56/2013. (VI. 29.) VM rendelete a Tanyafejlesztési Program előirányzat keretében nyújtott támogatás 2013. igénybevételének feltételeiről.

56/2013. (VI. 29.) VM rendelete a Tanyafejlesztési Program előirányzat keretében nyújtott támogatás 2013. igénybevételének feltételeiről. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81.  § (3)  bekezdés a)  pontjában kapott felhatalmazás alapján, az  egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § a) és b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. Értelmező rendelkezések 1. § E rendelet alkalmazásában: 1. beruházás: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a  továbbiakban: számviteli törvény) 3. § (4) bekezdés 7. pontjában meghatározott tevékenység; 2. civil szervezet: az  egyesülési jogról, a  közhasznú jogállásról, valamint a  civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 2. § 6. pontja szerinti civil szervezet; 3. egyház: a  lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az  egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény mellékletében felsorolt magyarországi egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek; 4. fejlesztés: a beruházás és a felújítás, valamint immateriális javak beszerzése; 5. felújítás: a számviteli törvény 3. § (4) bekezdés 8. pontjában meghatározott tevékenység; 6. gazdaság: a  termőföld, az  állatállomány, továbbá a  mezőgazdasági termelő tevékenységhez kapcsolódó kvóták, vagyoni értékű jogok, gépek, eszközök és készletek összessége; 7. hátrányos helyzetű kistérség: a  kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet 2. mellékletében felsorolt kistérségek; 8. helyi önkormányzatok társulása: Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény alapján létrejött önkormányzati társulás; 9. helyi termelői piac: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvényben meghatározott piac; 10. készlet: a számviteli törvény 28. § (2)–(4) bekezdésében meghatározott eszközök; 11. kis értékű eszköz: a számviteli törvény 80. § (2) bekezdése szerint számított tárgyi eszköz; 12. külterületi földút: a  helyi önkormányzat tulajdonában lévő, szám nélküli, csak helyrajzi számmal ellátott, szilárd burkolattal nem rendelkező külterületi út; 13. leghátrányosabb helyzetű kistérség: a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet 2. mellékletében felsorolt kistérségek; 14. megújuló energiaforrás: a  villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 3.  § 45.  pontja szerinti energiaforrás; 15. megyei tanyafelmérés: tanyás térségben a tanyás külterületek átfogó, az adott megyére kiterjedő felmérése, amely magába foglalja a  korábbi felmérések, a  tanyavilágot érintő addigi intézkedések bemutatását, valamint a  tanyákkal kapcsolatos helyzetfeltárást a  tanyai gazdálkodás feltételeinek és a  tanyai életkörülmények feltérképezésével; 16. mezőgazdasági tevékenység: a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a  3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I.  melléklete szerinti – az  adózás rendjéről szóló törvény 2003. évi XCII. törvény 16.  § (3) bekezdés d) pontja alapján az állami adóhatósághoz bejelentett – 01.1, 01.2, 01.3, 01.4, 01.5, 01.6 és 01.7 alágazatba tartozó tevékenység; 17. mezőgazdasági tevékenységből származó bevétel: a  mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdálkodó gazdaságából kikerült termékek értékesítéséből, a  gazdálkodó által nyújtott szolgáltatásból származó bevételeknek, valamint az  egységes területalapú támogatás, a  költségek fedezetére és a  fejlesztési célra folyósított támogatás bevételként figyelembe vett része és az  egyéb mezőgazdasági jogcímen folyósított támogatások együttes összege; 18. mobil eszköz: olyan eszköz, amely eredetileg felállított helyéről bármikor elmozdítható, leszerelhető és más helyen eredeti állapotban, működőképesen újra üzembe helyezhető; 19. nehéz helyzetben lévő vállalkozás: az  európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 6. §-a szerinti vállalkozás; 20. önkormányzati konzorcium: együttes pályázat benyújtása céljából az  önkormányzatok által alapított – a pályázati eljárás teljes szakaszában egyetemleges felelősségű – közösség; 21. összes bevétel: a számviteli törvény 72–75. §-a, és 77. §-a, továbbá a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény VI. fejezet 16. § (1)–(4), a 17. § (1)–(2) bekezdése, valamint a 2. számú melléklet I. fejezet 1., 2., 4., 5., 6., 9., 10. pontjai, valamint az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 9. számú melléklet 14. pontja szerint meghatározott bevételek; 22. saját forrás: a pályázó által a támogatott fejlesztéshez biztosított pénzbeli önrész, amelybe az államháztartás alrendszereiből pályázati úton nyújtott támogatás nem számít be, kivéve a támogatást igénylő költségvetési szervnek vagy irányító szervének költségvetésében az adott célra előirányzott összeget; 23. számviteli bizonylat: a számviteli törvény 166. §-ában foglaltaknak megfelelően előállított bizonylatok; 24. tanya: az a külterületi lakott ingatlan, amely az ingatlan-nyilvántartásban tanya jogi jellegként, művelés alól kivett területként, külön alrészleten kivett területként van nyilvántartva, vagy megfelel a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 3. § b) pontjában meghatározott fogalomnak; 25. tanyagazdaság: állandóan lakott külterületi fekvésű mezőgazdasági birtok, amelynek részei a  lakó- és gazdasági épületekkel beépített tanyatelek és az  ahhoz közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó (más helyrajzi számú földrészleten található), a  település közigazgatási területén lévő, vagy – a  közigazgatási egységtől függetlenül – a  tanya 30 km-es körzetén belül található művelt termőföldterületek, valamint gazdálkodási funkcióit kiegészíthetik a termékfeldolgozás és a vendégfogadás létesítményei; 26. tanyai piacszövetkezet: azon szövetkezet, amely alapszabályában rögzítésre került, hogy főtevékenységként tanyasi termékek előállításával, felvásárlásával, feldolgozásával, értékesítésével, vagy továbbértékesítésével foglalkozik; 27. tanyai termék: a tanyagazdaságban előállított mezőgazdasági termék; 28. tanya-tó: a  tanyagazdaság területéhez kapcsolódó, a  helyi adottságokhoz alkalmazkodó minimum 100 m2, maximum 5000 m2 alapterületű, multifunkcionális jellegű, elsődlegesen önellátó haltermelő létesítmény; 29. tanyás település: Bács-Kiskun megye, Békés megye, Csongrád megye, Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun Szolnok megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye összes települése, továbbá Pest megye Ceglédi, Dabasi, Gyáli, Monori, Nagykátai, Nagykőrösi, Ráckevei, Szigetszentmiklósi, Vecsési járásának települései; 30. tanyás térség: Bács-Kiskun megye, Békés megye, Csongrád megye, Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye összes járása, továbbá Pest megye Ceglédi, Dabasi, Gyáli, Monori, Nagykátai, Nagykőrösi, Ráckevei, Szigetszentmiklósi, Vecsési járása; 31. tájfajta: a  regionális, környezeti, helyi ökológiai feltételekhez természetes módon alkalmazkodott, és génerózió által veszélyeztetett növényfajok honos fajtái; a  szántóföldi növényfajok esetében a  tájfajták állami elismeréséről, valamint vetőmagvaik előállítási és forgalmazási feltételeiről szóló miniszteri rendelet, a  zöldségnövény fajok esetében a  zöldségnövény fajok tájfajtáinak és házikerti fajtáinak elismeréséről, valamint vetőmagvaik előállítási és forgalomba hozatali feltételeiről szóló miniszteri rendelet és a  gyümölcsnövény fajok esetében a  gyümölcs tájfajták állami elismeréséről, valamint szaporítóanyagaik előállítási és forgalomba hozatali feltételeiről szóló miniszteri rendelet által meghatározott fajok; 32. tárgyi eszköz: a számviteli törvény 26. § (1) bekezdésében meghatározott eszközök; 33. társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az  országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott település: a  társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az  országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendeletben meghatározott település; 34. védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajta: a  védett őshonos mezőgazdasági állatfajták és a  veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták körének megállapításáról   szóló 4/2007. (I. 18.) FVM–KvVM együttes rendelet 1. és 2. számú mellékletében szereplő mezőgazdasági állatfajták. 2. A támogatás jellege és célterületei 2. § (1) Az e rendelet szerinti támogatás pályázati eljárás keretében igényelhető, vissza nem térítendő támogatás. (2) Támogatás vehető igénybe a) a  tanyák, valamint az  alföldi tanyás térségek megőrzését és fejlesztését célzó települési és térségi fejlesztésekhez (a továbbiakban: 1. célterület), b) a  tanyák és az  alföldi tanyás térségek megőrzése, fejlesztése érdekében a  tanyagazdaságok fejlesztéséhez (a továbbiakban: 2. célterület), c) a  tanyák és az  alföldi tanyás térségek megőrzése, fejlesztése érdekében a  tanyával rendelkező, mezőgazdasági tevékenységet igazoltan nem folytató tanyán élő lakosok számára gazdaság indításához (a továbbiakban: 3. célterület), valamint d) a  tanyák, valamint az  alföldi tanyás térségek megőrzése, fejlesztése érdekében a  villany nélküli tanyák lakóépületének alapvető villamosenergia-ellátását biztosító egyéni fejlesztésekhez (a  továbbiakban: 4. célterület). (3) Az 1. célterület keretében az alábbi célokra igényelhető támogatás: a) tanyai termékek piacra jutásának elősegítése az alábbi alcélok szerint: aa) tanyai termékek város-vidék együttműködés keretében történő piacra juttatása, ab) tanyai termékek értékesítését biztosító önkormányzati fenntartású helyi termelői piacok létesítése, fejlesztése, ac) tanyai termékek értékesítését biztosító önkormányzati boltok létesítése, fejlesztése, ad) tanyai termékek feltárása, ae) tanyai termékek védjegy- és minőségtanúsítási rendszerének bevezetése, fejlesztése, af ) tanyagazdaságokat összefogó, a termékeik piacra jutását segítő, a termékeik magasabb hozzáadott értékét biztosító vertikális integrációk, önkormányzati tulajdonú helyi, kisléptékű feldolgozó kapacitások létrehozása, fejlesztése, ag) tanyagazdák számára nyújtott, a  piacra jutást, a  termelést és helyi feldolgozást, a  közvetlen értékesítést segítő szolgáltatások biztosítása; b) tanyai termékek piacra jutásának elősegítése fővárosi piacokon és tanyás térség megyei jogú városának piacain az alábbi alcélok szerint: ba) tanyai termékek város–vidék együttműködés keretében történő piacra juttatása, bb) tanyai termékek értékesítését biztosító önkormányzati fenntartású helyi termelői piacok létesítése, fejlesztése, bc) tanyai termékek értékesítését biztosító önkormányzati boltok létesítése, fejlesztése, bd) tanyai termékek feltárása, be) tanyai termékek védjegy- és minőségtanúsítási rendszerének bevezetése, fejlesztése; c) tanyás térség külterületi földútjainak karbantartását, rendszeres felújítását biztosító vontatott munkagépek, eszközök beszerzése; d) villany nélküli tanyák villamosenergia-ellátását biztosító önkormányzati fejlesztések; e) tanyagondnoki szolgálatok fejlesztése az alábbi alcélok szerint: ea) a tanyagondnoki szolgálatok tevékenységének fejlesztése, eb) tanyagondnokokat összefogó civil szervezetek fejlesztése, ec) mobil egészségügyi szűrővizsgálatok végzésének szervezése tanyai lakosok számára; valamint f ) megyei tanyafelmérések elvégzése. (4) A 2. célterület keretében az alábbi célokra igényelhető támogatás: a) tanyai lakóépület felújítása, b) gazdálkodási célú épületek felújítása, építése, c) gazdálkodási gépek, kisgépek, eszközök fejlesztése, beszerzése, d) karám, kerítés létesítése, felújítása, e) szaporító anyag vásárlása, beszerzése, f ) állatállomány kialakítása, bővítése, g) tanyai termékek feldolgozását biztosító feldolgozó kapacitások létesítése, fejlesztése, h) tanyagazdaságok energetikai megújítása, i) egészséges ivóvíz beszerzéséhez szükséges létesítmények beruházása, j) környezetkímélő, egyedi szennyvíz-kezelés és elhelyezése, k) tanyai lakó- és vagyonbiztonsági eszközök, rendszerek, valamint a  biztonságot fokozó kommunikációs eszközök beszerzése, telepítése, valamint l) tanya-tó kialakítása. (5) A 3. célterület keretében az alábbi célokra igényelhető támogatás: a) tanyai lakóépület felújítása, b) gazdálkodási célú épületek felújítása, építése, c) gazdálkodási gépek, kisgépek, eszközök fejlesztése, beszerzése, d) karám, kerítés létesítése, felújítása, e) szaporító anyag vásárlása, beszerzése, f ) állatállomány kialakítása, bővítése, g) tanyai termékek feldolgozását biztosító feldolgozó kapacitások létesítése, fejlesztése, h) tanyagazdaságok energetikai megújítása, i) egészséges ivóvíz beszerzéséhez szükséges létesítmények beruházása, j) környezetkímélő, egyedi szennyvíz-kezelés és elhelyezése, k) tanyai lakó- és vagyonbiztonsági eszközök, rendszerek, valamint a  biztonságot fokozó kommunikációs eszközök beszerzése, telepítése, valamint l) tanya-tó kialakítása. (6) A 4. célterület keretében a villany nélküli tanyák lakóépületének alapvető villamosenergia-ellátását biztosító egyéni fejlesztésre igényelhető támogatás. (7) A  (3)  bekezdés a) és b)  pontjában meghatározott célokra nyújtott támogatás a  Szerződés 87. és 88.  cikkének a  de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: általános de minimis rendelet) szerinti csekély összegű támogatásnak minősül. (8) A  (4) és (5)  bekezdésben meghatározott célokra nyújtott támogatás az  EK-Szerződés 87. és 88.  cikkének a  mezőgazdasági termelőágazatban nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2007. december 20-i 1535/2007/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: mezőgazdasági de minimis rendelet) szerinti csekély összegű támogatásnak minősül. 3. A támogatás igénybevételének feltételei 3. § (1) Pályázat benyújtására jogosultak: a) a  2.  § (3)  bekezdés a)  pontjában meghatározott célra irányuló fejlesztés esetén tanyás települések önkormányzatai, önkormányzati konzorciumai, önkormányzatai által alapított, a  tanyás településeken székhellyel rendelkező gazdasági társaságok, a  tanyás településeken székhellyel rendelkező és ott működő civil szervezetek, a tanyás településeken székhellyel rendelkező tanyai piacszövetkezetek, valamint a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara tanyás térségekben működő megyei szervezetei, valamint az általuk alapított gazdasági társaságok, b) a  2.  § (3)  bekezdés b)  pontjában meghatározott célra irányuló fejlesztés esetén fővárosi kerületek önkormányzatai, önkormányzati konzorciumai, és önkormányzatai által alapított gazdasági társaságok, illetve a  tanyás térségekbe tartozó megyei jogú városok helyi önkormányzatai, önkormányzati konzorciumai és önkormányzatai által alapított, a tanyás településeken székhellyel rendelkező gazdasági társaságok, c) a  2.  § (3)  bekezdés c)  pontjában meghatározott célra irányuló fejlesztés esetén a  tanyás települések önkormányzatai, önkormányzati konzorciumai, valamint tanyás térségek helyi önkormányzati társulásai, d) a  2.  § (3)  bekezdés d)  pontjában meghatározott célra irányuló fejlesztés esetén a  tanyás települések önkormányzatai, önkormányzati konzorciumai és tanyás térségek helyi önkormányzati társulásai, e) a  2.  § (3)  bekezdés e)  pont ea), valamint ec)  alpontjában meghatározott célra irányuló fejlesztés esetén a tanyás települések önkormányzatai és tanyás települések helyi önkormányzati társulásai, egyházak, tanyás térségekben működő önálló jogi személyiséggel rendelkező egyházi szervek, tanyás térségekben működő civil szervezetek, f ) a  2.  § (3)  bekezdés e)  pont eb)  alpontjában meghatározott célra irányuló fejlesztés esetén a  tanyás térségekben működő tanyagondnoki feladatokat ellátó civil szervezetek, g) a 2. § (3) bekezdés f ) pontjában meghatározott célra irányuló fejlesztés esetén a tanyás térségekben az adott megyében székhellyel, vagy telephellyel rendelkező agrár- és vidékfejlesztési felsőoktatási intézmények, mezőgazdasági és vidékfejlesztési intézetek, valamint kutatóintézetek. (2) A  2.  § (4)  bekezdésében meghatározott célterületre irányuló fejlesztés esetén pályázat benyújtására az a mezőgazdasági tevékenységet végző őstermelő, egyéni vállalkozó vagy családi gazdálkodó jogosult, aki tanyás települések valamelyikén a) e rendelet hatálybalépését megelőző időponttól kezdve életvitelszerűen – az ingatlan-nyilvántartás szerint – a  saját, vagy a  házastársa, vagy testvére, vagy valamely egyenes ági leszármazottja, vagy egyenes ági felmenője, vagy a családi gazdaság valamely tagjának tulajdonában lévő tanyán, mint lakóhelyén él, b) a tanyagazdaságban igazoltan mezőgazdasági tevékenységet folytat, és c) a  2010., 2011. és 2012. évi összes bevétele átlagának legalább 50%-a mezőgazdasági tevékenységből származott és a 2010., 2011. és 2012. évi mezőgazdasági tevékenységből származó bevételének átlaga nem haladta meg a nettó nyolcmillió forintot. (3) A 2. § (5) bekezdésében meghatározott célterületre irányuló fejlesztés esetén pályázat benyújtására az a tanyán élő magánszemély, őstermelő jogosult, aki tanyás települések valamelyikén a) e rendelet hatálybalépését megelőző időponttól kezdve életvitelszerűen – az ingatlan-nyilvántartás szerint – a  saját, vagy a  házastársa, vagy testvére, vagy valamely egyenes ági leszármazottja, vagy egyenes ági felmenője, vagy a családi gazdaság valamely tagjának tulajdonában lévő tanyán, mint lakóhelyén él, és b) a  2010., 2011. és 2012. évi mezőgazdasági tevékenységből származó bevételének átlaga nem haladta meg a bruttó hatszázezer forintot. (4) A 2. § (6) bekezdésében meghatározott célterületre irányuló fejlesztés esetén pályázat benyújtására az a tanyán élő lakos jogosult, aki tanyás települések valamelyikén a) e  rendelet hatálybalépését megelőző időponttól kezdve életvitelszerűen – az  ingatlan-nyilvántartás szerint – a  saját, vagy a  házastársa, vagy testvére, vagy valamely egyenes ági leszármazottja, vagy egyenes ági felmenője tulajdonában lévő tanyán, mint lakóhelyén él, és b) az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett tanyai lakóépület villamosenergia-ellátással nem rendelkezik. (5) A  támogatás igénybevételének előfeltétele, hogy a  pályázó legkésőbb a  pályázat benyújtásáig a  mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a  továbbiakban: Tv.) szerinti nyilvántartásba vételi kötelezettségének eleget tegyen, vagy igazolja, hogy kérelmezte nyilvántartásba vételét a  Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) által vezetett Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerbe. 4. § (1) Támogatás igénybevételére az a 3. § szerinti pályázó jogosult, a) aki a pályázat benyújtásakor nem rendelkezik lejárt esedékességű adótartozással – kivéve, ha az adóhatóság számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett és azt a  vonatkozó döntés hitelesített másolatával igazolja – vagy adók módjára behajtandó köztartozással, b) akinek a  pályázat benyújtásakor nincs költségvetési támogatás jogosulatlan igénybevétele miatt jogerős döntéssel megállapított köztartozása, c) aki a  pályázat benyújtásakor nem áll csőd-, felszámolási, végelszámolási eljárás alatt, természetes személy esetén nem áll gazdálkodási tevékenységével összefüggő végrehajtási eljárás alatt, vagy a  helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló törvény hatálya alá tartozó pályázó esetén nem áll adósságrendezési eljárás alatt, d) aki a  támogatás tárgyának, a  támogatás összegének, a  fejlesztés megvalósítási helyének, és időpontjának nyilvánosságra hozatalához hozzájárul, e) aki az  információs önrendelkezési jogról és az  információszabadságról szóló törvény alapján pályázatában feltüntetett adatainak kezeléséhez, valamint adatainak monitoring tevékenységhez történő felhasználásához hozzájárul, és f ) az a)–e) pontban foglaltakról a pályázatában nyilatkozik. (2) A  2.  § (3)  bekezdés a) és b)  pontjában meghatározott célra irányuló támogatásigénylés esetén a  támogatás igénybevételének további feltétele, hogy a pályázó a) a pályázat benyújtásának időpontjában nem minősül nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak, b) a pályázat benyújtását megelőző kettő pénzügyi évben és a folyamatban lévő pénzügyi évben nem használta fel az általános de minimis rendeletben meghatározott 200 000 euró összegű támogatási keretét, és c) a  pályázat benyújtását megelőző kettő és a  folyamatban lévő pénzügyi évben kapott valamennyi, az általános de minimis rendelet hatálya alá tartozó csekély összegű támogatás euróban kifejezett összegéről, a  támogatóról, a  támogatási, vagy egyéb szerződés számáról és a  támogatástartalomról szóló határozat számáról, valamint az a)–b) pontban foglaltakról a pályázatában nyilatkozik. (3) A  2.  § (4)  bekezdésben meghatározott célterületre irányuló támogatásigénylés esetén a  támogatás igénybevételének további feltétele, hogy a pályázó a) a  pályázat benyújtását megelőző kettő és a  folyamatban lévő pénzügyi évben nem használta fel a mezőgazdasági de minimis rendeletben meghatározott 7500 euró összegű támogatási keretét, b) a pályázat benyújtásának időpontjában nem minősül nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak, c) a  2010., 2011. és 2012. évi összes bevétele átlagának legalább 50%-a mezőgazdasági tevékenységből származott és a 2010., 2011. és 2012. évi mezőgazdasági tevékenységből származó bevételének átlaga nem haladta meg a nettó nyolcmillió forintot, és d) a b)–c) pontban foglaltakról a pályázatában nyilatkozik. (4) A  2.  § (5)  bekezdésben meghatározott célterületre irányuló támogatásigénylés esetén a  támogatás igénybevételének további feltétele, hogy a pályázó a) a  pályázat benyújtását megelőző kettő és a  folyamatban lévő pénzügyi évben nem használta fel a mezőgazdasági de minimis rendeletben meghatározott 7500 euró összegű támogatási keretét, b) a  2010., 2011. és 2012. évi mezőgazdasági tevékenységből származó bevételének átlaga nem haladta meg a bruttó hatszázezer forintot, c) a  tanyagazdaság fenntartását a  fejlesztés befejezésének a  hatósági szerződésben foglalt időpontjától számítva legalább 3 évig vállalja, és d) a b)–c) pontban foglaltakról a pályázatában nyilatkozik. (5) A  2.  § (6)  bekezdésben meghatározott célterületre irányuló támogatásigénylés esetén a  támogatás igénybevételének további feltétele, hogy a pályázó lakóépülete villamosenergia-ellátással ne rendelkezzen, és erről a pályázatában nyilatkozzon. 5. § A 4. §-ban foglalt feltételek teljesítése esetén sem jogosult támogatás igénybevételére az a pályázó, aki a pályázat benyújtását és a  pályázat kiírását megelőző három naptári éven belül az  államháztartás valamely alrendszeréből támogatásban részesült és az  elnyert támogatásról szóló szerződés rendelkezéseit, feltételeit megszegte, a szerződésben foglalt kötelezettségét nem teljesítette, kivéve a vis maior esetét. 4. A támogatás forrása és mértéke 6. § (1) A támogatás forrása a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény 1. melléklet XII. Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet 20. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 3. Agrár célelőirányzatok alcím, 5. Tanyafejlesztési Program jogcímcsoport céljaihoz rendelt, a pályázati felhívásban meghatározott keretösszeg. (2) A 2. § (3) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a 2. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott célokra igénybe vehető támogatás összegét a pályázati felhívás kihirdetése hónapjának első napján érvényes, az Európai Központi Bank által közzétett forint/euró átváltási árfolyam alapján kell euróban meghatározni. (3) A  célterületeken belül az  egyes célokra igénybe vehető támogatás legmagasabb összegét a  pályázati felhívások tartalmazzák. (4) Az igényelhető támogatás mértéke a) az  1. célterület esetében az  összes jogosult (elszámolható) költség – a  támogatási keret lekötésének mértékétől, vagy a  pályázó által az  előírtnál nagyobb arányú saját forrás vállalásától, vagy pedig a pályázatban el nem számolható költségelemek szerepeltetésétől függően – legfeljebb 90%-a, b) a  2. célterület és a  3. célterület esetén az  összes jogosult (elszámolható) költség – a  támogatási keret lekötésének mértékétől, vagy a pályázó által az előírtnál nagyobb arányú saját forrás vállalásától, vagy pedig a  pályázatban el nem számolható költségelemek szerepeltetésétől függően – a  pályázat benyújtásának időpontjában 40. életévét betöltött pályázó esetében legfeljebb 75%-a, a  pályázat benyújtásának időpontjában 40. életévét be nem töltött pályázó esetében legfeljebb 90%-a, c) a 4. célterület esetében az összes jogosult (elszámolható) költség legfeljebb 100%-a. (5) A  támogatás csak abban az  esetben igényelhető az  általános forgalmi adó (a  továbbiakban: ÁFA) összegét is tartalmazó fejlesztési összköltség alapján, ha a  pályázónak a  támogatásból megvalósított cél kapcsán ÁFA visszaigénylési joga nincs. 5. A pályázat benyújtása 7. § (1) Az  egyes célterületekre vonatkozóan külön pályázati felhívás és pályázati adatlap készül, amelyeket az  agrárpolitikáért és agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter (a  továbbiakban: miniszter) jóváhagyását követően a  miniszter által vezetett minisztérium (a  továbbiakban: minisztérium) a  kormányzati portálon és a  Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (a  továbbiakban: NAKVI) a  saját honlapján – e  rendelet hatálybalépését követő tíz naptári napon belül – tesz közzé. (2) A pályázatokat az elektronikus felületen kitöltött pályázati adatlapon – a pályázati felhívásban megadott határidőig és módon, az abban előírt tartalommal és mellékletekkel – a NAKVI részére egy eredeti és két másolati példányban kell benyújtani. (3) Az egyes célterületeken belül egy pályázó egy célra kizárólag egy pályázatot nyújthat be. (4) A  NAKVI a  formai vagy tartalmi szempontból hiányosan benyújtott pályázatok tekintetében, a  pályázatok beérkezését követő tizenöt naptári napon belül, egy alkalommal, tíz naptári napos határidő kitűzésével hiánypótlásra szólítja fel a pályázót. 6. A pályázat elbírálása 8. § (1) A  miniszter a  pályázatokra vonatkozó döntés előkészítése érdekében véleményező szervként szakértőkből álló Bíráló Bizottságot állít fel. A Bíráló Bizottság tagjait a miniszter kéri fel, és működési rendjét a miniszter állapítja meg. (2) A pályázatok értékelése a) a 2. § (3) bekezdés a), c), d), e), f ) pontja esetében az 1. mellékletben, b) a 2. § (3) bekezdés b) pontja esetében a 2. mellékletben, c) a 2. § (4) bekezdés esetében a 3. mellékletben, d) a 2. § (5) bekezdés esetében a 4. mellékletben, e) a 2. § (6) bekezdés esetében az 5. mellékletben meghatározott pontozási rendszer szerint történik. Az  értékelést a  NAKVI végzi, amely az  értékelésről tájékoztatja a Bíráló Bizottságot. (3) A NAKVI a 4. § (3) bekezdés a) pontjában, valamint a 4. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel ellenőrzéséhez szükséges adatok beszerzése érdekében a  pályázatok beérkezését követő tizenöt naptári napon belül az  MVH részére továbbítja a pályázó alábbi adatait: a) pályázó neve, születési neve, b) pályázó lakóhelye vagy székhelye, c) pályázó adószáma, vagy adóazonosító jele, d) pályázó ügyfél-azonosítója. (4) Az  MVH – a  pályázó hozzájárulása alapján – a  pályázó szabad mezőgazdasági de minimis támogatási keretéről – a (3) bekezdés szerinti adatok kézhezvételétől számított öt naptári napon belül – tájékoztatja a NAKVI-t. (5) A  Bíráló Bizottság – a  NAKVI (2)  bekezdés szerinti értékelése alapján – a  pályázatok között rangsort állít fel, és támogatási javaslatot tesz a miniszter részére. (6) A  támogatásra vonatkozó döntést a  Bíráló Bizottság javaslata alapján és bevonásával a  miniszter hozza meg, és döntéséről értesíti a NAKVI-t. (7) A  pályázatokat a  benyújtási határidő utolsó napját követő hatvan naptári napon belül kell elbírálni. A  támogatási döntés az  igényeltnél alacsonyabb mértékű támogatás megítélésére is vonatkozhat. Az  igényeltnél alacsonyabb mértékű támogatás megítélése esetén – pályázati céltól függően – a  pályázónak lehetősége van a  pályázati tartalmat az igényelt és az odaítélt támogatás különbségének összegével csökkenteni. (8) A támogatási döntésről – annak meghozatalát követő tíz naptári napon belül – a NAKVI írásban értesíti a pályázót. (9) A  nyertes pályázók névsorát, az  elnyert támogatás összegét és jogcímének megnevezését a  minisztérium a  kormányzati portálon, a  NAKVI a  saját honlapján a  döntést követő tíz naptári napon belül közzéteszi, és ezzel egyidejűleg értesítést küld az MVH részére az alábbi adattartalommal: a) nyertes pályázó neve, születési neve, b) nyertes pályázó lakóhelye vagy székhelye, c) nyertes pályázó adószáma, vagy adóazonosító jele, d) nyertes pályázó ügyfél-azonosítója, e) a támogatási cél vagy célok megnevezése, f ) a  nyertes pályázó részére támogatási célonként megítélt támogatás forintban és euróban meghatározott összege. 9. § (1) A  nyertes pályázóval a  miniszter – a  támogatási döntésről szóló értesítés megküldését követő harminc naptári napon belül – hatósági szerződést köt, amelyben meghatározza a támogatás igénybevételének és felhasználásának részletes feltételeit. A  szerződéskötésre vonatkozó határidő a  nyertes pályázó kérelme alapján egy alkalommal, legfeljebb harminc naptári nappal meghosszabbítható. (2) A  nyertes pályázó a  pályázatban foglalt megvalósításra vonatkozó tartalmat a  hatósági szerződés megkötését követően – a NAKVI felé történő bejelentési kötelezettsége mellett – legfeljebb egy alkalommal, a miniszter előzetes jóváhagyásával módosíthatja. A módosításra vonatkozó bejelentést az azt kiváltó ok felmerülését követő tíz naptári napon belül, de legfeljebb a fejlesztés teljes megvalósulását megelőző harmincadik napig lehet bejelenteni. (3) A pályázati felhívásban előírt feltételeket és a pályázatnak a támogatási döntés alapján elfogadott részét a hatósági szerződésben foglaltak szerinti megvalósítási határidőn belül, de legkésőbb 2014. április 30-ig kell teljesíteni. 7. Támogatási előleg 10. § (1) A megítélt támogatás legfeljebb 25%-os mértékéig – a szerződésben rögzített feltételek szerint – támogatási előleg nyújtható. (2) Az  elnyert támogatás előleg feletti része csak az  előleggel történő teljes, elfogadott elszámolás és a  fejlesztés megvalósulását követően benyújtott elszámolás elfogadása után folyósítható. (3) A nyertes pályázónak az előleggel való elszámolást, annak teljes felhasználását követő harminc naptári napon belül kell benyújtania a NAKVI-hoz. (4) A  hárommillió forintot meghaladó támogatás esetén a  pályázónak az  előleget a  számlára történő megérkezését követő harminc naptári napon belül fel kell használnia. Az  elszámoláshoz mellékelni kell a  támogatásra jogosult saját nevére szóló számviteli bizonylatainak és az  azokhoz kapcsolódó mellékleteknek egy, az  eredetivel mindenben megegyező másolati példányát, valamint az  azokhoz kapcsolódó, a  pályázati felhívásokban közzétett számlaösszesítő nyomtatványt. Az  elszámoláshoz szükséges eredeti számviteli bizonylatokat a  támogatási intenzitás figyelembevételével a  nyertes pályázónak záradékolnia kell, amelynek tartalmaznia kell a  szerződés számát, valamint külön a  támogatási előleg terhére és külön a  támogatási előlegen túl fennmaradó támogatás terhére elszámolt összeget. Az  előleggel történő elszámolás elmulasztása esetén – egyszeri hiánypótlási felhívást követően – az intézkedésben való jogosulatlan részvételre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (5) Amennyiben a  nyertes pályázó a  támogatási előleg felhasználásával egyidejűleg a  teljes támogatási tartalmat megvalósította, akkor lehetősége van a  támogatási előleggel történő elszámolás során a  teljes támogatási összeggel is egyidejűleg elszámolni. (6) Előlegfizetés esetén a  NAKVI előlegfizetési utasítást küld – a  megkötött hatósági szerződés NAKVI-hoz történő hiánytalan megérkezését követő nyolc naptári napon belül – az  MVH és a  minisztérium részére az  alábbi adattartalommal: a) nyertes pályázó neve, születési neve, b) nyertes pályázó lakóhelye vagy székhelye, c) nyertes pályázó adószáma vagy adóazonosító jele, d) nyertes pályázó ügyfél-azonosítója, e) a nyertes pályázóval kötött hatósági szerződés iktatószáma, f ) a támogatási cél vagy célok megnevezése, g) a  nyertes pályázó részére támogatási célonként összesen megállapított támogatás forintban és euróban meghatározott összege, valamint h) a megállapított támogatásból támogatási célonként kifizetendő előleg forintban és euróban meghatározott összege. (7) Az  MVH a  forrás rendelkezésre állása esetén – a  Tv. 60.  §-ában foglaltakra is figyelemmel – a  kifizetési utasítás kézhezvételétől számított tizenöt naptári napon belül, de legkésőbb a  forrás rendelkezésre állását követő tizenöt naptári napon belül gondoskodik az  előleg – nyertes pályázó Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerbe bejelentett fizetési számlaszámára történő – átutalásáról. 8. A támogatás elszámolása és kifizetése 11. § (1) A támogatás tekintetében azon költségek számolhatók el, amelyek: a) a támogatott fejlesztés megvalósításához nélkülözhetetlenek, ahhoz közvetlenül kapcsolódnak és a pályázat összeállításakor a  pályázó azokat, mint költségelemeket szerepeltette a  pályázati adatlapján, valamint azok összhangban vannak a számviteli törvénnyel; b) a  nyertes pályázónál ténylegesen felmerült költségként keletkeznek, és amelyek teljesülése számviteli bizonylattal igazolható és ellenőrizhető; c) a  fejlesztés előkészítésében és megvalósításában résztvevők, kizárólag a  fejlesztés előkészítési és megvalósítási feladatait ellátók munkájához kapcsolódó személyi jellegű költségek (munkabér és annak járulékai, utazási költségek), valamint az  ezen munka során igénybevett anyagi jellegű ráfordítások és anyagköltségek, amelyek a  munkaidejükben – munka- vagy megbízási szerződéssel, munkaköri leírással, munkaidő-nyilvántartással, bérkartonnal és számviteli bizonylattal alátámasztva és igazolt módon – keletkeztek; d) a támogatási döntés 8. § (9) bekezdése szerinti közzétételének napjától a fejlesztés befejezésének a hatósági szerződésben foglalt időpontjáig keletkeztek; valamint e) a  2.  § (4) és (5)  bekezdésben meghatározott célok esetében felmerülő, az  állattartó építmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárásában az  ezen építmények környezetre gyakorolt hatásának szakhatósági vizsgálata során a  környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a  vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1.  melléklet VI. táblázatában foglaltak szerinti igazgatási díjként felmerültek. (2) Az (1) bekezdés d) pontja alól kivételt képez – a megítélt támogatási összeg legfeljebb 10%-a erejéig – a fejlesztés előkészítésében résztvevők, kizárólag a  fejlesztés előkészítési feladatait ellátók munkájához kapcsolódó személyi jellegű költségek (munkabér és annak járulékai, utazási költségek), valamint az  ezen munka során igénybevett anyagi jellegű ráfordítások és anyagköltségek, amelyek a munkaidejükben – munka- vagy megbízási szerződéssel, munkaköri leírással, munkaidő-nyilvántartással, bérkartonnal és számviteli bizonylattal alátámasztva és igazolt módon – a pályázatnak a NAKVI részére történő postára adásának időpontjáig keletkeztek. 12. § (1) A támogatásra jogosultnak a pénzügyi és szakmai elszámolást legkésőbb a  fejlesztésnek a hatósági szerződésben foglalt befejezési időpontját követő tizenöt naptári napon belül kell benyújtania a  NAKVI-hoz. Az  elszámoláshoz mellékelni kell a  nyertes pályázó saját nevére szóló számviteli bizonylatainak és az  azokhoz kapcsolódó mellékleteknek egy, az eredetivel mindenben megegyező másolati példányát, az azokhoz kapcsolódó, a pályázati felhívásokban közzétett számlaösszesítő nyomtatványt és a  pályázati felhívásokban közzétett szakmai beszámoló nyomtatványt. Az  elszámoláshoz szükséges eredeti számlákat a  nyertes pályázónak záradékolnia kell, amelynek tartalmaznia kell a  szerződés számát, valamint külön a  támogatási előleg terhére és külön a  támogatási előlegen túl fennmaradó támogatás terhére elszámolt összeget. Az  elszámolás elmulasztása esetén – egyszeri hiánypótlási felhívást követően – az intézkedésben való jogosulatlan részvételre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (2) Ha a  nyertes pályázónak a  támogatásból megvalósított fejlesztés kapcsán ÁFA visszaigénylési joga nincs, akkor a támogatás alapjának kiszámítása a bruttó költségek alapján történik. (3) A NAKVI a jogosultságot a nyertes pályázó által benyújtott számlák, bizonylatok és dokumentumok alapján ellenőrzi és dönt a kifizetésről, vagy, ha a nyertes pályázó a részére teljesített előleggel történő elszámolási kötelezettségének – a hiánypótlási felhívás ellenére – nem tett eleget, dönt az intézkedésben való jogosulatlan részvételről. (4) Jogosultság megállapítása esetén a  NAKVI a  hatósági szerződésre hivatkozva – a  döntéshozatalt követő nyolc naptári napon belül – kifizetési utasítást küld az MVH és a minisztérium részére az alábbi adattartalommal: a) nyertes pályázó neve, születési neve, b) nyertes pályázó lakóhelye vagy székhelye, c) nyertes pályázó adószáma, vagy adóazonosító jele, d) nyertes pályázó ügyfél-azonosítója, e) a nyertes pályázóval kötött hatósági szerződés iktatószáma, f ) a támogatási cél vagy célok megnevezése, g) a  nyertes pályázó részére támogatási célonként kifizetendő támogatás az  előlegként folyósított támogatás összege, valamint h) az összesen megállapított támogatás forintban és euróban meghatározott összege. (5) A  2.  § (3)  bekezdés a) és b)  pontjában meghatározott célra irányuló fejlesztés támogatása esetén a  hatósági szerződésbe bele kell foglalni a támogatás összegéről és annak általános de minimis jellegéről szóló tájékoztatást. A hatósági szerződésben utalni kell az általános de minimis rendeletnek a 2. § (7) bekezdésben feltüntetett címére, az  Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetése napjára, továbbá meg kell határozni a  támogatás összegét támogatástartalomban (euróban) kifejezve. (6) A  2.  § (4) és (5)  bekezdésében meghatározott célra irányuló fejlesztés támogatása esetén a  hatósági szerződésbe bele kell foglalni a  támogatás összegéről és annak mezőgazdasági de minimis jellegéről szóló tájékoztatást. A hatósági szerződésben utalni kell a mezőgazdasági de minimis rendelet 2. § (8) bekezdésében feltüntetett címére, az  Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetése napjára, továbbá meg kell határoznia a  támogatás összegét támogatástartalomban (euróban) kifejezve. (7) Az  MVH a  forrás rendelkezésre állása esetén – a  Tv. 60.  §-ában foglaltakra is figyelemmel – a  kifizetési utasítás kézhezvételétől számított tizenöt naptári napon belül, de legkésőbb a  forrás rendelkezésre állását követő tizenöt naptári napon belül gondoskodik a támogatásnak a nyertes pályázó Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerbe bejelentett fizetési számlaszámára történő átutalásáról. 9. A támogatás nyilvántartása és ellenőrzése 13. § A 2.  § (3)  bekezdés a) és b)  pontjában meghatározott célra irányuló fejlesztés támogatása esetén e  rendelet vonatkozásában az általános de minimis rendelet 3. cikk 3. pontja szerinti nyilvántartást az MVH vezeti. 14. § (1) Az  e  rendelet szerinti intézkedésekkel összefüggő ellenőrzések lefolytatásáról a  NAKVI gondoskodik. A  NAKVI a támogatott pályázatok 5%-át 2014. december 31-ig a megvalósulás helyszínén köteles ellenőrizni. (2) A  NAKVI az  intézkedésben való jogosulatlan részvétel megállapítása esetén – a  visszafizetés elrendeléséről szóló határozat alapján – tájékoztatja az MVH-t az alábbi adattartalom megküldésével: a) a nyertes pályázó neve, születési neve, b) a nyertes pályázó lakóhelye vagy székhelye, c) a nyertes pályázó ügyfél-azonosítója, d) nyertes pályázó adószáma vagy adóazonosító jele, e) a jogosulatlan igénybevételről szóló határozat iktatószáma és kelte, f ) a támogatási cél vagy célok megnevezése, g) a  nyertes pályázótól támogatási célonként visszakövetelendő támogatás forintban és euróban meghatározott összege, h) a Tv 69. § (5) bekezdésének megfelelően számított kamat forintban meghatározott összege. 10. Záró rendelkezés 15. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Dr. Fazekas Sándor s. k., vidékfejlesztési miniszter