2/2010. (V. 4.) KüM rendelete a Külügyminisztérium fejezetnél az egyes fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának és ellenőrzésének szabályairól

2/2010. (V. 4.) KüM rendelete a Külügyminisztérium fejezetnél az egyes fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának és ellenőrzésének szabályairól. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. §-ának (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továb biak ban: Ámr.) 2. §-a 6. pontjának j) alpontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § A rendelet hatálya a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény (a továb biak ban: költségvetési törvény) XVIII. Külügyminisztérium (a továb biak ban: minisztérium) fejezeti kezelésű előirányzatai (a továb biak ban: előirányzat) közül az alábbiakra terjed ki: a) Alapítványok támogatása (5. cím, 12. alcím), b) Civil szervezetek támogatása (5. cím, 14. alcím), c) Külügyi Kommunikáció (5. cím, 15. alcím), d) Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés (a továb biak ban: NEFE)és humanitárius segélyezés (5. cím, 22. alcím), e) Lakossági EU tájékoztatási feladatok (5. cím, 36. alcím), f) Külföldi magyar emlékek megőrzése (5. cím, 43. alcím). 2. § (1) Az előirányzatból a minisztérium pályázat vagy támogatási kérelem alapján nyújthat támogatást. Támogatási kérelem alapján támogatás abban az esetben nyújtható, ha azt e rendelet külön lehetővé teszi. (2) Az egyes előirányzatokból fedezhetők – amennyiben e rendelet eltérően nem rendelkezik, alcímenként az alcímhez rendelt előirányzat éves összegének legfeljebb 9%-áig – az előirányzat működtetésével, kezelésével, felhasználásával, szerződések előkészítésével, nyilvántartásának tárgyi feltételeivel és ellenőrzésével kapcsolatos költségek is. Az előirányzat működtetésével kapcsolatos költségként az előirányzat terhére elszámolható a Magyar Államkincstár egyes szolgáltatásaiért a minisztérium által fizetendő kezelési költség, valamint a külképviseleteken keresztül meg valósított projektek esetén az elszámolásból adódó árfolyam-különbözet. 3. § Amennyiben e rendelet eltérően nem rendelkezik, támogatás kizárólag saját forrás biztosítása mellett nyújtható. A saját forrás legkisebb mértéke – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – a támogatott tevékenység összköltségvetésének 10%-a, amely pénzben biztosítandó. Civil szervezetnek és nonprofit gazdasági társaságnak 500 000 Ft-ot meg nem haladó összegű, valamint határon túli magyar szervezet, intézmény részére, támogatás saját forrás biztosítása nélkül is nyújtható. Az előzőekben meghatározottakon túl saját forrás biztosítása nélkül támogatás a miniszter egyedi döntése alapján – e rendelet 10. § (4) bekezdésének a)–f) pontjában felsorolt szempontok figye lembe véte lével – is nyújtható. 4. § Támogatás a támogatási igény benyújtásakor már meg valósult tevékenységre, projektre vagy programra nem adható. 1. Értelmező rendelkezések 5. § Jelen rendelet alkalmazásában: a) civil szervezet: az a társadalmi szervezet (kivéve a pártokat, a munkaadói és munkavállalói érdek-képviseleti szerveket, a biztosító egyesületeket, valamint az egyházakat), alapítvány, közalapítvány, valamint mindezek jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége, amelyet a bíróság – jelen rendelet eltérő rendelkezése hiányában – a pályázat kiírása előtt vagy a támogatási igény benyújtását megelőzően legalább két évvel nyilvántartásba vett, és az alapszabályának, alapító okiratának megfelelő tevékenységet ténylegesen folytatja; b) támogatási igény: pályázat vagy támogatási kérelem; c) igénylő: a pályázó vagy a támogatási kérelem benyújtója; d) külföldi igénylő: nem magyarországi székhellyel rendelkező igénylő. 2. A pályázati felhívás 6. § (1) Pályázati eljárás lefolytatása esetén a minisztérium pályázati felhívást tesz közzé a Magyar Közlöny mellékletét képező Hivatalos Értesítőben, valamint a minisztérium internetes honlapján (www.kulugyminiszterium.hu), továbbá a pályázati felhívásról olyan közleményt tesz közzé legalább egy országos napilapban, amely tartalmazza, hogy a pályázati felhívás teljes szövege a Magyar Közlöny mellékletét képező Hivatalos Értesítőben és a minisztérium internetes honlapján megtekinthető. (2) Pályázati felhívás közzététele esetén a pályázatokat a pályázati felhívásban meghatározott időn belül kell benyújtani, amely – ha e rendelet eltérően nem rendelkezik – a minisztérium internetes honlapján történő közzétételtől számított 30 napnál rövidebb nem lehet. (3) Pályázati felhívás közzététele ajánlattételi felhívásnak minősül. 3. A támogatási igény tartalmi elemei 7. § A támogatási igénynek [5. § b) pont] az Ámr. 133. § (1) bekezdés a)–i) pontjában meghatározottakon kívül tartalmaznia kell: a) az igénylő telefon- és telefaxszámát, valamint elektronikus elérhetőségét, b) több elérhetőség esetén annak megjelölését, hogy az értesítéséket melyik elérhetőségre kéri, c) részletezett költségvetési tervet, abban külön szerepeltetve a saját forrás felhasználási módját, d) a pályázati felhívásban vagy az egyéb jogszabályokban meghatározott további adatokat. 8. § A támogatási igényhez csatolni kell: a) hiteles másolatban a pályázó harminc napnál nem régebbi cégkivonatát vagy igazolást a bírósági, vagy egyéni vállalkozóként történő nyilvántartásba vételről, b) az igénylő képviselőjének közjegyző által hitelesített aláírási címpéldányát vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírásmintáját; ötszázezer forintot meg nem haladó támogatás esetén a költségvetési szerv, intézmény igénylő képviselőjének pénzintézetnél szereplő eredeti vagy a pénzintézet által hitelesített aláírás-bejelentő kartonját, c) eredetiben az igénylő valamennyi bankszámláját vezető hitelintézet harminc napnál nem régebbi igazolását – a pontos számlaszám megjelölésével – a pályázó bankszámlájának vezetéséről, fizetőképességéről, d) az igénylő létesítő okiratáról készített egyszerű másolatot, e) igénylői nyilatkozatot a saját forrás meglétéről; a pénzbeli saját forrást bankszámlakivonattal, szerződéssel vagy hitelígérvénnyel, helyi önkormányzat pályázónál a testületi határozattal is igazolni kell, f) az igénylő képviselője által cégszerűen aláírt nyilatkozatot arról, hogy: fa) az igénylőnek az Európai Unió tradicionális saját forrásai címen tartozása nincs, vagy arra az ille té kes adóhatóság fizetési könnyítést (részletfizetés, fizetési halasztás) engedélyezett, fb) az igénylő felhatalmazza a minisztériumot a 12. § (4) bekezdésében foglalt adatok nyilvántartására, fc) az igénylő nem áll a támogatási rendszerből való kizárás hatálya alatt. g) az igénylő nyilatkozik arról, hogy a pályázó a 13. § (5) bekezdésében foglaltak szerinti tartalommal felhatalmazza a minisztériumot beszedési megbízás benyújtására, h) a pályázati felhívásban vagy az egyéb jogszabályokban meghatározott dokumentumokat. 4. A támogatási igények elbírálása 9. § (1) A minisztérium munkabizottsága (a továb biak ban: munkabizottság) – a támogatási igény alapján – javaslatot tesz támogatás odaítélésére, valamint egyéb kifizetések teljesítésére. Támogatási kérelem esetében a munkabizottság csak különösen indokolt esetben tehet javaslatot támogatás nyújtására. (2) A pályázat elfogadásáról a kötelezettségvállalásra jogosult dönt. A támogatási kérelem elfogadása a miniszter hatáskörébe tartozik, ha az igényelt összeg eléri vagy meghaladja az ötvenmillió forintot, ha a támogatási kérelem alapján nyújtott támogatás nem éri el az ötvenmillió forintot, a támogatás nyújtásáról az államtitkár dönt. (3) A munkabizottság javaslatot tesz az államháztartási körbe tartozó igénylők támogatási kérelmének elbírálására is. (4) A munkabizottság szükség szerint, de havonta legalább egy alkalommal ülésezik. A munkabizottság a támogatási igény benyújtásától számított harminc, vagy a hiánypótlás határidejének lejártától számított tizenöt munkanapon belül teszi meg az (1) bekezdés szerinti javaslatát. 10. § (1) A munkabizottság határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagoknak több mint ötven százaléka az ülésen jelen van, vagy elő ze tesen írásban leadta a szavazatát. (2) A munkabizottság tagjait egyenlő szavazati jog illeti meg. A döntésekre vonatkozó javaslatokat a munkabizottság nyílt szavazással és a távollévők írásbeli szavazatai alapján, egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a soros elnök szavazata dönt. A döntés-előkészítő javaslatnak tartalmaznia kell a támogatási igények értékelését, a véleményezésre jogosultak javaslatait, észrevételeit. (3) A munkabizottság üléseiről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvben röviden rögzíteni kell a támogatási igény elbírálásában részt vevő személyek főbb hozzászólásait, a támogatási igény támogathatóságára vonatkozó javaslatait. Támogatási kérelem esetében azoknak a körülményeknek a részletezését, amelyek a pályázat kiírásának mellőzését indokolják, továbbá azoknak a körülményeknek a részletezését, amelyek megalapozzák az adott egyéni kérelmem alapján nyújtható támogatás különös indokoltságát. (4) A támogatási igény elbírálása során a munkabizottság bírálati szempontként együttesen figye lembe veszi, hogy tervezett tevékenység milyen mértékben a) illeszkedik a külkapcsolati stratégiához, b) alkalmas az előirányzat céljának meg valósítására, c) felel meg a pályázati felhívásban megfogalmazott konkrét követelményeknek (pályázat felhívás közzététele esetén), d) erősíti a külpolitikai kormányzat és a hazai, valamint a nemzetközi civil szféra közötti kapcsolatot, e) alkalmas Magyarország külföldi megítélésének, a hiteles Magyarország-kép kialakításának elősegítésére, f) költséghatékony, g) biztosít saját forrást. (5) A támogatási igény hiányos benyújtása esetén – ha e rendelet eltérően nem rendelkezik – a minisztérium egy alkalommal az igénylőt hiánypótlásra hívja fel. A hiánypótlás határideje – e rendelet eltérő rendelkezése hiányában – a hiánypótlásra történő felhívás kézhezvételétől számított nyolcadik nap. A hiánypótlásra biztosított határidő elmulasztása az igénylőnek a támogatási igény elbírálásából való kizárását eredményezi, erről az igénylőt a hiánypótlásra történő felhívásban tájékoztatni kell. A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 14. §-ában meghatározott nyilatkozat csatolásának elmulasztása esetén hiánypótlásnak nincsen helye. 11. § (1) A pályázati feltételek teljesítése nem jelent jogosultságot a pályázatban megjelölt összegű költségvetési támogatás igénybevételére. A pályázatot szerződéskötési ajánlatnak kell tekinteni. (2) Támogatás az igénylő által igényelt összegnél kisebb összegben is nyújtható. (3) A minisztérium a támogatási igény nyertesének megnevezését, az elnyert támogatás összegét, a támogatás tárgyát a minisztérium internetes honlapján teszi közzé. (4) A (3) bekezdésben meghatározott, a minisztérium internetes honlapján történő közzététel nem érinti a közzétételre vonatkozó egyéb jogszabályi kötelezettségek teljesítését. (5) Nem ítélhető meg támogatás olyan igénylő részére, továbbá nem köthető támogatási szerződés azzal: a) aki saját forrással nem rendelkezik, kivéve, ha az igényelt támogatás összege az ötszázezer forintot nem haladja meg, vagy ha e rendelet eltérően rendelkezik, vagy b) akit a miniszter írásbeli döntésével – az Ámr. 120. §-a (2) bekezdésében foglaltak alapján – kizárt az előirányzat támogatási rendszeréből, a kizárás hatálya alatt, vagy c) aki jelen rendelet hatálybalépését megelőzően kötött támogatási szerződésében foglaltakat megszegte és e miatt a minisztérium elállt a támogatási szerződéstől, vagy pénzügyi elszámolását, tartalmi jelentését a minisztérium nem fogadta el, az elállástól, az elszámolás, tartalmi jelentés elbírálásától számított 5 évig, vagy d) akivel szemben a támogatás nyújtásának egyéb jogszabályban meghatározott, vagy jelen rendelet hatálybalépését megelőzően kötött szerződésből eredő akadálya van. 5. A támogatási szerződés 12. § (1) A minisztérium a támogatásban részesülő igénylővel (a továb biak ban: kedvezményezett) a támogatás feltételeiről támogatási szerződésben (a továb biak ban: szerződés) állapodik meg. (2) Külföldi kedvezményezettel kötött szerződés esetén – amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik – a jogviták elbírálására a magyar jog az irányadó és a szerződésben a magyar bíróság joghatóságát kell kikötni. Amennyiben a szerződés magyar nyelven kívül más nyelven (nyelveken) is megkötésre kerül, a szerződés értelmezése során – eltérés esetén – a magyar nyelvű szöveg az irányadó. (3) A támogatással érintett tevékenység teljesítésének határideje kizárólag annak lejártát legkésőbb harminc – különösen méltányolható esetben három – nappal megelőzően beérkezett, indokolással ellátott kérelem, vagy a minisztérium kezdeményezése alapján módosítható. (4) A minisztérium nyilvántartja a kedvezményezettel kötött szerződés lényeges tartalmi elemeit, valamint a szerződés teljesítésével és a támogatás felhasználásával kapcsolatos adatokat. (5) A külföldön meg valósított tevékenységek esetén, az ennek jellegéből adódóan esetlegesen beálló árfolyamveszteség a kedvezményezettet terheli. 6. A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszatérítése 13. § (1) A támogatás visszafizetésére vonatkozó értesítésben a kedvezményezettet tájékoztatni kell arról, ha a jogosulatlanul igénybe vett támogatás nem vagy csak részben kerül visszafizetésre, vagy ha az értesítés kézbesítését követő harminc napon belül a visszafizetési kötelezettségének nem tesz eleget, az (5) bekezdésben meghatározott beszedési megbízás alkalmazásának van helye, ennek hiánya, eredménytelensége esetén, vagy egyéb esetekben a minisztérium követelését fizetési meghagyásos, valamint polgári peres eljárásban érvényesíti. (2) Az értesítésben meg kell határozni azt a számlaszámot, amelyre a kedvezményezett a jogosulatlanul igénybe vett támogatást visszafizetni köteles. (3) A miniszter a visszafizetésre kötelezettnek a visszafizetési határidő lejárta előtt írásban benyújtott részletes indokolást tartalmazó kérelmére – méltányosságból – részletfizetési kedvezményt vagy halasztást engedélyezhet. A részletekben történő visszafizetés vagy a halasztás időtartama a tizenkét hónapot nem haladhatja meg. A visszafizetéstől eltekinteni nem lehet. (4) Visszafizetési kötelezettség, elállás, felmondás esetén a már kifizetett támogatási összeg, továbbá a kamat és a késedelmi kamat megfizetésére irányuló követelés érvényesítése – e rendelet eltérő rendelkezése hiányában – beszedési megbízás alkalmazásával történik. A beszedési megbízás alkalmazásától eltekinteni előleg nélküli, egyösszegű utófinanszírozással biztosított támogatás nyújtása esetén lehet. (5) A kedvezményezett legkésőbb a szerződés aláírásakor átadja a kedvezményezett valamennyi – jogszabály alapján beszedési megbízással megterhelhető – fizetési számlájára vonatkozó, a minisztérium javára szóló beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazó levelet és a pénzforgalmi szolgáltató visszaigazolásával arról, hogy a kedvezményezettől befogadták a pénzforgalom lebonyolításáról szóló 18/2009. (VIII. 6.) MNB rendeletben foglaltaknak megfelelő – a minisztériumot a kedvezményezett bankszámlái ellen beszedési megbízás benyújtására felhatalmazottként megjelölő és csak a minisztérium hozzájárulásával visszavonható – felhatalmazó levelet. A felhatalmazó levélnek tartalmaznia kell a pénzügyi fedezethiány miatt nem teljesíthető fizetési megbízás esetére a követelés legalább harmincöt napra való sorba állítására vonatkozó rendelkezést is. A minisztérium az elszámolás elfogadásának tényéről értesítést küld a kedvezményezettnek, egyúttal megadja a hozzájárulást a felhatalmazó levél visszavonásához. 7. A támogatás folyósítása 14. § (1) A támogatási összeg vagy annak részletei folyósítására érvényes és hatályos szerződés alapján, – ha e rendelet eltérően nem rendelkezik – a támogatott tevékenység teljes vagy részleges meg valósulását köve tően (utófinanszírozás) kerül sor, a tartalmi jelentés és a pénzügyi dokumentáció elfogadása után, írásbeli lehívás alapján. (2) Nem profitorientált szervezet esetében – ötszázezer forintot meg nem haladó összegű támogatás – előfinanszírozással egy összegben is folyósítható. (3) A (2) bekezdésben meghatározottakon túl, a kedvezményezett kérelmére, indokolt esetben a támogatás a kedvezményezett utólagos elszámolásával előfinanszírozás formájában is folyósítható, legfeljebb a támogatás 25%-át meg nem haladó részletekben. Ez esetben az egyes részletek csak akkor folyósíthatók, ha a kedvezményezett a pénzben biztosított saját forrás ütemezése szerinti összegét számlával igazoltan felhasználta és elszámolt a már folyósított összeggel, továbbá elszámolását a minisztérium elfogadta. (4) A támogatás részletekben történő kifizetése esetén az egyes részletek átutalására a finanszírozási időszakot lezáró részbeszámoló elfogadását köve tően kerülhet sor. 8. A támogatás felhasználása és a felhasználás ellenőrzése 15. § (1) A kedvezményezett köteles pénzügyi elszámolást készíteni a támogatás összegének felhasználásáról, amelynek – a szerződésben meghatározottakon kívül – tartalmaznia kell: a) összesítő kimutatást a szerződés mellékletét képező költségvetésben szereplő költségekre vetítve, amelyet elektronikus úton is be kell nyújtani és amelyben az üzleti titkot olvashatatlanná kell tenni, b) költségtételek szerinti bontásban a számla kibocsátójának nevét, a számla sorszámát, a számla tartalmát (kifizetés jogcímét), a számla keltét és a teljesítés időpontját, az áfaalapot, az áfatartalmat és a bruttó összeget, valamint átutalás esetében átutalással teljesített számlamásolat mellett a bankszámla terheléséről szóló banki igazolást vagy kivonatot (megjelölve a vonatkozó tételt), készpénzes kifizetés esetében a készpénzfelvétel tényét tartalmazó külön kimutatást, c) a támogatás és a saját forrás felhasználását igazoló számla másolatát (az áfatartalmú számlák esetében fel kell tüntetni a számla nettó értékét), d) a saját forrás és társfinanszírozás dokumentumainak másolatát (megállapodás, határozat), e) a saját forrás és társfinanszírozás felhasználásáról szóló kimutatást, f) személyi juttatást érintő kifizetések esetében a számfejtési, valamint az adó- és járulékbefizetési bizonylatokat. (2) Az elszámolás során kizárólag a támogatási szerződés megkötését köve tően kiállított számviteli bizonylat fogadható el. (3) A kedvezményezett köteles részletes tartalmi jelentést készíteni a szerződésben megjelölt tevékenységek, feladatok teljesítéséről, eredményéről. A tartalmi jelentést elektronikus úton is be kell nyújtani, amelyben az üzleti titkot olvashatatlanná kell tenni. 16. § A kedvezményezett a támogatás összegét köztartozás törlesztésére nem használhatja fel. 17. § A szerződésszerű teljesítés mellett fel nem használt támogatás maradványát a kedvezményezett a támogatott tevékenység meg valósítására előírt határidőt követő 15 napon belül köteles visszautalni. 18. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzatok terhére teljesített kifizetések felhasználását, annak indokoltságát, valamint a jelen rendeletben, és az egyéb jogszabályokban foglaltak betartását a minisztérium ellenőrzi. Az ellenőrzésre dokumentum alapú és helyszíni ellenőrzés formájában is sor kerülhet. (2) A kedvezményezett köteles a támogatás felhasználását elkülönítetten és naprakészen nyilvántartani, az ellenőrzésre feljogosított szervek megkeresésére az ellenőrzés lefolytatásához szükséges tájékoztatást megadni, az ellenőrzésben közreműködni. (3) A helyszíni ellenőrzésről jegyzőkönyv készül. 9. A kifogás 19. § (1) Az Ámr. 131. § (1) bekezdésében meghatározott kifogást a támogatás igénylője, a támogatás kedvezményezettje (a továb biak ban: kifogást tevő) írásban nyújthatja be a miniszternek. (2) A kifogásnak az alábbiakat kell tartalmaznia: a) a kifogást tevő adatait (név, székhely vagy lakcím, képviselő); b) a kifogással érintett pályázati eljárás, támogatási igény, támogatás azonosítását (így különösen pályázat címe, támogatás célja, támogatási szerződés száma); c) a kifogásolt intézkedés vagy mulasztás meghatározását; d) a kifogás alapjául szolgáló tényeket, a jogszabálysértés megjelölését; e) a kifogás célját; f) a kifogást tevő, vagy a nem természetes személy kifogást tevő képviselőjének saját kezű aláírását. (3) A kifogást a kifogásolt intézkedésről vagy mulasztásról való tudomásszerzéstől számított 8 munkanapon belül, de legkésőbb a kifogásolt intézkedés megtörténtétől vagy a mulasztástól számított 30 munkanapon belül lehet benyújtani. 20. § (1) Az elkésett, a nem a jogosult által, vagy a korábbival azonos tartalommal ismételten benyújtott kifogást a miniszter annak kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül elutasítja, és erről a kifogást tevőt írásban értesíti, megjelölve az elutasítás indokát. (2) Amennyiben a kifogás hiányos, nem tartalmazza a 19. § (2) bekezdésben meghatározottakat, a miniszter a kifogás kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül 8 munkanapos határidő tűzésével írásban felhívja a kifogást tevőt a hiány pótlására. Amennyiben a kifogást tevő a hiányt határidőben nem vagy nem meg fele lően pótolja, a miniszter a kifogást elutasítja, és erről a kifogást tevőt írásban értesíti, megjelölve az elutasítás indokát. (3) A miniszter a kifogást annak kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül érdemben elbírálja. E határidőbe nem számít be a (2) bekezdésben meghatározott hiánypótlásra irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő. A miniszter az e bekezdésben meghatározott határidőt indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb 15 munkanappal meghosszabbíthatja, és erről a kifogást tevőt a kifogás kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül írásban értesíti. (4) Amennyiben a kifogás nem alapos, a miniszter azt elutasítja, és erről a kifogást tevőt a kifogás elbírálásától számított 15 munkanapon belül írásban értesíti, megjelölve az elutasítás indokát. (5) Amennyiben a kifogás alapos, a miniszter a (3) bekezdésben meghatározott határidőben elrendeli a kifogásban sérelmezett helyzet megszüntetése érdekében szükséges intézkedést, és erről a kifogást tevőt a (4) bekezdésben megjelölt határidőn belül írásban értesíti. Amennyiben a kifogást tevő a kifogásolt jogszabálysértés folytán nem nyert támogatást, a támogató köteles a kifogást tevő támogatási igényét ismételten elbírálni, feltéve, ha az előirányzaton támogatásra fordítható összeg rendelkezésre áll. (6) A kifogás kivizsgálásában nem vehet részt, aki a kifogással érintett eljárásban részt vett. II. FEJEZET EGYES ELŐIRÁNYZATOKRA VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK 10. Alapítványok támogatása 21. § (1) Az előirányzat célja vissza nem térítendő támogatás nyújtása a Demokrácia Központ Közalapítvány működési költségeihez az alapító okiratban meghatározott feladatok meg valósítása érdekében. (2) A támogatás folyósítása – támogatási kérelemre – a szerződésben meghatározottak szerint, időarányosan, utólagos elszámolási kötelezettséggel, saját forrás biztosítása nélkül történik. 22. § A Demokrácia Központ Közalapítvány az éves tevékenységéről készült számlákkal igazolt tételes beszámolót legkésőbb a tárgyévet követő év június 30-ig köteles a minisztériumnak megküldeni. 11. Civil szervezetek támogatása 23. § Az előirányzatból az alábbi civil szervezetek működési költségeihez nyújtható vissza nem térítendő támogatás: a) az atlanti gondolat megismertetését és elterjesztését célul tűző, vagy b) a nemzetközi szervezeteket kutató és népszerűsítő, vagy c) az európai eszmét kutató és népszerűsítő civil szervezetek. 24. § (1) A támogatás legfeljebb 50%-a a pályázó kérelmére előlegként folyósítható azzal, hogy a további részletek kifizetésére csak az előleggel, számlák alapján történő elszámolást köve tően kerülhet sor. (2) A kedvezményezett éves működési költségének teljes összegére támogatás nem nyújtható, az éves működési költség pályázati felhívásban meghatározott hányadát saját forrásból kell biztosítani. (3) A kedvezményezettek az éves tevékenységükről készült beszámolót legkésőbb a tárgyévet követő év június 30. napjáig kötelesek a minisztériumnak megküldeni. 12. Külügyi Kommunikáció 25. § (1) Az előirányzat célja a) Magyarország külföldi megítélésének javítása, különös tekintettel a magyar kultúra, tudomány és történelem értékeinek, jeles személyiségeinek és eseményeinek bemutatására, valamint Magyarország külpolitikai tevékenységének, szerepvállalásának megismertetése; b) a társadalom külpolitika és diplomácia iránti érdeklődésének erősítése, az azzal kapcsolatos ismereteinek bővítése, a civil szervezetek külpolitikai érdekeink érvényesítésébe történő aktívabb bevonását célzó tevékenységek elősegítése, valamint a kormányzati civil stratégia meg valósulásának elősegítése a külkapcsolatok terén; c) a kormányzati civil stratégia meg valósításának elősegítése a külkapcsolatok terén, a külpolitikai kormányzat és a hazai, valamint a határon túli civil szféra közötti kapcsolatok erősítését és bővítését célzó tevékenységek, továbbá ennek keretében tudományos kutatások, konferenciák támogatása; d) a NATO-nak az európai és a globális biztonságpolitika alakításában játszott szerepével kapcsolatos ismeretek széles körű terjesztése, Magyarország NATO-tagsága társadalmi támogatottságának növelése; e) ifjúsági csereprogramok lebonyolításának és kommunikációjának támogatása. (2) Az előirányzatból céljainak meg fele lően, az alábbi jogcímeken folyósítható támogatás, vagy valósítható meg beszerzés: a) külföldi tájékoztatást szolgáló idegen és magyar nyelvű lapok, könyvek, albumok, folyóiratok, reklám-, PR és ismeretterjesztő kiadványok megjelentetése, beszerzése, tematikus kiállítások szervezése, b) a NATO tevékenységéről szóló rendezvények szervezése, kiadványok, cikkek megjelentetése, c) a nemzetközi biztonságpolitikai helyzet alakulásának a NATO tevékenységére és hazánk kül- és biztonság politikájára gyakorolt hatását elemző rendezvények szervezése, kiadványok megjelentetése a pályázati felhívásban meghatározott témák alapján, d) fotók, filmek és videoanyagok, elektronikus információhordozók (szoftver, CD, DVD, CD-ROM) készítése, e) képzés, tanulmányi verseny szervezése, lebonyolítása, f) egyéb rendezvény-, konferencia-, kiállítás-, eseményszervezés, g) szakfordítások, idegen nyelvű lektorálás, szakértői díjak, egyéb szakszolgáltatások nyújtása, h) nyomdai előkészítés, nyomtatás, i) a hazai és a határon túli civil társadalom külpolitika iránti érdeklődésének fokozását elősegítő anyagok, programok készítése, készíttetése, valamint előállításának és terjesztésének támogatása, j) egyéb, a lakosság vagy a külföldi partnerek tájékoztatását célzó kommunikációs tevékenységek meg valósítása, k) elektronikus kommunikációs tevékenység és fejlesztés, l) nemzetközi jogi perbeszédverseny, továbbá egyéb hasonló rendezvények szervezése, lebonyolítása, m) ifjúsági csereprogramok lebonyolítása. 26. § Az előirányzatból – a 25. § (1) bekezdés c) és e) pontjában meghatározott célra támogatási kérelem alapján is nyújtható támogatás. 13. Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés és humanitárius segélyezés 27. § (1) Az előirányzat célja különösen a szegénység mérsékelése és felszámolása, a béke és biztonság megteremtéséhez való hozzájárulás, valamint a partnerországok fenntartható társadalmi és gazdasági fejlődésének elősegítése, összhangban az Egyesült Nemzetek által megfogalmazott Millenniumi Fejlesztési Célokkal; továbbá humanitárius segítség nyújtása. (2) A tárgyévi előirányzat terhére a kötelezettség legkésőbb a tárgyévet követő év december 31-éig történő pénzügyi teljesítéssel vállalható. 28. § (1) A nemzetközi fejlesztési együttműködés jogcímcsoporton nyújtott támogatás, egyéb kifizetés és beszerzés az alábbi jogcímeken történik: a) technikai együttműködés (különösen oktatás, képzés, tapasztalat- és ismeretátadás), b) projekt és program típusú együttműködés, c) a NEFE társadalmi támogatottságát elősegítő tájékoztatási tevékenység, d) egyéb támogatási jellegű tevékenység, e) külképviseleti mikroprojekt, f) valamely nemzetközi szervezet vagy az Európai Unió által, vagy rajtuk keresztül meg valósuló nemzetközi fejlesztési tevékenységhez történő hozzájárulás. (2) Az afganisztáni PRT támogatása a NEFE keretében jogcímcsoporton nyújtott támogatás, egyéb kifizetés és beszerzés az alábbi jogcímeken történik: a) technikai együttműködés (különösen oktatás, képzés, tapasztalat- és ismeretátadás), b) projekt és program típusú együttműködés, c) a NEFE társadalmi támogatottságát elősegítő tájékoztatási tevékenység, d) egyéb támogatási jellegű tevékenység, e) valamely nemzetközi szervezet vagy az Európai Unió által, vagy rajtuk keresztül meg valósuló nemzetközi fejlesztési tevékenységhez történő hozzájárulás, f) humanitárius segélyezés. (3) A humanitárius segélyezés jogcímcsoporton támogatás, egyéb kifizetés és beszerzés az alábbi jogcímeken történik: a) közvetlenül a minisztérium által, b) civil szervezeten vagy gazdasági társaságon keresztül, c) a Magyar Vöröskereszt vagy valamely nemzetközi szervezet vagy az Európai Unió által, vagy rajtuk keresztül meg valósuló humanitárius segítségnyújtáshoz történő hozzájárulás által, d) a segítségre szoruló ország legitim kormánya által humanitárius céllal létrehozott vagy nyilvántartásba vett szervezet közvetlen támogatása által, amennyiben a humanitárius segítségnyújtás más módon nem teljesíthető. 29. § (1) Támogatás oly módon is nyújtható, hogy a minisztérium a beszerzést közvetlenül a kedvezményezett javára valósítja meg. (2) A benyújtott pályázatok elbírálása során a munkabizottság bírálati szempontként figye lembe veszi a 10. § (4) bekezdésében meghatározott szempontok mellett azt is, hogy a tervezett tevékenység milyen mértékben illeszkedik a kedvezményezett (partnerország) nemzeti fejlesztési programjához és fordít figyelmet ennek érvényesítésére. (3) Az előirányzatból támogatás nyújtása támogatási kérelem alapján is történhet a nemzetközi fejlesztési együttműködés jogcímcsoporton belül a külképviseleti mikroprojekt jogcím [28. § (1) bekezdés e) pont] és a humanitárius segélyezés jogcímcsoport esetében. (4) Az előirányzat céljával összhangban álló egyéb kifizetések teljesíthetők a) a nemzetközi fejlesztési együttműködés jogcímcsoporton belül: az egyéb támogatási jellegű tevékenység, valamint valamely nemzetközi szervezet vagy az Európai Unió által, vagy rajtuk keresztül meg valósuló nemzetközi fejlesztési tevékenységhez való hozzájárulás jogcímek [28. § (1) bekezdés d) és f) pont], és b) az afganisztáni PRT támogatása a NEFE keretében jogcímcsoporton belül: az egyéb támogatási jellegű tevékenység, valamint a valamely nemzetközi szervezet vagy az Európai Unió által, vagy rajtuk keresztül meg valósuló nemzetközi fejlesztési tevékenységhez történő hozzájárulás jogcímek [28. § (2) bekezdés d) és e) pont], továbbá c) a humanitárius segélyezés jogcímcsoporton belül: a közvetlenül a minisztérium, a Magyar Vöröskereszt vagy valamely nemzetközi szervezet vagy az Európai Unió, vagy rajtuk keresztül meg valósuló humanitárius segítségnyújtáshoz történő hozzájárulás, vagy a segítségre szoruló ország legitim kormánya által humanitárius céllal létrehozott vagy nyilvántartásba vett szervezet közvetlen támogatása jogcímek [28. § (3) bekezdés a), c) és d) pont] esetében. (5) Az egyéb támogatási jellegű tevékenység jogcímből [28. § (1) és (2) bekezdésé d) pont] kifizetés csak akkor teljesíthető, ha a támogatás más jogcímen nem valósítható meg. Egyéb támogatási jellegű tevékenység jogcímén történő kifizetés a kedvezményezett indokolással ellátott kérelmére – a munkabizottság javaslata alapján – abban az esetben is teljesíthető, ha a kedvezményezett saját forrás biztosítására nem képes. (6) Amennyiben a külföldi igénylő kormányzati szerv, a támogatási igénynek nem kell tartalmaznia a 7. § c) pontja szerinti adatot, valamint a támogatási igényhez nem kell csatolni a 8. §-ban írt dokumentumokat, kivéve a saját forrás meglétéről szóló nyilatkozatot [8. § e) pont]. 30. § (1) A nemzetközi fejlesztési együttműködés jogcímcsoporton támogatandó partnerországok körét és a szektorális (ágazati) prioritásokat a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködési Kormánybizottság (a továb biak ban: NEFE KB) határozza meg. A minisztérium a tárgyévet követő év március 31-éig jelentést készít a NEFE KB részére az előirányzat felhasználásáról, a projektek, a támogatás, egyéb kifizetés és beszerzés meg valósulásáról. (2) Amennyiben a projekt meg valósításához fogadónyilatkozat szükséges, annak beszerzéséről az igénylőnek kell gondoskodnia. (3) A minisztérium szükség esetén nemzetközi vagy miniszteri szintű általános keretmegállapodás megkötését kezdeményezheti bármely ország vagy szervezet erre kijelölt szerveinél. 31. § (1) E rendelet alkalmazásában külképviseleti mikroprojekt a Magyar Köztársaság valamely külképviselete közreműködésével, az előirányzat céljával összhangban, a fogadó állam területén működő és általa nyilvántartásba vett szervezet, intézmény részére vissza nem térítendő pénzbeli támogatás nyújtása az e szervezet, intézmény által meg valósítandó, a fogadó állam fejlesztési programjához illeszkedő projekt végrehajtására. (2) A külképviseleti mikroprojektre az e §-ban foglalt eltérésekkel nyújtható támogatás. (3) Mikroprojektek támogatása céljára a nemzetközi fejlesztési együttműködés jogcímcsoporton rendelkezésre álló összeg 25%-a kerülhet elkülönítésre azzal, hogy mikroprojektenként legfeljebb 20 000 EUR használható fel. (4) A külképviseleti mikroprojektek támogatására a külképviselet vezetője tesz javaslatot, aki a támogatási szerződést a minisztérium képviseletében aláírja és annak előkészítéséért, megkötéséért, a teljesítés folyamatos ellenőrzéséért, a projekt meg valósításának dokumentálásáért – ideértve a pénzügyi elszámolást is – teljes körű felelősséggel tartozik. (5) Mikroprojektek esetén indokolt esetben – a külképviselet vezetőjének a fogadó állam viszonyait figye lembe vevő javaslata alapján, a munkabizottság jóváhagyásával – az elnyert támogatás legfeljebb 75%-áig folyósítható előleg. 32. § (1) Az afganisztáni PRT támogatása a NEFE keretében jogcímcsoport elkülönített részéből azonnali, helyszínen nyújtandó humanitárius vagy fejlesztési célra az e §-ban foglalt eltérésekkel nyújtható támogatás, teljesíthető egyéb kifizetés, vagy valósítható meg beszerzés. (2) A saját forrás legkisebb mértéke 5%. Nem szükséges saját forrás, amennyiben a kedvezményezett afganisztáni honosságú és Afganisztánban nyilvántartásba vett, a PRT területén tevékenységet folytató szervezet. (3) A jogcímcsoport keretében nyújtott támogatás, kifizetés és beszerzés tekintetében a 2. § (2) bekezdésében meghatározott költségek a jogcímcsoport éves összegének 14%-áig fedezhetők. 33. § (1) A humanitárius segélyezés jogcímcsoportból a jelen §-ban foglalt eltérésekkel nyújtható támogatás. (2) A humanitárius segélyezés jogcímcsoporton, civil szervezeten, vagy gazdasági társaságon keresztül nyújtott támogatás jogcím [28. § (3) bekezdés b) pont] esetében a támogatást a minisztérium meghívásos pályáztatás keretében is nyújthatja. A meghívásos pályáztatás keretében a 28. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott szervezetekkel keretszerződés is köthető. (3) A támogatási igényre e rendelet 10. § (5) bekezdése nem alkalmazandó, a mellékletek benyújtásának végső határideje – a pályázati felhívásban foglaltak szerint – legfeljebb a szerződés megkötésének időpontjáig terjedhet. (4) A kedvezményezett számára az elnyert támogatást a minisztérium a teljesítést megelőzően, utólagos elszámolási kötelezettséggel a velük kötött támogatási szerződés mindkét fél által történt aláírását követő tizenöt napon belül átutalja. A támogatott tevékenység meg valósulását követő harminc napon belül a pályázó köteles benyújtani a pénzügyi és tartalmi beszámolót. A saját forrás legkisebb mértéke 5%. (5) A jogcímcsoportból lehet finanszírozni a segélyekkel közvetlenül összefüggő költségeket, különösen beszerzés, csomagolás, szállítás, szakértői költségek (a továb biak ban együtt: járulékos költségek). (6) A járulékos költségek mértékének meghatározása a támogatási összeghez mérten minden esetben a katasztrófa színhelyének ismeretében kerül meghatározásra a szerződésben, amely nem haladhatja meg az elnyert támogatás 14%-át. A segélyszállítmányok összeállítása során a közbeszerzésekre vonatkozó hatályos jogszabályi rendelkezések figye lembe véte lével kell eljárni. 34. § (1) A minisztérium az európai uniós pályázatokon való eredményes részvétel elősegítése érdekében a pályázót vissza nem térítendő támogatásban részesítheti, ha a pályázó olyan témában nyújt be európai uniós pályázatot, mely a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés és humanitárius segélyezés előirányzat céljaival összhangban van, és a pályázó nem rendelkezik az európai uniós pályázat elnyeréséhez szükséges saját forrással. (2) Az (1) bekezdés szerinti, saját forrás kiegészítésére, vagy biztosítására irányuló támogatás nyújtása támogatási kérelem alapján történik. (3) Az (1) bekezdés szerinti támogatás abban az esetben folyósítható, ha a pályázó az európai uniós támogatást elnyerte. (4) A kedvezményezett a támogatott tevékenység befejezését követő hatvan napon belül igazolni köteles, hogy a minisztérium által nyújtott támogatást az európai uniós pályázaton a saját forrás biztosítására, kiegészítésére használta fel és az Európai Unió ille té kes szervének döntésétől számított hatvan napon belül igazolni köteles, hogy az Európai Unió ille té kes szerve a kedvezményezettnek a támogatás felhasználására vonatkozó elszámolását elfogadta. (5) Amennyiben a kedvezményezett a (4) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem vagy csak részben tesz eleget, az a minisztérium által nyújtott támogatás jogosulatlan igénybevételének minősül és a kedvezményezett a folyósított támogatást köteles a minisztérium részére visszafizetni. 14. Lakossági EU tájékoztatási feladatok 35. § (1) Az előirányzat célja, hogy hozzájáruljon a magyar állampolgárok uniós ismereteinek bővítéséhez, az érzelmi kötődés kialakításához, a társadalmi párbeszéd elősegítéséhez, a helyi közösségek európai uniós tapasztalatainak, véleményének megismeréséhez. (2) Az előirányzatból – az előirányzat céljával összhangban – az alábbi jogcímeken vissza nem térítendő támogatás nyújtható, valósítható meg beszerzés, teljesíthető egyéb kifizetés: a) EU projektek, programok és közvélemény-kutatások meg valósítása, b) európai uniós kiadványok és az Európai Tükör megjelentetése, c) az Igazgatási Partnerségi Megállapodás meg valósításához kapcsolódó költségek fedezése, d) EU-kommunikációs projektek, konferenciák, tanulmányi, művészeti versenyek és kiállítások szervezése, e) a hazai és nemzetközi EU-kommunikációs hálózatok képzése, f) a hazai EU-kommunikációs hálózatokkal történő együttműködés, g) az iskolai európai uniós oktatás fejlesztése projektek, képzések útján, h) a Szegénység és a Társadalmi Kirekesztés Elleni Küzdelem európai évének alkalmából és ahhoz kapcsolódóan szervezett eseményekben történő együttműködés, i) általános, középfokú és felsőfokú tanintézmények bevonása az uniós projektekbe, j) kiemelt évfordulók, uniós események EU-kommunikációs vonatkozásai terén való együttműködés. 36. § (1) A támogatás nyújtása támogatási kérelem alapján is történhet a 35. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben. (2) Saját forrás nélkül nyújtható támogatás a 35. § (2) bekezdés b), g), i), és j) pontjában meghatározott esetekben. 15. Külföldi magyar emlékek megőrzése 37. § (1) Az előirányzat célja a határainkon túl található magyar emlékhelyek létesítésével, helyreállításával, megóvásával kapcsolatos tevékenységek támogatása, költségek fedezése, továbbá a határainkon túl található magyar vonatkozású emlékhelyek létesítését, kialakítását és ápolását elősegítő, a magyarságtudat erősítését szolgáló emlékhelyek megőrzésével kapcsolatos programok támogatása. (2) Az előirányzatból támogatás nyújtása támogatási kérelem alapján is történhet. 38. § Az előirányzat céljával összhangban álló kifizetések a külképviseletek közreműködésével is teljesíthetők. III. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 39. § (1) E rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Külügyminisztérium fejezetnél az egyes fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályairól szóló 4/2009. (IV. 10.) KüM rendelet hatályát veszti. 40. § A Külügyminisztérium fejezetnél az egyes fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának és ellenőrzésének szabályairól szóló 4/2009. (IV. 10.) KüM rendeletet továbbra is alkalmazni kell az e rendelet hatálybalépését megelőzően, a Külügyminisztérium fejezetnél az egyes fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának és ellenőrzésének szabályairól szóló 4/2009. (IV. 10.) KüM rendelet hatálya alatt megítélt támogatásokra, beszerzésekre, kifizetésekre, hozzájárulásokra, valamint a 2009. évi előirányzat kötelezettségvállalással terhelt maradványainak felhasználására. Dr. Balázs Péter s. k., külügyminiszter