19/2011. (V. 10.) NFM rendelete a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésének és vizsgáztatásának, a

19/2011. (V. 10.) NFM rendelete a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésének és vizsgáztatásának, a vasúti vizsgaközpont és képzőszervezetek működésének, a képzési engedély kiadásának, továbbá a vasúti járművezetői gyakorlat szabályairól. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (2) bekezdés 12. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 84. § e) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A rendelet alkalmazási köre 1. § Ez a rendelet állapítja meg a) a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő, valamint betölteni kívánó személyek alapképzésére, alapvizsgáztatására, időszakos oktatására és időszakos vizsgáztatására, a vasúti járművezetői gyakorlatra, b) a vasútszakmai oktatók (a továbbiakban: oktatók) képzésére, vizsgáztatására, és továbbképzésére, c) a vizsgabiztosok kinevezésére és továbbképzésére vonatkozó szabályokat, valamint d) a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő feladatköröket és munkaköröket. 2. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában 1. alapképzés: az 1. mellékletben meghatározott, a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő feladatkör ellátására irányuló munkakör betöltésére alkalmas személyt önálló munkavégzésre felkészítő, elméleti és gyakorlati ismereteket nyújtó, szervezett, a rendeletben meghatározott vizsgával záruló képzés; 2. időszakos oktatás: az 1. mellékletben meghatározott munkakör betöltéséhez, feladatkör ellátásához szükséges, a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő ismeretek szinten tartása, és új ismeretek elsajátítása céljából, a 2. mellékletben meghatározott időtartamban és gyakorisággal szervezett elméleti és gyakorlati oktatás; 3. üzemvezetői munkakörök: a működési engedéllyel, vasútbiztonsági engedéllyel és vasútbiztonsági tanúsítvánnyal nem rendelkező vasúti társaságoknál, az 1. mellékletben meghatározott feladatkört ellátó vasútüzem-vezető, sikló üzemvezető, függőpálya üzemvezető, sífelvonó üzemvezető, mozgólépcső üzemvezető munkakörben foglalkoztatott munkavállalók; 4. vasúti járművezetői gyakorlat: a vasúti járművezetői tevékenység önálló végzéséhez szükséges, a sikeres alapvizsga után a 3. mellékletben meghatározott gyakorlat teljesítése más vasúti járművezető kísérete mellett; 5. vasúti pályahálózat ismeret: a vasúti járművezetői tanúsítvány megszerzéséhez szükséges ismeretek, amelynek része a vonal- és állomásismeret; 6. vasútszakmai oktató: az alapképzésben vagy az időszakos oktatáson a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő témaköröket oktató személy; 7. vizsgabizottság: a vasúti vizsgaközpont által kijelölt vizsgabiztosokból álló testület; 8. vizsgabiztos: a közlekedési hatóság által névjegyzékbe vett, a vasúti vizsgaközpont által kijelölt vizsgáztató, aki az alap- és időszakos vizsgáztatást végzi. 3. A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörök 3. § (1) E rendelet alkalmazásában a vasúti közlekedés biztonságával összefüggőnek az 1. mellékletben meghatározott feladatkörök ellátására irányuló munkakörök minősülnek. Az alapképzéssel betölthető munkaköröket az 1. mellékletben szereplő elnevezéssel kell a munkaszerződésben megjelölni. (2) A 3. melléklet tartalmazza a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörök betöltéséhez szükséges alapképzéseket. II. FEJEZET AZ ALAPKÉPZÉS RENDSZERE 4. A képzési engedély és az egyszerűsített képzési engedély 4. § (1) Az alapképzési engedély (a továbbiakban: képzési engedély) iránti kérelemhez mellékelni kell a 4. mellékletben meghatározott dokumentumokat. (2) Képzési engedélyt az kaphat, aki hitelt érdemlően igazolja, hogy a) az általa szervezett képzés oktatója e rendeletben előírt személyi feltételnek megfelel és biztosítani tudja a 10. § (2) bekezdése szerinti tárgyi feltételeket, b) a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában szerepel, és c) a Felnőttképzési Akkreditációs Testület által kiadott intézmény-akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkezik. (3) A képzési engedélyben fel kell tüntetni a) az alapképzéssel megszerezhető képesítés megnevezését és b) a tárgyi feltételek biztosításának megfelelően a képzés helyét. (4) Amennyiben a kérelemben, vagy az ahhoz csatolt dokumentumokban szereplő adatokban változás áll be, az alapképzés végzésére jogosult szervezet (a továbbiakban: képzőszervezet) három napon belül köteles a változásról a vasúti közlekedési hatóságot (a továbbiakban: hatóság) tájékoztatni. (5) A képzési engedélyt a hatóság 4 évre adja ki. (6) A képzőszervezet minden év március 31-ig beszámol a hatóságnak az általa az előző évben folytatott oktatási tevékenységéről, és – statisztikai adatok közlésével – annak eredményességéről. 5. § (1) Az a vasúti társaság, amely a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelel, és amelyet a 24. § (1) bekezdése szerint időszakos oktatás végzésére a hatóság nyilvántartásba vett, egyszerűsített képzési engedély alapján jogosult alapképzést nyújtani. A vasúti járművezető képzés tekintetében egyszerűsített képzési engedély kizárólag a típusismeret gyakorlati képzésére, valamint a vasúti pályahálózat ismeret képzésére adható. (2) A vasúti társaság által nyújtott alapképzésen csak a vasúti társaság munkavállalói vehetnek részt. A képzésben részt vevők száma nem haladhatja meg évente a) képzési helyenként és képzésenként a 12 főt és b) az egyszerűsített képzési engedély időbeli hatályának időtartama alatt az 1. mellékletében meghatározott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók 25%-át, de legfeljebb 60 főt. (3) Az egyszerűsített képzési engedélyre, és az annak alapján folytatott alapképzésre e fejezet rendelkezéseit az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (4) Az egyszerűsített képzési engedélyt a vasúti társaság kérelmére a hatóság 1 évre adja ki. 5. Az alapképzés témakörei, a képzési program 6. § (1) Az egyes, a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörök betöltéséhez szükséges képesítés megszerzésére irányuló alapképzésen, az alapképzés tárgyát képező témaköröket a 3. melléklet állapítja meg. (2) Az alapképzéshez a képzőszervezet a vasúti vizsgaközpont (a továbbiakban: vizsgaközpont) által az egységes vizsgakövetelmények és képzési programok biztosítása érdekében meghatározott képzési programot alkalmazza. (3) Ha az adott alapképzésre a vizsgaközpont nem határozott meg képzési programot, a képzőszervezet az általa meghatározott és a vizsgaközpont által jóváhagyott képzési programot alkalmazza. (4) A (3) bekezdés szerinti esetben a képzőszervezet a képzési programot évente felülvizsgálja, és az időközben bekövetkezett változásokat figyelembe véve aktualizálja. A módosítás alkalmazásához a vizsgaközpont jóváhagyása szükséges. (5) Az országos vasúti pályahálózaton vonatokat közlekedtető vasúti járművezetők képzésére vonatkozó képzési programnak teljesítenie kell a 6. mellékletben meghatározott képzési célokat és követelményeket. 6. A képzés módszertana 7. § A képzési program kialakítására a következő elvek figyelembevételével kerül sor: a) a képzési programban kell az elméleti és a gyakorlati képzés arányait meghatározni, amely során megfelelő egyensúlyt kell biztosítani az elméleti képzés, valamint a gyakorlati képzés között; b) a képzésben, a képzés témakörének megfelelően egyaránt alkalmazhatók a hagyományos és a multimédiás oktatási eszközök; c) az üzemeltetési szabályok, jelzési szituációk oktatásánál a szóbeli közlés mellett törekedni kell a téma bemutatására, a képzés során az ismeretek elsajátításának folyamatos mérésére elfogadott az interaktív számítógépes ellenőrzés; d) a járművezetők képzése során ajánlott, de nem kötelező szimulációs berendezések használata, különösen a szokatlan munkakörülmények és ritkán alkalmazott szabályok oktatásánál, valamint olyan eseményekkel (rendkívüli események, vészhelyzet stb.) kapcsolatos gyakorlati oktatás során, amelyeket munkavégzés közben nem lehet bemutatni; az útvonalismeret elsajátítását illetően, a 3. melléklet Járművezető alapképzés táblázataiban meghatározott, más járművezető felügyelete mellett történő vezetési gyakorlaton felül képzési módszerként felhasználhatók az útvonalat a vezetőfülke szemszögéből bemutató videófelvételek. 7. A vasútszakmai oktatók 8. § (1) Az oktatói névjegyzékbe való felvételét az kérheti, aki a) vasútszakmai oktatói vizsgával, b) felsőfokú végzettséggel, c) a képzés tartalmának megfelelő felsőfokú szakmai, vagy képesítő vizsgával, és d) legalább 3 év vasútforgalmi, vagy a képzés tartalmának megfelelő szakmai gyakorlattal rendelkezik. (2) Az (1) bekezdés b) pontjától eltérően a csak gyakorlati képzést végző oktató középiskolai végzettséggel is kérheti az oktatói nyilvántartásba való felvételét, amennyiben a vasútforgalmi vagy a képzés tartalmának megfelelő szakmai gyakorlata legalább 5 év. (3) A 3. melléklet Járművezető alapképzés című táblázatai szerinti járművezetői gyakorlat során a kíséretet a munkáltató javaslata alapján, a hatóság által külön nyilvántartásba vett, legalább 5 év gyakorlattal rendelkező járművezető láthatja el. (4) Az alapképzés oktatóit a képzőszervezet a hatósági névjegyzékből választja ki, és bízza meg a képzés elvégzésére. (5) A hatóság 30 napon belül törli a névjegyzékből azt az oktatót, aki a 9. § (2) bekezdése szerinti képzésen a tárgyév december 31-éig nem vesz részt. 9. § (1) Az oktatók és az üzemvezetői munkakörökben foglalkoztatottak képzésének szakmai irányítását és vizsgáztatását a vizsgaközpont végzi. (2) Az oktatónak és az üzemvezetői munkakörökben foglalkoztatottaknak a vizsgaközpont által szervezett időszakos képzésen évente legalább egy alkalommal részt kell vennie. A 8. § (3) bekezdése szerinti kíséretet ellátó vasúti járművezető időszakos képzése az éves időszakos oktatási időkeretén felül történik. (3) Az oktatók képzésével, vizsgáztatásával kapcsolatos előírásokat a 3. melléklet tartalmazza. Az oktatókra és az üzemvezetői munkakörökben foglalkoztatottakra vonatkozó képzési programot a vizsgaközpont készíti el, és a hatóság hagyja jóvá. 8. Az alapképzés tárgyi feltételei 10. § (1) Az alapképzéshez a képzőszervezet biztosítja a felnőttképzést folytató intézmények intézmény-akkreditációjára vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott tárgyi feltételeket. (2) A képzési program alapján a gyakorlati képzéshez biztosítani kell a képzés szakterületének megfelelő eszközöket, berendezéseket, alkalmas járműveket, vasúti járművek javítását végző helyet, tanműhelyt, vasúti pályát és szolgálati helyiséget vagy azok használati lehetőségét. (3) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott feltételeknek a képzési engedély kiadásakor és az adott alapképzés tartama alatt rendelkezésre kell állniuk. 9. Az alapképzés megkezdése 11. § (1) A képzőszervezet akkor kezdheti el az alapképzést, ha a) rendelkezik az alapképzés céljául kitűzött munkakörre vonatkozó képzési programmal, b) az alapképzés következő adatait ba) a képzés és a képzéssel betölthető munkakör 3. melléklet szerinti megnevezését, bb) a képzés helyszínét, bc) a képzés megkezdésének és befejezésének időpontját, a képzési napok megjelölésével legkésőbb az alapképzés megkezdését megelőző hetedik napig a vizsgaközpontnak bejelentette. (2) A képzőszervezet a képzés szünetelését köteles a vizsgaközpontnak bejelenteni. (3) A vizsgaközpont az általa engedélyezett képzési program végrehajtását ellenőrizheti. 10. Az alapképzésben részt vevőkkel szemben támasztott követelmények 12. § (1) Alapképzésben az vehet részt, aki – az alapképzéssel betölthető munkakörre vonatkozóan – a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkaköröket betöltő munkavállalókkal szemben támasztott egészségügyi követelményekről és az egészségügyi vizsgálat rendjéről szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelel. (2) Az alapképzés – életkorra, iskolai végzettségre, szakismeretekre, előzetes gyakorlatra vonatkozó – részvételi előfeltételeit a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörök tekintetében a 3. melléklet határozza meg. (3) Az alapképzés elméleti tantárgyainak oktatásán való részvétel alól a képzésben részt vevő és a képzést megrendelő vasúti társaság együttes kérelmére a vizsgaközpont mentesítést adhat, ha a vasúti társaság igazolja, hogy a képzésben részt vevő felkészüléséhez e rendelet feltételeinek megfelelő oktató közreműködésével a szükséges konzultációs lehetőség biztosított. (4) Nem köteles részt venni az oktatáson, akit az adott elméleti tárgyból a 18. § (3) bekezdése alapján felmentés illet meg az alapvizsga alól. (5) A mentesítés, vagy a felmentés iránti kérelmet az alapképzésre való jelentkezéssel egyidejűleg, a képzés indítását megelőzően kell előterjeszteni. (6) Az alapképzésben a képzésben részt vevő – amennyiben nem kapott a (3)–(4) bekezdésben foglaltak szerint mentesítést vagy felmentést – köteles részt venni, és a hiányzásokat pótolni. A hiányzás elméleti ismereteknél konzultációval, gyakorlati ismereteknél a képzési programban előírt gyakorlat elvégzésével pótolható. Ha a hiányzást a képzésben részt vevő igazoltan nem pótolja, vagy annak mértéke meghaladja a képzési program óraszámának 30%-át, vagy a 100 órát, a képzést nem folytathatja és vizsgát csak az alapképzés megismétlése után tehet. III. FEJEZET AZ ALAPVIZSGÁZTATÁS RENDSZERE 11. A vizsgatémakörök és vizsgatételek meghatározása 13. § (1) Az alapvizsga témaköreit és a vizsgatevékenységeket a 3. melléklet tartalmazza. Az alapvizsga témakörei a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő, az 1. melléklet szerinti feladatkörökre vonatkozó ismeretekre korlátozódnak. (2) A vizsgaközpont határozza meg – munkakörönként, a képzési programokban rögzített ellenőrző kérdések, feladatok alapján – a vizsgatételeket, valamint az alapvizsga lebonyolításának módját. (3) A vizsgatételek, vizsgakérdések, vizsgafeladatok összeállítása és a technikai, technológiai változásoknak megfelelő aktualizálása a hatóság irányításával és a képzőszervezetek javaslatainak figyelembevételével a vizsgaközpont feladata. 12. A vizsgabiztosok kinevezése 14. § (1) A vizsgabiztosokat a hatóság a vizsgaközpont javaslata alapján nevezi ki. (2) A vizsgabiztos kinevezésének feltételei: a) felsőfokú végzettség, b) legalább 5 év vasútforgalmi, vagy a képzés tartalmának megfelelő műszaki szakmai gyakorlat, c) legalább 2 év igazolt vasúti oktatói gyakorlat. (3) A (2) bekezdés c) pontjában foglaltaktól eltérően, a vizsga tárgyának megfelelő, egyes berendezések kezelési ismereteire, valamint járművezetésre vonatkozó vizsgáztatást végző vizsgabiztos kinevezésének feltétele: a) a vizsga tárgyának megfelelő legalább 5 év szakirányú gyakorlat és b) a vizsga tárgyának megfelelő legalább 3 év szakmai irányítási és szakmai felügyeleti tevékenység. (4) A hatóság 30 napon belül visszavonja a vizsgabiztosi kinevezést, ha a vizsgabiztos a 15. § (3) bekezdése szerinti továbbképzésen a tárgyév december 31-ig nem vesz részt. 13. A vizsgabiztosok kijelölése, a vizsgabizottság 15. § (1) A vizsgán – a 3. mellékletben meghatározottak szerint – a vizsgázó, valamint a hatóság által kinevezett vizsgabiztos vagy vizsgabizottság vehet részt. A hatóság képviselője a vizsgán megfigyelőként jelen lehet. (2) A vizsgán részt vevő vizsgabiztost vagy a vizsgabizottság elnökét és tagját a vizsgaközpont jelöli ki. A vizsgabizottságnak nem lehet tagja az, aki a vizsgára felkészítő képzésben oktatott vagy a 12. § (3) bekezdés alapján konzultációt biztosított a vizsgázó részére. (3) A vizsgabiztosoknak évente legalább egy alkalommal a vizsgaközpont által szervezett továbbképzésen kell részt venniük. (4) Amennyiben a vizsga több vasúti szakterület ismereteire is kiterjed, a 2. melléklet a szakterületek – így különösen forgalmi, műszaki szakterület – arányának megfelelően tartalmazza a vizsgabizottság létszámát és összetételét. 14. Az alapvizsga előkészítése, lebonyolítása 16. § Az alapvizsga előkészítése és a gyakorlati vizsga tárgyi feltételeinek biztosítása a képzőszervezet feladata. 17. § (1) Az alapvizsgát az alapképzés utolsó napját követő tizennégy napon belül kell megkezdeni. Az egyes vizsgatevékenységek között legfeljebb két nap telhet el. Ettől eltérő vizsgaidőpontot a vizsgaközpont állapíthat meg. (2) Amennyiben a képzési program szerint a gyakorlati képzés az elméleti résztől elkülönülten történik, az alapvizsgát az elméleti képzés befejezését követő 6 hónapon belül kell megkezdeni. 15. A képzésben részt vevő alapvizsgára bocsátásának feltételei 18. § (1) A képzésben részt vevő akkor bocsátható alapvizsgára, ha a képzőszervezet őt a vizsgaközpontnak vizsgára bejelentette. (2) A képzőszervezet akkor jelenti be a képzésben részt vevőt vizsgára, ha a képzésben részt vevő: a) hiányzása nem haladta meg a 12. § (6) bekezdésben előírt mértéket és b) a képzési programban előírt beszámolási kötelezettségét teljesítette. (3) A képzésben részt vevőt az alapvizsgán abból a tantárgyból felmentés illeti meg, amelyből a) az alapvizsgát megelőző egy éven belül sikeres vizsgát tett, vagy b) egy évnél régebben sikeres vizsgát tett, és az időszakos oktatásokon igazoltan részt vett, valamint érvényes időszakos vizsgával rendelkezik. (4) Az alapvizsga egyes tárgyai alóli felmentésre való jogosultságot a vizsgaközpont állapítja meg. (5) Az alapvizsga alól mentesítés nem adható. (6) A képzésben részt vevő indokolt esetben az alapvizsga halasztását kérheti. A halasztás iránti kérelmet a vizsgaközpont akkor fogadja el, ha a képzésben részt vevő rajta kívülálló okból kéri a halasztást. Az engedélyezett halasztás időtartama az egy évet nem haladhatja meg. 16. Az alapvizsgáztatás rendje és a vizsga értékelése 19. § (1) Az alapvizsga megkezdése előtt a vizsgázónak be kell mutatnia a személyazonosságának igazolása érdekében a személyazonosító igazolványt vagy a személyazonosság igazolására alkalmas más hatósági igazolványt, valamint nyilatkoznia kell, hogy nem áll jogerős bírósági ítélettel kiszabott, letöltendő szabadságvesztés, foglalkozástól eltiltás, vagy járművezetéstől eltiltás büntetés hatálya alatt. (2) Az alapvizsga lehet csak szóbeli, csak írásbeli vagy összetett. Az összetett vizsga írásbeli, szóbeli és – a 3. mellékletben meghatározott esetekben – gyakorlati vizsgatevékenységből áll. Az egyes vizsgák vizsgatevékenységeit a 3. melléklet tartalmazza. (3) Az egyes vizsgatevékenységek és a vizsgafeladatok értékelése „megfelelt” vagy „nem felelt meg” minősítéssel történik. (4) Az írásbeli vizsgatevékenység követelményeinek nem felel meg az a vizsgázó, aki az írásbeli feladatokra adott válaszok több mint 25%-ára „nem felelt meg” minősítést kap. (5) Szóbeli vizsgatevékenység csak sikeres írásbeli vizsgatevékenység után kezdhető meg. A vizsgabiztos (a vizsgabizottság elnöke) az írásbeli vizsga eredményét a vizsgázóval a szóbeli vizsga előtt szóban közli. A vizsgázó kérésére lehetőséget kell biztosítani a kijavított írásbeli megtekintésére. (6) Gyakorlati vizsgatevékenység csak sikeres elméleti vizsgatevékenység után kezdhető meg. Vasúti járművezetési gyakorlati vizsgatevékenységen az a képzésben részt vevő vehet részt, aki a gyakorlati vizsga során használt vasúti pályahálózatra érvényes, sikeres vasúti pályahálózati ismereti vizsgával, és az adott járműre vonatkozó járműismereti modul elméleti és gyakorlati vizsgatémaköreiből sikeres vizsgával rendelkezik. (7) Az alapvizsgát „megfelelt” vagy „nem felelt meg” minősítéssel kell értékelni. „Nem felelt meg” minősítést kap az a vizsgázó, aki egy vagy több vizsgatevékenységből „nem felelt meg” minősítést kapott. 17. A képzésben részt vevő alapvizsgájának felfüggesztése vagy eltiltása az alapvizsgától 20. § (1) A vizsgabizottság (vizsgabiztos) a képzésben részt vevő vizsgáztatását felfüggeszti, és a képzésben részt vevőt az alapvizsgától legalább egy év, de legfeljebb két év időtartamra eltiltja, ha a képzésben részt vevő a) a természetes személyazonosító adatait illetően a vizsgabizottságot (vizsgabiztost) megtévesztette, vagy azt megkísérelte, b) a vizsgabizottság (vizsgabiztos) döntését jogtalan előny adásával vagy erre vonatkozó ígéretével befolyásolni törekedett. (2) A vizsgabizottság (vizsgabiztos) a vizsgázó vizsgáztatását felfüggeszti, és a vizsgázót az alapvizsgától legalább egy, de legfeljebb hat hónap időtartamra eltiltja, ha a vizsgázó a) a vizsgán szeszes italtól vagy más, bódító hatású anyagtól vagy szertől befolyásolt állapotban jelent meg, b) a vizsgán meg nem engedett segédeszközt használt, vagy annak használatát megkísérelte, c) a vizsga rendjét zavarta. (3) Az egy év és ennél hosszabb időre történő felfüggesztés esetén a képzésben részt vevő további alapvizsgára akkor bocsátható, ha az alapképzésben ismételten részt vesz és a 18. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülnek. Ebben az esetben az alapképzésben való részvétel alól mentesítés nem adható. 18. Sikertelen alapvizsga esetében követendő eljárás 21. § (1) Aki az alapvizsga elméleti részén egy a 3. mellékletben meghatározott vizsgatevékenységből nem felelt meg, az adott vizsgatevékenységből javítóvizsgát tehet. (2) Aki a gyakorlati vizsgatevékenységen nem felelt meg, javítóvizsgát tehet. (3) Sikertelen alapvizsgának kell tekinteni azt is, ha a képzésben részt vevő az elméleti vagy gyakorlati vizsgáról igazolatlanul távol maradt. (4) A képzésben részt vevő javítóvizsgát legfeljebb három alkalommal, a sikertelen alapvizsga napjától számított tizenöt nap elteltével, de legfeljebb az első sikertelen alapvizsgától számított három hónapon belül tehet. (5) Amennyiben a képzésben részt vevő a javítóvizsgán (vizsgákon) nem felelt meg, vagy e vizsgákról igazolatlanul távolmaradt, vagy a (4) bekezdésben meghatározott időszakon belül nem jelentkezett vizsgára, további alapvizsgára csak akkor bocsátható, ha az alapképzésben ismételten részt vesz. Ebben az esetben, az alapképzésben való részvétel alól mentesítés nem adható. 19. Az alapvizsga érvényessége 22. § (1) Az alapvizsga – a (2)–(3) bekezdésben, valamint a 27. § (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel – a sikeres vizsgát követően legfeljebb három évig jogosít az adott alapvizsgának megfelelő munkakör betöltésére. Az alapvizsga érvényességét az időszakos vizsga további három évvel hosszabbítja meg. (2) A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő ellenőrző tevékenységet, vagy szakmai felügyeleti munkakört ellátó munkavállaló, valamint az oktató és a vizsgabiztos alapvizsgája ellenőrző, szakmai felügyeleti, oktatói vagy vizsgabiztosi tevékenységének ellátása időtartama alatt folyamatosan érvényes marad. (3) Amennyiben a hatóság vagy a vasúti társaság az ellenőrzési, felügyeleti feladatainak ellátása során, vagy a vasúti közlekedés biztonságát veszélyeztető helyzetek vizsgálatakor a munkavállaló ismereteinek hiányát állapítja meg, a hatóság a munkavállalót az ellenőrzés, vagy a vizsgálat megállapításaira tekintettel soron kívüli időszakos vizsgára kötelezheti. IV. FEJEZET AZ IDŐSZAKOS OKTATÁSOK RENDSZERE 20. Időszakos oktatáson való részvételre kötelezett munkavállalók 23. § (1) A 2. mellékletben meghatározott, a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő feladatkör ellátásával járó munkaköröket betöltő személyek – az ott meghatározott minimális időkeretben és gyakorisággal – időszakos oktatásokon való részvételre kötelezettek. A munkáltató a 2. mellékletben meghatározott időkeretnél magasabb óraszámot, illetve gyakoriságot írhat elő munkavállalói részére. (2) A 2. mellékletben meghatározottakon túl, a vasúti járművezetői munkakörben foglalkoztatottak számára: a) a magyar nyelvet nem anyanyelvként beszélők számára a nyelvtudásra vonatkozó vizsgát legalább háromévente, vagy egy évet meghaladó távollét esetében, b) a vasúti pályahálózat ismeretre vonatkozó vizsgát legalább háromévente, vagy egy évet meghaladó távollét esetében, c) a járműismeretre vonatkozó vizsgát legalább háromévente kell megismételni. 21. Oktatásszervezési regisztráció 24. § (1) Időszakos oktatás szervezésére, végzésére vonatkozó nyilvántartásba vétel (a továbbiakban: regisztráció) iránti kérelmet a) a képzőszervezet, vagy b) az adott munkakörben munkavállalókat foglalkoztató, és a felnőttképzésről szóló törvény szerinti belső képzés ellátásához szükséges egyszerűsített felnőttképzési nyilvántartásban szereplő vasúti társaság nyújthat be. (2) A regisztráció feltétele annak igazolása, hogy a képzőszervezet, vagy a vasúti társaság a tárgyi feltételeket és hatósági névjegyzékben szereplő oktatót biztosítani tudja. (3) A képzőszervezet, vagy a vasúti társaság a regisztráció iránti kérelemben nyilatkozik a hatóság részére, hogy az időszakos oktatáshoz, annak megtartására alkalmas helyiséget biztosítani tudja, amelyben a) az előírt időszakos oktatás tárgyköreinek megfelelő oktatástechnikai eszközök és berendezések rendelkezésre állnak, és b) valamennyi munkavállaló és közreműködő számára megfelelő ülőhely és jegyzetelésre alkalmas bútorzat rendelkezésre áll. (4) Több helyszínen végzett időszakos oktatás esetében valamennyi helyszínt külön-külön kell regisztrálni. (5) A hatóság az időszakos oktatást végző képzőszervezetet, vagy a vasúti társaságot 4 éves határozott időtartamra regisztrálja. A határozott időtartam lejárta esetén időszakos oktatás csak ismételt regisztrációt követően végezhető. (6) A regisztrált szerv minden év március 31-ig beszámol a hatóságnak az általa az előző évben folytatott oktatási tevékenységéről, és – statisztikai adatok közlésével – annak eredményességéről. 22. A regisztráció felfüggesztése, visszavonása 25. § (1) Amennyiben a hatóság az általa regisztrált képzőszervezet, vagy vasúti társaság (a továbbiakban együtt: regisztrált szervezet) regisztrációját a vasúti közlekedésről szóló törvény szerint visszavonta, az érintett képzőszervezet, illetve a vasúti társaság regisztráció iránti kérelmet legkorábban ezt követő 6 hónap eltelte után nyújthat be. (2) Amennyiben a hatóság a) képzőszervezet regisztrációját felfüggeszti vagy visszavonja, a felfüggesztés időtartamáról, valamint a visszavonásról értesíti a megbízó vasúti társaságot; a képzőszervezetet időszakos oktatással megbízó vasúti társaság az értesítés kézhezvételének időpontjától számított 30 napon belül köteles a hatóságot tájékoztatni, hogy a munkavállalói időszakos oktatásával melyik regisztrált szervezetet bízza meg; b) vasúti társaság regisztrációját felfüggeszti vagy visszavonja, a vasúti társaság a felfüggesztés – amennyiben az a 30 napot meghaladja –, valamint a visszavonás időpontjától számított 30 napon belül köteles a hatóságot tájékoztatni, hogy a munkavállalói időszakos oktatásával melyik regisztrált szervezetet bízza meg. (3) Amennyiben a hatóság a regisztrált szervezet regisztrációját felfüggeszti vagy visszavonja, a hatóság hivatalból felfüggeszti vagy visszavonja a szervezet egyszerűsített képzési engedélyét is. 23. Oktatási ütemterv 26. § (1) Az időszakos oktatások ütemezésére és a szakmai tartalom tervezésére a regisztrált szervezet éves oktatási ütemtervet készít. Az oktatási ütemterv tartalmazza az időszakos oktatásokat munkakörönkénti bontásban, az oktatások helyét, időpontját, az oktatandó ismereteket, időtartamát, a pótoktatások helyét és idejét, az alapvizsgák figyelembevételével az érintett munkaköröket, valamint a vizsgaközponttal előzetesen egyeztetett időszakos vizsgaidőpontokat és a vizsgázók tervezett létszámát. (2) Az oktatási ütemtervet a regisztrált szervezet a tárgyévet megelőző év december 15-éig, míg annak módosítását a hatálybalépést megelőző hónap 15. napjáig megküldi a hatóságnak és a vizsgaközpontnak. 24. Az oktatások mulasztásának következménye és pótlásának lehetősége 27. § (1) Az időszakos oktatást, és a pótoktatást is elmulasztó munkavállaló munkakörében nem foglalkoztatható. Az oktatás pótlására a munkáltató köteles lehetőséget biztosítani a munkavállaló részére. A pótoktatást az időszakos oktatás befejezésétől számított 30 napon belül kell kitűzni. Az elmulasztott oktatás pótlására fordított időtartamnak meg kell egyezni a mulasztott órák számával. (2) Az adott munkakörből az alapvizsgák 22. § (1) bekezdésben meghatározott érvényességét meghaladó távollét esetében az időszakos oktatást legalább három éves oktatási időkeretnek megfelelő óraszámban kell pótolni, és a munkavállalónak soron kívüli időszakos vizsgát kell tenni. (3) A munkáltató a (2) bekezdésben meghatározottnál nagyobb pótlási időkeret alkalmazását, illetve az alapképzés ismételt elvégzését is előírhatja. V. FEJEZET AZ IDŐSZAKOS VIZSGÁZTATÁSOK RENDSZERE 25. Az időszakos vizsga előkészítése, lebonyolítása 28. § (1) Az időszakos vizsga szervezésére a regisztrált szervezet jogosult. (2) A vizsga előkészítése, szervezése a regisztrált szervezet, a vizsgatételek meghatározása és a vizsgabiztosok kijelölése a vizsgaközpont feladata. Az időszakos vizsgát a munkavállalók vizsgáinak érvényességi idején belül kell megszervezni. 26. A vizsgabiztosok kijelölése 29. § Az időszakos vizsgán részt vevő vizsgabiztos kijelölésére a 15. § rendelkezéseit kell alkalmazni. 27. A munkavállaló bejelentése időszakos vizsgára 30. § (1) A regisztrált szervezet az oktatási ütemtervben meghatározott időszakos vizsgáztatást megelőző hónap 15. napjáig a névsor csatolásával bejelenti a vizsgaközpontnak az időszakos vizsgára kötelezett munkavállalókat. A bejelentésben csak olyan munkavállalókat lehet feltüntetni, akik az időszakos oktatásokon, vagy a pótoktatásokon az előírt óraszámban részt vettek. (2) Több alapvizsgával rendelkező munkavállaló időszakos vizsgáit ugyanarra a napra kell bejelenteni. 28. Az időszakos vizsga rendje, a sikertelen időszakos vizsga esetében követendő eljárás 31. § (1) Az időszakos vizsga megkezdése előtt a vizsgázónak be kell mutatnia a személyazonosságának igazolása érdekében a személyazonosító igazolványt vagy a személyazonosság igazolására alkalmas más hatósági igazolványt, valamint nyilatkoznia kell, hogy nem áll jogerős bírósági ítélettel kiszabott, letöltendő szabadságvesztés, foglalkozástól eltiltás, vagy járművezetéstől eltiltás büntetés hatálya alatt. (2) Az időszakos vizsga a vizsgaközpont előírásai alapján lehet írásbeli, szóbeli, tesztrendszerű (interaktív, vagy papíralapú), vagy gyakorlati (szimulációs berendezésen), vagy ezek kombinációi. A vizsgázó eredményét „megfelelt" vagy „nem felelt meg" minősítéssel kell értékelni. (3) Sikertelen időszakos vizsga vagy a vizsga elmulasztása esetén a munkavállaló a munkakörében nem foglalkoztatható. A munkavállaló a sikertelen, vagy az elmulasztott vizsga napjától számított 7. nap után, de – az alapvizsga 22. § (1) bekezdésben meghatározott érvényességét meg nem haladó időben – legfeljebb hat hónapon belül pótolhatja az elmulasztott vizsgát, vagy 2 alkalommal tehet javítóvizsgát. (4) A munkavállalónak soron kívüli időszakos vizsgát kell tennie, ha a (3) bekezdésben előírt időben sikertelen javítóvizsgát tett, vagy az elmulasztott vizsgát nem pótolta. VI. FEJEZET EGYÉB RENDELKEZÉSEK 29. A képzések és a vizsgák okmányai 32. § (1) Az alapképzések és az időszakos oktatások okmányainak kötelező adatait az 5. melléklet tartalmazza. (2) A hatóság és a vizsgaközpont az (1) bekezdés szerinti okmányok tekintetében kötelezően alkalmazandó formanyomtatványt rendszeresíthet. (3) Az alapképzésre jelentkezéskor a jelentkezőről az 5. melléklet szerinti adattartalommal a képzőszervezet képzési jelentkezési lapot tölt ki. (4) A képzőszervezetnek a képzés indításakor képzési naplót kell nyitni és azt a képzés tartama alatt, folyamatosan vezetni kell. (5) A képzőszervezetnek a vasúti járművezetők gyakorlati képzéséről a képzésben részt vevőkről résztvevőnként naplót kell nyitni és azt a képzés tartama alatt, folyamatosan vezetni kell. (6) A regisztrált szervezetnek az időszakos oktatásokról, az oktatás ismeretanyagáról, valamint az azon részt vevő munkavállalókról oktatási naplót kell vezetni. Az időszakos oktatásokon való részvételről, valamennyi munkavállalóról külön adatlapot kell vezetni. 33. § (1) Az alapvizsgára való jelentkezéskor és az alapvizsga eredményének igazolására vizsgalapot kell használni. Az alapvizsgáról hárompéldányos jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv eredeti példányát a vizsgaközpont, egy másolati példányát a képzőszervezet, továbbá egy másolati példányát, a vizsgázót alkalmazó vasúti társaság 5 évig köteles megőrizni. A vizsgadolgozatokat a vizsgahelyen 5 évig kell megőrizni. (2) Az időszakos vizsgáról hárompéldányos vizsgajegyzőkönyvet kell készíteni. Annak eredeti példányát a vizsgaközpont, egy másolati példányát a regisztrált szervezet őrzi, egy másolati példányát a vizsgaközpont a vizsgázót alkalmazó vasúti társaságnak megküldi. A vizsgajegyzőkönyv a következő eredményesen teljesített időszakos vizsga után selejtezhető. (3) Az alapvizsgát és időszakos vizsgát tett munkavállalók nyilvántartása a vizsgaközpont adatszolgáltatása alapján a hatóság és az alkalmazó vasúti társaság feladata. A vizsgázók, valamint az alap- és időszakos vizsgák adatait tartalmazó nyilvántartások (anyakönyvek) nem selejtezhetők. 34. § (1) Az alapvizsga eredményéről a hatóság a vizsgázó részére igazolást, valamint – ha a vasúti járművezetői engedélyről és vasúti járművezetői tanúsítványról szóló miniszteri rendelet szerint szükséges – vasúti járművezetői engedélyt állít ki. Az időszakos vizsga eredményét a vizsgaközpont a munkavállaló részére rendszeresített igazoláson jegyzi elő. A kiállított igazolásról a hatóság, az időszakos vizsga eredményéről a vizsgaközpont írásban tájékoztatja a képző-, vagy regisztrált szervezetet. (2) A hatóság kérelemre a) a betelt, az elveszett, a megrongálódott, a névváltozás folytán vagy egyéb okból használhatatlanná vált hatósági igazolás helyett új igazolást állít ki, vagy b) közúti vasútijármű vezetői okmány pótlása esetén vizsgaigazolást ad. (3) Amennyiben a bíróság jogerős ítéletével a munkavállalót 2 évet nem meghaladó időtartamú letöltendő szabadságvesztésre ítélte, vagy 2 évet nem meghaladó időtartamra foglalkozásától, illetve járművezetéstől eltiltotta, a hatóság az igazolást a bíróság jogerős ítéletében meghatározott időtartamra visszavonja, az időtartam lejártát követően a munkavállaló kérelmére az igazolást a munkavállalónak visszaadja. (4) Ha a bíróság a munkavállalót 2 évet meghaladó időtartamra, letöltendő szabadságvesztésre ítélte, vagy foglalkozástól, illetve járművezetéstől 2 évet meghaladó időtartamra eltiltotta, a munkavállalónak új alapvizsgát kell tennie. Új hatósági igazolás csak a sikeres vizsgát követően állítható ki. 30. A honosítás 35. § (1) A külföldön szerzett vasúti képesítés honosításáról – az érdekelt személy kérelmére – a hatóság dönt. (2) A honosítást az a személy kérheti, aki vasúti közlekedési helyzetekben rendelkezik a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény szerinti nyelvi ismerettel a kölcsönös átjárhatóság műszaki előírásaiban meghatározottak szerint. A nem magyar állampolgár kérelmező magyar nyelv ismeretének szintjét a hatóság által megbízott akkreditált szervezet bírálja el. VII. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 31. Hatálybalépés 36. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni. (2) Ez a rendelet az 1. melléklet I/1.–I/106. sorszám alatti, a II.1./1.–II.1./44. sorszám alatti, a II.2.1./1–II.2.1./32. sorszám alatti, a II.2.2./1–II.2.2./43. sorszám alatti, a II.2.3./1–II.2.3./35. sorszám alatti, a II.2.4./1.–II.2.4./32. sorszám alatti, a II.2.5./1.–II.2.5/6. sorszám alatti, valamint a II/1. sorszám alatti munkakörök tekintetében 2013. január 1-jén lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni. 32. Átmeneti rendelkezések 37. § (1) Az e rendelet hatálybalépésekor érvényes, a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tevékenység végzésére vonatkozó szakvizsga, időszakos vizsga és hatósági vizsga érvényességét e rendelet nem érinti, azok az eredeti érvényességi idejük alatt jogosítanak az adott tevékenység végzésére. (2) Az e rendelet hatálybalépésekor érvényes vasútszakmai tanfolyam-szervezési engedély 2011. december 31-ig érvényes, amely időpontig az engedéllyel rendelkező szervezet az időszakos oktatást és az időszakos vizsga szervezését is végezheti. (3) A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő képzést, időszakos oktatást végző oktatók, valamint alap- és időszakos vizsgáztatást végző vizsgabiztosok tevékenységüket az e rendelet hatálybalépésekor hatályos jogszabályi rendelkezések szerint 2011. december 31-ig folytathatják. (4) Azon oktatókra és vizsgabiztosokra, akik e rendelet hatálybalépésekor legalább 10 éves – helyi vasúti pályahálózattal kapcsolatos tevékenység esetében legalább 5 éves – oktatói, illetve vizsgabiztosi gyakorlattal rendelkeznek, és e tevékenységüket e rendelet hatálybalépésekor is végzik, a 8. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a 14. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezéseket a (3) bekezdésben meghatározott időponton túl sem kell alkalmazni. (5) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően a hatóság által jóváhagyott, a 7. mellékletben felsorolt, vasúti járművezető képzésre vonatkozó tantervek és útmutatók 2011. december 31-ig alkalmazhatóak. (6) Azon országos vasúti pályahálózaton vasúti járművet vezető vasúti járművezetők továbbképzésére, akik e rendelet hatálybalépésekor járművezetésre jogosító, hatóság által kibocsátott okmánnyal rendelkeznek, nem vonatkozik a 3. melléklet 2. pontjában, a képzésben való részvétel feltételeként előírt középiskolai végzettség abban az esetben, ha a rendelet hatálybalépésétől számított 5 éven belül vizsgát tesz. (7) A vasúti társaság az e rendelet hatálybalépésekor érvényes alapvizsgák, szakvizsgák, időszakos vizsgák jegyzőkönyveit és mellékleteit e rendelet hatálybalépését követő 6 hónapon belül átadja a vizsgaközpontnak. (8) A hatóság a vizsgabiztosok névjegyzését e rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül átadja a vizsgaközpontnak. A vizsgaközpont a vizsgabiztosokat, vizsgabizottságot e névjegyzékből 2011. december 31-ig jelölheti ki. 33. Az Európai Unió jogának való megfelelés 38. § Ez a rendelet – a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvénnyel, továbbá annak 88. § (1) bekezdés g) pontja, valamint 88. § (2) bekezdés 2. és 26. pontja alapján kiadott rendelettel együtt a) a közösségi vasúti rendszereken mozdonyokat és vonatokat működtető mozdonyvezetők minősítéséről szóló, 2007. október 23-i 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk (1) és (3) bekezdésének, 11. cikk (4) bekezdésének, 13. cikkének, 16. cikk (2) bekezdésének, 19. cikk (1) bekezdés d), e) és i) pontjának, 20. cikk (2) bekezdésének, 23. cikk (1)–(3) és (5)–(8) bekezdésének, 25. cikkének, 30 cikkének, és 37. cikk 3. és 4. pontjának, valamint a III–VII. mellékletének való megfelelést, b) a transzeurópai hagyományos vasúti rendszer „forgalmi szolgálati és forgalomirányítási” alrendszerével kapcsolatos kölcsönös átjárhatóságára vonatkozó műszaki előírásokról szóló, 2006. augusztus 11-i 2006/920/EK bizottsági határozat melléklet 4.6. pontjának, valamint J és L mellékletének a végrehajtását szolgálja. 34. Hatályon kívül helyező rendelkezések 39. § (1) Hatályát veszti a) a vasúti járművezetők képzéséről, hatósági vizsgáztatásáról és szakképesítéséről szóló 32/2003. (V. 20.) GKM rendelet, valamint b) a hagyományos vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról szóló 103/2003. (XII. 27.) GKM rendelet 4. számú mellékletében foglalt Országos Vasúti Szabályzat „A. Általános Rendelkezések” című fejezetének 7. pontja és II. Függeléke. (2) A sikló, a függőpálya, a sífelvonó és a mozgólépcső (mozgójárda) kezelőjének képzéséről és vizsgáztatásáról szóló 9/1987. (IX. 15.) KM rendelet 2013. január 1-jén veszti hatályát. Dr. Fellegi Tamás s. k., nemzeti fejlesztési miniszter