85/2015. (XII. 17.) FM rendelete a veszélyes állatfajokról és egyedeik tartásának szabályairól.

85/2015. (XII. 17.) FM rendelete a veszélyes állatfajokról és egyedeik tartásának szabályairól. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. § (4) bekezdés b) pontjában, a 27. § tekintetében az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. § (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 65.  § 2. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következőket rendelem el: 1. Általános rendelkezések 1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a) a  veszélyes állatfajok élő egyedeinek és más, nem háziasított állatfajjal alkotott élő hibrid egyedeinek valamennyi fejlődési szakaszára, alakjára és állapotára, és b) azon, veszélyes állatfaj háziasított fajjal, illetve háziasított alfajjal alkotott hibridegyedeinek valamennyi fejlődési szakaszára, alakjára és állapotára, amelyeknek négy felmenő generációjából egy vagy több példány az  1–3.  mellékletben szereplő valamely fajba tartozott, akkor is, ha az  érintett hibridek nem szerepelnek a mellékletekben megnevezve. (2) E rendelet hatálya nem terjed ki a) a Magyarországon vadászható nagyvadfajok vadasparkban, vadaskertben és vadfarmon tartott egyedeire, b) az 1–3. mellékletben szereplő fajok háziasított formáinak egyedeire, c) a veszélyes állatfaj háziasított fajjal, illetve háziasított alfajjal alkotott legalább ötödik generációs hibridjeire, d) a  veszélyes állatfajok állatkísérletekről szóló kormányrendeletben meghatározott intézményben kísérletek során felhasznált vagy ilyen felhasználásra szánt egyedeire, e) a Magyarországon őshonos állatfajok visszatelepítésre engedélyezett egyedeire, f ) a szirti sas (Aquila chrysaetos) solymászati célból tartott egyedeire, g) az állatkertben hatósági eljárás során elhelyezett állat esetében az egyedre az elhelyezés első 12 hónapjában, h) az  állatkertben védelme és sorsáról való gondoskodás keretében a  természetvédelmi hatósági jogkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a  továbbiakban: természetvédelmi hatóság) egyidejű értesítése mellett elhelyezett őshonos állat esetében az egyedre az elhelyezés első 12 hónapjában, i) a természetes módon a szabadban előforduló egyedekre. (3) Veszélyes állatfaj hibridje a) más veszélyes állatfajjal alkotott hibrid esetén a szigorúbb besorolású faj veszélyességi kategóriájába, b) nem veszélyes állatfajjal alkotott hibrid esetén a veszélyes állatfaj veszélyességi kategóriájába tartozik. (4) Az állatkert által tartott veszélyes állatok egyedeire e rendelet szabályait az állatkert és az állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni azzal, hogy az állatkert működési engedélye az abban foglalt állatfajok és példányszámok tekintetében külön engedélyezési eljárás lefolytatása nélkül feljogosítja az  állatkertet a  veszélyes állatok egyedeinek tartására, szaporítására. (5) Az  e  rendeletben meghatározott biztonsági előírások a  cirkuszi menazsériába tartozó veszélyes állatok esetében a  cirkuszi menazséria létesítése és működtetése engedélyezésének, valamint fenntartásának részletes szabályairól szóló kormányrendelet eltérő rendelkezéseinek hiányában alkalmazandóak. (6) Az  állatkereskedésben tartott veszélyes állatok minimális elhelyezési feltételeit a  kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló kormányrendelet határozza meg. (7) Állat tartási helye nem maradhat az  állat tartója vagy az  állat felügyeletét ellátó természetes személy felügyelete nélkül úgy, hogy annál – az állat tartójával egy háztartásban élők kivételével – más természetes személy tartózkodik. (8) A  (7)  bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak az  állatkerti bemutatóterekre, amennyiben biztosított, hogy nem férhetnek hozzá a látogatók az állatokhoz. (9) A  védett, fokozottan védett, az  Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős, valamint a nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő veszélyes állatfajok egyedei tartásának, hasznosításának és bemutatásának engedélyezése során a  védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló kormányrendelet szabályait kell alkalmazni az e rendeletben meghatározott biztonsági előírások figyelembevételével. (10) Az  állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a  továbbiakban: Ávt.), és e  rendelet alapján kiadott engedélyek nem mentesítenek a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, és a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló, 1996. december 9-i 338/97/EK tanácsi rendelet által előírt engedélyek, és bizonyítványok beszerzése alól. 2. § E rendelet alkalmazásában: a) antidótum: a méreggel rendelkező állat marása, szúrása során használt, a méreg semlegesítéséhez szükséges ellenszer; b) bemutatás: a veszélyes állat tartási helyén kívüli közszemlére tétele; c) háziasított formák: házikutya, háziló, háziszamár, házisertés, házijuh, házikecske, szarvasmarha, házibivaly, háziasított tevefélék; d) hozzájáruló nyilatkozat: az abban meghatározott veszélyes állat elhullásáig terjedő tartásával, szaporításával egyetértő írásbeli nyilatkozat; e) tartási hely: ketrec, kifutó, terrárium, akvárium vagy egyéb, az állat tartására szolgáló hely; f ) veszélyes állat: az  1–3.  mellékletben felsorolt fajok egyede, továbbá az  1.  § (1)  bekezdése szerinti hibridegyedek. 2. A veszélyes állat tartásának tárgyi és személyi feltételei és szállításának szabályai 3. § Veszélyes állat akkor tartható, ha az állat fizikai tulajdonságaira és képességeire figyelemmel kialakított tartási hely az állat szökésének vagy közterületre jutásának megakadályozására alkalmas. 4. § (1) A különösen veszélyes állatfajok körét az 1. melléklet tartalmazza. (2) Különösen veszélyes állatfaj egyede kizárólag a) állatkertben, és b) a (3) bekezdés szerinti korlátozással cirkuszi menazsériában tartható. (3) Cirkuszi menazséria számára kizárólag méreggel nem rendelkező különösen veszélyes állatfaj egyedének tartása és szaporítása engedélyezhető. (4) Különösen veszélyes állatfaj egyedének tartására engedély akkor adható, ha az állatkert vagy a cirkuszi menazséria a) olyan cselekvőképes személyt alkalmaz az  állat gondozására, aki a  7.  § szerinti képesítéssel vagy szakmai tapasztalattal rendelkezik, és b) amennyiben jogszabály másképp nem rendelkezik, biztosítja az  állatkert és az  állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben előírt tartási és a 4. mellékletben előírt biztonsági feltételeket. (5) Az 5. mellékletben felsorolt, méreggel rendelkező különösen veszélyes állatfaj egyedének tartására engedély akkor adható, ha az állatkert igazolja, hogy az állat marása, szúrása esetére biztosított az állatfaj mérge ellen használható antidótumhoz való hozzáférése. (6) Az 5. mellékletben fel nem sorolt méreggel rendelkező különösen veszélyes állatfaj egyedének tartására engedély akkor adható, ha az  állat marása, szúrása esetén folyamatosan biztosított a  szükséges és szakszerű egészségügyi ellátás. (7) A  különösen veszélyes állatfaj egyedét tartó állatkertnek, cirkuszi menazsériának rendelkeznie kell az  állat ártalmatlanítására alkalmas eszközzel. Amennyiben az eszköz használatához engedély vagy képzettség szükséges, az állat tartójának rendelkeznie kell olyan személlyel, aki az engedély vagy képzettség birtokában van. E személynek folyamatosan rendelkezésre kell állnia. 5. § (1) A közepesen veszélyes állatfajok körét a 2. melléklet tartalmazza. (2) Közepesen veszélyes állatfaj egyedének tartása azon természetes személynek engedélyezhető, aki a) cselekvőképes, b) a 7. § szerinti képesítéssel vagy szakmai tapasztalattal rendelkezik, c) rendelkezik a (6) bekezdés szerinti valamennyi szükséges hozzájáruló nyilatkozattal, és d) amennyiben jogszabály másképp nem rendelkezik, biztosítja az  állatkert és az  állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben előírt tartási és a 4. mellékletben előírt biztonsági feltételeket. (3) Közepesen veszélyes állatfaj egyedének tartása azon jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek engedélyezhető, amely a) olyan cselekvőképes személyt alkalmaz az  állat gondozására, aki a  7.  § szerinti képesítéssel vagy szakmai tapasztalattal rendelkezik, b) rendelkezik a (6) bekezdés szerinti valamennyi szükséges hozzájáruló nyilatkozattal, és c) amennyiben jogszabály másképp nem rendelkezik, biztosítja az  állatkert és az  állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben előírt tartási és a 4. mellékletben előírt biztonsági feltételeket. (4) A 6. mellékletben felsorolt, méreggel rendelkező közepesen veszélyes állatfaj egyedének tartására engedély akkor adható, ha a  kérelmező igazolni tudja, hogy az  állat marása, szúrása esetére biztosított az  állatfaj mérge ellen használható antidótumhoz való hozzáférése. (5) A 6. mellékletben fel nem sorolt méreggel rendelkező közepesen veszélyes állatfajok egyedének tartására engedély akkor adható, ha az  állat marása, szúrása esetén folyamatosan biztosított a  szükséges és szakszerű egészségügyi ellátás. (6) A hozzájáruló nyilatkozatot a (7) és (8) bekezdésben foglalt kivétellel a) méreggel nem rendelkező veszélyes állat esetén a  tervezett tartási hellyel közvetlenül szomszédos lakóingatlanok, vagy b) méreggel rendelkező veszélyes állat esetén a közvetlenül szomszédos lakóingatlanokat is magába foglalóan a tartási hely szerinti lakóépület valamennyi lakóingatlana kétharmadának tulajdonosaitól vagy – amennyiben a  tulajdonosnak nem az  érintett lakóingatlan a  lakóhelye – az  ott életvitelszerűen tartózkodóktól kell beszerezni. (7) Nem kell hozzájáruló nyilatkozat a 4. § (2) bekezdésében felsorolt állattartók esetében. (8) A veszélyes állatfajnak minősülő halfajok tartásához nem kell hozzájáruló nyilatkozatot beszerezni. 6. § (1) Az elővigyázatosságot igénylő állatfajok körét a 3. melléklet tartalmazza. (2) Elővigyázatosságot igénylő állatfaj egyedét olyan természetes személy tarthatja, aki a) cselekvőképes, és b) amennyiben jogszabály másképp nem rendelkezik, biztosítja az  állatkert és az  állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben előírt tartási és a 4. mellékletben előírt biztonsági feltételeket. (3) Elővigyázatosságot igénylő állatfaj egyedét olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tarthatja, amely a) cselekvőképes személyt alkalmaz az állat gondozására, és b) amennyiben jogszabály másképp nem rendelkezik, biztosítja az  állatkert és az  állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben előírt tartási és a 4. mellékletben előírt biztonsági feltételeket. 7. § A 4. § (4) bekezdés a) pontja, 5. § (2) bekezdés b) pontja és (3) bekezdés a) pontja szerinti személynek a) állatgondozó, állategészségügyi, állattenyésztő, vadgazdálkodási középfokú szakmai végzettségek valamelyikével, b) biológus, zoológus, állatorvos, állattenyésztő, vadgazdálkodási, biológia szakos tanári felsőfokú szakmai végzettségek valamelyikével, c) állatkertben, vadasparkban, cirkuszban, kisállat-kereskedésben vagy kísérleti állatot tenyésztő, beszállító és felhasználó intézményben (a  továbbiakban együtt: intézmény) a veszélyes állatok tartása területén szerzett legalább öt éves, a munkáltató által igazolt szakmai tapasztalattal, vagy d) az adott fajcsoport tekintetében legalább öt év folyamatos, tartási engedéllyel igazolt tartási gyakorlattal kell rendelkeznie. 8. § (1) Veszélyes állat kizárólag olyan zárt eszközben szállítható, amelynek kialakítása alkalmas az  állat szökésének megakadályozására. (2) Veszélyes állatot kizárólag olyan zárt területre lehet a  szállítóeszközből kiengedni, amelynek kialakítása alkalmas az állat szökésének megakadályozására. (3) A  különösen veszélyes állat és a  méreggel rendelkező közepesen veszélyes állat szállítása során legalább két fő együttes jelenléte szükséges a szállítás teljes időtartama alatt. (4) A  különösen veszélyes állat és a  méreggel rendelkező közepesen veszélyes állat szállítása során a  szállítóeszköz külső felületére jól látható, veszélyre felhívó jelzést kell elhelyezni. 3. Méreggel rendelkező állatokra vonatkozó előírások 9. § (1) A  4.  mellékletben szereplő biztonsági előírásoknak megfelelő akváriumon, inszektáriumon, illetve terráriumon jól láthatóan fel kell tüntetni a méreggel rendelkező állat veszélyét jelző figyelmeztetést. (2) A méreggel rendelkező állatot tartalmazó akváriumot, inszektáriumot, illetve terráriumot csak olyan helyen szabad elhelyezni, ahonnan az egyed nem tud kiszökni. 10. § Méreggel rendelkező állattal kapcsolatos bármilyen közvetlen beavatkozást (különösen a  takarítást, etetést, itatást, áthelyezést) kizárólag az  állat tartója, illetve gondozója végezhet a  sérülést megakadályozó szúrásbiztos védőkesztyű használatával, egy másik cselekvőképes természetes személy jelenlétében. 4. Veszélyes állatokkal kapcsolatos engedélyek és bejelentések 11. § (1) Az Ávt. a) 21. § (1) és (2) bekezdésében foglalt engedély iránti kérelmet, valamint b) 21. § (3) bekezdésében foglalt bejelentést – a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével – a természetvédelmi hatóságnak kell benyújtani, illetve megtenni. (2) Állatkertek esetében az  állatkert és az  állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet szerint minden év március 1-jéig elkészített és benyújtott éves jelentés megfelel az (1) bekezdés b) pontja szerinti bejelentésnek. (3) Az  (1)  bekezdés b)  pontja szerinti bejelentési kötelezettség nem vonatkozik a  gazdasági célból tartott struccok egyedeire. (4) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti engedélykérelmet a) tartási engedély hosszabbítása, valamint elidegenítési, országból történő kiviteli, felügyeleti átengedési és eladásra felkínálási engedély kérelmezése esetén a tényleges tartási hely, b) szaporítási engedély kérelmezése esetén a szaporítási hely, c) bemutatási engedély kérelmezése esetén a bemutatás helye, d) egyéb esetekben a tervezett tartási hely szerint illetékes természetvédelmi hatóságnak kell benyújtani. (5) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti bejelentést azon természetvédelmi hatóságnál kell megtenni, amely a tényleges tartás, illetve szaporítás helye szerint illetékes. (6) Az Ávt. a) 21. § (1) és (2) bekezdése szerinti engedélyre irányuló kérelemben, és b) 21. § (3) bekezdése szerinti bejelentésben fel kell tüntetni az Ávt. 21. § (7) bekezdése szerinti adatokat. (7) A  különösen és közepesen veszélyes állatfaj egyedének tartása, szaporítása, bemutatása, országba történő behozatala, országból történő kivitele, valamint közepesen veszélyes állatfaj egyedének eladásra való felkínálása iránti kérelem mintáját a 7. melléklet tartalmazza. (8) Az  elővigyázatosságot igénylő állatfajok egyedének tartását, szaporítását, valamint országba történő behozatalát bejelentő nyilatkozat mintáját a 8. melléklet tartalmazza. (9) A különösen és közepesen veszélyes állatfajok egyedének elidegenítése, különösen veszélyes állatfajok egyedének másik állatkertbe történő át- vagy kihelyezése, illetve közepesen veszélyes állatfajok egyede felügyeletének átengedése iránti kérelem mintáját a 9. melléklet tartalmazza. (10) Az  elővigyázatosságot igénylő állatfaj egyedének elidegenítését, illetve tartásának átengedését bejelentő nyilatkozat mintáját a 10. melléklet tartalmazza. 12. § (1) A különösen és közepesen veszélyes állatfaj egyedének tartási engedélye tartalmazza: a) az Ávt. 21. § (7) bekezdése szerinti adatokat, b) az  egyed tartásának körülményeit, feltételeit a  4.  mellékletben szereplő biztonsági előírások, valamint az  állatkert és az  állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben előírt tartási feltételek figyelembevételével, c) egyedi azonosítószám hiányában az  egyedi jelölés elvégzésének határidejét, vagy a  (3) és (4)  bekezdés szerinti esetben a tartható legnagyobb egyedszámot, és d) az engedély hatályossági idejét. (2) A  tartási engedély – a  (3)  bekezdésben foglaltak kivételével – az  abban meghatározott egyedi azonosítószámú egyedek tartására jogosít. (3) A  tartási engedély a  tartási hely nagysága viszonylatában engedélyezhető legnagyobb egyedszám tartására jogosít, amelynek meghatározása az  állatkert és az  állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben előírt tartási feltételek, valamint a rendelkezésre álló szakképzett személyek számának figyelembevételével történik a) különösen és közepesen veszélyes csalánozók, puhatestűek, ízeltlábúak, és halak, valamint b) állatkertek által tartott különösen és közepesen veszélyes állatok esetében. (4) Amennyiben a  különösen és közepesen veszélyes hüllő-, madár- vagy emlősfaj egyede az  engedélyezési eljárás lefolytatását követően válik alkalmassá a  jelölésre, az  engedélyben meghatározott időpontig – amelynek meghatározására az adott állatfaj átlagos növekedési ütemének és a 11. mellékletben szereplő jelölési módszerek alkalmazhatóságának figyelembevételével kerül sor – egyedi azonosítóval kell ellátni és a  jelölés tényét be kell jelenteni a természetvédelmi hatóságnak. (5) A  természetvédelmi hatóság a  (2)  bekezdés alapján kiadott engedélyt az  egyedileg meg nem jelölt, de később egyedi azonosítóval ellátott különösen és közepesen veszélyes hüllő-, madár- vagy emlősfaj egyede vonatkozásában – a  jelölés megtörténtét követően – megfelelően módosítja. A  (3) bekezdés b) pontja alá tartozó állatok esetében az állatkertek az állatkert és az állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet szerint minden év március 1-jéig elkészített és benyújtott éves jelentésükben feltüntetik az egyedek azonosító jeleit. (6) A  tartási engedély hatályossági ideje legfeljebb öt év lehet, az  adott állatfaj általános élettartamának figyelembevételével. Az  engedély hatálya kérelemre alkalmanként további öt évre meghosszabbítható, ha az  engedély kiadására vonatkozó feltételek – a  közepesen veszélyes állatfaj egyedére vonatkozó hozzájáruló nyilatkozatok kivételével –, azok ismételt vizsgálata alapján biztosítottak, és a  kérelmező az  engedély meghosszabbítását legalább harminc nappal a hatályossági idő lejártát megelőzően kérelmezi. (7) A természetvédelmi hatóság a tartási engedélyében a 4. mellékletben szereplő biztonsági előírások alól felmentést adhat, amennyiben a kérelmező a) a rendelet hatálybalépése előtt a kérdéses egyedet már legalább egy éve teljesen biztonságos körülmények között tartotta, b) új tartástechnológia esetén bizonyítani tudja, hogy az  abban szereplő biztonsági előírások egyenértékűek vagy hatékonyabbak a 4. mellékletben szereplőknél. 13. § (1) A különösen és közepesen veszélyes állatfaj egyedének szaporítási engedélye tartalmazza: a) a  tenyésztésre használható hím- és nőivarú példányok vonatkozásában az  Ávt. 21.  § (7)  bekezdése szerinti adatokat, b) a szaporulat felügyeletét ellátó természetes személy nevét, születési helyét és idejét, lakcímét, telefonszámát, elektronikus levélcímét, és c) a szaporulat tartásának helyét, továbbá – a 4. mellékletben szereplő biztonsági előírások, valamint az állatkert és az  állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben előírt tartási feltételek figyelembevételével – a szaporulat tartásának feltételeit. (2) Különösen és közepesen veszélyes állatfaj egyedeinek szaporítására engedély akkor adható, ha a  szaporulat elhelyezése – az  állatkert és az  állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben előírt tartási feltételek, valamint a rendelkezésre álló szakképzett személyek számának figyelembevételével – tartósan is biztosított. (3) Az  (1)  bekezdés szerinti szaporítási engedély a  szaporulat három hónapos koráig jogosít a  szaporulat tartására. Amennyiben a tenyésztésre használt példányok és a szaporulat tulajdonosa és tartási helye megegyezik, kérelemre a szaporulat további tartására egyszerűsített tartási engedély adható. (4) A 12. § (3) bekezdése szerinti különösen és közepesen veszélyes állatfaj egyedei esetében nem kell egyszerűsített tartási engedély iránti kérelmet benyújtani, amennyiben a szaporulattal együtt sem haladja meg a tartott egyedek száma az engedélyezett legnagyobb egyedszámot. (5) Az egyszerűsített tartási engedély tartalmazza: a) a szaporulat egyedei tulajdonosának nevét és címét, b) a  szaporulat egyedeinek felügyeletét ellátó természetes személy nevét, születési helyét és idejét, lakcímét, telefonszámát, elektronikus levélcímét, c) a szaporulat egyedeinek tartási helyét, d) a szaporítási engedély számát, és e) a szaporulat egyedeinek egyedi azonosító számát. (6) A  4.  § (2)  bekezdésében felsorolt állattartók – amennyiben jogszabály másképp nem rendelkezik – külön engedélyezési eljárás lefolytatása nélkül is jogosultak az általuk tartott különösen és közepesen veszélyes állatfajok egyedeinek szaporítására. 14. § (1) Amennyiben – az  országból történő kivitel kivételével – az  átruházást követően is biztosítottak a  különösen és közepesen veszélyes állatfaj egyedének e rendeletben meghatározott tartási feltételei, a természetvédelmi hatóság engedélyezi az egyed elidegenítését. (2) Veszélyes állat elidegenítése kizárólag a  tartás helyéről közvetlenül, vagy állatkereskedésen keresztül engedélyezhető. (3) A különösen és közepesen veszélyes állatfaj egyedének elidegenítési engedélye tartalmazza: a) az elidegenítő személy nevét és címét, b) az új tulajdonos nevét és címét, c) az átruházandó egyedszámot, d) az átruházandó egyed faját, nemét, születési idejét, egyedi azonosítószámát, egyéb egyedi jellemzőit, e) egyedi azonosítószám hiányában az  egyed egyedi jelölése elvégzésének határidejét, vagy – a  12.  § (3) bekezdése szerinti esetben – a tartható legnagyobb egyedszámot, f ) magyarországi új tartási hely esetében az  új tulajdonosnak kiadott tartási engedély számát, amennyiben az elidegenítési engedélyt és a vevő tartási engedélyét nem egyazon határozatba foglalták, g) nem magyarországi új tartási hely esetében a  kiviteli engedély számát, amennyiben az  elidegenítési engedélyt és a kiviteli engedélyt nem egy határozatba foglalták. (4) A közepesen veszélyes állatfaj egyedének megvételére az elidegenítési engedély szabályait kell alkalmazni. (5) Az  (1)  bekezdés szerinti engedélyt – az  1.  § (9)  bekezdésében foglaltak kivételével – megadottnak kell tekinteni, ha mindkét hazai állatkert működési engedélye feljogosítja az  állatkertet az  érintett veszélyes állatok egyedeinek tartására, szaporítására, vagy ha az  állat elidegenítése külföldi állatkertbe történik. Ebben az  esetben az  állat szállítását annak megkezdése előtt legalább 5 nappal be kell jelenteni a természetvédelmi hatóságnak. 15. § (1) Különösen és közepesen veszélyes állatfaj egyedének országba történő behozatala és országból történő kivitele akkor engedélyezhető, ha biztosítottak az e rendelet szerinti szállítási és behozatal esetében a tartási feltételek. (2) A behozatali engedély tartalmazza: a) az Ávt. 21. § (7) bekezdése szerinti adatokat, b) a szállítás dátumát, c) a származási ország nevét, és d) különösen veszélyes állatfaj egyede esetén a szállítási útvonaltervet. (3) Az  1.  § (9)  bekezdésében foglaltak kivételével a  behozatali engedélyt megadottnak kell tekinteni, ha az  állatkert működési engedélye feljogosítja az állatkertet az érintett veszélyes állatok egyedeinek tartására. (4) A kiviteli engedély tartalmazza: a) az Ávt. 21. § (7) bekezdése szerinti adatokat, b) a szállítás dátumát, c) a célország nevét, és d) különösen veszélyes állatfaj egyede esetén a szállítási útvonaltervet. (5) Az 1. § (9) bekezdésében foglaltak kivételével a kiviteli engedélyt megadottnak kell tekinteni, ha a természetvédelmi hatóság a kérelem beérkezését követő 15 napon belül eltérő döntést nem hoz. 16. § (1) Különösen veszélyes és közepesen veszélyes állatfaj egyedének bemutatása akkor engedélyezhető, ha ember, illetve állat testi épségét nem veszélyezteti, valamint a kérelmező rendelkezik tartási engedéllyel. (2) A különösen és közepesen veszélyes állatfaj egyedének bemutatási engedélye tartalmazza: a) az Ávt. 21. § (7) bekezdése szerinti adatokat, b) a bemutatást biztosító személy nevét és címét, és c) az állat bemutatásának helyét és körülményeinek meghatározását. (3) A bemutatás során a) a veszélyes állatnak a felügyeletét ellátó természetes személy közvetlen és állandó felügyelete alatt kell állnia, és b) az állat felügyeletét ellátó természetes személyen kívül legalább egy biztosító személynek is jelen kell lennie. (4) Különösen veszélyes és közepesen veszélyes állatfaj egyedének tartása, illetve bemutatása során a látogatók, illetve illetéktelen személyek nem kerülhetnek fizikai kapcsolatba az egyeddel. 17. § (1) Különösen veszélyes állatfaj egyedének másik állatkertbe át-, illetve kihelyezése akkor engedélyezhető, ha biztosítottak az e rendelet szerinti szállítási feltételek. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti engedélyt – az  1.  § (9)  bekezdésében foglaltak kivételével – megadottnak kell tekinteni, ha mindkét hazai állatkert működési engedélye feljogosítja az  állatkertet az  érintett veszélyes állatok egyedeinek tartására, szaporítására, vagy ha az állat át-, illetve kihelyezése külföldi állatkertbe történik. Ebben az esetben az állat szállítását annak megkezdése előtt legalább 5 nappal be kell jelenteni a természetvédelmi hatóságnak. (3) Az (1) bekezdésben előírtakat az Ávt. 23. § (1) és (2) bekezdésében foglalt esetekben nem kell alkalmazni. 18. § (1) Amennyiben a  közepesen veszélyes állatfaj egyedének felügyeletét ellátó személy a  felügyeletet szokásos rend szerint ideiglenesen nem tudja ellátni, gondoskodni kell a felügyelet átengedéséről. (2) Amennyiben a  közepesen veszélyes állatfaj egyede felügyeletének átengedését követően is biztosítottak az  állat e rendeletben meghatározottak szerinti tartásának feltételei, az állat felügyeletének átengedése engedélyezhető. (3) A felügyelet átengedési engedély tartalmazza: a) az Ávt. 21. § (7) bekezdése szerinti adatokat, b) az  állat felügyeletét ellátó új természetes személy nevét, születési helyét és idejét, lakcímét, telefonszámát, elektronikus levélcímét, és c) a felügyelet átengedésének időtartamát. 19. § (1) Közepesen veszélyes állatfaj egyedének állatkereskedésben eladásra való felkínálása akkor engedélyezhető, ha a  kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló kormányrendeletben foglalt előírásokat teljesíti állatkereskedésében az állat tulajdonosa. (2) Az eladásra felkínálási engedély az Ávt. 21. § (7) bekezdésében foglalt adatokat tartalmazza. 20. § (1) A  természetvédelmi hatóság visszavonhatja a  veszélyes állat tartásáról, illetve szaporításáról szóló engedélyt, amennyiben a) az  engedélyezés feltételeiben kisebb hiányosság áll fenn – a  hozzájáruló nyilatkozat visszavonása kivételével –, de az állat szökése nem lehetséges, b) az  engedély jogosultja a  tevékenységét az  engedélytől kis mértékben eltérve, az  állatjóléti szempontokat maradéktalanul ki nem elégítő módon gyakorolja, vagy c) az engedély jogosultja jelentősen hátráltatja a hatósági ellenőrzést, és az elkövetett cselekmény súlya, ismételtsége, továbbá az  abban rejlő kockázat mértéke és jellege az  engedély visszavonását indokolja. (2) A  természetvédelmi hatóság visszavonja a  veszélyes állat tartásáról, illetve szaporításáról szóló engedélyt, amennyiben a) az  engedélyezés feltételeiben nagyobb hiányosságok állnak fenn – a  hozzájáruló nyilatkozat visszavonása kivételével –, és az állat szökésének megakadályozása nem biztosított, b) az  engedély jogosultja a  tevékenységét az  engedélytől több ponton vagy nagymértékben eltérve, az állatjóléti szempontokkal össze nem egyeztethető módon gyakorolja, c) az  engedély jogosultja az  állatgondozó személyében bekövetkezett változás bejelentését követő harminc napon belül nem gondoskodik megfelelő felelős személy alkalmazásáról, vagy d) az engedély jogosultja megakadályozza a hatósági ellenőrzést. (3) A  természetvédelmi hatóság visszavonhatja az  elidegenítési, behozatali, kiviteli, bemutatási, másik állatkertbe át-, illetve kihelyezési, felügyelet átengedési, valamint eladásra való felkínálási engedélyt, amennyiben a) az  e  rendeletben foglalt előírásokat nem teljesítik maradéktalanul, de ezzel embert és állatot nem veszélyeztetnek, vagy b) az engedélyben foglaltaktól kis mértékben eltérnek, és az elkövetett cselekmény súlya, ismételtsége, továbbá az  abban rejlő kockázat mértéke és jellege az  engedély visszavonását indokolja. (4) A  természetvédelmi hatóság visszavonja az  elidegenítési, behozatali, kiviteli, bemutatási, másik állatkertbe át-, illetve kihelyezési, felügyelet átengedési, valamint eladásra való felkínálási engedélyt, amennyiben az e rendeletben foglalt előírásokat embert és állatot veszélyeztető módon megsértik, vagy az engedélyben foglaltaktól lényegesen eltérnek. (5) Ha az  (1)–(4)  bekezdésben foglaltak alapján az  engedélyt visszavonták, az  újabb engedély kiadása a  korábbi visszavonásától számított legfeljebb két évig – az  engedély megadása feltételeinek fennállása esetén is – megtagadható. Az  engedély kiadásának megtagadásánál a  természetvédelmi hatóságnak figyelemmel kell lennie a jogsértés súlyára, céljára, időtartamára és a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására. 21. § (1) A tulajdonos – a 11. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak kivételével – az elővigyázatosságot igénylő állatfaj egyede tartását, szaporítását, elidegenítését, tartása átengedését, valamint országba történő behozatalát legkésőbb e  tevékenység, illetve cselekmény megkezdését követő harminc napon belül bejelenti a  természetvédelmi hatóságnak. (2) Az  elővigyázatosságot igénylő állatfaj egyedének tartási bejelentését – a  (3)  bekezdés szerinti kivétellel – egyedi azonosítóval ellátott egyedre kell megtenni. (3) Amennyiben az  elővigyázatosságot igénylő állatfaj egyede a  bejelentést követően válik alkalmassá a  jelölésre, legkésőbb az állat három hónapos koráig egyedi azonosítóval kell ellátni, és azt be kell jelenteni a természetvédelmi hatóságnak. 5. Veszélyes állatok jelölésére, valamint nyilvántartására vonatkozó követelmények és az országos adatbázis 22. § (1) A veszélyes hüllőket, madarakat és emlősöket egyedi azonosítóval kell ellátni a 11. mellékletben előírtak szerint. (2) A  veszélyes állatfajok 12.  § (2)  bekezdése és (3)  bekezdés a)  pontja szerint meghatározott egyedeinek adatait országos elektronikus adatbázisban (a  továbbiakban: adatbázis) kell nyilvántartani a  veszélyes állatfajok, illetve egyedszámuk ismerete és ezen állatfajok tartásából és összegyedszámuk nagyságából adódó kockázatok kezelése céljából. (3) Az adatbázis az Ávt. 21. § (7) bekezdésében foglalt adatokat tartalmazza. (4) A (2) bekezdés szerinti adatbázist a természetvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) működteti. (5) A  miniszter, a  természetvédelmi hatóság és az  Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség (a továbbiakban együtt: az adatbázis kezelői) jogosultak kezelni a (3) bekezdés szerinti adatokat. (6) Az  egyedi azonosítóval jelölt veszélyes állatfajok egyedei külön-külön szerepelnek az  adatbázisban, az  egyedi azonosítóval nem jelölt veszélyes állatok pedig fajonkénti egyedszámmal. 23. § (1) Az állat tartója a) az  adatbázisban szereplő személyes adatokban bekövetkező változást haladéktalanul, de legkésőbb tíz napon belül, és b) a 12. § (3) bekezdés a) pontja szerinti, egyedi azonosítóval nem rendelkező állatok esetében – amennyiben nem lépi túl a  tartási helyen engedélyezett legnagyobb egyedszámot – az  egyedszámban bekövetkező változást évente, c) az  1.  § (3)  bekezdése, a  12.  § (3)  bekezdés b)  pontja és (5)  bekezdése, vagy a  21.  § (3)  bekezdése szerinti veszélyes állatok jelölésének időpontját és egyedi azonosítószámát a jelölést követő harminc napon belül bejelenti a természetvédelmi hatóság részére. (2) Az adatbázis kezelői a) az állat tartójának a tartás megszűnése miatt benyújtott kérelmére, illetve b) az  engedély hatályosságának lejárta után, amennyiben a  12.  § (6)  bekezdésében megállapított határidőn belül újabb tartási engedélykérelem nem érkezett, hivatalból törlik az  adatbázisból a  vonatkozó adatokat, amennyiben bizonyított, hogy a  veszélyes állat tartása megszűnt. 6. Záró rendelkezések 24. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba. 25. § (1) Az e rendelet hatálybalépésekor – a (2) bekezdés kivételével – engedéllyel tartott, illetve e rendelet hatálybalépése előtt nem engedélyköteles a) különösen és közepesen veszélyes hüllők, madarak és emlősök egyedeit egyedi azonosítóval kell megjelölni, és ezt követően, b) az a) pontba nem tartozó különösen és közepesen veszélyes állatfaj egyedeire 2016. március 1-jéig e rendelet szerinti tartási engedélykérelmet kell benyújtani a természetvédelmi hatóságnak. (2) Az e  rendelet hatálybalépésekor állatkertben engedéllyel tartott, illetve e  rendelet hatálybalépésekor állatkertben tartott, de a  rendelet hatályba lépése előtt nem engedélyköteles különösen vagy közepesen veszélyes hüllők, madarak és emlősök egyedeit egyedi azonosítóval kell ellátni és a  jelölés tényét 2016. március 1-jéig igazolni kell a természetvédelmi hatóságnak. (3) Az  (1) és (2)  bekezdés szerinti veszélyes állatok további tartására e  rendelet előírásait kell alkalmazni 2016. június 1-jétől azzal, hogy az állat tartójának nem kell rendelkeznie a) az 5. § (6) bekezdése szerinti hozzájáruló nyilatkozattal, továbbá b) az e rendelet hatályba lépése előtt nem engedélyköteles közepesen és különösen veszélyes állatok esetében a 7. § szerinti képesítéssel vagy szakmai tapasztalattal. (4) Az (1) bekezdés szerinti különösen veszélyes állatok szaporítása a cirkuszi menazsériában és az intézményben tartott állatok kivételével tilos. 26. § A rendelet tervezetének a  műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás és az  információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv – 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított – 8–10. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént. 27. § (1) Az  állatkert és az  állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló 3/2001. (II. 23.) KöM–FVM–NKÖM–BM együttes rendelet (a  továbbiakban: R.) 4.  § (1)–(4)  bekezdése helyébe a  következő rendelkezések lépnek: „(1) Az állatkertben az állatok tartásáért felelős személy az lehet, aki 3 év igazolt állatkerti gyakorlattal és az alábbi – Magyarországon vagy külföldön szerzett és Magyarországon honosított vagy elismert – egyetemi vagy főiskolai végzettségek valamelyikével rendelkezik: a) egyetemi szintű biológus, állatorvos, alkalmazott zoológus szakképzettség, b) egyetemi vagy főiskolai szintű agrár-felsőoktatásban szerzett erdőmérnök szakképzettség; agrármérnök, növényvédelmi szakmérnök, állattenyésztő mérnök, mezőgazdasági mérnök, biomérnök, c) egyetemi vagy főiskolai szintű biológiatanár, környezettan-tanár, természetismeret-tanár, d) szakirányú továbbképzésben szerzett természetvédelmi szakmérnök szakképzettség, környezetmérnök, környezetvédelmi ökológus szakképzettség, vagy e) felsőoktatás alapképzésében, mesterképzésében szerzett természetvédelmi mérnök, környezetgazdálkodási agrármérnök, vadgazda mérnök szakképzettség. (2) Az állatgondozók elfogadható szakirányú képesítései a) az (1) bekezdésben meghatározottak, b) az  állatkerti állatgondozó, az  állattenyésztő és állat-egészségügyi technikus, az  állattenyésztő, a  halász, a  halászszaktechnikus, a  vadász, a  vadtenyésztő, a  vadgazdálkodási technikus, a  baromfi- és kisállattenyésztő, a baromfi- és kisállattenyésztő szaktechnikus, valamint a mezőgazdasági, erdészeti szakképesítés, c) mezőgazdasági, erdészeti technikusi képesítés, vagy d) középiskolai végzettség és az  Országos Képzési Jegyzék szerinti természetvédelmi szakmunkás, természetvédelmi (szak)technikusi képesítés, természetvédelmi- és környezetvédelmi technikus, települési környezetvédelmi technikus, erdésztechnikus, környezetvédelmi technikus képesítések. (3) Veszélyes állat gondozásában az  adott állatcsoport tekintetében megfelelő tapasztalattal rendelkező, szakképzett állatgondozó vehet részt. (4) A különösen veszélyes állatfaj egyede és a méreggel rendelkező közepesen veszélyes állatfaj egyede esetében a  gondozás során az  állatgondozási feladatok biztonságos ellátásához szükséges számú állatgondozó egyidejű jelenléte szükséges.” (2) Az R. 6. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Amennyiben az  állatkert az  engedélyezett állományon, illetve a  jóváhagyott éves terven túl – a  szaporulaton és a  szokásosan takarmányozási célból tartott állatokon kívül – az  állományt újabb egyeddel kívánja bővíteni, a működési engedély módosításának kérelmezése nélkül az adott egyedre (egyedekre) vonatkozó tartási engedélyt kell kérni, szükség esetén az „Állattartási szabályzat”, az „Intézkedési terv”, a „Felszámolási terv” és a „Tenyésztési Terv” módosításával. A  kiadott engedély a  jóváhagyott éves tervet a  tartásra tervezett fajok listája és az  engedélyezett állomány tekintetében külön rendelkezés nélkül módosítja. A  tartási engedélyt megadottnak kell tekinteni, ha az  újabb egyeddel a  Melléklet azonos kategóriájában szereplő fajok összes egyedszáma nem lépi túl a  működési engedélyben szereplő, e kategóriába tartozó engedélyezett egyedszámot, és azok tartása a működési engedélyben szereplő feltételek mellett biztosított.” (3) Az R. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „9. § Az engedélyező hatóság köteles ötévenként az állatok szakszerű tartását, illetve tízévenként – a szakhatóságok részvételével – az állatkert működését a helyszínen ellenőrizni. Ennek eredményétől függően a működési engedélyt módosíthatja, az  állatkertet bezárathatja, vagy azonnali bezárást nem indokoló hiányosságok esetén a  7.  § (1)–(4) bekezdés szerint jár el.” (4) Az R. „Állatkert létesítése, működtetése és fenntartása” alcíme a következő 9/A. §-sal egészül ki: „9/A. § Állatkertben létesített állatsimogatóban kizárólag háziasított fajok, illetve olyan fajok egyedei helyezhetőek el, amelyek számára nem jelent fizikai és pszichikai megterhelést az  emberekkel való napi érintkezés. Állatsimogatóban veszélyes állat, illetve nem ivarérett, a szülőállattól elválasztott egyed nem helyezhető el.” (5) Az R. a következő 15. §-sal egészül ki: „15.  § A  veszélyes állatfajokról és egyedeik tartásának szabályairól szóló 85/2015. (XII. 17.) FM rendelettel (a továbbiakban: MódR.) megállapított 4. §-ban meghatározott szakképesítések egyikét a MódR. hatálybalépésekor állatkerti ápolóként foglalkoztatott személyek 2020. augusztus 31-ig kötelesek megszerezni. A legalább 10 év igazolt gyakorlattal rendelkező személyek esetében a képesítés megszerzése alól az intézmény vezetője felmentést adhat, ha az alkalmazása továbbra is azon állatfajok (csoportok) gondozására irányul, amelyek mellett az érintett gondozó a gyakorlatot szerezte.” 28. § Hatályát veszti a  veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII. 13.) KöM–FVM–NKÖM–BM együttes rendelet. Dr. Fazekas Sándor s. k., földművelésügyi miniszter