2011. CXXXII. törvény a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról
Miről szól ez a jogszabály?
Ez a törvény a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről szól, szabályozva annak működését, finanszírozását, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatást Magyarországon. Célja a közszolgálati szakemberek képzése és az egységes közszolgálati életpályák közötti átjárhatóság megteremtése.
Kire vonatkozik: A Nemzeti Közszolgálati Egyetemre, valamint a közigazgatási, rendészeti, katonai és nemzetbiztonsági felsőoktatási tevékenységet folytató intézményekre és az azokban dolgozókra, illetve tanulókra; Az NKE alapítóira, fenntartóira, oktatóira, tudományos kutatóira, más alkalmazottjaira, hallgatóira, támogatóira és a jelentkezőkre.
Határidők:
- A honvédtiszti alapképzésre és a rendészeti képzés nappali tagozatára 18. életévét betöltött, de 25 évesnél – rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai esetében 30 évesnél – nem idősebb, cselekvőképes, magyar állampolgárságú személy vehető fel, aki megfelel az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek.
Fő adatok
- Ország
- Magyarország
- Jogterület
- Energia- és hálózatos ágazati jog
- Szakaszok
- 25
- Forrás
- MultiLegalPile/
- Szöveg letöltve
- Magyarázat frissítve
Mit szabályoz ez a jogszabály?
- A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) és a közigazgatási, rendészeti, katonai és nemzetbiztonsági felsőoktatási intézmények tevékenységét.
- Az NKE irányítását, szervezetét, finanszírozását és a fenntartói jogok gyakorlását.
- Az NKE alkalmazottainak és vezetőinek jogállását, valamint a hallgatói jogviszony létesítésének feltételeit.
- A közigazgatási, rendészeti, katonai és nemzetbiztonsági felsőoktatás fogalmait és céljait.
Kire vonatkozik ez a jogszabály?
- A Nemzeti Közszolgálati Egyetemre, valamint a közigazgatási, rendészeti, katonai és nemzetbiztonsági felsőoktatási tevékenységet folytató intézményekre és az azokban dolgozókra, illetve tanulókra.
- Az NKE alapítóira, fenntartóira, oktatóira, tudományos kutatóira, más alkalmazottjaira, hallgatóira, támogatóira és a jelentkezőkre.
Melyek a főbb pontok?
- A Nemzeti Közszolgálati Egyetem fenntartói jogait a közigazgatás-fejlesztésért, a honvédelemért és a rendészetért felelős miniszterek közösen gyakorolják egy Fenntartói Testület (FT) útján.
- Az FT dönt az Egyetem hallgatói létszámáról, elfogadja az intézményfejlesztési tervet és a minősített adat védelmére vonatkozó szabályzatot, valamint ellenőrzi a támogatások felhasználását.
- Az NKE szenátusának bizonyos döntései, mint például a képzési és kutatási program, a szervezeti és működési szabályzat, valamint a költségvetés elfogadása, az FT jóváhagyásával válnak érvényessé.
- Hallgatói jogviszony csak büntetlen előéletű személlyel létesíthető, és a honvédtiszti alap- és mesterképzésben, valamint a rendészeti képzésben további kizáró okok is fennállnak, például bizonyos bűncselekmények elkövetése után meghatározott ideig (pl. szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig).
- A honvédtiszti alapképzésre és a rendészeti képzés nappali tagozatára 18. életévét betöltött, de 25 évesnél – rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai esetében 30 évesnél – nem idősebb, cselekvőképes, magyar állampolgárságú személy vehető fel, aki megfelel az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek.
Energia- és hálózatos ágazati jog
Energia- és hálózatos ágazati jog
Jogszabály szövege
Jogszabály szövege
Tartalomjegyzék (25)
- 5. § Az FT a) kiírja a rektori pályázatot,
- 7. § (1) A szenátus alábbi döntései az FT jóváhagyásával válnak érvényessé
- 11. § (1) A szenátus létszáma harmincöt fő
- 13. § Az Egyetemen munkakört, vezetői beosztást a) közalkalmazott,
- 16. § (1) Ha a közalkalmazott vezető, oktató, tudományos kutató és tanár hiv
- 17. § A vezetői beosztásokat nyilvános pályázat útján kell betölteni
- 18. § (1) A rektorhelyettest, a dékánt és a főtitkárt a rektor az FT előzete
- 20. § A rektor köteles a képzési program honvédelemmel kapcsolatos katonai-s
- 21. § Hallgatói jogviszony csak olyan személlyel létesíthető, aki büntetlen
- 22. § A honvédtiszti alap- és mesterképzésben, valamint a rendészeti képzésb
- 23. § (1) Azt a tényt, hogy a 21. és 22. §-ban meghatározott kizáró ok nem á
- 27. § (1) A hallgató köteles a beiratkozást megelőzően fogadalmat tenni és a
- 28. § A hallgató a tanulmányi feladatainak ellátása során köteles tartózkodn
- 29. § Az a hallgató, aki a közigazgatás szervei, a Magyar Honvédség vagy a r
- 32. § A hallgató jogviszonya megszűnik, ha az Egyetem az igazolás céljából k
- 36. § (1) Az Egyetem költségvetését a közigazgatás-fejlesztésért felelős min
- 37. § A térítési díjból és a költségtérítésből befolyt összeget az Egyetem é
- 38. § (1) Az Egyetem vezetője, oktatója, tudományos kutatója és más alkalmaz
- 39. § A minősített adatot tartalmazó tananyaghordozók, dokumentációk, könyvt
- 40. § A közigazgatási felsőoktatás felügyeletét a közigazgatás-fejlesztésért
- 49. § A 41. § (1) bekezdése tekintetében a közigazgatás-fejlesztésért felelő
- 50. § A 41. § (2) és (3) bekezdését a 2012/2013-as tanévre felvételre kerülő
- 52. § A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogál
- 54. § (1) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kap
- 8. § a, 10–23. §-a, 25. §-a, 31. § (1) bekezdés a) pontja, 34. § (1) bekezd
2011. CXXXII. törvény a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról.
A magyar felsőoktatási rendszer részeként a közigazgatási, rendészeti és katonai képzést folytató Nemzeti Közszolgálati Egyetem tevékenységének célja a közigazgatást, a hon- és rendvédelmet érintő tevékenységet végző szakemberek képzése, a hon- és rendvédelmi szervek tiszti utánpótlásának biztosítása, valamint az egységesülő közszolgálati életpályák közti átjárhatóság megteremtése. Az intézménynek a tiszti utánpótlás képzése során tekintettel kell lennie a Magyar Honvédség és a rendészeti szervek feladataira, sajátos szolgálati és életviszonyaira, valamint az egyes hivatásrendek képzési és kiképzési rendszereiben előzetesen megszerzett ismeretekre is. E képzési feladatok megvalósításához szükséges vezetői, oktatói és hallgatói jogállás, a fenntartói jogok, a finanszírozás, valamint az Egyetem irányításának, szervezetének és működésének szabályozása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § (1) A törvény hatálya kiterjed
A törvényt az Országgyűlés a 2011. október 10-i ülésnapján fogadta el.
II. FEJEZET A FENNTARTÓI TESTÜLET 4. § Az Egyetem fenntartói jogait Fenntartói Testület (a továbbiakban: FT) útján
5. §
Az FT a) kiírja a rektori pályázatot,
7. §(1) A szenátus alábbi döntései az FT jóváhagyásával válnak érvényessé
III. FEJEZET AZ EGYETEM SZENÁTUSA 10. § (1) A szenátus az alapító okiratban és az FT határozataiban foglaltaknak megfelelően határozza meg az Egyetem képzési
és kutatási feladatait, továbbá ellenőrzi azok végrehajtását. (2) A szenátus javaslatot tesz az FT-nek az intézményfejlesztési terv elfogadására. Az intézményfejlesztési terv magában foglalja a kutatási-fejlesztési-innovációs stratégiát is. (3) A szenátus véleményt nyilvánít a rektori és magasabb vezetői pályázatokról.
11. §(1) A szenátus létszáma harmincöt fő
IV. FEJEZET AZ EGYETEM ALKALMAZOTTAI ÉS VEZETŐI 1. Az alkalmazottakra vonatkozó szabályok
13. §
Az Egyetemen munkakört, vezetői beosztást a) közalkalmazott,
16. §
17. §A vezetői beosztásokat nyilvános pályázat útján kell betölteni
18. §(1) A rektorhelyettest, a dékánt és a főtitkárt a rektor az FT előzetes egyetértésével bízza meg
20. §A rektor köteles a képzési program honvédelemmel kapcsolatos katonai-szakmai követelményei vonatkozásában
a Honvéd Vezérkar főnöke, a rendészeti ágazat rendészeti szakmai követelményei vonatkozásában az érintett országos parancsnok egyetértését beszerezni. V. FEJEZET AZ EGYETEM HALLGATÓI
21. §Hallgatói jogviszony csak olyan személlyel létesíthető, aki büntetlen előéletű
22. §
A honvédtiszti alap- és mesterképzésben, valamint a rendészeti képzésben nem létesíthető hallgatói jogviszony azzal,
23. §
Ha a hallgató igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn a 21. és 22. §-ban meghatározott kizáró ok, az Egyetem az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti. (3) Az Egyetem az (1) bekezdésben meghatározottak alapján megismert személyes adatokat a 21. és 22. §-ban meghatározott kizáró ok fennállásának megállapítása céljából a) a hallgatói jogviszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig,
27. §(1) A hallgató köteles a beiratkozást megelőzően fogadalmat tenni és a hallgatói jogviszonya alatt fogadalmához méltó
magatartást tanúsítani. (2) A hallgató az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségének megtartása érdekében, az Ftv. 46. § (7) bekezdés c) pontjától eltérően, vélt vagy valós jogsérelméről az ezzel kapcsolatos jogorvoslati, hatósági, illetve bírósági eljárás jogerős lezárását követően tájékoztathatja a nyilvánosságot. (3) A (2) bekezdés szerinti korlátozás a hallgató jogorvoslati jogának tiszteletben tartása érdekében az Egyetemet is terheli. (4) A fogadalom szövegét az Egyetem tanulmányi és vizsgaszabályzata tartalmazza.
28. §
A hallgató a tanulmányi feladatainak ellátása során köteles tartózkodni a politikai tevékenységtől. Az Egyetemen, annak kollégiumában, valamint a gyakorlat teljesítésének helyén politikai szervezet képviselőjeként vagy megbízottjaként politikai véleményt nem nyilváníthat, más személy politikai véleményét nem befolyásolhatja.
29. §Az a hallgató, aki a közigazgatás szervei, a Magyar Honvédség vagy a rendvédelmi szervek törvényben meghatározott
feladataival összeegyeztethetetlen célú vagy tevékenységet folytató szervezethez tartozik, a hallgatói jogviszony időtartamára köteles a tagsági viszonyát felfüggeszteni, és az azzal összefüggő tevékenységét mellőzni. Abban a kérdésben, hogy mely szervezetet kell e körbe tartozónak tekinteni, az érintett szerv állásfoglalásának kikérésével a hallgató kara szerinti dékán dönt. 30. § (1) A honvédtiszti alap- és mesterképzésben részt vevő hallgató köteles különösen
Az érintett hallgató számára a térítést az adott rendvédelmi szerv folyósítja.
A honvédtiszti alap- és mesterképzésben részt vevő hallgató esetében vendéghallgatói és további (párhuzamos) hallgatói jogviszony létesítéséhez, valamint a további szakképesítés, illetve szakképzettség megszerzéséhez szükséges tanulmányok folytatásához a Honvéd Vezérkar főnökének előzetes engedélye szükséges.
32. §A hallgató jogviszonya megszűnik, ha az Egyetem az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján
megállapítja, hogy a hallgatóval szemben fennáll a 21. és 22. §-ban meghatározott kizáró ok, vagy ha a hallgató a 23. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségének az ismételt szabályszerű felhívástól számított tizenöt munkanapon belül sem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívülálló ok következménye. 33. § (1) A honvédtiszti alap- és mesterképzésben részt vevő hallgató hallgatói jogviszonya – az e törvényben és az Ftv.-ben foglaltakon túlmenően – megszűnik a rektor határozata alapján elbocsátással, a határozat jogerőre emelkedésének napján. (2) A hallgatói jogviszony – a (4) bekezdésben foglalt korlátozással – elbocsátással akkor szüntethető meg, ha
A rendészeti képzésben részt vevő hallgató átirányításához mind a korábbi, mind az új szaknak, illetve szakiránynak megfelelő állományviszony szerinti rendvédelmi szerv hozzájárulása szükséges. 34. § (1) A hallgatói önkormányzat véleményezési jogot gyakorol a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor, az alábbi körben: a) tanulmányi és vizsgaszabályzat,
VI. FEJEZET AZ EGYETEM GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGE 35. § Az Egyetem önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv.
36. §(1) Az Egyetem költségvetését a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési
fejezetében kell biztosítani. A fenntartó miniszterek megállapodása alapján kiegészítő jelleggel költségvetési támogatást a rendészetért és a honvédelemért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium költségvetési fejezetében biztosít. (2) A rendészeti képzésben részt vevő ösztöndíjas hallgató pénzbeli juttatásának fedezetét az ösztöndíj-szerződést kötő rendvédelmi szerv, illetve Nemzeti Adó- és Vámhivatal éves költségvetésében kell biztosítani.
37. §A térítési díjból és a költségtérítésből befolyt összeget az Egyetem és az adott kar a szervezeti és működési
szabályzatban meghatározott arányban jogosult felhasználni. VII. FEJEZET A MINŐSÍTETT ADAT VÉDELME AZ EGYETEMEN
38. §(1) Az Egyetem vezetője, oktatója, tudományos kutatója és más alkalmazottja, továbbá a hallgató a minősített adatot
képező vagy azt tartalmazó találmányainak szabadalmaztatását, tudományos kutatásainak közzétételét csak a (2) bekezdésben meghatározott, kar szerint illetékes miniszter engedélyével kezdeményezheti.
39. §A minősített adatot tartalmazó tananyaghordozók, dokumentációk, könyvtári segédletek minősítése és megismerése
a minősített adat védelmére vonatkozó jogszabályok alapján az Egyetem minősített adat védelmére vonatkozó szabályzatában meghatározottak szerint történhet. VIII. FEJEZET A KÖZIGAZGATÁSI, RENDÉSZETI ÉS KATONAI FELSŐOKTATÁS FELÜGYELETE
40. §A közigazgatási felsőoktatás felügyeletét a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter, a rendészeti felsőoktatás
felügyeletét a rendészetért felelős miniszter, a katonai felsőoktatás felügyeletét a honvédelemért felelős miniszter, a nemzetbiztonsági felsőoktatás felügyeletét pedig a rendészetért és a honvédelemért felelős miniszter közösen látja el (a továbbiakban: felügyeletet gyakorló miniszterek). A felügyelet a miniszterek részére e fejezetben meghatározott jogokat foglalja magában. 41. § (1) Közigazgatási, rendészeti, katonai és nemzetbiztonsági felsőoktatási képzés az illetékes felügyeletet gyakorló miniszter előzetes engedélye alapján indulhat. (2) Kormányhatározat állapítja meg a felügyeletet gyakorló miniszterek közös javaslatára a közigazgatási, rendészeti, katonai és nemzetbiztonsági felsőoktatás tekintetében az adott évben államilag támogatott és költségtérítéses képzésbe felvehető hallgatói létszámkeretet. (3) A felügyeletet gyakorló miniszter az általa felügyelt felsőoktatás vonatkozásában meghatározza a (2) bekezdés szerint megállapított létszámkereten belül a hallgatói létszámok intézményenkénti és – az Egyetem kivételével – szakonkénti elosztását. 42. § Az oktatásért felelős miniszter a felsőoktatási intézmények működésével kapcsolatos eljárásaiban a közigazgatási, a rendészeti, a katonai és a nemzetbiztonsági felsőoktatás vonatkozásában az illetékes felügyeletet gyakorló miniszter egyetértésével dönt. 43. § Az oktatásért felelős miniszter alap- és mesterképzések képzési és kimeneti követelményeit megállapító rendelete a közigazgatási, a rendészeti, a katonai és a nemzetbiztonsági felsőoktatás vonatkozásában az illetékes felügyeletet gyakorló miniszter egyetértésével adható ki. IX. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 3. Felhatalmazó rendelkezések 44. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza
49. §A 41. § (1) bekezdése tekintetében a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter előzetes engedélyére a 2013/2014-es
tanévtől, az új belépők számára induló képzések esetén van szükség.
50. §A 41. § (2) és (3) bekezdését a 2012/2013-as tanévre felvételre kerülő hallgatói létszámra vonatkozóan kell először
alkalmazni. 51. § A 14., 25–26., 28–31. és 33. § rendelkezéseit 2012. január 1-jétől azon alkalmazottakra és hallgatókra is alkalmazni kell, akiknek jogviszonya e törvény hatálybalépését megelőzően keletkezett. 6. Módosító rendelkezések
52. §A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 46. §
54. §(1) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi
LXV. törvény (a továbbiakban: Áhtm.) 1. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) Az Országgyűlés, a Kormány, a minisztérium (miniszter), a központi államigazgatási szerv (vezetője) által önállóan, vagy a felsoroltak bármelyikével közösen (a továbbiakban: állami alapító) alapított alapítványt (közalapítványt), továbbá az állami alapító által államháztartáson kívüli alapítóval közösen alapított alapítványt (közalapítványt) az állami alapító kérelmére a bíróság – nemperes eljárásban – akkor is megszünteti, ha azt az állami alapító arra hivatkozással kéri, hogy az alapítvány (közalapítvány) céljainak megvalósítása, feladatának további ellátása központi költségvetési szerv, kizárólagos állami tulajdonban álló közhasznú nonprofit gazdasági társaság, illetve egyéb közfeladatot ellátó szervezet által hatékonyabban megvalósítható. Ez esetben a megszűnt alapítvány (közalapítvány) vagyonát – cél szerinti feladatainak további ellátása érdekében – az állami alapító a megszüntetési kérelemben megjelölt központi költségvetési szerv, kizárólagos állami tulajdonban álló közhasznú nonprofit gazdasági társaság, illetve egyéb közfeladatot ellátó szervezet rendelkezésére bocsátja (nonprofit gazdasági társaság esetében apportként).” (2) Az Áhtm. 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az (1) bekezdés szerint megszüntetett alapítvány (közalapítvány) vagyona – a megszüntetésre irányuló eljárás kezdő időpontjában lejárt tartozások kiegyenlítését követően – a kérelemben megjelölt jogi személyiséggel rendelkező nonprofit gazdasági társaság vagyonának részévé válik (apport). Az alapítvány (közalapítvány) vagyoni jogai és a megszüntetésre irányuló eljárás kezdő időpontját követően esedékessé váló kötelezettségei a nonprofit gazdasági társaságra szállnak át. A nonprofit gazdasági társaság vagyonává váló volt alapítványi (közalapítványi) vagyon kizárólag a megszűnt alapítvány (közalapítvány) célja szerinti tevékenységre fordítható, és a társaság megszűnése esetén is – a tagok (részvényesek) közötti felosztása nélkül – csak e céloknak megfelelően használható fel.” (3) Az Áhtm. 2. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki: „(5) Az (1) bekezdés, valamint az 1. § (6) bekezdése szerinti nonprofit gazdasági társaság (3) bekezdés szerinti megalapítására az alapítvány (közalapítvány) megszüntetésétől függetlenül kerül sor. Az (1) bekezdés szerinti nonprofit gazdasági társaság alapításáról az állami alapító (1) bekezdés szerinti alapítvány (közalapítvány) megszüntetésének kezdeményezését megelőzően intézkedik. A cégbíróság az (1) bekezdés szerinti nonprofit
gazdasági társaság megalapítása körében nem vizsgálja az (1) bekezdés szerinti alapítvány (közalapítvány) megszűnését és annak jogkövetkezményeit. (6) Az (1) bekezdés, valamint az 1. § (6) bekezdése szerinti nonprofit gazdasági társaság megalapítására és cégnyilvántartásba történő bejegyzésére gazdasági társaságokról szóló törvényben foglaltak alapján és a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szerinti cégbejegyzési eljárás szabályainak megfelelően kerül sor. A cégbíróság a cégbejegyzési kérelmet kizárólag a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény nonprofit közhasznú gazdasági társaságokra irányadó előírásai szerint bírálja el, aminek során az eljáró cégbíróság kizárólag cégbejegyzési kérelemben, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 1., illetve 2 . számú mellékletében felsorolt, az adott cégformára vonatkozó, a gazdasági társaság megalapításakor szükséges mellékletekben foglaltak alapján dönt. A cégbejegyzési kérelemhez egyéb melléklet, nyilatkozat, vagy okirat csatolását az eljáró cégbíróság hiánypótlásra felhívó végzésben sem írhatja elő. Az eljáró cégbíróság a gazdasági társaságot a cégjegyzékbe a kérelemben foglalt adatokkal bejegyzi, amennyiben a kérelem, valamint annak az előbbiek szerinti mellékletei a törvényben foglaltaknak megfelelnek.” (4) Az Áhtm. a következő 2/A. §-sal egészül ki: „2/A. § (1) Ha a Kormány a 2. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint az általa vagy államháztartáson kívüli más alapítóval közösen alapított alapítvány (közalapítvány) megszüntetéséről dönt, az alapítvány (közalapítvány) nevében tett kötelezettséget vállaló vagy egyébként a vagyonát terhelő jognyilatkozatok érvényességéhez, ide értve a bankszámla feletti rendelkezést is, a Kormány erre vonatkozó – (3) bekezdés szerinti – döntése esetén a Kormány által kijelölt személy jóváhagyása szükséges. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakat a megszüntetési döntéssel érintett alapítvány (közalapítvány) által alapított egyszemélyes gazdasági társaság jognyilatkozatai tekintetében is alkalmazni kell.
38. §(2) bekezdésében a „katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények” szövegrész helyébe a „rendészeti
képzést folytató felsőoktatási intézmény”, b) katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 24. § (1) bekezdésében az „e törvény” szövegrész helyébe a „külön jogszabály”, 26. §
49. §(2) bekezdésében a „katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmény” szövegrész helyébe a „katonai, illetve
rendészeti képzést folytató felsőoktatási intézmény”, 49. § (6) bekezdésében és 55. § (2) bekezdésében a „katonai felsőoktatási intézmény” szövegrész helyébe a „katonai képzést folytató felsőoktatási intézmény”,
8. §
a, 10–23. §-a, 25. §-a, 31. § (1) bekezdés a) pontja, 34. § (1) bekezdése, 34/A. §-a, 34/B. § (3) és (5) bekezdése, 34/C–34/D. §-a, 34/J. § (1) bekezdése, 34/K. § (1) bekezdésében a „pedig e törvény szabályai alapján” szövegrész, 34/L. §-a, 34/M. § (1) és (4) bekezdése, 34/N. §-a, 34/R–36. §-a, 37.§ (2) bekezdése, 37/A. §-a, 41/A–48. §-a és 50. §-a, valamint b) a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 140. §-a és azt megelőző alcím, valamint 148. § (5) bekezdése.
Dr. Schmitt Pál s. k., Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke