225/2003. (XII. 13.) Korm. rendelete a magyar víziutakon külföldi államok lobogója alatt közlekedő tengeri hajók biztonsági ellenőrzéséről.

225/2003. (XII. 13.) Korm. rendelete a magyar víziutakon külföldi államok lobogója alatt közlekedő tengeri hajók biztonsági ellenőrzéséről. A Kormány a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: A rendelet hatálya 1. § (1) A rendelet hatálya — a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel — a magyar víziutakra érkező, illetve ott tartózkodó nem magyar lobogó alatt közlekedő tengeri nagyhajóra, annak üzemben tartójára, parancsnokára és személyzetére terjed ki. (2) A rendelet hatálya nem terjed ki a halászhajókra, a hadihajókra, a haditengerészeti segédhajókra, a fából épült kezdetleges szerkezetű hajókra, a nem kereskedelmi célú szolgálati hajókra és a kedvtelési célú úszólétesítményekre. Nemzetközi egyezmények alkalmazása 2. § (1) Az e rendeletben foglaltak a 3. § 1. pontjában felsorolt nemzetközi egyezmények alapján lefolytatandó eljárásokat nem érintik. (2) Az 500 tonna bruttó űrtartalom alatti hajók esetében a megfelelő nemzetközi egyezményekben meghatározott, e hajókra előírt követelményeket kell alkalmazni. Abban az esetben, ha ezek a követelmények az 500 tonna bruttó űrtartalom alatti hajókra nem alkalmazhatók, meg kell tenni minden szükséges intézkedést, hogy a hajó a biztonságra, az egészségre vagy a környezetre veszélyt ne jelentsen. (3) Olyan állam lobogóját viselő hajó ellenőrzésekor, amely nem részese valamelyik nemzetközi egyezménynek, sem a hajóval, sem annak személyzetével szemben nem alkalmazható kedvezőbb eljárás, mint e rendeletben, illetve a megfelelő nemzetközi egyezményben meghatározott, az egyezményben részes állam lobogóját viselő hajóval, illetve személyzetével szemben alkalmazandó eljárás. Értelmező rendelkezések 3. § E rendelet alkalmazásában 1. egyezmények: a) a 2003. évi LXV. törvénnyel kihirdetett, a merülés vonalakról szóló 1966. évi nemzetközi egyezmény (a továbbiakban: LL 66). b) a 2000. évi XI. törvénnyel kihirdetett, a Londonban, 1974. november hó 1. napján kelt 1974. évi ,,Életbiztonság a tengeren’’ tárgyú nemzetközi egyezmény (a továbbiakban: SOLAS 1974/1978.), c) a 2000. évi X. törvénnyel kihirdetett, a hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény (a továbbiakban: MARPOL 1973/1978.), d) a 119/1997. (VII. 15.) Korm. rendelettel kihirdetett, a tengerészek képzéséről, képesítéséről és az őrszolgálat ellátásáról szóló 1978. évi nemzetközi egyezmény (a továbbiakban: STCW 78/95), e) a 2002. évi XXXIV. törvénnyel kihirdetett, a tengeren való összeütközések megelőzésére vonatkozó nemzetközi szabályokról szóló 1972. évi egyezmény (a továbbiakban: COLREG), f) az 56/1982. (X. 22.) MT rendelettel kihirdetett, a hajók köbözésére vonatkozó 1969. évi nemzetközi egyezmény (a továbbiakban: TM 69), g) a kereskedelmi hajók minimális követelményeiről szóló 1976. évi egyezmény (a továbbiakban: ILO 147.), h) az olajszennyezésből eredő kárért viselt polgári jogi felelősségről szóló 1992. évi nemzetközi egyezmény (CLC 92) hatályos szövege; 2. hajó: olyan, nem magyar lobogó alatt közlekedő ten geri hajó — beleértve a folyam-tengeri hajót, — amelyre alkalmazandó valamelyik 1. pontban felsorolt nemzetközi egyezmény; 3. ellenőr: a hatóság szolgálatában álló vagy más olyan személy, akit a hajózási hatóság felhatalmazott az ellenőrzések végrehajtására, rendelkezik az ennek igazolására szolgáló, külön jogszabály1 alapján kiadott ellenőri igazolvánnyal és az illetékes hatóság előtt felelősséggel tartozik az ellenőrzések végrehajtásáért; 4. ellenőrző hatóság: a Központi Közlekedési Felügyelet; 1 10/2001. (III. 2.) KöViM rendelet a hajózásbiztonsági ellenőri munkakörre vonatkozó szakmai feltételekről és az ellenőrök azonosító okmányáról. 5. ellenőrzés: a hajó felkeresése a megfelelő okmányok és más dokumentumok, a hajó, annak felszerelései és személyzete állapotának, továbbá a hajón szolgálatot teljesítők élet- és munkakörülményeinek a megvizsgálására; 6. részletes ellenőrzés: a hajó szerkezetére, felszerelésére, személyzetére, az élet- és munkakörülményekre, a hajón alkalmazott eljárásokra kiterjedő, a hajó, annak felszerelése és személyzete egészének vagy adott esetben valamely részének ellenőrzése, a 6. § (3) bekezdésében meghatározott körülmények fennállása miatt; 7. kiterjesztett ellenőrzés: a 7. §-ban foglaltak szerint lefolytatott ellenőrzés; 8. hajó üzemeltetésének megtiltása: a hajó kifutásának kifejezett megtiltása olyan hiányosságok miatt, amelyek külön-külön vagy együttesen a hajót hajózásra alkalmatlanná teszik; 9. művelet leállítása: a hajó által folytatott művelet folytatásának kifejezett megtiltása olyan hiányosságok miatt, amelyek a hajóval való további műveleteket — ideértve a rakomány kezelését is — kockázatossá tennék; 10. Párizsi Memorandum: a tengerészeti hatóságoknak a kikötő szerinti állam részéről végzett ellenőrzéséről szóló, 1982. január 26. napján, Párizsban aláírt és az Európai Közösség tagállamai által elismert egyetértési nyilatkozatának (a továbbiakban: MOU) 2001. december 19. napján hatályos szövege; 11. ellenőrzési esedékességi tényező: a hajón végrehajtandó ellenőrzés esedékességére útmutatást nyújtó, az Európai Közösség tagállamai számára mérvadó SIRENAC rendszerben 2 nyilvántartott tényező, amelynek meghatározására a rendeletben szereplő tényezőknek a rendeletben meghatározott módszer szerinti figyelembevételével kerül sor; 12. úti adatrögzítő: az esetleges baleset kivizsgálását elősegítő adatrögzítő készülék (a továbbiakban: VDR), amelynek meg kell felelnie a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (a továbbiakban: IMO) 1997. november 27-i A.861(20) határozata szerinti követelményeknek. Ellenőrzési eljárás 4. § Az ellenőrző hatóság az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint jár el. 5. § (1) Az ellenőrző hatóság évente a megelőző három év statisztikai adatokkal alátámasztott forgalma alapján az egy évre számított átlagos forgalom 25%-ának megfelelő számú hajót köteles ellenőrizni. 2 A tengerészeti hatóságoknak a franciaországi St. Malo-ban létrehozott információs rendszere. (2) Azt a hajót, amelyen nem kell kiterjesztett ellenőrzést végrehajtani a hatóság akkor ellenőrzi, ha ellenőrzési esedékességi tényezője 50-nél több és legalább egy hónap telt el a MOU-ban részes állam kikötőjében végrehajtott utolsó ellenőrzése óta. (3) A (2) bekezdésen túl ellenőrzésre azt a hajót kell kiválasztani, melynek: a) ellenőrzése az 1. számú melléklet I. részében meghatározottak szerint esedékes, illetve b) esedékességi tényezője magasabb. (4) Az ellenőrző hatóság nem ellenőrzi azokat a hajókat, amelyeket az Európai Közösségek bármely tagállamában a belépést megelőző hat hónapon belül ellenőriztek, amennyiben a) a hajón nem észlelhető az 1. számú mellékletben foglalt kiemelt ellenőrzést indokoló hiányosság, továbbá b) az előző ellenőrzést követően hiányosságokról jelentés nem érkezett az ellenőrző hatósághoz, és c) nem áll fenn alapos ok az ellenőrzésre, valamint d) a hajó nem esik a (2) bekezdésben meghatározott jellemzők szerinti hajók körébe. (5) A (4) bekezdésben foglalt rendelkezés nem alkalmazható az egyezményekben kifejezetten előírt üzemeltetési ellenőrzésekre. Az ellenőrzés 6. § (1) Az ellenőrzés során az ellenőr: a) megvizsgálja a 2. számú mellékletben felsorolt bizo nyítványokat és okmányokat; b) meggyőződik a hajó általános állapotának megfele lőségéről, beleértve a hajó gépterét, a lakótereket, a hírközlési hatósággal együttműködve a vészhelyzetben való kapcsolattartás lehetőségét, továbbá a kikötői országos tisztiorvosokkal 3 együttműködve az egészségügyi körülményeket is. (2) Az ellenőr a 2. számú mellékletben felsoroltakon kívül megvizsgálhat minden olyan bizonyítványt és dokumentumot, amelyet a 3. § 1. pontjában felsorolt bármelyik egyezmény alapján a hajó fedélzetén kell tartani. (3) Minden olyan esetben, amikor az (1) és (2) bekezdésben meghatározott ellenőrzést követően alapos okkal feltehető, hogy a hajó, annak felszerelése vagy személyzete nem felel meg a 3. § 1. pontjában felsorolt valamelyik egyezmény vonatkozó előírásainak, az üzemeltetésre vonatkozó előírásoknak való megfelelőségre is kiterjedő részletes ellenőrzést kell tartani. (4) Alapos ok különösen: a) az olajnaplót nem vezetik megfelelően; 3 1/1966. (XI. 5.) EüM—BM—KPM együttes rendelet a dunai egészségügyi felügyeletről. b) a bizonyítványok és egyéb okmányok vizsgálatakor azokban pontatlanságok derülnek ki; c) arra utaló körülmények, hogy a személyzet képesítése nem felel meg a külön jogszabályban4 a minimális képesítési szintre megállapított követelményeknek; d) bizonyíték arra, hogy a rakománnyal kapcsolatos és egyéb műveleteket nem végzik biztonságosan (vagy az IMO iránymutatásoknak megfelelően), például a rakománytartályok semleges-gáz fővezetékében az oxigéntartalom magasabb az előírt maximális szintnél; e) az olajszállító tartályhajó parancsnoka elmulasztja az olajkibocsátást megfigyelő és vezérlő rendszerről az utolsó ballasztban megtett úton készült jelentést bemutatni; f) a naprakész állapotú riadóterv hiánya, vagy ha a személyzet nem ismeri teendőit tűz keletkezése, vagy a hajó elhagyására utasító parancs esetén; g) téves vészjelzés leadása, melyet nem követ megfelelő visszavonási eljárás; h) az egyezmények által megkövetelt berendezések vagy intézkedési tervek hiánya; i) egészségtelen állapotok a hajón; j) az ellenőr általános benyomásából és megfigyeléseiből származó bizonyíték arra, hogy a hajótesten súlyos károsodás vagy súlyos szerkezeti romlás észlelhető, amelyek veszélyeztetik a hajó szerkezeti biztonságát, illetve vízés időjárás-állóságát; k) információ vagy bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a parancsnok vagy a személyzet nem ismeri kielégítően a hajózás biztonságával és a környezet szennyezésének megakadályozásával kapcsolatos műveleteket, vagy ezeket nem hajtja végre. (5) Az ellenőrzés során figyelemmel kell lenni: a) a biztonságos létszám biztosításának alapelveire [A481 (XII.) IMO határozat] és a minimális biztonságos személyzet létszámát igazoló okmányt, továbbá a biztonságos személyzeti létszám biztosítása alapelveinek alkalmazására vonatkozó iránymutatásokat tartalmazó mellékleteire; b) a veszélyes áruk nemzetközi tengerészeti szabályzata (IMDG) rendelkezéseire; c) a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) ,,Hajófedélzeti munkakörülmények ellenőrzése’’ tárgyában kiadott irányelveire; d) a Párizsi Memorandumnak a hajók ellenőrzési rendjének rendjére vonatkozó útmutatójáról szóló 1. mellékletére. (6) Az egészségügyi körülményeknek az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt vizsgálata nem érinti az ÁNTSZ külön jogszabályban meghatározott ellenőrzési jogosultságát. 4 15/2001. (IV. 27.) KöViM rendelet a hajózási képesítésekről. Egyes hajók kiterjesztett ellenőrzése 7. § (1) A 4. számú melléklet ,,A’’ részében meghatározott kategóriába tartozó hajón kiterjesztett ellenőrzést kell tartani, amennyiben a MOU-ban részes államban végzett utolsó ellenőrzése óta több mint 12 hónap telt el. (2) Amennyiben a hajó ellenőrzésre történő kiválasztására a 6. § (1), illetve (2) bekezdésében meghatározottak szerint került sor, a hajót kiterjesztett ellenőrzésnek kell alávetni. A hajót két kiterjesztett ellenőrzés közötti időszakban az 5. § szerinti ellenőrzésnek lehet alávetni. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott feltétel szerinti ellenőrzésre esedékes hajó parancsnoka, illetve üzemben tartója köteles hajójának a Magyar Köztársaság területi vizeire történő feltételezett érkezési időpontját megelőző három nappal korábban a 4. számú melléklet ,,B’’ részében meghatározott tájékoztatást az ellenőrző hatóság rendelkezésére bocsátani. (4) Az ellenőrző hatóság kiterjesztett ellenőrzést végez a 7-es vagy annál magasabb ellenőrzési esedékességi tényezőjű és a (3) bekezdés rendelkezése szerinti körbe tartozó hajókon, amennyiben a hajó előző kiterjesztett ellenőrzése óta 12 hónapnál hosszabb időszak telt el. (5) A kiterjesztett ellenőrzést a 4. számú melléklet ,,C’’ részében foglalt eljárás szerint kell lefolytatni. 8. § (1) Amennyiben az ellenőrző hatóság a hajó üzemeltetésével összefüggő okból nem végezheti el 50-es vagy annál magasabb ellenőrzési esedékességi tényezőjű hajó, illetve kiterjesztett ellenőrzésnek alávetendő hajó ellenőrzését, haladéktalanul értesíti a SIRENAC rendszert az ellenőrzés elmaradásáról. (2) Az esetlegesen elmaradt ellenőrzésekről az ellenőrző hatóságnak az elmaradás okát tartalmazó összesítő jelentése alapján a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium az Európai Bizottságot hathavonta tájékoztatja. (3) Egy naptári év során a megelőző három év statisztikai adatokkal alátámasztott forgalma alapján az egy évre számított átlagos forgalom legfeljebb 5%-ának megfelelő számú, az (1) bekezdésben meghatározott kategóriába eső hajó ellenőrzése maradhat el a hajó üzemeltetésével öszszefüggő okból. (4) Azon az (1) bekezdésben meghatározott kategóriába eső hajók ellenőrzésére, amelyeknek az ellenőrzése a hajó üzemeltetésével összefüggő okból nem volt elvégezhető, a következő közösségi kikötőben kerül sor. 9. § (1) Az ellenőrző hatóság — az e rendeletben meghatározott kivételek figyelembevétele mellett — köteles megtiltani a gázt és vegyi anyagot szállító tartályhajó, az ömlesztett rakományt szállító hajó, az olajszállító tartályhajó és a személyhajó Magyar Köztársaság területére történő belépését, amennyiben: a) a hajó a MOU éves jelentésében elmarasztalt állam lobogója alatt közlekedik és a megelőző 24 hónap folyamán a MOU-ban részes állam területén lévő kikötőben legalább kétszer fel lett tartóztatva, vagy b) a MOU éves jelentésében különösen magas kockázatúnak, illetve magas kockázatúnak minősített állam lobogója alatt közlekedő hajó a megelőző 36 hónap folyamán a MOU-ban részes állam területén lévő kikötőben legalább egyszer fel lett tartóztatva. (2) A belépés (1) bekezdésben foglaltak alapján történt megtiltásáról szóló határozatot az ellenőrző hatóság a hajóparancsnokkal és a hajó tulajdonosával vagy üzemben tartójával közli, továbbá tájékoztatja a lobogó szerinti állam illetékes hatóságát, az érintett hajóosztályozó társaságot, a többi tagállamot, az Európai Bizottságot, a Tengerhajózási Ügyek Igazgatási Központját (Centre administratif des affaires maritimes) és a MOU titkárságát is. (3) A kitiltást elrendelő határozat akkor lép hatályba, amikor a hajó engedélyt kap a kikötő elhagyására, miután orvosolták azokat a hiányosságokat, amelyek az üzemeltetés megtiltásához vezettek. (4) A kitiltást elrendelő határozat elleni fellebbezéskor a fellebbezéshez csatolni kell a lobogó szerinti állam illetékes hatóságának bizonyítványát, amely igazolja, hogy a hajó teljes mértékben megfelel a nemzetközi egyezmények vonatkozó rendelkezéseinek. A fellebbezéshez csatolni kell továbbá a hajó osztályozását végző hajóosztályozó társaság bizonyítványát is, amely igazolja, hogy a hajó megfelel az adott társaság által az arra az osztályra vonatkozóan előírt normáknak. (5) A hajó magyar víziútra akkor léphet be, ha a hajót a kitiltást elrendelő határozatot hozott tagállam ellenőrző hatósága által kijelölt kikötőben újból megvizsgálták és e tagállam ellenőrző hatósága megítélése szerint bizonyítást nyert, hogy a hajó teljes mértékben megfelel a vonatkozó nemzetközi egyezményekben foglalt rendelkezéseknek. (6) Ha a kijelölt kikötő a Közösséghez tartozik, a rendeltetési kikötő szerinti tagállam illetékes hatósága a kitiltást elrendelő határozatot hozott tagállam illetékes hatóságának hozzájárulásával engedélyezheti, hogy a hajó a szóban forgó rendeltetési kikötőbe — kizárólag annak ellenőrzése céljából, hogy a hajó megfelel-e a (3) bekezdésben meghatározott feltételeknek — befusson. (7) Az újbóli vizsgálat kiterjesztett ellenőrzést jelent, amelynek ki kell terjednie legalább a 4. számú melléklet ,,C’’ részében felsorolt vonatkozó pontokra. (8) A kiterjesztett ellenőrzés minden költsége a tulajdonost, illetve az üzemben tartót terheli. (9) Ha a kiterjesztett ellenőrzés eredményei az ellenőrző hatóság megítélése szerint összhangban vannak a (3) bekezdésben foglaltakkal, engedélyezni kell a hajó belépését. Erről írásban tájékoztatni kell a hajó tulajdonosát, illetve üzemben tartóját. Az ellenőrző hatóságnak erről a döntéséről írásban tájékoztatnia kell a lobogó szerinti állam illetékes hatóságát, az érintett hajóosztályozó társaságot, a többi tagállamot, az Európai Bizottságot, a Tengerhajózási Ügyek Igazgatási Központját és a MOU titkárságát is. (10) A Közösség kikötőiből kitiltott hajókkal kapcsolatos információkat a SIRENAC rendszerben hozzáférhetővé kell tenni és közzé kell tenni a 18. § (4) bekezdése és az 5. számú melléklet rendelkezéseivel összhangban. A hajóparancsnok részére átadott jegyzőkönyv 10. § (1) Az ellenőrzés, a részletes vagy a kiterjesztett ellenőrzés eredményét, az ellenőrzés során tett megállapításokat, illetve az ellenőrnek a parancsnok, a hajótulajdonos vagy az üzemben tartó által teendő intézkedésekre vonatkozó határozatát az ellenőr jegyzőkönyvbe foglalja, amelynek másolatát a hajóparancsnoknak átadja. (2) A hajó üzemeltetésének megtiltását indokoló hiányosság esetén a jegyzőkönyvben utalni kell a hajó üzemeltetése megtiltásának várható elrendelésére. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott jegyzőkönyvet magyar és angol nyelven kell kiállítani. A hiányosságok kijavítása és a hajó üzemeltetésének megtiltása 11. § (1) Az ellenőrző hatóságnak meg kell győződnie arról, hogy az e rendelet szerinti ellenőrzés során igazolt vagy feltárt minden hiányosságot az egyezmények rendelkezéseinek megfelelően kijavították-e vagy intézkedtek-e a kijavításáról. (2) A biztonságra, az egészségre vagy a környezetre egyértelmű veszélyt jelentő hiányosság esetén az ellenőrző hatóság a hajó üzemeltetését megtiltja, vagy azt a műveletet, amellyel kapcsolatban a hiányosság keletkezett, leállítja. A hajó üzemeltetésének megtiltása vagy a művelet leállítása mindaddig nem oldható fel, ameddig az ellenőrző hatóság meg nem állapítja, hogy a veszély már nem áll fenn, a hajó minden szükséges feltételnek megfelelően üzemeltethető, illetve a művelet az utasok vagy a személyzet biztonságának, egészségének, más hajóknak a veszélyeztetése vagy a tengeri környezet indokolatlan károsítása nélkül folytatható. (3) Amennyiben az üzemeltetés megtiltásának oka az, hogy a hajó a kikötőbe tartó útja során véletlen balesetből származó károsodást szenvedett, nem kell a hajó üzemeltetésének megtiltását elrendelni, feltéve, hogy a) a SOLAS 1974/1978) I. Fejezetének 11. szabálya c) pontjában előírt, a lobogó szerinti állam hatósága, a kijelölt ellenőrzést végző személy vagy a vonatkozó bizonyítvány kiadásáért felelős kijelölt szervezet értesítésére vonatkozó követelmények teljesülnek, b) a kikötőbe való érkezést megelőzően a parancsnok vagy a hajótulajdonos részletes jelentést adott a kikötő szerinti állam hatóságainak a baleset körülményeiről és a károkról, és tájékoztatta a lobogó szerinti állam hatóságait a megkövetelt formában, c) a hajó kielégítő módon megtette a szükséges helyreállítási intézkedéseket, d) a hatóság — miután értesült a helyreállítási intézkedések végrehajtásáról — megbizonyosodott arról, hogy az életbiztonságot és a környezetet veszélyeztető hiányosságok megszűntek. (4) Azoknak a hajóknak az üzemeltetését, amelyeknek a kikötőből való kifutása nem biztonságos, meg kell tiltani a legelső ellenőrzés végrehajtásakor függetlenül attól, hogy a hajó mennyi időt tölt el a kikötőben. (5) Meg kell tiltani a hajó üzemeltetését, ha a hiányosságok elegendően súlyosak ahhoz, hogy az ellenőrnek vissza kelljen térnie a hajóra annak megállapítására, hogy azokat a hajó elindulása előtt kijavították. A hajóra való visszatérés szüksége a hiányosság súlyosságát jelzi. Ugyanakkor nem minden esetben szükséges a hajón ismételt ellenőrzést tartani. A hajóra történő visszatérés alkalmával végzett ismételt ellenőrzés arra szolgál, hogy a hatóság meggyőződhessen a hiányosságok megszüntetéséről. (6) Annak eldöntésére, hogy a hajón talált hiányosságok elég súlyosak-e ahhoz, hogy indokolttá tegyék a hajó üzemeltetésének megtiltását, az ellenőrző személynek fel kell mérnie, hogy a) a hajó rendelkezik-e a szükséges érvényes okmányokkal; b) a hajó rendelkezik-e a minimális biztonságos kiszolgáló személyzet létszámát igazoló okmányban előírt személyzettel. (7) Az ellenőrzés végrehajtása folyamán az ellenőrző személy köteles továbbá felmérni, hogy a hajó, illetve a hajó személyzete alkalmas-e a hajó előtt álló út teljes tartama alatt: a) biztonságosan hajózni; b) biztonságosan kezelni és szállítani a rakományt, va lamint figyelemmel kísérni annak állapotát; c) biztonságosan üzemeltetni a géptéri berendezéseket; d) biztonságosan fenntartani a megfelelő géperőt és kormányhatást; e) hatékonyan leküzdeni a hajó bármely részén keletkező tüzeket; f) a hajót biztonságosan és gyorsan elhagyni, szükség esetén felkutatást végrehajtani; g) biztonságosan megakadályozni a környezet szennyezését; h) biztonságosan fenntartani a hajó megfelelő stabilitását; i) biztonságosan fenntartani a hajó épségét; j) biztonságosan kapcsolatot teremteni vészhelyzetek ben; k) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos kö rülményeket biztosítani és fenntartani; l) baleset esetén megfelelő tájékoztatást nyújtani. Ha ezeknek a kérdéseknek bármelyikére a válasz nem leges, az összes feltárt hiányosságok figyelembevételével nagyon komolyan megfontolandó, hogy a hajó üzemeltetését meg kell tiltani. Kevésbé súlyos természetű hiányosságok kombinációjának előfordulása szintén indokolttá teheti a hajó üzemeltetésének megtiltását. (8) Különösen indokolt a hajó üzemeltetésének megtiltása a vonatkozó nemzetközi egyezmény rendelkezéseinek be nem tartása miatt, ezen belül a vonatkozó egyezmények rendelkezéseiben előírt érvényes bizonyítványok és okmányok hiánya. Ugyanakkor az olyan állam lobogóját viselő hajók, melyek egy egyezménynek nem részesei vagy nem hajtják végre egy másik vonatkozó egyezmény rendelkezéseit, nem jogosultak a fentiekben említett egyezményekben előírt bizonyítványokkal rendelkezni. Ezért az előírt bizonyítványok hiánya önmagában nem indokolhatja a hajó üzemeltetése megtiltásának a jogosságát, ugyanakkor a ,,kedvező elbánás tilalma’’ elvén alapuló záradék alkalmazásával a rendelkezések érdemi betartása elvárható, mielőtt a hajó kifutását engedélyezik. (9) A SOLAS 1974/1978 rendelkezéseinek (a hivatkozások zárójelben) meg nem tartása miatt a hajó üzemeltetése a következők miatt tiltható meg: a) a főüzemi és egyéb fontos gépi, valamint villamos berendezések megfelelő működésének hiánya, b) a géptér nem kielégítő mértékű tisztasága, nagy mennyiségű olajos víz jelenléte a fenékárkokban, a géptéri csövek szigeteléseinek olajos elszennyeződése a kipufogó csöveket is beleértve, a fenékárok szivattyúk nem kielégítő működése, c) a vészüzemi generátor, világítás, akkumulátorok és kapcsolók nem kielégítő működése, d) a fő és szükséghelyzeti kormányberendezés nem kielégítő működése, e) az egyéni életmentő felszerelések, túlélő járművek és vízre bocsátó berendezések hiánya, nem kielégítő befogadó képessége vagy súlyos állagromlása, f) a tűzfelderítő rendszer, tűzriasztók, tűzoltó berendezések, rögzített tűzoltó szerelvények, szellőztető szelepek, tűzzáró lapok, gyorszáró berendezések hiánya, nem megfelelősége vagy súlyos, olyan mértékű állagromlása, hogy a szándékok szerinti használatra azok alkalmatlanná válnak, g) tartályhajókon a rakományfedélzeti terek tűzvédelmi berendezéseinek hiánya, súlyos állagromlása vagy üzemzavara, h) világító testek, jelzőtestek vagy hangjelző berendezések hiánya, nem megfelelő működése vagy súlyos állagromlása, i) vészjelzés és biztonsági kapcsolattartás céljaira használt rádióberendezések hiánya vagy nem megfelelő működése, j) navigációs berendezések hiánya vagy nem megfelelő működése a SOLAS 1974/1978 V/12 szabályának (o) pontjában előírt rendelkezések figyelembevételével, k) a tervezett útvonalhoz szükséges kijavított térképek és/vagy egyéb hajózási kiadványok hiánya (figyelembe véve a térképek helyettesítéseként használható elektronikus térképeket is), l) szikramentes elszívó ventilátorok hiánya a rakomány szivattyú terekben (SOLAS 1974/1978 II—2/59. szabályának 3.1 pontja), m) a személyzet létszáma, összetétele vagy képesítése nem felel meg a biztonságos kiszolgáló személyzeti norma okmányban rögzítetteknek, n) a SOLAS 1974/1978 XI. fejezete szerinti kibővített szemle végrehajtásának elmulasztása, o) VDR hiánya vagy üzemképtelensége, amennyiben használata kötelező. (10) Az IBC Szabályzat5 rendelkezéseinek (a hivatkozások zárójelben) meg nem tartása miatt a hajó üzemeltetése a következők miatt tiltható meg: a) az alkalmassági bizonyítványban fel nem tüntetett anyag szállítása vagy rakomány-információk hiánya (16.2), b) magas nyomású biztonsági felszerelések hiánya vagy meghibásodása (8.2.3), c) ténylegesen nem biztonságos vagy a Szabályzat előírásainak nem megfelelő villamos felszerelések (10.2.3), d) a 10.2 részben hivatkozott veszélyes helyeken gyulladásveszélyes anyagok jelenléte (11.3.15), e) különleges elvárások megszegése (15.), f) tartályonként engedélyezett maximális rakománymi nőség túllépése (16.1), g) hőre érzékeny áruk nem kielégítő mértékű hő elleni védelme (16.6). (11) Az IGC Szabályzat6 rendelkezéseinek (a hivatkozások zárójelben) meg nem tartása miatt a hajó üzemeltetése a következők miatt tiltható meg: 5 A vegyi anyagokat ömlesztve szállító hajók építésének és felszerelésének nemzetközi szabályzata. Lásd a 2001. évi XI. törvénnyel kihirdetett ,,Életbiztonság a tengeren’’ tárgyú nemzetközi egyezmény és az ahhoz csatolt 1978. évi Jegyzőkönyv (,,SOLAS 1974/1978.’’) mellékletének kihirdetéséről szóló 35/2001. (X. 12.) KöViM rendeletet. 6 A cseppfolyósított gázokat ömlesztve szállító hajók építésének és felszerelésének nemzetközi szabályzata. Lásd a 2001. évi XI. törvénnyel kihirdetett ,,Életbiztonság a tengeren’’ tárgyú nemzetközi egyezmény és az ahhoz csatolt 1978. évi Jegyzőkönyv (,,SOLAS 1974/1978.’’) mellékletének kihirdetéséről szóló 35/2001. (X. 12.) KöViM rendeletet. a) az alkalmassági bizonyítványban fel nem tüntetett anyag szállítása vagy rakomány-információk hiánya (18.1), b) a lakóterek vagy szolgálati helyiségek zárására szolgáló felszerelések hiánya (3.2.6), c) a raktárnyílás nem gázmentesen zárható (3.3.2), d) a meghibásodott légzáró felszerelések (3.6), e) a hiányzó vagy meghibásodott gyorszáró szelepek (5.6), f) a hiányzó vagy meghibásodott biztonsági szelepek (8.2), g) a ténylegesen nem biztonságos vagy a Szabályzat elő írásait nem kielégítő elektromos berendezés (10.2.4), h) a rakománytér szellőzői nem működőképesek (12.1), i) a rakománytartályok nyomásérték riasztói nem üzemképesek (13.4.1), j) gázfelderítő és/vagy mérgező gáz felderítő felszerelés meghibásodása (13.6), k) tilalom alatt álló anyagok szállítása a tilalmat elren delő hatóság érvényes bizonyítványa nélkül (17/19). (12) A merülésvonalakról szóló egyezmény rendelkezéseinek meg nem tartása miatt a hajó üzemeltetése a következők miatt tiltható meg: a) a fedélzet és héjlemezelés jelentős mértékű károsodása vagy korróziója, kipattogzása és ehhez társuló merevedése, amely a tengerállóságot vagy a helyi terhelések elviseléséhez szükséges szilárdságot befolyásolja, kivéve, ha megfelelő ideiglenes javítást elvégeztek ahhoz, hogy eljussanak egy olyan kikötőbe, ahol a végleges javítás elvégezhető, b) nem kielégítő mértékű stabilitás minősített esete, c) elegendő és megbízható, megfelelő formájú informá ció hiánya, amelynek segítségével a hajóparancsnok gyorsan és egyszerű eszközökkel intézkedhet a hajó rakodásával és ballasztolásával kapcsolatban olyan módon, hogy az út folyamán előadódó változó körülmények között és az út minden szakaszában a stabilitás biztonságos határértékeken belül megtartható legyen, és a hajótest szerkezetét érő minden elfogadhatatlan mértékű stresszhatás keletkezése elkerülhető legyen, d) záró eszközök, raktárzáró szelvények és vízmentes ajtók hiánya, súlyos állagromlása vagy meghibásodása, e) túlterhelés, f) a merülési jelek hiánya vagy olvashatatlansága. (13) A MARPOL 1973/1978 I. melléklete rendelkezéseinek meg nem tartása miatt a hajó üzemeltetése a következők miatt tiltható meg: a) az olajos víz leválasztó berendezés, olajkiürítés figyelő és szabályozó rendszer, vagy a 15 ppm riasztó berendezés hiánya, súlyos állagromlása vagy meghibásodása, b) a fáradtolaj és/vagy olajiszap maradvány tartály nem kielégítő nagyságú befogadó képességű a tervezett útvonalra, c) olajnyilvántartó könyv hiánya [20 (5)], d) nem engedélyezett olajkiürítő felszerelések, e) hiányzó vagy a MARPOL 1973/1978 13G szabálya (3) bekezdése b) pontjának meg nem felelő szemlejelentés. (14) A MARPOL 1973/1978 II. melléklete rendelkezéseinek meg nem tartása miatt a hajó üzemeltetése a következők miatt tiltható meg: a) a P & A7 kézikönyv hiánya, b) a rakomány nem osztályozott [3(4)], c) a rakománynyilvántartó könyv hiánya [9(6)], d) olajszerű anyagok használata az elvárások kielégíté se nélkül vagy megfelelően módosított bizonyítvány nélkül (14), e) nem engedélyezett típusú olajkiürítő szerelvény. (15) Az STCW 78/95 rendelkezéseinek meg nem tartása miatt a hajó üzemeltetése a következők miatt tiltható meg: a) a képesített személyzet nem rendelkezik bizonyítvánnyal, nem megfelelő bizonyítvánnyal rendelkezik, nincs érvényes felmentése, illetve nem tudja megfelelően igazolni, hogy a bizonyítvány tekintetében kérelmet nyújtott be a lobogó szerinti állam illetékes hatóságához, b) nem teljesülnek a lobogó szerinti állam hatóságának a biztonságos kiszolgáló személyzeti normabizonyítványban előírt feltételei, c) nem állnak rendelkezésre a lobogó szerinti állam hatósága által előírt navigációs, illetve gépüzemi őrszolgálat ellátásához előírt feltételek, d) az őrszolgálatban nincs megfelelő képesítéssel rendelkező személy a — biztonságos navigáció ellátásához, — biztonsági rádió forgalmazáshoz, — tengeri szennyezés elkerülésére szükséges berende zések működtetéséhez, e) a személyzet tagjai nem tudnak bizonyosságot tenni arról a szakmai hozzáértésről, amely a hajó biztonsága és szennyezés megelőzése érdekében a kötelességük részét képezi, f) a hajó nem képes az út kezdetén az első őrszolgálat és az azt követő váltások ellátásához kellően kipihent és az őrszolgálatra az egyéb szempontok szerint is alkalmas személyt biztosítani. (16) Az ILO egyezmények rendelkezéseinek meg nem tartása miatt a hajó üzemeltetése a következők miatt tiltható meg: a) nem elegendő az élelmiszer a következő kikötő eléréséig, b) nincs elegendő mennyiségű ivóvíz a következő kikötő eléréséig, c) egészségkárosító körülmények vannak a hajón, d) kifejezetten alacsony hőmérsékleti körülmények kö zött üzemeltetett hajón a lakóterekben a fűtés hiánya, 7 Eljárási és elrendezési kézikönyv (Procedures and Arrangements Manual). e) a közlekedési utakon, illetve a lakóterekben túlzott mennyiségű szemét, felszerelésekből vagy rakományokból álló torlaszok vagy egyéb, nem biztonságos körülmények jelenléte. (17) A hajó üzemeltetésének megtiltását nem, de a hajó egyes műveleteinek — pl. a rakomány kezelésével kapcsolatos műveleteknek — a felfüggesztését indokoló hiányosság a semleges gázrendszer, a rakománnyal kapcsolatos felszerelés vagy a gépi berendezés megfelelő működésének vagy karbantartásának meghibásodása, amely kielégítő alapot szolgáltat a rakománykezelő műveletek leállításához. 12. § (1) A hajó visszatartható, ha VDR felszerelésére kötelezett hajó nincs felszerelve működőképes VDR rendszerrel. Amennyiben a meghibásodott VDR javítása nem végezhető el abban a kikötőben, ahol az ellenőrzést végrehajtották, az ellenőrző hatóság a rendeletben meghatározott feltételek teljesülése estén engedélyezheti az érintett hajó számára, hogy a legközelebbi megfelelő hajójavítóba áthajózzon. (2) Az A.861 (20) IMO határozat teljesítményre vonatkozó normáinak megfelelő VDR rendszerrel kell felszerelni: a) a 2002. július 1-jén vagy azt követően épített személyhajókat, b) a 2002. július 1. előtt épített Ro-Ro személyhajókat legkésőbb a 2002. július 1-ét követően végzett első szemléig, c) a Ro-Ro személyhajók kivételével az egyéb, 2002. július 1. előtt épített személyhajókat legkésőbb 2004. január 1-jét követően végzett első szemléig, d) a személyhajók kivételével a 2002. július 1-jén vagy azt követően épített legalább 3000 BRT űrtartalmú egyéb hajókat. (3) A vonatkozó egyéb IMO-normáknak megfelelő VDR rendszerrel kell felszerelni: a) a legalább 20 000 BRT űrtartalmú hajókat legkésőbb az IMO által megállapított időpontig, illetve IMO határozat hiányában legkésőbb 2007. január 1-jéig, b) a legalább 3000, de legfeljebb 20 000 BRT űrtartalmú hajókat legkésőbb az IMO által megállapított időpontig, illetve IMO határozat hiányában legkésőbb 2008. január 1-jéig. (4) Ha a hajó általános állapota nyilvánvalóan nem felel meg az egyezményekben előírt követelményeknek, az ellenőrző hatóság — a hiánypótlás érdekében — kivételesen felfüggesztheti a hajó ellenőrzését, ameddig a hajó üzemben tartója vagy képviselője, illetve a hajó parancsnoka meg nem teszi azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a hajó megfeleljen a vonatkozó egyezményben foglalt követelményeknek. (5) Ha az e rendeletben meghatározott ellenőrzés következményeként a hajó üzemeltetésének megtiltására kerül sor, az ellenőrző hatóság az ellenőrzésről készített jelentés haladéktalanul történő átadása mellett írásban értesíti a lobogó szerinti állam hatóságát, konzulját vagy annak hiányában legközelebbi diplomáciai képviselőjét minden olyan körülményről, amely miatt az intézkedés szükségessé vált. Az ellenőrző hatóság értesíti továbbá a hajó felügyeletét ellátó személyeket és a hajó bizonyítványainak kiadásáért felelős, elismert szervezeteket. (6) E rendelet előírásai nem érintik az egyezményeknek azokat a rendelkezéseit, amelyek az ellenőrzésekkel kapcsolatos értesítésekre és jelentésekre vonatkoznak. (7) Az ellenőrző hatóság az ellenőrzés során mindent megtesz, hogy a hajót ne tartsa vissza indokolatlanul, illetve ne késleltesse. Az indokolatlan visszatartással vagy késleltetéssel okozott kárt a hatóság a tulajdonos, illetve az üzemben tartó számára megtéríti. 13. § (1) Ha olyan hajó fedélzetén, amelyre a SOLAS 1974/1978. melléklete IX. fejezetében előírt, a hajók biztonsági üzemviteléről és a környezetszennyezés megelőzéséről szóló szabályzatot (ISM Szabályzat) alkalmazni kell, az ellenőrző hatóság megállapítja, hogy a szabályzat alapján kiállítandó megfelelőségi bizonyítvány vagy a biztonsági üzemviteli bizonyítvány hiányzik, a hajó üzemeltetését megtiltja. (2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott okmányok hiányán túl az ellenőrző hatóság nem tár fel semmilyen egyéb, a hajó üzemeltetésének megtiltását indokoló hiányosságot, a kikötő zsúfoltságának elkerülése érdekében az ellenőrző hatóság az üzemeltetés megtiltását feloldhatja. 14. § Az ellenőrző hatóság elrendelheti a hajó üzemeltetését és a területi vizekre való belépést megtiltó határozat azonnali végrehajtását. Az üzemeltetés megtiltásával vagy a művelet leállításával kapcsolatos további intézkedések 15. § (1) Ha a 10. § (2) bekezdésében hivatkozott hiányosságok nem szüntethetők meg abban a kikötőben, ahol az ellenőrzést végrehajtották, az ellenőrző hatóság engedélyezheti az érintett hajó számára, hogy a legközelebbi megfelelő hajójavítóba elinduljon, amelyet a hajó parancsnokával konzultálva a lobogó szerinti állam hatósága és a magyar ellenőrző hatóság — figyelemmel az együttesen megállapított feltételekre — közösen választanak ki. Az együttesen megállapított feltételeknek biztosítaniuk kell azt, hogy a hajó az utat az utasok, illetve a személyzet biztonságának és egészségének kockázata, más hajók veszélyeztetése vagy a környezet feltételezhető elfogadhatatlan károsítása nélkül teheti meg. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az ellenőrző hatóság értesíti annak az államnak az illetékes hatóságát, amelyben a hajójavító található. (3) Az olyan hajónak, amely a tengerre azért hajózott ki, mert számára az Európai Unió bármely tagállamának kikötőjében az (1) bekezdésben meghatározottak szerint engedélyezték a legközelebbi hajójavító felkeresését és erről a magyar ellenőrző hatósághoz a (2) bekezdésnek megfelelő értesítés érkezett, de a) nem teljesíti a megállapított feltételeket, vagy b) az (1) bekezdés szerint meghatározott hajójavító felkeresésének elmulasztásával megtagadja, hogy a rá vonatkozó egyezmények előírásainak eleget tegyen, az ellenőrző hatóság mindaddig megtiltja a magyar víziutakra való belépését, ameddig a hajó tulajdonosa vagy annak képviselője bizonyítékot nem szolgáltat arra, hogy a hajó maradéktalanul megfelel a rá vonatkozó egyezmények előírásainak. A belépés megtiltása előtt az ellenőrző hatóság konzultáció érdekében megkeresheti a hajó lobogója államának illetékes hatóságát. (4) Az ellenőrző hatóság e határozatáról haladéktalanul értesíti a határőrség illetékes szervét. (5) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott esetről az ellenőrző hatóság haladéktalanul értesíti az Európai Unió tagállamainak illetékes hatóságait. Az ellenőrökre vonatkozó szakmai követelmények 16. § (1) E rendeletben meghatározott ellenőrzést csak külön jogszabályban 8 meghatározott képesítéssel, és annak igazolására szolgáló ellenőri igazolvánnyal rendelkező ellenőr végezhet. Az ellenőr az ellenőrzés során köteles magánál tartani az ellenőri igazolványt. (2) Az ellenőrzési eljárásban nem vehet részt az az ellenőr, akinek az ellenőrzés helye szerinti kikötőben vagy az ellenőrzött hajóval összefüggésben gazdasági érdekeltsége van, illetve akitől az ügy tárgyilagos megítélése nem várható el. 8 10/2001. (III. 2.) KöViM rendelet a hajózásbiztonsági ellenőri munkakörre vonatkozó szakmai feltételekről és az ellenőrök azonosító okmányáról. A révkalauzok és a kikötőhatóságok jelentési kötelezettsége 17. § (1) A révkalauzok kötelesek tájékoztatni az ellenőrző hatóságot a feladatuk teljesítése során tudomásukra jutott bármilyen olyan hiányosságról, amely veszélyezteti a hajó biztonságos irányítását vagy a környezetet. (2) Ha a kikötő üzemeltetéséért felelős személy vagy szervezet szerez tudomást arról, hogy a felügyelete alá tartozó kikötőben tartózkodó hajón tapasztalhatók az (1) bekezdés szerinti hiányosságok, haladéktalanul köteles bejelenteni az ellenőrző hatóságnak. A hajók üzemeltetésének megtiltására vonatkozó információk 18. § (1) Az ellenőrző hatóság negyedévente a 5. számú mellékletben felsorolt adatokkal, közlemény formájában a Közlekedési Értesítőben hajókra lebontva közzéteszi azokat az információkat, amelyek a magyar kikötőkben az előző negyedév folyamán a hajók üzemeltetésének megtiltásával kapcsolatban keletkeznek. (2) Az ellenőrző hatóság a veszélyes áru megnevezéséről, mennyiségéről és a hajón történő elhelyezéséről tájékoztatja az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot, ha veszélyes vagy szennyező anyagot szállító hajó üzemeltetését megtiltotta. (3) Az ellenőrző hatóság rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az Európai Közösségek tagállamainak ellenőrző hatóságaival, valamint a SIRENAC központtal. (4) Az ellenőrző hatóság a rendelet szerinti tevékenysége végzése során köteles mindazon hajóellenőrzési vonatkozású köz- és magánadatbázisok információit felhasználni, amelyek az Equasis9 informatikai, tájékoztatási rendszeren keresztül elérhetőek. Az ellenőrző hatóság a hajók üzemeltetésének megtiltását, valamint hajók osztályának változását, felfüggesztését, illetve visszavonását eredményező eljárásait érintően, az eljárás lezárultával a rendelet 5. számú melléklete szerinti tartalmú tájékoztatást bocsát a SIRENAC rendszer rendelkezésére és ugyanezt a tájékoztatást az Equasis rendszeren is közzéteszi. 9 Európai Hajózási Minőségbiztosítási Információs Rendszer. A költségek viselése 19. § (1) Ha az ellenőrző hatóság a 7—8. § szerinti ellenőrzés során olyan hiányosságot állapít meg, amely a hajó üzemeltetésének megtiltását indokolja, az eljárás költségeit egyetemlegesen a tulajdonos, az üzemben tartó vagy annak képviselője viseli. (2) A hajó üzemeltetésének megtiltása mindaddig nem oldható fel, amíg a költségek teljes megfizetése nem történt meg, vagy elegendő biztosítékot nem adtak a költségek fedezetére. Az Európai Bizottság és a SIRENAC tájékoztatása 20. § A magyar víziutakon külföldi államok lobogója alatt közlekedő tengeri hajók biztonsági ellenőrzéséről a 7. számú melléklet szerinti tartalommal az Európai Bizottságot és a SIRENAC-ot a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium tájékoztatja. Hatálybalépés 21. § Ez a rendelet a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba, egyidejűleg a hazai területi vizeken külföldi államok lobogója alatt közlekedő tengeri hajók hajózásbiztonsági ellenőrzése rendjéről szóló 57/2002. (III. 29.) Korm. rendelet hatályát veszti. Az Európai Közösségek jogszabályaihoz való közelítés 22. § Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16. napján aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban — az 1. § 1. pontjában felsorolt egyezményekkel együtt — az Európai Közösségek következő jogszabályával összeegyeztethető szabályozást tartalmaz: — a Tanácsnak a Tanács 98/25/EK irányelvével, a Bizottság 98/42/EK és 1999/97/EK irányelvével, az Európai Parlament és a Tanács 2001/106/EK irányelvével, valamint az Európai Parlament és a Tanács 2002/48/EK irányelvével módosított, a Közösség kikötőiben és a tagállamok jog hatósága alá tartozó vizeken történő hajózásnál a hajó biztonságára, a szennyezés megakadályozására és a hajókon lévő élet- és munkakörülményekre vonatkozó nemzetközi előírások végrehajtásáról szóló 95/21/EK irányelve. A miniszterelnök helyett: Kiss Péter s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter