2013. XXII. törvény a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról.

2013. XXII. törvény a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról. Az Országgyűlés a társadalom széles körét érintő egyes ipari, közmű-szolgáltatási tevékenységek nemzetgazdaságilag és társadalmilag is egyaránt kiemelkedően fontos ágazatainak és szolgáltatóinak egységes joggyakorlaton alapuló felügyeletét lehetővé tevő állami szabályozás kialakítása, az állami bevételekkel hatékonyan gazdálkodó, a közjót szolgáló, erős piacszabályozó állami szerepvállalás megteremtése, az energiafelhasználás hatékonyságának javítása, a vezetékes energiaellátás biztonsága és a fogyasztók védelme érdekében a következő törvényt alkotja: I. FEJEZET A MAGYAR ENERGETIKAI ÉS KÖZMŰ-SZABÁLYOZÁSI HIVATAL JOGÁLLÁSA ÉS FELADATAI 1. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal jogállása 1. § (1) A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) az állam villamosenergia-, földgáz- és távhőellátással, víziközmű-szolgáltatással, valamint hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díjszabályozásának előkészítésével kapcsolatos feladatait ellátó, önálló szabályozó szerv, amely csak jogszabálynak van alárendelve. (2) A Hivatal székhelye Budapest. (3) A Hivatal fejezetet irányító szervi jogállással bíró központi költségvetési szerv, amelynek költségvetése az Országgyűlés költségvetési fejezetén belül önálló címet képez. A Hivatal költségvetésének kiadási és bevételi főösszegei kizárólag az Országgyűlés által csökkenthetők. 2. § (1) A Hivatal számára feladatot csak törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály írhat elő. (2) Felügyeleti jogkörben a Hivatal döntését megváltoztatni, megsemmisíteni, valamint a Hivatalt eljárás lefolytatására kötelezni nem lehet. (3) A Hivatal a tárgykörben hatáskörrel rendelkező miniszter részére javaslatot tehet jogszabály megalkotására és módosítására, továbbá véleményezési joggal rendelkezik a 3. § (2) bekezdésében meghatározott jogszabályok hatálya alá tartozó személyt, szervezetet, valamint a feladat- és hatáskörét érintő döntések és jogszabályok előkészítése során. (4) A Hivatal elnöke a Hivatal tevékenységéről a tárgyévet követő év május 31. napjáig számol be az Országgyűlésnek, illetve külön felkérésre tájékoztatást ad az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottságának. 2. A Hivatal feladatai 3. § (1) A Hivatal ellátja mindazt a feladatot, amelyet törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály a hatáskörébe utal. (2) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a Hivatal látja el a) a földgázellátásról szóló törvény, b) a földgáz biztonsági készletezéséről szóló törvény, c) a villamos energiáról szóló törvény, d) a távhőszolgáltatásról szóló törvény, e) a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény, valamint f) a hulladékról szóló törvény és az e törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok hatálya alá tartozó szervezetek, személyek ezen jogszabályok szerinti tevékenységének felügyeletét. A törvényt az Országgyűlés a 2013. március 14-i ülésnapján fogadta el. (3) A Hivatal látja el a (2) bekezdésben meghatározott feladatkörében az általános hatályú közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktusban, az uniós jogi rendelkezésben, az ezek alapján kiadott kötelező erejű határozatban foglaltak végrehajtását. 4. § (1) A Hivatal nyilvános elektronikus információs rendszert működtet annak érdekében, hogy a 3. § (2) bekezdésében meghatározott jogszabályok hatálya alá tartozó személyek és szervezetek által a nyilvánosság felé a Hivatal közreműködése által nyújtandó információk nyilvánosan elérhetők legyenek. (2) A Hivatal a honlapján közzéteszi a) az Országgyűlés által jóváhagyott beszámolóját, b) a Hivatal elnökének egységes szerkezetbe foglalt rendeleteit, c) azokat az információkat, amelyek nyilvánosságra hozatalát jogszabály elrendeli. 3. Együttműködés a feladatellátás során, adatszolgáltatás 5. § (1) A Hivatal feladatai ellátása során együttműködik a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével, a Gazdasági Versenyhivatallal, a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal, a fogyasztóvédelmi hatóságként kijelölt szervezettel és a 3. § (2) bekezdésében meghatározott jogszabályok hatálya alá tartozó szervezetek, személyek ellenőrzését ellátó más hatósággal. A Hivatal az együttműködés érdekében együttműködési megállapodást köthet. (2) A Hivatal feladatai ellátásához és az integrációs folyamatok előmozdítása érdekében nemzetközi együttműködés keretében a külföldi szabályozó hatóságokkal együttműködési megállapodást köthet, törvény rendelkezései szerint információkat cserélhet. (3) A Hivatal köteles a 3. § (2) bekezdésében meghatározott jogszabályban előírt adatszolgáltatási és javaslattételi kötelezettségének – határidőben – eleget tenni, valamint az általa javasoltak egyeztetése során együttműködni. A Hivatal javaslatától – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – el lehet térni. (4) E szakasz alkalmazásában külföldi szabályozó hatóság az adott feladatkör tekintetében az a hatóság, amely saját országa joga alapján a Hivatal által ellátott feladatkörök valamelyikével rendelkezik. II. FEJEZET A HIVATAL SZERVEZETE ÉS GAZDÁLKODÁSA 4. A Hivatal elnöke és elnökhelyettesei 6. § (1) A Hivatal elnökét a miniszterelnök hét évre nevezi ki. Az elnök egy alkalommal ismételten kinevezhető. (2) A Hivatal legfeljebb öt elnökhelyettesét a Hivatal elnöke hét évre nevezi ki. Az elnökhelyettes ismételten kinevezhető. (3) A Hivatal elnökhelyettese felett a munkáltatói jogokat a Hivatal elnöke gyakorolja. (4) Az elnökhelyettesek feladatkörét a Hivatal szervezeti és működési szabályzata állapítja meg. 7. § (1) A Hivatal elnökének és elnökhelyettesének tisztségére nem kell pályázatot kiírni. Elnöknek és elnökhelyettesnek olyan személy nevezhető ki, aki a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben foglalt követelményeken túl felsőfokú iskolai végzettséggel és a) legalább három éves gyakorlattal rendelkezik az 1. § (1) bekezdése szerinti tevékenységi területek legalább egyikén, vagy b) legalább három éves vezetői gyakorlattal rendelkezik az államigazgatásban. (2) A Hivatal elnöke és elnökhelyettese a kinevezésében megjelölt időpontban lép munkába, ennek hiányában a munkába lépés napja a kinevezés közlését követő nap. (3) A Hivatal elnökének tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó havi keresete a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszerese. (4) A Hivatal elnökhelyettesének tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó havi keresete a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset kilencszerese. (5) A Hivatal elnökét a miniszterrel, az elnökhelyettesét a közigazgatási államtitkárral azonos juttatások illetik meg. A Hivatal elnökét és elnökhelyettesét naptári évenként negyven-negyven munkanap szabadság illeti meg. 8. § (1) A Hivatal elnökének jogviszonya megszűnik a) a kinevezési időtartam lejártával, b) halálával, c) lemondásával, d) felmentésével. (2) A Hivatal elnöke jogviszonyának megszűnését az (1) bekezdés a)–c) pontja esetén a miniszterelnök állapítja meg. (3) A miniszterelnök – a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti indokolási kötelezettség mellett – felmenti az elnököt, a) ha a 11. § (1) bekezdése szerinti összeférhetetlenséget a kinevezését, illetve az összeférhetetlenség okának felmerülését követő 30 napon belül nem szünteti meg, b) az ítélet jogerőre emelkedésének napjával, ha az elnökkel szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként az elnök bűnösségét a bíróság – szabadságvesztés vagy az elnök tevékenységének megfelelő foglalkoztatástól eltiltás büntetést tartalmazó – jogerős ítélete állapította meg, c) ha cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezték, vagy d) ha neki felróható okból, több, mint hat hónapon át nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak. 9. § (1) Az elnökhelyettes jogviszonya megszűnik a) lemondással, b) halállal, c) az elnök általi (2) bekezdés szerinti felmentéssel, d) az elnök általi (3) bekezdés szerinti visszahívással, e) az elnök és az elnökhelyettes közös megegyezésével, f) a kinevezési időtartam lejártával. (2) Az elnök felmenti az elnökhelyettest, a) ha a 11. § (1) bekezdése szerinti összeférhetetlenséget a kinevezését, illetve az összeférhetetlenség okának felmerülését követő 30 napon belül nem szünteti meg, b) az ítélet jogerőre emelkedésének napjával, ha az elnökhelyettessel szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként az elnökhelyettes bűnösségét a bíróság – szabadságvesztés vagy az elnökhelyettes tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás büntetést tartalmazó – jogerős ítélete állapította meg, c) ha cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezték, vagy d) ha neki felróható okból, több, mint hat hónapon át nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak. (3) Az elnök visszahívással is megszüntetheti az elnökhelyettes megbízását. A visszahívást nem kell indokolni. 10. § (1) A Hivatal elnöke jogviszonyának 8. § (1) bekezdés a) és c) pontja, valamint elnökhelyettese jogviszonyának 9. § (1) bekezdés a) és d) pontja szerinti megszűnése esetén megszűnéskori havi illetménye kétszeresének megfelelő összegű végkielégítésre jogosult. Ha az elnök három évnél rövidebb ideig töltötte be tisztségét, úgy a (2) bekezdésben meghatározott tilalom a megbízatás megszűnésétől számított hat hónapig áll fenn, és ebben az esetben egyhavi illetménye illeti meg végkielégítésként. (2) A Hivatal elnöke és elnökhelyettese jogviszonyának megszűnése után egy éven át a) nem létesíthet munkaviszonyt, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt olyan gazdasági társasággal, b) nem létesíthet rendszeres gazdasági kapcsolatot gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként vagy tulajdonosaként olyan gazdasági társasággal, illetve c) nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban, amelynek jogát vagy jogos érdekét a Hivatal döntése a megbízatás megszűnését megelőző három évben érintette. (3) Tekintettel a (2) bekezdés szerinti működési szektort érintő elhelyezkedési tilalomra, az elnök, illetve az elnökhelyettes megbízatásának megszűnésével egyidejűleg a megelőző 12 havi, a Hivataltól származó nettó – azaz személyi jövedelemadóval csökkentett – jövedelmének megfelelő mértékű kártalanításra jogosult. A kártalanítást a Hivatal költségvetése terhére kell megfizetni. Az ily módon megállapított kárátalány a károk megtérülése körében adómentes. (4) Amennyiben az elnökhelyettes megbízatása a 9. § (1) bekezdés d) pontja szerint szűnik meg, a megbízatás megszűnésére a közszolgálati jogviszonyban történő vezetői megbízás visszavonása esetére irányadó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. 11. § (1) Az elnök, az elnökhelyettes nem lehet a) köztársasági elnök, miniszterelnök, a Kormány tagja, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, főpolgármester, főpolgármester-helyettes, polgármester, alpolgármester, megyei közgyűlés elnöke és alelnöke, országgyűlési képviselő, az Európai Parlament tagja, b) helyi vagy megyei önkormányzati képviselő, kormánytisztviselő, párt országos vagy területi szervezetének tisztségviselője vagy politikai párttal foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy, c) a Hivatal engedélyesi, felügyeleti körébe tartozó vállalkozás vezető tisztségviselője, vezető testületének tagja, felügyelő bizottsági tagja, kivéve ha a jogviszony (tagság) jogszabályi felhatalmazás vagy kijelölés alapján áll fenn, d) olyan személy, aki a Hivatal engedélyesi, felügyeleti körébe tartozó gazdasági társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, e) olyan személy, aki a Hivatal engedélyesi, felügyeleti körébe tartozó gazdasági társaságban rendelkezik közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel, f) olyan gazdasági társaság közvetlen vagy közvetett – nyilvánosan működő részvénytársaság esetében öt százalékot meghaladó mértékű – tulajdonosa, illetve ezekkel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy, amely társaság a d) pontban meghatározott gazdasági társaságokkal megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban áll, g) olyan személy, aki az a) és b) pontok alá eső személynek a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti közeli hozzátartozója (a továbbiakban: közeli hozzátartozó), illetve a d) pont alá eső, vezetői munkakört betöltő személy közeli hozzátartozója, valamint h) olyan személy, aki a d) pontban foglaltakon kívül egyéb szervezettel, vállalkozással munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll. (2) Az (1) bekezdés d) pontja vonatkozásában nem minősül összeférhetetlennek a tudományos, oktatói tevékenység végzésére, tudományos eredmények közzétételére, illetve tudományos ismeretterjesztésre vonatkozó munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony. (3) Az elnök, az elnökhelyettes nem folytathat pártpolitikai tevékenységet, párt nevében nyilatkozatot nem tehet. 12. § A Hivatal elnöke a) rendeletben megállapítja a villamos energia rendszerhasználati díjakat és alkalmazásuk szabályait; a villamos energiáról szóló törvény szerinti elosztók közötti kiegyenlítő fizetések mértékét, a villamos energia csatlakozási díjakat és alkalmazásuk szabályait, b) rendeletben megállapítja a földgáz rendszerhasználati díjakat, a földgázellátásról szóló törvény szerinti rendszerüzemeltető által nyújtott szolgáltatás minőségének a földgáz rendszerhasználati díjakon keresztül történő ösztönzésének szabályait, a nyújtott szolgáltatás minőségétől függően alkalmazható földgáz rendszerhasználati díjakat, valamint a földgáz rendszerhasználati díjak alkalmazásának feltételeit, a földgáz csatlakozási díjakat és alkalmazásuk szabályait, c) kiadja a Hivatal szervezeti és működési szabályzatát és egyéb szabályzatait, d) irányítja a Hivatal munkaszervezetét, meghatározza létszámkeretét és a kiadmányozás rendjét, e) képviseli a Hivatalt, f) gyakorolja a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben a hivatali szervezet vezetője számára meghatározott hatásköröket, g) gyakorolja a Hivatallal közszolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban álló alkalmazottak feletti munkáltatói jogkört, h) a Hivatal költségvetése tekintetében ellátja mindazon feladatokat, amelyeket az államháztartásról szóló törvény a fejezetet irányító szerv vezetőjének hatáskörébe utal, i) törvényben kapott felhatalmazás alapján rendeletet ad ki, j) a minősített adat védelméről szóló törvény rendelkezései alapján dönt a Hivatal tevékenysége során kezelt adatok minősítéséről, k) évente beszámol az Országgyűlésnek a Hivatal munkájáról, illetve külön felkérésre tájékoztatást ad az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottságának, l) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény, törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály vagy a Hivatal szervezeti és működési szabályzata a feladatkörébe utal, m) együttműködési megállapodást köthet más állami szervekkel, tagállami felügyeleti hatóságokkal, társadalmi szervezetekkel. 13. § (1) A Hivatal elnöke törvényben, törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feladatainak ellátása során nem utasítható. Az elnök – a Hivatal törvényben meghatározott hatósági ügyei tekintetében – egyedi döntésre a Hivatalnak utasítást nem adhat. (2) A Hivatal feladatkörét érintő napirendi pontok tárgyalása esetén a Hivatal elnöke meghívásra a Kormány ülésén részt vesz. 5. A Hivatal állományába tartozó személyek foglalkoztatási jogviszonyára vonatkozó szabályok 14. § (1) A Hatóság elnöke, elnökhelyettese, valamint a Hivatal alkalmazottai a Hivatal feladatainak ellátásához közvetlenül kapcsolódó tevékenységüket közszolgálati jogviszony keretében látják el. (2) A Hivatal elnöke meghatározza a Hivatal feladatainak ellátásához szükséges munkakörök rendszerét, a feladatok ellátásához szükséges erőforrások mennyiségét, illetve a Hatóság szervezeti és működési szabályzatában jelöli ki az (1) bekezdésbe nem tartozó azon munkaköröket, amelyek betöltői feladataikat munkaviszony keretében látják el. 15. § A Hivatal elnökére, elnökhelyettesére, valamint a Hivatallal közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselőkre és közszolgálati ügykezelőkre az e törvényben foglalt eltérésekkel a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény köztisztviselőkre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. 16. § (1) A Hivatal elnöke át nem ruházható hatáskörében dönt a Hivatal köztisztviselője alapilletményének eltérítéséről, a tárgyév során módosíthatja azt, a Hivatalnál történő jogviszony létesítés kivételével a köztisztviselő munkájának tárgyévet megelőző évi minősítése, ennek hiányában teljesítményértékelése alapján. Az elnök az alapilletmény módosítása során a köztisztviselő alapilletményét legfeljebb ötven százalékkal megemelheti vagy legfeljebb húsz százalékkal csökkentett mértékben állapíthatja meg. (2) A szakmai főtanácsadói, a szakmai tanácsadói, a közigazgatási főtanácsadói és a közigazgatási tanácsadói címek aránya együttesen a Hivatal felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselőinek negyven százalékáig terjedhet. (3) A Hivatal elnöke a kimagasló teljesítményt nyújtó köztisztviselőnek a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályoktól eltérő személyi illetményt állapíthat meg. Személyi illetmény a Hivatal szervezeti és működési szabályzatában megállapított létszám legfeljebb húsz százalékáig adható a személyi juttatás előirányzata terhére. A személyi illetmény indokolás nélkül visszavonható, amely nem minősül a köztisztviselői kinevezés módosításának. (4) A napidíj mértéke a központi költségvetési törvényben meghatározott illetményalap egy munkanapra eső összegének 150%-a. Kiszámításánál havonta huszonegy munkanapot kell figyelembe venni és azt tíz forintra felkerekítve kell megállapítani. (5) A Hivatal – a cafetéria juttatás kivételével – saját hatáskörben maga határozza meg béren kívüli juttatásait. A Hivatal elnöke által adható jutalom mértékét és a béren kívüli juttatásokat szabályzatban kell meghatározni. 17. § (1) A Hivatal köztisztviselője – a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti összeférhetetlenségi szabályokban foglaltakon túl – törvény eltérő rendelkezése hiányában nem létesíthet és nem tarthat fenn tagsági viszonyt, munkaviszonyt vagy munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt, vezető tisztségviselői jogviszonyt vagy felügyelőbizottsági tagsági jogviszonyt a Hivatal feladat- és hatáskörébe tartozó tevékenységi területen működő szervezettel. (2) A Hivatal köztisztviselője öröklés kivételével nem szerezhet tulajdoni részesedést a 3. § (2) bekezdésében meghatározott jogszabályok hatálya alá tartozó szervezetben. 18. § (1) A Hivatal köztisztviselője kinevezésekor nyilatkozik a munkáltatói jogkör gyakorlójának az összeférhetetlenséggel kapcsolatos tényekről, a követelmények teljesüléséről, továbbá haladéktalanul írásban bejelenti a 17. § (2) bekezdése szerinti öröklés tényét. (2) A Hivatal köztisztviselője a kinevezése előtt, illetve öröklés útján szerzett, a 17. § (2) bekezdése szerinti tulajdoni részesedését a kinevezéstől vagy az öröklés útján történő szerzéstől számított három hónapon belül köteles elidegeníteni. (3) A Hivatal köztisztviselője a munkáltatói jogkör gyakorlójának haladéktalanul írásban bejelenti, ha a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója a) a 17. § (2) bekezdése szerinti tulajdonosi részesedéssel, vagy b) a 3. § (2) bekezdésében meghatározott jogszabályok hatálya alá tartozó szervezetben tagsági viszonnyal, munkaviszonnyal, munkavégzéssel járó egyéb jogviszonnyal, vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsági tagsági jogviszonnyal rendelkezik. (4) A (2) bekezdésben foglalt kötelezettsége teljesítéséig, illetve a (3) bekezdésben meghatározott esetben a Hivatal köztisztviselője nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely az érintett szervezetre vonatkozik. 6. Titoktartási kötelezettség 19. § (1) A Hivatal köztisztviselői kötelesek a feladatkörük ellátása során tudomásukra jutott üzleti titkot megőrizni. Ez a kötelezettség a közszolgálati jogviszony megszűnését követően is fennmarad. (2) A Hivatal köztisztviselői szakmai titokként kötelesek megőrizni a hatósági tevékenység ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott minden olyan adatot, tényt vagy körülményt, amelyet törvény előírásai szerint a Hivatal nem köteles más hatóság, illetve a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni, azt nem tehetik jogosulatlanul közzé és nem hasznosíthatják. 7. A Hivatal gazdálkodása 20. § (1) A Hivatal a feladatai ellátásával és a működésével összefüggő kiadásokat saját bevételeiből fedezi. (2) A Hivatal bevételét képezi a) a felügyeleti díj, b) a Hivatal által kiszabott bírságok, c) az igazgatási szolgáltatási díj és d) az egyéb bevételek. (3) A Hivatal által kiszabott bírságból származó bevétel a Hivatal feladat- és hatáskörébe tartozó a) tevékenységi területen működő szakemberek képzésére és tudományos-oktatási programok támogatására, b) ágazatokban működő szervezetek ügyfeleinek tájékoztatására, c) tevékenységekkel és döntésekkel kapcsolatos tájékoztatásra, tanulmányok és ismeretterjesztő anyagok készítésének és közzétételének támogatására, d) tevékenységi területen működő civil fogyasztóvédelmi szervezetek támogatására fordítható. (4) A tárgyévben a (3) bekezdés szerint rendelkezésre álló, de fel nem használt összeg a következő évre átvihető és azonos célokra felhasználható. (5) A Hivatal bevételeiből évente – a bírságból származó bevétel kivételével – legfeljebb a tárgyévi bevétel 25%-ának megfelelő mértékig tartalékot képezhet. Az így képzett tartalék kizárólag az (1) bekezdés szerinti kiadásokra használható fel, az más célra nem vonható el. (6) A Hivatal kérelemre indult eljárásáért – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. (7) Törvényben, törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban vagy törvény alapján a Hivatal határozatában megállapított, a Hivatalnak fizetendő díj és annak késedelmi kamata köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani. (8) A (2) bekezdés a)–c) pontja szerinti bevételek – a központi költségvetésről szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában – 40%-a a központi költségvetést illeti meg. III. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 8. Felhatalmazó rendelkezések 21. § Felhatalmazást kap a Hivatal elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg 1. a Hivatal elnökének rendelet kiadásában helyettesítését ellátó elnökhelyettest, 2. a Hivatal hatáskörébe tartozó, kérelemre indult eljárások tekintetében az eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékére, valamint a díjak és az egyéb bevételek beszedésére, kezelésére, nyilvántartására, visszatérítésére vonatkozó részletes szabályokat. 9. Hatályba léptető rendelkezés 22. § Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. 10. Átmeneti rendelkezések 23. § (1) A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal a Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: MEH) általános és egyetemes jogutódja. (2) A MEH elnökének és elnökhelyetteseinek megbízatása e törvény hatálybalépésének napján megszűnik. E tisztségek betöltőinek felmentési idejére és végkielégítésére a 10. §-ban foglaltakat kell alkalmazni, kivéve ha megbízatásuk megszűnésétől számított 30 napon belül kinevezik őket a Hivatal elnökévé vagy elnökhelyettesévé. (3) A MEH-nél foglalkoztatott kormánytisztviselő, kormányzati ügykezelő kormányzati szolgálati jogviszonya közszolgálati jogviszonnyá alakul át. A jogviszony átalakulása nem érinti a Hivatal létrejötte előtt keletkezett kormányzati szolgálati jogviszonyból eredő jogokat és kötelezettségeket, kivéve ha e törvény ettől eltérően rendelkezik. A jogviszony átalakulásáról a munkáltató köteles harminc napon belül a köztisztviselőt, illetve a közszolgálati ügykezelőt értesíteni. (4) A Hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselő illetmény-kiegészítésére a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 234. § (1) bekezdését kell alkalmazni azzal a feltétellel, hogy a MEH-hel e törvény hatálybalépését megelőző napon jogviszonyban álló illetmény-kiegészítése nem csökkenthető azon jogviszonya fennállásáig, amely alapján az e törvény hatálybalépése előtti illetmény-kiegészítésére jogosultságot szerzett. 24. § A tárgykörre vonatkozóan a Hivatal rendeletének hatálybalépéséig hatályban marad és alkalmazandó a MEH e törvény hatálybalépésekor hatályban lévő határozata, kivéve ha a MEH határozata hatályát veszti. A Hivatal az általa kiadott rendelet hatálybalépésével egyidejűleg köteles a tárgykörre vonatkozó határozatát visszavonni. 11. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés 25. § Az 1–3. § és a 6–21. § az Alaptörvény 23. cikke alapján sarkalatosnak minősül. 12. Az Európai Unió jogának való megfelelés 26. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, b) a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i 2009/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv. 13. Módosító rendelkezések 27. § (1) A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) II. Fejezetében a 4. §-t megelőző alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép: „A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal feladatai” (2) A Tszt. 60. § (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki: (A miniszter rendeletben) „i) állapítja meg a Hivatal miniszter részére történő adatszolgáltatási és javaslattételi kötelezettségének rendjére, módjára, tartalmára, formájára és időpontjára vonatkozó részletes szabályokat.” (3) A Tszt. 4. § (1) bekezdésében a „Magyar Energia Hivatal” szövegrész helyébe a „Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal” szöveg lép. 28. § (1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) 27. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A (4) bekezdés szerinti határozatnak megfelelő csatlakozás esetén a rendszerhasználó a Hivatal elnökének rendeletében megállapított mértékű csatlakozási díjat fizet.” (2) A Vet. 142. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A rendszerhasználati díjak mértékét és alkalmazásuk szabályait a Hivatal elnöke rendeletben állapítja meg. A rendelet kihirdetése és hatálybalépése között legalább 15 napnak el kell telnie.” (3) A Vet. 144. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1) A közcélú hálózathoz történő csatlakozással összefüggésben csatlakozási díjat kell fizetni. A csatlakozási díjak meghatározásának szempontjait, a csatlakozási díjak elemeit a Hivatal előterjesztése alapján a miniszter rendeletben állapítja meg. (1a) A csatlakozási díjak mértékét és alkalmazásának szabályait a Hivatal elnöke rendeletben állapítja meg. A rendelet kihirdetése és hatálybalépése között legalább 15 napnak el kell telnie.” (4) A Vet. 148. § (2)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(2) A 147. § (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatás mértéke 0,08 Ft/kWh. (3) A 147. § (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatás mértéke 0,07 Ft/kWh. (4) A 147. § (1) bekezdés c) pontja szerinti támogatás mértéke 1,31 Ft/kWh. (5) A 147. § (1) bekezdése szerinti pénzeszközök mértékét a következő évre várható finanszírozási igény és az elkülönített számla várható tárgyévi egyenlege alapján kell megállapítani.” (5) A Vet. XIX. Fejezetének címe helyébe a következő rendelkezés lép: „XIX. FEJEZET A HIVATAL” (6) A Vet. 159. § (1) bekezdés 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A Hivatal a villamosenergia-ellátással, a villamosenergia-ellátás biztonságának és a villamosenergia-piac hatékony működésének felügyeletével kapcsolatos feladatai körében:) „6. rendeletben határozza meg a rendszerhasználati és a csatlakozási díjakat, valamint az egyes díjak alkalmazásának feltételeit,” (7) A Vet. 170. § (2) bekezdése a következő 3. ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a miniszter, hogy) „3. a Hivatal miniszter részére történő adatszolgáltatási és javaslattételi kötelezettségének rendjére, módjára, tartalmára, formájára és időpontjára vonatkozó részletes szabályokat,” (rendeletben állapítsa meg.) (8) A Vet. 170. § (2) bekezdés 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap a miniszter, hogy) „11. rendszerhasználati díjak képzésének alapelveit, árszabályozásának kereteit, valamint csatlakozási díjak meghatározásának szempontjait és a díjak elemeit,” (rendeletben állapítsa meg.) (9) A Vet. 170. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Felhatalmazást kap a Hivatal elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg 1. a rendszerhasználati díjakat és alkalmazásuk szabályait, 2. a csatlakozási díjakat és alkalmazásuk szabályait, 3. az elosztók közötti kiegyenlítő fizetések mértékét.” (10) A Vet. 1. 3. § 13. pontjában és XIX. Fejezetének a 158. §-t megelőző alcímének címében a „Magyar Energia Hivatal” szövegrész helyébe a „Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal” szöveg, 2. 140. § (2) bekezdésében a „Hivatal határozatban” szövegrész helyébe a „Hivatal elnöke rendeletben” szöveg, 3. 142/A. § (2) bekezdésében a „Hivatal a rendszerhasználati díjakról hozott határozatában” szövegrész helyébe a „Hivatal elnöke a rendszerhasználati díjakról kiadott rendeletében” szöveg, 4. 142/A. § (3) és (6) bekezdésében a „Hivatal határozatában” szövegrész helyébe a „Hivatal elnökének rendeletében” szöveg, 5. 142/B. § (4) és (5) bekezdésében a „határozatban” szövegrész helyébe a „rendeletben” szöveg lép. 29. § (1) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: Get.) 105. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az (1) bekezdés a), c) és d) pontjai szerinti díjak országosan egységes mértékűek, azokat és alkalmazásuk szabályait a Hivatal elnöke rendeletben állapítja meg. Az (1) bekezdés b) pontja szerinti díj mértékét és alkalmazásának szabályait a Hivatal elnöke rendeletben, a földgáz rendszerhasználat árszabályozásának kereteiről szóló jogszabályban meghatározott módon, földgázelosztónként állapítja meg. A Hivatal elnöke rendeletének a kihirdetése és a hatálybalépése között legalább 15 napnak el kell telnie.” (2) A Get. 105/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A rendszerüzemeltetők a Hivatal elnökének rendeletében meghatározott rendszerhasználati díjakat, csatlakozási díjakat és áralkalmazási feltételeket kötelesek alkalmazni és honlapjukon közzétenni.” (3) A Get. 108. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A földgázszállító vagy a földgázelosztó vezetékhez történő csatlakozásért vagy a korábban vásárolt kapacitást meghaladó többletkapacitásért csatlakozási díjat kell fizetni. A csatlakozási díjak meghatározásának szempontjait, a csatlakozási díjak elemeit a Hivatal előterjesztése alapján a miniszter rendeletben állapítja meg. A csatlakozási díjakat és alkalmazásának szabályait a Hivatal elnöke rendeletben állapítja meg. A csatlakozási díj általános forgalmiadó-fizetési kötelezettségére külön törvény rendelkezései irányadók.” (4) A Get. XVI. Fejezetének címe helyébe a következő rendelkezés lép: „XVI. FEJEZET A HIVATAL” (5) A Get. XVI. Fejezetében a 126. §-t megelőző alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép: „A Hivatal feladata és hatásköre” (6) A Get. 129. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) A Hivatal részére felügyeleti tevékenységéért az engedélyesek felügyeleti díjat kötelesek fizetni, amelynek mértéke az engedélyes tevékenysége előző évi nettó árbevételének 0,06%-a. Ha a tárgyévet megelőző évben az engedélyesnek nem volt nettó árbevétele, vagy nem volt teljes évre vonatkozó nettó árbevétele, akkor éves felügyeleti díj előleget kell fizetni, amelynek mértéke a tárgyévre vonatkozó üzleti tervben az engedélyköteles tevékenységből elérni tervezett nettó árbevétel 0,06%-a. Ha a tárgyév tényleges nettó árbevétele nem azonos az üzleti tervben tervezettel, a különbözet 0,06%-ával a tárgyévet követő évben a fizetendő felügyeleti díj mértékét megfelelően módosítani kell.” (7) A Get. 133. § (1) bekezdése a következő 15. ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg) „15. a Hivatal miniszter részére történő adatszolgáltatási és javaslattételi kötelezettségének rendjére, módjára, tartalmára, formájára és időpontjára vonatkozó részletes szabályokat.” (8) A Get. XVII. Fejezete a következő 133/A. §-sal egészül ki: „133/A. § Felhatalmazást kap a Hivatal elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg 1. a rendszerhasználati díjakat, a rendszerüzemeltető által nyújtott szolgáltatás minőségének a rendszerhasználati díjakon keresztül történő ösztönzésének szabályait, a nyújtott szolgáltatás minőségétől függően alkalmazható rendszerhasználati díjakat, valamint a rendszerhasználati díjak alkalmazásának feltételeit, 2. a csatlakozási díjakat és alkalmazásuk szabályait.” (9) A Get. 1. 3. § 15. pontjában és 132. § 1. pontjában a „Magyar Energia Hivatal” szövegrész helyébe a „Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal” szöveg, 2. 67. § (3) bekezdésében a „határozatában” szövegrész helyébe az „elnökének rendeletében” szöveg, 3. 103. § (3) bekezdésében a „Hivatal határozatban” szövegrész helyébe a „Hivatal elnöke rendeletben” szöveg, 4. 108. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében a „jogszabály” szövegrész helyébe a „miniszteri rendelet” szöveg, 5. 127. § gy) pontjában a „meghatározza” szövegrész helyébe a „rendeletében meghatározza” szöveg lép. 30. § (1) A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vkszt.) 74. § (2) bekezdése a következő 9. ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben) „9. állapítsa meg a Hivatal miniszter részére történő adatszolgáltatási és javaslattételi kötelezettségének rendjére, módjára, tartalmára, formájára és időpontjára vonatkozó részletes szabályokat.” (2) A Vkszt. 3. § (1) bekezdésében a „Magyar Energia Hivatal” szövegrész helyébe a „Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal” szöveg lép. 31. § (1) A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Htv.) 88. § (3) bekezdés b) pontja a következő bc) alponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap b) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj megállapításáért felelős miniszter, hogy) „bc) a Hivatal miniszter részére történő adatszolgáltatási és javaslattételi kötelezettségének rendjére, módjára, tartalmára, formájára és időpontjára vonatkozó részletes szabályokat” (rendeletben állapítsa meg.) (2) A Htv. 47. § (4) bekezdésében a „Magyar Energia Hivatal” szövegrész helyébe a „Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal” szöveg lép. 32. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 1. § (6) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki: (Önálló szabályozó szerv) „c) a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal.” 33. § (1) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „2. § Törvény eltérő rendelkezése hiányában a Köztársasági Elnöki Hivatal, az Országgyűlés Hivatala, az Alkotmánybíróság Hivatala, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, az Állami Számvevőszék, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, a Gazdasági Versenyhivatal, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a Magyar Tudományos Akadémia Titkársága, a Magyar Művészeti Akadémia Titkársága, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, az Egyenlő Bánásmód Hatóság, a Közbeszerzési Hatóság és az Országgyűlési Őrség köztisztviselőjének és közszolgálati ügykezelőjének közszolgálati jogviszonyára is e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.” (2) A Kttv. 234. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a Gazdasági Versenyhivatalnál, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnál, a Magyar Tudományos Akadémia Titkárságánál, a Magyar Művészeti Akadémia Titkárságánál, a Közbeszerzési Hatóságnál, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáránál az illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő esetében az alapilletményének 50%-a, középiskolai végzettségű köztisztviselő esetében az alapilletményének 15%-a.” 34. § (1) A földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fbtv.) 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A miniszter a biztonsági földgázkészlet mértékét az (1) bekezdésben meghatározott keretek között – az ellátás-biztonsági kockázatok mérlegelésével, a rendelkezésre álló földgázforrások alapján, valamint a 994/2010/EU rendeletben meghatározott Megelőzési Cselekvési Tervben és a Vészhelyzeti Tervben foglaltakkal összhangban – a Hivatal elnöke javaslatának figyelembevételével határozza meg. A Hivatal javaslatát a miniszter által meghatározott határidőn belül köteles megküldeni.” (2) Az Fbtv. 1. § b) pontjában a „Magyar Energia Hivatalra” szövegrész helyébe a „Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalra” szöveg lép. 35. § A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Stv.) a) 3. § (2) bekezdés h) pontjában a „Magyar Energia Hivatal” szövegrész helyébe a „Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal” szöveg, b) 3. § (3) bekezdésében a „(2) bekezdés b)–h) pontjában” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés b)–g) pontjában” szöveg lép. 36. § A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi XLIX. törvény 22. § (3) bekezdésében, 23. §-ában, 28/A. §-ában és 41. § (4) bekezdésében a „Magyar Energia Hivatal” szövegrész helyébe a „Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal” szöveg lép. 37. § A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény 11/A. § (2) bekezdésében a „Magyar Energia Hivatal” szövegrész helyébe a „Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal” szöveg lép. 38. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény a) 5. § (2) bekezdésében a „Magyar Energia Hivatal” szövegrész helyébe a „Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal” szöveg, b) 41. § (5) bekezdésében a „Magyar Energia Hivatalt” szövegrész helyébe a „Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt” szöveg lép. 39. § A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 16. § (6) bekezdés q) pontjában a „Magyar Energia Hivatalt” szövegrész helyébe a „Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt” szöveg lép. 40. § A villamos energiával összefüggő egyes kérdésekről szóló 2008. évi LXX. törvény 3. § (3) bekezdésében a „Magyar Energia Hivatalnak” szövegrész helyébe a „Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak” szöveg lép. 41. § Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 33. §-ában a „Magyar Energia Hivatalnak” szövegrész helyébe a „Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak” szöveg lép. 42. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 29. § (3) bekezdésében az „és a Nemzeti Médiaés Hírközlési Hatóság elnöke rendeletben” szövegrész helyébe az „ , a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke rendeletben” szöveg lép. 14. Hatályon kívül helyező rendelkezések 43. § (1) Hatályát veszti a Vet. a) 141. § (4) bekezdésében az „ – a 142. § (2)–(3) bekezdésében és a 144. § (1) bekezdésében foglalt eltérésekkel – ” szövegrész, b) 141. § (8) bekezdésében a „Hivatali határozat vagy” szövegrész, c) 142. § (2) bekezdésében az „és a díjak alkalmazásának általános szabályait” szövegrész, d) 158. § (1) bekezdése, e) 161. § (1), (2), (4) és (5) bekezdése, f) 166. §-a és 167. §-a, valamint a 166. §-t megelőző alcím címe g) 168. § (4) bekezdés g) pontja, (15) bekezdése, valamint (15a) bekezdés a) pontja, h) 168. § (10) bekezdésében az „és a rendszerhasználati vagy csatlakozási díjakat megállapító” szövegrész, i) 168/A. §-a, j) 170. § (2) bekezdés 19. pont b) és d) alpontja. (2) Hatályát veszti a Get. a) 104. § (4a) bekezdésében a „vagy a Hivatal határozatának kézhezvételét” szövegrész, b) 104. § (7) bekezdésében a „Hivatali határozat vagy” szövegrész, c) 125/B. §-a, d) 129. § (1) bekezdésében a „jogállására, gazdálkodására és” szövegrész, e) 129. § (2) bekezdés c) pontjában a „ , valamint a 105. § (3) bekezdése és a 108. § (1) bekezdése szerinti eljárásban” szövegrész, f) 133. § (1) bekezdés 10. pontja. (3) Hatályát veszti a Tszt. a) 5. § (2) bekezdésében az „A Hivatal működését saját bevételeiből fedezi.” szövegrész, b) 5. § (3) bekezdése, c) 7. § (1) bekezdés e) pontja, d) 60. § (2) bekezdés a) pontja. (4) Hatályát veszti a Vkszt. a) 5. § (3) és (5) bekezdése, b) 74. § (2) bekezdés 5. pontja. (5) Hatályát veszti a Htv. a) 49. § (4) bekezdése, b) 88. § (2) bekezdés 12. pontja. (6) Hatályát veszti a Ksztv. 1. § (4) bekezdés c) pontja. Áder János s. k., Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke