6/2016. (V. 31.) OBH utasítása az integritási szabályzatról.

6/2016. (V. 31.) OBH utasítása az integritási szabályzatról. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 76. § (1) bekezdésének b) pontja 76. § (6) bekezdésének b) pontja, a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés d) pontja alapján – a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény IV. fejezet 21. alcíme, az  igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 36. §, 37/B. §, 39. § (1) bekezdés b) és d) pontja, 41/B. §, 41/C. §, az információs önrendelkezési jogról és az információs szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, a  büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény és a  költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzésről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet II. fejezet 3. alcímében foglaltakra, valamint a  bíróságok véleményére figyelemmel – a  bíróságok működésével összefüggő visszaélések kezelésére, az  integritássértések meghatározására, az összeférhetetlenséggel kapcsolatos kérelmekkel és bejelentésekkel összefüggő eljárásokra, a bírák mentelmi jogának a felfüggesztéséhez fűződő, valamint a folyamatban lévő eljárások tekintetében a bejelentési kötelezettségre és az ajándék elfogadásának a tilalmára, az  integritási tanácsadásra vonatkozó, valamint a korrupciós kockázatokkal összefüggő bejelentések fogadásával és kivizsgálásával kapcsolatos eljárás rendjéről az alábbi utasítást (a továbbiakban: szabályzat) alkotom: I. Fejezet Általános rész 1. A szabályzat célja 1. § A szabályzat célja, hogy a bíróságokon és az Országos Bírósági Hivatalban (a továbbiakban: OBH) olyan vezetési és irányítási rendszer működjön, amelybe illeszkedő belső kontrollrendszer biztosítja a szervezet integritását az értékek meghatározásával, az  azok követésében való útmutatással, a  szabályok betartásának ellenőrzésével – szükség esetén  – jogkövetkezmények alkalmazásával. A  szabályzat meghatározza az  integritásalapú szervezeti működés érdekében ellátandó feladatokat, főbb folyamatokat, és elősegíti az adott jogszabályi környezetben az átláthatóság, a felelősség és a számonkérhetőség, a szakmaiság, a pártatlanság, a tisztességes eljárás, a jogszabályokban és az OBH elnökének szervezetszabályozó eszközeiben meghatározott értékek iránti elkötelezettség érvényesülését és azt, hogy a bírák és az igazságügyi alkalmazottak a feladataik teljesítését az esküjükhöz hűen gyakorolják. A szabályzat biztosítja az integritást sértő magatartásokkal szembeni egységes fellépést, amely áttekinthető, előre meghatározott, és az integritássértéshez arányos következményt rendel. Biztosítja a fennálló szervezeti és személyi integritási helyzet eddig elért eredményeinek, értékeinek a megőrzését, védelmét és továbberősítését. 2. A szabályzat személyi és tárgyi hatálya 2. § (1) A szabályzat személyi hatálya kiterjed az OBH, az ítélőtáblák, a törvényszékek és a járásbíróságok bíráira és igazságügyi alkalmazottaira. (2) A szabályzat tárgyi hatálya a bírák, az  igazságügyi alkalmazottak magatartására, az összeférhetetlenségi esetekkel, valamint a mentelmi jog felfüggesztésével kapcsolatos és az integritással összefüggő egyéb bejelentések kezelésére és az ajándék elfogadásának a tilalmára, valamint az ezzel kapcsolatos eljárásrendre, a bíróság jogszabályban, közjogi szervezetszabályozó eszközben és belső irányítási eszközben meghatározott működésével összefüggésben felmerülő visszaélésekre és korrupciós kockázatokra irányuló bejelentések kivizsgálására és kezelésére terjed ki. (3) A szabályzat hatálya – az  V. Fejezetben foglalt bejelentési kötelezettség kivételével – nem terjed ki a  bírák és az  igazságügyi alkalmazottak azon magatartására, amely miatt más, jogszabályban meghatározott szerv az  ott rögzített eljárás keretében jogosult és köteles eljárni. (4) Ahol a szabályzat járásbíróságot említ, azon a közigazgatási és munkaügyi bíróságot és a kerületi bíróságot, valamint ahol járásbíróság elnökét említi, azon a közigazgatási és munkaügyi bíróság és a kerületi bíróság elnökét is érteni kell. (5) Ahol a szabályzat bíróságot említ, azon az OBH-t, ahol a bíróság elnökét említi, azon az OBH elnökét, ahol gazdasági hivatalt, azon az OBH Gazdálkodási Főosztályát is érteni kell. 3. § A Kúria elnöke a Kúria bírái és igazságügyi alkalmazottai integritásáról külön szabályzatot alkot. 4. § A szabályzat rendelkezései iránymutatásul szolgálnak az ülnökök integritása tekintetében. II. Fejezet Értelmező rendelkezések 5. § A szabályzat alkalmazásában: a) alkalmazott: a bírósággal szolgálati jogviszonyban álló bíró és igazságügyi alkalmazott; b) bejelentés: a közérdekű bejelentések közül az  integritási és a korrupciós kockázatokra vonatkozó, bárki által szóban, írásban vagy elektronikus úton tett bejelentés; c) elnök: a bíró és az igazságügyi alkalmazott esetében a munkáltatói jogkört gyakorló elnök; d) ajándék: a figyelmességi ajándék, a szóróajándék, a tiltott ajándék és a szokásos vendéglátás; da) figyelmességi ajándék: minden olyan dolog vagy vagyoni értékű előny, melyet hivatalos alkalmakkor a bíróság általánosan elfogadott társadalmi szerepvállalásához kapcsolódóan, nyilvánosan ajánlanak fel; db) szóróajándék: minden olyan dolog, amely a  rendezvényen való részvételhez kapcsolódóan, nem személyhez kötődően kerül átadásra, és a becsült értéke nem haladja meg a bírói alapilletmény 2%-át; dc) tiltott ajándék: minden olyan dolog, személyes vagy vagyoni értékű előny – függetlenül annak értékétől és jellegétől –, amelyet hivatali tevékenységéért, illetve azzal összefüggésben az  ügyfél vagy reá tekintettel más személy a bíró vagy az igazságügyi alkalmazott részére vagy reá tekintettel hozzátartozója részére ad vagy felajánl; dd) szokásos vendéglátás: valamely szakmai rendezvény keretében, valamennyi résztvevő számára biztosított, általánosan elfogadott ellátás; e) integritás: a  bíróság, a  bírósági szervezet és a  bírósággal szolgálati jogviszonyban álló bíró és igazságügyi alkalmazott befolyásmentes, feddhetetlen, a jogszabályi előírásoknak, valamint az OBH elnökének utasításában és ajánlásában meghatározott célkitűzéseknek, értékeknek és elveknek való megfelelése és mindezeknek megfelelő magatartás, szervezeti működés; f ) integritásfelelős: az  OBH, az  ítélőtábla és a  törvényszék elnöke által kijelölt, az  integritási és korrupciós kockázatok kezelésében részt vevő személy, aki az OBH, az  ítélőtábla és a törvényszék elnökének közvetlen irányítása alatt áll; g) integritási kockázat: az  e)  pontban meghatározottak sérülésének lehetőségét magában hordozó folyamat, esemény, jelenség, tevékenység vagy mulasztás; h) integritássértés: a bíró és az igazságügyi alkalmazott részéről megvalósított magatartás, tevékenység, mulasztás által beálló következmény, állapot (szubjektív) vagy a  bírótól, az  igazságügyi alkalmazottól független külső tényezők által megvalósuló befolyásolás (objektív); i) korrupció: a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény XXVII. Fejezetén belüli tényállások és ezen belül a  kötelezettség vagy joggyakorlás elmulasztásának, hivatali helyzettel való visszaélésnek, a  hatáskör túllépésének ígérete, megtörténte vagy erre vonatkozó felhívás megfogalmazása jogtalan előny ellenében vagy ennek reményében; j) korrupciós kockázat: a h) pontban meghatározottak bekövetkezésének lehetősége; k) közvetlen vezető: a szervezeti és működési szabályzat alapján a bíró és az  igazságügyi alkalmazott beosztási helye szerinti szervezeti egység vezetője; l) külső kapcsolattartó: a  bíróság – alaptevékenységéhez kapcsolódó – feladatellátása során, ügyfélnek, panaszosnak vagy az  eljárásban részt vevő más személynek nem minősülő, a  bírósági szervezeten kívüli személy, akinek kapcsán felmerülhet, hogy a bíróság döntését befolyásolni kívánja, így különösen a gazdasági hivatal és az informatikai osztály szerződéseiben megjelenő gazdasági szereplő. III. Fejezet Az integritás sérelmének általános és különös esetei 6. § (1) Az  integritást sérti, ha az  alkalmazott a  döntés befolyásolására irányuló magatartásról nem tájékoztatja a  bíróság elnökét. (2) Az integritást sérti, ha a bíró a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) 39. § (1)–(2) bekezdésében, az  igazságügyi alkalmazott az  igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) 36. § (2) bekezdés b) pontjában tilalmazott politikai tevékenységet végez, politikai tisztséget tölt be, vagy a  bíró és a  kijelölt bírósági titkár párttagságot létesít, valamint a  bíró országgyűlési, európai parlamenti, helyi önkormányzati képviselői vagy polgármesteri választáson történő jelöltkénti indulásának a Bjt. 88. § (1) bekezdésében írt bejelentését elmulasztja. 7. § (1) Az  integritást sérti, ha a  bíró a  Bjt. 40.  § (1)  bekezdése megsértésével keresőtevékenységet úgy végez, hogy a  tudományos, oktatói, edzői, versenybírói, játékvezetői, művészi, szerzői jogi védelemben részesülő, lektori és szerkesztői, valamint műszaki alkotómunka vagy a  nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony veszélyezteti a  függetlenségét, a  pártatlanságát, vagy annak látszatát kelti, hogy nem független vagy nem pártatlan, illetve akadályozza a hivatali kötelezettségei teljesítését. (2) Az integritást sértik azon egyéb tevékenységek, amelyek a  bíró vagy az  igazságügyi alkalmazott függetlenségét, pártatlanságát veszélyeztetik. (3) A keresőtevékenység különösen akkor veszélyezteti a  függetlenséget és ezen keresztül a  bírósági szervezet integritását, ha: a) az valamilyen politikai tevékenységhez, párthoz, párt működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványhoz, egyesülethez köthető; b) a bíróság alkalmazottja tud, vagy kellő gondosság mellett tudnia kellene arról, hogy olyan szerv, intézmény, gazdasági társaság megbízásából végez keresőtevékenységet, amely a munkavégzése, ítélkezési tevékenysége szempontjából az  érintett bírósággal szerződéses kapcsolatban áll (különösen, ha bírósági épületet érintő beruházásokat végez), vagy a  munkavégzése, ítélkezési tevékenysége szempontjából érintett bíróságon folyamatban lévő ügyben peres fél vagy a  perben egyébként érdekelt – kivéve a  jogi szakvizsga bizottsági tagságot; c) a bíróság alkalmazottja tud, vagy kellő gondosság mellett tudnia kellene arról, hogy olyan szerv, intézmény, gazdasági társaság megbízásából végez keresőtevékenységet, amelynek vezetője ellen szándékos bűncselekmény miatt büntetőeljárás van folyamatban az érintett bíróságon; d) a bírósági alkalmazott által végzett tevékenység nem szorosan oktatási vagy művészeti tárgyú, így különösen a színházi menedzseri, az oktatási menedzseri, az ügynöki tevékenység vagy a politikához köthető újságírói tevékenység. (4) A bíró a  keresőtevékenységre irányuló szerződéskötését megelőzően köteles meggyőződni, hogy e  tevékenység a  függetlenségét, a  pártatlanságát nem veszélyezteti, függetlensége vagy pártatlansága hiányának látszatát nem kelti. (5) Sérti az integritást, ha az alkalmazott a 47. § (1)–(3) és (5)–(7) bekezdésben foglalt rendelkezéseket megsértve jár el. 8. § (1) Az integritást sérti, ha a bíró a szolgálati viszonya szerinti munkaidejét egészben vagy részben érintő munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt a  munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes hozzájárulása nélkül létesít [Bjt. 40.  § (3) bekezdés]. (2) Az  integritást sérti, ha a  bíró a  szolgálati jogviszonya szerinti munkaidejét nem érintő munkavégzésre irányuló jogviszonyt a munkáltatói jogkör gyakorlójának történő előzetes bejelentés nélkül létesít (Bjt. 40. § (4) bekezdés). 9. § (1) Az igazságügyi alkalmazott kereső foglalkozást – munkaidejét nem érintő tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, sport-, a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételével – csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélyével végezhet [Iasz. 36. § (2) bekezdés c) pontja]. (2) Az igazságügyi alkalmazott a munkaidejét nem érintő tudományos, oktatási, művészeti, lektori, szerkesztői, sport-, a  jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet és a  nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt a  munkáltatói jogkör gyakorlójának köteles bejelenteni (Iasz. 37/A. §). (3) Az  integritást sérti, ha az  igazságügyi alkalmazott az  (1)–(2)  bekezdésben foglaltak megsértésével végez keresőtevékenységet. 10. § Az integritást sérti a Bjt. 40. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a bíró esetében: a) a gazdasági társaságban végzett személyes közreműködés, vezetői tisztségviselői tevékenység, felügyelőbizottsági tagság, egyéni cégben tagság; b) a korlátolt felelősségű társaság személyes közreműködésre kötelező üzletrészének tulajdonlása, a  betéti társaság személyes közreműködésre kötelező kültagsága, betéti társaság korlátlanul felelős tagsága, ha ezzel a  bírói pártatlanság, függetlenség veszélyeztetett, vagy az  nem fér össze a  bírói tisztséggel, különösen a tevékenységi körre figyelemmel; c) ha a gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytató civil szervezetnél vezető tisztségviselőként közreműködik. 11. § Az integritást sérti, ha a  bíró a  Bjt. 42.  § (1)  bekezdése szerint, az  igazságügyi alkalmazott pedig az  Iasz. 37.  § (1)  bekezdése szerint haladéktalanul nem jelenti be, hogy vele szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn, és nem kezdeményezi az összeférhetetlenségi ok megszüntetését. 12. § Az integritást sérti, ha a bíró választottbírósági tagságot létesít – mely a megválasztása alkalmával teendő írásbeli nyilatkozat aláírásával megvalósul –, vagy az arra vonatkozó szándékát nem jelenti be, vagy korábbi tagságát a bírói kinevezése után is fenntartja. 13. § (1) Az integritást sérti, ha – ide nem értve a Bjt. 232/E. §-a szerinti rendelkezési állományba helyezés iránti kérelmet vagy esetet – a bíró a Bjt. 40. § (6) bekezdésében foglaltak szerint igénybe vesz öregségi nyugdíjat, korhatár előtti ellátást vagy más olyan pénzbeli ellátást, amelyet a  nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani [Bjt. 40. § (6) bekezdés]. (2) A bíró köteles bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának, ha öregségi nyugdíjkorhatár előtti ellátást vagy más, olyan pénzbeli ellátást vesz igénybe, amelyet a  nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani. (3) A (2) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettség elmulasztása az integritást sérti. 14. § (1) Az  integritást sérti a bíróságok igazgatásáról rendelkező 6/2015. (XI. 30.) OBH utasítás (a továbbiakban: igazgatási szabályzat) 5. § (2) bekezdése szerinti igazgatási intézkedésre jogosultjának a diszkriminatív intézkedése a bírákkal vagy az igazságügyi alkalmazottakkal szemben. (2) Az  integritást sérti, ha a  bíró vagy az  igazságügyi alkalmazott esetében a  fegyelmi eljárás alapjául szolgáló magatartásról tudomást szerző – az igazgatási szabályzat 5. § (2) bekezdése szerinti – igazgatási intézkedésre jogosult nem indítványozza, nem kezdeményezi vagy nem rendeli el a fegyelmi eljárást. IV. Fejezet Eljárás rendje és menete összeférhetetlenség esetén 3. Keresőtevékenység bejelentése, engedélyezése 15. § Az alkalmazott keresőtevékenység engedélyezése iránt előterjesztett kérelme, illetve a bíró szolgálati viszonya szerinti munkaidejét nem érintő munkavégzésre irányuló jogviszonya előzetes bejelentése tartalmazza a keresőtevékenység tárgyát, időpontját és tartamát. A  kérelmező csatolja a  munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyra vonatkozó szerződés tervezetét, illetve ha a másik szerződő fél (megbízó, munkáltató) gazdasági társaság, annak cégkivonatát. 16. § (1) Az alkalmazott a kérelmet, a bíró az előzetes bejelentést a keresőtevékenységre irányuló szerződés megkötése előtt legalább tizenöt nappal köteles szolgálati úton benyújtani a munkáltatói jogkör gyakorlójának. (2) A munkáltatói jogkör gyakorlója a kérelmet haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül bírálja el. (3) A  kérelem elbírálásának szempontjait a  Bjt. 40.  §-a és az  Iasz. 36.  § (2)  bekezdés c)  pontja, valamint a  szabályzat együttesen határozza meg. (4) A szabályzat 7. és 9. §-ában foglalt integritássértés esetén a bíróság elnöke a bírósági alkalmazott kérelmét írásbeli határozatával elutasítja, vagy a korábban adott engedélyt visszavonja, vagy a keresőtevékenység gyakorlását megtiltja a Bjt. 40. § (4) bekezdése szerinti esetben. (5) Az alkalmazott az  engedélyezett keresőtevékenység megkezdését követően három napon belül köteles a  munkavégzésre irányuló jogviszonyra vonatkozó végleges szerződés másolati példányát becsatolni. Ugyanezen rendelkezés alkalmazandó a szerződésmódosítás esetén is. 17. § A bíróság elnöke sürgős esetben, valamint a bírósági szervezeten belüli képzésekkel összefüggő kérelem elintézése esetén soron kívül jár el. 4. Egyéb bejelentési kötelezettségek 18. § A bíró a Bjt. 39. §-a, 40. § (2), (5)–(6) bekezdése, 41. §-a szerinti, az igazságügyi alkalmazott az Iasz. 36. § (2) bekezdés b)  pontja szerinti összeférhetetlenségi ok esetén a  munkáltatói jogkört gyakorló elnöknek haladéktalanul köteles a szolgálati út betartásával e körülményeket bejelenteni. V. Fejezet A mentelmi jog felfüggesztése, valamint a folyamatban lévő eljárásokkal kapcsolatos bejelentések szabályozása 5. A folyamatban lévő eljárások bejelentése 19. § (1) Az  alkalmazottat bejelentési kötelezettség terheli a  munkáltatói jogkört gyakorló elnök felé minden olyan tény, esemény tekintetében, amely a szolgálati viszonyára, a beosztására és az integritására hatással lehet. (2) Az  alkalmazott a  vele szemben indult büntető- és szabálysértési eljárásról történt tudomásszerzését követően haladéktalanul köteles tájékoztatni az eljáró hatóságot a bírósági szolgálati viszonyáról. 20. § (1) A bírót az ellene folyamatban lévő büntetőeljárásban bejelentési kötelezettség terheli a mentelmi jog felfüggesztése esetén a  nyomozás befejezése, az  eljárás megszüntetése, a  vádemelés és az  ügyben hozott ügydöntő határozat tekintetében is. (2) Amennyiben az OBH elnökének a javaslatára a köztársasági elnök a bíró mentelmi jogát büntető vagy szabálysértési ügyben felfüggesztette, a köztársasági elnök döntéséről az OBH elnöke a bíróság elnökét a Bjt. 2. § (3) bekezdése alapján tett javaslata egyidejű megküldésével tájékoztatja. (3) A (2) bekezdés szerinti értesítést követően a köztársasági elnök döntését és az OBH elnökének javaslatát a munkáltatói jogkör gyakorlója a  bíróval haladéktalanul közli, és biztosítja, hogy a  bíró tudomást szerezzen a  mentelmi jog felfüggesztésének időpontjáról és arról a cselekményről, amelyre nézve a legfőbb ügyész, illetve a bíróság a mentelmi jog felfüggesztésére vonatkozó indítványát előterjesztette és az OBH elnöke a javaslatát megtette. (4) Ha az  OBH elnökének a  javaslatát a  mentelmi jog felfüggesztésére jogosult elutasította, a  munkáltatói jogkör gyakorlója a bírót a (3) bekezdés szerint tájékoztatja. 21. § (1) Bíró érintettsége esetén, ha magánvádas büntetőügyben vagy pótmagánvádra indult bírósági eljárásban a feljelentés vagy a  vádindítvány bírósághoz érkezését követően a  feljelentett személy mentelmi jogának felfüggesztése iránt a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 552. § (1) bekezdése szerinti intézkedéseknek nincs helye, és a  bíróság az  eljárást – magánvádas ügyben személyes meghallgatás kitűzése vagy a  Be. 552.  § (1) bekezdése szerinti intézkedés megtétele nélkül – megszüntette, az e tárgyban született határozatot a bíró a bíróság elnökének a  kézhezvételt követően haladéktalanul köteles bejelenteni. A  bíró bejelenti a  határozat jogerőre emelkedését vagy az eljárás folytatását. (2) A munkáltatói jogkört gyakorló bírósági elnök az  (1)  bekezdésben foglaltak szerint tudomására jutott tényekről az OBH elnökét haladéktalanul tájékoztatja. 22. § (1) Amennyiben a  bíró a  magatartásával összefüggésben indult eljárásról a  Be. 552.  § (1)  bekezdésében írt esetben –  a  mentelmi jog felfüggesztését megelőzően – tudomást szerez, úgy a  büntetőeljárás megindításának tényét haladéktalanul köteles a munkáltatói jogkör gyakorlójának bejelenteni. (2) Az  igazságügyi alkalmazott a  tudomásszerzést követően haladéktalanul bejelenti a  munkáltatói jogkört gyakorló elnöknek, ha vele szemben büntetőeljárás indult. (3) A  bíró és az  igazságügyi alkalmazott a  vele szemben indult szabálysértési eljárást – a  szabálysértésekről és a szabálysértési eljárásról szóló 2012. évi II. törvény II. Fejezete szerint indult és azon szabálysértéseket kivéve, amelyek miatt közigazgatási bírság került kiszabásra – is köteles haladéktalanul bejelenteni a munkáltatói jogkört gyakorló elnöknek; a  bíró akkor is, ha a  mentelmi jogáról lemondott, továbbá köteles bejelenteni a  szabálysértési eljárás befejeződését. 23. § Az alkalmazott – a személyállapoti pereket kivéve – haladéktalanul bejelenti, ha a szolgálati helyéül szolgáló bíróság előtt polgári peres vagy bírósági hatáskörbe tartozó nem peres eljárást indított, vagy vele szemben ilyen eljárást indítottak, továbbá köteles bejelenteni ezen eljárás befejeződését. 24. § (1) Az alkalmazott haladéktalanul bejelenti a bíróság elnökének, ha: a) az igazságszolgáltatási tevékenységével összefüggésben fenyegetés, támadás, sértés éri; b) becsületét, személyhez fűződő jogait megsértik. (2) Ha a  bíró folyamatban lévő ügyében bírót, igazságügyi alkalmazottat, bírósági szervezetet érintő integritássértést észlel, azt haladéktalanul köteles a bíróság elnökének bejelenteni. 25. § Az alkalmazott, amennyiben a nyomozó hatóság, az ügyészség vagy a bíróság a szolgálati viszonyával összefüggésben tanúként idézi, ezt a bíróság elnökének haladéktalanul köteles bejelenteni, annak feltüntetésével, hogy mely hatóság, milyen ügyben (ügyszám, tárgy megjelölése) és mely időpontra idézte. 26. § A bíróság elnöke köteles az  információs önrendelkezési jogról és az  információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben (a továbbiakban: Info. tv.) foglaltak szerint a 19–25. §-ban szabályozott bejelentések kezelését úgy biztosítani, hogy ezen adatokhoz jogosulatlan személy ne férjen hozzá. VI. Fejezet Az ajándék elfogadásának a tilalma és az ajándékozás szabályai 6. A tiltott ajándék 27. § A tiltott ajándékot a felajánlásakor, illetve az átadására vonatkozó kísérletkor vissza kell utasítani. 28. § (1) A tiltott ajándék felajánlását hivatalos feljegyzés készítésével szolgálati úton a bíróság elnökének haladéktalanul be kell jelenteni. Amennyiben az ajándékot az átadáskor nem lehetett visszautasítani, mert az kézbesítés útján érkezett, vagy azt az ajándékozó a bíróság épületében hátrahagyta, úgy a hivatalos feljegyzéssel az ajándékot is továbbítani kell a bíróság elnöke részére a további intézkedés megtétele végett. (2) Ha az  ajándékozó kézbesítési címe ismert, a  bíróság elnöke a  tiltott ajándékot írásban visszautasítja az  ajándék elvitelére vonatkozó felhívás mellett. Amennyiben az  ajándékozó kézbesítési címe nem ismert, az  ajándékot a 30. §-ban foglalt módon meg kell semmisíteni, kivéve ha arra értékénél vagy jellegénél fogva más eljárási szabály vonatkozik. 29. § Az írásbeli visszautasításnak – amennyiben jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik – tartalmaznia kell a következő tájékoztatást: a) az ajándékozás tilos; b) az ajándékozó a felhívás kézhezvételét követő 8 naptári napon belül a saját költségén gondoskodhat az ajándék elviteléről; c) a b)  pontban foglaltak elmulasztása esetén vagy a  30.  § (1)  bekezdésben foglalt esetekben az  ajándék megsemmisítésre kerül, kivéve ha arra értékénél vagy jellegénél fogva más eljárási szabály vonatkozik. 30. § (1) A bíróság elnöke az ajándékot a bíróság gazdasági hivatalának sürgős megsemmisítés céljából megküldi, ha: a) a felajánlott ajándék állagának fenntartása költségráfordítás nélkül nem biztosítható; b) az ajándék gyorsan romló. (2) A gyorsan romló ajándék megsemmisítéséről helyben is lehet gondoskodni. (3) Az ajándék megsemmisítéséről minden esetben jegyzőkönyvet kell felvenni. A  megsemmisítés során a  bíróság gazdasági hivatalának vezetője vagy a bíróság elnöke vagy az általuk kijelölt személy jelen van, aki a jegyzőkönyvet annak készítőjével és a megsemmisítővel együtt aláírja. (4) Amennyiben az ajándékozó kézbesítési címe ismert, az ajándék megsemmisítése esetén a megsemmisítésről felvett jegyzőkönyvet meg kell küldeni az ajándékozó részére. (5) A megsemmisítés módjára a selejtezett vagyontárgyak megsemmisítésére irányadó szabályokat kell alkalmazni. 7. Protokoll ajándék 31. § A protokoll ajándék típusai: a) szóróajándék; b) szokásos vendéglátás; c) figyelmességi ajándék. 32. § A szóróajándék és a szokásos vendéglátás elfogadható. 33. § (1) A meghatározott személynek adott figyelmességi ajándék (különösen könyv, üveg bor) a társadalomban általánosan kialakult szokásoknak megfelelően elfogadható, amennyiben annak becsült értéke nem haladja meg a  bírói alapilletmény 5%-át. (2) Amennyiben a figyelmességi ajándék becsült értéke meghaladja a bírói alapilletmény 5%-át, azt a szervezet részére juttatott ajándéknak kell tekinteni, és a  bíróság elnöke dönt a  figyelmességi ajándék munkahelyen történő megőrzéséről, felhasználásának engedélyezéséről vagy megsemmisítéséről. Ennek során figyelembe veszi a  figyelmességi ajándék becsült értékét, annak jellegét, valamint a  bíróság társadalmi szerepvállalásának a megjelenítésére és a kapcsolatrendszerének a dokumentálására való alkalmasságát. (3) A becsült értéket a bíróság gazdasági hivatalának vezetője állapítja meg az áruforgalmi viszonyok alapján. (4) A (3)  bekezdés szerinti figyelmességi ajándékot a  bíróság gazdasági hivatalának át kell adni. A  gazdasági hivatal a figyelmességi ajándékot nyilvántartásba veszi, vagy a 30. § szerint megsemmisíti. A nyilvántartásba vett figyelmességi ajándékot a gazdasági hivatal az elnöki engedély szerinti felhasználásra kiadja, vagy annak a munkahelyen történő őrzéséről gondoskodik. VII. Fejezet Integritási szabályszegés és annak következménye 34. § (1) A  bíróság elnöke az  integritási szabályszegés esetén – indokolt esetben az  integritásfelelős közreműködésével – gondoskodik a szükséges intézkedések megtételéről. (2) A szükséges intézkedés lehet különösen: a) az integritássértés megállapítása; b) az integritást sértő személy felé a megállapítás tudomására hozása; c) a feltárt problémák és azok okainak megszüntetése a jogszerű állapot helyreállításával; d) az okozott sérelem orvoslása; e) kötelezettségszegés esetén a felelősségre vonás kezdeményezése; f ) más hatóságok megkeresése. 35. § Integritássértés esetén a  bíróság elnöke a  bejelentés kivizsgálásának befejezését követő tizenöt napon belül az integritássértésről jelentést készít az OBH elnöke részére, amely tartalmazza a megtett vezetői intézkedéseket. VIII. Fejezet Az integritásfelelős kijelölése, feladata 36. § (1) Az integritási és korrupciós kockázatok hatékony kezelése érdekében az OBH-ban, az ítélőtáblán és a törvényszéken szolgálati jogviszonyban álló jogi egyetemi vagy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen szerzett integritás tanácsadói végzettséggel rendelkező integritásfelelőst kell kijelölni. (2) Az integritásfelelőst – hozzájárulásával – az OBH, az ítélőtábla és a törvényszék elnöke bízza meg. (3) Az integritásfelelős a bíróság elnökének közvetlen irányítása, felügyelete és ellenőrzése alatt áll. (4) Ha az integritásfelelős egyéb feladatokat is ellát, e feladatai tekintetében a bíróság elnöke által kijelölt más személy által is utasítható, de ez az integritásfelelősi feladatok ellátását nem akadályozhatja. (5) Az integritásfelelős kijelöléséről és a kijelölés visszavonásáról az OBH elnökét előzetesen tájékoztatni kell. (6) A törvényszék elnöke által kijelölt integritásfelelős látja el a szabályzatban meghatározottak szerint az illetékessége alá tartozó járásbíróságokkal összefüggő integritási feladatokat. (7) A törvényszék elnöke az OBH elnökének előzetes tájékoztatása mellett a 100 főnél nagyobb létszámú járásbíróságon önálló integritásfelelőst jelölhet ki. (8) A 250 főnél nagyobb létszámú bíróságon az  integritásfelelős helyettese is kijelölhető, aki az  integritásfelelőst akadályoztatása esetén helyettesíti, és ellátja a bírósági integritással összefüggő feladatokat. (9) Az integritásfelelős-helyettes kijelölése és visszavonása tekintetében a 36. § (1)–(5) bekezdésében foglalt rendelkezések az irányadók. 37. § (1) Az integritásfelelős feladata, hogy közreműködik a  bíróság működésével kapcsolatos integritási és korrupciós kockázatok felmérésében, az  intézkedési terv, valamint annak végrehajtásáról szóló jelentés elkészítésében és  az  integritási kockázatokra vonatkozó bejelentések fogadásával, kivizsgálásával kapcsolatos feladatokban, így különösen: a) minden év november 30. napjáig a  következő tárgyévre vonatkozóan – a  szervezeti egységek vezetőivel közösen – integritási munkatervet, míg három évenként hosszabb távú korrupció-megelőzési intézkedési tervet készít a kockázatok kezelésére, amelyeket a bíróság elnöke hagy jóvá; b) közreműködik a  bíróság működésével kapcsolatos integritási kockázatok rendszeres, minden év december 31. napjáig történő felmérésében; c) a korrupció-megelőzési intézkedési terv végrehajtásáról és annak eredményeiről a tárgyévet követő év január 31. napjáig integritásjelentést készít a bíróság elnöke számára; d) a feladatkörében tájékoztatást és tanácsot ad a bíróság vezetői és alkalmazottai részére a felmerült integritási kérdésekben; e) előzetesen véleményezi valamennyi, integritással, továbbá jogszabályban rögzített eljárással, a  bíróság alkalmazottjának feladatellátásával vagy feladatellátásához kapcsolódó találkozókkal összefüggő kérdést, körülményt; f ) a korrupció-megelőzési intézkedési terv alapján javaslatot tesz a bíróság hivatásetikai és antikorrupciós témájú képzéseinek megtartására, valamint közreműködik ezek végrehajtásában; g) fogadja és a bíróság elnökének továbbítja azokat az integritást érintő bejelentéseket, amelyeket a bejelentő nem köteles más személynek megtenni; h) az alkalmazottakat ért támadásokkal kapcsolatos bejelentéseket fogadja, a  bíróság elnökének továbbítja, és egyidejűleg javaslatot tesz a szükséges és megfelelő intézkedésre. (2) Az integritásfelelős ellátja mindazokat a feladatokat is, amelyekkel a bíróság elnöke megbízza. 38. § (1) Az integritásfelelős belső ellenőr nem lehet. (2) Az integritásfelelős köteles az  eljárása során a  tudomására jutott szolgálati titkot megőrizni, az  integritást érintő bejelentések iratait az Info. tv.-ben foglaltak figyelembevétele mellett kezelni. IX. Fejezet Integritás tárgyú bejelentések intézése, ellenőrzése és nyilvántartása 39. § (1) Integritást érintő bejelentés szóban, írásban vagy elektronikus úton terjeszthető elő. Szóbeli bejelentés esetén az  integritásfelelős kérheti annak írásba foglalását, ennek hiányában a  bejelentés írásba foglalásáról maga gondoskodik. Az integritást érintő bejelentés előterjeszthető az 1. melléklet szerinti adatlapon is. (2) Az integritást érintő bejelentést haladéktalanul érkeztetni kell a  bírósági ügyvitelre vonatkozó szabályok szerint a IV. D. 3. ügycsoportba. (3) Az integritásfelelős a  bejelentésről haladéktalanul tájékoztatja a  bíróság elnökét, és egyidejűleg javaslatot tesz a  szükséges intézkedések megtételére. A  bíróság elnöke az  integritást érintő bejelentésekkel kapcsolatos intézkedésekbe – ideértve az iratbetekintést is – más bírósági vezetőt bevonhat. (4) Az integritásfelelős nevét, elérhetőségét és a bejelentési űrlapot a bíróság internetes és intranetes honlapján is közzé kell tenni. (5) A név nélkül vagy azonosíthatatlan bejelentő által tett bejelentés vizsgálata mellőzhető. (6) A korábbival azonos tartalmú, ugyanazon bejelentő által tett ismételt, alaptalan bejelentés vizsgálata mellőzhető. 40. § (1) A bíróság elnöke és az integritásfelelős felelősséggel tartozik a bejelentő és a bejelentéssel érintett személy személyes adatainak az adatvédelmi szabályoknak megfelelő kezeléséért, továbbá az Info. tv. rendelkezéseinek megtartásáért. (2) A bejelentő kérheti adatainak zártan történő kezelését. (3) A bejelentéssel összefüggésben keletkezett iratokba kizárólag a bíróság elnöke, az integritásfelelős, az iktatást végző elnöki iroda (az OBH-ban a Központi Iroda) alkalmazottja és – a saját nyilatkozatát érintően – a meghallgatott személy tekinthet be. (4) A bejelentőt – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – nem érheti hátrány az integritást érintő bejelentés megtétele miatt. (5) Ha nyilvánvalóvá vált, hogy a bejelentő rosszhiszeműen járt el, és alaposan feltehető, hogy ezzel bűncselekményt vagy szabálysértést követett el, másnak kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, adatai az eljárás kezdeményezésére, valamint lefolytatására jogosult bíróság vagy hatóság, illetve személy részére átadhatóak. 41. § (1) Az  integritást érintő bejelentést a bejelentéssel érintett bíró vagy igazságügyi alkalmazott szolgálati helye szerinti bíróság elnöke vizsgálja meg. A vizsgálatban az integritásfelelős közreműködhet. (2) A vizsgálat történhet különösen az  iratok tanulmányozásával, az érintettek meghallgatásával vagy írásbeli jelentés beszerzésével. A  meghallgatásról jegyzőkönyvet kell felvenni. A  meghallgatással érintett személyek kérhetik a személyes adataiknak zártan történő kezelését. (3) A (2) bekezdés szerinti jegyzőkönyv tartalmazza: a) a meghallgatás helyét, időpontját; b) a meghallgatott nevét, beosztását, szervezeti egységét; c) a meghallgatáson részt vevő egyéb személyek beosztását, szervezeti egységét; d) a meghallgatás tárgyát; e) a meghallgatás során feltett kérdéseket és az azokra adott válaszokat; f ) az elhangzottak és a jegyzőkönyvben foglaltak egyezőségére vonatkozó nyilatkozatot; g) a meghallgatáson részt vevők aláírását. (4) A más bíróságot érintő bejelentést a bíróság elnöke haladéktalanul megküldi a vizsgálatra jogosult bíróság elnökének. 42. § (1) A bejelentésről – lényeges tartalma ismertetésével – tájékoztatni kell az érintettet. A tájékoztatásnak ki kell terjednie arra is, hogy az érintett nyolc napon belül írásbeli észrevételeket tehet, melyekben jogosult a bejelentéssel kapcsolatos álláspontját kifejteni vagy a meghallgatását kérni. (2) Amennyiben a bejelentés bíróval szemben érkezik, a meghallgatást a bíróság elnöke foganatosítja. 43. § Az integritást érintő bejelentések ügyintézési határideje harminc nap, mely a bejelentés érkeztetését követő napon kezdődik. A határidőt a bíróság elnöke indokolt esetben további harminc nappal meghosszabbíthatja. 44. § A bíróság elnöke: a) gondoskodik az  integritást sértő magatartások felismerése és kezelése érdekében a szervezet működésével összefüggő visszaélésekre, szabálytalanságokra és korrupciós kockázatokra vonatkozó bejelentések fogadásáról, kivizsgálásáról és az esetleges jogkövetkezmények alkalmazásáról; b) a korrupcióellenességgel, integritással, közérdekű bejelentésekkel foglalkozó más szervezetekkel (különösen az  Állami Számvevőszékkel, a  Kormányzati Ellenőrzési Hivatallal, a Nemzeti Védelmi Szolgálattal, az Alkotmányvédelmi Hivatallal) közvetlen kapcsolatot tart; c) a szervezet működésével összefüggő visszaélésekre, szabálytalanságokra, valamint az integritási és korrupciós kockázatokra vonatkozó bejelentéseket kivizsgálja; d) lefolytatja az integritássértésekkel kapcsolatos egyéb vizsgálatokat, és meghozza a szükséges intézkedéseket; e) az alkalmazottakat ért támadások esetén a  szükséges megkereséseket foganatosítja, és az  alkalmazottak részére jogvédelmet biztosít; f ) ellenőrzi az általa meghozott döntések végrehajtását; g) gondoskodik a  személyes adatokat nem tartalmazó integritásfelelősi beszámoló alkalmazottakkal történő megismertetéséről; h) értékeli a megtett intézkedések hatékonyságát és következményeit; i) jelentős integritási kockázat esetén haladéktalanul felveszi a megfelelő hatóságokkal a kapcsolatot; j) integritási kockázat esetén haladéktalanul tájékoztatja az OBH elnökét. 45. § (1) A bíróság elnöke gondoskodik az integritásfelelős közreműködésével az integritási bejelentések nyilvántartásáról. (2) A  nyilvántartás-vezetés szigorú jogosultsági, informatikai rendszerben, szabályozott környezetben végezhető. A nyilvántartás adataiba kizárólag a bíróság elnöke és az integritásfelelős tekinthet be. (3) Az integritási nyilvántartás vezetése történhet elektronikus úton is. 46. § (1) Az  integritásfelelős az  integritási bejelentésekkel összefüggésben keletkezett iratokról – a  2.  melléklet szerint – elkülönített, naprakész nyilvántartást vezet, melyet évente összesít és lezár. (2) Az integritásfelelős számon tartja, és a nyilvántartásba feljegyzi a megtett intézkedéseket és azok határidejét. (3) A nyilvántartás vezetésére és az abban kezelt adatok kezelésére az Info. tv. és a 40. § (1)–(3) bekezdésének rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni. X. Fejezet A külső kapcsolattartók fogadásával kapcsolatos eljárási rend 47. § (1) Az  alkalmazott részéről a  gazdálkodást érintő feladatának ellátása során vagy azzal összefüggésben a  külső kapcsolattartóval csak akkor kerülhet sor személyes jelenlétet igénylő kapcsolatfelvételre, ha erről a  közvetlen vezetőjét és az integritásfelelőst tájékoztatta. (2) Az alkalmazott haladéktalanul tájékoztatni köteles közvetlen bírósági vezetőjét, amennyiben a külső kapcsolattartó a  feladat ellátásával összefüggésben előzetes bejelentés nélkül, váratlanul megjelenik, vagy munkahelyén kívül megkeresi. Telefonon, telefaxon, interneten vagy más elektronikus eszköz útján érkezett megkeresés esetén is fennáll a tájékoztatási kötelezettség. (3) Az értesítésnek ki kell terjedni a  külső kapcsolattartó és – ha valamely szervezet képviseletében jár el – az  általa képviselt szervezet nevére, a találkozó céljára, időpontjára és helyére. Amennyiben a bírósági alkalmazott a találkozóval kapcsolatban a szervezet integritását veszélyeztető kockázatokra vonatkozó információval rendelkezik, ezt köteles írásban a bíróság elnökének – a szolgálati út betartásával – bejelenteni és az integritásfelelőst tájékoztatni. (4) Az integritásfelelős jogosult észrevételezni, ha a  bírósági alkalmazottnak a  külső kapcsolattartóval való kapcsolatfelvételében integritási kockázatot észlel. (5) Beszerzési eljárás esetében kettőmillió forint értékhatár feletti kötelezettségvállalás előkészítése során a  szerződő harmadik fél kiválasztásáig és az átadás-átvételi eljárás során, közbeszerzési eljárásban a közbeszerzés megindításáig a bírósági alkalmazottnak a külső kapcsolattartóval történő személyes jelenlétet igénylő kapcsolatfelvételét kizárólag a bírósággal szolgálati jogviszonyban álló harmadik személy részvétele mellett engedélyezi a közvetlen vezető. (6) A bíróság szervezeti egységeinek vezetői évente áttekintik az irányításuk alatt álló bírósági alkalmazottaknak a külső kapcsolattartókkal való találkozására vonatkozó információkat, felmérik az ezzel kapcsolatos kockázatokat, és ennek eredményét a tárgyév november 30. napjáig írásban az integritásfelelős részére továbbítják a korrupció-megelőzési terv kialakítása érdekében. Az  integritásfelelős a  felmérés eredményét és az  annak nyomán elkészített korrupciómegelőzési intézkedési tervet és az integritási munkatervet a bíróság elnöke elé terjeszti. (7) Ha az  érintett alkalmazott a  személyes jelenlétet igénylő találkozó során a  szervezet vagy bármely alkalmazott integritását veszélyeztető kockázatot észlel, írásban haladéktalanul tájékoztatja – feljegyzés formájában – a bíróság elnökét, melyet az integritásfelelős részére is megküld. (8) Az integritásfelelős évente köteles áttekinteni az  (1)  bekezdés szerinti találkozókról készült feljegyzéseket. Az integritásfelelős az áttekintés alapján felméri a lehetséges kockázatokat, és az ezzel kapcsolatos megállapításait szerepelteti a 37. § a) pontja szerinti intézkedési tervben és munkatervben. (9) A bíróság alkalmazottai a külső kapcsolattartók fogadásakor az általános eljárási szabályok, a szabályzat rendelkezései, valamint a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak alapján járnak el. 48. § (1) Az érintett alkalmazott a személyes találkozók adatait nyilvántartásban rögzíti. A személyes találkozók nyilvántartásának adatait a 3. melléklet tartalmazza. (2) Az (1) bekezdésben foglalt nyilvántartás tekintetében a 46. §-ban foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. XI. Fejezet Záró rendelkezések 49. § Ez az utasítás 2016. július 1-jén lép hatályba. 50. § Az OBH, az  ítélőtáblák és a  törvényszékek elnökei e  szabályzat hatálybalépését követő 60 napon belül kötelesek a szabályzat végrehajtásához szükséges intézkedéseket megtenni. 51. § Amennyiben az Info. tv. II. fejezet 4. és 5. címében foglaltak indokolják, az OBH, valamint a Bszi. 16. § a)–c) pontjában szereplő bíróságok az  Info. tv. 65. és 66.  §-ában foglaltak szerint kötelesek a  személyes adatok kezelésének nyilvántartásába vételét a  Hatóságtól haladéktalanul kérelmezni. Személyes adat a  Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság bejegyző határozatának megérkezésétől kezelhető. 52. § A bíróság elnöke gondoskodik az  oktatásfelelős és az  integritásfelelős bevonásával az  alkalmazottak integritási képzéséről a szabályzat hatálybalépésének évében, majd ezt követően szükség szerint, de évente legalább egyszer. Dr. Handó Tünde s. k., elnök