útján is történhet. Tartós vagy összetett szolgáltatás, rendszeres vagy hosszú határidejű tevékenység igénybevétele elsődlegesen szerződéses jogviszony alapján történhet. 3.7 Az írásbeli kötelezettségvállalás nélküli, bruttó 100 000 forintot el nem érő kifizetések körét és nyilvántartási formáját az NKFI Hivatal Gazdálkodási Szabályzata állapítja meg. 3.8 Az ezen utasítással vagy az NKFI Hivatal elnöke által külön intézkedéssel átruházott, a szerződés aláírásának jogára vonatkozó hatáskör – az NKFI Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata (a továbbiakban: SzMSz) szerinti helyettesítés kivételével – nem delegálható tovább. A szerződés aláírására vonatkozó jog delegálását az elnök általános jelleggel vagy egyedileg bármikor megszüntetheti. 3.9 Az NKFI Hivatal szerződései előkészítésének, ellenjegyzésének és aláírásának lépéseit az 1. melléklet szerinti folyamatábra határozza meg. A folyamatábrában meghatározott sorrendtől csak kivételes esetben lehet eltérni. II. Fejezet JAVASLATTÉTEL SZERZŐDÉSKÖTÉSRE, A SZERZŐDÉS ELŐKÉSZÍTÉSE 4. Javaslattétel (szerződés előkészítése) 4.1 Az NKFI Hivatalnál szerződéses jogviszony létesítését (amennyiben arra nem a 3.2–3.4 alpont szerinti körben kerül sor) elsődlegesen az NKFI Hivatal elnöke kezdeményezheti. Szerződéskötés kezdeményezésére továbbá – az NKFI Hivatal elnökénél – az elnökhelyettesek és a főosztályvezetők (a továbbiakban: javaslattevő) jogosultak. A szerződéskötésre irányuló javaslat felterjesztése történhet előzetesen, vagy a szerződés tervezetének az utasítás szerint előkészített és ellenjegyzett példányainak, továbbá a kitöltött és minden érintett által szignált szerződés előkészítő lap egyidejű megküldésével is. Amennyiben a vonatkozó jogszabályok és az NKFI Hivatal szabályzatai alapján szükséges, a kitöltött 3. mellékletet a szerződés tervezetéhez csatolni kell. 4.2 A szerződés előkészítésének folyamatában a lehetséges szerződéses partner felkutatása a szerződést előkészítő szervezeti egység feladata. Ha az adott szerződés megkötéséhez nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, úgy a szakmailag és gazdaságilag legmegfelelőbb partner kiválasztására a bruttó 100 000 forintot elérő pénzügyi kötelezettségvállalással járó szerződések esetén lehetőség szerint legalább 3 ajánlat bekérése és kiértékelése alapján kerülhet sor. A kiértékelés szempontjai lehetnek többek között a termék, szolgáltatás minősége, ára, referenciák, fizetési feltételek, rendelkezésre állás, korábbi tapasztalatok. Nem szükséges három ajánlat bekérése, ha a szerződés
- a)teljesítésére kizárólagosan egy szervezet vagy személy képes,
- b)tárgya ügyvédi megbízás, jogi szakértelmet igénylő feladat, egészségügyi szolgáltatás igénybevétele,
- c)a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: KFItv). alapján az NKFI Hivatal által felkért kollégiumi, innovációs testületi és szakértői csoport tagok (a továbbiakban együttesen: szakértői testületi tagok), továbbá a KFItv. szerinti anonim szakértők felkérésére (megbízására) irányul,
- d)kutatás-fejlesztési és innovációs pályázathoz kapcsolódó támogatási szerződés vagy támogatói okirat (a továbbiakban: NKFI Alap támogatási szerződések),
- e)speciális szakértelemmel rendelkező természetes személy (így különösen adott szakterületen tudományos fokozatot szerzett személy) egyedi szellemi tevékenységével teljesíthető, f ) a szerződő fél költségvetési szerv,
- g)korábban kötött szerződés módosítására irányul. 4.3 A beérkezett ajánlatok közül a 4.2 alpontban foglaltakat megfelelően alkalmazva:
- a)előzetesen kell az NKFI Hivatal elnökének javaslatot tenni a nyertes ajánlatra és az elnök döntését kérni, vagy
- b)a szerződést előkészítő szervezeti egység által javasolt nyertessel kötendő szerződés jelen utasítás szerint előkészített, ellenjegyzett példányainak és a kitöltött, minden érintett által szignált „Szerződés előkészítő lap” egyidejű megküldésével lehet az ajánlatot döntésre felterjeszteni (ez esetben az ügyiratban tájékoztatást kell adni a nem nyertes ajánlatokról is). 4.4 A javaslattevő a szerződéskötési eljárás során előkészíti – a 4.5 pontban meghatározott esetek kivételével a Jogi és Igazgatási Főosztály által elkészített, az NKFI Hivatal belső hálózatán közzétett és rendszeresen aktualizált szerződésminta alkalmazásával – a szerződés tervezetét, és a szerződő féllel lefolytatja a szükséges érdemi és formai egyeztetéseket, a szerződés szakmai tartalmának megalkotásáért a javaslattevő szervezeti egység felelős. Amennyiben a javaslattevő az NKFI Hivatal elnöke, a szerződés előkészítése az általa kijelölt szervezeti egység feladata. A szerződéskötést közvetlenül megelőző tárgyalásokon és a tervezet elkészítése során a Jogi és Igazgatási Főosztály és az érintett szakmai és pénzügyi (gazdasági) szervezeti egységek kötelesek együttműködni a javaslattevővel, továbbá az előkészítésre kijelölt szervezeti egységgel, részükre konzultációs lehetőséget biztosítani; kérésükre a szerződés tervezetét előzetesen véleményezni. 4.5 Amennyiben a tervezett szerződés típusára nem áll rendelkezésre szerződésminta, valamint kivételesen, indokolt esetben alkalmazható a partner által előkészített szerződéstervezet is azzal, hogy abban az NKFI Hivatal vonatkozó szabályzataiban előírt kötelező tartalmi elemeket a szerződést előkészítő szervezeti egységnek át kell vezetnie. Ennek hiányában az NKFI Hivatal elnöke engedélyezheti a szerződés megkötését. A szerződéstervezet előkészítésében a Jogi és Igazgatási Főosztály a szerződést előkészítő szervezeti egység megkeresése alapján szükség szerint közreműködik. 4.6 A szerződés megkötését megelőzően vagy a szerződés aláírásra felterjesztésével egyidejűleg a javaslattevő kötelessége és felelőssége megvizsgálni, és a kötelezettségvállalót tájékoztatni a szerződés megkötésének indokáról, az adott partner kizárólagosságáról vagy a beérkezett ajánlatok kiértékeléséről, továbbá, hogy az adott feladat miért nem látható el kormányzati szolgálati jogviszonyban. 4.7 Amennyiben bármilyen tilalom vagy korlátozás alá esik a szerződés megkötése, de a korlátozás vagy tilalom alól felmentés kérhető, úgy annak, valamint jogszabály vagy az NKFI Hivatal szabályzatai által előírt ajánlatok előzetes beszerzése és az ellenjegyzők rendelkezésére bocsátása a szakmai előkészítő szervezeti egység feladata, amelyhez a Költségvetési Főosztály Beszerzési és Üzemeltetési Osztálya nyújt segítséget. 5. Szerződés kötelező tartalmi elemei 5.1 A szerződéstervezetnek – típusától, a szerződő felek személyétől és formájától függően értelemszerűen – legalább az alábbi elemeket kell tartalmaznia:
- a)NKFI Hivatal megnevezése; székhelye; adószáma, törzskönyvi azonosító száma; képviseletében eljáró személy neve; beosztása; számlavezető megnevezése és fizetési számlaszáma;
- b)az NKFI Hivatallal szerződő fél azonosítására alkalmas adatok:
- ba)természetes személy neve; születési neve; születési helye, ideje; anyja születési neve; lakóhelye; adóazonosító jele; TAJ száma; számlavezető bank megnevezése, bankszámlaszáma;
- bb)nem természetes személy szerződő fél neve; képviselője; székhelye; adószáma; cégjegyzék- vagy más nyilvántartási száma; ha szükséges kijelölni, a személyes közreműködésre kötelezett személy neve és/ vagy beosztása;
- c)szerződés tárgya (fajta, mennyiség, minőség, egységár szerint);
- d)szerződés időtartama (határozott/határozatlan idejű);
- e)szakmai, műszaki teljesítés helye és ideje (határideje); f ) rendelkezés a közreműködő igénybevételének lehetőségéről;
- g)szerződő fél, valamint a közreműködő személy utasítására, felügyeletére, ellenőrzésére közvetlenül jogosult személy megjelölése, beosztásának feltüntetésével;
- h)ha releváns: közbeszerzés alapján kötött keretszerződés vagy keretmegállapodás száma;
- i)szerződéses ellenérték meghatározása (a szerződő fél által választott adózási módtól függően bruttó összegben, nettó ár + áfa bontásban, vagy nettó összegben számmal és betűvel egyaránt feltüntetve);
- j)keretszerződés/keretmegállapodás esetén az eseti megrendelésre vonatkozó alapvető szabályok;
- k)teljesítés igazolására jogosult vezető beosztás szerinti megjelölése;
- l)fizetési feltételek meghatározása – az 5.4 és a 21. alpont rendelkezéseinek figyelembevételével;
- m)ha a szerződés tartalma nem tartozik a közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok körébe, a szerződéssel érintett adatok, információk bizalmas kezelésére vonatkozó, a feleket terhelő titoktartási kötelezettség;
- n)üzleti titok köre – ha van;
- o)szerződés felmondásának esetei és feltételei; felmondási idő hossza (naptári napban vagy hónapban meghatározva);
- p)szerződésszegés esetén érvényesíthető jogkövetkezmények, ideértve a szerződés megerősítését (kötbér), késedelmi kamatot – ha a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben előírt mértéket meghaladó, elállást, zálogjogot vagy más korlátolt dolog jogot;
- q)a szerződés módosításának formája – ha korlátozott;
- r)szerződés hatálybalépésének időpontja;
- s)szerződés aláírásának helye és ideje;
- t)a pénzügyi ellenjegyzés ténye, helye, ideje;
- u)informatikai tárgyú szerződések esetében az NKFI Hivatal informatikai biztonsági szabályzatáról szóló elnöki utasításban és az 5.8–5.11 alpontban foglaltak;
- v)nem természetes személy partner esetén átláthatósági nyilatkozat;
- w)ügyleti képviselő eljárása esetén utalás a csatolandó meghatalmazásra. 5.2 A szerződés szövegét úgy kell előkészíteni, hogy a titoktartási kötelezettség körében az NKFI Hivatallal szerződő fél nyilatkozzon, hogy a szerződés teljesítése során megszerzett minden – jogszabály által nyilvánosnak (közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatnak) nem minősített – információra vonatkozóan titoktartási kötelezettséget vállal, és elfogadja, hogy előzetes, írásbeli engedély nélkül azokat nem hozza nyilvánosságra, harmadik személynek nem szolgáltatja ki és nem teszi hozzáférhetővé. 5.3 A szerződésben rögzíteni kell, hogy a felek tudomásul veszik egyrészt, hogy az Állami Számvevőszék, valamint a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal jogosult a rendelkezésükre bocsátott költségvetési pénzeszközök szerződésszerű felhasználását ellenőrizni, másrészt, hogy az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. §