12/2013. (VIII. 15.) HM rendelete az egyes pénzbeli, természetbeni és szociális juttatásokról.

12/2013. (VIII. 15.) HM rendelete az egyes pénzbeli, természetbeni és szociális juttatásokról. A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 238.  § (2)  bekezdés 22.  pontjában, a  közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (5) bekezdés q) pontjában és (7) bekezdés a) pont ab) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a  honvédelemről és a  Magyar Honvédségről, valamint a  különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 2.  § (1)  bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva, a következőket rendelem el: I. Fejezet ÁLtALÁNOS ReNDeLKezÉSeK 1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a) a hivatásos és szerződéses katonákra (a továbbiakban: állomány tagja), b) a honvéd tisztjelöltekre és a honvéd altiszt-jelöltekre, c) a honvédelmi szervezeteknél foglalkoztatott közalkalmazottakra (a továbbiakban: közalkalmazottakra), d) a tényleges szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonákra, valamint e) az állomány tagjának közeli hozzátartozójára, a nyugállományú katonára és a nyugállományú katona közeli hozzátartozójára, továbbá arra, akinek a  szolgálati viszonya a  szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, betegség miatt szűnt meg. (2) A tartós külszolgálatot teljesítők esetében a 3–11. §-t, a 15. §-t és a 19–21. §-t kell alkalmazni. (3) E  rendelet hatálya szerinti juttatásra nem jogosult az  a  honvéd, aki a  honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 93. § (1) bekezdés a)–c) és f ) pontja hatálya alatt áll. 2. § (1) E rendelet alkalmazásában 1. honvédelmi szervezet: a Hjt. 2. § 13. pontja szerinti honvédségi szervezet és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (a továbbiakban: KNBSZ); 2. minimálbér: a juttatás folyósításának napján hatályos kötelező legkisebb munkabér havi összege; 3. parancsnok: a  honvédek vonatkozásában az  állományilletékes parancsnok, a  közalkalmazottak vonatkozásában pedig a munkáltatói jogkört gyakorló vezető; 4. pénzügyi és számviteli szerv: a saját pénzügyi és számviteli szervezeti elemmel a) rendelkező honvédelmi szervezet esetében a pénzügyi és számviteli szervezeti elem, b) nem rendelkező honvédelmi szervezet esetében a pénzügyi és számviteli utaltsági rend szerinti pénzügyi és számviteli elem. (2) A rendelet alkalmazásában magasabb parancsnoknak minősül a) a Honvédelmi Minisztérium védelemgazdaságért felelős helyettes államtitkára (a továbbiakban: HM VGHÁT) a Honvéd Vezérkar kivételével a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium), valamint a  honvédelemért felelős miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetek állománya esetében, b) a  Honvéd Vezérkar főnöke (a  továbbiakban: HVKF) a  Honvéd Vezérkar és a  Magyar Honvédség (a  továbbiakban: MH) katonai szervezetei állománya, az  1 évnél hosszabb időtartamú külszolgálatot teljesítők, valamint a rendelkezési állományban lévők tekintetében, c) a KNBSZ főigazgatója a KNBSZ állománya tekintetében. II. Fejezet PÉNzBeLI jUttAtÁSOK 1. A családalapítási támogatás 3. § (1) A család alapításakor felmerülő többletkiadásokhoz való hozzájárulás céljából az állomány tagja részére kérelemre, kamatmentesen, a szolgálati viszony fennállása alatt – ideértve az  ismételten létesített szolgálati viszonyt is – egy alkalommal az állomány tagja és házastársa vagy élettársa jövedelmi viszonyainak figyelembevételével, legfeljebb azonban a minimálbér ötszörösének megfelelő összegben családalapítási támogatás nyújtható. (2) Családalapítási támogatásra az állomány azon tagja jogosult, aki a kérelem benyújtásakor a 35. életévét még nem töltötte be, és legfeljebb 5 éve él házastársi vagy élettársi viszonyban. (3) Ha a  (2)  bekezdés szerinti házastársak vagy élettársak mindketten jogosultak családalapítási támogatásra, akkor támogatás csak az  egyikük részére – vagy kérelemre mindkét házastárs vagy élettárs részére 50-50%-os mérték szerint megosztva – folyósítható. (4) A  családalapítási támogatás iránti kérelmet a  parancsnoknak címezve a  pénzügyi és számviteli szervhez kell benyújtani az  e  célra rendszeresített formanyomtatvány alkalmazásával. A  kérelmet a  magasabb parancsnok bírálja el a  parancsnok, a  honvédelmi szervezet szociális munkacsoportja és a  pénzügyi referens javaslata figyelembevételével. Nem folyósítható családalapítási támogatás a) a próbaidő alatt, b) annak a  szerződéses állományú katonának, akinek a  szerződéses idejéből 1 évnél kevesebb van hátra, továbbá c) annak, akinek az illetményéből a törlesztőrészletek levonására bármely ok miatt nincs lehetőség. (5) A családalapítási támogatás iránti kérelemhez csatolni kell – eredetben, vagy a honvédelmi szervezet személyügyi szerve által hitelesített másolatban – a  házassági anyakönyvi kivonatot, bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvéből kiállított kivonatot, az  Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában szereplő adatokról kiállított tanúsítványt vagy a  teljes bizonyító erejű magánokirat formájában megtett élettársi nyilatkozatot – másolat benyújtása esetén a  személyügyi szerv által hitelesített másolati példányt –, továbbá az  igénylő házastársa vagy élettársa havi munkabéréről, illetményéről, egyéb jövedelméről, bevételéről és az  abból történő levonásról szóló munkáltatói igazolást. (6) A (4) bekezdés szerinti formanyomtatványnak a következő, formai és tartalmi elemeket kell tartalmaznia: 1. az igénylőt foglalkoztató honvédelmi szervezet megnevezése, 2. a címzett megnevezése, 3. a kérelem tárgya, 4. a címzett megszólítása, 5. az  igénylő személyes, továbbá szolgálati viszonyával, kapcsolatos adatai, az  házasságkötés vagy élettársi viszony létesítésének időpontja, a  házastárs vagy élettárs honvédelmi szervezetnél történő foglalkoztatása esetén a honvédelmi szervezet neve, címe, 6. az igénylő lakóhelye vagy tartózkodási helye, 7. a kért támogatás összege és a kért törlesztési időtartam, hónapban meghatározva, 8. nyilatkozat arról, hogy az  igénylő házastársa, élettársa igényelt-e családalapításai támogatást, illetve részesült-e családalapítási támogatásban, 9. nyilatkozat arról, hogy az igénylő részesült-e családalapítási támogatásban vagy családalapítási előlegben, 10. nyilatkozat arról, hogy a kérelemben megadott adatok a valóságnak megfelelnek, valamint hogy az igénylő a saját és élettársa, házastársa összes jövedelmére vonatkozó igazolást csatolta, 11. a kérelemhez csatolt okmányok, igazolások felsorolása, 12. az igénylő aláírása, 13. pénzügyi záradék, 14. a honvédelmi szervezetnél működő szociális munkacsoport javaslata, véleménye, 15. a parancsnok záradéka, 16. a nyomtatvány kitöltésével és benyújtásával kapcsolatos útmutató. 4. § (1) A  családalapítási támogatást az  állomány tagja legfeljebb 4 év – a  szerződéses katona, ha a  szerződés idejéből 4 évnél kevesebb idő van hátra, a hátralevő idő – alatt köteles visszafizetni. (2) Az  állomány családalapítási támogatásban részesülő tagjának a  folyósítást megelőzően – a  jóváhagyást követő 15. napig – az erre rendszeresített nyomtatvány kitöltésével és aláírásával az engedély szerinti feltételekkel vállalnia kell a családalapítási támogatás visszafizetését. Ha az igénylő a kitöltött nyomtatványt nem írja alá, a családalapítási támogatás nem kerül kifizetésre. (3) A (2) bekezdés szerinti nyomtatványnak a következő tartalmi és formai elemeket kell tartalmaznia: a) a támogatásban részesülő személyt foglalkoztató honvédelmi szervezet megnevezése, b) a  támogatásban részesülő személy nyilatkozata a  támogatás határidőben történő visszafizetésének vállalásáról, c) a támogatásban részesülő személy hozzájárulása a törlesztőrészletek illetményéből történő levonásához, d) a támogatásban részesülő személy nyilatkozata az 5. § (3) bekezdésében foglaltak tudomásulvételéről, e) a támogatásban részesülő aláírása. 5. § (1) A  családalapítási támogatás törlesztését a  családalapítási támogatásban részesült illetményéből havonta történő levonással kell teljesíteni. A  törlesztőrészletek levonását a  támogatás átutalását követő hónapra járó illetményből kell megkezdeni. Amennyiben a  család megélhetését veszélyeztetné, kérelem alapján, a  magasabb parancsnok a törlesztésre legfeljebb 1 év halasztást engedélyezhet. (2) Az  állomány tagjának szolgálati viszonya megszűnése esetén – ide nem értve a  (3)  bekezdésben meghatározott eseteket – a  családalapítási támogatás még nem törlesztett, az  (1)  bekezdés szerint meghatározott ütemben visszafizetendő részét tartozásként tartalmazza a munkáltató által a szolgálati viszonyról kiállított igazolás. (3) Az  (1)  bekezdés szerint meghatározott ütemtől eltérően a  családalapítási támogatás még nem törlesztett része az utolsó szolgálatban töltött napon egy összegben válik esedékessé, ha a családalapítási támogatásban részesült szolgálati viszonya a Hjt. 41. § (5) bekezdése, 59. § (1) bekezdés c) pontja és (2) bekezdés e) pontja, 68. § (1) bekezdés b) és e)–m) pontja vagy 80. § (2) bekezdése alapján szűnik meg. (4) A  családalapítási támogatásban részesült halála esetén a  tartozást az  államháztartás működésére vonatkozó szabályok szerint a magasabb parancsnok elengedheti. 2. Az illetményelőleg 6. § (1) Kérelmére illetményelőlegben részesülhet az állomány tagja és a közalkalmazott, aki átmeneti jelleggel kedvezőtlen anyagi helyzetbe került, vagy életkörülményei javítása érdekében azt tartós fogyasztási cikkek beszerzéséhez, lakhatási feltételeinek javításához kívánja felhasználni. (2) Nem részesülhet illetményelőlegben a) aki próbaidejét tölti, b) akinek korábban felvett illetményelőlegből származó törlesztetlen tartozása van, c) akinek az illetményéből az illetményelőleg törlesztőrészleteinek levonása bármely ok miatt nem lehetséges, vagy d) aki az elbírálás napját megelőző 1 éven belül illetményelőlegben részesült, kivéve, aki a külföldi szolgálatot teljesítők egyes járandóságairól szóló HM rendelet alapján külföldi szolgálatteljesítés okán részesült vagy részesül illetményelőlegben. 7. § (1) A parancsnok – a 6. § (1) bekezdésében foglaltak mérlegelésével – legfeljebb a minimálbér ötszörösének megfelelő összegű illetményelőleget engedélyezhet, amely visszafizetésének időtartama legfeljebb 6 hónap lehet. (2) Az (1) bekezdésnél nagyobb összegű, illetve hosszabb, legfeljebb 12 havi törlesztési idejű illetményelőleget – a 6. § (1)  bekezdésben foglaltak mérlegelésével – a  magasabb parancsnok engedélyezhet. Az  engedélyezett összeg az állomány tagja és a közalkalmazott távolléti díjának másfélszeresét nem haladhatja meg. (3) Az  illetményelőleg iránti kérelmet az  erre rendszeresített formanyomtatvány alkalmazásával a  parancsnoknak címezve, a pénzügyi és számviteli szervhez kell benyújtani. (4) A (3) bekezdés szerinti formanyomtatványnak a következő formai és tartalmi elemeket kell tartalmaznia: a) az igénylőt foglalkoztató honvédelmi szervezet megnevezése, b) a címzett megnevezése, c) a kérelem tárgya, d) a címzett megszólítása, e) az igénylő illetményelőleg iránti kérelme, f ) az igénylő aláírása, g) pénzügyi záradék, h) a közvetlen szolgálati elöljáró, illetve hivatali felettes javaslata, i) az igénylőt foglalkoztató honvédelmi szervezetnél működő szociális munkacsoport javaslata, véleménye, j) a parancsnok záradéka. 8. § (1) Az  illetményelőleg törlesztőrészleteinek levonását az  illetményelőleg átutalását követő hónapra járó illetményből kell megkezdeni és az illetményből havonta történő levonással kell teljesíteni. (2) Az  állomány tagja és a  közalkalmazott jogviszonyának megszűnése és megszüntetése napján a  teljes illetményelőleg-tartozás esedékessé válik, amelyet az  illetményből történő levonás szabályai szerint az utolsó havi illetményből le kell vonni. (3) A  (2)  bekezdéstől eltérően, az  illetményelőlegben részesült halála esetén a  tartozást a  HM pénzügyi feladatokat ellátó központi szervezete vezetője javaslatának figyelembevételével az  engedélyező parancsnok vagy magasabb parancsnok az államháztartás működésére vonatkozó szabályok szerint elengedheti. (4) A  (2)  bekezdéstől eltérően az  eredetileg meghatározott ütemezéssel fizetheti vissza az  illetményelőleg tartozását az illetményelőlegben részesült, ha a) a Hjt. 59. § (2) bekezdés c) pontja szerint honvédelmi szervezethez kerül áthelyezésre, b) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 25. § (2) bekezdés b) pont 4. alpontja alapján Hjt. szerinti szolgálati viszonyt létesít, c) – az a) pontban szereplő esetet ide nem értve – másik honvédelmi szervezethez áthelyezik, d) közalkalmazotti jogviszonya a  munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szerinti – a  honvédelmi szervezetekkel kapcsolatos – munkáltató személyében bekövetkező változással érintett. 3. Tanévindítási hozzájárulás 9. § (1) Évente egy alkalommal tanévindítási hozzájárulásra jogosult a) a  közoktatásban részt vevő, iskolai tanulmányokat folytató, saját háztartásban nevelt, családi pótlékra jogosító gyermekére tekintettel, az  állomány tárgyév augusztus 1-jén szolgálati viszonyban álló tagja és a  tárgyév augusztus 1-jén jogviszonyban álló közalkalmazott, aki a  gyermeknek szülője, gyámja – kivéve a gyermekvédelmi gyámot – vagy a szülőnek, gyámnak közös háztartásban élő házastársa vagy élettársa, b) az  állomány külföldön szolgálatot teljesítő tagja, továbbá külföldön foglalkoztatott vagy külföldi képzésen résztvevő közalkalmazott az  a)  pont szerint gyermekére tekintettel, ha gyermeke közoktatásban külföldön részesül vagy iskolai tanulmányait külföldön kezdi meg, és c) az állomány szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset vagy betegség következtében elhunyt, volt tagjának az  a)  pont szerinti feltételeknek megfelelő gyermeke, továbbá az  állomány hősi halottá nyilvánított tagja árvaellátásban részesülő, az a) pont szerinti feltételeknek megfelelő gyermeke. (2) A honvéd tisztjelölt és a honvéd altiszt-jelölt az állomány tagjára vonatkozó szabályok szerint jogosult tanévindítási hozzájárulásra, azzal az eltéréssel, hogy ennek összege az állomány tagja részére meghatározott összeg 50%-a. (3) A  tanévindítási hozzájárulás a  honvédelmi szervezet által biztosított elektronikus utalványkártya univerzális utalványaként kerül kiadásra. A  tanévindítási hozzájárulás mértéke gyermekenként a  honvédelemért felelős miniszter által évente meghatározott összeg. (4) A  (3)  bekezdés szerinti elektronikus utalványkártyát a  jogosult részére történő átadásig a  számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 168.  §-a szerinti szigorú számadási kötelezettség alá vont (a  továbbiakban: számadásköteles) kártyaként kell kezelni, és a  jogosult részére aláírás ellenében kell átadni. Az  átadásról készült dokumentumot a számadásköteles nyomtatványok nyilvántartásához kell csatolni és azzal együtt kell megőrizni. (5) A  főkártya jogosult részére első alkalommal történő biztosítása, valamint lejárat miatti cseréje ingyenes. A társkártya első alkalommal történő biztosítása, lejárat miatti cseréje, valamint a főkártya és a társkártya elvesztése, eltulajdonítása, megrongálódása vagy más okból szükséges cseréje esetén az új kártya igénylésével kapcsolatban a szállító által kiszámlázott költség a jogosult részére felszámításra kerül. 4. Nevelési támogatás 10. § (1) Évente egy alkalommal gyermekenként a gyermekes családok élethelyzetének javítása érdekében az illetményalap 60%-ának megfelelő összegű nevelési támogatásban kell részesíteni az állomány tárgyév augusztus 1-jén szolgálati viszonyban álló tagját, és a tárgyév augusztus 1-jén jogviszonyban álló közalkalmazottat, a) ha a  vele közös háztartásban élő vérszerinti, örökbefogadott, mostoha- vagy nevelt gyermekére tekintettel az állomány tagja és a közalkalmazott vagy a vele közös háztartásban élő házastársa vagy élettársa aa) családi pótlékra jogosult, ab) családi pótlékra nem jogosult, de gyermeke tárgyév szeptember 1-jén a  25. életévét még nem töltötte be, rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, és felsőfokú oktatási intézmény alapképzésében vagy mesterképzésében vesz részt, vagy az  egységes, osztatlan képzésben első oklevelet szerző nappali tagozatos hallgató, ac) családi pótlékra nem jogosult, de gyermeke tárgyév szeptember 1-jén a  23. életévét még nem töltötte be, és köznevelési intézményben nappali tagozaton folytat tanulmányokat, ad) családi pótlékra nem jogosult, de gyermeke tárgyév szeptember 1-jén a  23. életévét még nem töltötte be és felsőfokú oktatási intézmény által szervezett felsőfokú szakképzésben folytat tanulmányokat, vagy b) ha gyermeke saját jogán családi pótlékban részesül. (2) Az  (1)  bekezdés a)  pont ab)  alpontja szerinti nevelési támogatás nem illeti meg az  állomány tagját vagy a  közalkalmazottat, ha gyermeke tanulmányait szünetelteti vagy félévet halaszt. Nem minősül szüneteltetésnek, ha a hallgató a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán kötelező alapkiképzésen vesz részt. (3) Nevelési támogatásra jogosult az állomány szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset vagy betegség következtében elhunyt volt tagjának – ideértve az  önkéntes tartalékost is – az  (1)  bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő gyermeke, valamint a  hősi halott árvaellátásban részesülő, az  (1)  bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő gyermeke is. (4) Az  állomány szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset vagy betegség következtében elhunyt volt tagjának – ideértve az önkéntes tartalékost is – gyermekét, valamint a hősi halott árvaellátásban részesülő gyermekét évente december 15-éig, ismételten az (1) bekezdésben meghatározott összegű nevelési támogatásban kell részesíteni. (5) A  honvéd tisztjelölt és a  honvéd altiszt-jelölt az  állomány tagjára vonatkozó szabályok szerint jogosult nevelési támogatásra, azzal az eltéréssel, hogy ennek összege az állomány tagja részére meghatározott összeg 50%-a. 5. A tanévindítási hozzájárulásra és a nevelési támogatásra vonatkozó közös szabályok 11. § (1) A  tanévindítási hozzájárulásra és a  nevelési támogatásra vonatkozó igényt az  erre rendszeresített formanyomtatvány alkalmazásával a  tárgyév július 1-jétől szeptember 30-ig a  pénzügyi és számviteli szervhez kell benyújtani. Az  igénybejelentő lapon nyilatkozni kell a  jogosultság feltételeinek fennállásáról, továbbá az  igénybejelentéshez csatolni kell a  köznevelési, illetve felsőoktatási intézmény tanulmányok folytatásáról szóló igazolását, amennyiben a gyermek már nem tanköteles korú, de még oktatási intézményben folytat tanulmányokat. Ha az arra jogosult a tanévindítási hozzájárulásra és a nevelési támogatásra vonatkozó igénybejelentését a tárgyév szeptember 30-ig akadályoztatás miatt nem tudja benyújtani, azt a  mulasztás okának megjelölésével az  akadály megszűnésétől számított 30 napon belül benyújthatja, melyet követően a  támogatást a  benyújtástól számított 30 napig kell folyósítani. (2) A  jogosultsági feltételek fennállása esetén a  tanévindítási hozzájárulást és a  nevelési támogatást a  honvédelmi szervezet a  kérelem benyújtását követő 30 napon belül, legkorábban augusztus 1-jén, legkésőbb október 31-ig biztosítja az  igénylő részére. A  jogosultsági feltételek hiányában az  igényt el kell utasítani, melyről az  igénylőt írásban értesíteni kell. (3) Ha mindkét szülő honvédelmi szervezet állományába tartozik, a gyermek után tanévindítási hozzájárulás és nevelési támogatás csak egyik szülő jogán állapítható meg, melyről az  (1)  bekezdés szerinti formanyomtatványon kell nyilatkozni. (4) A  határozott időre kinevezett közalkalmazott részére az  egyéb feltételek megléte esetén is csak akkor állapítható meg tanévindítási hozzájárulás és nevelési támogatás, ha a közalkalmazott – a  tárgyév augusztus 1-jén fennálló – közalkalmazotti jogviszonyának megszakítás nélküli, kinevezés szerinti időtartama legalább a hat hónapot eléri. (5) A tárgyév augusztus 1-jén állományba tartozó részmunkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott az egyéb feltételek megléte esetén is csak akkor jogosult tanévindítási hozzájárulásra és nevelési támogatásra, ha heti munkaidejének mértéke a 20 órát eléri vagy meghaladja. (6) Nem állapítható meg tanévindítási hozzájárulás és nevelési támogatás annak, aki a) tárgyév augusztus 1-jén felmentési idejét tölti, és ezért őt a szolgálatteljesítési, munkavégzési kötelezettség alól mentesítették, vagy b) a  tárgyév augusztus 1-jén 30 napot meghaladó időtartamú illetmény nélküli szabadságon van, kivéve a gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban vagy gyermeknevelési támogatásban részesülőt. (7) A  9.  § (1)  bekezdés c)  pontja, valamint a  10.  § (3) és (4)  bekezdése szerinti jogosult, vagy kiskorú jogosult esetén annak törvényes képviselője a  tanévindítási hozzájárulás és a  nevelési támogatás iránti igényét az  MH hadkiegészítésért és központi nyilvántartásáért felelős szerve részére – annak felhívása alapján – az  (1)  bekezdés szerinti formanyomtatvány megfelelő alkalmazásával nyújtja be. (8) Az (1) bekezdés szerinti formanyomtatványnak a következő formai és tartalmi elemeket kell tartalmaznia: a) az igénylőt foglalkoztató honvédelmi szervezet megnevezése, b) a címzett megnevezése, c) a kérelem tárgya, d) a címzett megszólítása, e) az igénylő támogatás iránti, az érintett gyermek adatait is tartalmazó kérelme, f ) nyilatkozat arról, hogy az igénylőnek az igényelt juttatásra való jogosultsága fennáll, g) nyilatkozat arról, hogy az  igénylő házastársa vagy élettársa az  igénylő által igényelt juttatást honvédelmi szervezettől nem kérte, h) az igénylő aláírása. 6. A házastársi jövedelem-kiegészítés 12. § (1) Ha az állomány tagja a honvédelmi szervezet más helyőrségbe történő áttelepítése vagy a szolgálat érdekében más szolgálati helyre történt áthelyezése, továbbá a Hjt. 50. és 53. §-a szerinti vezénylése miatt másik belföldi településre költözik át, házastársi jövedelem-kiegészítésre jogosult a  vele együttköltöző házastársa vagy élettársa keresetvagy jövedelem-kiesésének átmeneti, részbeni pótlására. A  házastársi jövedelem-kiegészítés folyósítását szociális indokokra tekintettel a pénzügyi és számviteli szervhez benyújtott kérelem alapján a parancsnok engedélyezi. (2) A  házastársi jövedelem-kiegészítésre az  állomány tagja akkor jogosult, ha a  vele együtt költöző házastársa vagy élettársa az  átköltözés előtt munkavégzésre irányuló teljes vagy részmunkaidős foglalkoztatású jogviszonya alapján keresettel, vagy jövedelemmel (a  továbbiakban együtt: jövedelem) rendelkezett, és az  átköltözés után, önhibáján kívül – így különösen megfelelő munkaalkalom hiányában – jövedelemhez nem jut, vagy annak összege az átköltözést megelőző jövedelemnél kevesebb. (3) A házastársi jövedelem-kiegészítést az áthelyezést követően, a tényleges átköltözéstől számított 5 éven belül lehet igényelni. (4) A házastársi jövedelem-kiegészítés a (3) bekezdés szerinti időtartamon belül legfeljebb 3 évig jár, és havonta utólag kell folyósítani. (5) Nem jár házastársi jövedelem-kiegészítés, ha az  átköltözést követően a  házastárs vagy élettárs jövedelemszerző tevékenységet folytatott, majd az átköltözést követően 5 éven belül újra álláskereső lett. 13. § (1) A  házastársi jövedelem-kiegészítés mértékének meghatározásakor a  házastársnak vagy élettársnak az  átköltözés előtt szerzett jövedelmeként szolgálati, kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti, ügyészségi, bírósági szolgálati, igazságügyi alkalmazotti jogviszonyból vagy munkaviszonyból származó, az  átköltözés időpontja előtti utolsó négy teljes naptári negyedévben elért átlagjövedelmet, egyéb jogviszony esetén a személyes munkavégzés díjazásának az  utolsó három hónapban elért havi átlagát, az  átköltözés után szerzett jövedelemként bármely rendszeres munkavégzésre irányuló jogviszonyból származó jövedelmét, továbbá a részére folyósított álláskeresési járadékot, nyugdíj előtti álláskeresési segélyt és az egyéni vállalkozásból származó jövedelmet kell figyelembe venni. (2) A házastársi jövedelem-kiegészítés összegének meghatározásakor a gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben – kivéve a  jövedelemszerző tevékenység folytatása mellett folyósított gyermekgondozási segélyt – és gyermeknevelési támogatásban részesülés időszakát, valamint a gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély és gyermeknevelési támogatás összegét figyelmen kívül kell hagyni. (3) Házastársi jövedelem-kiegészítésként az  (1)  bekezdés szerinti jövedelmek különbözetét lehet megállapítani azzal, hogy az legfeljebb havonta a minimálbérnek megfelelő összeg a) 75%-a az első 12 hónapban, b) 60%-a a második 12 hónapban, míg c) 50%-a a harmadik 12 hónapban. 14. § (1) Az  állomány tagja a  házastársi jövedelem-kiegészítésre jogosultság alapjául szolgáló körülmények megváltozását az  annak bekövetkeztétől számított 8. napig köteles a  parancsnoknak bejelenteni. A  háztartási jövedelemkiegészítés változásnak megfelelően módosított összegét a  jogosultság alapjául szolgáló körülmények megváltozásának napjától kell folyósítani, illetve amennyiben az állomány tagja a feltételeknek már nem felel meg, a háztartási jövedelem-kiegészítést ezen időponttal kell megszüntetni. (2) A  házastársi jövedelem-kiegészítésre vonatkozó jogosultság fennállását az  állomány tagja háromhavonként megfelelő okiratok bemutatásával – így különösen munkaközvetítő szerv igazolásával, munkaszerződéssel, kinevezéssel, kifizetési bizonylattal – igazolja. 7. Születési támogatás 15. § (1) Az  állomány tagja és a  teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott születési támogatásra jogosult, ha jogviszonyának ideje alatt gyermeke született vagy gyermeket legfeljebb 6 hónapos korában jogerősen örökbefogadott, és a gyermek eltartásáról saját háztartásában gondoskodik, ideértve azt az esetet is, ha a gyermek betegségének gyógyítása miatt átmenetileg egészségügyi intézményben tartózkodik. (2) A támogatás összege gyermekenként a gyermek születésekor, vagy az örökbefogadásakor érvényes illetményalap 200%-a. Ha mindkét szülő, örökbefogadó honvédelmi szervezet állományába tartozik – függetlenül attól, hogy ezek azonos honvédelmi szervezetek-e –, a születési támogatás csak az egyikük részére állapítható meg. (3) A  honvéd tisztjelölt és a  honvéd altiszt-jelölt az  állomány tagjára vonatkozó szabályok szerint jogosult születési támogatásra, azzal az eltéréssel, hogy a születési támogatás összege gyermekenként a gyermek születésekor, illetve az örökbefogadáskor érvényes illetményalap 20%-a. (4) A  születési támogatás iránti kérelmet a  parancsnoknak címezve a  honvédelmi szervezet személyügyi szervéhez kell benyújtani. A  születési támogatás akkor folyósítható, ha a  gyermek születését igazoló születési anyakönyvi kivonatot, vagy az  örökbefogadásról szóló határozatot, továbbá a  gyermek lakcímét, társadalombiztosítási azonosító jelét és adóazonosító jelét igazoló hivatalos okmányt a  szülő bemutatja a  honvédelmi szervezet személyügyi szervének, és a gyermek saját háztartásban történő eltartásáról írásban nyilatkozik. 8. Munkahely-megtartás és munkaerő-piaci beilleszkedés, valamint visszailleszkedés támogatása 16. § (1) Pályázat alapján a  munkaerő-piacra történő beilleszkedés és visszailleszkedés elősegítése érdekében pénzügyi hozzájárulás nyújtható a) a hivatásos állományú katonának, ha szolgálati viszonya létszámcsökkentés, szervezeti átalakítás, katonai szolgálatra való egészségügyi alkalmatlanság vagy az  előmeneteli renddel összefüggő ok miatt megszüntetésre kerül, és munkaerő-piaci helyzete javítása érdekében állami foglalkoztatási szerv által elfogadott, illetve támogatott, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő képzésre jelentkezik, b) a szerződéses állományú katonának, aki legalább 4 év szolgálati viszonnyal rendelkezik, és a  szolgálati viszonya a  szerződésben meghatározott időtartam leteltével szűnik meg, feltéve, hogy a  szerződése lejártát megelőző hónapban a munkaerő-piaci helyzete javítása érdekében állami foglalkoztatási szerv által elfogadott, illetve támogatott, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő képzésre jelentkezik, és c) a közalkalmazottnak, ha jogviszonya létszámcsökkentés, szervezeti átalakítás, egészségügyi alkalmatlanság miatt megszűntetése kerül, és munkaerő-piaci helyzete javítása érdekében állami foglalkoztatási szerv által elfogadott, illetve támogatott, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő képzésre jelentkezik. (2) Pályázat alapján a  további foglalkoztatást elősegítő képzés költségéhez pénzügyi hozzájárulás nyújtható az állomány tagjának, illetve a közalkalmazottnak, ha a) jogviszonya csak meghatározott szakképzettség megszerzése után tartható fenn, b) a szakképzettség megszerzése az MH képzési rendszerében nem biztosítható, c) a szakképzettség megszerzéséhez a parancsnok hozzájárul, és d) a szerződéses állományú katonának a  jelentkezés időpontjában érvényes szerződése legalább két évvel meghosszabbításra kerül. (3) Az  (1) és a  (2)  bekezdés szerinti pályázati felhívást az  MH Szociálpolitikai Közalapítvány (a  továbbiakban: Közalapítvány) teszi közzé. Az (1) és a (2) bekezdés szerinti támogatás összege nem haladhatja meg az illetményalap 250%-át, folyósítását pályázati kiírásában foglaltak szerint a Közalapítvány végzi. III. Fejezet teRMÉSzetBeNI jUttAtÁSOK 9. Tanszertámogatás 17. § (1) A  honvéd tisztjelölt tanulmányi félévenként az  illetményalap 20%-ának megfelelő összegű tanszertámogatásra jogosult, melyet legkésőbb a tanulmányi félév megkezdését követő 30. napig kell részére kifizetni. (2) A tanszertámogatás részben vagy egészben természetben is nyújtható. A honvéd tisztjelölt részére a honvédtisztképzést végző felsőoktatási intézmény vezetője által meghatározott speciális tanszerek használatát térítésmentesen kell biztosítani. 10. Humánszolgálati szolgáltatások 18. § (1) Az állomány tagja és a közalkalmazott a honvédelmi szervezet humánszolgálatának szolgáltatásaként a) testi-, lelki- és szociális jólétének javítása, megőrzése és fejlesztése érdekében prevenciós ellátásra, így különösen életvezetési problémák megoldásának támogatására, krízishelyzetek kialakulását megakadályozó módszerek alkalmazására, a  szociális problémák kezelésének, ezen belül a  munkaerő-piacra történő beilleszkedésnek és visszailleszkedésnek a szakmai segítésére, b) sport- és kulturális szolgáltatásokra, c) humán szakanyaggal történő ellátásra, jogosult. (2) Az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szolgáltatásra a tényleges szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona is jogosult. (3) Az  (1)  bekezdés b)  pontja szerinti szolgáltatásokkal összefüggésben a  közösségi célú helyiségek felszerelését, a honvédelmi szervezet által szervezett rendezvényeket az állomány tagja, a tényleges szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona és a közalkalmazott térítésmentesen veheti igénybe, illetve látogathatja. IV. Fejezet SzOCIÁLIS tÁMOGAtÁSOK 11. A segély 19. § (1) Az  állomány tagja, a  tényleges szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona és a  közalkalmazott részére kérelmére – súlyos anyagi megterheléssel járó körülményeinek enyhítésére – parancsnoki segély, magasabb parancsnoki segély, valamint a HM közigazgatási államtitkár által engedélyezett segély adható. (2) A honvéd tisztjelölt és a honvéd altiszt-jelölt az állomány tagjaira vonatkozó szabályok szerint parancsnoki, illetve magasabb parancsnoki segélyben részesíthető, azzal az eltéréssel, hogy a) a parancsnok a  rendelkezésre álló segélykeret terhére alkalmanként legfeljebb az  illetményalap 50%-ának megfelelő összegű parancsnoki segély folyósítását engedélyezheti, és b) a magasabb parancsnoki segély összege legfeljebb a  20.  § (2)  bekezdésében meghatározott összeg 50%-a lehet. (3) Az állomány azon tagja, aki születési támogatásban, illetve a kegyeleti gondoskodásról szóló HM rendelet szerinti temetési segélyben részesült, vagy indokai alapján temetési segélyben részesíthető, a  támogatás, illetve a  segély alapjául szolgáló körülményei, indokai alapján az (1) bekezdés szerinti segélyben nem részesíthető. 20. § (1) A parancsnok a rendelkezésre álló segélykeret terhére az állomány tagja, a tényleges szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona és a  közalkalmazott részére alkalmanként legfeljebb az  illetményalap 100%-ának megfelelő összegű parancsnoki segély folyósítását engedélyezheti. (2) A  magasabb parancsnok a  részére jóváhagyott segélykeret terhére a  rendkívül súlyos anyagi helyzetbe kerültek részére alkalmanként legfeljebb az  illetményalap 300%-ának megfelelő összegű magasabb parancsnoki segély kifizetését engedélyezheti. (3) Az  (1) és a  (2)  bekezdés szerinti összeget meghaladó összegű segély kifizetését a  HM közigazgatási államtitkár engedélyezi. (4) A KNBSZ állományába tartozó kérelmező esetében a (3) bekezdés szerinti segélyt a KNBSZ főigazgatója engedélyezi. 21. § (1) A 19. § szerinti segélyek iránti kérelmet az e célra rendszeresített formanyomtatvány alkalmazásával a szolgálati út betartásával a parancsnoknak, a magasabb parancsnoknak, illetve a HM közigazgatási államtitkárának kell címezni és a pénzügyi és számviteli szervéhez kell benyújtani. (2) A  kérelemben részletesen ki kell fejteni a  segély megállapítását megalapozó körülményeket – különös tekintettel a  szociális helyzetre, családtagok számára és jövedelemviszonyaira, a  lakáskörülményekre – és csatolni kell ennek alátámasztására a megfelelő igazolásokat, bizonylatokat, vagy azoknak a honvédelmi szervezet személyügyi szerve által hitelesített másolatát. (3) Az (1) bekezdés szerinti formanyomtatványnak a következő formai és tartalmi elemeket kell tartalmaznia: a) a kérelmezőt foglalkoztató honvédelmi szervezet megnevezése, b) a címzett megnevezése, c) a kérelem tárgya, d) a címzett megszólítása, e) a kérelmező parancsnoki vagy magasabb parancsnoki segély engedélyezése iránti kérelme, f ) a kérelmező aláírása, g) pénzügyi záradék, h) a közvetlen szolgálati elöljáró vagy hivatali felettes javaslata, i) a kérelmezőt foglalkoztató honvédelmi szervezetnél működő szociális munkacsoport javaslata, véleménye, j) a parancsnok záradéka. 22. § (1) A  költségvetésben külön meghatározott előirányzat, valamint jóváhagyott segélykeret terhére a  HM VGHÁT mérlegelés alapján engedélyezheti segély kifizetését a) a nyugállományú katonának, valamint elhalálozása esetén a közeli hozzátartozóinak, b) az állomány elhunyt tagja özvegyének, c) az  állomány elhunyt tagja árvájának, amíg az  állomány elhunyt tagjára tekintettel társadalombiztosítási ellátást folyósítanak számára, valamint d) annak, akinek a szolgálati viszonya a szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, betegség miatt szűnt meg. (2) A  nyugállományú katona részére nem engedélyezhető az  (1)  bekezdés a)  pontja szerinti segély kifizetése, ha szolgálati viszonya a) jogszabályban előírt képzési kötelezettség önhibából történő nem teljesítése miatt, b) a magyar állampolgárság megszűnése miatt, c) az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvényben meghatározott, jogviszony megszűnését eredményező eset miatt, d) tábori lelkész esetében az  egyház visszahívása és más megfelelő szolgálati beosztásban történő foglalkoztatás hiánya miatt, e) a jogviszony létesítéséhez szükséges követelmények igazolásának ismételt szabályszerű felhívást követő elmulasztása miatt, f ) a katonai szolgálatra történő, fizikai okból eredő alkalmatlansága miatt szűnt meg. (3) Az  (1)  bekezdés szerinti segély iránti kérelmet az  MH hadkiegészítésért és központi nyilvántartásért felelős szervéhez, a HM VGHÁT-nak címezve kell benyújtani az erre rendszeresített formanyomtatvány alkalmazásával. (4) A (3) bekezdés szerinti formanyomtatványnak a következő formai és tartalmi elemeket kell tartalmaznia: a) a címzett megnevezése, b) a kérelem tárgya, c) a címzett megszólítása, d) a kérelmező segély kifizetésének engedélyezésére irányuló kérelme, e) a kérelmező aláírása, f ) az  MH hadkiegészítésért és központi nyilvántartásért felelős szervének környezettanulmánya, valamint a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban esetlegesen nyújtott segélyekre vonatkozó adatok. 12. Avatási segély 23. § Avatási segélyre jogosult tiszti állományba vételekor a  honvéd tisztjelölt, altiszti állományba vételekor a  honvéd altiszt-jelölt. Az avatási segély összege az illetményalap 40%-a, amelyet az avatást megelőző napon kell kifizetni. 13. Nyugállományúak egyszeri pénzbeli támogatása 24. § (1) Egy alkalommal, kérelemre egyszeri pénzbeli támogatás nyújtható annak a  nyugállományú katonának, akinek szociális helyzete és egészségi állapota alapján idősek otthonában történő ellátása indokolt, és erről maga gondoskodik. (2) Az  egyszeri pénzbeli támogatás mértéke az  idősek otthona által megállapított egyszeri hozzájárulás 70%-a, de legfeljebb a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvényben a közszolgálati tisztviselőkre meghatározott illetményalap ötvenszerese. (3) A (2) bekezdéstől eltérően az idősek otthona által megállapított egyszeri hozzájárulás teljes mértékben átvállalható, ha a bérlő a HM rendelkezésű lakás bérletét közös megegyezéssel megszünteti és kiürítési térítésben nem részesül. (4) Az  egyszeri pénzbeli támogatás igénybevételét a  nyugállományú katona az  MH hadkiegészítésért és központi nyilvántartásáért felelős szervének parancsnokánál kérelmezheti. A kérelemhez mellékelni kell a) a nyugállományú katona jövedelmi és vagyoni viszonyait hitelesen bizonyító igazolásokat, b) a nyugállományú katona egészségi állapotát bizonyító igazolásokat, valamint c) a katonai igazgatás lakóhely szerint illetékes területi szerve által készített környezettanulmányt. (5) A  környezettanulmánynak tartalmaznia kell az  elbíráláshoz szükséges, a  nyugállományú katonára vonatkozó adatokat, így különösen a) a jövedelmi és vagyoni helyzetének, anyagi rászorultságának bemutatását, ezen belül különösen a  nyugdíj mértékére, egyéb jövedelmekre, ingó és ingatlan vagyonra, különös tekintettel lakástulajdonra vonatkozó adatokat, b) a szociális körülményének bemutatását, így különösen a  lakáskörülményeket, a  szociális környezetet, a település jellegét, az önkormányzati ellátást, a bűnügyi fertőzöttséget, c) az egészségi állapotot, d) az életkorát, valamint e) a katonai érdemeinek felsorolását. (6) Az egyszeri pénzbeli támogatás mértékéről vagy a kérelem elutasításáról szakértői munkacsoport javaslata alapján az  MH központi személyügyi szervének vezetője dönt. Az  egyszeri támogatás igénybevételéről a  nyugállományú katona, az MH központi személyügyi szerve, a HM ingatlangazdálkodásért felelős szervezete és az  idősek otthona megállapodást köt. V. Fejezet NYUGÁLLOMÁNYÚ KAtONÁK ÉS NYUGDÍjAS KÖzALKALMAzOttAK SeGÍtÉSÉt CÉLUL KItŰzŐ CIVIL SzeRVezeteK teRMÉSzetBeNI tÁMOGAtÁSA 25. § (1) A  nyugállományú katonák és nyugdíjas közalkalmazottak segítése érdekében támogatásban részesíthetők az  egyesülési jogról, a  közhasznú jogállásról, valamint a  civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011.  évi CLXXV. törvénynek megfelelő szervezetek és azok tagszervezetei, amelyek felvállalják tagjaik érdekképviseletét, a  nyugállományú katonákkal és nyugdíjas közalkalmazottakkal való törődést, illetve alapszabályuk célul tűzi ki a honvédelem érdekében való tevékenységet, a katonai hagyományok ápolását. (2) A támogatásként nyújtott szolgáltatások a) a  szervezeti élettel összefüggő rendezvények elhelyezési és irodatechnikai eszköz – feltételeinek biztosítására, b) a  szervezeti működéssel összefüggő egyéb szolgáltatások, így különösen telefonvonal, levelezés biztosítására, és c) a  szervezet megalakulása alkalmából szervezett évfordulós rendezvényeken évente egy alkalommal kulturális műsor biztosítására terjedhetnek ki. (3) A szolgáltatások köre és igénybevételének módja egyedi megállapodásban kerül rögzítésre. VI. Fejezet zÁRÓ ReNDeLKezÉSeK 26. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. (2) A  hivatásos és szerződéses katonák, a  honvédségi közalkalmazottak egyes pénzbeli szociális juttatásairól szóló 11/2009. (VII. 10.) HM rendelet (a továbbiakban: R.) alapján igényelt juttatást, támogatást e rendelet hatálybalépése nem érinti. E  rendelet hatálybalépését megelőzően az  R. alapján nyújtott támogatások elszámolására és visszafizetésére az R. rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) Az  R. 13–20.  §-a alapján 2013-ban igényelt juttatásban részesülőnek az  e  rendelet 9–11.  §-a szerinti juttatás 2013-ban nem biztosítható. 27. § Hatályát veszti a) a  személyi állomány pihentetésével és a  szociális gondoskodással kapcsolatos feladatokról szóló 31/2002. (V. 3.) HM rendelet, valamint b) a  hivatásos és szerződéses katonák, a  honvédségi közalkalmazottak egyes pénzbeli szociális juttatásairól szóló 11/2009. (VII. 10.) HM rendelet. Dr. Hende Csaba s. k., honvédelmi miniszter