← Magyarország

273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelete a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről.

Röviden

Ez a rendelet a közszolgálati tisztviselők továbbképzését szabályozza, meghatározva a képzések típusait, a szervezeti kereteket és a résztvevők kötelezettségeit.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Főbb pontok

Jogszabály szövege

273/

  1. (IX. 28.) Korm. rendelete a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről. A Kormány a közszolgálati tisztviselőkről szóló
  2. évi CXCIX. törvény
  3. §

(1)bekezdés 16. pont
  1. a)alpontjában és a 17. pont
  2. c)alpontjában foglalt felhatalmazás alapján, a 29. § tekintetében a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 84/A. §
(1a)bekezdésében, a
  1. § tekintetében a közszolgálati tisztviselőkről szóló
  2. évi CXCIX. törvény
  3. §
(5)bekezdés a) pontjában, az Alaptörvény 15. cikk
(1)bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Hatály 1. §
(1)E rendelet hatálya a közszolgálati tisztviselőkről szóló
  1. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.)
  2. és
  3. §-ában meghatározott közigazgatási szervekre, továbbá az e szerveknél foglalkoztatott kormánytisztviselőkre és köztisztviselőkre, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre, a nyilvántartásba vett továbbképzési programmal rendelkező képzőintézményekre, továbbá a személyügyi központra terjed ki.
(2)A rendelet hatálya kiterjed a kormányzati ügykezelőre, közszolgálati ügykezelőre abban az esetben, ha a munkáltató döntése alapján, vagy önként vállalt továbbképzésen vesz részt.
(3)A rendelet hatálya nem terjed ki a szakmai vezetőkre.
(4)A polgármester, helyi önkormányzati képviselő közszolgálati továbbképzése esetén e rendelet szabályait kell megfelelően alkalmazni. 2. Értelmező rendelkezések 2. §
(1)E rendelet alkalmazásában:
  1. a)akkreditált felnőttképzési intézmény: a felnőttképzésről szóló törvényben szabályozott feltételekkel akkreditált, felnőttképzést folytató intézmény;
  2. b)belső továbbképzés: a munkáltató közigazgatási szerv által folytatott szakmai továbbképzés, amely speciális intézményi vagy munkaköri ismereteket, illetve képességeket közvetít;
  3. c)belső továbbképzési program: olyan önálló tanítási vagy tananyag egységekből álló képzési program, amely speciális intézményi vagy munkaköri ismereteket, illetve képességeket közvetít;
  4. d)belső továbbképző intézmény: a munkáltató, amely a belső továbbképzést lefolytatja;
  5. e)egyéni továbbképzési terv: a közszolgálati tisztviselő tárgyévre meghatározott tanulmányi kötelezettségeinek és egyéni fejlesztési igényeinek teljesítését biztosító képzési terv;
  6. f)éves továbbképzési terv: a munkáltatónál foglalkoztatott kormánytisztviselők, köztisztviselők egyéni továbbképzési terveinek összessége;
  7. g)képzésfejlesztés: a közszolgálati továbbképzési programokban felhasznált szakanyagok létrehozása, a képzés során alkalmazott oktatásmódszertan, a képzések követelményrendszerének megfelelő tanmenet és a képzésekben felhasznált tananyagok, oktatási segédanyagok fejlesztése;
  8. h)közszolgálati továbbképzési program: általános közigazgatási ismeretek megszerzésére irányuló, a közigazgatási szakvizsgára való felkészülést moduláris rendszerben szolgáló, továbbá a jogalkalmazás javítására irányuló továbbképzések, melyek fejlesztéséről és megvalósításáról a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: NKE) gondoskodik;
  9. i)közszolgálati vezetőképzés: a közigazgatási szervek vezetői utánpótlásképzése, a vezetők rendszeres továbbképzése és a vezetők kiválósági képzése;
  10. j)minőségirányítási szabályzat: a továbbképzés minőségirányítási szempontjából történő vezetésére és szabályozására szolgáló szabályzat, amely irányítási kézikönyvként tartalmazza a továbbképzés tervezésének, fejlesztésének, szervezésének, végrehajtásának és ellenőrzésének eljárásait;
  11. k)minősített továbbképzési program: az előírt szakmai és vizsgakövetelményeknek megfelelő, minőségtanúsított képzési program, amely önálló tanítási vagy tananyag egységekből áll és lehetővé teszi a képzés kimeneti követelményének teljesítéséhez szükséges ismeretek elsajátítását;
  12. l)minősített továbbképzési program megvalósítása: a minősített programok meghatározott követelményrendszere alapján zajló továbbképzési tevékenység, amely magában foglalja a képzésszervezési feladatok ellátását, illetve az oktatáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítását a kitűzött oktatási célok megvalósítása érdekében;
  13. m)nyilvántartásba vételi eljárás: a belső továbbképzést folytató munkáltató továbbképzési jogosultságának kérelemre történő jegyzékbe vétele;
  14. n)szakmai továbbképzési program: a közigazgatási szerveknél betöltött munkakörökhöz kapcsolódó szakmai és kompetenciafejlesztő képzések, amelyekről a munkáltató gondoskodik a minősített programjegyzékre felvett felsőoktatási továbbképzésekkel, felnőttképzéssel vagy belső továbbképzéssel;
  15. o)tanulmányi pont: a közszolgálati továbbképzésben végzett tanulmányi munka mértékegysége, amely a továbbképzési programok, illetve az egyes kurzusok vonatkozásában, arányaiban kifejezi azt a tanulmányi munkaórát, amely meghatározott ismeretek elsajátításához, a követelmények teljesítéséhez szükséges;
  16. p)továbbképzési időszak: a továbbképzési kötelezettségek teljesítésére rendelkezésre álló négy éves időszak;
  17. q)továbbképzési modul: a továbbképzési rendszerben meghatározott programot alkotó logikailag összetartozó ismeretanyagok, önállóan is elsajátítható tanulási egységek;
  18. r)továbbképzési programminősítés: a képzőintézmények által fejlesztett továbbképzési programok kérelemre történő, a célcsoportok alkalmazására való testre szabásának vizsgálata, minőségi megfelelőségének tanúsítása.
(2)E rendeletben meghatározott továbbképzési programjegyzéken szereplő minősített programok a honvédelmi és rendvédelmi szerveknél foglalkoztatottak képzése esetén igénybe vehetők.
(3)A nemzetközi kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó speciális szakmai ismeretek, készségek megszerzésére irányuló kül- és belföldi képzésre, illetve nemzetközi konferenciára, tanulmányútra a belső továbbképzési programra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 3. A közszolgálati továbbképzés ágazati irányítása A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter feladatai 3. §
(1)A kormánytisztviselő, köztisztviselő továbbképzése állami feladat.
(2)A kormánytisztviselők, köztisztviselők továbbképzésének, vezetőképzésnek ágazati irányítása a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) feladata.
(3)A miniszter irányítási jogkörében különösen:
  1. a)felügyeli a továbbképzés és vezetőképzés intézményrendszerének működését és minőségirányítási rendszerét;
  2. b)felügyeli az NKE módszertani és minőségirányítási tevékenységét;
  3. c)az e rendelet alapján minősített továbbképzési programot központilag előírt képzési, továbbképzési, átképzési és vezetőképzési programnak nyilváníthat;
  4. d)egyetértési jogot gyakorol minősített továbbképzési program – ágazati miniszter által – központilag előírt képzési, továbbképzési, átképzési és vezetőképzési programmá nyilvánításával kapcsolatban;
  5. e)jóváhagyja az NKE által a megvalósított közszolgálati továbbképzésekről és a közszolgálati vezetőképzésekről készített beszámolót;
  6. f)jóváhagyja a személyügyi központ által az éves továbbképzési tervek végrehajtásáról elkészített jelentést;
  7. g)kiadja a továbbképzés minőségirányítási szabályzatát,
  8. h)a 14. §
(11)bekezdésében és
(13)
(15)bekezdéseiben, valamint a 16. §
(3)bekezdésében foglaltakkal szemben jogsértésre hivatkozással öt munkanapon belül benyújtott panaszt elbírálja.
  1. A közszolgálati továbbképzés szervezetrendszere Közigazgatási Továbbképzési Kollégium
  2. §
(1)A Közigazgatási Továbbképzési Kollégium (a továbbiakban: KTK) a miniszter továbbképzéssel összefüggő feladatait segítő szakmai tanácsadó és véleményező testülete.
(2)A KTK elnöke az NKE mindenkori rektora, a KTK tagjait – az NKE rektorának javaslatára – a miniszter kéri fel. A KTK tagjainak megbízatását a miniszter – az NKE rektorának javaslatára – indokolás nélkül visszavonhatja.
(3)A KTK működési rendjének szabályait ügyrendjében állapítja meg.
(4)A KTK feladatai:
  1. a)meghatározza a közszolgálati továbbképzési és vezetőképzési programokat és azok követelményrendszerét;
  2. b)véleményezi az NKE által a megvalósított közszolgálati továbbképzésekről és a közszolgálati vezetőképzésekről készített beszámolót;
  3. c)véleményezi a személyügyi központ által az éves továbbképzési tervek végrehajtásáról elkészített jelentést;
  4. d)dönt a továbbképzési programok programjegyzékébe való nyilvántartásba vételéről vagy törléséről. Személyügyi központ 5. § A személyügyi központ, középirányítói szerepkörében eljárva a közszolgálati továbbképzési rendszer működtetésében a következő feladatokat látja el:
  5. a)működteti a közszolgálati tisztviselők továbbképzésének országos tervezési rendszerét;
  6. b)kidolgozza a tervkészítéshez és az értékeléshez szükséges módszertani eljárásokat,
  7. c)elvégzi a továbbképzési tervek országos, ágazati és területi összesítését;
  8. d)a minősített továbbképzési programok esetében elvégzi a beiskolázási feladatokat;
  9. e)a monitoring rendszer működtetésével ellenőrzi a továbbképzési tervek végrehajtását,
  10. f)a tervek végrehajtása alapján éves összefoglaló jelentést készít;
  11. g)kialakítja a továbbképzésekkel összefüggő tervkészítési feladatok ellátását támogató informatikai alkalmazást. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem 6. § Az NKE a közszolgálati továbbképzési rendszer működtetése során az alábbi feladatokat látja el:
  12. a)a továbbképzési programok fejlesztésével összefüggő feladata körében:
  13. aa)kifejleszti, minősítésre benyújtja és fenntartja a KTK által meghatározott követelményrendszer szerinti közszolgálati továbbképzési és vezetőképzési programokat;
  14. b)a közszolgálati továbbképzési és vezetőképzési programok megvalósításával összefüggő feladatai körében:
  15. ba)az éves továbbképzési tervek alapján kialakítja oktatási programját, meghirdeti és megszervezi a közszolgálati továbbképzéseket és közszolgálati vezetőképzési programokat;
  16. bb)a közszolgálati továbbképzések és a közszolgálati vezetőképzések megvalósításáról nyilvántartás vezet, statisztikai célú adatszolgáltatást végez a személyügyi központ részére;
  17. bc)éves összefoglaló jelentést készít a miniszter részére tárgyévet követő év április 30-ig a megvalósított közszolgálati továbbképzésekről és a közszolgálati vezetőképzésekről, valamint az ezek megvalósításához felhasznált pénzügyi forrásokról;
  18. c)a továbbképzési programok minőségügyi követelményeinek biztosítása érdekében:
  19. ca)fejleszti és működteti a továbbképzés minőségirányítási rendszerét a miniszter által kiadott továbbképzés minőségirányítási szabályzata alapján;
  20. cb)a továbbképzési programok minőségének megfelelősége érdekében minőségügyi helyszíni ellenőrzéseket végez;
  21. cc)biztosítja a továbbképzésekkel összefüggő képzésmenedzsment feladatokhoz szükséges informatikai alkalmazást, valamint fejleszti és működteti az elektronikus képzési programok és vizsgák igénybevételéhez szükséges központi oktatásinformatikai rendszert;
  22. cd)a továbbképzési programok minőségügyi követelményeinek biztosítása érdekében módszertani irányelveket határoz meg, előkészíti a továbbképzés minőségirányítási szabályzatát;
  23. d)tervszerűen és rendszeresen gondoskodik a továbbképzések során közreműködő oktatók és vizsgáztatók szakmai, oktatás-módszertani és felnőtt-oktatói továbbképzéséről;
  24. e)működteti a továbbképzési programok minősítésének rendszerét. A minősített továbbképzési programmal rendelkező képzőintézmények 7. §
(1)A felsőoktatási vagy az akkreditált felnőttképzési intézmény képzésfejlesztési feladatai körében kifejleszti, minősítésre benyújtja és fenntartja a KTK által meghatározott szakmai és kompetenciafejlesztő továbbképzési programokat.
(2)A felsőoktatási vagy az akkreditált felnőttképzési intézmény a továbbképzési programok megvalósításával összefüggő feladatai körében:
  1. a)az éves továbbképzési tervek alapján kialakítja az oktatási programját, meghirdeti és megszervezi a továbbképzéseket;
  2. b)a továbbképzések megvalósításáról nyilvántartást vezet, statisztikai célú adatszolgáltatást végez a személyügyi központ részére;
  3. c)éves összefoglaló jelentést készít a személyügyi központ részére a tárgyévet követő év március 1-jéig az általa megvalósított továbbképzésekről. A közigazgatási szerv feladatai 8. §
(1)A közigazgatási szerv elkészíti a kormánytisztviselő, köztisztviselő éves egyéni továbbképzési terveit, az egyéni tervek összesítésével elkészíti az intézmény éves továbbképzési tervét.
(2)A közigazgatási szerv gondoskodik a kormánytisztviselő, köztisztviselő munkaköri feladataihoz illeszkedő, illetve szakmai és kompetenciafejlesztő továbbképzésekről
  1. a)belső továbbképzés keretében, saját szervezetében vagy a szervezetrendszert kiszolgáló belső képzőintézmény közreműködésével,
  2. b)felsőoktatási intézmény vagy az akkreditált felnőttképzési intézmény által biztosított képzési szolgáltatással.
(3)A közigazgatási szerv a szakmai és kompetenciafejlesztő továbbképzés igénybe vételéhez köteles az NKE-től ajánlatot kérni, kivéve, ha az NKE – önállóan vagy más felsőoktatási intézménnyel, vagy állami költségvetési szervvel közösen – nem rendelkezik megfelelő továbbképzési programmal.
(4)A közigazgatási szerv belső továbbképzés-fejlesztési feladatai körében kifejleszti és az NKE részére nyilvántartásba vételre benyújtja a belső továbbképzési programokat. A belső továbbképzést végző szervezeteket az NKE a belső továbbképzési programmal együtt nyilvántartásba veszi.
(5)A közigazgatási szerv a belső továbbképzési programok megvalósításával összefüggő feladatai körében:
  1. a)az egyéni éves továbbképzési tervek alapján meghirdeti és megszervezi a belső továbbképzéseket;
  2. b)a belső továbbképzésekről statisztikai célú adatszolgáltatást végez a személyügyi központ részére.
(6)A közigazgatási szerv jogosult az általa megvalósított továbbképzéseket bármely helyi önkormányzat köztisztviselője számára belső továbbképzésként nyújtani. 5. A kormánytisztviselő, köztisztviselő továbbképzési kötelezettsége 9. §
(1)A kormánytisztviselő, köztisztviselő továbbképzési kötelezettsége a közszolgálati továbbképzési, valamint szakmai továbbképzési programokkal, illetve a vezetőképzésekben való részvétellel teljesíthető.
(2)A továbbképzések teljesítésének mérése tanulmányi pontrendszerrel történik.
(3)A felsőfokú végzettséggel rendelkező kormánytisztviselőnek, köztisztviselőnek a továbbképzési időszak alatt legalább 128 tanulmányi pontot, a középfokú végzettséggel rendelkező kormánytisztviselőnek, köztisztviselőnek legalább 64 pontot kell teljesíteni.
(4)A kormánytisztviselő, köztisztviselő a munkáltató egyetértésével és támogatásával a
(3)bekezdésben minimálisan előírtnál több pontot is teljesíthet a továbbképzési időszakban. A továbbképzési időszakra a kormánytisztviselő, köztisztviselő számára előírt pontértéken felül megszerzett tanulmányi pontokból maximum 32 pont számítható be a következő továbbképzési időszakban előírt tanulmányi pontok javára, feltéve, ha a tanulmányi többletpontok megszerzése a továbbképzési időszak utolsó 12 hónapjában történt.
(5)A tanulmányi pontok teljesítésére vonatkozó megoszlások a közszolgálati továbbképzések és a szakmai képzések között a következők:
  1. a)közigazgatási szakvizsgával nem rendelkező, vagy az alól nem mentesített kormánytisztviselő, köztisztviselő számára:
  2. aa)96 óra közszolgálati továbbképzési kötelezettség (szakvizsgára felkészülés),
  3. ab)32 óra szakmai továbbképzési kötelezettség (munkakörhöz kapcsolódó képzés);
  4. b)közigazgatási szakvizsgával rendelkező, vagy az alól mentesített kormánytisztviselő, köztisztviselő számára:
  5. ba)32 óra közszolgálati továbbképzési kötelezettség,
  6. bb)96 óra szakmai továbbképzési kötelezettség;
  7. c)közigazgatási szakvizsgával nem rendelkező, vagy az alól nem mentesített vezető számára:
  8. ca)96 óra közszolgálati továbbképzési kötelezettség (szakvizsgára felkészülés),
  9. cb)32 óra vezetőképzésen való részvételi kötelezettség;
  10. d)közigazgatási szakvizsgával rendelkező, vagy az alól mentesített vezető számára:
  11. da)32 óra közszolgálati továbbképzési kötelezettség,
  12. db)96 óra vezetőképzésen való részvételi kötelezettség;
  13. e)középfokú végzettséggel rendelkező kormánytisztviselő, köztisztviselő számára:
  14. ea)16 óra közszolgálati továbbképzési kötelezettség,
  15. eb)48 óra szakmai továbbképzési kötelezettség (munkakörhöz kapcsolódó képzés).
(6)A kormánytisztviselő, köztisztviselő által teljesített tanulmányi pontokról a továbbképzést megvalósító képzőintézmény állítja ki a tanúsítványt.
(7)A tanúsítványnak tartalmaznia kell különösen:
  1. a)a kormánytisztviselő, köztisztviselő nevét és születési nevét,
  2. b)a program megnevezését,
  3. c)a megszerzett tanulmányi pontok számát,
  4. d)a tanúsítvány kiállításának dátumát,
  5. e)a tanúsítvány kiállítójának megnevezését.
(8)A megszerzett tanulmányi pontokat a kormánytisztviselő, köztisztviselő munkáltatója tartja nyilván. A munkáltató a kormánytisztviselő, köztisztviselő által megszerzett tanulmányi pontokról, a tanulmányi kötelezettség teljesítéséről a személyügyi központ részére statisztikai célú adatszolgáltatást köteles nyújtani. 6. A továbbképzési időszak A továbbképzési időszak kezdete, tartama 10. §
(1)A kormánytisztviselő, köztisztviselő továbbképzési kötelezettsége a közigazgatási alapvizsga letételének napjával kezdődik. Amennyiben a kormánytisztviselő, köztisztviselő közigazgatási alapvizsga letétele alól mentesül, akkor a továbbképzési kötelezettség a próbaidő leteltét követő napon kezdődik.
(2)A kormánytisztviselő, köztisztviselő továbbképzése továbbképzési időszakokban történik. A továbbképzési időszak időtartama négy év.
(3)A kötelező részmunkaidőben foglalkoztatottak továbbképzési időszakát és az általuk teljesítendő tanulmányi pontok számát arányosan kell megállapítani. A továbbképzési időszak megszakadása, megszűnése 11. §
(1)A továbbképzési időszak megszakad, ha a továbbképzésre kötelezett kormánytisztviselő, köztisztviselő jogviszonya megszűnik. A továbbképzési időszak tovább folytatódik és a megszerzett pontokat a tanulmányi pontok teljesítésekor figyelembe kell venni, ha a volt kormánytisztviselő, köztisztviselő a továbbképzési időszak alatt ismételten kormányzati szolgálati, közszolgálati jogviszonyt létesít.
(2)Amennyiben a továbbképzésre kötelezett terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási segély, gyermekgondozási díj igénybe vétele miatt, vagy egyéb okból három hónapot meghaladóan fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe, vagy tartós külszolgálatot teljesít a továbbképzési időszakban szerzendő tanulmányi pontokat időarányosan kell teljesíteni.
(3)A kormánytisztviselő, köztisztviselő továbbképzési kötelezettsége megszűnik, ha a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár eléréséhez öt évnél rövidebb idő van hátra. 7. A továbbképzési kötelezettség teljesítésének finanszírozása 12. §
(1)A kormánytisztviselő, köztisztviselő számára előírt továbbképzési kötelezettségek teljesítéséhez szükséges pénzügyi forrást legalább az előírt tanulmányi kötelezettségek teljesítését biztosító mértékben a közigazgatási szerv biztosítja.
(2)A közszolgálati továbbképzés, a vezetőképzés, valamint a közigazgatási szakvizsgák költségeit a közigazgatási szerv az NKE-nek a foglalkoztatotti létszám alapján továbbképzési hozzájárulásként fizeti (normatív hozzájárulás). A normatív hozzájárulás alapja az illetményalap 73%-a, amelyet a közigazgatási szervnél minden év január 31-ig tárgyév január 1-jén foglalkoztatott kormánytisztviselők, köztisztviselők létszámának alapulvételével kell megfizetni az NKE részére. Az NKE igazolást állít ki a továbbképzési hozzájárulás megfizetéséről.
(3)Ha a közigazgatási szerv a normatív hozzájárulást megfizeti, azonban a kormánytisztviselői, köztisztviselői nem vesznek részt a továbbképzésben, az NKE utólag nem számol el a fel nem használt normatív hozzájárulás összegével, a keletkezett többletet az NKE a továbbképzési rendszer működtetésére használja fel.
(4)Ha a közigazgatási szerv közszolgálati továbbképzési, vezetőképzési vagy közigazgatási szakvizsga igényei az év folyamán meghaladják a megfizetett normatív hozzájárulást, akkor többlet normatív hozzájárulást köteles fizetni a különbözet mértékében az NKE részére. Ha a többlet normatív hozzájárulást a közigazgatási szerv nem fizeti meg, akkor az NKE nem köteles a továbbképzést biztosítani.
(5)Ha a közigazgatási szerv által megfizetett normatív hozzájárulás év végén meghaladja a foglalkoztatott kormánytisztviselők, köztisztviselők létszámarányosan befizetett normatív hozzájárulás összegét, akkor az NKE a következő továbbképzési időszakra beszámítja a többletet.
(6)A kormánytisztviselő, köztisztviselő továbbképzési kötelezettségeinek teljesítésére felhasznált költség kizárólag a programjegyzéken szereplő programok útján használható fel.
(7)Az NKE által készített beszámoló tartalmazza a továbbképzésekre és vizsgákra felhasznált forrásokat.
(8)A szakmai továbbképzési igényeket a közigazgatási szerv a programjegyzékre felvett továbbképzésekkel, felsőoktatási vagy az akkreditált felnőttképzési intézményektől megrendelés útján vagy belső továbbképzéssel teljesíti. 8. A továbbképzési programok A továbbképzési programjegyzék 13. §
(1)A kormánytisztviselő, köztisztviselő továbbképzése kizárólag továbbképzési programjegyzéken szereplő, nyilvántartásba vett programok alapján végezhető.
(2)A továbbképzési programok programjegyzékre történő nyilvántartásba vételéről, vagy törléséről az NKE javaslatára a KTK dönt. A továbbképzési programok minősítése 14. §
(1)A kormánytisztviselő, köztisztviselő szakmai továbbképzésére és kompetenciafejlesztésére irányuló továbbképzési programok programjegyzékre történő nyilvántartásba vételét sikeres minősítési eljárásnak kell megelőznie.
(2)Az NKE a továbbképzési programminősítési eljárás során vizsgálja, hogy a továbbképzési program megfelel a 17. §
(1)bekezdésben foglalt minőségirányítási követelménynek.
(3)Az NKE a képzésmódszertani és minőségirányítási eljárásokat a honlapján teszi közzé.
(4)A minősítési díjat a kérelmező szervezet a kérelem benyújtásával egyidejűleg az NKE részére fizeti meg. Az NKE a minősítési díjat a minőségirányítási rendszer működtetésére használja fel.
(5)A továbbképzési program minősítését a felnőttképzésről szóló törvény alapján akkreditált felnőttképzést folytató intézmény, illetve a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény alapján működő felsőoktatási intézmény kezdeményezheti. A programminősítésre irányuló kérelmet az NKE részére kell benyújtani.
(6)A minősítésre benyújtott továbbképzési programot az NKE a kérelmet követő 30 napon belül minősíti, a határidő egy alkalommal legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható.
(7)Az NKE megfelelő, vagy nem megfelelő minősítést állapíthat meg a minősítésre benyújtott továbbképzési programokra.
(8)Az NKE által megfelelőnek minősített továbbképzési programot a KTK nyilvántartásba veszi a programjegyzékre. Az NKE a nyilvántartásba vételről szóló értesítéssel együtt 15 napon belül írásban tájékoztatja a kérelmezőt a továbbképzési programmal teljesíthető tanulmányi pontértékről.
(9)Amennyiben a minősítés során benyújtott dokumentáció eltér a minősített továbbképzési program által meghatározott követelményrendszertől, a képzésmódszertani és minőségirányítási eljárásoktól, akkor az NKE nem megfelelő minősítést állapíthat meg a minősítésre benyújtott továbbképzési programokra.
(10)A nem megfelelőnek minősített program kérelmezőjét az NKE az általa felkért szakértő állásfoglalása alapján a továbbképzési program átdolgozására kérheti fel. A továbbképzési program átdolgozását követően ismételten benyújtható a továbbképzési program minősítésre. A továbbképzési program ismételt benyújtása során a kérelmezőt díjfizetési kötelezettség nem terheli.
(11)A továbbképzési program minősítése határozatlan ideig érvényes azzal a feltétellel, hogy amennyiben a továbbképzési program tekintetében – a megfelelőnek minősítését követő 24 hónapon belül – képzésre vonatkozó igény nem érkezik, a továbbképzési programot az NKE kérelmére a KTK törli a programjegyzékről.
(12)A minősített program szakmai tartalmának folyamatos hatályosítása a programtulajdonos feladata.
(13)A minősített programjegyzéken szereplő program tulajdonosa az NKE részére a program keretében képzettek száma után – tárgyévet követő év január 15-ig – az egy főre jutó képzési díj 2%-ának megfelelő összegű rendszerhasználati díjat fizet. Az NKE a rendszerhasználati díjat az informatikai rendszer fejlesztésére és minőségbiztosítási feladatok ellátására fordítja. A határidőre történő díjfizetés elmulasztása esetén a továbbképzési programot az NKE törli a programjegyzékről. A díj felhasználásáról az NKE évente beszámol.
(14)Amennyiben a továbbképzési programok végrehajtása során a minőségbiztosítás a program szakmai tartalmával összefüggésben nem megfelelőséget azonosít, a KTK jogosult az NKE javaslatára a továbbképzési program nyilvántartásba vételének felfüggesztésére. Felfüggesztett továbbképzési program nem szervezhető annak átdolgozásáig.
(15)A program nyilvántartásba vételének felfüggesztése esetén a továbbképzési programot a minőségbiztosítás során azonosított nem megfelelőségre tekintettel át kell dolgozni. A továbbképzési program átdolgozását követően az NKE 30 napon belül ismételten elvégezteti a minősítést. Amennyiben a továbbképzési program az ismételt minősítésen megfelel, az NKE javaslatára a KTK azonnali hatállyal megszünteti a továbbképzési program nyilvántartásba vételének felfüggesztését. Ha a továbbképzési program az újbóli átdolgozását követően sem felel meg, akkor azonnali hatállyal törlésre kerül a programjegyzékről. A belső továbbképzések egyszerűsített nyilvántartásba vétele 15. §
(1)A kormánytisztviselő, köztisztviselő tanulmányi kötelezettségének mérhetősége és a tanulmányi pontok megállapítása érdekében a belső továbbképzési programokat és a képző szervezetet is nyilvántartásba kell vetetni a továbbképzési programok jegyzékére.
(2)A belső továbbképzési programok egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárása során a belső továbbképzési program alapadatait és a képzést végző szervezet adatait kell nyilvántartásba venni a továbbképzési programok jegyzékére, valamint meg kell állapítani a programhoz rendelt tanulmányi pontértéket is.
(3)Az egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárást az NKE folytatja le, a nyilvántartásba vételről a KTK dönt.
(4)A továbbképzési program akkor vehető nyilvántartásba, ha
  1. a)a nyilvántartásba vételt belső továbbképző intézmény kezdeményezi és
  2. b)a továbbképzési program nem minősítéshez kötött.
(5)Ha a belső továbbképzési program nyilvántartásba vételére irányuló eljárásban az NKE megállapítja, hogy a továbbképzési program minősített továbbképzési programhoz tartozó ismereteket közvetít, a nyilvántartásba vételt elutasítja. Ezzel egyidejűleg a kérelmezőt tájékoztatja a továbbképzési program minősítésével kapcsolatos eljárás lefolytatásának feltételeiről.
(6)Ha a belső továbbképzésnek minősülő továbbképzési program adataiban változás áll be, a kérelmező köteles az NKE részére 15 napon belül a változás bejelentésére.
(7)A belső továbbképzési program szakmai tartalmáért és minőségéért a nyilvántartásba vételt kérelmező szervezet felel.
(8)Az egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárás esetén nem kerül sor minősítési eljárásra, a nyilvántartásba vételt kérelmező szervezetet nem terheli díjfizetési kötelezettség. A programminősítésben közreműködő szakértők 16. §
(1)A programminősítési eljárásban az NKE felkérésére szakértők működnek közre. A szakértőkről az NKE névjegyzéket vezet.
(2)A szakértői névjegyzékre az a szakértő vehető fel, aki
  1. a)felsőfokú iskolai végzettséggel,
  2. b)általános közszolgálati ismeretek területén, valamely szakigazgatási területen, a vezetőképzési vagy a felnőttképzés területén szerzett legalább 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik és
  3. c)az NKE által szervezett módszertani felkészítőn részt vett.
(3)A névjegyzéken szereplés feltétele, hogy az NKE által szervezett rendszeres módszertani felkészítőkön a szakértő részt vegyen. Amennyiben a szakértő az NKE felszólítására sem vesz részt a módszertani felkészítőkön, akkor az NKE törli a névjegyzékről. 9. A közszolgálati továbbképzések ellenőrzése (minőségirányítás) 17. §
(1)A kormánytisztviselő, köztisztviselő továbbképzésének minőségi megfelelőségének biztosítása érdekében minőségirányítási rendszert kell működtetni. A továbbképzés minőségirányítási szabályzatát – az NKE és a KTK közreműködésével – a miniszter adja ki.
(2)A kormánytisztviselő, köztisztviselő továbbképzésének minőségirányítási szabályzata előírja:
  1. a)a továbbképzési programok nyilvántartásba vételi eljárását;
  2. b)a továbbképzési programok minősítési folyamatát;
  3. c)az éves tervezés folyamatát;
  4. d)a képzéstervezés folyamatát;
  5. e)a képzésfejlesztés folyamatát;
  6. f)képzésszervezés folyamatát;
  7. g)a képzés megvalósítás folyamatát;
  8. h)a továbbképzések oktatás módszerét;
  9. i)a továbbképzések során alkalmazott oktatási és segédanyagok kialakítását;
  10. j)a továbbképzésben közreműködő oktatók oktatás-módszertani és felnőtt-oktatói felkészültségét;
  11. k)a továbbképzések megvalósításához szükséges infrastruktúra, a megfelelő oktatási környezet kialakítását;
  12. l)a számonkérési folyamatokat;
  13. m)az ismeret-ellenőrzési formák alkalmazását;
  14. n)a továbbképzési programok folyamatos hatályosítását;
  15. o)az értékelési folyamatok, résztvevői, oktatói elégedettség mérése;
  16. p)továbbképzések lebonyolításának folyamatos figyelemmel kísérését;
  17. q)a minőségügyi helyszíni ellenőrzés eljárását;
  18. r)a panaszkezelési eljárásokat;
  19. s)nem megfelelőség kezelését;
  20. t)dokumentumok és minőségügyi feljegyzések kezelését;
  21. u)folyamatok, dokumentumok szükségességét igazoló és jóváhagyó ellenőrzések, valamint elfogadási kritériumokat;
  22. v)az önértékelést, az éves működés értékelését.
(3)A kormánytisztviselő, köztisztviselő továbbképzési rendszerének felülvizsgálatát a minőségügyi szabályzatban meghatározott időszakonkénti helyszíni ellenőrzés biztosítja.
(4)Az ellenőrzési tervet két féléves ütemezéssel az NKE készíti el és a KTK hagyja jóvá.
(5)A helyszíni ellenőrzés kizárólag a minősített továbbképzési programokra terjed ki. A helyszíni ellenőrzés végzése megbízólevél alapján folytatható le, amelyet az NKE készíti el és a KTK hagy jóvá. A helyszíni ellenőrzést a KTK által megbízott és az NKE által felkészített minőségügyi auditor végezheti.
(6)Amennyiben a minőségügyi helyszíni ellenőrzés során minőségügyi auditor megállapítja, hogy a továbbképzési program eltér a minősített továbbképzési program által meghatározott követelményrendszertől, a képzésmódszertani és minőségirányítási eljárásoktól, akkor a helyszíni ellenőrzés nem megfelelőséget állapít meg.
(7)A helyszíni ellenőrzés nem megfelelőségéről az NKE tájékoztatja a továbbképzési program tulajdonosát és a KTK-t. A KTK jogosult az NKE javaslatára a nem megfelelő továbbképzési program minősítésének felfüggesztésére. Felfüggesztett továbbképzési program nem szervezhető annak átdolgozásáig.
(8)A program minősítésének felfüggesztése esetén a továbbképzési programot a minőségbiztosítás során azonosított nem megfelelőségre tekintettel át kell dolgozni. A továbbképzési program átdolgozását követően az NKE 30 napon belül ismételten elvégezteti a minősítést. Amennyiben a továbbképzési program az ismételt minősítésen megfelel, az NKE javaslatára a KTK azonnali hatállyal megszünteti a továbbképzési program minősítésének felfüggesztését. Ha a továbbképzési program az újbóli átdolgozását követően sem felel meg, akkor azonnali hatállyal törlésre kerül a programjegyzékről.
(9)Az éves helyszíni minőségügyi ellenőrzések összefoglaló jelentését az NKE az éves helyszíni ellenőrzés befejezését követő harmincadik napig készíti el és a KTK-nak ellenőrzésre megküldi. A KTK az összefoglaló értékelő jelentést a miniszternek megküldi jóváhagyásra. 10. A közszolgálati tisztviselők továbbképzésének tervezése A tervszerű továbbképzés 18. §
(1)A kormánytisztviselő, köztisztviselő továbbképzése tervszerűen, továbbképzési tervek alapján történik.
(2)Kötelező továbbképzésnek minősül minden olyan képzés, ami a továbbképzési tervekben szerepel.
(3)A közigazgatási szerv köteles a kormánytisztviselőnek, köztisztviselőnek biztosítani a éves továbbképzési tervvel összhangban a továbbképzésben való részvétel feltételeit.
(4)A továbbképzési tervek tartalmazzák a tanulmányi kötelezettség teljesítésének alapjául szolgáló közszolgálati, szakmai továbbképzési és vezetőképzési programokat.
(5)Az éves továbbképzési tervet a munkáltatói jogkör gyakorlója év közben felmerülő továbbképzési igények alapján módosíthatja. Egyéni továbbképzési terv 19. §
(1)Az egyéni továbbképzési tervek elkészítéséről a munkáltatói jogkör gyakorlója gondoskodik az éves teljesítményértékelés során. Az egyéni továbbképzési terv elkészítéshez szükséges útmutatót a személyügyi központ adja ki és teszi közzé.
(2)Az egyéni továbbképzési tervben a közigazgatási szerv köteles szerepeltetni mindazon továbbképzéseket, amelyek
  1. a)az adott munkakört betöltő kormánytisztviselő, köztisztviselő munkaköréhez és fejlesztéséhez szükséges
  2. b)a Kormány, vagy az ágazati miniszter által kormányzati érdekből elrendel,
  3. c)a kormányzati, vagy ágazati stratégiák végrehajtásához szükséges. A közigazgatási szerv éves továbbképzési terve 20. § A közigazgatási szerv éves továbbképzési terve a tárgyévben a közigazgatási szervnél foglalkoztatott kormánytisztviselők, köztisztviselők egyéni továbbképzési terveinek összesítésével keletkezik. Az éves továbbképzési tervek összesítése 21. §
(1)A közigazgatási szerv éves továbbképzési tervét a teljesítményértékelést követő 15 munkanapon belül megküldi a személyügyi központ részére.
(2)A személyügyi központ 15 munkanapon belül elvégzi az országos szintű tervösszesítést, amelynek eredményeit megküldi a KTK, valamint az NKE részére, továbbá nyilvánosságra hozza az összesített országos terveket.
(3)A közigazgatási szervek az éves tervek végrehajtásának eredményeiről, tapasztalatairól, adatairól szóló értékelő jelentésüket a tárgyévet követő március 15-ig megküldik a személyügyi központ részére. Az értékelő jelentést a közigazgatási szervek a személyügyi központ által kiadott útmutató alapján állítják össze. A személyügyi központ a beérkezett jelentések alapján tárgyévet követő év április 30-ig a miniszternek jelentést készít. 11. A kormánytisztviselők, köztisztviselők vezetői utánpótlás képzése, a vezető rendszeres továbbképzése és a vezető kiválósági képzése 22. §
(1)A közszolgálati vezetőképzés rendszere a vezetői utánpótlás képzését, a vezető rendszeres továbbképzését és a vezető magas szintű kiválósági képzését (a továbbiakban: közszolgálati vezetőképzés) foglalja magában.
(2)A közszolgálati vezetőképzés programjait az NKE fejleszti és működteti. A közszolgálati vezetőképzési programok megvalósítására az NKE jogosult. A közszolgálati vezetőképzésben alkalmazott programot, minősítést követően a KTK felveszi a minősített programjegyzékre.
(3)A közszolgálati vezetőképzésben teljesítendő programot fel kell tüntetni a vezető kormánytisztviselő, köztisztviselő éves egyéni beiskolázási tervében. 12. A 2013. évre vonatkozó átmeneti rendelkezések Átmeneti rendelkezések 23. §
(1)A személyügyi központ a
  1. évi továbbképzések tervezésének támogatására
  2. november 15-ig módszertani útmutatót bocsát ki.
(2)A közigazgatási szerv a
  1. évre vonatkozó éves továbbképzési terveit a továbbképzési programjegyzéken szereplő képzési programok kínálata alapján készíti el
  2. január 15-ig.
(3)A közigazgatási szerv a 2013. éves továbbképzési tervét 2013. január 31-ig megküldi a személyügyi központ részére. Továbbképzési kötelezettség 24. § A továbbképzési kötelezettséget 2012–2013. évben
  1. a)a közigazgatási szakvizsgára kötelezett kormánytisztviselő, köztisztviselő a közigazgatási szakvizsga sikeres letételével teljesíti,
  2. b)a közigazgatási szakvizsgával rendelkező, vagy az alól mentesített kormánytisztviselő, köztisztviselő a minősített továbbképzési programjegyzéken szereplő képzéseken való részvétellel teljesíti. 13. Záró rendelkezések 25. §
(1)Ez a rendelet – a
(2)és
(3)bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2)A 32. §
(2)és
(3)bekezdése 2012. október 1-jén lép hatályba.
(3)A 9–
  1. § és a 19–
  2. §
  3. január 1-jén lépnek hatályba.
(4)A KTK tagjainak megbízatása a KTK új tagjainak felkérésével megszűnik. A KTK új tagjait a rendelet hatálybalépését követő 60 napon belül kell felkérni.
  1. § Az első továbbképzési időszak
  2. január 1-jével indul és
  3. december 31-ig tart. A továbbképzési időszakban előírt tanulmányi pontokat időarányosan teljesítik azok a kormánytisztviselők, köztisztviselők, akiknek a továbbképzési időszak alatt keletkezik továbbképzési kötelezettségűk.
  4. § E rendeletben a Kormány személyügyi központként a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalt jelöli ki.
  5. §
(1)A közigazgatási szakvizsgáról szóló 35/
  1. (II. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) a)
  2. §
(4)bekezdésében az „A Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal” szövegrész helyébe az „Az NKE” szöveg, b) 7. §
(4)bekezdésében az „az NKE-nél” szövegrész helyébe az „a munkahelye szerint illetékes vizsgaszervezőnél” szöveg lép.
(2)Az R
  1. számú melléklete az
  2. melléklet szerint módosul.
(3)Az R
  1. számú melléklete a
  2. melléklet szerint módosul.
  3. § A felszámolók névjegyzékéről szóló 114/
  4. (V. 12.) Korm. rendelet
  5. §
(1)bekezdésében a „Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálatát” szövegrész helyébe a „Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalt” szöveg lép.
  1. § Az egyes központi államigazgatási szervek személyügyi nyilvántartási és integrált emberi erőforrás-gazdálkodási rendszeréről szóló 335/
  2. (XII. 27.) Korm. rendelet
  3. §
(1)
(2)bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „
(1)A KSzSzR – 17. §-ban meghatározott feladatok ellátásával megvalósított – szakmai üzemeltetését a Hivatal végzi.
(2)A KSzSzR működtetéséhez szükséges informatikai, műszaki feltételeket – a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. bevonásával – a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (a továbbiakban: KEK KH) biztosítja, és közreműködik a Hivatal 17. §
(1)bekezdésének b) pontjában meghatározott feladatainak ellátásában.” 31. §
(1)A közigazgatási és az ügykezelői alapvizsgáról szóló 174/
  1. (VIII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.)
  2. címe helyébe a következő cím lép: „
  3. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem alapvizsgához kapcsolódó feladatai”
(2)Az R
  1. §
(2)bekezdése a következő e)–
  1. j)pontokkal egészül ki: „
  2. e)fejleszti és működteti a Közigazgatási Továbbképzési és Vizsgaportált (a továbbiakban: Vizsgaportál);
  3. f)kidolgozza és működteti a minőségirányítási rendszert;
  4. g)tárgyévet követő év március 31-ig összefoglaló-értékelő beszámolót készít a közigazgatási alapvizsgák tapasztalatairól;
  5. h)kezeli a munkáltatói regisztrációkat;
  6. i)vizsgaportál működtetéshez technikai támogatást nyújt;
  7. j)módszertani felkészítést szervez a vizsgaszervezők és vizsgabiztosok részére.”
(3)Az R2. 3/A. §
(9)bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „
(9)Az éves helyszíni minőségügyi ellenőrzések összefoglaló jelentését az NKE az éves helyszíni ellenőrzés befejezését követő harmincadik napig készíti el. Az NKE az éves helyszíni minőségügyi ellenőrzések összefoglaló jelentését a miniszternek megküldi jóváhagyásra.”
(4)Az R
  1. melléklete a
  2. melléklet szerint módosul.
(5)Az R2. a) 3/A. §
(1)bekezdésében,
(3)bekezdésében,
(5)bekezdésében,
(6)bekezdésében, az 5. §
(2)bekezdés h) pontjában, a 9. §
(4)bekezdésében az „a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal” szövegrész helyébe az „az NKE” szöveg, b) a 13. §
(1)bekezdésében az „A Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal” szövegrész helyébe az „Az NKE” szöveg, c) 15. §
(2)bekezdésében az „a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalt” szövegrész helyébe az „az NKE-t” szöveg, d) 17. §
(1)bekezdésében az „a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalhoz” szövegrész helyébe az „az NKE-hez” szöveg lép.
(6)Hatályát veszti az R2. a) 3/A. §
(2)bekezdése, b) 12. §
(3)bekezdés második mondata. 32. §
(1)A Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalról szóló 177/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 10. §
  1. h)pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „
  2. h)a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közreműködésével működteti a kompetencia és munkaköralapú közszolgálati továbbképzés tervezési, beiskolázási és módszertani feladatait,”
(2)Hatályát veszti a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalról szóló 177/
  1. (VII. 26.) Korm. rendelet
  2. § e)–g) pontja.
(3)A Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalról szóló 177/
  1. (VII. 26.) Korm. rendelet
  2. § e)–g) pontjaiban foglalt feladatokat e rendelet
  3. §-a alapján
  4. október 1-jétől a továbbiakban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem látja el. E feladatok, valamint e feladatokkal érintett jogviszonyokban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal általános jogutódja, ide nem értve a foglalkoztatottak tekintetében a munkajogi jogutódlást.
  5. § Hatályát veszti a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/
  6. (XII. 21.) Korm. rendelet
  7. §
(1)bekezdés
  1. a)pont második fordulata,
  2. b)pontja,
  3. c)pontjában az „a közigazgatási versenyvizsgák” szövegrész, valamint
  4. f)pontja. 34. § Hatályát veszti
  5. a)a köztisztviselők továbbképzéséről és a közigazgatási vezetőképzésről szóló 199/1998. (XII. 4.) Korm. rendelet,
  6. b)a közigazgatási felsővezetői képzésről szóló 40/2010. (II. 26.) Korm. rendelet. 35. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.