301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelete a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Rész

301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelete a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről. A Kormány az Alaptörvény 15. § (3) bekezdése alapján eredeti jogalkotói hatáskörben, a 3. alcím vonatkozásában a  közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 198.  § (1)  bekezdés 5.  pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 4–6. alcím vonatkozásában a  Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról szóló 2018. évi CII. törvény 2.  § (3)  bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Általános rendelkezések 1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed: a) a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsra (a továbbiakban: NHIT), b) a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaságra (a továbbiakban: Digitális Kormányzati Ügynökség). (2) Az informatikai beszerzések során e rendelet előírásai szerint jár el: a) a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv, a Miniszterelnöki Kormányiroda, b) az a)  pontban szabályozott költségvetési szerv irányítása vagy felügyelete alá tartozó központi, területi és helyi költségvetési szerv vagy intézmény, c) a Kormány által alapított, illetve a  Kormány vagy a  Kormány tagja alapítói joggyakorlása alá tartozó alapítvány és közalapítvány, d) a Kormány tagja, a  Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv vagy más személy vagy szervezet tulajdonosi joggyakorlása alatt álló, az állam 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság, vagy e gazdasági társaság 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság, e) az a)–d)  pontokba nem tartozó olyan szervezet, amely a  csatlakozást önként vállalja. [az a)–e)  pont együtt a továbbiakban: érintett szervezet] (3) E rendelet meghatározza a) a Digitális Kormányzati Ügynökség közfeladatait, b) az NHIT feladatait, c) az érintett szervezetek informatikai beszerzésével összefüggő adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségeit, d) a kormányzati központosított informatikai közbeszerzési rendszer részletes szabályait, e) a Digitális Kormányzati Ügynökség által a központosított közbeszerzés lefolytatása során ellátott feladatokért fizetendő közbeszerzési díj mértékét, f ) az NHIT szervezetét, valamint g) az NHIT eljárására vonatkozó szabályokat. (4) E rendelet alkalmazásában 1. Digitális Kormányzati Ügynökség Központosított Közbeszerzési Portál: a  központi beszerző szerv által üzemeltetett e  rendeletben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség teljesítésére alkalmas adatbázis és az azt megjelenítő webes alkalmazás; 2. éves informatikai beszerzési terv: az adott évre vonatkozó, valamennyi, előre tervezhető, az érintett szervezet operatív működéséhez szükséges informatikai eszközt és szoftvert részletesen felsoroló elektronikus dokumentáció; 3. információs rendszer: az  adatok automatikus feldolgozását, kezelését, tárolását, továbbítását biztosító berendezés, vagy az egymással kapcsolatban lévő ilyen berendezések összessége; 4. informatikai beszerzés: az  informatikai eszköz, valamint a  szoftver kormányzati informatikai beszerzése megvalósítása érdekében történő fizetési kötelezettség vállalására, illetve áru pénzforgalom nélküli cseréjére vagy szolgáltatás pénzforgalom nélküli, kölcsönös nyújtására vonatkozó, szabályszerűen megtett jognyilatkozat; 5. informatikai beszerzési igény: az  éves informatikai beszerzési tervben, valamint az  informatikai fejlesztési tervben szereplő egyedi informatikai beszerzést részletesen felsoroló elektronikus dokumentáció; 6. informatikai eszköz: az  olyan hardver eszköz, továbbá a  hardver eszköz üzemszerű működéséhez vagy karbantartásához szükséges eszköz és segédanyag, amelyet az  e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítéséért felelős miniszter rendeltében ilyen eszközként meghatározott; 7. informatikai fejlesztési terv: az érintett szervezet operatív informatikai működéséhez nem szükséges, az adott évben megvalósítandó informatikai eszköz-, valamint szoftverállomány korszerűsítéshez vagy bővítéséhez szükséges informatikai eszközöket és szoftvereket, valamint alkalmazásfejlesztési igényeket felsoroló elektronikus dokumentáció; 8. rendkívüli informatikai beszerzésre vonatkozó igény: előre nem látható, az  informatikai eszköz- vagy szoftverállományban hiányt eredményező esemény miatt az  érintett szervezet informatikai működési hatékonyságának csökkenésével, vagy a működésének leállásával fenyegető helyzet miatt szükségessé váló beszerzés céljából a  pótolni szükséges informatikai eszközt és szoftvert részletesen felsoroló elektronikus dokumentáció; 9. üzemszerű működés biztosításához szükséges informatikai beszerzésre vonatkozó igény: az  érintett szervezet mindennapi működéshez szükséges, informatikai rendszerek üzemeltetéséhez szükséges informatikai eszközöket vagy szoftvereket részletesen felsoroló elektronikus dokumentáció; 10. szállító: a  központosított közbeszerzési rendszer keretében lefolytatott eljárás eredményeképpen keretmegállapodást vagy egyedi közbeszerzési szerződést kötő ajánlattevő; 11. szoftver: az  informatikai eszköz memóriatartalma, és az ahhoz tartozó valamennyi fejlesztési dokumentáció, valamennyi felhasználói dokumentáció, valamennyi kereskedelmi dokumentáció, valamint az  ezek bármelyikét tartalmazó adathordozó. 2. Az e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítéséért felelős miniszter, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács és a Digitális Kormányzati Ügynökség feladatai 2. § A Digitális Kormányzati Ügynökség a  kormányzati informatikai beszerzések központosításával és az  egyes informatikai beruházások szükségességéről szóló döntés központosításával kapcsolatos – e  rendeletben meghatározott – állami feladatokat közfeladatként látja el. 3. § (1) Az  e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítéséért felelős miniszter a  Digitális Kormányzati Ügynökségen keresztül összehangolja a kormányzati informatikai beszerzések körében a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek munkáját. (2) A miniszter (1) bekezdés szerinti hatásköre, a 12. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott kivétellel, nem terjed ki az irányító hatósági feladatokat ellátó minisztériumi szervezeti egységek feladat- és hatáskörébe tartózó kérdésekre. 4. § (1) Az e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítéséért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a) ellátja az érintett szervezetek informatikai beszerzési tevékenységének szakmai felügyeletét; b) e rendeletben meghatározottak szerint elbírálja az  érintett szervezetek informatikai beszerzésre vonatkozó igényeit; c) a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 13.  §-ában meghatározottakkal összhangban figyelemmel kíséri e  rendelet alkalmazása során az  NHIT által meghatározott e-közigazgatási és informatikai fejlesztési irányok megvalósulását. (2) A Digitális Kormányzati Ügynökség a) közreműködik a miniszter (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott feladatainak ellátásában; b) koordinálja és ellenőrzi az  érintett szervezetek informatikai beszerzési tevékenységének megvalósítását, javaslatot tesz egyes informatikai fejlesztések megvalósításának módjára; c) összehangolja az érintett szervezetek informatikai beszerzési tevékenységeit biztosító szolgáltatásokat; d) megvizsgálja az  érintett szervezetek éves összesített informatikai beszerzési tervét, költségkerettervét, továbbá informatikai beszerzési igényét; e) központi beszerző szervként lebonyolítja az e rendeletben meghatározott keretek között az érintett szervek informatikai tárgyú beszerzéseit; (3) Az NHIT a Kormány részére a) véleményezi a kormányzati informatikai beszerzésekre és alkalmazásfejlesztésekre vonatkozó javaslatokat; b) javaslatot tesz a kormányzati informatikai fejlesztések és alkalmazásfejlesztések irányának meghatározására; c) a miniszterelnök felkérésére véleményezi a  Kormány hírközléssel és az  informatikával összefüggő előterjesztéseit, egyedi döntéseit. (4) Az  NHIT a  kormányzati informatikai beszerzésekkel kapcsolatos feladatkörében minden évben megvizsgálja a Digitális Kormányzati Ügynökség által a miniszternek beterjesztett éves informatikai beszerzési terveket, valamint informatikai fejlesztési terveket. (5) Az NHIT ellátja a kormányzati informatikai beszerzésekkel kapcsolatban e rendeletben meghatározott feladatokat. 3. A kormányzati informatikai beszerzéssel kapcsolatos eljárás 5. § (1) A Kormány a kormányzati informatikai beszerzési feladatok ellátásával kapcsolatos központosított közbeszerzések tekintetében ajánlatkérésre feljogosított szervezetként a Digitális Kormányzati Ügynökséget jelöli ki. (2) A  Digitális Kormányzati Ügynökség jogosult ellenőrizni az  e  rendeletben foglaltak betartását, továbbá az informatikai beszerzések tárgyában megkötött szerződést és e szerződések módosítását. (3) Informatikai beszerzés – a  12.  § (10)  bekezdésében meghatározott kivétellel – kizárólag e  rendeletben meghatározott jóváhagyás vagy „megfelelő” minősítés esetén valósítható meg. Az  e  rendeletben meghatározott kötelezettségek megsértése, így különösen a  jóváhagyás hiányában, vagy „nem megfelelő” minősítéssel, valamint – figyelemmel a  12.  § (9)  bekezdésére és a  Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a  továbbiakban: Ptk.) 6:95.  §-ára – a  jóváhagyás megadásától számított hat hónapon túl vagy a „nem megfelelő” minősítés ellenére megkezdett informatikai beszerzés alapján megkötött szerződés semmis. (4) Az érintett szervezet az előző év informatikai beszerzéseinek tapasztalatairól minden év január 30. napjáig a Digitális Kormányzati Ügynökséget tájékoztatja. (5) A  Digitális Kormányzati Ügynökség minden év március 1. napjáig jelentésben összesíti az  előző év informatikai beszerzéseinek a tapasztalatait, a jelentésben javaslatot tesz az informatikai fejlesztések irányára. A jelentést az NHIT részére küldi meg. 6. § (1) Az  érintett szervezet informatikai beszerzésével összefüggő feladatainak ellátására a  közbeszerzésekről szóló 2015.  évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) és – (3)  bekezdésben meghatározott kivétellel – az  e  rendeletben foglalt eljárási szabályokat kell alkalmazni. (2) Az érintett szervezet köteles az érintett szervezetté válásától számított 5 munkanapon belül a Digitális Kormányzati Ügynökség Központosított Közbeszerzési Portálján (a továbbiakban: Portál) regisztrálni. (3) A  Kormány egyedi döntésével mentesítést adhat az  e  rendeletben foglalt eljárási szabályok alkalmazása alól, különös tekintettel a védelmi és biztonsági tárgyú informatikai beszerzések esetére. 7. § Az érintett szervezet köteles a miniszter által – a Digitális Kormányzati Ügynökség útján – meghatározott formában a Portálon keresztül a) az éves informatikai beszerzési tervet és az  informatikai fejlesztési tervet a  tárgyévet megelőző év szeptember 30. napjáig, b) a rendkívüli informatikai beszerzésre vonatkozó igényét az igény felmerülését követően 5 munkanapon belül, c) az üzemszerű működés biztosításához szükséges informatikai beszerzésre vonatkozó igényét haladéktalanul megküldeni. 8. § (1) A Digitális Kormányzati Ügynökség az érintett szervezet részére hiánypótlásra a beérkezést követő 12 munkanapon belül visszaküldi a 7. § a)–c) pontjában foglalt olyan tervet vagy igényt, amely a) formai szempontból nem megfelelő vagy b) hiányos. (2) Az  (1)  bekezdésben meghatározott esetben a  Digitális Kormányzati Ügynökség röviden indokolja döntését és javaslatot tesz az  érintett szervezet részére a  7.  § a)–c)  pontjában meghatározott terv vagy igény átdolgozásának szempontjaira. A Digitális Kormányzati Ügynökség az ismételt megküldésre 5 munkanap határidőt állapít meg. (3) Az  érintett szervezet a  Digitális Kormányzati Ügynökség által meghatározott indokolás és szempontok alapján átdolgozott tervet a  Digitális Kormányzati Ügynökség részére a  (2)  bekezdésben megállapított határidőn belül küldheti vissza. (4) A  Digitális Kormányzati Ügynökség a  7.  § a)  pontjában meghatározott éves informatikai beszerzési terveket és informatikai fejlesztési terveket összesíti, és véleményezés céljából megküldi az NHIT részére. (5) Az érintett szervezetekre vonatkozó, a 7. § a) pontja szerinti éves informatikai beszerzési tervvel és az informatikai fejlesztési tervvel kapcsolatos álláspontját az  NHIT a  kézhezvételtől számított 60 napon belül köteles közölni. Az  NHIT jóváhagyását e  határidőben a  Digitális Kormányzati Ügynökség részére küldi meg. Az  NHIT jóváhagyását megadottnak kell tekinteni, ha az NHIT a jelen pontban megjelölt határidőben jóváhagyást megtagadó választ nem ad ki. (6) Ha az  NHIT az  érintett szervezet éves informatikai beszerzési tervét vagy informatikai fejlesztési tervét vagy azok egyes részeit nem hagyja jóvá a) az érintett szervezettől a Digitális Kormányzati Ügynökség útján felvilágosítást kérhet, b) az érintett szervezet részére a Digitális Kormányzati Ügynökség útján hiánypótlást bocsájthat ki. (7) A  (6)  bekezdés a)  pontja esetén a  felvilágosítást 10 munkanap alatt kell az  érintett szervezetnek a  Digitális Kormányzati Ügynökségen keresztül az NHIT-nek megadni. (8) A  (6)  bekezdés b)  pontja esetén az  NHIT az  érintett szervezetekre vonatkozó, a  7.  § a)  pontja szerinti éves informatikai beszerzési terv és informatikai fejlesztési terv kézhezvételétől számított 40. napig bocsájthat ki hiánypótlást. (9) Az  érintett szervezet a  (6)  bekezdés b)  pontja alapján visszaküldött éves informatikai beszerzési terv vagy informatikai fejlesztési terv egészét vagy kifogásolt részét 10 munkanapon belül, az NHIT által közölt szempontok alapján átdolgozza és a  Digitális Kormányzati Ügynökség útján az  NHIT részére megküldi. Ezt követően az NHIT a (6) bekezdés alapján jár el azzal, hogy az NHIT eljárása az (5) bekezdésben foglalt határidőt nem haladhatja meg. (10) Ha az  (5)  bekezdésben meghatározott határidő úgy telik el, hogy az  érintett szervezet az  NHIT által meghatározottakat nem hajtja végre, úgy az  éves informatikai beszerzési terv vagy informatikai fejlesztési terv engedélyezési eljárása eredménytelen, ennek tényéről az  NHIT az  érintett szervezetet a  Digitális Kormányzati Ügynökségen keresztül tájékozatja. (11) Az NHIT a jóváhagyott a 7. § a) pontja szerinti éves informatikai beszerzési tervet és az informatikai fejlesztési tervet a  Digitális Kormányzati Ügynökségnek küldi meg. A  Digitális Kormányzati Ügynökség az  NHIT által jóváhagyott tervet nyilvántartásba veszi, és a miniszternek megküldi. (12) Az  éves informatikai beszerzési terv és az  informatikai fejlesztési terv végrehajthatóságáról a  miniszter – az  NHIT álláspontjának figyelembevételével – dönt. 9. § (1) A Digitális Kormányzati Ügynökség a beszerzési tárgyanként és érintett szervezetenként a 15 millió forintot el nem érő a) informatikai beszerzési igényt, b) rendkívüli informatikai beszerzésre vonatkozó igényt, c) üzemszerű működés biztosításához szükséges informatikai beszerzésre vonatkozó igényt [az a)–c)  pont a továbbiakban együtt: beszerzési igény] megvizsgálhatja. (2) Ha a  Digitális Kormányzati Ügynökség az  (1)  bekezdés szerinti beszerzési igényt vizsgálata alá vonja erről a beszerzési igényt megküldő érintett szervezetet, a beszerzési igény beérkezésétől számított 12 munkanapon belül tájékoztatja. (3) Az  érintett szervezet az  (1)  bekezdés szerinti beszerzési igény Portálra történő feltöltését követő 12 munkanapon belül a beszerzést nem kezdheti meg. (4) A  Digitális Kormányzati Ügynökség a  vizsgálatot a  (2)  bekezdés alapján kiadott tájékoztatástól számított 12 munkanapon belül folytatja le. (5) Ha vizsgálat során a  Digitális Kormányzati Ügynökség azt állapítja meg, hogy a  beszerzési igény megfelel az  e  rendelet alapján meghatározott éves informatikai fejlesztési iránynak, továbbá azzal kapcsolatban szakmai, avagy műszaki szempontból kétsége nem merül fel, a beszerzési igényt „megfelelő” minősítéssel látja el és a 13. § (1) bekezdése alapján jár el. (6) Ha a Digitális Kormányzati Ügynökség azt állapítja meg, hogy a beszerzési igény nem felel meg az e rendelet alapján meghatározott éves informatikai fejlesztési iránynak, vagy azzal kapcsolatban szakmai, avagy műszaki szempontból kétsége merül fel, a beszerzési igényt „nem megfelelő” minősítéssel látja el. (7) A (6) bekezdésben meghatározott esetben a Digitális Kormányzati Ügynökség a „nem megfelelő” minősítés tényéről és annak indokairól tájékoztatja az érintett szervezetet. 10. § (1) A Digitális Kormányzati Ügynökség a beszerzési tárgyanként és érintett szervezetenként, a 15 millió forintot elérő és a 250 millió forintot meg nem haladó beszerzési igényt megvizsgálja. (2) Ha a  Digitális Kormányzati Ügynökség a  9.  § (1)  bekezdés a)  pontjában meghatározott beszerzési igény esetében megállapítja, hogy az nem szerepel az éves informatikai beszerzési tervben vagy az informatikai fejlesztési tervben, vagy az informatikai fejlesztési igény attól eltér, úgy a Digitális Kormányzati Ügynökség (4) bekezdés szerint jár el. (3) Ha a  Digitális Kormányzati Ügynökség a  9.  § (1)  bekezdés a)  pontjában meghatározott beszerzési igény esetében lefolytatott vizsgálat során, azt állapítja meg, hogy az  informatikai beszerzési igény nem felel meg az  e  rendelet alapján meghatározott éves informatikai fejlesztési iránynak, vagy azzal kapcsolatban szakmai, avagy műszaki szempontból észrevétele merül fel az  informatikai beszerzési igényt állásfoglalás céljából megküldheti az NHIT részére. (4) A  Digitális Kormányzati Ügynökség a  9.  § (1)  bekezdés b), valamint c)  pontjában meghatározott beszerzési igény esetében, a  lefolytatott vizsgálat eredményétől függetlenül a  beszerzési igényt állásfoglalás céljából megküldheti az NHIT részére. (5) Ha a  Digitális Kormányzati Ügynökség az  NHIT-t megkeresi, az  NHIT állásfoglalásának kialakítására 5 munkanap határidőt állapít meg. (6) Az  NHIT jóváhagyását megadottnak kell tekinteni, ha az  NHIT a  Digitális Kormányzati Ügynökség által meghatározott határidőben jóváhagyást megtagadó választ nem ad ki. (7) A  Digitális Kormányzati Ügynökség az  (1)  bekezdés szerinti beszerzési igényt, a  beszerzési igénnyel kapcsolatos álláspontját, valamint – ha az NHIT megkeresésére sor került – az NHIT véleményt a miniszternek küldi meg. (8) Az (1) bekezdés szerinti beszerzési igény teljesíthetőségéről a miniszter dönt. 11. § (1) A  Digitális Kormányzati Ügynökség a  beszerzési tárgyanként és érintett szervezetenként, a  250 millió forintot meghaladó beszerzési igényt állásfoglalás céljából a  beérkezést követő 12 munkanapon belül megküldi az  NHIT részére. (2) Az  NHIT megkeresésével kapcsolatban a  10.  §-ban megállapított szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy az  NHIT állásfoglalását 10 munkanapon belül köteles kialakítani, továbbá a 10. § (6) bekezdése nem alkalmazható. (3) A  Digitális Kormányzati Ügynökség a  beszerzési igényt, a  beszerzési igénnyel kapcsolatos álláspontját, valamint az NHIT véleményt a miniszternek küldi meg. (4) Az  (1)  bekezdés szerinti beszerzési igény teljesíthetőségéről miniszter – az  NHIT álláspontjának figyelembevételével – dönt. 12. § (1) A Digitális Kormányzati Ügynökség által megküldött beszerzési tervről vagy igényről a miniszter, a) a 8. § (12) bekezdése és a 11. § (4) bekezdése esetén 5 munkanapon belül, b) a 10. § (8) bekezdése esetén 12 munkanapon belül, c) a (3) bekezdés esetén 15 napon belül dönt. (2) A beszerzési igény vagy a  terv teljesíthetőségével kapcsolatos döntése során, az  (1) bekezdés a)–b) pontja esetén a miniszter – Digitális Kormányzati Ügynökség és az NHIT véleményére figyelemmel –, különösen azt vizsgálja meg, hogy a beszerzési igény a) megfelel-e az e rendelet alapján meghatározott éves informatikai fejlesztési iránynak, b) illeszkedik-e a már megvalósult informatikai beszerzések rendszerébe, c) szakmai szempontból kifogásolható-e, d) műszaki szempontból kifogásolható-e. (3) A  miniszter a  (1)  bekezdés b)–c)  pontja esetén a  beszerzési igényt szükség esetén biztonsági szempontból is megvizsgálja. (4) A miniszter a (2)–(3) bekezdésében meghatározott szempontok vizsgálata során a) a Digitális Kormányzati Ügynökséget a megküldött véleménye kiegészítésére hívhatja fel, b) bármely központi államigazgatási szervet közvetlenül megkereshet. (5) A  miniszter a (4)  bekezdésben meghatározott megkeresésére a  központi államigazgatási szerv a  miniszter által meghatározott határidőben köteles a kért felvilágosítást megadni. (6) A miniszter döntése során a (4) bekezdés a) pontja alapján közölt vélemény kiegészítéstől, valamint a (4) bekezdés b) pontja alapján megküldött válaszban foglaltaktól eltérhet. (7) A miniszter a vizsgálat alapján a beszerzési igényt a) jóváhagyja, b) feltételekkel jóváhagyja vagy c) elutasítja. (8) A  miniszter a  döntését a  Digitális Kormányzati Ügynökség részére küldi meg. A  (7)  bekezdés b)  pontja esetén a  miniszter meghatározza a  jóváhagyás feltételeit. Az  elutasító döntést nem kell megindokolni, de meghatározhatóak, azok a szempontok, amelyek alapján az átdolgozott beszerzési igény újra előterjeszthető. (9) A  beszerzési igény a  9.  § (5)  bekezdésében, valamint a  (10)  bekezdésben meghatározott kivétellel, kizárólag a  miniszter jóváhagyását követően hajtható végre. A  (7)  bekezdés b)  pontja szerinti a  miniszteri jóváhagyás csak az abban meghatározott feltételek teljesítését követően tekinthető megadottnak. A miniszter (7) bekezdés a) pontja szerinti jóváhagyó és (7)  bekezdés b)  pontja szerinti feltételes jóváhagyó döntése, a  döntés közlését követő hat hónapig érvényes, e határidő elmulasztása esetén a beszerzés nem hajtható végre. A (7) bekezdés b) pontja esetén a feltételek teljesítése a hat hónapos határidőbe beszámít. (10) A  9.  § (1)  bekezdésében meghatározott beszerzési igény végrehajtható, ha a  Digitális Kormányzati Ügynökség az érintett szervezetet a 9. § (2) bekezdése alapján a beszerzési igény beérkezésétől számított 12 munkanapon belül nem tájékoztatja arról, hogy a beszerzési igényt megvizsgálja. 13. § (1) A Digitális Kormányzati Ügynökség a jóváhagyást vagy a „megfelelő” minősítést követően a beszerzési igény alapján a) az érintett szervezet értesítését követően, a beszerzési eljárást maga lefolytatja, b) a beszerzési eljárás lefolytatásával a beszerzést igénylő érintett szervezetet megbízza. (2) Az  (1)  bekezdés a)  pontja esetén, az  érintett szervezet részére szükséges informatikai beszerzés megvalósítása érdekében a Digitális Kormányzati Ügynökség az érintett szervezet nevében és javára beszerzési eljárást folytat le. (3) A  Digitális Kormányzati Ügynökség a  beszerzési stratégiáját maga alakítja ki, keretmegállapodást vagy szerződést köthet. (4) Ha a Digitális Kormányzati Ügynökség a) egy vagy több ajánlattevővel olyan keretmegállapodást kötött, amely az  annak alapján adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés minden feltételét kötelező erővel tartalmazza, az  érintett szervezet a  közbeszerzését a  keretmegállapodásban meghatározott feltételeknek megfelelően a  Kbt. 105.  § (1)  bekezdés a)  pontja vagy 105.  § (2)  bekezdés a)  pontja szerint közvetlen megrendeléssel, vagy ha a  keretmegállapodásban ennek a  lehetőségét az  ajánlatkérő kikötötte, akkor a  Kbt. 105.  § (1)  bekezdés b)  pontja szerinti írásbeli konzultációval vagy a  Kbt. 105.  § (2)  bekezdés b)  pontja szerinti verseny újranyitásával valósítja meg, b) egy vagy több ajánlattevővel, olyan keretmegállapodást kötött, amely nem tartalmazza az  annak alapján adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés minden feltételét vagy azokat nem kötelező erővel tartalmazza, a  keretmegállapodásban rendelkezni kell arról, hogy annak alapján a  Kbt. 105.  § (1)  bekezdés c) pontja szerinti konzultációt vagy a Kbt. 105. § (2) bekezdés c) pontja szerinti verseny újranyitását a Digitális Kormányzati Ügynökség bonyolítja le. (5) A Digitális Kormányzati Ügynökség egy vagy több ajánlattevővel megkötött olyan keretmegállapodás esetén, amely nem tartalmazza az  annak alapján adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés minden feltételét vagy azokat nem kötelező erővel tartalmazza, konzultáció vagy a  verseny újranyitásának eredményeként közbeszerzési szerződés helyett egy vagy több ajánlattevővel olyan keretmegállapodást is köthet, amely az annak alapján adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés minden feltételét kötelező erővel tartalmazza. Az  így megkötött keretmegállapodás alapján – az  (1)  bekezdésre figyelemmel – az  érintett szervezet vagy a  Digitális Kormányzati Ügynökség a beszerzését közvetlen megrendeléssel valósítja meg. (6) A  szállító köteles a  Digitális Kormányzati Ügynökség kérésére a  megrendelésekre és a  szállításokra vonatkozó dokumentumok megküldésével a  keretmegállapodások alapján teljesített megrendelésekről, a  szállított informatikai eszközök és az  azokhoz kapcsolódó szoftver termékek mennyiségéről és értékéről a  Digitális Kormányzati Ügynökséget értesíteni. (7) Ha a  Digitális Kormányzati Ügynökség a  (4) és (5)  bekezdés alapján keretmegállapodást köt, a  Kbt. 37.  § (4) bekezdése szerinti, a közbeszerzési eljárás eredményéről szóló tájékoztató hirdetményt a Digitális Kormányzati Ügynökség teszi közzé. (8) Az  érintett szervezet köteles a  megvalósított informatikai beszerzés eredményeképpen kötött szerződést annak aláírásától számított 5 munkanapon belül a Digitális Kormányzati Ügynökség részére megküldeni. (9) Az  érintett szervezet köteles megküldeni a  szerződés lényeges elemeire – különösen a  beszerzés tartalmára és összegszerűségére – vonatkozó módosításának tervezetét, a  módosítás indokolását és az  azt alátámasztó dokumentumokat azok elkészítését követő 5 munkanapon belül. (10) A  Digitális Kormányzati Ügynökség a  kézhezvételtől számított 12 munkanapon belül észrevételt tehet a (9) bekezdésben foglalt dokumentumokkal kapcsolatban. (11) Amennyiben a  Digitális Kormányzati Ügynökség a  (10)  bekezdésben meghatározott határidőn belül nem tesz észrevételt, úgy a  Digitális Kormányzati Ügynökség hozzájárulását a  szerződés módosításához megadottnak kell tekinteni. 14. § (1) A  Digitális Kormányzati Ügynökség által a  központosított közbeszerzés lefolytatása során ellátott feladatokért az  érintett szervezet a  Digitális Kormányzati Ügynökség részére, a  (2)  bekezdésben meghatározottak szerint, közbeszerzési díjat fizet. (2) A központosított közbeszerzési díj mértéke: a) eredményesen lefolytatott, nemzeti értékhatárokat el nem érő értékű beszerzési eljárás esetén megvalósított beszerzés alapján kötött szerződés általános forgalmi adó nélkül számított értékének 4%-a; eredménytelen beszerzési eljárás esetén – amennyiben az  eredménytelenség nem olyan okból következett be, melyért a Digitális Kormányzati Ügynökség felelős – a beszerzési eljárás becsült értékének 2%-a; b) uniós értékhatárt el nem érő, és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő értékű beszerzési és közbeszerzési eljárás esetén megvalósított beszerzés vagy közbeszerzés alapján kötött szerződés általános forgalmi adó nélkül számított értékének 2,5%-a; eredménytelen beszerzési vagy közbeszerzési eljárás esetén –  amennyiben az  eredménytelenség nem olyan okból következett be, melyért a  Digitális Kormányzati Ügynökség felelős – az eljárás becsült értékének 1,75%-a; c) uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű beszerzési és közbeszerzési eljárás esetén megvalósított beszerzés vagy közbeszerzés (részenként megvalósított beszerzés vagy közbeszerzés esetén az  adott rész) alapján kötött szerződés általános forgalmi adó nélkül számított értékének nettó 1 000 000 000 Ft-ig: 1%-a. Nettó 1 000 000 001 Ft – nettó 5 000 000 000 Ft közötti részre vonatkozóan: 0,75%-a. Nettó 5  000  000  000  Ft feletti rész vonatkozásában: 0,5%-a. Eredménytelen beszerzési vagy közbeszerzési eljárás esetén – amennyiben az eredménytelenség nem olyan okból következett be, melyért a Digitális Kormányzati Ügynökség felelős – a jelen pontban megjelölt mértékek 50%-a; d) a beszerzés keretmegállapodás alapján, a Kbt. 105. §-a szerint történő megvalósítása esetén kötött szerződés általános forgalmi adó nélkül számított, több részből álló beszerzési vagy közbeszerzési eljárás esetén az egyes részek alapján kötött szerződések általános forgalmi adó nélkül számított összes értékének 1%-a, de legfeljebb nettó kettőmillió forint; eredménytelen beszerzési vagy közbeszerzési eljárás esetén – amennyiben az eredménytelenség nem olyan okból következett be, melyért a Digitális Kormányzati Ügynökség felelős – az eljárás – több részből álló eljárás esetén az egyes részek – összes becsült értékének 0,5%-a, de legfeljebb nettó kettőszázötvenezer forint. (3) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 3/A. § (2) és (3) bekezdésére figyelemmel, a (2) bekezdés alapján megfizetett központosított közbeszerzési díjat a Digitális Kormányzati Ügynökség az e rendeletben meghatározott közfeladata ellátásának pénzügyi fedezetére használhatja fel. 4. A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács szervezete 15. § (1) Az NHIT tagjainak száma 5 fő. (2) Az NHIT-t elnök vezeti, az elnök az NHIT tagja. (3) Az elnök munkáját alelnök segíti, az alelnök az NHIT tagja. Az alelnök az elnököt távolléte esetén teljes jogkörben helyettesíti. (4) Az  NHIT elnöke az  államtitkár illetményének megfelelő mértékű, az  NHIT alelnöke az  államtitkár illetménye kilencven százalékának megfelelő mértékű, míg az  NHIT tagja az  államtitkár illetménye nyolcvan százalékának megfelelő mértékű tiszteletdíjban részesül kinevezésétől megbízatása megszűnéséig. (5) Az NHIT tevékenységének a támogatására a Kormány a Miniszterelnöki Kormányirodát jelöli ki. 16. § Az NHIT tagjának a megbízatása megszűnik: a) felmentéssel, b) lemondással, c) összeférhetetlenség esetén e rendelet erejénél fogva. 17. § (1) Az NHIT tagjának megbízatása felmentéssel – azonnali hatállyal – megszüntethető, a felmentést nem kell indokolni. (2) Az NHIT tagja feladatai ellátása alól a felmentés kimondásának napjától mentesül. 18. § Az NHIT tagja tisztségéről indokolás nélkül, bármikor – azonnali hatállyal – lemondhat. 19. § (1) Az  NHIT tagja nem lehet és nem tarthat fenn tagsági vagy részvényesi viszonyt, munkaviszonyt vagy munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt, vezető tisztségviselői jogviszonyt vagy felügyelőbizottsági tagsági jogviszonyt olyan gazdasági társaságban amelynek tevékenységi köre informatikai eszközök, valamint szoftverek gyártására, fejlesztésére, exportjára, importja, üzemeltetésére, továbbá információs rendszerek kifejlesztésére, értékesítésére, üzemeltetésére kiterjed. (2) Az  NHIT tagja haladéktalanul bejelenti a  Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára részére, ha vele szemben az  (1)  bekezdésben meghatározott összeférhetetlenségi ok merült fel, vagy ha tagsági viszonyának fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe került. A  Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára írásban felszólítja az NHIT tagját az összeférhetetlenség megszüntetésére. (3) Ha az  NHIT tagja az  összeférhetetlenséget a  felszólítástól számított harminc napon belül nem szüntette meg, a tagsága megszűnik. 5. A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács működése 20. § (1) Az  NHIT a  tárgyévet követő év március 1. napja és április 30. napja közötti időszakban értékeli a  megelőző év informatikai vonatkozású fejlesztéseit. (2) Az  NHIT elnöke tanácskozási joggal részt vesz a  Kormány ülését megelőző állami vezetői értekezlet, továbbá a Miniszterelnök meghívása alapján a Kormány ülésén. 21. § (1) Az NHIT legalább havonta egy alkalommal ülésezik (rendes ülés). (2) Az NHIT ülését az elnök hívja össze. 22. § (1) Az NHIT rendes ülésén megvizsgálja a 8. § (4) bekezdése alapján a Digitális Kormányzati Ügynökség által összesített és érintett szervezetenként elkülönített éves informatikai beszerzési terveket, valamint informatikai fejlesztési terveket. (2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt tervek a) megfelelnek az e rendelet alapján meghatározott informatikai fejlesztési iránynak, b) illeszkednek a már megvalósult informatikai beszerzések rendszerébe és c) szakmai szempontból nem kifogásolhatóak az NHIT az (1) bekezdésben megjelölt tervet jóváhagyja és a 8. § (5) bekezdése alapján jár el. (3) Ha az  (1)  bekezdésben megjelölt tervek az  NHIT a  (2)  bekezdésben meghatározott szempontokra figyelemmel részben vagy egészben nem hagyja jóvá, akkor a 8. § (6)–(7) bekezdései szerint jár el. (4) Az átdolgozott tervek jóváhagyásáról az NHIT rendes vagy rendkívüli ülésén dönt. 23. § (1) Az NHIT elnöke az NHIT ülését két rendes ülés között összehívhatja (rendkívüli ülés). (2) Az  NHIT elnöke az  NHIT rendkívüli ülését összehívja, amennyiben azt a  tagok fele vagy a  miniszterelnök kezdeményezi. 24. § (1) Az  NHIT rendes ülésén, a  10–11.  §-ban meghatározottakra figyelemmel bármilyen feladatkörébe tartozó ügyet megvitathat. (2) Az NHIT ülésének napirendjét, a 22. § (1) és (4) bekezdésében meghatározottak figyelembevételével az elnök állítja össze. (3) Az NHIT rendes vagy rendkívüli ülésének napirendjére javaslatot tehet: a) a miniszterelnök, b) a miniszter, c) az e-közigazgatásért felelős miniszter, d) az informatikáért felelős miniszter, e) az NHIT bármely tagja és f ) a Digitális Kormányzati Ügynökség vezető tisztségviselője. (4) A  (3)  bekezdés a)–d)  pontban szereplők által javasolt napirendi pontot az  elnök az  NHIT ülésének napirendjére felveszi. Az e)–f ) pontban szereplők által javasolt napirendi pont napirendre történő felvételéről az elnök dönt. (5) Az  NHIT akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a  fele, továbbá az  elnök vagy az  alelnök is jelen van. Határozatait szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetében az elnök szavazata dönt. 25. § (1) Az  NHIT a  Digitális Kormányzati Ügynökség által meghatározott beszerzési igényt a  10–11.  § rendelkezéseire figyelemmel, a  Digitális Kormányzati Ügynökség által meghatározott határidőn belül, a  (3)  bekezdésben meghatározott eseten kívül, rendes vagy rendkívüli ülésén megvizsgálja. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti beszerzési igény tárgyalásának a  soron következő rendes ülés napirendjére vételéről az elnök a beszerzési igény beérkezésekor dönt. (3) Ha az (1) bekezdés szerinti igény a következő rendes ülés napirendjére nem vehető fel, az elnök a beszerzési igény megvitatása céljából rendkívüli ülést hív össze. (4) Az NHIT az ülésen megvizsgálja, hogy a megküldött beszerzési igény megfelel-e a 22. § (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott szempontoknak. (5) Az  NHIT a  beszerzési igénnyel kapcsolatos álláspontjáról a  Digitális Kormányzati Ügynökséget a  Digitális Kormányzati Ügynökség által megállapított határidőre tájékoztatja. 6. Az informatikai fejlesztés irányának meghatározása 26. § (1) Az NHIT a Digitális Kormányzati Ügynökség által, az 5. § (5) bekezdésében meghatározott jelentést rendes ülésén megvizsgálja. (2) Az  NHIT saját tapasztalatai, valamint a  Digitális Kormányzati Ügynökség által készített jelentés alapján az  (1)  bekezdésben meghatározott ülést követő 60 napon belül jelentést készít a  Kormány részére az  elmúlt év informatikai beszerzéseiről. A  jelentés részét képezi az  NHIT javaslata az  éves informatikai beszerzések iránya szempontjairól. (3) Ha az NHIT tevékenysége során észleli, hogy valamely érintett szervezet az éves informatikai beszerzések, valamint az informatikai fejlesztések meghatározott irányától eltér, ezt soron kívül jelzi a miniszternek. 7. Záró rendelkezések 27. § A Digitális Kormányzati Ügynökség által – hazai forrás terhére – megkötött keretmegállapodások terhére igénybe vett beszerzések esetében a  közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 320/2015. (X. 30.) Korm. rendelet rendelkezéseit nem kell alkalmazni. 28. § Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az informatikai beszerzéssel érintett informatikai eszközök körét rendeletben meghatározza. 29. § (1) Ez a rendelet a (2) bekezdésben foglalt kivétellel 2019. január 1-jén lép hatályba. (2) E  rendelet 1.  § (1)  bekezdés b)  pontja, (3)  bekezdés a) és e)  pontja, 2–3.  §-a, 4.  § (2) és (4)  bekezdése, 5.  §-a, 6.  § (2)  bekezdése, 7.  §-a, 8.  § (1)–(11)  bekezdése, 9–14.  §-a, 22.  §-a, 24.  § (1) és (2)  bekezdése, 25–27.  §-a a  Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaságnak a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 46. § (7) bekezdése szerinti bejegyzését követő napon lép hatályba. (3) A  (2)  bekezdésben meghatározott feltétel bekövetkezéséről szóló határozatot a  miniszter a  Magyar Közlönyben, a feltétel bekövetkezésének a napján közzéteszi. 8. Átmeneti rendelkezések 30. § (1) E  rendelet 3. alcímében meghatározott kormányzati informatikai beszerzéssel kapcsolatos eljárást 2019. április 1. napjától kell alkalmazni. (2) A  2019. április 1. napját megelőzően az  érintett szervezet által kormányzati informatikai beszerzésére kötött, valamint a  2019. április 1. napján folyamatban lévő közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött keretmegállapodások, keretszerződések, valamint egyedi szerződések hatályát e rendelet nem érinti. (3) Az  e  rendelet alapján érintett szervezet köteles 2019. március 31. napjáig a  Digitális Kormányzati Ügynökség Központosított Közbeszerzési Portálon regisztrálni, és a  2019. évi e  rendeletben meghatározott éves informatikai beszerzési tervet és informatikai fejlesztési tervet a Digitális Kormányzati Ügynökség Központosított Közbeszerzési Portálra feltölteni. (4) A  (2)  bekezdés alapján a  Digitális Kormányzati Ügynökség Központosított Közbeszerzési Portálra feltöltött éves informatikai beszerzési tervet és informatikai fejlesztési tervet e rendelet szabályai alapján kell elbírálni azzal, hogy az  e  rendeletben meghatározott határidőket úgy kell alkalmazni, hogy az  éves informatikai beszerzési terv és az informatikai fejlesztési terv elbírálása legkésőbb 2019. június 30. napjáig megtörténjen. (5) A  2019. március 31. napjáig a  Digitális Kormányzati Ügynökség Központosított Közbeszerzési Portálra feltöltött éves informatikai beszerzési terv és informatikai fejlesztési terv alapján 2019. június 1-ig beterjesztett informatikai beszerzési igény esetén ezen igényt rendkívüli informatikai beszerzési igénynek kell tekinteni. 9. Hatályon kívül helyező rendelkezés 31. § Hatályát veszti a  központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokról szóló 309/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. §-ában az „A központi szolgáltatónak az 1. és a 3. mellékletekben meghatározott szolgáltatások nyújtásához szükséges, a központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó termékek és szolgáltatások beszerzéseire a  központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a  központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló kormányrendeletnek a csatlakozásra kötelezett szervezetekre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.” szövegrész. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök