19/2007. (VII. 30.) MeHVM rendelete az Új Magyarország Fejlesztési Tervben szereplő Regionális Fejlesztés Operatív Programokra meghatározott előirányz

19/2007. (VII. 30.) MeHVM rendelete az Új Magyarország Fejlesztési Tervben szereplő Regionális Fejlesztés Operatív Programokra meghatározott előirányzatok felhasználásának állami támogatási szempontú szabályairól. A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény 53. §-ának (7) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben – a Miniszterelnöki Hivatalról, valamint a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter feladat- és hatásköréről szóló 160/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 2. §-ának e) pontjában megállapított feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: A rendelet hatálya 1. § (1) A rendelet hatálya a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (a továbbiakban: NFÜ) fejezetéhez tartozó, az Új Magyarország Fejlesztési Tervben szereplő Nyugat-dunántúli Operatív Program, Dél-alföldi Operatív Program, Észak-alföldi Operatív Program, Észak-magyarországi Operatív Program, Közép-magyarországi Operatív Program, Közép-dunántúli Operatív Program, Dél-dunántúli Operatív Program (a továbbiakban együttesen: Regionális Fejlesztés Operatív Programok) állami támogatási szabályok alá eső egyes jogcímei tekintetében, a meghatározott előirányzat felhasználására terjed ki. (2) E rendelet hatálya nem terjed ki a Közép-magyarországi Operatív Program vonatkozásában a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program 4. prioritására, a Gazdaságfejlesztési Operatív Programra és a Közép-Magyarországi Operatív Program 1. prioritására vonatkozó részletes szabályokról szóló 8/2007. (III. 19.) MeHVM rendelet által már szabályozott területekre. (3) Az e rendeletben szabályozott célelőirányzat felhasználására, kezelésére, működtetésére és ellenőrzésére, a rendeletben nem szabályozott kérdésekben az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Áht.) és az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Ámr.), valamint a Római Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásokról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet) foglaltak az irányadók. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában a) állami támogatás: az Európai Közösséget létrehozó Szerződés (a továbbiakban: EK Szerződés) 87. cikkének (1) bekezdése szerinti támogatás és a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 1. §-ának 5. pontja szerinti csekély összegű (de minimis) támogatás (a továbbiakban: támogatás); b) általános képzés: az EK Szerződés 87. és 88. cikkének a képzési támogatásokra való alkalmazásáról szóló 68/2001/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 68/2001/EK bizottsági rendelet) 2. cikkének e) pontjában meghatározott képzés; c) felvásárlás: egy létesítményhez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszközök megvásárlása, amennyiben a létesítmény bezárásra került vagy – amennyiben nem vásárolják fel – bezárásra került volna, és az eszközöket egy független beruházó veszi meg; d) hátrányos helyzetű munkavállaló: a 68/2001/EK bizottsági rendelet 2. cikkének g) pontjában meghatározott munkavállaló; e) induló beruházás: tárgyi eszközökbe vagy immateriális javakba történő beruházás, amely új létesítmény felállításával, meglévő létesítmény bővítésével, egy létesítmény termelésének további, új termékekkel történő diverzifikációjával vagy egy meglévő létesítmény termelési folyamatának alapvető megváltoztatásával kapcsolatos, illetve a felvásárlás; f) kis- és középvállalkozás (a továbbiakban együttesen: KKV): az a vállalkozás, amely a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában megfelel az EK Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló 70/2001/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 70/2001/EK bizottsági rendelet) I. mellékletében meghatározott vállalkozások valamelyikének; g) múzeum: működési engedéllyel rendelkező muzeális intézmények és múzeumi működési engedéllyel nem rendelkező egyéb kiállítások, bemutató helyek; h) nagyberuházás: az az induló beruházás, amelyhez kapcsolódóan az elszámolható költség jelenértéken legalább 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg; ennek meghatározásakor több beruházási projektet egyetlen beruházási projektnek kell tekinteni, ha azok egy vagy több vállalat által egy hároméves időszakon belül kivitelezett induló beruházás gazdaságilag oszthatatlan módon kombinált állóeszközeire vonatkoznak. Annak megállapításakor, hogy az induló beruházás gazdaságilag oszthatatlan-e, a technikai, funkcionális és stratégiai kapcsolatokat, valamint a közvetlen földrajzi közelséget kell figyelembe venni. A gazdasági oszthatatlanságot a tulajdonviszonyoktól függetlenül kell értékelni. Az euróra való átszámításra a támogatás odaítélésének időpontjakor érvényes árak és ár folyam, illetve azon nagyberuházási projektek esetében, amelyek – a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet szerinti – egyedi bejelentése szükséges, a bejelentés időpontjakor érvényes árak és árfolyam alkalmazandó; i) nehéz helyzetben lévő vállalkozás: az a vállalkozás, amelynek saját tőkéje veszteség folytán nem éri el a jegyzett tőke felét a kérelem benyújtásakor rendelkezésre álló utolsó beszámolóban, és ezen veszteség több mint egynegyede a megelőző beszámoló óta eltelt idő alatt keletkezett; j) referencia ráta: a támogatástartalom és az elszámolható költség jelenértékének kiszámításához használt mutatószám, amelyet az EK Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 794/2004/EK bizottsági rendelet 9. cikke határoz meg; k) saját forrás: a kedvezményezett által a fejlesztési programhoz igénybe vett állami támogatást nem tartalmazó forrás; l) speciális képzés: a 68/2001/EK bizottsági rendelet 2. cikkének d) pontjában meghatározott képzés; m) szén: az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága által a szén tekintetében megállapított nemzetközi kodifikációs rendszer értelmében kiváló minőségű, közepes minőségű és gyenge minőségű A és B csoportba sorolt szén; n) szinten tartást szolgáló eszköz: szinten tartást szolgál az eszköz, amely a kedvezményezett által már használt tárgyi eszközt, immateriális jószágot váltja ki anélkül, hogy a kiváltás az előállított termék, a nyújtott szolgáltatás, a termelési, illetve a szolgáltatási folyamat alapvető változását eredményezné; o) támogatási intenzitás: a támogatástartalom és a jelenértéken számított elszámolható költség hányadosa, százalékos formában kifejezve; p) támogatástartalom: a kedvezményezett számára nyújtott állami támogatásnak a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében foglalt módszer alapján kiszámolt értéke. Az előirányzatok felhasználásának általános céljai 3. § (1) Az Áht., az Ámr., a 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről szóló 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendelet, valamint a 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól szóló 16/2006. (XII. 28.) MeHVM–PM együttes rendelet rendelkezéseivel összhangban az NFÜ által felügyelt Regionális Fejlesztés Operatív Programok céljai a következők: a) A regionális versenyképesség javítása, az ipar modernizációjának gyorsítása, a magas hozzáadott értékű beruházások ösztönzése, a környezeti terhelés csökkentése; b) Az elmaradott területek felzárkóztatása, az egyes térségek gazdasági szerkezetének, szakmai infrastruktúrájának és szolgáltatásainak fejlesztése korszerű telephelyek kialakításával. A vállalkozások koncentrált letelepedésének elősegítése; c) A természeti és épített környezet megóvása; d) A turizmus jövedelemtermelő képességének javí tása; e) A kis- és középvállalkozói szektor megerősítése; f) Innovatív és versenyképes gazdasági környezet ki alakítása; g) A térségi vállalkozói igényekre alapozott tanács adás, hálózatosodás és gazdasági infrastruktúra fejlesztése; h) Gyógy- és egészségmegőrző szolgáltatásokra, örökséghasznosításra alapozott turizmus tematikus elvű fejlesztése; i) A nagy növekedési potenciállal rendelkező, fejlődőképes vállalkozások piaci pozícióinak megerősítése, termelékenységük növelése, illetve versenyképességük javítása technológiai korszerűsítésük révén; j) A vállalatközi együttműködés javítása, a megtelepedett vállalatok regionális gazdaságba történő erőteljesebb integrálása, továbbá a vállalati versenyképesség növelése érdekében a beszállítói együttműködés különböző formáinak támogatása; k) A vállalkozások beindításához és fejlődéséhez szükséges vállalatvezetési, üzleti ismeretek elsajátítása főként a kis- és középvállalkozások számára, a hatékonyságuk növelése, illetve a túlélési, növekedési esélyeinek javítása érdekében; l) Minőségtudatos vállalatirányítás megvalósítása, minőségi menedzsment kialakítása, a minőségi és környezetközpontú szemlélet erősítése és ezzel a vállalkozások versenyképességének javítása; m) A termelés, működés hatékonyságát és biztonságát javító, az információk feldolgozását és elérését támogató rendszerek alkalmazása; n) Az információs, tudás-bázisokhoz való interaktív hozzáférés biztosítása, információs és kommunikációs infrastruktúra elérhetőségének, a hálózati kapcsolódásnak biztosítása és a hálózatbiztonság növelése; o) A vállalati fejlesztések hatékony megvalósításához szükséges, azokat közvetlenül vagy közvetetten befolyásoló ismeretek, kompetenciák megszerzésére és bővítésére; p) Komplex minőségi szolgáltatásokat lehetővé tevő ipari és innovációs infrastruktúra fejlesztések támogatása az ipari növekedés dinamizmusának fenntartása érdekében; q) Az üzleti környezet fejlesztésének részeként logisztikai központok fejlesztése, minőségi logisztikai szolgáltatások nyújtásával a vállalati hálózatok kialakulásának és működésének elősegítése; r) A vállalatok közötti elektronikus kapcsolatok, illetve a vállalkozások belső informatizáltságának, valamint az IKT szektor termelékenységének fejlesztése; s) Mikro- és kisvállalkozás fejlődését gátló piaci elégtelenségek közül a piaci hitel-, tőke- és garanciaforrásokhoz való hozzáférés elősegítése. (2) Az EK Szerződés 87. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó e rendelet által szabályozott támogatások a 3–25. § alapján nyújthatók. A támogatások előirányzatok szerinti jogcímei 4. § A Regionális Fejlesztés Operatív Programok forrásai az alábbi jogcímeken használhatók fel: a) Régészeti lelőhelyek, értékek feltárása, műemléki létesítmények, kastélyok, várak, múzeumok helyreállítása, értékőrző megújítása, látogatóbarát fejlesztése; b) Örökségvédelem, történelmi és kulturális örökség fenntartható hasznosítása; c) Kulturális létesítmények kialakítása, fejlesztése, fenntartható munkahelyek létesítése; cs) Szabadidő- és sportlétesítmények kialakítása, fejlesztése, fenntartható munkahelyek létesítése; d) Távfűtő rendszerek kialakítása és korszerűsítése; dz) A biomassza megújuló energiaforrásként való fel használását célzó beruházások; dzs) A növényi és állati eredetű, valamint szilárd és fo lyékony hulladék alapú biogáz hasznosításának fejlesztése; e) Turizmus fogadási feltételeinek javítása, szállás helyfejlesztés, kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, fejlesztése, szervezeti és működési feltételek javítása; f) Turisztikai célú vasúti mellékvonalak (kisvasutak, erdei vasutak) felújítása, fejlesztése; g) Turisztikai hálózatok, klaszterek, együttműködések alapításának, szervezésének, általuk megvalósított beruházások támogatása; gy) A hazai geotermikus potenciál kihasználására épülő hőenergia ellátás fejlesztése, hőszivattyús rendszerek és passzív épületek fejlesztése; h) Fejlesztések működtetéséhez szükséges munkaerő képzése, vállalkozások humánerőforrás fejlesztése; i) Kulturális, vallási, művészeti, gasztronómiai rendezvények, fesztiválok infrastrukturális fejlesztése, lebonyolítása; j) Sportrendezvények infrastrukturális fejlesztése, lebonyolítása; k) Konferenciáknak helyt adó létesítmények, konferenciaközpontok kialakítása, meglévők infrastrukturális és technológiai fejlesztése; l) Tematikus turisztikai termékek (elsősorban egészség-, vízi-, öko-, aktív-turizmus) feltételrendszerének, illetve a kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése; ly) Napenergiát hasznosító rendszerek telepítése; m) Vállalkozások versenyképességének növelése, vál lalati beruházások, munkahelyteremtő beruházások támogatása; n) Ipari parkok létesítése, szolgáltatások fejlesztése, befektetési környezet fejlesztése; ny) Szélenergiával történő villamosenergia-termelés fejlesztése; o) Vállalkozások betelepítésére alkalmas (ipari parki címmel nem rendelkező) ipari területek fejlesztése; p) Beruházásokhoz, fejlesztésekhez kapcsolódó tájékoztatási, információs és marketingtevékenység támogatása; q) Megvalósíthatósághoz kötődő dokumentáció elkészítése, beruházás előkészítése, hatásvizsgálatok készítése; r) Munkaerő-piaci (újra)beilleszkedést segítő képzési, oktatási programok; s) Gazdasági tevékenység funkciójú intézmények, létesítmények utólagos akadálymentesítése; sz) települési szilárd hulladék, illetve annak egyes összetevői, állati eredetű, valamint építési-bontási hulladékok kezelése; t) 5 MW teljesítmény alatti vízerőművek korszerűsítése, illetve létesítése; ty) KKV-k adott kiállításon, vásáron való első megjelenésének támogatása; u) KKV-k részére nyújtott tanácsadás; v) Nagyvállalatok részére tanácsadás, információnyúj tás, projekt-tervezés és projekt-menedzsment; w) Gazdasági tevékenység funkciójú épületek energia ellátási rendszerének megújítása, különös tekintettel a megújuló energiaforrások felhasználására; x) Gazdasági tevékenység funkciójú intézmények, létesítmények használatához közvetlenül kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések; y) Klaszterek, hídképző intézmények támogatása; z) Vállalati szervezetfejlesztés, folyamatmenedzsment támogatása; zs) KKV-k részére kockázati tőkebefektetés nyújtása. A támogatásban részesíthetők köre 5. § A rendelet hatálya alá tartozó előirányzatokból támogatás – a pályázati felhívás tartalmától függően – a Magyarországon székhellyel, illetve lakóhellyel, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező jogi személy, jogi személyiségű vagy jogi személyiség nélküli gazdálkodó szervezet, egyéni vállalkozó és természetes személy, valamint önkor mányzatok, önkormányzatok társulásai, szövetkezetek, kereskedelmi-szakmai szervezetek, szövetségek és kamarák, nonprofit szervezetek, közhasznú adatbázisokat kezelő intézmények, közgyűjtemények és közszolgáltatók részére nyújtható. A támogatások formái 6. § (1) Az előirányzat forrásaiból a 4. §-ban meghatározott jogcímek alapján támogatásban részesíthető jogalanyok részére a) a pályázó működési támogatásának nem minősülő visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás (a továbbiakban: vissza nem térítendő támogatás), b) garanciadíj támogatás, c) visszatérítendő támogatás, d) kamattámogatás, kedvezményes hitel, e) kockázati tőkebefektetés, f) kedvezményes lízing nyújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatási formák egy kedvezményezett tekintetében együttesen és egy időben is alkalmazhatók. Támogatási kategóriák 7. § A 4. §-ban meghatározott jogcímek alapján a következő típusú támogatás nyújtható: a) A 4. § a)–gy), i)–o), sz)–t), x), y) pontjaiban megjelölt jogcímek alapján regionális beruházási támogatás (a továbbiakban: beruházási támogatás) nyújtható, amely tekintetében az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkeiben foglaltaknak a nemzeti regionális beruházási támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1628/2006/EK bizottsági rendeletben foglaltak, valamint e rendelet 8–15. §-ában foglaltak az irányadók. E rendelet alapján, amennyiben a nagyberuházási projekteknek nyújtott – az összes forrásból származó – támogatás teljes összege meghaladja azt az összeget, amelyet az adott régióban egy 100 millió euró elszámolható költséggel rendelkező beruházás az érvényes regionális beruházási térkép alapján kaphatna, az EK Szerződés 88. cikk (3) bekezdésében meghatározott eljárás, valamint a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó nemzeti regionális támogatásokról szóló iránymutatás (HL C sorozat 2006/C 54/08) (a továbbiakban: 54/08 számú iránymutatás) szerint kell eljárni. b) A 4. § ty), u) pontja alapján kizárólag kis- és középvállalkozások részére nyújtható támogatás, amelyre a 70/2001/EK bizottsági rendeletben, valamint e rendelet 16–17. §-ában foglalt rendelkezések az irányadók. c) A 4. § h), r) pontjában megjelölt jogcímek alapján képzési célú támogatás nyújtható, amelyekre a 68/2001/EK bizottsági rendeletben, valamint e rendelet 18–19. §-ában foglalt rendelkezések az irányadók. d) A 4. § d), e), g), gy), i), j), n), o)–q), s), t)–w), y), z) pontja alapján csekély összegű támogatás nyújtható, amelyekre az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkeiben foglaltaknak a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1998/2006/EK bizottsági rendeletben, valamint e rendelet 20. §-ában foglaltak az irányadók. e) A 4. § a)–c), i) pontjában megjelölt jogcímek alapján, amennyiben azok elősegítik a kultúra és a kulturális örökség megőrzését, kulturális célú támogatás nyújtható, feltéve, hogy az erre vonatkozó támogatási programot az Európai Bizottság az EK Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésében meghatározott eljárásban engedélyezte. f) A 4. § zs) pontja alapján kockázati tőkejuttatás nyújtható a kis- és középvállalkozásokba történő kockázatitőke-befektetések előmozdítását célzó állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás (HL C 194/2. 2005. augusztus 18.) alapján, feltéve, hogy ezt a támogatatási programot az Európai Bizottság az EK Szerződés 88. cikk (3) bekezdésében meghatározott eljárásban engedélyezte. A BERUHÁZÁSI TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK A támogatás célja 8. § (1) E rendelet alapján beruházási támogatás induló beruházáshoz nyújtható. (2) E rendelet alapján beruházási támogatás csak akkor ítélhető oda, ha a kedvezményezett még a beruházás megkezdése előtt a támogatás iránti kérelmét benyújtja, és a támogatási programot kezelő hatóság írásban megerősíti, hogy a – további részletes vizsgálat tárgyát képező – projekt elvben megfelel az e rendeletben meghatározott jogosultsági feltételeknek. (3) A beruházási támogatások átláthatóságának növelése céljából e rendelet beruházási támogatásokra vonatkozó rendelkezéseit az NFÜ honlapján is közzé kell tenni. A támogatás mértéke 9. § (1) Az egyes (azonos elszámolható költségekkel rendelkező) projektekhez nyújtható, bármely támogatás intenzitása nem haladhatja meg a (2)–(5) bekezdésekben meghatározott mértékeket. A támogatás összege a tárgyi vagy immateriális beruházási költségek alapján kiszámított támogatásnak a bérköltségek alapján kiszámított támogatással történő kombinálása esetén sem haladhatja meg a régió számára megállapított felső határból eredő legkedvezőbb összeget. (2) A maximális támogatási intenzitás a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 30. §-ának (1) bekezdése szerinti érték. (3) A támogatási intenzitás a (2) bekezdésben meghatározott mértéknek, a) amennyiben a pályázó a pályázat benyújtásakor kisvállalkozásnak minősül, – szállítási ágazat és nagyberuházás kivételével – 20 százalékponttal, b) amennyiben a pályázó a pályázat benyújtásakor középvállalkozásnak minősül, – szállítási ágazat és nagyberuházás kivételével – 10 százalékponttal növelt értéke. (4) Nagyberuházás esetén a támogatási intenzitás a (2) bekezdés alapján meghatározott támogatási intenzitás a) 100 százaléka, jelenértéken 50 millió eurónak megfelelő forintösszegig, b) 50 százaléka, jelenértéken 50 és 100 millió eurónak megfelelő forintösszeg közötti részre, c) 34 százaléka, a jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszeg feletti részre. (5) Amennyiben egy vállalkozás a kis- és középvállalkozásokba történő kockázatitőke-befektetések előmozdítását célzó állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás (HL C 194/2. 2005. 08. 18.) alapján mentesített, állami támogatásnak minősülő kockázati tőkejuttatásban részesül, a tőkejuttatástól számított három éven belül – a nyújtott tőke összegéig – az adott vállalkozásnak e rendelet alapján megítélt beruházási támogatás intenzitását 20 százalékkal csökkenteni kell. A beruházási támogatás igénybevételének alapvető feltételei 10. § (1) A támogatást a tárgyi vagy immateriális beruházási költségek, illetve létesítmény felvásárlása esetén a felvásárlás költségei alapján számítják ki. (2) A támogatás akkor vehető igénybe, ha a kedvezményezett az elszámolható költségek legalább 25%-át saját forrásból biztosítja. (3) A támogatott projekt kapcsán beszerzett eszköznek újnak kell lennie, kivéve a felvásárlás esetét, vagy amennyiben a kedvezményezett KKV. (4) Felvásárlás, ingatlanvásárlás, illetve KKV által vásárolt használt eszköz támogatása esetén az ügylet vagy az eszköz vásárlása kizárólag piaci értéken történhet. (5) A támogatás akkor vehető igénybe és tartható meg, amennyiben a kedvezményezett a beruházást annak teljes befejezésétől (üzembe helyezés időpontjától) számított legalább öt évig, kis- és középvállalkozások esetén három évig (kötelező üzemeltetési időszak) fenntartja az érintett régióban. (6) A támogatás immateriális eszközhöz akkor vehető igénybe, ha a kedvezményezett azokat piaci feltételek mellett harmadik féltől vásárolta, kizárólag a regionális beruházási támogatásban részesülő létesítményben használhatók fel, és azokat a vállalat eszközei közé sorolják, valamint legalább öt évig, kis- és középvállalkozások esetén három évig a regionális támogatásban részesülő létesítményben maradnak. (7) Az (5) bekezdésben megfogalmazott követelmény nem akadályozza a gyors technológiai változások miatt a meghatározott fenntartási időszak alatt korszerűtlenné vált üzem, illetve felszerelés cseréjét, amennyiben a fenntartási időszak alatt a gazdasági tevékenység fenntartása az érintett régióban biztosított. A korszerűtlenné vált üzem, illetve felszerelés cseréjét követő fenntartási időszakban a kedvezményezett gazdálkodó szervezet az üzem vagy a felszerelés cseréjére támogatásban nem részesülhet. (8) Munkahelyteremtést szolgáló beruházás esetén a támogatás igénybevételének feltétele, hogy a kedvezményezett azokat az új munkahelyeket, amelyekhez kapcsolódóan az elszámolható bérköltséget a támogatási intenzitás számítása során figyelembe vette, a beruházás befejezésétől számított három éven belül létre kell hozni és minden munkahelyet legalább öt évig, KKV-k esetén három évig, azaz a kötelező üzemeltetési időszak alatt az érintett régióban fenntartja. (9) Munkahelyteremtést szolgáló beruházás esetén az újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók száma a kedvezményezettnél közvetlenül, teljes munkaidőben alkalmazott személyek számának nettó növekedése az előző 12 hónap átlagához képest. Az újonnan létrehozott munkakörök számának megállapításakor a részmunkaidős és az idénymunkás alkalmazottak a teljes munkaidőben alkalmazottak arányos törtrészének felelnek meg. (10) Amennyiben a beruházást, illetve fejlesztést osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanon kívánják megvalósítani, a pályázat befogadásának feltétele a tulajdonostársak között közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt használatbavételi megállapodás és az ahhoz tartozó használati megosztásra vonatkozó vázrajz pályázati dokumentációval történő benyújtása. A perés igénymentesség követelményének az osztatlan közös tulajdon azon tulajdoni hányada vonatkozásában kell teljesülnie, amely a beruházás (fejlesztés) helyszíne. (11) A vissza nem térítendő támogatás igénybevételével beszerzett tárgyi eszközök a fenntartási időszak végéig kizárólag a támogatási szerződésben és a pályázatban meghatározott céloknak megfelelően hasznosíthatók. Az előirányzatból támogatott beruházással létrehozott vagyon – amennyiben az a támogatási döntés kedvezményezettjé nek tulajdonába kerül – az Ámr. 89. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feltételek mellett, a támogatási szerződésben foglalt kötelezettségek lejártáig csak a támogatási döntést hozó személy előzetes jóváhagyásával idegeníthető el vagy adható bérbe. Ha az elidegenítéshez a támogatási döntést hozó személy hozzájárult, a támogatási döntés kedvezményezettje mentesül a támogatási összeg visszafizetésének kötelezettsége alól. Hozzájárulás hiányában a támogatási döntés kedvezményezettje köteles az elidegenített vagy bérbe adott tárgyi eszköz értékére eső támogatás időarányos, értékcsökkenéssel korrigált, az elidegenítés időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegét visszafizetni. (12) Pályázati felhívás a fentieknél szigorúbb rendelkezést is előírhat. 11. § A támogatott projektek megkezdése időpontjának az alábbi időpontok minősülnek: a) építési tevékenységet tartalmazó projekt esetén aa) az építési naplóba történt első bejegyzés időpontja (építési naplóval igazolva), ab) olyan építési jellegű munkák esetében, ahol építési napló vezetése nem kötelező, ott a kivitelezői szerződés alapján a kivitelező nyilatkozatában a munkálatok megkezdésére vonatkozóan megjelölt nap; b) gép, berendezés, anyag, termék beszerzését tartalmazó projekt esetén az első beszerzendő gép, berendezés, anyag, termék stb. megrendelése; c) egyéb tevékenységhez kapcsolódó projekt esetén, amennyiben a szerződéskötést megelőzően megrendelésre kerül sor, ennek időpontja, előzetes megrendelés hiányában, a megvalósításra megkötött első szerződés létrejöttének napja; d) amennyiben a pályázatban ismertetett projektet több célterületre (építés és gép) kiterjedően valósítják meg, a projekt megkezdésének időpontja az egyes célterületeknek megfelelő tevékenységek kezdési időpontjai közül a legkorábbi időpont. 12. § Nem nyújtható támogatás a) az 54/08 számú iránymutatás I. számú mellékletében meghatározott acélipari tevékenységhez, kivéve, ha a kedvezményezett kis- és középvállalkozás és a 70/2001/EK bizottsági rendeletben vagy ennek helyébe lépő jogszabályban foglaltak szerint részesül állami támogatásban; b) a hajógyártáshoz nyújtott állami támogatásokról szóló keretszabály (2003/C 317/06) 3.1 pont (11) bekezdésében meghatározott tevékenységhez; c) az 54/08 számú iránymutatásban meghatározott szénbányászathoz; d) az 54/08 számú iránymutatás II. számú mellékletében meghatározott szintetikusszál-ipari tevékenységhez; e) a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló 104/2000/EK tanácsi rendelet (HL L 17., 2000. 1. 21., 22–52. o.) szerinti halászati és akvakultúra tevékenységet szolgáló beruházásokhoz, továbbá halászati termékek feldolgozását és forgalmazását szolgáló beruházáshoz; f) a szállítási ágazatban gördülőeszköz vásárlásához; g) az EK Szerződés I. számú mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek elsődleges termeléséhez, előállításához; h) azon projektekhez, amelyek esetében a program a 8. § (3) bekezdése szerint, az NFÜ honlapján való közzététel előtt merültek fel elszámolható költségek. A támogatott beruházás elszámolható költségei 13. § (1) A támogatás iránti kérelem az Irányító Hatóság, illetve az általa akkreditált közreműködő szervezet által történő írásos visszaigazolását követően az alábbi költségek számolhatók el: a) a beruházás célját szolgáló aa) tárgyi eszköznek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 47–48. §-a, 51. §-a szerinti bekerülési értéke, ab) tárgyi eszköz vételára létesítmény felvásárlásakor, ac) immateriális javak közül a találmány, a szabada lom, a licenc és a know-how Sztv. 47–48. §-a, 51. §-a szerinti bekerülési értéke, nagyvállalkozásnál legfeljebb az elszámolható költség 50 százalékáig (a továbbiakban: támogatható immateriális javak); vagy b) a beruházás üzembe helyezését követő harmadik év végéig újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók – a Sztv. 79. §-a szerint elszámolható – személyi jellegű ráfordításának 24 havi összege, a munkakör létrehozásának napjától számítva. (2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott elszámolható költségek részletes felsorolását a pályázati dokumentáció tartalmazza. A pályázati dokumentáció az elszámolható költségek körét az (1) bekezdésben meghatározottaktól szűkebben is meghatározhatja. 14. § (1) Az elszámolható költséget szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az a kedvezményezett és a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő személy között a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződés alapján merült fel. (2) A földterület és az épületek kivételével az eszközök bérletével kapcsolatos költségeket csak akkor lehet figyelembe venni, ha az zártvégű pénzügyi lízing formájában valósul meg, és a szerződés tartalmazza az eszköznek a bérleti időtartam lejárta utáni megvásárlására vonatkozó kötelezettséget. Földterület és épületek bérlése esetén a beruházási projekt befejezésének várható időpontját követően a bérletnek nagyvállalatok esetében még legalább öt évig, míg KKV-k esetében három évig kell folytatódnia. 15. § Nem nyújtható támogatás az alábbi költségekre: a) a szinten tartást szolgáló tárgyi eszközök bekerülési értéke, illetve vételára létesítmény felvásárlásakor; b) a korábban már használatba vett olyan tárgyi eszköz bekerülési értéke, amelynek alapján a kedvezményezett, más társaság vagy egyéni vállalkozó állami támogatást vett igénybe; c) olyan tárgyi eszköz bekerülési értéke, amelyet a kedvezményezett csődeljárás vagy felszámolás alatt álló társaságtól szerzett be; d) szállítási ágazatban a szállító berendezések (gördülő eszközök) bekerülési értéke; e) a 8. § (3) bekezdésében foglaltakat kivéve, a támogatási programot kezelő hatóság által a 8. § (2) bekezdése alapján kiadott írásos megerősítést tartalmazó okirat kelte előtt felmerült költség, valamint ráfordítás; f) személygépkocsi bekerülési értéke; g) a 13. § (1) bekezdésének ac) alpontja szerinti immateriális javak bekerülési értéke, ha azt a kedvezményezett nem kizárólag a támogatásban részesülő létesítményben használja; h) nagyvállalkozásnál a korábban már bárki által használatba vett eszköz bekerülési értéke, kivéve létesítmény felvásárlásakor beszerzett tárgyi eszköz vételárát, valamint a földterület, telek bekerülési értékét. A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE NYÚJTHATÓ TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK 16. § (1) E rendelet alapján vásárokon, kiállításokon való részvételre kizárólag kis- és középvállalkozások részére, az adott kiállításon, vásáron való első megjelenéshez nyújtható támogatás. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység tekintetében elszámolható költségek kizárólag a kiállító helyiség bérlete, kialakítása és működtetése költsége. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységre nyújtható maximális támogatási intenzitás maximum 50 százalék. 17. § (1) A beruházással kapcsolatos előkészítő tanulmány és külső tanácsadók által nyújtott szolgáltatás címen elszámolható költség esetén a maximális támogatási intenzitás 50 százalék, függetlenül a 9. §-ban foglaltaktól. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatás nem lehet folyamatos, visszatérő tevékenység, és nem kapcsolódhat a vállalkozás szokásos működési költségeihez, úgymint folyamatos adótanácsadás, rendszeres jogi szolgáltatás vagy hirdetés. A KÉPZÉSI TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK A támogatás célja 18. § Képzési támogatást általános és speciális képzéshez lehet nyújtani. A képzési támogatás igénybevételének alapvető feltételei és a támogatás mértéke 19. § (1) E rendelet alapján képzési támogatás a kedvezményezettel munkaviszonyban álló munkavállalók képzéséhez nyújtható. (2) Elszámolható költségek: a) az oktatók költségei; b) az oktatók és a képzésben résztvevők utazási költsé gei; c) egyéb folyó költségek, úgymint anyagok, ellátmány; d) az eszközök és berendezések amortizációja, olyan mértékben amennyire azokat kizárólag a képzési projekt céljaira használják; e) a képzési projekttel kapcsolatos tanácsadói szolgáltatások költségei; f) a képzésben résztvevők személyes költségei az a)–e) pontban felsorolt egyéb elszámolható költségek összegével egyező összegig. Csak a képzésben ténylegesen eltöltött idő vehető számításba, az ebből termelésben eltöltött idő vagy annak megfelelője levonása után. (3) Az elszámolható költségeket dokumentált bizonyítékokkal kell alátámasztani, áttekinthetően és tételesen részletezve. (4) Az egyes – azonos elszámolható költségekkel rendelkező – projektekhez nyújtható, bármely támogatás intenzitása nem haladhatja meg az (5)–(7) bekezdésben meghatározott mértékeket. (5) A maximális támogatási intenzitás a) általános képzéshez: aa) KKV-k esetében 70%, ab) nagyvállalkozások esetében 50%; b) speciális képzéshez: ba) KKV-k esetében 35%, bb) nagyvállalkozások esetében 25%. (6) Az (5) bekezdésben meghatározott maximális támogatási intenzitások 10 százalékponttal növelni lehet a hátrányos helyzetű munkavállalóknak nyújtott képzés esetén. (7) Az (5) bekezdésben meghatározott maximális támogatási intenzitásokat 5 százalékponttal növelni lehet a Pest megyében és Budapesten működő kedvezményezettek esetében, és 10 százalékponttal növelni lehet Pest megyében és Budapesten kívül működő kedvezményezettek esetében. A CSEKÉLY ÖSSZEGŰ TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK 20. § (1) A csekély összegű támogatás odaítélésének feltétele, hogy a kedvezményezett nyilatkozik az előző három pénzügyi évben általa igénybe vett csekély összegű támogatások támogatástartalmáról. (2) A több részletben fizetendő támogatást az odaítélése időpontjában érvényes értékre kell diszkontálni. (3) Minden egyes új csekély összegű támogatás odaítélésekor az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű támogatás teljes összegét figyelembe kell venni. (4) A támogatást nyújtó köteles írásban tájékoztatni a kedvezményezettet a pályázati felhívásban, illetve a támogatási szerződésben arról, hogy csekély összegű támogatásban részesül. A tájékoztatásnak kifejezetten utalnia kell a 7. § d) pontban meghatározott bizottsági rendeletre, hivatkozva annak pontos címére és az Európai Közösség Hivatalos Lapjában való kihirdetésére, valamint meg kell határoznia a támogatás pontos összegét támogatástartalomban kifejezve. A KULTURÁLIS CÉLÚ TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK A támogatás célja és igénybevételének alapvető feltételei 21. § (1) E rendelet alapján kulturális célú támogatás kizárólag olyan tevékenységhez nyújtható, amely igazoltan elősegíti a kultúra és a kulturális örökség megőrzését, amelyek kulturális örökségvédelmi szempontból megkülönböztetett jelentőségűek, valamint az olyan tevékenységek, amelyek célja a nemzeti kulturális örökség veszélyeztetett emlékeinek megmentése. (2) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó tevékenységekhez nyújtott támogatásban az e rendelet 5. §-ában meghatározottak köre részesülhet, különösen az alábbiak: a) a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Műemléki nyilvántartásában szereplő ingatlanok tulajdonosai, vagyonkezelői; b) a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nyilvántartásában szereplő régészeti lelőhelyek feltárására, régészeti bemutatóhelyek állagmegóvására, helyreállítására, kialakítására, a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet szerint régészeti feltárásra jogosult intézmények tulajdonosai, vagyonkezelői; c) azokat a tevékenységeket ellátó személyek, szervezetek, amelyek tevékenységének célja a műemléki tér örökségvédelmi szempontú restaurálása, eredeti állapotának helyreállítása, eredeti állapot kutatása (föld-, fal-, padló-, mennyezet-kutatás); d) a kulturális örökség ápolását, megőrzését, terjesztését szolgáló rendezvények szervezői; e) a muzeális intézmények tulajdonosai, vagyonkezelői; f) műtárgyak védelmét célzó tevékenységeket ellátó személyek, szervezetek; g) az örökségvédelem területén működő szervezetek. A támogatás mértéke 22. § (1) A kulturális célú támogatások alkalmazásában az elszámolható költségek köre a kultúra és a kulturális örökség, kulturális értékek megóvása során közvetlenül felmerülő, igazoltan e célra fordított költségek. (2) Az igénybe vehető támogatás maximális mértéke nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100%-át. (3) A támogatás mértékének felső határát és az elszámolható költségek körét a pályázati dokumentáció tartalmazza. AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK 23. § Nem nyújtható támogatás a) azon szervezet részére, amellyel szemben az Európai Bizottságnak valamely támogatás visszafizetésére kötelező határozata van érvényben; b) csőd-, felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt álló szervezetnek és a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásról szóló bizottsági közlemény (HL 2004/C 244/02.) 2.1 alpontja szerinti nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak; c) azon személy vagy szervezet részére, aki vagy amely a támogatás iránti pályázat benyújtását megelőző három naptári éven belül az államháztartás alrendszereiből, az Európai Unió előcsatlakozási eszközeiből, vagy a strukturális alapokból juttatott valamely támogatással összefüggésben a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségét nem vagy csak részben teljesítette, és ezért az Ámr. 88. §-ának (2) bekezdése szerinti kizárás alatt áll, kivéve a vis maior esetét; d) azon személy vagy szervezet részére, akinek vagy amelynek lejárt esedékességű, adó- vagy adók módjára behajtható köztartozása van, kivéve, ha az adóhatóság számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett; e) azon szervezet részére, amelyet a támogatás iránti pályázat benyújtását megelőző két naptári éven belül az államigazgatási szerv határozatával vagy annak bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság munkavállalók bejelentés nélküli vagy munkavállalási engedély nélküli foglalkoztatása miatt jogerősen bírság megfizetésére kötelezett; f) azon személy vagy szervezet részére, aki vagy amely a támogatott projekt keretében végzett tevékenység folytatásához szükséges hatósági engedélyekkel nem rendelkezik; g) annak a gazdálkodó szervezetnek a részére, amelynek a számviteli jogszabályok szerint számított saját tőkéje a törzstőke (alaptőke) jogszabályban előírt legkisebb mértéke alá csökkent; h) annak a személynek vagy szervezetnek a részére, aki a beruházást, illetve a fejlesztést olyan ingatlanon kívánja megvalósítani, amely a pályázat benyújtásának időpontjában nem per- és igénymentes, kivéve, ha a pályázó az igény jogosultja, illetőleg bérelt ingatlan esetében a bérleti szerződés kizárólagos joggal nem biztosítja a támogatással megvalósuló létesítmény üzemeltetésének lehetőségét legalább a külön rendeletben előírt üzemeltetési kötelezettség idejére; i) azon szervezetek részére, amelyek nem felelnek meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok – az Áht. 15. §-ában meghatározott – általános és különös feltételeinek, illetőleg ezen feltételek fennállását nem, vagy nem a külön jogszabályban meghatározott módon igazolják. 24. § A kedvezményezett köteles a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés napjától számított tíz évig megőrizni. 25. § Egy projekthez igénybe vett összes támogatás – függetlenül attól, hogy annak finanszírozása közösségi, országos, regionális vagy helyi forrásból történik – támogatási intenzitása nem haladhatja meg az irányadó közösségi szabályban vagy az Európai Bizottság határozatában meghatározott támogatási intenzitást. ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 26. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a hatálybalépését követően kiírt pályázatokra és egyéb felhasználásokra kell alkalmazni. (2) E rendelet alapján támogatási döntést csekély összegű és regionális beruházási támogatások tekintetében 2013. december 31-ig lehet hozni. (3) E rendelet alapján támogatási döntést képzési és KKV tanácsadási támogatás tekintetében 2008. június 30-ig lehet hozni. AZ EURÓPAI UNIÓ JOGÁNAK VALÓ MEGFELELÉS 27. § Ez a rendelet az alábbi uniós jogi aktusok hatálya alá tartozó támogatásokkal kapcsolatos szabályozást tartalmaz: a) A Bizottság 1628/2006/EK rendelete (2006. október 24.) a Szerződés 87. és 88. cikkének a nemzeti regionális beruházási támogatásokra való alkalmazásáról (HL L 302., 2006. 11. 1., 29–40. o.) b) A Bizottság 70/2001/EK rendelete (2001. január 12.) az EK-szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról (HL L 10., 2001. 1. 13., 33–42. o.) c) A Bizottság 68/2001/EK rendelete (2001. január 12.) az EK-szerződés 87. és 88. cikkének a képzési támogatásokra való alkalmazásáról (HL L 10., 2001. 1. 13., 20–29. o.) d) A Bizottság 1998/2006/EK rendelete (2006. december 15.) a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról (HL L 379., 2006. 12. 28., 5–10. o.) Budapest, 2007. június 29. Dr. Szilvásy György s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter