273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelete a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről.

273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelete a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről. A Kormány a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. § (1) bekezdés 16. pont a) alpontjában és a 17. pont c) alpontjában foglalt felhatalmazás alapján, a 29. § tekintetében a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 84/A. § (1a) bekezdésében, a 30. § tekintetében a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. § (5) bekezdés a) pontjában, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Hatály 1. § (1) E rendelet hatálya a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 1. és 2. §-ában meghatározott közigazgatási szervekre, továbbá az e szerveknél foglalkoztatott kormánytisztviselőkre és köztisztviselőkre, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre, a nyilvántartásba vett továbbképzési programmal rendelkező képzőintézményekre, továbbá a személyügyi központra terjed ki. (2) A rendelet hatálya kiterjed a kormányzati ügykezelőre, közszolgálati ügykezelőre abban az esetben, ha a munkáltató döntése alapján, vagy önként vállalt továbbképzésen vesz részt. (3) A rendelet hatálya nem terjed ki a szakmai vezetőkre. (4) A polgármester, helyi önkormányzati képviselő közszolgálati továbbképzése esetén e rendelet szabályait kell megfelelően alkalmazni. 2. Értelmező rendelkezések 2. § (1) E rendelet alkalmazásában: a) akkreditált felnőttképzési intézmény: a felnőttképzésről szóló törvényben szabályozott feltételekkel akkreditált, felnőttképzést folytató intézmény; b) belső továbbképzés: a munkáltató közigazgatási szerv által folytatott szakmai továbbképzés, amely speciális intézményi vagy munkaköri ismereteket, illetve képességeket közvetít; c) belső továbbképzési program: olyan önálló tanítási vagy tananyag egységekből álló képzési program, amely speciális intézményi vagy munkaköri ismereteket, illetve képességeket közvetít; d) belső továbbképző intézmény: a munkáltató, amely a belső továbbképzést lefolytatja; e) egyéni továbbképzési terv: a közszolgálati tisztviselő tárgyévre meghatározott tanulmányi kötelezettségeinek és egyéni fejlesztési igényeinek teljesítését biztosító képzési terv; f) éves továbbképzési terv: a munkáltatónál foglalkoztatott kormánytisztviselők, köztisztviselők egyéni továbbképzési terveinek összessége; g) képzésfejlesztés: a közszolgálati továbbképzési programokban felhasznált szakanyagok létrehozása, a képzés során alkalmazott oktatásmódszertan, a képzések követelményrendszerének megfelelő tanmenet és a képzésekben felhasznált tananyagok, oktatási segédanyagok fejlesztése; h) közszolgálati továbbképzési program: általános közigazgatási ismeretek megszerzésére irányuló, a közigazgatási szakvizsgára való felkészülést moduláris rendszerben szolgáló, továbbá a jogalkalmazás javítására irányuló továbbképzések, melyek fejlesztéséről és megvalósításáról a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: NKE) gondoskodik; i) közszolgálati vezetőképzés: a közigazgatási szervek vezetői utánpótlásképzése, a vezetők rendszeres továbbképzése és a vezetők kiválósági képzése; j) minőségirányítási szabályzat: a továbbképzés minőségirányítási szempontjából történő vezetésére és szabályozására szolgáló szabályzat, amely irányítási kézikönyvként tartalmazza a továbbképzés tervezésének, fejlesztésének, szervezésének, végrehajtásának és ellenőrzésének eljárásait; k) minősített továbbképzési program: az előírt szakmai és vizsgakövetelményeknek megfelelő, minőségtanúsított képzési program, amely önálló tanítási vagy tananyag egységekből áll és lehetővé teszi a képzés kimeneti követelményének teljesítéséhez szükséges ismeretek elsajátítását; l) minősített továbbképzési program megvalósítása: a minősített programok meghatározott követelményrendszere alapján zajló továbbképzési tevékenység, amely magában foglalja a képzésszervezési feladatok ellátását, illetve az oktatáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítását a kitűzött oktatási célok megvalósítása érdekében; m) nyilvántartásba vételi eljárás: a belső továbbképzést folytató munkáltató továbbképzési jogosultságának kérelemre történő jegyzékbe vétele; n) szakmai továbbképzési program: a közigazgatási szerveknél betöltött munkakörökhöz kapcsolódó szakmai és kompetenciafejlesztő képzések, amelyekről a munkáltató gondoskodik a minősített programjegyzékre felvett felsőoktatási továbbképzésekkel, felnőttképzéssel vagy belső továbbképzéssel; o) tanulmányi pont: a közszolgálati továbbképzésben végzett tanulmányi munka mértékegysége, amely a továbbképzési programok, illetve az egyes kurzusok vonatkozásában, arányaiban kifejezi azt a tanulmányi munkaórát, amely meghatározott ismeretek elsajátításához, a követelmények teljesítéséhez szükséges; p) továbbképzési időszak: a továbbképzési kötelezettségek teljesítésére rendelkezésre álló négy éves időszak; q) továbbképzési modul: a továbbképzési rendszerben meghatározott programot alkotó logikailag összetartozó ismeretanyagok, önállóan is elsajátítható tanulási egységek; r) továbbképzési programminősítés: a képzőintézmények által fejlesztett továbbképzési programok kérelemre történő, a célcsoportok alkalmazására való testre szabásának vizsgálata, minőségi megfelelőségének tanúsítása. (2) E rendeletben meghatározott továbbképzési programjegyzéken szereplő minősített programok a honvédelmi és rendvédelmi szerveknél foglalkoztatottak képzése esetén igénybe vehetők. (3) A nemzetközi kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó speciális szakmai ismeretek, készségek megszerzésére irányuló kül- és belföldi képzésre, illetve nemzetközi konferenciára, tanulmányútra a belső továbbképzési programra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 3. A közszolgálati továbbképzés ágazati irányítása A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter feladatai 3. § (1) A kormánytisztviselő, köztisztviselő továbbképzése állami feladat. (2) A kormánytisztviselők, köztisztviselők továbbképzésének, vezetőképzésnek ágazati irányítása a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) feladata. (3) A miniszter irányítási jogkörében különösen: a) felügyeli a továbbképzés és vezetőképzés intézményrendszerének működését és minőségirányítási rendszerét; b) felügyeli az NKE módszertani és minőségirányítási tevékenységét; c) az e rendelet alapján minősített továbbképzési programot központilag előírt képzési, továbbképzési, átképzési és vezetőképzési programnak nyilváníthat; d) egyetértési jogot gyakorol minősített továbbképzési program – ágazati miniszter által – központilag előírt képzési, továbbképzési, átképzési és vezetőképzési programmá nyilvánításával kapcsolatban; e) jóváhagyja az NKE által a megvalósított közszolgálati továbbképzésekről és a közszolgálati vezetőképzésekről készített beszámolót; f) jóváhagyja a személyügyi központ által az éves továbbképzési tervek végrehajtásáról elkészített jelentést; g) kiadja a továbbképzés minőségirányítási szabályzatát, h) a 14. § (11) bekezdésében és (13)–(15) bekezdéseiben, valamint a 16. § (3) bekezdésében foglaltakkal szemben jogsértésre hivatkozással öt munkanapon belül benyújtott panaszt elbírálja. 4. A közszolgálati továbbképzés szervezetrendszere Közigazgatási Továbbképzési Kollégium 4. § (1) A Közigazgatási Továbbképzési Kollégium (a továbbiakban: KTK) a miniszter továbbképzéssel összefüggő feladatait segítő szakmai tanácsadó és véleményező testülete. (2) A KTK elnöke az NKE mindenkori rektora, a KTK tagjait – az NKE rektorának javaslatára – a miniszter kéri fel. A KTK tagjainak megbízatását a miniszter – az NKE rektorának javaslatára – indokolás nélkül visszavonhatja. (3) A KTK működési rendjének szabályait ügyrendjében állapítja meg. (4) A KTK feladatai: a) meghatározza a közszolgálati továbbképzési és vezetőképzési programokat és azok követelményrendszerét; b) véleményezi az NKE által a megvalósított közszolgálati továbbképzésekről és a közszolgálati vezetőképzésekről készített beszámolót; c) véleményezi a személyügyi központ által az éves továbbképzési tervek végrehajtásáról elkészített jelentést; d) dönt a továbbképzési programok programjegyzékébe való nyilvántartásba vételéről vagy törléséről. Személyügyi központ 5. § A személyügyi központ, középirányítói szerepkörében eljárva a közszolgálati továbbképzési rendszer működtetésében a következő feladatokat látja el: a) működteti a közszolgálati tisztviselők továbbképzésének országos tervezési rendszerét; b) kidolgozza a tervkészítéshez és az értékeléshez szükséges módszertani eljárásokat, c) elvégzi a továbbképzési tervek országos, ágazati és területi összesítését; d) a minősített továbbképzési programok esetében elvégzi a beiskolázási feladatokat; e) a monitoring rendszer működtetésével ellenőrzi a továbbképzési tervek végrehajtását, f) a tervek végrehajtása alapján éves összefoglaló jelentést készít; g) kialakítja a továbbképzésekkel összefüggő tervkészítési feladatok ellátását támogató informatikai alkalmazást. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem 6. § Az NKE a közszolgálati továbbképzési rendszer működtetése során az alábbi feladatokat látja el: a) a továbbképzési programok fejlesztésével összefüggő feladata körében: aa) kifejleszti, minősítésre benyújtja és fenntartja a KTK által meghatározott követelményrendszer szerinti közszolgálati továbbképzési és vezetőképzési programokat; b) a közszolgálati továbbképzési és vezetőképzési programok megvalósításával összefüggő feladatai körében: ba) az éves továbbképzési tervek alapján kialakítja oktatási programját, meghirdeti és megszervezi a közszolgálati továbbképzéseket és közszolgálati vezetőképzési programokat; bb) a közszolgálati továbbképzések és a közszolgálati vezetőképzések megvalósításáról nyilvántartás vezet, statisztikai célú adatszolgáltatást végez a személyügyi központ részére; bc) éves összefoglaló jelentést készít a miniszter részére tárgyévet követő év április 30-ig a megvalósított közszolgálati továbbképzésekről és a közszolgálati vezetőképzésekről, valamint az ezek megvalósításához felhasznált pénzügyi forrásokról; c) a továbbképzési programok minőségügyi követelményeinek biztosítása érdekében: ca) fejleszti és működteti a továbbképzés minőségirányítási rendszerét a miniszter által kiadott továbbképzés minőségirányítási szabályzata alapján; cb) a továbbképzési programok minőségének megfelelősége érdekében minőségügyi helyszíni ellenőrzéseket végez; cc) biztosítja a továbbképzésekkel összefüggő képzésmenedzsment feladatokhoz szükséges informatikai alkalmazást, valamint fejleszti és működteti az elektronikus képzési programok és vizsgák igénybevételéhez szükséges központi oktatásinformatikai rendszert; cd) a továbbképzési programok minőségügyi követelményeinek biztosítása érdekében módszertani irányelveket határoz meg, előkészíti a továbbképzés minőségirányítási szabályzatát; d) tervszerűen és rendszeresen gondoskodik a továbbképzések során közreműködő oktatók és vizsgáztatók szakmai, oktatás-módszertani és felnőtt-oktatói továbbképzéséről; e) működteti a továbbképzési programok minősítésének rendszerét. A minősített továbbképzési programmal rendelkező képzőintézmények 7. § (1) A felsőoktatási vagy az akkreditált felnőttképzési intézmény képzésfejlesztési feladatai körében kifejleszti, minősítésre benyújtja és fenntartja a KTK által meghatározott szakmai és kompetenciafejlesztő továbbképzési programokat. (2) A felsőoktatási vagy az akkreditált felnőttképzési intézmény a továbbképzési programok megvalósításával összefüggő feladatai körében: a) az éves továbbképzési tervek alapján kialakítja az oktatási programját, meghirdeti és megszervezi a továbbképzéseket; b) a továbbképzések megvalósításáról nyilvántartást vezet, statisztikai célú adatszolgáltatást végez a személyügyi központ részére; c) éves összefoglaló jelentést készít a személyügyi központ részére a tárgyévet követő év március 1-jéig az általa megvalósított továbbképzésekről. A közigazgatási szerv feladatai 8. § (1) A közigazgatási szerv elkészíti a kormánytisztviselő, köztisztviselő éves egyéni továbbképzési terveit, az egyéni tervek összesítésével elkészíti az intézmény éves továbbképzési tervét. (2) A közigazgatási szerv gondoskodik a kormánytisztviselő, köztisztviselő munkaköri feladataihoz illeszkedő, illetve szakmai és kompetenciafejlesztő továbbképzésekről a) belső továbbképzés keretében, saját szervezetében vagy a szervezetrendszert kiszolgáló belső képzőintézmény közreműködésével, b) felsőoktatási intézmény vagy az akkreditált felnőttképzési intézmény által biztosított képzési szolgáltatással. (3) A közigazgatási szerv a szakmai és kompetenciafejlesztő továbbképzés igénybe vételéhez köteles az NKE-től ajánlatot kérni, kivéve, ha az NKE – önállóan vagy más felsőoktatási intézménnyel, vagy állami költségvetési szervvel közösen – nem rendelkezik megfelelő továbbképzési programmal. (4) A közigazgatási szerv belső továbbképzés-fejlesztési feladatai körében kifejleszti és az NKE részére nyilvántartásba vételre benyújtja a belső továbbképzési programokat. A belső továbbképzést végző szervezeteket az NKE a belső továbbképzési programmal együtt nyilvántartásba veszi. (5) A közigazgatási szerv a belső továbbképzési programok megvalósításával összefüggő feladatai körében: a) az egyéni éves továbbképzési tervek alapján meghirdeti és megszervezi a belső továbbképzéseket; b) a belső továbbképzésekről statisztikai célú adatszolgáltatást végez a személyügyi központ részére. (6) A közigazgatási szerv jogosult az általa megvalósított továbbképzéseket bármely helyi önkormányzat köztisztviselője számára belső továbbképzésként nyújtani. 5. A kormánytisztviselő, köztisztviselő továbbképzési kötelezettsége 9. § (1) A kormánytisztviselő, köztisztviselő továbbképzési kötelezettsége a közszolgálati továbbképzési, valamint szakmai továbbképzési programokkal, illetve a vezetőképzésekben való részvétellel teljesíthető. (2) A továbbképzések teljesítésének mérése tanulmányi pontrendszerrel történik. (3) A felsőfokú végzettséggel rendelkező kormánytisztviselőnek, köztisztviselőnek a továbbképzési időszak alatt legalább 128 tanulmányi pontot, a középfokú végzettséggel rendelkező kormánytisztviselőnek, köztisztviselőnek legalább 64 pontot kell teljesíteni. (4) A kormánytisztviselő, köztisztviselő a munkáltató egyetértésével és támogatásával a (3) bekezdésben minimálisan előírtnál több pontot is teljesíthet a továbbképzési időszakban. A továbbképzési időszakra a kormánytisztviselő, köztisztviselő számára előírt pontértéken felül megszerzett tanulmányi pontokból maximum 32 pont számítható be a következő továbbképzési időszakban előírt tanulmányi pontok javára, feltéve, ha a tanulmányi többletpontok megszerzése a továbbképzési időszak utolsó 12 hónapjában történt. (5) A tanulmányi pontok teljesítésére vonatkozó megoszlások a közszolgálati továbbképzések és a szakmai képzések között a következők: a) közigazgatási szakvizsgával nem rendelkező, vagy az alól nem mentesített kormánytisztviselő, köztisztviselő számára: aa) 96 óra közszolgálati továbbképzési kötelezettség (szakvizsgára felkészülés), ab) 32 óra szakmai továbbképzési kötelezettség (munkakörhöz kapcsolódó képzés); b) közigazgatási szakvizsgával rendelkező, vagy az alól mentesített kormánytisztviselő, köztisztviselő számára: ba) 32 óra közszolgálati továbbképzési kötelezettség, bb) 96 óra szakmai továbbképzési kötelezettség; c) közigazgatási szakvizsgával nem rendelkező, vagy az alól nem mentesített vezető számára: ca) 96 óra közszolgálati továbbképzési kötelezettség (szakvizsgára felkészülés), cb) 32 óra vezetőképzésen való részvételi kötelezettség; d) közigazgatási szakvizsgával rendelkező, vagy az alól mentesített vezető számára: da) 32 óra közszolgálati továbbképzési kötelezettség, db) 96 óra vezetőképzésen való részvételi kötelezettség; e) középfokú végzettséggel rendelkező kormánytisztviselő, köztisztviselő számára: ea) 16 óra közszolgálati továbbképzési kötelezettség, eb) 48 óra szakmai továbbképzési kötelezettség (munkakörhöz kapcsolódó képzés). (6) A kormánytisztviselő, köztisztviselő által teljesített tanulmányi pontokról a továbbképzést megvalósító képzőintézmény állítja ki a tanúsítványt. (7) A tanúsítványnak tartalmaznia kell különösen: a) a kormánytisztviselő, köztisztviselő nevét és születési nevét, b) a program megnevezését, c) a megszerzett tanulmányi pontok számát, d) a tanúsítvány kiállításának dátumát, e) a tanúsítvány kiállítójának megnevezését. (8) A megszerzett tanulmányi pontokat a kormánytisztviselő, köztisztviselő munkáltatója tartja nyilván. A munkáltató a kormánytisztviselő, köztisztviselő által megszerzett tanulmányi pontokról, a tanulmányi kötelezettség teljesítéséről a személyügyi központ részére statisztikai célú adatszolgáltatást köteles nyújtani. 6. A továbbképzési időszak A továbbképzési időszak kezdete, tartama 10. § (1) A kormánytisztviselő, köztisztviselő továbbképzési kötelezettsége a közigazgatási alapvizsga letételének napjával kezdődik. Amennyiben a kormánytisztviselő, köztisztviselő közigazgatási alapvizsga letétele alól mentesül, akkor a továbbképzési kötelezettség a próbaidő leteltét követő napon kezdődik. (2) A kormánytisztviselő, köztisztviselő továbbképzése továbbképzési időszakokban történik. A továbbképzési időszak időtartama négy év. (3) A kötelező részmunkaidőben foglalkoztatottak továbbképzési időszakát és az általuk teljesítendő tanulmányi pontok számát arányosan kell megállapítani. A továbbképzési időszak megszakadása, megszűnése 11. § (1) A továbbképzési időszak megszakad, ha a továbbképzésre kötelezett kormánytisztviselő, köztisztviselő jogviszonya megszűnik. A továbbképzési időszak tovább folytatódik és a megszerzett pontokat a tanulmányi pontok teljesítésekor figyelembe kell venni, ha a volt kormánytisztviselő, köztisztviselő a továbbképzési időszak alatt ismételten kormányzati szolgálati, közszolgálati jogviszonyt létesít. (2) Amennyiben a továbbképzésre kötelezett terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási segély, gyermekgondozási díj igénybe vétele miatt, vagy egyéb okból három hónapot meghaladóan fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe, vagy tartós külszolgálatot teljesít a továbbképzési időszakban szerzendő tanulmányi pontokat időarányosan kell teljesíteni. (3) A kormánytisztviselő, köztisztviselő továbbképzési kötelezettsége megszűnik, ha a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár eléréséhez öt évnél rövidebb idő van hátra. 7. A továbbképzési kötelezettség teljesítésének finanszírozása 12. § (1) A kormánytisztviselő, köztisztviselő számára előírt továbbképzési kötelezettségek teljesítéséhez szükséges pénzügyi forrást legalább az előírt tanulmányi kötelezettségek teljesítését biztosító mértékben a közigazgatási szerv biztosítja. (2) A közszolgálati továbbképzés, a vezetőképzés, valamint a közigazgatási szakvizsgák költségeit a közigazgatási szerv az NKE-nek a foglalkoztatotti létszám alapján továbbképzési hozzájárulásként fizeti (normatív hozzájárulás). A normatív hozzájárulás alapja az illetményalap 73%-a, amelyet a közigazgatási szervnél minden év január 31-ig tárgyév január 1-jén foglalkoztatott kormánytisztviselők, köztisztviselők létszámának alapulvételével kell megfizetni az NKE részére. Az NKE igazolást állít ki a továbbképzési hozzájárulás megfizetéséről. (3) Ha a közigazgatási szerv a normatív hozzájárulást megfizeti, azonban a kormánytisztviselői, köztisztviselői nem vesznek részt a továbbképzésben, az NKE utólag nem számol el a fel nem használt normatív hozzájárulás összegével, a keletkezett többletet az NKE a továbbképzési rendszer működtetésére használja fel. (4) Ha a közigazgatási szerv közszolgálati továbbképzési, vezetőképzési vagy közigazgatási szakvizsga igényei az év folyamán meghaladják a megfizetett normatív hozzájárulást, akkor többlet normatív hozzájárulást köteles fizetni a különbözet mértékében az NKE részére. Ha a többlet normatív hozzájárulást a közigazgatási szerv nem fizeti meg, akkor az NKE nem köteles a továbbképzést biztosítani. (5) Ha a közigazgatási szerv által megfizetett normatív hozzájárulás év végén meghaladja a foglalkoztatott kormánytisztviselők, köztisztviselők létszámarányosan befizetett normatív hozzájárulás összegét, akkor az NKE a következő továbbképzési időszakra beszámítja a többletet. (6) A kormánytisztviselő, köztisztviselő továbbképzési kötelezettségeinek teljesítésére felhasznált költség kizárólag a programjegyzéken szereplő programok útján használható fel. (7) Az NKE által készített beszámoló tartalmazza a továbbképzésekre és vizsgákra felhasznált forrásokat. (8) A szakmai továbbképzési igényeket a közigazgatási szerv a programjegyzékre felvett továbbképzésekkel, felsőoktatási vagy az akkreditált felnőttképzési intézményektől megrendelés útján vagy belső továbbképzéssel teljesíti. 8. A továbbképzési programok A továbbképzési programjegyzék 13. § (1) A kormánytisztviselő, köztisztviselő továbbképzése kizárólag továbbképzési programjegyzéken szereplő, nyilvántartásba vett programok alapján végezhető. (2) A továbbképzési programok programjegyzékre történő nyilvántartásba vételéről, vagy törléséről az NKE javaslatára a KTK dönt. A továbbképzési programok minősítése 14. § (1) A kormánytisztviselő, köztisztviselő szakmai továbbképzésére és kompetenciafejlesztésére irányuló továbbképzési programok programjegyzékre történő nyilvántartásba vételét sikeres minősítési eljárásnak kell megelőznie. (2) Az NKE a továbbképzési programminősítési eljárás során vizsgálja, hogy a továbbképzési program megfelel a 17. § (1) bekezdésben foglalt minőségirányítási követelménynek. (3) Az NKE a képzésmódszertani és minőségirányítási eljárásokat a honlapján teszi közzé. (4) A minősítési díjat a kérelmező szervezet a kérelem benyújtásával egyidejűleg az NKE részére fizeti meg. Az NKE a minősítési díjat a minőségirányítási rendszer működtetésére használja fel. (5) A továbbképzési program minősítését a felnőttképzésről szóló törvény alapján akkreditált felnőttképzést folytató intézmény, illetve a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény alapján működő felsőoktatási intézmény kezdeményezheti. A programminősítésre irányuló kérelmet az NKE részére kell benyújtani. (6) A minősítésre benyújtott továbbképzési programot az NKE a kérelmet követő 30 napon belül minősíti, a határidő egy alkalommal legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható. (7) Az NKE megfelelő, vagy nem megfelelő minősítést állapíthat meg a minősítésre benyújtott továbbképzési programokra. (8) Az NKE által megfelelőnek minősített továbbképzési programot a KTK nyilvántartásba veszi a programjegyzékre. Az NKE a nyilvántartásba vételről szóló értesítéssel együtt 15 napon belül írásban tájékoztatja a kérelmezőt a továbbképzési programmal teljesíthető tanulmányi pontértékről. (9) Amennyiben a minősítés során benyújtott dokumentáció eltér a minősített továbbképzési program által meghatározott követelményrendszertől, a képzésmódszertani és minőségirányítási eljárásoktól, akkor az NKE nem megfelelő minősítést állapíthat meg a minősítésre benyújtott továbbképzési programokra. (10) A nem megfelelőnek minősített program kérelmezőjét az NKE az általa felkért szakértő állásfoglalása alapján a továbbképzési program átdolgozására kérheti fel. A továbbképzési program átdolgozását követően ismételten benyújtható a továbbképzési program minősítésre. A továbbképzési program ismételt benyújtása során a kérelmezőt díjfizetési kötelezettség nem terheli. (11) A továbbképzési program minősítése határozatlan ideig érvényes azzal a feltétellel, hogy amennyiben a továbbképzési program tekintetében – a megfelelőnek minősítését követő 24 hónapon belül – képzésre vonatkozó igény nem érkezik, a továbbképzési programot az NKE kérelmére a KTK törli a programjegyzékről. (12) A minősített program szakmai tartalmának folyamatos hatályosítása a programtulajdonos feladata. (13) A minősített programjegyzéken szereplő program tulajdonosa az NKE részére a program keretében képzettek száma után – tárgyévet követő év január 15-ig – az egy főre jutó képzési díj 2%-ának megfelelő összegű rendszerhasználati díjat fizet. Az NKE a rendszerhasználati díjat az informatikai rendszer fejlesztésére és minőségbiztosítási feladatok ellátására fordítja. A határidőre történő díjfizetés elmulasztása esetén a továbbképzési programot az NKE törli a programjegyzékről. A díj felhasználásáról az NKE évente beszámol. (14) Amennyiben a továbbképzési programok végrehajtása során a minőségbiztosítás a program szakmai tartalmával összefüggésben nem megfelelőséget azonosít, a KTK jogosult az NKE javaslatára a továbbképzési program nyilvántartásba vételének felfüggesztésére. Felfüggesztett továbbképzési program nem szervezhető annak átdolgozásáig. (15) A program nyilvántartásba vételének felfüggesztése esetén a továbbképzési programot a minőségbiztosítás során azonosított nem megfelelőségre tekintettel át kell dolgozni. A továbbképzési program átdolgozását követően az NKE 30 napon belül ismételten elvégezteti a minősítést. Amennyiben a továbbképzési program az ismételt minősítésen megfelel, az NKE javaslatára a KTK azonnali hatállyal megszünteti a továbbképzési program nyilvántartásba vételének felfüggesztését. Ha a továbbképzési program az újbóli átdolgozását követően sem felel meg, akkor azonnali hatállyal törlésre kerül a programjegyzékről. A belső továbbképzések egyszerűsített nyilvántartásba vétele 15. § (1) A kormánytisztviselő, köztisztviselő tanulmányi kötelezettségének mérhetősége és a tanulmányi pontok megállapítása érdekében a belső továbbképzési programokat és a képző szervezetet is nyilvántartásba kell vetetni a továbbképzési programok jegyzékére. (2) A belső továbbképzési programok egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárása során a belső továbbképzési program alapadatait és a képzést végző szervezet adatait kell nyilvántartásba venni a továbbképzési programok jegyzékére, valamint meg kell állapítani a programhoz rendelt tanulmányi pontértéket is. (3) Az egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárást az NKE folytatja le, a nyilvántartásba vételről a KTK dönt. (4) A továbbképzési program akkor vehető nyilvántartásba, ha a) a nyilvántartásba vételt belső továbbképző intézmény kezdeményezi és b) a továbbképzési program nem minősítéshez kötött. (5) Ha a belső továbbképzési program nyilvántartásba vételére irányuló eljárásban az NKE megállapítja, hogy a továbbképzési program minősített továbbképzési programhoz tartozó ismereteket közvetít, a nyilvántartásba vételt elutasítja. Ezzel egyidejűleg a kérelmezőt tájékoztatja a továbbképzési program minősítésével kapcsolatos eljárás lefolytatásának feltételeiről. (6) Ha a belső továbbképzésnek minősülő továbbképzési program adataiban változás áll be, a kérelmező köteles az NKE részére 15 napon belül a változás bejelentésére. (7) A belső továbbképzési program szakmai tartalmáért és minőségéért a nyilvántartásba vételt kérelmező szervezet felel. (8) Az egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárás esetén nem kerül sor minősítési eljárásra, a nyilvántartásba vételt kérelmező szervezetet nem terheli díjfizetési kötelezettség. A programminősítésben közreműködő szakértők 16. § (1) A programminősítési eljárásban az NKE felkérésére szakértők működnek közre. A szakértőkről az NKE névjegyzéket vezet. (2) A szakértői névjegyzékre az a szakértő vehető fel, aki a) felsőfokú iskolai végzettséggel, b) általános közszolgálati ismeretek területén, valamely szakigazgatási területen, a vezetőképzési vagy a felnőttképzés területén szerzett legalább 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik és c) az NKE által szervezett módszertani felkészítőn részt vett. (3) A névjegyzéken szereplés feltétele, hogy az NKE által szervezett rendszeres módszertani felkészítőkön a szakértő részt vegyen. Amennyiben a szakértő az NKE felszólítására sem vesz részt a módszertani felkészítőkön, akkor az NKE törli a névjegyzékről. 9. A közszolgálati továbbképzések ellenőrzése (minőségirányítás) 17. § (1) A kormánytisztviselő, köztisztviselő továbbképzésének minőségi megfelelőségének biztosítása érdekében minőségirányítási rendszert kell működtetni. A továbbképzés minőségirányítási szabályzatát – az NKE és a KTK közreműködésével – a miniszter adja ki. (2) A kormánytisztviselő, köztisztviselő továbbképzésének minőségirányítási szabályzata előírja: a) a továbbképzési programok nyilvántartásba vételi eljárását; b) a továbbképzési programok minősítési folyamatát; c) az éves tervezés folyamatát; d) a képzéstervezés folyamatát; e) a képzésfejlesztés folyamatát; f) képzésszervezés folyamatát; g) a képzés megvalósítás folyamatát; h) a továbbképzések oktatás módszerét; i) a továbbképzések során alkalmazott oktatási és segédanyagok kialakítását; j) a továbbképzésben közreműködő oktatók oktatás-módszertani és felnőtt-oktatói felkészültségét; k) a továbbképzések megvalósításához szükséges infrastruktúra, a megfelelő oktatási környezet kialakítását; l) a számonkérési folyamatokat; m) az ismeret-ellenőrzési formák alkalmazását; n) a továbbképzési programok folyamatos hatályosítását; o) az értékelési folyamatok, résztvevői, oktatói elégedettség mérése; p) továbbképzések lebonyolításának folyamatos figyelemmel kísérését; q) a minőségügyi helyszíni ellenőrzés eljárását; r) a panaszkezelési eljárásokat; s) nem megfelelőség kezelését; t) dokumentumok és minőségügyi feljegyzések kezelését; u) folyamatok, dokumentumok szükségességét igazoló és jóváhagyó ellenőrzések, valamint elfogadási kritériumokat; v) az önértékelést, az éves működés értékelését. (3) A kormánytisztviselő, köztisztviselő továbbképzési rendszerének felülvizsgálatát a minőségügyi szabályzatban meghatározott időszakonkénti helyszíni ellenőrzés biztosítja. (4) Az ellenőrzési tervet két féléves ütemezéssel az NKE készíti el és a KTK hagyja jóvá. (5) A helyszíni ellenőrzés kizárólag a minősített továbbképzési programokra terjed ki. A helyszíni ellenőrzés végzése megbízólevél alapján folytatható le, amelyet az NKE készíti el és a KTK hagy jóvá. A helyszíni ellenőrzést a KTK által megbízott és az NKE által felkészített minőségügyi auditor végezheti. (6) Amennyiben a minőségügyi helyszíni ellenőrzés során minőségügyi auditor megállapítja, hogy a továbbképzési program eltér a minősített továbbképzési program által meghatározott követelményrendszertől, a képzésmódszertani és minőségirányítási eljárásoktól, akkor a helyszíni ellenőrzés nem megfelelőséget állapít meg. (7) A helyszíni ellenőrzés nem megfelelőségéről az NKE tájékoztatja a továbbképzési program tulajdonosát és a KTK-t. A KTK jogosult az NKE javaslatára a nem megfelelő továbbképzési program minősítésének felfüggesztésére. Felfüggesztett továbbképzési program nem szervezhető annak átdolgozásáig. (8) A program minősítésének felfüggesztése esetén a továbbképzési programot a minőségbiztosítás során azonosított nem megfelelőségre tekintettel át kell dolgozni. A továbbképzési program átdolgozását követően az NKE 30 napon belül ismételten elvégezteti a minősítést. Amennyiben a továbbképzési program az ismételt minősítésen megfelel, az NKE javaslatára a KTK azonnali hatállyal megszünteti a továbbképzési program minősítésének felfüggesztését. Ha a továbbképzési program az újbóli átdolgozását követően sem felel meg, akkor azonnali hatállyal törlésre kerül a programjegyzékről. (9) Az éves helyszíni minőségügyi ellenőrzések összefoglaló jelentését az NKE az éves helyszíni ellenőrzés befejezését követő harmincadik napig készíti el és a KTK-nak ellenőrzésre megküldi. A KTK az összefoglaló értékelő jelentést a miniszternek megküldi jóváhagyásra. 10. A közszolgálati tisztviselők továbbképzésének tervezése A tervszerű továbbképzés 18. § (1) A kormánytisztviselő, köztisztviselő továbbképzése tervszerűen, továbbképzési tervek alapján történik. (2) Kötelező továbbképzésnek minősül minden olyan képzés, ami a továbbképzési tervekben szerepel. (3) A közigazgatási szerv köteles a kormánytisztviselőnek, köztisztviselőnek biztosítani a éves továbbképzési tervvel összhangban a továbbképzésben való részvétel feltételeit. (4) A továbbképzési tervek tartalmazzák a tanulmányi kötelezettség teljesítésének alapjául szolgáló közszolgálati, szakmai továbbképzési és vezetőképzési programokat. (5) Az éves továbbképzési tervet a munkáltatói jogkör gyakorlója év közben felmerülő továbbképzési igények alapján módosíthatja. Egyéni továbbképzési terv 19. § (1) Az egyéni továbbképzési tervek elkészítéséről a munkáltatói jogkör gyakorlója gondoskodik az éves teljesítményértékelés során. Az egyéni továbbképzési terv elkészítéshez szükséges útmutatót a személyügyi központ adja ki és teszi közzé. (2) Az egyéni továbbképzési tervben a közigazgatási szerv köteles szerepeltetni mindazon továbbképzéseket, amelyek a) az adott munkakört betöltő kormánytisztviselő, köztisztviselő munkaköréhez és fejlesztéséhez szükséges b) a Kormány, vagy az ágazati miniszter által kormányzati érdekből elrendel, c) a kormányzati, vagy ágazati stratégiák végrehajtásához szükséges. A közigazgatási szerv éves továbbképzési terve 20. § A közigazgatási szerv éves továbbképzési terve a tárgyévben a közigazgatási szervnél foglalkoztatott kormánytisztviselők, köztisztviselők egyéni továbbképzési terveinek összesítésével keletkezik. Az éves továbbképzési tervek összesítése 21. § (1) A közigazgatási szerv éves továbbképzési tervét a teljesítményértékelést követő 15 munkanapon belül megküldi a személyügyi központ részére. (2) A személyügyi központ 15 munkanapon belül elvégzi az országos szintű tervösszesítést, amelynek eredményeit megküldi a KTK, valamint az NKE részére, továbbá nyilvánosságra hozza az összesített országos terveket. (3) A közigazgatási szervek az éves tervek végrehajtásának eredményeiről, tapasztalatairól, adatairól szóló értékelő jelentésüket a tárgyévet követő március 15-ig megküldik a személyügyi központ részére. Az értékelő jelentést a közigazgatási szervek a személyügyi központ által kiadott útmutató alapján állítják össze. A személyügyi központ a beérkezett jelentések alapján tárgyévet követő év április 30-ig a miniszternek jelentést készít. 11. A kormánytisztviselők, köztisztviselők vezetői utánpótlás képzése, a vezető rendszeres továbbképzése és a vezető kiválósági képzése 22. § (1) A közszolgálati vezetőképzés rendszere a vezetői utánpótlás képzését, a vezető rendszeres továbbképzését és a vezető magas szintű kiválósági képzését (a továbbiakban: közszolgálati vezetőképzés) foglalja magában. (2) A közszolgálati vezetőképzés programjait az NKE fejleszti és működteti. A közszolgálati vezetőképzési programok megvalósítására az NKE jogosult. A közszolgálati vezetőképzésben alkalmazott programot, minősítést követően a KTK felveszi a minősített programjegyzékre. (3) A közszolgálati vezetőképzésben teljesítendő programot fel kell tüntetni a vezető kormánytisztviselő, köztisztviselő éves egyéni beiskolázási tervében. 12. A 2013. évre vonatkozó átmeneti rendelkezések Átmeneti rendelkezések 23. § (1) A személyügyi központ a 2013. évi továbbképzések tervezésének támogatására 2012. november 15-ig módszertani útmutatót bocsát ki. (2) A közigazgatási szerv a 2013. évre vonatkozó éves továbbképzési terveit a továbbképzési programjegyzéken szereplő képzési programok kínálata alapján készíti el 2013. január 15-ig. (3) A közigazgatási szerv a 2013. éves továbbképzési tervét 2013. január 31-ig megküldi a személyügyi központ részére. Továbbképzési kötelezettség 24. § A továbbképzési kötelezettséget 2012–2013. évben a) a közigazgatási szakvizsgára kötelezett kormánytisztviselő, köztisztviselő a közigazgatási szakvizsga sikeres letételével teljesíti, b) a közigazgatási szakvizsgával rendelkező, vagy az alól mentesített kormánytisztviselő, köztisztviselő a minősített továbbképzési programjegyzéken szereplő képzéseken való részvétellel teljesíti. 13. Záró rendelkezések 25. § (1) Ez a rendelet – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 32. § (2) és (3) bekezdése 2012. október 1-jén lép hatályba. (3) A 9–12. § és a 19–22. § 2014. január 1-jén lépnek hatályba. (4) A KTK tagjainak megbízatása a KTK új tagjainak felkérésével megszűnik. A KTK új tagjait a rendelet hatálybalépését követő 60 napon belül kell felkérni. 26. § Az első továbbképzési időszak 2014. január 1-jével indul és 2017. december 31-ig tart. A továbbképzési időszakban előírt tanulmányi pontokat időarányosan teljesítik azok a kormánytisztviselők, köztisztviselők, akiknek a továbbképzési időszak alatt keletkezik továbbképzési kötelezettségűk. 27. § E rendeletben a Kormány személyügyi központként a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalt jelöli ki. 28. § (1) A közigazgatási szakvizsgáról szóló 35/1998. (II. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) a) 4. § (4) bekezdésében az „A Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal” szövegrész helyébe az „Az NKE” szöveg, b) 7. § (4) bekezdésében az „az NKE-nél” szövegrész helyébe az „a munkahelye szerint illetékes vizsgaszervezőnél” szöveg lép. (2) Az R1. 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul. (3) Az R1. 3. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul. 29. § A felszámolók névjegyzékéről szóló 114/2006. (V. 12.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdésében a „Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálatát” szövegrész helyébe a „Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalt” szöveg lép. 30. § Az egyes központi államigazgatási szervek személyügyi nyilvántartási és integrált emberi erőforrás-gazdálkodási rendszeréről szóló 335/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 13. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A KSzSzR – 17. §-ban meghatározott feladatok ellátásával megvalósított – szakmai üzemeltetését a Hivatal végzi. (2) A KSzSzR működtetéséhez szükséges informatikai, műszaki feltételeket – a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. bevonásával – a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (a továbbiakban: KEK KH) biztosítja, és közreműködik a Hivatal 17. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feladatainak ellátásában.” 31. § (1) A közigazgatási és az ügykezelői alapvizsgáról szóló 174/2011. (VIII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 2. címe helyébe a következő cím lép: „2. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem alapvizsgához kapcsolódó feladatai” (2) Az R2. 3. § (2) bekezdése a következő e)–j) pontokkal egészül ki: „e) fejleszti és működteti a Közigazgatási Továbbképzési és Vizsgaportált (a továbbiakban: Vizsgaportál); f) kidolgozza és működteti a minőségirányítási rendszert; g) tárgyévet követő év március 31-ig összefoglaló-értékelő beszámolót készít a közigazgatási alapvizsgák tapasztalatairól; h) kezeli a munkáltatói regisztrációkat; i) vizsgaportál működtetéshez technikai támogatást nyújt; j) módszertani felkészítést szervez a vizsgaszervezők és vizsgabiztosok részére.” (3) Az R2. 3/A. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(9) Az éves helyszíni minőségügyi ellenőrzések összefoglaló jelentését az NKE az éves helyszíni ellenőrzés befejezését követő harmincadik napig készíti el. Az NKE az éves helyszíni minőségügyi ellenőrzések összefoglaló jelentését a miniszternek megküldi jóváhagyásra.” (4) Az R2. 2. melléklete a 3. melléklet szerint módosul. (5) Az R2. a) 3/A. § (1) bekezdésében, (3) bekezdésében, (5) bekezdésében, (6) bekezdésében, az 5. § (2) bekezdés h) pontjában, a 9. § (4) bekezdésében az „a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal” szövegrész helyébe az „az NKE” szöveg, b) a 13. § (1) bekezdésében az „A Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal” szövegrész helyébe az „Az NKE” szöveg, c) 15. § (2) bekezdésében az „a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalt” szövegrész helyébe az „az NKE-t” szöveg, d) 17. § (1) bekezdésében az „a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalhoz” szövegrész helyébe az „az NKE-hez” szöveg lép. (6) Hatályát veszti az R2. a) 3/A. § (2) bekezdése, b) 12. § (3) bekezdés második mondata. 32. § (1) A Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalról szóló 177/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 10. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „h) a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közreműködésével működteti a kompetencia és munkaköralapú közszolgálati továbbképzés tervezési, beiskolázási és módszertani feladatait,” (2) Hatályát veszti a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalról szóló 177/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 10. § e)–g) pontja. (3) A Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalról szóló 177/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 10. § e)–g) pontjaiban foglalt feladatokat e rendelet 6. §-a alapján 2012. október 1-jétől a továbbiakban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem látja el. E feladatok, valamint e feladatokkal érintett jogviszonyokban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal általános jogutódja, ide nem értve a foglalkoztatottak tekintetében a munkajogi jogutódlást. 33. § Hatályát veszti a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 20. § (1) bekezdés a) pont második fordulata, b) pontja, c) pontjában az „a közigazgatási versenyvizsgák” szövegrész, valamint f) pontja. 34. § Hatályát veszti a) a köztisztviselők továbbképzéséről és a közigazgatási vezetőképzésről szóló 199/1998. (XII. 4.) Korm. rendelet, b) a közigazgatási felsővezetői képzésről szóló 40/2010. (II. 26.) Korm. rendelet. 35. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök