28/2016. (X. 19.) MvM rendelete az Információs Hivatal hivatásos állományú tagjai Fegyelmi Szabályzatáról, a méltatlanná válás és a szolgálatképes áll

28/2016. (X. 19.) MvM rendelete az Információs Hivatal hivatásos állományú tagjai Fegyelmi Szabályzatáról, a méltatlanná válás és a szolgálatképes állapot megállapításának szabályairól, valamint a szolgálati nyugdíjasok egyenruha és rendfokozat viseléstől való eltiltásáról. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341.  §  (1)  bekezdés 23.  pont a)  alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 4. § 13. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 8–9. § tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 10. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 4. § 13. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 62–66.  § tekintetében a  rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 23. pont b) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 4. § 13. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 67. § tekintetében a  rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341.  § (1)  bekezdés 3.  pont d)  alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 4. § 13. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: I. FEJEZET A HIVATÁSOS ÁLLOMÁNY TAGJAIRA VONATKOZÓ FEGYELMI SZABÁLYOK 1. A fegyelmi felelősség 1. § (1) A  fegyelmi eljárás célja, hogy a  fegyelmi felelősség vagy annak hiánya megállapításához, továbbá a  cselekmény súlyával és az  elkövető személyével arányban álló fenyítés kiszabásához szükséges bizonyítékokat felderítse, a körülményeket tisztázza. (2) Az  Információs Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) hivatásos állománya tagja (a továbbiakban: hivatásos állomány tagja) kötelezettségszegése vétkességi fokának megállapítására a  Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 7. és 8. §-át kell alkalmazni. 2. A fegyelemsértés megalapozott gyanúja 2. § (1) A  hivatásos állomány tagja tekintetében elöljárói vagy egyéb vezetői, irányítói viszonyban állók, ha a  fegyelmi jogkör gyakorlására nem jogosultak, kötelesek a fegyelmi jogkör gyakorlóját haladéktalanul tájékoztatni a fegyelmi vétségre utaló tényről, adatról. (2) Az  (1)  bekezdésben meghatározott személyek kötelesek a  felelősség megállapításához szükséges bizonyítékok megőrzéséről és átadásáról gondoskodni, valamint a  jogsértő magatartás megszakítására a  hatáskörükbe tartozó intézkedést megtenni. 3. § (1) Fegyelmi eljárás – a  rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 181.  § (2) és (3)  bekezdésében foglalt eseteken túlmenően – kizárólag fegyelemsértés megalapozott gyanúja esetén indítható. Megalapozott a  gyanú, ha a  fegyelemsértést a  rendelkezésre álló adatok valószínűsítik, és ismert a  hivatásos állomány tagja, akinek a  kötelezettségszegés valószínűsíthetően a terhére róható. (2) Fegyelemsértésre utaló adat tudomásra jutása esetén, ha fegyelemsértés megalapozott gyanúja valamely feltétel hiányában nem állapítható meg, annak fennállását vagy hiányát a fegyelmi jogkör gyakorlójának előzetes elöljárói tényfeltárás útján kell tisztázni. Ez a vizsgálat nem irányulhat a fegyelmi eljárás szabályainak megkerülésére. 4. § Ha szolgálati tevékenységgel összefüggésben elkövetett cselekmény vagy mulasztás miatt ismert elkövetővel szemben az  illetékes hatóság már büntető- vagy szabálysértési eljárást rendelt el, a  fegyelemsértés megalapozott gyanúját mérlegelés nélkül meg kell állapítani, kivéve, ha elévülés miatt nem indítható fegyelmi eljárás. 5. § (1) A  fegyelemsértésről való tudomásszerzés akkor valósul meg, ha a  fegyelmi jogkör gyakorlója a  fegyelemsértés megalapozott gyanújáról más szerv vagy személy hivatalos tájékoztatása, jelentése vagy áttétel, feljelentés alapján tudomást szerzett, vagy azt személyes észlelés alapján megállapította. Kétség esetén a  fegyelemsértés megalapozott gyanúját alátámasztó iratnak a  fegyelmi jogkör gyakorlójánál történt hivatali iktatása vagy átvétele napját kell kezdő napnak tekinteni. (2) Az elévülést hivatalból kell vizsgálni az eljárás minden szakaszában. Ha az elévülés bekövetkezte a fegyelmi eljárás megindítása előtt kétséget kizáróan megállapítható, a  fegyelmi jogkör gyakorlója ezt a  tényt, a  fegyelmi eljárást megalapozó iraton vagy az  irathoz fűzött feljegyzésben rögzíti. Ha a  fegyelmi eljárást elrendelték, az  elévülés bekövetkeztét a fegyelmi eljárás megszüntetéséről szóló határozatban kell megállapítani. 3. A fenyíthetőséget kizáró okok 6. § (1) A fegyelmi eljárást a Hszt. 183. §-ában meghatározott fenyíthetőséget kizáró okok megállapíthatósága esetén is el kell rendelni. (2) Ha a szakértői vélemény az eljárás alá vont személy elmeműködésének kóros állapotára rámutat, haladéktalanul el kell rendelni az egészségügyi alkalmassági vizsgálatot. 7. § Ha a cselekmény miatt büntetőeljárás indult, a  fenyíthetőséget kizáró ok tekintetében a büntetőeljárásban hozott intézkedések és azok megállapításai az irányadók. 8. § (1) Ha feltehető, hogy a  hivatásos állomány tagja szolgálatát, hivatali teendőit alkohol, kábítószer vagy pszichotróp anyag hatása alatt látta el, illetve szolgálatban ilyen szert fogyasztott, vagy szolgálatra ebben az állapotban jelent meg, a  fogyasztás, illetve a befolyásoltság megállapítása érdekében a szolgálati elöljáró köteles intézkedni az erre rendszeresített technikai eszközzel történő állapotellenőrzésről. (2) Az  ellenőrzés eredménye alapján az  ellenőrzött személyt a  fogyasztás mértékéről és idejéről jegyzőkönyvben kell nyilatkoztatni. 9. § (1) A fegyelemsértő magatartás alátámasztása érdekében alkohol, kábítószer vagy pszichotróp anyag fogyasztásának, illetve a  befolyásoltság megállapítására vizeletvétel vagy véralkohol-vizsgálat céljából vérvétel, illetve orvosi vizsgálat csak akkor alkalmazható, ha az  ellenőrzött személy a  technikai eszközzel végzett ellenőrzés eredményét vitatja. (2) A  vizsgálat költségeit – ha az  az ittas vagy bódult állapotot előidéző szer fogyasztását, illetve az  attól való befolyásoltságot megerősíti – a hivatásos állomány tagja köteles megtéríteni, azokat egyebekben a Hivatal viseli. 4. Az eljárás alá vont személy 10. § (1) Az  eljárás alá vont személy a  fegyelmi eljárás során személyes adataira, szolgálati beosztására és szolgálati feladataira vonatkozó adatok közlését nem tagadhatja meg. Nem köteles azonban a felelősségét érintő kérdésekre nyilatkozni vagy olyan nyilatkozatot tenni, amellyel önmagát vagy hozzátartozóját fegyelemsértés, szabálysértés, közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés vagy bűncselekmény elkövetésével vádolná. A  nyilatkozat megtagadása esetén az ügyet a rendelkezésre álló adatok, iratok alapján kell elbírálni. (2) E  rendelet alkalmazásában hozzátartozó: az  egyeneságbeli rokon és ennek házastársa, az  örökbefogadó és nevelőszülő, az  örökbefogadott és a  nevelt gyermek, a  testvér, a  házastárs, az  élettárs és a  jegyes, a  házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, a testvér házastársa. (3) Az  eljárás alá vont személy – ha betegsége vagy igazolt távolléte ebben nem akadályozza meg – köteles a  meghallgatására kitűzött időpontban szolgálati helyén megjelenni, és eljárási cselekmények elvégzésére rendelkezésére állni. (4) Az  eljárás alá vont személy a  fegyelmi eljárás elrendelését követően az  ügyében keletkezett iratokhoz előzetes bejelentés alapján, a  fegyelmi eljárások központi ügyintézését ellátó szervezeti elem által biztosított helyen és módon, hivatali időben férhet hozzá. (5) Az  eljárás alá vont személy a  fegyelmi eljárás során eljárásjogi helyzetéről, az  egyes eljárási cselekményekkel kapcsolatos jogairól és kötelezettségeiről a vizsgálótól bármikor tájékoztatást kérhet. A vizsgálat során a korábban tett nyilatkozatát megváltoztathatja. (6) Az  eljárás alá vont személy a  fegyelmi eljárás során a  bizonyítás menetére és tartalmára bármikor indítványt terjeszthet elő, amelyről az ügy vizsgálója dönt. (7) Az eljárás alá vont személy és képviselője közvetlenül a fegyelmi jogkör gyakorlójánál indítványozhatja az elfogult vizsgáló kizárását, továbbá eljárási jogai korlátozásának kivizsgálását. 5. A vizsgálat vezetése 11. § Bizottság megbízása esetén az  egyes eljárási cselekményeket a  bizottság tagjai – egymás egyidejű tájékoztatása mellett – külön-külön is elrendelhetik, majd elvégezhetik. 12. § (1) Az  ügyben érdekeltnek kell tekinteni az  eljárás alá vont személy hozzátartozóját, az  eljárás alá vont személy alárendeltjét, azt, aki az  ügyben tanúként, szakértőként vesz vagy vett részt, továbbá azt, aki a  megbízáskor elfogultságot jelentett be vagy vele szemben az eljárás alá vont személy elfogultsági indítvánnyal élt, és a fegyelmi jogkör gyakorlója elfogultságát megállapította. (2) A  vizsgáló elfogultságát köteles bejelenteni a  fegyelmi jogkör gyakorlójának, aki haladéktalanul intézkedik új vizsgáló kijelölésére, ha annak helyt ad. 13. § (1) Ha az elfogultságot az eljárás alá vont személy vagy képviselője jelenti be, arról a fegyelmi jogkör gyakorlója három napon belül dönt, és erről írásban értesíti az eljárás alá vont személyt és képviselőjét. (2) Ha az eljárás alá vont személy vagy képviselője jelent be elfogultságot, annak elbírálásáig a vizsgáló a vizsgálatot tovább folytathatja. (3) A  fegyelmi eljárás során megállapított elfogultság miatt azokat az  eljárási cselekményeket, amelyeken az  elfogult vizsgáló részt vett, meg kell ismételni. Ettől eltérni kizárólag az  eljárás alá vont személy írásbeli beleegyezésével lehet. 6. A képviselő 14. § (1) Képviselő megbízásáról, illetve annak visszavonásáról az  eljárás alá vont személy írásban, teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt meghatalmazással rendelkezik. A  képviselő jogait az  erről szóló írásbeli meghatalmazás vizsgáló részére történő átadását követően gyakorolhatja. (2) A képviseleti jogosultságot a vizsgáló ellenőrzi, és visszautasítja azon személy képviselőként történő fellépését, aki az ügyben képviseleti jogosultságát nem igazolja. 15. § A képviselő észrevételtételi és indítványozási joga azonos az eljárás alá vont személyével. 16. § (1) Ha a  képviselő a  hivatásos állomány tagja, részvételét a  szolgálati elöljárója köteles biztosítani az  eljárási cselekményeken. Erre az időre a képviselőt szolgálatmentesség illeti meg. (2) A megbízás ellátása miatt a képviselőt hátrány nem érheti. 17. § (1) Az  eljárás alá vont személy jogi képviselettel kapcsolatos költségeit csak akkor lehet megtéríteni, ha költségeit eredeti, saját nevére kiállított számla bemutatásával igazolja. (2) Az ügyvédi munka díjának az 5000 Ft-ot meghaladó óradíjjal számított része nem téríthető meg. 7. A tanú 18. § (1) A Hivatal személyi állományába tartozó tanú köteles a fegyelmi ügyben tanúvallomást tenni. (2) Nem hallgatható ki tanúként a fegyelmi eljárásban képviselőként részt vevő, az ebben a minőségében tudomására jutott tényekre vonatkozóan. (3) A  Hivatal alkalmazásában lévő orvos, pszichológus a  hivatása körében tudomására jutott tényekről csak akkor hallgatható ki tanúként, ha a  foglalkozásánál fogva rá kötelező titoktartás alól a  jogosult előzetesen felmentette. A felmentéséről a tanú a meghallgatása előtt nyilatkozni köteles. 19. § A Hivatal munkatársának szolgálati elöljárója köteles gondoskodni arról, hogy az  érintett a  tanúkénti meghallgatáson megjelenhessen, kivéve, ha a  megjelenés fontos szolgálati okból nem biztosítható. Az akadályoztatásról a tanú szolgálati elöljárója értesíti a vizsgálót. 20. § (1) A Hivatal személyi állományába nem tartozó személyt tanúvallomásra, szembesítésre kötelezni nem lehet. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti tanút a  tervezett meghallgatása előtt a  vizsgáló tájékoztatja arról, hogy milyen ügyben és mikor kívánja meghallgatni, valamint arról, hogy a  fegyelmi ügyben nem köteles tanúvallomást tenni, de ha vallomást tesz, a meghallgatásra − választása szerint − lakhelyén vagy a Hivatal helyiségében is sor kerülhet. 21. § (1) A tanút a meghallgatása előtt tájékoztatni kell arról, hogy a) milyen ügyben kívánják meghallgatni, a tényállás szükséges mértékű ismertetésével, b) nem terheli tanúzási kötelezettség, ha nem a Hivatal állományába tartozik, c) nem köteles olyan nyilatkozatot tenni, amellyel önmagát vagy hozzátartozóját bűncselekmény, szabálysértés, közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés vagy fegyelemsértés elkövetésével vádolná, d) ha a  fegyelmi eljárás során mást bűncselekmény, szabálysértés, közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés vagy fegyelemsértés elkövetésével hamisan vádol vagy koholt bizonyítékot szolgáltat, hamis vád bűncselekményét követi el, e) a fegyelmi ügyben elkövetett hamis tanúzást törvény büntetni rendeli, f ) kérheti személyi adatainak zártan történő kezelését. (2) A  tanútól csak olyan személyes adat közlése kérhető, amely a  személye azonosításához, illetve elérhetőségéhez feltétlen szükséges. (3) Ha a  tanú adatainak zártan kezelését kérte, személyes adatait a  fegyelmi iratokhoz csatolt zárt borítékban kell kezelni, és az  eljárás jogerős befejezésekor meg kell semmisíteni. A  tanú neve helyett a  rá vonatkozó iratokban a „TANÚ” szót kell szerepeltetni, több tanú esetén sorszámozással együtt. A zártan kezelt adatokat csak az ügyben eljáró vizsgáló, a  fegyelmi jogkör gyakorlója, a  panaszt elbíráló elöljáró és kivizsgálásában részt vevő személy, valamint jogvita esetén a bíróság jogosult megismerni. 8. Szakértő 22. § (1) Szakértő közreműködése vehető igénybe, ha a  fegyelmi eljárásban a  bizonyítandó tény megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges. (2) A  Hivatal személyi állománynak kellő szakértelemmel rendelkező tagja a  szolgálati elöljárója vagy vezetője jóváhagyásával szakértőként a fegyelmi eljárásba bevonható. A szakértői tevékenység szolgálati feladat ellátásának minősül. (3) Igazságügyi szakértő akkor vehető igénybe, ha az  ügy elbírálása olyan szakismeretet igényel, amellyel a  Hivatal egyik munkatársa sem rendelkezik. (4) Szakértőként kirendelhető a  névjegyzékben szereplő igazságügyi szakértő, illetve szakértői vélemény adására feljogosított gazdasági társaság, szakértői intézmény vagy jogszabályban meghatározott állami szerv, intézmény, szervezet. 9. Egyéb közreműködők 23. § A Hivatal fegyelmi eljárással nem érintett vezetői beosztású munkatársai és beosztottai kötelesek a  fegyelmi eljárásban eseti jelleggel közreműködni, a  minősített adat védelmére és a  személyes adat kezelésére vonatkozó szabályok figyelembevételével a  vizsgáló kérésére adatot szolgáltatni, iratokat átadni, a  kért ellenőrzést vagy más vizsgálati cselekményt elvégezni. 10. A fegyelmi eljárás előkészítése 24. § A fegyelmi jogkör gyakorlója fegyelemsértésre utaló tények tudomásra jutásakor haladéktalanul megvizsgálja, hogy azok alapján fegyelemsértés megalapozott gyanúja megállapítható-e. 25. § Egyszerűsített eljárás lefolytatása esetében az  eljárás alá vont személy parancsnoki meghallgatását írásban dokumentálni kell. Jegyzőkönyvet csak abban az  esetben kell készíteni, ha azt az  eljárás alá vont személy kifejezetten kéri. 26. § (1) Ha a rendelkezésre álló adatok alapján fegyelemsértés megalapozott gyanúja egyértelműen nem állapítható meg, a megállapíthatóságának vagy hiányának tisztázására előzetes elöljárói tényfeltárás folytatható le. (2) A  cselekmény jellegétől függően az  előzetes elöljárói tényfeltárás történhet különösen szolgálati elöljárói ellenőrzéssel, az  esemény kivizsgálására tényfeltáró bizottság létrehozásával, cél- vagy témavizsgálattal, költségvetési ellenőrzéssel, iratok bekérésével, beszámoltatással vagy jelentéskéréssel. (3) Az  előzetes elöljárói tényfeltárás célját, terjedelmét és határidejét dokumentálni kell. Az  előzetes elöljárói tényfeltárás határideje harminc nap, amelyet a fegyelmi jogkör gyakorlója meghosszabbíthat. (4) Az előzetes elöljárói tényfeltárás kizárólag a cselekmény elkövetésének, fegyelemsértő jellegének valószínűsítésére és az elkövetéssel gyanúsítható személy kilétének megállapítására irányulhat. 27. § Az előzetes elöljárói tényfeltárás során az  elkövetőként valószínűsített személy is meghallgatható, és a  szolgálati tevékenysége tényszerű dokumentálása érdekében jelentéstételre kötelezhető. 28. § Ha a fegyelemsértés megalapozott gyanúja az előzetes elöljárói tényfeltárás eredményeként nem állapítható meg, vagy az ügyet korábban már elbírálták, ezt a tényt az alapul szolgáló iratra rá kell vezetni. Az ügyirat nem helyezhető el a fegyelemi iratok közé. 11. A fegyelmi eljárás elrendelése 29. § (1) A fegyelmi eljárást elrendelő határozat rendelkező része tartalmazza a) a fegyelmi eljárás elrendelésének tényét, b) a fegyelmi eljárás alá vont személy következő adatait: neve, születési helye, ideje, anyja neve, rendfokozata, beosztási helye, szolgálati beosztása, c) azt, hogy a  fegyelmi eljárást elrendelő határozattal szemben – a  Hszt. 267.  § (2)  bekezdése alapján – panasznak nincs helye, d) a kivizsgálással megbízott személy vagy bizottsági tagok nevét, valamint e) a vizsgálat lefolytatásának határidejét. (2) A  határozatban fel kell tüntetni, hogy az  eljárás alá vont személy a  vizsgálóval szemben elfogultságra alapozott kizárási indítvánnyal élhet, az  eljárás tartamára képviselőt vehet igénybe, a  keletkezett iratokba az  eljárás alatt betekinthet, azokra észrevételeket tehet, illetve azokról – a  minősített adat védelmére vonatkozó szabályok figyelembevételével – másolatot kérhet, bizonyítási indítványokat tehet, az eljárás tartama alatt az ügy vizsgálójától jogairól és kötelezettségeiről felvilágosítást kérhet. (3) A  fegyelmi eljárást elrendelő határozat indokolásában röviden meg kell határozni azt a  tényállást, amely alapján az eljárás indult, a kötelezettségszegés jellegét, jogi tartalmát és a megalapozott gyanút alátámasztó bizonyítékokat. 30. § A fegyelmi eljárás elrendeléséről szóló határozatot haladéktalanul, de legkésőbb az  eljárás alá vont személy meghallgatásáról szóló értesítéssel egyidejűleg az  eljárás alá vont személynek kézbesíteni kell. A  kézbesítéskor a Hszt. 6/A. §-a szerint kell eljárni. 12. Ügyek egyesítése, az eljárás kiterjesztése 31. § (1) Ha a fegyelmi eljárás alatt a hivatásos állomány ugyanazon tagjával szemben más cselekmény miatt újabb fegyelmi eljárást kellene indítani, vagy annak során az elrendelés szerinti tényálláson túl, más fegyelemsértés megalapozott gyanúja is felmerül, a fegyelmi jogkör gyakorlója újabb határozatban az ügyeket egyesíti vagy az eljárást kiterjeszti. (2) Szabálysértési ügy miatt folyamatban levő fegyelmi eljárás más, az eljárás alá vont személlyel szemben folyamatban lévő fegyelmi eljárással nem egyesíthető. 32. § Az egyesített, illetve kiterjesztett eljárásban a vizsgálat határideje a korábban indult eljárás határidejéhez igazodik. 13. A fegyelmi eljárás felfüggesztése 33. § (1) A  fegyelmi eljárás felfüggesztéséről indokolt határozatban kell rendelkezni, az  eljárás továbbfolytatását a felfüggesztés elrendeléséről szóló határozatra kell feljegyezni. (2) Az eljárás felfüggesztéséről, illetve továbbfolytatásáról az eljárás alá vont személyt és képviselőjét írásban értesíteni kell. 14. Az eljárás alá vont személy felfüggesztése szolgálati beosztásából 34. § (1) A  szolgálati beosztásból történő felfüggesztésről a  vizsgáló javaslatára a  fegyelmi jogkör gyakorlója határozatban rendelkezik. (2) A  fegyelemsértés súlyára tekintettel a  szolgálati beosztásból felfüggesztésnek akkor van helye, ha az  ügyben a  fegyelmi felelősség megállapítása esetén szolgálati beosztást vagy szolgálati viszonyt érintő fenyítés kiszabása várható. (3) A fegyelemsértés jellegére tekintettel a szolgálati beosztásból felfüggesztésnek akkor van helye, ha a) az eljárás alá vont személy szolgálati beosztásban hagyása akadályozhatja a  bizonyítékok beszerzését, a tényállás felderítését vagy b) az eljárás alá vont személy szolgálati beosztásban hagyása a  cselekmény jellegére vagy az  eljárás alá vont személyére tekintettel hátrányosan befolyásolná a  személyi állomány munkavégzését, a  fegyelem fenntartását. (4) A  szolgálati beosztásból történő felfüggesztés indokoltságát a  vizsgáló folyamatosan figyelemmel kíséri, és ha az  indokolttá vált, javaslatot tesz a  megszüntetésre a  fegyelmi jogkör gyakorlójának. A  szolgálati beosztásból történő felfüggesztésnek a  Hszt. 199.  § (5)  bekezdése szerinti megszüntetése esetén a  felfüggesztés megszüntetésével egyidejűleg az eljárás alá vont személy – eredeti besorolása és illetménye meghagyása mellett – a  Hivatal más szervezeti egységénél levő másik, a  besorolási osztályának és besorolási kategóriájának megfelelő szolgálati beosztásban foglalkoztatható tovább a fegyelmi eljárás befejezéséig. 15. A fegyelmi vizsgálat 35. § (1) A fegyelmi vizsgálatot az eljárást elrendelő határozatban megjelölt határidőn belül be kell fejezni. (2) A határidő meghosszabbításáról az eljárást elrendelő határozatra vezetett feljegyzéssel kell rendelkezni az eljárás alá vont személy és képviselőjének írásbeli értesítése mellett. Az értesítésre a kézbesítés szabályai az irányadók. 36. § (1) Az eljárási cselekményen történő megjelenésről szóló értesítésben meg kell jelölni az ügy tárgyát. (2) Ha a  tanúként meghallgatni kívánt személy nem a  Hivatal személyi állományának tagja, arról a  tényről, hogy tanúként kívánják meghallgatni, lakásán vagy elérhető lakcímén az ügy tárgyának megjelölésével kell értesíteni. (3) Az  írásbeli értesítés mellőzhető és az  értesítés szóban közölhető, ha az  írásbeli értesítés kézbesítése az  eljárási cselekmény tervezett időpontja előtt már nem biztosítható, és az értesített a szóbeli értesítést elfogadta. A szóbeli értesítésről feljegyzést kell készíteni, amelyet az értesítettel az eljárási cselekmény megkezdése előtt alá kell íratni vagy annak elfogadását a meghallgatási jegyzőkönyvben kell rögzíteni. (4) Az írásbeli értesítés akkor is mellőzhető, ha az eljárási cselekményről az eljárás alá vont személyt vagy képviselőjét más eljárási cselekményen való megjelenés során a vizsgáló szóban tájékoztatta, és ezt jegyzőkönyvbe foglalta. 37. § (1) A vizsgáló felhívja az eljárás alá vont személy képviselőjének figyelmét, hogy a tanú és a szakértő meghallgatásán, továbbá a helyszíni szemlén jelen lehet. (2) A képviselő az eljárási cselekményeken kérdéseket tehet fel, vagy bizonyítási indítványt tehet. 16. A bizonyítási cselekmények 38. § (1) A meghallgatási jegyzőkönyv tartalmazza a) az ügy számát és tárgyát, a meghallgatás célját, b) a meghallgatás helyét és idejét, c) a jelenlévők nevét és eljárásjogi helyzetét, d) a meghallgatott szolgálati beosztási adatait, szolgálati igazolványa számát, ezek hiányában személyi azonosító okmányának sorszámát, e) a tényállás rövid összefoglalását és a kötelezettségszegés mibenlétének megjelölését, f ) a meghallgatott nyilatkozatát a vallomástételről vagy annak megtagadásáról, ha nem köteles vallomást tenni, g) a meghallgatottnak az üggyel kapcsolatos részletes nyilatkozatát, h) a meghallgatott nyilatkozatát arról, hogy a jegyzőkönyv az általa elmondottakat helyesen tartalmazza, és azt aláírásával megerősíti, i) a meghallgatáson jelenlévők aláírásait. (2) Az eljárás alá vont személy meghallgatási jegyzőkönyve az (1) bekezdésen túlmenően tartalmazza a) az eljárás alá vont személy nyilatkozatát, hogy a  terhére rótt kötelezettségszegés közlésben foglaltakat megismerte és megértette, b) az eljárás alá vont személy jogaira és kötelezettségeire történt figyelmeztetés tényét. (3) A tanú meghallgatási jegyzőkönyvnek az (1) bekezdésen túlmenően tartalmazza a) a tanú figyelmének felhívását jogaira és kötelezettségeire, b) a tanú nyilatkozatát az eljárás alá vont személyhez fűződő viszonyáról, c) a tanú nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy adatainak zárt kezelését kéri-e. 39. § A meghallgatás során biztosítani kell, hogy az eljárás alá vont személy védekezését összefüggően előadhassa. 40. § (1) A  jegyzőkönyvet géppel írt formában kell elkészíteni. Ha a  meghallgatás helye vagy a  körülmények nem teszik lehetővé, a jegyzőkönyv kézírással vagy hangfelvétellel is rögzíthető. (2) A kézzel írott, illetve hangfelvétellel készült jegyzőkönyvet utólag géppel írt formában is le kell jegyezni. (3) A hangfelvételt digitális adathordozón, a jegyzőkönyv mellékleteként, azzal együtt meg kell őrizni. 41. § Az elkészült jegyzőkönyvben javítást – az  egyszerű betűhiba kivételével – a  hibás szöveg láthatóságának megtartása mellett, áthúzással és a javítás megszámozásával kell elvégezni. A jegyzőkönyv utolsó sora után „javítás” megjelöléssel a  számozásnak megfelelően kell a  helyes szövegváltozatot lejegyezni. A  meghallgatott javítással kapcsolatos nyilatkozatát is rögzíteni kell. 42. § Bizonyítási cselekmény megtartásáról és sorrendjéről a vizsgáló dönt. 43. § (1) Ha az  eljárás alá vont személy és a  tanú, illetve a  tanúk nyilatkozata között ellentmondás van, az  ellentmondás feloldása szembesítéssel megkísérelhető, ha megalapozottan feltehető, hogy az eredményre vezet. (2) A  szembesítésre a  meghallgatás szabályai az  irányadók azzal az  eltéréssel, hogy a  jelenlévők jogaira történt kioktatást követően először a  tanú, majd az  eljárás alá vont személy korábbi nyilatkozatát fel kell olvasni, és nyilatkoztatni kell őket, hogy fenntartják-e korábbi nyilatkozatukat. (3) Ha az  érintettek korábbi nyilatkozatukat megváltoztatják, akkor annak indokát és a  módosított nyilatkozatot jegyzőkönyvbe kell foglalni. (4) Ha nyilatkozatukat fenntartják, a  vizsgáló a  meghallgatottakat az  ellentmondásban lévő nyilatkozatok rövid megismétlésére, majd a másik felet az ezzel kapcsolatos nyilatkozatra szólítja fel. (5) Ha az eljárás alá vont személy meghallgatása során nem tesz nyilatkozatot, őt szembesíteni nem lehet. 44. § (1) A szakértő bevonásának előzetes költségeit a szakértő bevonásának indítványozója előlegezi meg. (2) A  szakértő – a  22.  § (2)  bekezdése szerinti szakértőt ide nem értve – a  tevékenységével kapcsolatban felmerült kifizetési igényét (a továbbiakban: szakértői díj) a  Hivatal nevére kiállított számlával igazolja. A  szakértői díjat az  eljárás alá vont személy viseli, ha az  eljárás figyelmeztetéssel vagy fenyítés kiszabásával zárul. Egyéb esetben a szakértői díjat a Hivatal viseli. (3) A  szakértői díj eljárás alá vont személy általi megtérítéséről a  fenyítés kiszabásáról szóló határozatban, figyelmeztetés esetén külön határozatban kell rendelkezni. (4) A  szakértői díj összegét a  határozat jogerőre emelkedését követő harminc napon belül be kell fizetni a  Hivatal pénztárába. (5) A szakértői díj megtérítésére kötelezés esetén a fegyelmi jogkört gyakorló az érintett kérelmére legfeljebb hat havi részletfizetést vagy halasztást engedélyezhet. (6) A szakértői díjat, annak meg nem fizetése esetén, a kötelezett illetményéből és egyéb járandóságából kell levonni. A Hivatal a szakértői díjat ezt megelőzően is levonhatja, ha ahhoz a kötelezett írásban hozzájárul. 45. § (1) Az igazságügyi szakértő megbízásáról, díjának és költségeinek elszámolásáról az igazságügyi szakértőkre vonatkozó jogszabályok szerint kell intézkedni. (2) A szakértőt a fegyelmi jogkör gyakorlója határozatban kéri fel szakértői vélemény elkészítésére. 46. § (1) A szakértői vélemény beérkezéséről az eljárás alá vont személyt és képviselőjét értesíteni kell. (2) Szükség esetén a szakértői vélemény tisztázására meghallgatást kell kitűzni. A meghallgatás eredményétől függően a vizsgáló kezdeményezi a szakértői vélemény kiegészítését vagy más szakértő megbízását. 47. § A vizsgáló a fegyelmi eljárás során a Hivatal valamely szervezeti eleme, más szerv vagy magánszemély birtokában lévő dolgot, iratot, tárgyi bizonyítékként csak visszaszolgáltatási kötelezettség mellett, átvételi elismervény ellenében vehet át. 17. Az iratismertetés 48. § (1) A  vizsgáló, ha a  vizsgálat határideje lejárt, vagy ha már ezt megelőzően a  tényállást tisztázta, az  eljárás alá vont személy javára, illetve terhére szolgáló körülményeket felderítette, a bizonyítékokat beszerezte, a vizsgálatot lezárja és kitűzi az iratismertetés időpontját. (2) Az eljárás alá vont vagy képviselője haladéktalanul közli a vizsgálóval, ha önhibáján kívül olyan ok merül fel, amely az  iratismertetésen való megjelenést akadályozza. Ebben az  esetben az  eljárás alá vont személy vagy képviselője kérésére az iratismertetés egyszeri alkalommal elhalasztható. (3) Az eljárás befejezését nem akadályozza, ha az eljárás alá vont személy és képviselője az iratismertetésről alapos ok nélkül vagy a (2) bekezdés szerint elhalasztott iratismertetésről távol marad. (4) A  vizsgálat befejezésének napja az  iratismertetés napja vagy a  kitűzött, de az  eljárás alá vont személy által elmulasztott iratismertetés napja. 49. § (1) Az iratismertetésről jegyzőkönyvet kell felvenni. (2) A jegyzőkönyv tartalmazza, hogy a vizsgáló a vizsgálatot befejezte és a keletkezett iratokat rendelkezésre bocsátja. Jegyzőkönyvezni kell az  eljárás alá vont személy, valamint képviselője nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy élni kíván-e tanulmányozási jogával, és tesz-e további bizonyítási indítványt. (3) Ha a vizsgáló az iratismertetés során előterjesztett bizonyítási indítványnak helyt ad, az újabb eljárási cselekmények után az iratismertetést meg kell ismételni. 18. A személyes meghallgatás és a póteljárás 50. § (1) A  fegyelmi jogkör gyakorlója a  személyes meghallgatás időpontjáról az  eljárás alá vont személyt és képviselőjét értesíti. (2) Az  értesítésben az  eljárás alá vont személy figyelmét fel kell hívni arra, hogy a  meghallgatásról alapos ok nélküli távolmaradása vagy írásbeli védekezésének a  meghallgatás időpontjáig történő előterjesztésének elmulasztása a fegyelmi határozat meghozatalát nem akadályozza. (3) A meghallgatáson az  eljárás alá vont személy és képviselője nyilatkozhat az  eljárás menetéről, a  cselekménnyel kapcsolatos felelősségéről, a bizonyítékokról és azok tartalmáról, indítványozhatja további bizonyítékok beszerzését. (4) A meghallgatásról jegyzőkönyvet kell felvenni. Ha az eljárás alá vont személy és képviselője nem jelent meg, erről jelentést kell készíteni. 51. § A személyes meghallgatás kitűzése mellőzhető, ha a) a vizsgáló javaslatot tett a fegyelmi eljárás megszüntetésére vagy b) az eljárás alá vont személy a meghallgatás mellőzését előzetesen írásban kérte. 52. § (1) Az állományilletékes parancsnok a póteljárás elrendelésékor megjelöli a szükséges bizonyítás körét, az elvégzendő eljárási cselekményeket és a póteljárás lefolytatásának határidejét. (2) A  vizsgálatot elfogultságra hivatkozással nem lehet póteljárásra utalni, ha a  vizsgálat lezárása után előterjesztett elfogultsági okról az eljárás alá vont személynek vagy képviselőjének a vizsgálat tartama alatt már tudomása volt, vagy tudomása kellett, hogy legyen. (3) A póteljárás lefolytatását követően újabb személyes meghallgatást csak az eljárás alá vont személy kérelmére kell kitűzni. 19. A fenyítés kiszabása 53. § (1) A fegyelemsértés tárgyi súlyának megítélésénél súlyosító körülményként kell figyelembe venni, ha a) a cselekmény egyidejűleg bűncselekmény, b) az eljárás alá vont személy az  ügyben folyamatosan tanúsított magatartásával több fegyelemsértést elkövetett, c) az eljárás alá vont személy az  elkövetés időpontjától számított három éven belül több alkalommal fenyítésben részesült, vagy d) az eljárás alá vont személy az elkövetés időpontjától számított három éven belül a Hszt. 185. § (1) bekezdés c) pontja szerintinél súlyosabb fenyítésben részesült. (2) Ha az eljárás alá vont személy fenyítés hatálya alatt áll, a hatályban lévő fenyítéssel azonos vagy enyhébb fenyítést kiszabni csak akkor lehet, ha az  elbírált cselekmény tárgyi súlya a  korábbinál lényegesen kisebb, vagy a  személyi körülmények azt kivételesen indokolják. 54. § (1) A  fegyelmi jogkör gyakorlója az  ügyet nem bírálhatja el, ha a  cselekménnyel arányban álló fenyítés kiszabása a  hatáskörét meghaladja. Ebben az  esetben a  személyes meghallgatást követő három napon belül az  iratokat a  fenyítés kiszabására vonatkozó javaslattal együtt a  hatáskörrel rendelkező elöljáróhoz felterjeszti. A felterjesztéshez mellékelni kell a fegyelmi határozat tervezetét. (2) A felterjesztés alapján a hatáskörrel rendelkező elöljáró a fegyelmi iratokat a kézhezvételtől számított három napon belül visszaküldi, ha a  javasolt fenyítést a  cselekménnyel arányban állónál súlyosabbnak tartja. Ebben az  esetben a fegyelmi jogkör gyakorlója öt napon belül hoz érdemi döntést az ügyben. 55. § (1) A fegyelmi ügyben hozott érdemi határozat rendelkező része tartalmazza az ügy számát, az eljárás alá vont személy nevét, szolgálati beosztását, a  terhére rótt fegyelemsértés megnevezését, a  felelősségre vonás nemét, mértékét, a végrehajtással kapcsolatos rendelkezést, valamint a jogorvoslati lehetőségről szóló tájékoztatást. (2) A  fegyelmi ügyben hozott érdemi határozat indokolásában kell összefoglalni a  megállapított tényállást, annak bizonyítékait, az  eljárás alá vont személy védekezésével kapcsolatos álláspontot, a  fenyítés kiszabásánál figyelembe vett, az  eljárás alá vont személy javára, illetve terhére értékelt körülményeket. Ki kell tűnnie a  vétkes kötelezettségszegés fennállását és a kiszabott fenyítés azzal arányban állóságát alátámasztó indokoknak. 56. § (1) A  fegyelmi eljárásban hozott érdemi határozatot a  fegyelmi jogkört gyakorló elöljáró vagy az  általa kijelölt munkatárs hirdeti ki az eljárás alá vont személynek. A határozat közlésének tényét a határozat eredeti példányára rá kell vezetni. (2) A  kézbesítést személyesen vagy postai küldeményben, hivatalos iratként kell megkísérelni, ha az  eljárás alá vont személy tartós távolléte miatt vele a  határozatot a  Hivatal helyiségében közölni nem lehet. A  kézbesítés megtörténtét, illetve annak eredménytelenségét dokumentálni kell. (3) Ha a  fegyelmi eljárást a  Hivatal belső biztonsági és bűnmegelőzési tevékenységet végző szervezeti eleme kezdeményezte, az eljárást lezáró döntésről e szervezeti elemet tájékoztatni kell. 20. Jogorvoslat 57. § (1) A határozatra rá kell vezetni, ha az eljárás alá vont személy a  fegyelmi eljárást lezáró határozat közlésekor szóban panaszt jelent be. (2) Ha a hivatásos állomány tagja panaszát indokolja, annak tartalmát kérésére jegyzőkönyvbe kell foglalni. 21. Eljárás szabálysértés esetén 58. § A hivatásos állomány tagja, ha a  hivatásos állományhoz tartozását szolgálati érdek sérelme nélkül felfedheti, azt az  eljáró szabálysértési hatósággal az  eljárás megindításakor közölni köteles, ha a  szabálysértésnek minősített magatartását szolgálattal összefüggésben vagy szolgálati helyen követte el. 59. § A fegyelmi jogkört gyakorló elöljáró a  szabálysértési hatóság megkeresése alapján állást foglal abban, hogy a  szabálysértésnek minősített cselekmény a  szolgálattal összefüggött-e vagy a  szabálysértés szolgálati helyen történt-e, és ha igen, intézkedik, a fegyelmi jogkörben elbírálható szabálysértési ügy áttételére. 60. § (1) A  hivatásos állomány tagjának állományilletékes parancsnoka a  tudomására jutott, szolgálattal össze nem függő szabálysértési ügy iratanyagát megküldi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szabálysértési hatósághoz. (2) Ha a  fegyelmi eljárásban vizsgált cselekmény fegyelmi hatáskörben el nem bírálható szabálysértés, vagy ha a  fegyelmi eljárás szabálysértés miatt indult, de az  elkövető szolgálati viszonya időközben megszűnt, az  eljárás iratait a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szabálysértési hatósághoz kell áttenni, vagy az ügy lezárásáról kell intézkedni. (3) Magyarország − magánszemély jogos érdekével szorosan összefüggő − nemzetbiztonsági érdekére tekintettel az  (1) és (2)  bekezdésben foglaltaktól az  állományilletékes parancsnok – az  elöljáró parancsnok jóváhagyása mellett – eltekinthet. 61. § (1) A  felelősségre vonás csak akkor mellőzhető, ha a  szabálysértés társadalomra veszélyessége a  cselekmény súlyára, az  elkövetés körülményeire, illetve az  eljárás alá vont személyre tekintettel annyira csekély, hogy fenyítés alkalmazása szükségtelen. (2) A  fegyelmi jogkört gyakorló elöljáró a  felelősségre vonás mellőzéséről a szabálysértés elkövetőjét értesíti, egyben felhívja figyelmét a jogkövető magatartásra. II. FEJEZET A MÉLTATLANNÁ VÁLÁS MEGÁLLAPÍTÁSA 62. § Ha a  Hszt. 222.  § (1)  bekezdése szerint az  állományilletékes parancsnok vagy a  miniszter a  hivatásos állomány tagjának fegyelmi eljárás alá nem tartozó, de a  Hszt. 86.  § (2)  bekezdés d)  pontját kimerítő magatartásáról szerez tudomást, vizsgálat keretében kell tisztáznia, hogy a hivatásos állomány tagja a) a kifogásolt magatartást tanúsította-e, a terhére rótt cselekményt elkövette-e, b) a cselekmény elkövetésében milyen körülmények hatottak közre, illetve a cselekmény megítélésénél milyen, a hivatásos állomány tagja javára és terhére szóló körülmények vehetők figyelembe, c) az a) és b) pontban foglaltak alapján a kifogásolt magatartásával milyen mértékben veszélyeztette a Hivatal működéséhez szükséges közbizalom fenntartását. 63. § Szabálysértés vagy bűncselekmény szándékos elkövetése esetén a  hivatásos szolgálatra méltatlanná válás megállapíthatóságának feltételeit – ha a  szükséges bizonyítékok már rendelkezésre állnak – minden esetben vizsgálni kell, ha fegyelmi eljárás lefolytatására nem került sor. 64. § A vizsgálat elrendelésére, lefolytatására, valamint a  résztvevők jogaira és kötelezettségeire e  rendelet fegyelmi eljárásra vonatkozó szabályait megfelelően alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy a) nincs helye előzetes elöljárói tényfeltárásnak és egyszerűsített fegyelmi eljárásnak, b) a meghallgatások jelentésbe is foglalhatók, de a  vizsgálat alá vont személy meghallgatásáról jegyzőkönyv készül, c) a befejezett büntető- vagy szabálysértési eljárásban hozott érdemi jogerős határozat ténymegállapításaihoz és következtetéseihez a vizsgálat kötve van, d) a folyamatban lévő büntető- vagy szabálysértési eljárás rendelkezésre álló bizonyítékait – ha az abban foglalt tényeket kétséget kizáróan alátámasztják, illetve nem vonták kétségbe – a  vizsgálatban fel kell használni, különösen, ha a büntetőügyben már vádirat is készült, e) az érdemi döntés meghozatalára a Hszt. 223. § (3) bekezdés szerinti határidő áll nyitva, f ) a fegyelmi eljárás jogorvoslati szabályai nem alkalmazhatók. 65. § A vizsgáló az összefoglaló jelentésben csak arról foglalhat állást, illetve az állományilletékes parancsnok, tábornok esetében a miniszter csak arról dönthet, hogy a vizsgált magatartás alapján megállapítható-e a hivatásos állományú személy hivatásos szolgálatra méltatlanná válása. 66. § (1) A  hivatásos szolgálatra méltatlanná válás kimondásának különösen akkor van helye, ha a  hivatásos állomány tagjának cselekménye a) személy vagy vagyon elleni erőszakos bűncselekménynek minősül, b) jogtalan haszonszerzésre, előny megszerzésére vagy biztosítására irányult, vagy azt eredményezte, c) garázda jellegű volt vagy a közerkölcsöt súlyosan sértette, d) a közrendet súlyosan megzavarta, e) az állampolgári jogegyenlőséget és szabadságjogokat súlyosan sértette, f ) az igazságszolgáltatás elleni bűncselekménynek minősül, g) szándékos bűncselekménynek minősül, és súlyos testi sértés vagy maradandó fogyatékosság, súlyos egészségromlás vagy életveszély, halál okozásával járt, h) ismétlődő vagy kirívóan megbotránkoztató jellege miatt a  hivatásos állomány tagjának megítélését olyan mértékben rontotta, hogy az  veszélyezteti a  Hivatal iránti közbizalmat vagy az  eredményes szolgálati tevékenységet. (2) A méltatlanság megítélésénél nyomatékosan kell figyelembe venni, ha a kifogásolt magatartás a szervezeti egység működési területén, vagy a hivatásos állományú személy lakókörnyezetében közfelháborodást, erős visszatetszést keltett. III. FEJEZET ELTILTÁS AZ EGYENRUHA VISELÉSÉTŐL ÉS A RENDFOKOZAT HASZNÁLATÁTÓL 67. § (1) A szolgálati nyugdíjas utolsó szolgálati hely szerinti állományilletékes parancsnoka, tábornok esetében a miniszter a  Hszt. 266.  § (4)  bekezdésének b)–d)  pontjában foglalt feltételek fennállását a  62.  § a) és b)  pontjában foglalt szempontok szerint vizsgálja ki a 64–65. §-nak megfelelő eljárásrendben. (2) Az  összefoglaló jelentést a  szolgálati nyugdíjas utolsó szolgálati hely szerinti állományilletékes parancsnoka, tábornok esetében a miniszter hagyja jóvá. A  jóváhagyott összefoglaló jelentés alapján a személyügyi szerv nyolc napon belül előkészíti a szolgálati nyugdíjas egyenruha viselésétől és a rendfokozat használatától történő eltiltásra vonatkozó határozatot. IV. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 68. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Lázár János s. k., Miniszterelnökséget vezető miniszter