44/2012. (VIII. 29.) BM rendelete a lakáscélú munkáltatói kölcsönről.

44/2012. (VIII. 29.) BM rendelete a lakáscélú munkáltatói kölcsönről. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (5) bekezdésének q) és s) pontjában, valamint (8) bekezdésének b) pontjában, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. § (2) bekezdésének 11. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § d), e), n) és q) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. § A rendelet hatálya kiterjed a belügyminiszter vezetése, irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervekkel (a továbbiakban: belügyi szerv) hivatásos szolgálati és közalkalmazotti jogviszonyban (a továbbiakban együtt: szolgálati jogviszony) álló személyekre (a továbbiakban együtt: dolgozó). 2. § E rendelet alkalmazásában 1. átvállalás: a) a fennálló tartozás teljesítése a munkáltatói kölcsönben részesült dolgozó szolgálati jogviszonyának megszűnése esetén a dolgozó házastársa, a házassági vagyonközösség megszűnése esetén a lakásban maradó volt házastárs által, amennyiben az megfelel e rendelet 4. és 5. §-ában foglalt feltételeknek, valamint b) a munkáltatói kölcsönben részesült dolgozó szolgálati jogviszonyának megszűnése esetén a fennálló tartozásnak az új munkáltató általi teljesítése, 2. családtag: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelőszülő, a testvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, 3. lakásbővítés: a lakás alapterületének olyan növelése, amely legalább eggyel több lakószoba kialakítását eredményezi, 4. lakáskorszerűsítés: a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése, továbbá belső hálózatának kiépítése, fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs, központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújítható energiaforrások alkalmazását is, az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, vízszigetelési munkálatokat, a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, tető cseréje, felújítása, szigetelése, 5. lakásépítés: a dolgozó tulajdonába kerülő lakás építése, ideértve az önálló lakást eredményező emeletráépítést, tetőtér-beépítést, lakás műszaki megosztását, valamint a nem lakás céljára szolgáló helyiségek lakássá történő átalakítását, 6. önerő: készpénz, meglévő anyag és elvégzett munka értéke, továbbá a dolgozó, házastársa, élettársa és együttköltöző családtagjai által korábban – 5 éven belül – értékesített lakásának eladási ára, csökkentve az azt terhelő és visszafizetett önkormányzati és munkáltatói támogatás, a kiegyenlített lakáscélú pénzintézeti hitel, valamint a pénzintézeti hitel kiváltására felvett hitel kiegyenlített összegével, 7. tiszta építési költség: a lakás építési költségének – a készpénzben megjelenő lakásépítési kedvezménnyel, a vissza nem térítendő önkormányzati támogatással, a dolgozó és a vele együttköltöző családtag által bérelt lakás bérletének megszüntetéséért kapott pénzbeli térítéssel, valamint az e személyek tulajdonát képező lakás vagy ingatlan elidegenítéséből származó bevétellel csökkentett – összege, 8. tiszta vételár: a lakás vételárának, tulajdonjogot keletkeztető lakáscsere esetén a lakások értékkülönbözetének – a készpénzben megjelenő lakásépítési kedvezménnyel, a vissza nem térítendő önkormányzati támogatással, a dolgozó és a vele együttköltöző családtag által bérelt lakás bérletének megszüntetéséért kapott pénzbeli térítéssel, valamint az e személyek tulajdonát képező lakás vagy ingatlan elidegenítéséből származó bevétellel csökkentett – összege. 3. § A Belügyminisztérium lakásügyi szervei: a) központi lakásügyi szerv: a Belügyminisztérium Műszaki Főosztály, b) helyi lakásügyi szerv: ba) a Belügyminisztérium Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály: a BM hivatali egységeiben dolgozó állomány vonatkozásában, bb) a Központi Gazdasági Ellátó Igazgatóság: a saját, valamint az Országos Rendőr-főkapitányság állománya vonatkozásában, továbbá a rendészeti szakközépiskolák, a BM Oktatási, Képzési és Tudományszervezési Főigazgatóság, az ORFK Dunakeszi Kiképző Központ, az ORFK Rendészeti Szervek Kiképző Központ, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság, a Nemzeti Nyomozó Iroda, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ, a Nemzeti Védelmi Szolgálat, a Terrorelhárítási Központ, a Nemzetközi Oktatási Központ, a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet állománya vonatkozásában, bc) a Budapesti Rendőr-főkapitányság: az állománya vonatkozásában, bd) a Készenléti Rendőrség: az állománya vonatkozásában, be) a megyei rendőr-főkapitányságok: az állományuk vonatkozásában, bf) a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat: az állománya vonatkozásában, bg) az Alkotmányvédelmi Hivatal: az állománya vonatkozásában, bh) a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága: a saját, továbbá a büntetés-végrehajtási intézetek és büntetés-végrehajtási intézmények állománya vonatkozásában, bi) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve (Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a továbbiakban: BM OKF): a saját, a területi és területi jogállású, valamint a helyi szervei állománya vonatkozásában, továbbá jogutódként a megszűnt Belügyminisztérium Központi Gazdasági Főigazgatóság e §-ban nem szabályozott ellátási körébe tartozók vonatkozásában, bj) a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal: a saját állománya, a regionális igazgatóságok, továbbá a befogadó állomások állománya vonatkozásában, bk) az Országos Vízügyi Főigazgatóság: a saját állománya vonatkozásában, bl) a vízügyi igazgatóságok a saját állományuk vonatkozásában, bm) a belügyi szervekhez berendelt, kirendelt és vezényelt dolgozók, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar állománya vonatkozásában a munkáltatói jogkör gyakorlója szerinti, a ba)–bl) alpontokban felsorolt szervek. 4. § (1) E rendelet alapján a legalább 2 éves szolgálati jogviszonnyal rendelkező, határozatlan időre kinevezett, továbbá a szerződéses hivatásos állományú dolgozó részére a belügyi szerv – a lakás célú számla vezetésével megbízott pénzintézet útján – lakás célú kamatmentes munkáltatói kölcsönt (a továbbiakban: munkáltatói kölcsön) nyújthat: a) a dolgozó tulajdonába kerülő lakás építéséhez, b) a dolgozó tulajdonába kerülő lakás vásárlásához, cseréjéhez, c) a dolgozó tulajdonában álló lakás bővítéséhez, d) házastársi vagy élettársi vagyonközösség megszűnése, valamint öröklés útján létrejött tulajdonközösség esetében a tulajdonostársak tulajdoni hányadainak megszerzéséhez, amennyiben annak eredményeként a lakás a dolgozó – haszonélvezettől mentes – tulajdonába kerül, valamint e) a dolgozó – haszonélvezettől mentes – tulajdonában lévő lakás korszerűsítéséhez. (2) Szolgálati jogviszonyként figyelembe vehető a belügyi szerveknél és azok jogelődjeinél eltöltött hivatásos szolgálati jogviszonyban, kormánytisztviselői jogviszonyban, köztisztviselői közszolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban folyamatosan eltöltött idő. A szolgálati jogviszony számításánál – a jogutódlás, átszervezés kivételével – figyelmen kívül kell hagyni az e rendelet hatálya alá nem tartozó munkáltatónál hivatásos szolgálati jogviszonyban, kormánytisztviselői jogviszonyban, köztisztviselői közszolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban töltött időt. A szolgálati jogviszony időtartamának a megállapításakor az illetékes személyügyi szerv által kiadott, a jogviszony keletkezését, időtartamát tanúsító okmány az irányadó. (3) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint jogosult dolgozó a megjelölt célokra munkáltatói kölcsönben részesíthető a következő feltételek együttes fennállása esetén: a) a lakás lakószobáinak száma és a lakás építési költsége, vételára megfelel a lakáscélú támogatásokról szóló jogszabályban meghatározott méltányolható lakásigény feltételeinek, b) a munkáltatói kölcsön felhasználásával a saját lakáshelyzetét rendezi, c) vállalja, hogy a rendelkezésre álló saját és az e célra más szervtől igénybe vett anyagi eszközöket és a munkáltatói kölcsön összegét a vételár kiegyenlítésére, az építési, bővítési és korszerűsítési költségek megfizetésére használja fel, d) rendelkezik az építési, bővítési költség, vételár vagy a korszerűsítési költség legalább 20%-át kitevő mértékű önerővel; házastársak, élettársak esetén rendelkeznek a közös tulajdonukba kerülő ingatlan vásárlásához, építéséhez, bővítéséhez, a közös tulajdonukban lévő ingatlan korszerűsítéséhez együttesen legalább 20%-os mértékű önerővel, e) tudomásul veszi, hogy a helyi lakásügyi szerv a munkáltatói kölcsön iránti kérelem indokoltságát (építés, bővítés, korszerűsítés esetében) helyszíni szemle alkalmazásával vizsgálhatja, f) vállalja, hogy a munkáltatói kölcsön feltételeiről és visszafizetéséről a kölcsönt nyújtó belügyi szervvel megállapodást (a továbbiakban: támogatási megállapodás), a munkáltatói kölcsönt folyósító pénzintézettel szerződést (a továbbiakban: kölcsönszerződés) köt, és az azokban foglalt kötelezettségeket teljesíti, g) hozzájárul ahhoz, hogy a tulajdonába kerülő vagy tulajdonában álló ingatlanra a kölcsönt nyújtó szerv javára a kölcsön visszafizetésének teljesítéséig az ingatlan-nyilvántartásba a támogatási megállapodásban foglaltak szerinti jelzálogjog, valamint – a lakásépítés, lakásbővítés és a lakáskorszerűsítési kölcsön kivételével – elidegenítési és terhelési tilalom kerüljön bejegyzésre, h) vállalja, hogy a támogatási megállapodásban megállapított határidőben az építkezést megkezdi és befejezi, valamint hogy a munkáltatói kölcsönt a támogatási célra használja fel, i) vállalja, hogy a munkáltatói kölcsönnel érintett ingatlant állandó lakcímeként jelenti be, valamint j) vállalja, hogy a munkáltatói kölcsönnel érintett ingatlanra biztosítási szerződést köt, és abban a kár esetére járó biztosítási összeget a munkáltatói kölcsön összegének erejéig a munkáltatói kölcsönt nyújtó belügyi szervre engedményezi. (4) A lakáskorszerűsítés része az ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20%-áig. (5) E rendelet alkalmazásában saját lakáshelyzetét az rendezi, akinek a vásárolni, építeni, cserélni, bővíteni, korszerűsíteni tervezett lakás legalább 50%-os arányban haszonélvezeti jogtól mentes tulajdonába kerül vagy tulajdonában áll. 5. § (1) Annak a dolgozónak a lakásépítése, lakásvásárlása támogatható, akinek magának, házastársának vagy élettársának, valamint kiskorú gyermekének, együttköltöző családtagjának – a (4) bekezdésben foglaltakon kívül – lakástulajdona, lakásra vonatkozó állandó használati joga, haszonélvezeti joga nincs vagy bérleti jogviszonya nem áll fenn, vagy a tulajdonában lévő lakást az újabb lakás szerzése érdekében elidegeníti, lakásbérleti, lakáshasználati jogviszonyát megszünteti. (2) A dolgozó lakásának bővítése, korszerűsítése akkor támogatható, ha a dolgozónak, a házastársának vagy élettársának, kiskorú gyermekének a bővíteni, korszerűsíteni kívánt lakásán kívül – a (4) bekezdésben foglaltakon kívül – más lakástulajdona, lakásra vonatkozó haszonélvezeti joga, állandó használati joga vagy bérleti jogviszonya nincs. (3) E rendelet alkalmazásában a lakástulajdonnal egy tekintet alá esik a dolgozó, illetve a vele együttköltöző családtagja által gazdasági társaság tagjaként a társaság részére vagyoni hozzájárulásként rendelkezésre bocsátott lakás, valamint az építési és használatbavételi (fennmaradási) engedélyben meghatározott céltól vagy a rendeltetésétől tartósan eltérő célra használható lakás. (4) Támogatást vehet igénybe az a dolgozó is, akinek saját, valamint házastársa vagy élettársa, kiskorú gyermeke, együttköltöző családtagja a) tulajdonában együttesen legfeljebb egy olyan lakás fele van, amelyet öröklés útján szerzett, b) tulajdonába öröklés útján, haszonélvezettel terhelten került a lakás, és a haszonélvező a lakásban bent lakik, vagy c) tulajdonában lévő lakás lebontását az építésügyi hatóság elrendelte vagy engedélyezte. (5) Az élettárs a házastárssal egy tekintet alá esik, ha a munkáltatói kölcsönnel épített, vásárolt, bővített, korszerűsített lakásra résztulajdont szerez, vagy résztulajdonos. 6. § (1) A 4. §-ban meghatározott feltételek fennállása esetén is csak az a lakásépítés, lakásvásárlás, lakásbővítés és lakáskorszerűsítés támogatható, amely abban a városban, községben vagy annak 60 km-es körzetében valósul meg, ahol a dolgozó munka- vagy szolgálati helye van, vagy ahová a munkarendnek megfelelő gyakori haza utazására – a szolgálati érdek sérelme nélkül – lehetőség van. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott korlátozástól függetlenül nyújtható munkáltatói kölcsön annak a dolgozónak, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül eléri. 7. § (1) Nem lehet munkáltatói kölcsönt nyújtani a) ha a munkáltatói kölcsön a személyi jövedelemadóról szóló, az elbíráláskor hatályos jogszabályban meghatározott adómentességet biztosító feltételektől eltérne, b) annak a részére, aki a meglévő lakástulajdonát elajándékozta, c) az állami, önkormányzati bérlakásnak a bérlője (vételi vagy elővásárlási jog jogosultja) általi megvásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, d) nem lakás céljára szolgáló épület építéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, valamint e) annak, aki a kölcsönkérelemben szándékosan valótlan adatot közöl, vagy valamely jelentős tényt, körülményt elhallgat. (2) A belügyminiszter az (1) bekezdés b)–c) pontjában foglaltaktól eltérést engedélyezhet, ha azt kivételes szolgálati érdek – így különösen a vezetői kinevezés következtében, vagy a munka- vagy szolgálati hely megszűnése miatt szükséges lakóhelyváltozás – indokolja. (3) A dolgozó korábbi munkahelyétől kapott lakáscélú támogatása csak az e rendeletben foglaltaknak megfelelő feltételekkel és mértékben vállalható át. (4) A dolgozó részére ismételt munkáltatói kölcsön az előző munkáltatói kölcsönből még fennálló tartozás visszafizetését követően nyújtható. A fennálló tartozás visszafizetése a 20. § szerinti átvállalásnak is feltétele. 8. § (1) A munkáltatói kölcsön mértéke legfeljebb a) a tiszta építési költség, tiszta vételár 80%-a, de az 5 000 000 Ft-ot nem haladhatja meg, b) olyan dolgozó esetében, akinek magának, házastársának, élettársának, vele közös háztartásban élő gyermekének, együttköltöző családtagjának külön-külön vagy együttesen lakástulajdona, résztulajdona, lakásbérleti, bérlőtársi jogviszonya, állandó használati joga, haszonélvezeti joga korábban nem volt, a tiszta vételár vagy tiszta építési költség 80%-a, de az 5 500 000 Ft-ot nem haladhatja meg, c) a lakás bővítési költségének 80%-a, de a 3 500 000 Ft-ot nem haladhatja meg, d) a 4. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott célra nyújtott támogatás esetén a megváltási ár 80%-a, de a 3 000 000 Ft-ot nem haladhatja meg, e) a lakás korszerűsítési költségének 80%-a, de az 1 500 000 Ft-ot nem haladhatja meg, f) a belügyminiszter előzetes engedélyével, különös szolgálati érdek fennállása esetén lakás vásárlása, építése esetén a tiszta építési költség, tiszta vételár 80%-a, de a 6 000 000 Ft-ot nem haladhatja meg. (2) A munkáltatói kölcsönt folyósító (kezelő) pénzintézet által felszámított kezelési költség a munkáltatói kölcsönben részesített dolgozót terheli. (3) Ha mindkét házastárs a belügyi szerv dolgozója, saját jogon mindketten munka- vagy szolgálati helyükön kérhetnek munkáltatói kölcsönt. (4) Az (1) bekezdés f) pontjában foglalt előzetes engedély iránti kérelmet a helyi lakásügyi szervhez kell benyújtani, amely azt a javaslatával ellátva, a szolgálati út betartásával terjeszti fel a központi lakásügyi szerv vezetőjéhez. (5) Az (1) bekezdésben meghatározott összeghatárokon belül a munkáltatói kölcsön tényleges összegét a helyi lakásügyi szerv a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet mértékétől, a kérelmezők számától és igényétől függően, a biztonságos hitelezés szempontjaira is figyelemmel állapítja meg. 9. § A munkáltatói kölcsön a) lakásépítés, lakásbővítés esetén legkésőbb a használatbavételi engedély kiadásáig, b) lakásvásárlás és a 4. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt esetben legkésőbb az adásvételi szerződés teljesítéséig (a vételár teljes kifizetéséig), c) lakáskorszerűsítés esetén az üzembe helyezéshez szükséges hatósági engedély kiadását vagy a költségvetésben jelzett munkálatok elvégzését megelőzően adható. 10. § (1) A munkáltatói kölcsön visszafizetésének időtartama (futamidő) a) lakásépítés, lakásvásárlás esetén legfeljebb 20 év, b) lakásbővítés, valamint a 4. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt esetben legfeljebb 15 év, c) lakáskorszerűsítés esetén legfeljebb 10 év. (2) A munkáltatói kölcsön visszafizetésének futamideje a szerződéses hivatásos állományú dolgozó esetében az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően a dolgozó szerződésében rögzített, a jogviszony lejáratának időpontját nem haladhatja meg. (3) A munkáltatói kölcsön visszafizetésének kezdő időpontja a kölcsönszerződés megkötését követő hónapnak a kölcsönszerződésben megállapított napja. (4) A munkáltatói kölcsön visszafizetésének időtartama alatt, rendkívül indokolt esetben, írásbeli kérelemre, a munkáltatói jogkör gyakorlójának javaslatára, a helyi lakásügyi szerv vezetője – a korábbi jogszabályok alapján nyújtott felújítási kölcsön kivételével – a törlesztést legfeljebb két évre felfüggesztheti. A felfüggesztés a futamidőt nem változtatja meg, a felfüggesztési idő elteltével a törlesztő részletek összegét újból meg kell állapítani. 11. § A dolgozó a munkáltatói kölcsön teljes összegének felhasználását, valamint a hitelcél megvalósulását az alábbi okiratok, bizonylatok másolatának benyújtásával köteles igazolni: a) ingatlan tulajdonjogának megszerzése esetén az érvényes adásvételi szerződés alapján a teljes vételár megfizetéséről szóló okirat, b) lakás építése vagy bővítése esetén a jogerős építési engedélyben meghatározott határidőn belüli jogerős használatba vételi engedély, valamint a munkáltatói kölcsön felhasználását igazoló, a használatba vételi engedély kelte napjáig vagy a használatba vételi engedélyben megjelölt feltételek teljesítése határidejéig kibocsátott, az építési engedély jogosultja nevére kiállított számlák, c) lakáskorszerűsítés esetén a munkáltatói kölcsön folyósítását megelőző 6 hónapon belül és azt követő 12 hónapon belül a dolgozó nevére kiállított számla, valamint az elvégzett munka ellenértékéről kiállított bizonylat; benyújtásuk kötelező a folyósítást követő 12 hónapon belül. 12. § (1) A munkáltatói kölcsönben részesült dolgozót belügyi szervnél (ideértve a korábban más minisztérium irányítása alatt lévő belügyi szervet és a jogelőd szervet is) folyamatosan eltöltött szolgálati jogviszonya alapján a kölcsön összegéből – amennyiben az a hatályos személyi jövedelemadóról szóló jogszabályban foglaltak szerint adómentes bevételnek minősül – a következő kedvezmény illeti meg: a) 5 év után 25 000 Ft, b) 10 év után 50 000 Ft, c) 15 év után 75 000 Ft, d) 20 év után 100 000 Ft, e) 25 év után 150 000 Ft. Az így nyújtott kedvezmény összege a 400 000 Ft-ot nem haladhatja meg. (2) A szolgálati jogviszony ideje alapján járó kedvezmény a törlesztés időtartamát csökkenti, a havi törlesztés összege nem változik. (3) A kedvezmény jóváírására a munkáltatói kölcsönt kezelő pénzintézetnél a helyi lakásügyi szerv hivatalból intézkedik. A kedvezmény a még fennálló tartozás összegét nem haladhatja meg. (4) A munkáltatói kölcsön folyósításakor a dolgozó tartozását a már figyelembe vehető, ténylegesen betöltött időnek megfelelő kedvezménnyel csökkenteni kell. Ismételt munkáltatói kölcsön nyújtása esetén a támogatási megállapodásban meghatározásra kerülő kedvezmény összegéből le kell vonni a korábbi munkáltatói kölcsönből már jóváírt kedvezmény összegét. 13. § (1) A munkáltatói kölcsön felvételétől számított öt év eltelte után a dolgozót – a korábbi jogszabály alapján lakótelek vásárlás, lakásfelújítás céljára nyújtott kölcsön kivételével – a kölcsön egyösszegű, a törlesztési idő lejárta előtti visszafizetése esetén engedmény illeti meg. Az engedmény mértéke a visszafizetéskor fennálló tartozás összegének 40%-a, de legfeljebb a mindenkor hatályos személyi jövedelemadóról szóló jogszabályban meghatározott adómentes bevétel összege. Az engedmény igénybevételét a helyi lakásügyi szervtől írásban kell kérelmezni a helyi lakásügyi szerv által megállapított kérelem benyújtásával. (2) Az engedmény a munkáltatói kölcsön egyösszegű visszafizetése esetén azt a volt dolgozót is megilleti, aki a kölcsönt a szolgálati jogviszonya megszűnését követően is változatlan feltételek mellett fizeti vissza. (3) A 12. § szerinti kedvezmény és az (1) és (2) bekezdés szerinti engedmény együttes jóváírására akkor kerülhet sor, ha összegük a mindenkor hatályos személyi jövedelemadóról szóló jogszabályban foglaltak szerint adómentes bevételnek minősül. Az engedmény jóváírására a helyi lakásügyi szerv – az illetékes pénzügyi szerv bevonásával – intézkedik. 14. § (1) Nem illeti meg engedmény a munkáltatói kölcsön idő előtti visszafizetése esetén azt a dolgozót, a) aki ellen fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban, az eljárás befejezéséig, b) akinek szolgálati jogviszonyának megszüntetése – 17. § (3) bekezdésében felsoroltak kivételével – folyamatban van, c) akinek a támogatási megállapodását a helyi lakásügyi szerv felmondta, és emiatt a munkáltatói kölcsönt egy összegben kell visszafizetnie, d) aki a munkáltatói kölcsönnel érintett lakás tulajdonjogát átruházta, vagy az átruházás folyamatban van, vagy az átruházásra – a munkáltatói kölcsön egyösszegű visszafizetése mellett – a helyi lakásügyi szervtől engedélyt kapott, e) aki a korábbi jogszabályok alapján a munkáltatói kölcsönt lakótelek vásárlására kapta, valamint f) aki a korábbi jogszabályok alapján a munkáltatói kölcsönt lakásfelújításra kapta. (2) Az engedményben részesített dolgozó 5 éven belül újabb lakáscélú munkáltatói kölcsönt nem kaphat. 15. § (1) A munkáltatói kölcsön fennállása alatt a lakást csak a helyi lakásügyi szerv írásbeli hozzájárulásával lehet eladni, elcserélni vagy elajándékozni. A helyi lakásügyi szerv a hozzájárulást akkor adhatja meg, ha a) az adós vállalja, hogy a lakás tulajdonjogának átruházásával egyidejűleg a még fennálló munkáltatói kölcsöntartozást egy összegben – a 13. § (1) bekezdésében szabályozott engedmény nélkül – visszafizeti, b) a tulajdonjog-átruházás olyan dolgozó javára történik, aki a munkáltatói kölcsön átvállalására jogosult és a kölcsöntartozást ténylegesen át is vállalja; az átvállalt munkáltatói kölcsön összege nem lehet több, mint amennyit a munkáltatói kölcsönt átvállaló dolgozó a lakásvásárláshoz munkáltatói kölcsönként kaphatna; az ezt meghaladó részt, vagyis a munkáltatói kölcsön át nem vállalható részét a lakását értékesítő dolgozó köteles egy összegben megfizetni, vagy c) ha a kölcsönben részesített dolgozó a kölcsönnel támogatott lakását a tulajdonába kerülő másik lakásra úgy cseréli el, vagy adásvételi szerződéssel vagy építéssel tulajdonába kerülő újabb lakást úgy szerez, hogy arra a támogatási megállapodásban foglaltak szerinti jelzálogjog, valamint – a dolgozó ingatlanra vonatkozó tulajdonszerzése esetén – az elidegenítési és terhelési tilalom átjegyezhető. (2) A helyi lakásügyi szerv az (1) bekezdés c) pontja szerinti jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom másik lakásra történő átjegyzését akkor engedélyezheti, ha a dolgozó tulajdonába kerülő lakás megfelel a 4. és az 5. §-ban foglaltaknak. (3) Amennyiben az eladott lakás eladási ára meghaladja a megszerezni kívánt lakás vételárát vagy építési költségét, az így keletkező árkülönbözet teljes összegét az adós egyösszegű befizetés útján köteles a fennálló tartozás kiegyenlítésére (részbeni kiegyenlítésére) fordítani. Az árkülönbözet befizetése után megmaradt tartozás részletekben történő visszafizetésére a helyi lakásügyi szerv az adóssal megállapodást köt oly módon, hogy a visszafizetés időtartama nem haladhatja meg a 10. § (1) bekezdésében foglalt időtartamot. 16. § Vissza kell vonni a munkáltatói kölcsönt attól a dolgozótól, a) aki a kölcsönszerződést – a munkáltatói kölcsön összegének pénzintézethez történő átutalásától számított 3 hónapon belül – nem kötötte meg, b) aki a kölcsönkérelemben szándékosan valótlan adatot közölt, vagy valamely jelentős tényt, körülményt elhallgatott, c) akinek a szolgálati jogviszonya a kölcsönszerződés megkötése előtt megszűnik. 17. § (1) A támogatási megállapodást azonnali hatállyal fel kell mondani, ha az adós a) a kölcsönkérelmében szándékosan valótlan adatot közölt, vagy valamely jelentős tényt, körülményt elhallgatott, b) a kölcsönszerződést a támogatási megállapodásban megállapított határidőben nem kötötte meg, c) a vállalt beépítési kötelezettségének a támogatási megállapodásban megállapított határidőben nem tett eleget, vagy az általa épített lakás nem felel meg a méltányolható lakásigénye mértékének, d) a havi törlesztési kötelezettségének az írásbeli felszólításban megjelölt határidőn belül nem tett eleget, és a vele egy sorban kötelezett személyek sem teljesítettek, e) szolgálati jogviszonya – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – megszűnik, f) a kölcsönt nem a hitelcélnak megfelelően használja, használta fel, g) lakásépítésre és lakásbővítésre nyújtott munkáltatói kölcsön esetén a jogerős használatbavételi engedély kiadásáig, a korszerűsítésre nyújtott munkáltatói kölcsön esetén a folyósítást követő 12 hónapon belül a felhasználást – a helyi lakásügyi szerv írásbeli felszólítása ellenére – számlával nem igazolta, vagy h) más súlyos szerződésszegést követett el. (2) A havi törlesztési kötelezettség nem teljesítése esetén a helyi lakásügyi szerv haladéktalanul köteles az értesítés kézhezvételtől számított 15 napos fizetési határidő kitűzésével írásban felszólítani az adóst és a vele egy sorban kötelezettet, a nem fizetés következményeire való figyelmeztetéssel. (3) Nem kell felmondani a támogatási megállapodást, és a munkáltatói kölcsön összegét az adós változatlan havi törlesztő részletekben fizetheti vissza, ha a dolgozó a) szolgálati jogviszonya a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt szűnt meg, b) szolgálati jogviszonya a munkáltató tevékenységének – amelyben a dolgozót foglalkoztatták – megszűnése miatt szűnt meg, c) szolgálati jogviszonya a nyugellátásra való jogosultság megszerzése miatt szűnt meg, d) szolgálati jogviszonya átszervezés miatt szűnt meg, e) szolgálati jogviszonya létszámcsökkentés miatt szűnt meg, f) szolgálati jogviszonya a dolgozónak fel nem róható egészségi, pszichikai, fizikai állapot miatti alkalmatlanság miatt szűnt meg, g) az e rendelet hatálya alá tartozó szervhez kerül át, vagy h) a szolgálati jogviszonya azért szűnik meg, mert a vezetői kinevezés visszavonását követően a munkáltató a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 245/D. § (2) bekezdése szerinti munkakört nem tud felajánlani. (4) A támogatási megállapodás felmondása esetén a tartozást meg kell terhelni a korábban már jóváírt kedvezmény, valamint a pénzintézet által felszámított és a korábbi jogszabályok alapján a munkáltatói kölcsön nyújtásakor átvállalt kezelési költség összegével. Az így megállapított tartozás a felmondással egy összegben esedékessé válik. (5) A támogatási megállapodás felmondására a helyi lakásügyi szerv a szerződésszegés tudomására jutásakor, az (1) bekezdés c) és g) pontjában foglalt esetekben a felszólításban kitűzött határidő eredménytelen lejártakor, az (1) bekezdés e) pontjában foglalt esetben a szolgálati jogviszony megszűnése napján haladéktalanul intézkedik, a felmondásról a kölcsönt kezelő pénzintézetet írásban értesíti. (6) A támogatási megállapodás felmondásával egy összegben esedékessé vált tartozást az adós a) az (1) bekezdés a), c), f), g) és h) pontjában meghatározott esetekben a szerződésszegés időpontjától, b) az (1) bekezdés b), d) és e) pontjában meghatározott esetben a felmondásban meghatározott időponttól számított, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 301. § (1) bekezdése szerinti kamattal növelten köteles megfizetni. 18. § (1) A támogatási megállapodás felmondása esetén – amennyiben az adós a tartozását a felmondástól számított 15 napon belül nem fizeti meg – a helyi lakásügyi szerv köteles az igény érvényesítését kezdeményezni. (2) Az adósnak az (1) bekezdésben megállapított határidőn belül benyújtott írásbeli kérelmére indokolt esetben a helyi lakásügyi szerv – a tartozás mielőbbi kiegyenlítése érdekében – az egyösszegű visszafizetés határidejét egy ízben 3 hónappal meghosszabbíthatja. (3) Az adósnak az (1) bekezdésben megállapított határidőn belül benyújtott írásbeli kérelmére rendkívül indokolt esetben – különös méltánylást érdemlő körülmények esetén, a tartozás mielőbbi kiegyenlítése érdekében – a helyi lakásügyi szerv megállapodást köthet a tartozás havi részletekben történő megfizetésére. (4) A (3) bekezdés szerinti megállapodásban a havonta térítendő összeget úgy kell megállapítani, hogy az a felszámított kamatot és kezelési költséget is fedezze. A tartozás visszafizetésének időtartama nem lehet hosszabb az eredeti megállapodásban rögzített futamidő lejártánál. (5) El kell utasítani annak az adósnak a (2) és a (3) bekezdésben foglaltakra irányuló kérelmét, akinek szolgálati jogviszonya bíróság által jogerősen kiszabott végrehajtható szabadságvesztés büntetése miatt szűnt meg. 19. § (1) Ha a munkáltatói kölcsönben részesített dolgozó szolgálati jogviszonya a munkáltatói kölcsön teljes kiegyenlítése előtt megszűnik, a kölcsöntartozását, a helyi lakásügyi szerv hozzájárulásával, az új munkáltató – a dolgozó szolgálati jogviszonyának megszűnését követő első nappal – írásbeli nyilatkozatban átvállalhatja. (2) A munkáltatói kölcsönben részesített dolgozónak, valamint annak a volt dolgozónak a halála esetén, akinek a szolgálati jogviszonya megszűnésére a 17. § (3) bekezdése szerint került sor, az örököse vagy a túlélő házastársa vagy élettársa – írásbeli kérelemre – a kölcsöntartozást változatlan feltételek mellett fizetheti vissza, feltéve, hogy a dolgozó elhalálozásának időpontjában állandó jelleggel vele együtt lakott. (3) Ha a dolgozó az e rendelet hatálya alá tartozó szervhez kerül áthelyezésre, fennálló tartozását változatlan feltételek mellett a korábbi munkáltató részére teljesíti, aki az áthelyezéssel egyidejűleg a munkáltatói kölcsön iratanyagának másolatával tájékoztatja az új munkáltatót. Az új munkáltató köteles a dolgozó fennálló tartozását érintő szolgálati viszonyával kapcsolatos változásokról értesíteni a korábbi munkáltatót. 20. § (1) Munkáltatói kölcsönben részesült dolgozó szolgálati jogviszonyának megszűnése esetén – írásbeli kérelemre – a helyi lakásügyi szerv hozzájárulásával a dolgozó házastársa (élettársa) a fennálló tartozás teljesítését, változatlan feltételekkel átvállalhatja, amennyiben belügyi szervvel szolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban áll, a 4. §-ban foglalt feltételeknek megfelel és nem esik a 14. § (2) bekezdésében foglalt korlátozás alá. (2) Házastársi vagyonközösség (élettársi vagyonközösség) megszűnése esetén írásbeli kérelemre a lakásban maradó volt házastárs vagy élettárs a kölcsöntartozást a helyi lakásügyi szerv hozzájárulásával változatlan feltételekkel vállalhatja át, ha a 4. §, valamint a 14. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel. (3) A munkáltatói kölcsön átvállalása esetén a munkáltatói kölcsönt átvállaló házastárs vagy élettárs, volt házastárs vagy volt élettárs jogosult a szolgálati idő utáni kedvezmény igénybevételére, ha a saját jogán magasabb összegű kedvezményre jogosult. (4) A munkáltatói kölcsön átvállalása esetén az adósok által a szolgálati évek után igénybe vett kedvezmény mértéke együttesen nem haladhatja meg a 12. § (1) bekezdése szerinti mértéket. (5) A munkáltatói kölcsön átvállalása új munkáltatói kölcsön felvételének minősül. 21. § (1) A hősi halottá, szolgálat halottjává nyilvánított hivatásos szolgálati jogviszonyban álló, valamint a munkavégzése során vagy annak következtében elhalálozott közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozó részére nyújtott munkáltatói kölcsönből fennálló tartozást – amennyiben rendkívüli egyéni körülmények indokolják – az özvegy, a túlélő élettárs, vagy az örökös (örökösök) javára a belügyminiszter elengedheti. (2) A tartozás elengedése iránti, a belügyminiszternek címzett, indokolással ellátott kérelmet az illetékes helyi lakásügyi szervhez kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell: a) a házassági anyakönyvi kivonat, vagy az élettársi kapcsolatot hitelt érdemlően igazoló okirat másolatát, valamint b) a jogerős hagyatékátadó végzés másolatát. (3) A kérelmet a helyi lakásügyi szerv a kölcsönből fennálló tartozás összegének megjelölésével a központi lakásügyi szerv útján terjeszti fel a belügyminiszterhez. (4) A belügyminiszteri döntésről a helyi lakásügyi szerv értesíti a kérelmezőt. A fennálló munkáltatói kölcsön megszűnéséről a helyi lakásügyi szerv értesíti a folyósító pénzintézetet, valamint intézkedik a tartozás pénzügyi nyilvántartásokból történő kivezetésére. 22. § A helyi lakásügyi szerv a munkáltatói kölcsön biztosítására bejegyzett jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom ranghelyéről csak abban az esetben mondhat le a jogosult pénzintézet javára, ha a pénzintézet a hitelt a munkáltatói kölcsönnel érintett lakás bővítése, korszerűsítése céljára nyújtja. 23. § A dolgozó újabb munkáltatói kölcsönben akkor részesülhet, illetve vállalhat át, ha megfelel a 4. §-ban foglalt feltételeknek, az előző munkáltatói kölcsönét – a korábbi jogszabály alapján folyósított lakótelek-vásárlási támogatás kivételével – teljes mértékben visszafizette, valamint a 13. § (1) bekezdésben meghatározott engedménnyel történő visszafizetés esetén a visszafizetés időpontjától számított 5 év eltelt. 24. § A munkáltatói kölcsön-kérelmek vizsgálata során az alábbi elbírálási sorrend az irányadó: a) a 8. § (1) bekezdés b) pontja szerinti igénylő, b) a lakásigény mértéke alsó határát el nem érő lakással rendelkező igénylő, c) a lakásigény mértékének megfelelő lakással rendelkező igénylő, d) korszerűsítési kérelmek, e) egyéb, a 4. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő kérelmek. 25. § (1) A munkáltatói kölcsön iránti kérelmet – a helyi lakásügyi szerv által megállapított formanyomtatványon – a közvetlen munkahelyi vezető részletes írásbeli javaslatával ellátva, az elbíráláshoz szükséges okmányokkal, igazolásokkal együtt a helyi lakásügyi szervhez kell benyújtani. (2) Az igénylő a kérelem benyújtása után a körülményeiben bekövetkezett minden olyan változást, amely a támogatásra való igényjogosultságát érinti 8 munkanapon belül köteles bejelenteni. Ennek elmulasztása a kérelem elutasítását vonja maga után. 26. § A helyi lakásügyi szerv – szakmai előkészítés mellett – folyamatosan nyilvántartásba veszi a kérelmeket, és az érdemi döntés várható idejéről értesíti a kérelmezőt. 27. § A helyi lakásügyi szerv a munkáltatói kölcsön iránti kérelmek jogszerűségét a beérkezés sorrendjében vizsgálja meg, és a 8. §-ban foglaltak alapján megállapítja a munkáltatói kölcsön összegét, valamint a 24. §-ban foglaltak figyelembevételével megállapítja az elbírálás sorrendjét. 28. § (1) A helyi lakásügyi szerv – a szakmailag előkészített – kérelmet az adott szervnél működő, e célra létrehozott bizottság elé terjeszti, és a bizottság javaslatát továbbítja a döntésre jogosult vezetőnek. (2) A kérelem elbírálására – a (3)–(6) bekezdésekben foglalt kivételekkel – a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult. (3) A Belügyminisztériummal szolgálati jogviszonyban álló igénylő esetén a kérelmek elbírálására a közigazgatási államtitkár vagy az általa kijelölt helyettes államtitkár jogosult. (4) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervével, a területi és területi jogállású, valamint a helyi katasztrófavédelmi szervekkel szolgálati jogviszonyban álló igénylő esetén a kérelmek elbírálására az országos katasztrófavédelmi főigazgató jogosult. (5) A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságával, valamint a büntetés-végrehajtási intézetekkel és intézményekkel szolgálati jogviszonyban álló igénylő esetén a kérelmek elbírálására a helyi lakásügyi szerv vezetője jogosult. (6) Az Alkotmányvédelmi Hivatalnál és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál szolgálati jogviszonyban álló igénylő esetén a kérelmek elbírálására e szervek vezetője jogosult. 29. § (1) A döntés előkészítésében a bizottsági részvételt biztosítani kell. A bizottság létszámát úgy kell megállapítani, hogy az arányban álljon az adott belügyi szerv szervezeti felépítésével és létszámával. A bizottság munkájában tagként az adott belügyi szervnél működő reprezentatív érdek-képviseleti szerv, szervek közös delegáltjának részvételét biztosítani kell. Minden tagnak csak egy szavazata lehet. (2) A bizottság az egyes kérelmeket a helyi lakásügyi szerv szakmai előterjesztése alapján tárgyalja meg, és javaslatát többségi szavazattal alakítja ki, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. (3) A bizottság üléseit szükség szerint, de legalább negyedévenként egy alkalommal tartja. (4) A bizottság működésére vonatkozó egyéb, e rendeletben nem szabályozott kérdéseket az e rendelet hatálybalépését követő első bizottsági ülésen elfogadott ügyrendben kell rögzíteni. 30. § (1) A döntésről a helyi lakásügyi szerv írásban tájékoztatja a dolgozót és az egyéb érintetteket. (2) A munkáltatói kölcsönnel kapcsolatos pénzügyi feladatokat a helyi lakásügyi szerv szerinti illetékes pénzügyi szerv látja el. (3) A pénzügyi szerv a munkáltatói kölcsön, valamint a lakáscélú keret felhasználásáról háromhavonta, írásban tájékoztatást ad a helyi lakásügyi szerv vezetőjének. (4) A munkáltatói kölcsön, valamint a lakáscélú keret kezelésére a helyi lakásügyi szervnek bankszámlaszerződést kell kötnie az erre feljogosított pénzintézettel. 31. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. 32. § (1) A szolgálati jogviszony alapján a dolgozót megillető kedvezmény az e rendelet hatálybalépése előtt, a rendelet hatálya alá tartozó szervtől munkáltatói kölcsönben részesült azon dolgozókat is megilleti, akik a korábbi szabályok szerint a szolgálati idő utáni kedvezményre jogot szereztek. (2) A korábbi szabályok alapján munkáltatói kölcsönben részesített, és a szolgálati jogviszonyának ideje alapján kedvezményre jogot szerzett dolgozó részére a felemelt összegű kedvezmény csak a rendelet hatálybalépését követően alkalmazható, a kedvezmény visszamenőleges hatállyal nem érvényesíthető. (3) A korábbi jogszabályok alapján munkáltatói kölcsönben részesített dolgozó a kölcsöntartozását a kölcsönszerződésben foglalt eredeti feltételek mellett köteles visszafizetni, a törlesztési idő lejárta előtti visszafizetés esetére vonatkozó engedményre azonban e rendelet szabályait kell alkalmazni. (4) A korábbi jogszabályok alapján folyósított, a szolgálati jogviszony megszüntetése következtében felmondással érintett, de még folyamatban lévő munkáltatói kölcsön ügyekben az e rendelet szabályait kell alkalmazni. (5) A korábbi szabályok alapján a fiatal házas vagy nagycsaládos dolgozó első önálló lakásépítéséhez, lakásvásárlásához nyújtott kedvezményes munkáltatói kölcsönben részesített dolgozó esetében, új munkáltatói kölcsön nyújtásakor a 12. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezmény jóváírására feljogosító szolgálati jogviszony időtartamának számításakor, a korábban számításba vett 15 évet nem lehet figyelembe venni. (6) A Nemzeti Közszolgálati Egyetem azon dolgozóit – ideértve a berendelt, kirendelt és vezényelt állományt is –, akik 2011. december 31-én a Rendőrtiszti Főiskolával szolgálati jogviszonyban álltak, jogviszonyuk megszűnéséig e rendelet alkalmazásában belügyi szolgálati jogviszonyban állónak kell tekinteni. 33. § Hatályát veszti a) a lakáscélú munkáltatói támogatásról szóló 39/2000. (XII. 12.) BM rendelet, valamint a büntetés-végrehajtási szervezetnél adható lakáscélú támogatásról szóló 2/2002. (II. 7.) IM rendelet, valamint b) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok alkalmazottainak lakás célú munkáltatói támogatásáról szóló 2/1995. (XII. 12.) TNM rendelet 1. §-ában „a Nemzetbiztonsági Hivatal,”, valamint a „ , valamint a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat” szövegrész. Dr. Pintér Sándor s. k., belügyminiszter