73/2013. (XII. 30.) NGM rendelete a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál foglalkoztatottak alkalmassági vizsgálatáról, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal

73/2013. (XII. 30.) NGM rendelete a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál foglalkoztatottak alkalmassági vizsgálatáról, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézete által nyújtott egészségügyi szolgáltatás igénybevételére jogosultakról. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 82.  § f )  pontjában és 82/A.  § (1)  bekezdés d)–f )  pontjában kapott felhatalmazás alapján, a  kormányhivatalokat felügyelő miniszterek kijelöléséről szóló 5/2010. (XII. 23.) ME rendelet 1. § e) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. A rendelet hatálya 1. § E rendelet hatálya kiterjed a) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) kormánytisztviselőire, b) a NAV kormányzati ügykezelőire, c) a NAV hivatásos állományú tagjaira (a továbbiakban: pénzügyőr), d) a NAV-hoz szolgálati jogviszonyba felvételre jelentkezőkre (a továbbiakban: jelölt), valamint e) a 3. § vonatkozásában a NAV Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézete (a továbbiakban: NAV KEKI) felnőtt háziorvosi szolgálatába bejelentkezettekre. 2. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában a) alkalmassági kategória: a  pénzügyőr, a  pénzügyi nyomozó, valamint a  pénzügyőrnek, a  pénzügyi nyomozónak jelentkező személy egészségkárosító kockázatok alapján történő besorolása; b) alkalmassági vizsgálat: annak megállapítása, hogy egy meghatározott munkakörben, kategóriában végzett tevékenység által okozott egészségi, pszichikai és fizikai megterhelés a  vizsgált személy számára milyen igénybevételt jelent, és annak képes-e megfelelni; c) ellenőrző szakorvos: a NAV KEKI vezetője által megbízott szakorvos; d) expozíció: a munkahelyen jelen lévő és a foglalkoztatottat érő kóroki tényezők hatásának való kitettség; e) foglalkozás-egészségügyi szolgáltató: NAV KEKI, valamint a  NAV KEKI-vel vagy a  NAV középfokú adóztatási szerveivel foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás nyújtására szerződött, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3. § f ) pontja szerinti egészségügyi szolgáltató; f ) foglalkoztatott: a  NAV-nál szolgálati jogviszonyban lévő kormánytisztviselő, kormányzati ügykezelő, pénzügyőr; g) kockázati tényező: a  munkakörhöz, kategóriához kapcsolódó, feladatellátás során jelentkező hatás, amely negatívan befolyásolja a foglalkoztatott egészségi, pszichés állapotát; h) szolgálati jogviszony: a  közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényben (a továbbiakban: Kttv.) meghatározott kormányzati szolgálati jogviszony, valamint a  fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvényben meghatározott hivatásos szolgálati jogviszony. 3. A NAV KEKI által nyújtott egészségügyi szolgáltatások igénybevételére jogosultak köre 3. § (1) A NAV KEKI által nyújtott egészségügyi szolgáltatásokra jogosult: a) a foglalkoztatott; b) a jelölt kizárólag az előzetes alkalmassági vizsgálat tekintetében; c) a  NAV KEKI felnőtt háziorvosi szolgálatába bejelentkezettek [az a)–c)  pontban foglaltak a  továbbiakban együtt: igényjogosultak]. (2) Az igényjogosultak az ellátásra való jogosultságukat az ellátás igénybevétele előtt, sürgős ellátás esetén pedig azt követően kötelesek igazolni. (3) Az igényjogosultságot: a) a foglalkoztatott a szolgálati igazolvánnyal, ennek hiányában munkáltatói igazolással, b) a  jelölt az  illetékes humánpolitikai feladatokat ellátó szervezeti egység által kiállított, előzetes alkalmassági vizsgálatra vonatkozó beutalóval, valamint a  személyazonosságot igazoló érvényes arcképes okmánnyal, lakcímkártyával, c) a NAV KEKI felnőtt háziorvosi szolgálatába bejelentkezett a NAV KEKI által kiállított igazolvánnyal, és minden esetben – a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 29. § (4) bekezdése alapján – a Társadalombiztosítási Azonosító Jelet tartalmazó hatósági igazolványával igazolja. 4. Az alkalmassági vizsgálatok típusa, célja 4. § (1) A  foglalkoztatott adott munkakör betöltéséhez, alkalmassági kategória minősítéséhez szükséges egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági állapotát a  szolgálati jogviszony létesítését megelőzően és annak fennállása alatt rendszeresen vizsgálni, illetve véleményezni kell az  e  rendeletben meghatározott alkalmassági vizsgálatok keretében. (2) Az  alkalmassági vizsgálat lehet előzetes, időszakos, soron kívüli és záró, illetve tartalmát tekintve lehet egészségi, pszichikai és fizikai. (3) Az alkalmasság vizsgálatának célja annak elbírálása, hogy a foglalkoztatott, illetve a jelölt: a) megfelel-e az  adott munkakör, a  2.  melléklet szerinti alkalmassági kategória szerint végzett tevékenység egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeinek, valamint alkalmas-e a  munkaköri követelményekből adódó, fokozott megterheléssel és igénybevétellel járó tevékenységek elvégzésére; b) munkavégzésből és a munkakörnyezetből eredő megterhelés által okozott igénybevétele ba) egészségét, testi, illetve lelki épségét nem veszélyezteti-e, bb) nem befolyásolja-e egészségi állapotát kedvezőtlenül, bc) nem okozhatja-e utódai testi, szellemi, pszichés fejlődésének károsodását; c) esetleges idült betegsége vagy fogyatékossága a munkakör ellátása során nem idéz-e elő baleseti veszélyt; d) személyi higiénés és egészségi állapota a  járványügyi szempontból kiemelt jelentőségű munkakörökben történő munkavégzés esetén nem veszélyezteti-e mások egészségét, illetve foglalkoztatható-e az  adott munkakörben; e) milyen munkakörben és milyen feltételek mellett foglalkoztatható állapotrosszabbodás veszélye nélkül, ha megváltozott munkaképességű; f ) foglalkoztatható-e tovább jelenlegi munkakörében; g) szenved-e olyan betegségben, amely miatt munkaköre ellátása során rendszeres foglalkozás-egészségügyi ellenőrzést igényel; h) külföldön történő munkavégzés esetén várhatóan alkalmas-e az adott országban a megjelölt szakmai feladat ellátására. (4) Az  alkalmasság vizsgálata, valamint a  foglalkoztathatóság szakvéleményezése nem terjed ki a  munkaképesség változás mértékének, az egészségkárosodás mértékének a meghatározására. 5. Az alkalmassági vizsgálatot végzőkre vonatkozó rendelkezések 5. § (1) Az  egészségi alkalmasság vizsgálatát és véleményezését első fokon foglalkozás-orvostan vagy üzemorvostan (a továbbiakban együtt: foglalkozás-orvostan) szakorvosi képesítéssel rendelkező szakorvos, vagy foglalkozásorvostan szakorvosjelölt foglalkozás-orvostan szakorvos felügyelete mellett (a továbbiakban: foglalkozás-orvostan szakorvos) végzi. A  pszichikai alkalmasság vizsgálatát és véleményezését első fokon pszichológus végzi. A  fizikai alkalmasság felmérését első fokon a  6.  § (2)  bekezdésében meghatározott szerv sportszakmai szakképesítéssel rendelkező foglalkoztatottja végzi, melynek eredményét a 6. § (2) bekezdése szerinti szerv vezetője megküldi a NAV KEKI részére. (2) A foglalkoztatott és a jelölt alkalmasságát első fokon a foglalkozás-egészségügyi szolgáltató állapítja meg. (3) Az  egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági vizsgálatot és véleményezését másodfokon a  NAV Felülvizsgáló Bizottsága (a továbbiakban: FÜV Bizottság) végzi. (4) Az  alkalmassági vizsgálatot végző személy nem lehet a  vizsgált személy Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója, valamint az, akitől a tárgyilagos megítélés egyéb okból nem várható el. Az alkalmassági vizsgálatot végző személy jogszabályban és szakmai előírásban foglaltak szerint köteles az alkalmassági vizsgálatot elvégezni, e tevékenysége során nem befolyásolható. 6. § (1) Első fokon kizárólag a NAV KEKI végzi: a) a  pénzügyőrök és a  hivatásos szolgálati jogviszonyba jelentkezők egészségi alkalmassági vizsgálatát, valamint b) a pszichikai alkalmassági vizsgálatokat. (2) A fizikai alkalmasság felmérését a NAV KEKI felkérése alapján a NAV Bevetési Főigazgatósága, továbbá a Repülőtéri Főigazgatóság, valamint a regionális vám- és pénzügyőri főigazgatóságok végzik. 6. Előzetes alkalmassági vizsgálat 7. § (1) A  kormányzati szolgálati jogviszonyba jelentkezők esetében – a  pénzügyi nyomozó munkakörbe jelentkezők kivételével – egészségi, továbbá – a  munkakör 1.  mellékletben meghatározott kockázati tényezőire figyelemmel – a  munkáltatói jogkör gyakorlójának kezdeményezésére pszichikai alkalmassági vizsgálatot kell végezni. A munkáltatói jogkör gyakorlója a foglalkozás-orvostan szakorvos javaslata alapján is kezdeményezheti a pszichikai alkalmassági vizsgálatot. (2) A  hivatásos szolgálati jogviszonyba, valamint a  pénzügyi nyomozó munkakörbe jelentkezők esetében egészségi, pszichikai alkalmassági vizsgálatot és fizikai állapotfelmérést kell végezni. (3) A jelölt azonos munkakörben, azonos alkalmassági kategóriában ismételt vizsgálat nélkül foglalkoztatható, ha: a) a szolgálati jogviszony létesítésére az előzetes alkalmassági vizsgálat befejezését követő 30 napon belül, vagy 30 napon túl, de hat hónapon belül kerül sor, b) az előzetes vizsgálat során „Alkalmas” minősítést kapott, és c) nyilatkozik, hogy egészségi állapotában az a) pontban meghatározott időszak alatt változás nem történt. 7. Időszakos alkalmassági vizsgálat 8. § (1) A foglalkoztatott időszakos alkalmassági vizsgálaton vesz részt az alkalmasság újbóli véleményezése céljából. (2) Időszakos alkalmassági vizsgálatot – a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel – rendszeresen, de a) az egészségi alkalmassági vizsgálatot: aa) pénzügyőrök és pénzügyi nyomozók esetében legalább évente, ab) az aa) alpont alá nem tartozó foglalkoztatottak esetében legalább kétévente, b) a pszichikai alkalmassági vizsgálatot pénzügyőrök, valamint pénzügyi nyomozók esetében kétévente, c) a  fizikai alkalmassági vizsgálatot pénzügyőrök és pénzügyi nyomozó munkakört betöltő foglalkoztatottak esetében legalább kétévente kell elvégezni. (3) A  NAV speciális bevetési egységének tagjai esetében az  egészségi, fizikai és pszichikai alkalmassági vizsgálatot évente kell elvégezni. (4) A (2) bekezdés c) pontjában foglaltaktól eltérően nem kell időszakos fizikai alkalmassági vizsgálaton részt venni, ha a) a pénzügyőr vagy a pénzügyi nyomozó az 50. életévét betöltötte, b) a pénzügyőr ba) nem kizárólag pénzügyőr által betölthető munkakörben foglalkoztatott vagy bb) zenész, vezetőzenész munkakört tölt be. (5) Az  időszakos alkalmassági vizsgálatot végző személy a  vizsgálati eredmények alapján a  következő alkalmassági vizsgálatra a  (2) és a  (3)  bekezdésben előírtaknál orvosilag indokolt esetben rövidebb érvényességi időt is megállapíthat. 8. Soron kívüli alkalmassági vizsgálat 9. § (1) Soron kívüli alkalmassági vizsgálatot kell végezni: a) a pénzügyőrnél az alkalmassági kategória megváltoztatása előtt; b) a munkakörülmények lényeges változása esetén, ha a megváltozott kockázati tényezők alapján – az érintettet foglalkoztató szervezeti egység vezetőjének (a továbbiakban: közvetlen vezető) a javaslatára – a munkáltatói jogkör gyakorlója kezdeményezi; c) ha a  foglalkoztatott egészségi, pszichikai vagy fizikai állapotában olyan változás következett be, amely alkalmatlanná teszi az adott munkakör ellátására; d) a  foglalkoztatott heveny foglalkozási megbetegedése, fokozott expozíciója, eszméletvesztéssel járó vagy ismétlődő munkavégzéssel összefüggő balesete előfordulását követően; e) ha a  foglalkoztatottnál a  d)  pont szerinti heveny foglalkozási megbetegedésen kívül olyan rosszullét, betegség alakul ki, amely munkahelyi okokra vezethető vissza; f ) a  terhesség miatti keresőképtelenség kivételével a  30 napos vagy azt meghaladó szolgálat-, illetve keresőképtelenség esetén; g) ha a  foglalkoztatott a  biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről szóló 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet 2. § (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti 3. vagy 4. csoportba tartozó biológiai tényezők hatásának ki van téve, akkor a 10 napot meghaladó keresőképtelenséget követően; h) ha a foglalkoztatott előre nem várt esemény során expozíciót szenved; i) ha a foglalkoztatott munkavégzése – nem egészségi ok miatt – 6 hónapot meghaladóan szünetel, a munkába állást megelőzően; j) a  pénzügyőr külföldön történő szolgálatra vezénylése megkezdése előtt és az  onnan történő végleges hazatérést követően; k) ha a  jelölt az  előzetes alkalmassági vizsgálat során az  alkalmassága megítélésére kihatással lévő, egészségi vagy pszichikai állapotára vonatkozó információkat elhallgatott, illetve valótlan adatokat szolgáltatott. (2) Soron kívüli alkalmassági vizsgálat kezdeményezésére jogosult: a) a foglalkozás-orvostan szakorvos; b) a munkáltatói jogkör gyakorlója; c) a foglalkoztatott. (3) A munkáltatói jogkör gyakorlója köteles a soron kívüli alkalmassági vizsgálat kezdeményezéséhez írásbeli indokolást csatolni. (4) A  NAV elnöke elrendelheti az  egyes munkakörökben foglalkoztatottak soron kívüli alkalmassági vizsgálatát vagy egyes alkalmassági vizsgálatoknak a foglalkoztatottak egészére vagy meghatározott részére történő elvégzését. (5) A  soron kívüli alkalmassági vizsgálat esetén az  egészségi, pszichikai és fizikai vizsgálatok közül a  soron kívüli alkalmassági vizsgálatot megalapozó körülmények által indokolt vizsgálatokat kell elvégezni. 9. Záróvizsgálat 10. § A munkáltatói jogkör gyakorlója kezdeményezésére záróvizsgálatot kell végezni: a) a  külön jogszabályban meghatározott emberi rákkeltő hatású anyagok tízéves, benzol, illetve ionizáló sugárzás négyéves expozícióját követően a  tevékenység, illetve a  szolgálati jogviszony megszűnése, megszüntetése esetén; b) idült foglalkozási betegség veszélyével járó munkavégzés, illetve munkakörnyezet megszűnésekor, továbbá ha a foglalkoztatott korkedvezményre jogosító munkakörben legalább négy évet dolgozott. 10. Az alkalmassági vizsgálatokra vonatkozó eljárási szabályok 11. § Az  alkalmasság véleményezése kormányzati szolgálati jogviszony esetén munkakörre, hivatásos szolgálati jogviszony és pénzügyi nyomozó munkakör betöltése esetén a  2.  melléklet szerinti alkalmassági kategóriára történik. 12. § (1) Az alkalmassági vizsgálatra történő beutalásról a munkáltató illetékes humánigazgatási feladatokat ellátó szervezeti egysége gondoskodik, ennek keretében – a munkakörre jellemző kockázati tényezők figyelembevételével – kitölti az  alkalmassági vizsgálatra szóló beutalót, amit átad az  érintett személynek, egyben tájékoztatja őt a  vizsgálat tervezett – a NAV illetékes foglalkozás-egészségügyi szolgáltatójával egyeztetett – időpontjáról. (2) A vizsgálat megkezdése előtt ellenőrizni kell a vizsgálatra rendelt személy személyazonosságát, és tájékoztatást kell adni részére a vizsgálat céljáról, menetéről, várható időtartamáról. (3) Az  alkalmassági vizsgálatot végző az  általa megállapított véleményről, „Alkalmatlan” vélemény esetén annak pontos okáról, valamint a  jogorvoslati lehetőségről dokumentált módon köteles tájékoztatni a  vizsgált személyt. Az  egészségi és pszichikai vizsgálatok eredményéről rövid, összefoglaló írásos tájékoztatót kell adni a  vizsgált személy részére a vizsgálat befejezésével egyidejűleg. (4) A  jelölt, illetve a  foglalkoztatott, akinél a  3.  mellékletben meghatározott legalább egy kizáró ok fennáll, szolgálati jogviszonyba nem vehető fel, illetve szolgálati jogviszonyát meg kell szüntetni. (5) Az  alkalmassági vizsgálatok során keletkezett, az  alkalmasság minősítését tartalmazó véleményt meg kell küldeni az  illetékes humánigazgatási feladatokat ellátó szervezeti egység vezetőjének, aki azt továbbítja a  közvetlen vezetőnek. (6) Időszakos vagy soron kívüli alkalmassági vizsgálat „Alkalmatlan” minősítése esetén a foglalkoztatott a munkavégzési kötelezettség alól mentesíthető. Ha az  érintett az  „Alkalmatlan” minősítés ellen határidőn belül nem nyújt be felülvizsgálati kérelmet, a  humánigazgatási feladatokat ellátó szervezeti egység a  minősítésről tájékoztatja a  munkáltatói jogkör gyakorlóját, egyben javaslatot tesz a  Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII.  törvény, valamint a  Kttv. alapján az  alkalmatlanság megállapítása esetén alkalmazható személyügyi intézkedés megtételére. 11. Egészségi alkalmassági követelmények 13. § (1) Az  egészségi alkalmassági vizsgálatok a  célnak megfelelően, a  munkakör sajátosságainak figyelembevételével kiterjedhetnek: a) a testsúly, a testmagasság, a testtömeg index (BMI index) mérésére és a testarányok vizsgálatára; b) a  bőr és a  látható nyálkahártyák, a  fogazat, a  garatképletek, a  keringési, a  légzési, a  hasi szervek, az idegrendszer, az érzékszervek, valamint az ízületek, az izomzat és a csontrendszer vizsgálatára; c) a szem- és a látásvizsgálatokra; d) az esetleg fennálló testi és szellemi fogyatékosságokra; e) a vérnyomás, a pulzus vizsgálatára, EKG vizsgálatra; f ) szűrő audiométerrel történő hallásvizsgálatra; g) vér és vizelet laboratóriumi diagnosztikus vizsgálat elvégzésére; h) a hozott vizsgálati leletek értékelésére; i) az  alkohol-, gyógyszer-, kábítószer-fogyasztás, valamint -függőség esetleges jeleinek megállapítására, indokolt esetben speciális gyorsteszttel való vizsgálatára. (2) Előzetes alkalmassági vizsgálat esetén be kell mutatni a  háziorvos által kiadott, a  jelölt egészségi állapotára vonatkozó igazolást is. (3) A  döntés kialakításához szükség esetén az  alkalmassági vizsgálattal érintett beleegyezésével további kiegészítő vizsgálatok is elvégezhetők. 12. Az egészségi alkalmassági minősítések 14. § (1) Az egészségi alkalmassági vizsgálat alapján a minősítés lehet: a) „Egészségileg alkalmas”, b) „Egészségileg alkalmatlan”. (2) „Egészségileg alkalmas” minősítést kell megállapítani, ha a  vizsgált személy egészséges vagy csak olyan szervi, szervrendszeri-működési elváltozása van, ami megfelelő kezeléssel tartósan egyensúlyban tartható, az  elváltozás a szolgálati jogviszony betöltésében nem korlátozza vagy betegségének, sérülésének gyógyulása 270 napon belül várható. (3) „Egészségileg alkalmatlan” minősítést kell megállapítani, ha a  vizsgált személynek olyan mértékű vagy jellegű egészségkárosodása van, ami kizárja a szolgálati jogviszony létesítését vagy további fenntartását. (4) A  vizsgált személy egészségi alkalmasságát az  egyéni egészségi sajátosságokra tekintettel kell véleményezni, melynek során figyelembe kell venni: a) a betegség súlyossági fokát és a vele járó funkcionális zavarokat, b) a  kóros elváltozások gyógyulási hajlamát, a  szervezet kompenzáló képességét, egy adott elváltozás perspektíváját, későbbi következményeit, krónikussá válásának lehetőségét, c) az adott megbetegedés, elváltozás munkaképességet befolyásoló hatását, d) az egyén életkorát, e) a más munkakörben további egészségkárosodás vagy állapotromlás nélkül való foglalkoztatás lehetőségét. 13. Pszichikai alkalmassági követelmények 15. § (1) A pszichikai alkalmassági vizsgálatok a célnak megfelelően kiterjednek: a) a pszichés egyensúly meglétére, b) a devianciák hiányára, c) az intellektuális képességek meglétére, d) a figyelmi képességek megfelelőségére, e) a személyiségi sajátosságok megfelelőségére, f ) a pályamotiváció megfelelőségére. (2) Az (1) bekezdésben felsoroltak vizsgálata a következő eszközökkel történhet: a) személyiségtesztek elvégzésével, b) teljesítmény- és képességtesztek elvégzésével, c) műszeres vizsgálatok elvégzésével, d) kompetencia alapú vizsgáló eljárások elvégzésével és e) az exploráció komplex értékelésével. (3) A  döntés kialakításához szükség esetén az  alkalmassági vizsgálattal érintett beleegyezésével további kiegészítő vizsgálatok is elvégezhetők. 14. A pszichikai alkalmassági minősítések 16. § (1) A pszichikai alkalmassági vizsgálat alapján a minősítés lehet: a) „Pszichikailag alkalmas”, b) „Pszichikailag alkalmatlan”. (2) „Pszichikailag alkalmas” minősítést kell megállapítani, ha a vizsgált személy megfelel a munkakörével, alkalmassági kategóriájával szemben támasztott, a  vizsgálat céljának megfelelő intellektuális, figyelmi, személyiségbeli és pályamotivációs követelményeknek. (3) „Pszichikailag alkalmatlan” minősítést kell megállapítani, ha a  vizsgált személy nem felel meg a  munkakörével, alkalmassági kategóriájával szemben támasztott, a  vizsgálat céljának megfelelő intellektuális, figyelmi, személyiségbeli és pályamotivációs követelményeknek. 15. Fizikai alkalmassági követelmények 17. § (1) A  fizikai alkalmassági vizsgálat célja a  8.  § (2)  bekezdés c)  pontjában meghatározott foglalkoztatottak fizikai erőnlétének és állóképességének felmérése. (2) A fizikai alkalmassági vizsgálaton résztvevőket nemenként öt csoportba kell sorolni a következők szerint: a) I. csoport: 25 éves korig, b) II. csoport: 26–35 éves kor között, c) III. csoport: 36–45 éves kor között, d) IV. csoport: 46–49 éves kor között, e) V. csoport: speciális bevetési egység tagjai, egységhez jelentkezők. (3) A  (2)  bekezdés a)–d)  pontjában meghatározott csoportok esetében a  besorolás alapja a  tárgyévben betöltött életkor. (4) A fizikai alkalmassági vizsgálaton az vehet részt, aki egy hónapnál nem régebbi egészségi alkalmassági vizsgálaton „Egészségileg alkalmas” minősítést kapott. (5) A  (2)  bekezdés a)–d)  pontjában meghatározott csoportok esetén a  fizikai alkalmasság vizsgálatára szolgáló mozgásformák a következők: a) mellső fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás, b) 60 m futás, c) felülés, d) helyből távolugrás, e) guggolás, f ) 2000 m futás. (6) A  fizikai alkalmasság minősítése az  (5)  bekezdésben meghatározott mozgásformák közül a  foglalkoztatott által választott öt kondicionális gyakorlat végrehajtásának eredménye alapján történik. Az  (5)  bekezdés b) és f ) pontjában meghatározott mozgásformák végrehajtása kötelező. Az egyes kondicionális gyakorlatokért legfeljebb 25 pont, az  öt gyakorlat végrehajtása esetén összesen 125 pont adható, azzal, hogy egyes gyakorlatonként többletpont nem adható. 18. § (1) A  17.  §-ban foglaltaktól eltérően a  speciális bevetési egység tagjai, valamint az  egységhez jelentkezők fizikai alkalmassági vizsgálatára vonatkozó mozgásformákat a 4. melléklet V. pontja tartalmazza. (2) A  NAV speciális bevetési egysége tagjai, valamint az  egységhez jelentkezők a  részükre megállapított valamennyi kondicionális gyakorlatot kötelesek végrehajtani. 16. A fizikai alkalmassági minősítések 19. § (1) A  fizikai alkalmassági követelményeket, valamint a  17.  § (2)  bekezdés a)–d)  pontjában meghatározott csoportok vonatkozásában a  pontértékeket a  4.  melléklet tartalmazza. A  végrehajtott gyakorlatot abban az  esetben lehet teljesítettnek tekinteni, ha a vizsgált személy a bemutatott teljesítményével legalább egy pontot elér. (2) A  fizikai alkalmassági vizsgálat – a  választott öt kondicionális gyakorlat végrehajtásának értékelése – alapján a vizsgált személy minősítése az I–III. korcsoport esetében: a) 0–59 pont esetén „Fizikailag alkalmatlan”, b) 60–125 pont esetén „Fizikailag alkalmas”. (3) A  fizikai alkalmassági vizsgálat – a  választott öt kondicionális gyakorlat végrehajtásának értékelése – alapján a vizsgált személy minősítése a IV. csoport esetében: a) 0–15 pont esetén „Fizikailag alkalmatlan”, b) 16 pont felett „Fizikailag alkalmas”. (4) A NAV speciális bevetési egysége tagja, valamint az egységhez jelentkező személy akkor kaphat „Fizikailag alkalmas” minősítést, ha valamennyi kondicionális gyakorlat végrehajtása során teljesítette a 4. melléklet V. pontjában részére meghatározott minimum követelményt. 20. § Ha a vizsgálaton részt vevő személy az egyes mozgásformák végrehajtása során elért eredményére figyelemmel kéri, a kérdéses mozgásformát az adott fizikai alkalmassági vizsgálat során egy alkalommal megismételheti. 17. A jogorvoslat rendje 21. § (1) Ha a foglalkoztatott, a  jelölt vagy a munkáltatói jogkör gyakorlója az alkalmasság első fokú véleményével nem ért egyet, a  vélemény kézhezvételétől számított 15 naptári napon belül írásban kérheti az  alkalmasság másodfokon történő elbírálását. A  felülvizsgálati kérelmet a  NAV KEKI vezetőjéhez kell benyújtani, aki erről a  kézhezvételtől számított legkésőbb 3 munkanapon belül tájékoztatja a vizsgált személy vonatkozásában illetékes humánigazgatási feladatokat ellátó szervezeti egységet. (2) Alkalmatlan minősítés esetén a jogerős döntésig a foglalkoztatott a munkavégzési kötelezettség alól mentesíthető. (3) Az alkalmasság másodfokú vizsgálatát és véleményezését a FÜV Bizottság végzi. (4) A FÜV Bizottság döntése alapján hozott személyügyi intézkedés bírósági felülvizsgálata kezdeményezhető. 18. A FÜV Bizottság összetétele 22. § (1) A FÜV Bizottság tagjait és elnökét a NAV KEKI vezetője bízza meg. (2) A  FÜV Bizottság három tagból áll, melynek legalább egy tagja a  2.  § e)  pontja szerinti foglalkozás-egészségügyi szolgáltatónak nem minősülő foglalkozás-orvostan szakorvos. (3) Az  egészségi alkalmasság elbírálása esetén foglalkozás-orvostan szakorvos, a  pszichikai alkalmasság elbírálása esetén szakpszichológus vagy pszichiáter szakorvos, a  fizikai alkalmasság elbírálása esetén egészségügyi és sportszakmai szakképesítéssel rendelkező személy részvétele a FÜV Bizottságban tagként kötelező. (4) A FÜV Bizottság tagjává nem jelölhető ki olyan személy, aki az eljárással érintett ügyben korábban közreműködött. 19. A FÜV Bizottság eljárása 23. § (1) A  NAV KEKI az  alkalmasság elbírálásához a  vizsgálat tartalmától függően a  következő okmányokat kéri be az  elsőfokú vizsgálatot végzőtől, valamint a  munkáltatói jogkör gyakorlójától, melyeket továbbít a  FÜV Bizottság részére: a) a korábbi vizsgálatok eredményeit tartalmazó egészségügyi törzslap, b) az első fokú alkalmasságot megítélő személy 12. § (3) bekezdése szerinti rövid, írásos tájékoztatója, c) a foglalkoztatott munkáltatói jogkör gyakorlójának véleménye, d) orvosszakértői vélemény az egészségkárosodás mértékéről, ha rendelkezésre áll, e) valamennyi rendelkezésre álló, de különösen az  egy éven belüli kórházi és gyógyintézeti zárójelentések, szakorvosi leletek, f ) baleset, foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíciós eset és baleset esetén a baleseti jegyzőkönyv. (2) Egészségkárosodás mértékének megállapítása céljából a  pénzügyőrt Budapest Főváros Kormányhivatala Rehabilitációs Szakigazgatási Szervéhez kell beutalni. 24. § (1) A  FÜV Bizottság ülését megelőző vizsgálatot a  felülvizsgálati kérelem benyújtásától számított 30 napon belül kell megtartani. (2) A FÜV Bizottság 22. § (3) bekezdésében meghatározott tagja (a továbbiakban: előkészítő) biztosítja, hogy a vizsgált személy kivizsgálása során az előírt és az általa szükségesnek tartott vizsgálatok, szakkonzíliumok megtörténjenek, és azok eredményét az  egészségügyi dokumentációban rögzítsék. Ezek elvégzéséről az  előkészítő köteles meggyőződni, és az észlelt hiányosságok pótlása iránt intézkedni. (3) Az alkalmasság elbírálása szempontjából alapvető kórelváltozásokról az előkészítőnek személyes vizsgálattal is meg kell győződnie és a vizsgálat alapján kell javaslatot tennie a FÜV Bizottságnak a vizsgált személy minősítésére. 25. § (1) A  FÜV Bizottságnak a  döntését valamennyi szükséges egészségügyi adat rendelkezésére állásától számított 15 napon, de legkésőbb a felülvizsgálati kérelem benyújtását követő 60 napon belül kell meghoznia, mely határidő egy alkalommal legfeljebb 60 nappal meghosszabbítható. (2) A felülvizsgálatra rendelt személy a FÜV Bizottság előtt személyesen köteles megjelenni. A személyes megjelenéstől el kell tekintetni, ha a vizsgált személy: a) a  felülvizsgálat idején betegsége, sérülése miatt járó- vagy cselekvésképtelen, illetve utaztatása esetén egészségi állapotában romlás következne be, b) személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés hatálya alatt áll. (3) A FÜV Bizottság a vizsgált személy alkalmasságát a rendelkezésre álló felülvizsgálati dokumentációk alapján bírálja el, ha a személyes megjelenésétől a (2) bekezdés alapján el kell tekinteni. (4) A FÜV Bizottság elnöke szükség esetén újabb kivizsgálást, illetve vizsgálatok elvégzését kérheti. 26. § (1) A  FÜV Bizottság döntésében pénzügyőr esetén a  29.  § (1)  bekezdésében meghatározott bármely korlátozást és felmentést alkalmazhat, az elsőfokú alkalmassági véleményt megváltoztathatja, illetve újabb kivizsgálást vagy annak kiegészítését rendelheti el. (2) A  FÜV Bizottság alkalmassági határozatát a  vizsgált személlyel a  FÜV bizottsági ülésen szóban és írásban közölni kell, kivéve, ha személyes megjelenésétől a 25. § (2) bekezdése alapján el kell tekinteni. A FÜV Bizottság döntését a vizsgált személy egészségügyi törzslapján fel kell tüntetni, és az ülés napján határozatba kell foglalni. (3) A  FÜV Bizottság írásba foglalt határozata a  kézhezvétellel jogerős és végrehajtható. Az  írásba foglalt döntésről kivonatot kell készíteni, amely kizárólag a  minősítést tartalmazza. A  vizsgált személy vonatkozásában illetékes humánigazgatási feladatokat ellátó szervezeti egységet a  döntés kivonatának megküldésével értesíteni kell, mely szerv tájékoztatja a közvetlen vezetőt és a munkáltatói jogkör gyakorlóját. (4) Időszakos vagy soron kívüli alkalmassági vizsgálat során benyújtott felülvizsgálati kérelem alapján hozott „Alkalmatlan” döntés esetén a humánigazgatási feladatokat ellátó szerv a 12. § (6) bekezdésében foglaltak alapján jár el. 20. Egészségügyi szabadság engedélyezése 27. § Alkalmatlanság megállapítása esetén a  FÜV Bizottságnak a  minősítés jogerőre emelkedéséig, továbbá a személyügyi eljárás kezdetéig a pénzügyőr részére egészségügyi szabadságot kell engedélyeznie. 28. § (1) Ha a pénzügyőr betegség vagy baleset következtében munkakörét ideiglenesen nem tudja ellátni, a NAV KEKI vagy a NAV KEKI-vel szerződött szakorvos szolgálatképtelennek, illetve – ha keresőképtelenség megállapítására jogosult – keresőképtelennek nyilvánítja. A  pénzügyőr keresőképtelenségét a  keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló kormányrendelet szerint feljogosított személy is megállapíthatja. (2) A pénzügyőr keresőképtelenségének a megállapítására jogosult: a) a keresőképtelenség megállapítására jogszabály alapján jogosult szakorvos, b) jogszabály alapján keresőképtelenség megállapítására feljogosított egyéb egészségügyi szolgáltató orvosa és c) a háziorvos. (3) Ha az  arra jogosult a  pénzügyőr szolgálat- vagy keresőképtelenségét megállapította, a  pénzügyőr köteles erről közvetlen vezetőjét haladéktalanul értesíteni, valamint a  szolgálat-, illetve keresőképtelenség ideje alatti tartózkodási helyét bejelenteni. (4) A  pénzügyőr kórházból, gyógyintézetből való elbocsátását követő 5 munkanapon belül köteles a  NAV KEKI szakorvosát vagy a NAV KEKI-vel szerződött illetékes szakorvost tájékoztatni, és a kórházi zárójelentés egy példányát vagy annak másolatát részére átadni vagy megküldeni. (5) A  pénzügyőr szolgálatképessé, keresőképessé válását egészségügyi szempontból a  szolgálat-, illetve keresőképtelenséget megállapító személy bírálja el. A pénzügyőr a szolgálatképessé, keresőképessé nyilvánításáról a közvetlen vezetőjét haladéktalanul tájékoztatja. (6) A szolgálat-, illetve keresőképtelen pénzügyőr köteles: a) betartani az  orvos utasításait, különösen a  gyógyulását elősegítő, meghatározott idejű ágynyugalomra, valamint a tartózkodási helyről való kijárás korlátozására vonatkozóan, b) az elrendelt vizsgálatokon – elfogadható indok kivételével – megjelenni, c) ha a szolgálat-, illetve keresőképtelensége alatt más orvos is kezeli, erről a szolgálat-, illetve keresőképtelen állományban tartó NAV KEKI szakorvost tájékoztatni. (7) A  pénzügyőr keresőképtelenségének és a  pénzügyőr keresőképességének az  elbírálása, illetve ellenőrzése a  keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló kormányrendeletben meghatározott szabályok alkalmazásával történik. (8) A  NAV KEKI szakorvosa vagy a  NAV KEKI-vel szerződött szakorvos által megállapított szolgálatképtelenség és a szolgálatképesség elbírálását a NAV KEKI vezetője által kijelölt ellenőrző szakorvos ellenőrzi. (9) Az ellenőrző szakorvos az ellenőrzés keretében jogosult: a) a vizsgált személy vizsgálatára, a kezelőorvos jelenlétében a vizsgált személy tartózkodási helyén is, b) a betegdokumentációba történő betekintésre, c) szükség szerint a  vizsgált személy további – az  Országos Egészségbiztosítási Pénztárral kötött beutalási szerződés szerinti – szakorvosi vizsgálatra utalására, d) az a)–c) pont szerinti megállapításainak az egészségügyi dokumentációban történő rögzítésére. (10) Az ellenőrző szakorvos a felterjesztett iratok és – kivéve, ha a beteg egészségi állapota miatt nem tud az ellenőrző szakorvos előtt megjelenni – a beteg vizsgálata alapján javaslatot tesz a) a szolgálatképesség megállapítására, b) a szolgálatképtelenség megállapítására, c) a  szolgálatképtelenség időtartamának – a  kórházi, gyógyintézeti kezelés időtartamára is figyelemmel – meghosszabbítására, d) soron kívüli alkalmassági vizsgálat kezdeményezésére, ha azt a beteg állapota indokolja, vagy e) a c) és a d) pontban foglaltakra együttesen, illetve f ) a  (11)  bekezdésben meghatározott esetekben az  egészségügyi szabadság alatt járó távolléti díj folyósításának megszüntetésére vagy összegének csökkentésére. (11) Ha a  szolgálat-, illetve keresőképtelen pénzügyőr az  ellenőrző vizsgálathoz nem járul hozzá, a  (6)  bekezdés a) és b)  pontjában foglaltaknak nem tesz eleget, továbbá a  gyógyulását tudatosan késlelteti, akkor az  ellenőrző szakorvos javaslatot tesz a  munkáltatói jogkör gyakorlója felé az  egészségügyi szabadság alatt járó távolléti díj megszüntetésére. Ha az  ellenőrző szakorvos megállapítja, hogy a  pénzügyőr betegsége vagy sérülése az  általa tanúsított súlyos gondatlanság következménye, akkor kezdeményezi a  távolléti díj legfeljebb 50%-kal történő csökkentését. Ezt a  tényt az ellenőrző szakorvos az egészségügyi dokumentációban rögzíti, továbbá aláírásával és bélyegzőlenyomatával látja el. (12) Az ellenőrző szakorvos a 90 napot meghaladóan megállapított szolgálatképtelenség fennállását havonta legalább egyszer ellenőrzi, kivéve, ha a  90 napot meghaladó keresőképtelenség megállapításakor az  ellenőrzési időközök tartamát ennél hosszabb időben állapították meg. (13) Ha a szolgálatképtelenség, illetve az egészségügyi szabadság időtartama a 30 naptári napot meghaladja, havonta, rövidebb időtartam esetén a szolgálattételre jelentkezéskor a pénzügyőr az orvosi igazolást a közvetlen vezetőjének köteles leadni. (14) A  pénzügyőrt 365 napot meghaladó szolgálatképtelensége esetén egészségügyi szabadság nem illeti meg. A  szolgálati baleset vagy betegség miatt a  szolgálatképtelenség 365 napon túli meghosszabbítását a  Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal véleményezi. (15) Az  egészségügyi szabadság a  pénzügyőr szolgálatképtelensége esetén a  felgyógyulásig, illetve a  végső fogyatékosság kialakulásáig, de legfeljebb 365 napig engedélyezhető. Ha a  pénzügyőr a  szolgálatképtelensége első napját megelőző 365 napon belül már egészségügyi szabadságban részesült, ennek időtartamát az  újabb szolgálatképtelenség miatt engedélyezett egészségügyi szabadság időtartamába be kell számítani. 21. A pénzügyőrök egészségügyi felmentése egyes szolgálati kötelezettségek alól 29. § (1) Tartós egészségkárosodás esetén, ha az  nem okoz alkalmatlanságot, a  pénzügyőr részére a  következő szolgálati kötelezettségek teljesítése alól adható felmentés (egészségügyi felmentés): a) testnevelés, b) tartós állás, c) alaki foglalkozás, d) nehéz fizikai munka, e) őrszolgálat, f ) egyenruha viselés, g) 24 órás szolgálat, h) lövészet, i) váltószolgálat, j) fizikai felmérés, k) fegyverviselés. (2) Az  egészségügyi felmentésről a  NAV KEKI foglalkozás-orvostan szakorvosának orvosi szakvéleménye alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója parancsban intézkedik. (3) Az  egészségügyi felmentés időtartamát az  orvosi szakvéleményben kell meghatározni, amelynek ideje legfeljebb 365 naptári napban állapítható meg. (4) A  felmentések végrehajtásáért a  munkáltatói jogkör gyakorlója felelős. A  munkáltatói jogkör gyakorlója parancsában az  időtartam megjelölésével határozza meg a  pénzügyőr egyes szolgálati kötelezettségek alóli felmentését, illetve a csökkentett szolgálati időt. (5) A gyógyulás bekövetkezésekor, ha a  felmentés további alkalmazása már nem indokolt, a NAV KEKI szakorvosának az  egészségügyi felmentés megszüntetésére vonatkozó orvosi szakvéleménye alapján a  munkáltatói jogkör gyakorlója intézkedik az egészségügyi felmentés megszüntetéséről. 30. § Hosszabb ideig tartó gyógykezelést követően, az  orvosi rehabilitáció keretében a  fokozatos munkába állás érdekében átmenetileg csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás engedélyezhető a  pénzügyőr számára. Ennek időtartama a NAV KEKI szakorvosa orvosi szakvéleménye alapján napi 6 óra időtartamig, összesen legfeljebb 365 naptári napig terjedhet. 22. A pénzügyőr szolgálati lőfegyverének ideiglenes bevonása 31. § (1) Indokolt esetben a lőfegyver biztonságos használatát befolyásoló kóros állapot, betegség fennállásakor a NAV KEKI foglalkozás-orvostan szakorvosa, valamint a pszichológus a leletek és vizsgálati eredmények alapján – a kórállapot megjelölése nélkül – telefonon haladéktalanul, és írásban legkésőbb 24 órán belül kezdeményezi az  érintett pénzügyőr munkáltatói jogkör gyakorlójánál a szolgálati lőfegyver ideiglenes bevonását. (2) A  szolgálati lőfegyver ideiglenes bevonását – az  alkalmassági vizsgálat lezárásáig terjedő időre – a  munkáltatói jogkör gyakorlója rendeli el. (3) Ha a  szolgálati lőfegyver ideiglenes bevonására alkalmassági vizsgálat nélkül kerül sor, akkor az  azt megalapozó körülmények alapján soron kívüli alkalmassági vizsgálatot kell kezdeményezni. 23. Az egészségügyi dokumentáció vezetésének rendje 32. § (1) Az alkalmassági vizsgálatok eredményeit, minősítését az egészségügyi dokumentációba kell bejegyezni. (2) Az alkalmassági vizsgálatról készült dokumentáció tartalmazza: a) a vizsgált személy természetes személyazonosító adatait, b) a vizsgált személy által ellátott vagy ellátni tervezett munkakört, c) a vizsgált személy személyes, továbbá családi és foglalkozási anamnézisét, d) az alkalmassági vizsgálat időpontját, az elvégzett vizsgálatokat és azok eredményét, e) az orvos szakértői vélemény eredeti példányát, f ) az alkalmasságra vonatkozó véleményt, az esetleges korlátozásokat, g) a következő alkalmassági vizsgálat esedékességének időpontját, h) a vizsgálatot végző személy aláírását. (3) Az alkalmassági vélemény tartalmazza a vizsgált személy személyazonosító adatait és a vizsgálatot végző aláírását, valamint bélyegzőlenyomatát. Ha az  alkalmasság megállapítására egészségügyi felmentéssel, korlátozással került sor, a minősítésnek a fentieken túl tartalmaznia kell az egészségügyi felmentés módját, terjedelmét. (4) Az  alkalmassági vélemény és a  FÜV Bizottság eljárása során hozott döntés nem tartalmazhatja az  anamnézist, a vizsgálatok eredményét, a kórismét és Betegségek Nemzetközi Osztályozása kódokat. (5) Az egészségügyi dokumentációt az alkalmasságot első fokon megállapító foglalkozás-egészségügyi szolgáltató őrzi meg. (6) A  foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtó személyében bekövetkezett változás esetén az  egészségügyi dokumentációt át kell adni az új szolgáltató részére. 24. Záró rendelkezések 33. § Ez a rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba. 34. § E rendelet rendelkezéseit a hatályba lépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, ha az a foglalkoztatott számára kedvezőbb. 35. § (1) A  pénzügyőr által az  elsőfokú FÜV Bizottság döntése ellen e  rendelet hatályba lépését megelőzően benyújtott, de e rendelet hatályba lépésig el nem bírált fellebbezést a NAV KEKI az érintett részére e rendelet hatályba lépést követő 15 napon belül visszaküldi és tájékoztatja az  érintettet a  bírói út igénybevételének feltételeiről, egyben tájékoztatja az illetékes humánigazgatási feladatokat ellátó szervezeti egységet az elsőfokú alkalmassági vélemény végrehajthatóságáról. (2) Ha a  kormánytisztviselő, kormányzati ügykezelő által az  első fokú alkalmassági vélemény ellen benyújtott felülvizsgálatra irányuló kérelem elbírálására e  rendelet hatályba lépéséig nem került sor, az  illetékes foglalkozásegészségügyi szakellátó hely a  kérelmet – elbírálás céljából – e  rendelet hatályba lépését követő 30 napon belül megküldi a FÜV Bizottságnak. (3) Időszakos alkalmassági vizsgálatra vonatkozó időtartam számításánál az e rendelet hatályba lépése előtt eltelt időt is figyelembe kell venni. 36. § Hatályát veszti a) a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál kormánytisztviselői jogviszony létesítését megelőző pszichikai alkalmassági vizsgálatok rendjéről szóló 13/2011. (III. 25.) NGM rendelet, valamint b) a  Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állománya egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságának vizsgálatáról szóló 27/2011. (VII. 26.) NGM rendelet. Varga Mihály s. k., nemzetgazdasági miniszter