513/2013. (XII. 29.) Korm. rendelete a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről.

513/2013. (XII. 29.) Korm. rendelete a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről. A Kormány a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés h) pontjában, a 32. § és az 1. melléklet tekintetében a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló 2010. évi CLVII. törvény 2. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az  Alaptörvény 15.  cikk (1)  bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a  következőket rendeli el: 1. A rendelet hatálya 1. § E rendelet hatálya kiterjed a) a  gyermekvédelmi szakellátás keretében otthont nyújtó ellátást és utógondozói ellátást biztosító nevelőszülőre, speciális nevelőszülőre és különleges nevelőszülőre, b) az átmeneti gondozás keretében teljes körű ellátást biztosító helyettes szülőre [az a) és a b) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: befogadó szülő], c) a  nevelőszülői hálózatot működtető állami, egyházi és nem állami szervre, gyermekotthonra, területi gyermekvédelmi szakszolgálatra, és d) a  helyettes szülői hálózatot vagy az  önálló helyettes szülői ellátást működtető gyermekjóléti szolgálatra, települési önkormányzatra, egyházi és nem állami szervre [a c) és a  d)  pontban foglaltak a  továbbiakban együtt: működtető]. 2. A befogadó szülőkre vonatkozó közös szabályok 2. § (1) A  működtető írásban tájékoztatást nyújt a  befogadó szülőnek jelentkező személy részére a  nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony és a  helyettes szülői jogviszony (ezen alcím alkalmazásában a  továbbiakban együtt: jogviszony) létesítésének feltételeiről és a feladatellátásra való alkalmasság vizsgálatának folyamatáról. (2) A működtető a jogviszony létesítését megelőzően vizsgálja a befogadó szülőnek jelentkező személy feladatellátásra való alkalmasságát. Az alkalmasság vizsgálata kiterjed a pszichológiai alkalmasság vizsgálatára is. (3) A  működtető környezettanulmányt készít annak megállapítása érdekében, hogy a  befogadó szülőnek jelentkező személy körülményei alkalmasak-e a gyermek fogadására. (4) A  befogadó szülőnek jelentkező személy háziorvosi véleménnyel igazolja a  működtető felé, hogy a  vele egy háztartásban élő személy egészségi állapota nem veszélyezteti az ellátandó gyermeket. 3. § A működtető a befogadó szülő feladatellátásának segítése érdekében szervezi, illetve biztosítja a befogadó szülőnek a  személyes gondoskodást végző személyek továbbképzését szabályozó miniszteri rendeletben meghatározott továbbképzését, valamint a nevelőszülő 15. § szerinti működtetői továbbképzését. 4. § (1) A működtető a tárgyhónapra esedékes nevelési díjat és külön ellátmányt a tárgyhónap tizenötödik napjáig folyósítja a befogadó szülőnek. (2) A befogadó szülőnek akkor is jár a nevelési díj és a külön ellátmány, ha a gyermek – nevelőszülő esetén ideértve a fiatal felnőttet is – munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít és önálló keresettel rendelkezik. (3) A működtető szükség esetén segítséget nyújt a befogadó szülőnek a nevelési díjjal, a külön ellátmánnyal és a családi pótlékkal való gazdálkodáshoz. (4) A  működtető és a  befogadó szülő megállapodhatnak a  befogadó szülő nem rendszeres, indokolt és igazolt költségeinek a megtérítésében, különösen akkor, ha a gyermek egészséges fejlődéséhez nagy összegű gyógyászati segédeszköz beszerzése szükséges, vagy a  gyermek személyiségfejlődését és egészségét jelentősen elősegítő kezelésen, foglalkozáson való részvétel és az ehhez szükséges eszközök beszerzése válik indokolttá. (5) Ha feltehető, hogy a befogadó szülő a gyermek, fiatal felnőtt ellátására járó juttatásokat nem erre a célra használja fel, a működtető az erről való tudomásszerzést követő hónap első napjától tételes elszámolást ír elő, feltéve, hogy súlyosabb intézkedés megtétele nem indokolt. Ha a  befogadó szülő a  tételes elszámolásnak az  előírt határidőn belül nem tesz eleget, a  működtető a  nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt vagy a  helyettes szülői jogviszonyt felmondhatja. 3. A nevelőszülőre, a speciális nevelőszülőre és a különleges nevelőszülőre vonatkozó közös szabályok 5. § Ezen alcím alkalmazása során nevelőszülő alatt a különleges és a speciális nevelőszülőt is érteni kell. 6. § (1) A működtető a nevelőszülő alkalmasságát a jogviszony létesítését követően a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 48/A. § (7) bekezdésében meghatározott szakmai programban foglalt módon háromévente rendszeresen felülvizsgálja. A működtető a nevelőszülő alkalmasságának rendszeres felülvizsgálata mellett szükség esetén rendkívüli felülvizsgálatot végez. (2) A  nevelőszülő alkalmasságának rendkívüli felülvizsgálatát kezdeményezi a  működtetőnél a  nevelőszülői tanácsadó, a  gyermekvédelmi gyám, a  megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság vezetője, a  területi gyermekvédelmi szakszolgálat vezetője és a járási (fővárosi kerületi) gyámhivatal (a továbbiakban: gyámhivatal), ha ezt a) a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett feltételek megváltozása, b) a nevelőszülő élethelyzetének megváltozása, c) a nevelőszülő egészségi állapotának, személyiségállapotának romlása, vagy d) a nevelőszülő magatartása, így különösen a Gyvt. 66/D. § (8) bekezdésében meghatározott magatartás szükségessé teszi. (3) A  működtető a  feladatellátásra való alkalmasságról vagy arról, hogy nem javasolja nevelőszülői tevékenység végzését, írásban tájékoztatja a nevelőszülőt és a 2. § (2) bekezdésében foglalt esetben a nevelőszülőnek jelentkező személyt. (4) Ha a működtető a nevelőszülő alkalmasságának hiányát észleli, a nevelőszülőt orvosi, pszichológiai vizsgálaton való részvételre kötelezheti. (5) Ha a  működtető arról tájékoztatja a  nevelőszülőnek jelentkező személyt vagy a  nevelőszülőt, hogy pszichológiai szempontból nem tartja alkalmasnak a  nevelőszülői feladat ellátására, a  nevelőszülő a  Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézetnél kérelmezheti pszichológiai alkalmasságának ismételt vizsgálatát. A  pszichológiai alkalmasság ismételt vizsgálatának költségei a nevelőszülőt terhelik. (6) A  pszichológiai alkalmasság ismételt vizsgálatát a  Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet felkérésére két, az  Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzék „Gyermekek, illetve a  gyámhatósági eljárásban érintett személyek személyiségvizsgálata” szakterületére felvett pszichológus szakértő végzi. A  működtető a  pszichológus szakértők írásbeli véleményének figyelembevételével ismételten dönt az  alkalmasságról, amelynek eredményéről írásban értesíti a nevelőszülőnek jelentkező személyt vagy a nevelőszülőt. 7. § A nevelőszülőnek jelentkező személy vagy a  nevelőszülő kérheti az  Országos Képzési Jegyzékben szereplő nevelőszülő szakképzést szervező képzőintézménytől felsőfokú végzettségének, felsőfokú szakképzésben szerzett szakképzettségének és előzetes munkatapasztalatának a  nevelőszülő szakképzés szakmai és vizsgakövetelményei teljesítésébe való beszámítását. 8. § (1) Határozott idejű nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételesen létesíthető a nevelőszülő beleegyezésével, a) helyettesítés céljából, ha a  helyettesítendő nevelőszülőt előreláthatólag legalább egy hónap időtartamra helyettesíteni kell, továbbá b) egyéb méltányolható okból, így különösen akkor, amikor a  9.  § (1)  bekezdése szerint hozzátartozó látja el a nevelőszülői feladatokat, feltéve, hogy a gyermek érdekét nem sérti a határozott idejű nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony létesítése. (2) Az  érintett gyermek, fiatal felnőtt gondozási helye megváltoztatása szükségességének vizsgálatát kell kérni a gyámhivataltól, ha a nevelőszülő a) helyettesítésére a saját háztartásában három hónapot meghaladóan kerül sor, b) helyettesítésére nem a saját háztartásában tizenöt napot meghaladóan kerül sor, vagy c) helyettesítése a gyermek számára óvoda- vagy iskolaváltással jár. 9. § (1) A  Gyvt. 54.  § (1)  bekezdés d) és f )  pontjában meghatározott, a  nevelőszülő és a  nevelt gyermek közötti korkülönbségre, valamint a  képesítésre vonatkozó rendelkezésektől a  gyermek érdekében kivételesen akkor indokolt eltérni, ha a gyermeknek a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti hozzátartozói között van olyan személy, aki a gyermek nevelését vállalná, hozzá a gyermek kötődik, de a hozzátartozó a saját családja és a gyermek anyagi veszélyeztetése nélkül csak nevelőszülőként tudja vállalni a gyermek nevelését. (2) Ha az  (1)  bekezdés szerinti nevelőszülő nem kizárólag a  saját hozzátartozójának minősülő gyermek nevelését vállalja, a  nem hozzátartozónak minősülő gyermek tekintetében a  korkülönbségre és a  képesítési előírásra vonatkozó rendelkezésektől nem lehet eltérni. 10. § (1) Ha a nevelőszülő az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt és annak átmeneti gondozásban lévő gyermeke számára együttesen biztosít ellátást, a nevelőszülő működtetője nem változik meg. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti esetben a  nevelőszülő tevékenységére a  helyettes szülői jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell, azzal, hogy a gyermekjóléti szolgálat feladatait a nevelőszülői hálózat működtetője, a helyettes szülői tanácsadó feladatait a nevelőszülői tanácsadó látja el. 11. § (1) A  működtető és a  nevelőszülő között a  nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony általános kérdéseit rendező, a Gyvt. 66/B. § (1) bekezdése szerinti keretmegállapodás tartalmazza a) a nevelőszülő aa) természetes személyazonosító adatait, ab) adóazonosító jelét, ac) társadalombiztosítási azonosító jelét, ad) lakcímét vagy annak az  ingatlannak a  címét, ahol a  nevelőszülői tevékenységet végzi, ha az  nem egyezik meg a lakcímével, ae) iskolai végzettségét, af ) saját háztartásában élő gyermeke – ideértve a nagykorúvá vált gyermekét is – nevét és születésének időpontját, ag) házastársának vagy élettársának nevét és születésének időpontját, b) a nevelőszülő képesítése tekintetében ba) a  nevelőszülő szakképesítés megszerzéséről szóló oklevél számát és keltét, valamint az  oklevél kiállítójának nevét, címét, bb) – a ba) alpontban meghatározott oklevél hiányában – a nevelőszülő szakképesítés első modulzáró vizsgájának eredményes letételéről szóló igazolás számát, keltét, az igazolást kiállító szerv nevét és címét, vagy bc) – a  ba) és a  bb)  alpontban meghatározott oklevél vagy igazolás hiányában – a  helyettes szülők, a  nevelőszülők, a  családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az  örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló 29/2003. (V.  20.) ESZCSM rendelet 2013. december 31-én hatályos 8.  § (4)  bekezdése alapján a  nevelőszülői tanfolyam sikeres elvégzéséről kiadott tanúsítvány számát és keltét, valamint a  tanúsítvány kiállítójának nevét, címét vagy a  szakképesítés megszerzése alóli felmentés tényét a  felmentés alapjául szolgáló ok megjelölésével, c) a nevelőszülői hálózat fenntartójának nevét és címét, d) a működtető nevét és címét, e) a  nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony határozatlan vagy határozott időtartamát, a  határozott idejű nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kezdő és záró napját, f ) a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszűnésének, megszüntetésének eseteiről szóló tájékoztatást, g) a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony alapján járó díjazásról szóló általános tájékoztatást, h) a nevelőszülőt a nevelőszülői díjazás keretében megillető alapdíj havi és napi összegét, i) azt a  bankszámlaszámot, ahova a  nevelőszülő a  foglalkoztatási jogviszonya alapján járó díjazását kéri folyósítani, j) a  gyermek, fiatal felnőtt ellátására a  nevelőszülőt megillető nevelési díjról, külön ellátmányról és családi pótlékról szóló általános tájékoztatást, k) azt a bankszámlaszámot vagy azt a postai címet, ahova a nevelőszülő a nevelési díjat, a külön ellátmányt és a családi pótlékot kéri folyósítani, l) a nevelőszülő helyettesítésének és segítésének módját, eseteit, m) azt, hogy a nevelőszülő speciális vagy különleges nevelőszülő, valamint azt a tényt, hogy a nevelőszülő a 9. § (1) bekezdése alapján kizárólag hozzátartozója tekintetében lát el nevelőszülői feladatokat, n) a nevelőszülő és a működtető megállapodását arról, hogy na) a nevelőszülőnél – saját gyermekeit is beszámítva – hány gyermek, fiatal felnőtt helyezhető el, és nb) a nevelőszülő fogad-e ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermeket, speciális szükségletű gyermeket, tartósan beteg, fogyatékos gyermeket, három év alatti gyermeket vagy kettős szükségletű gyermeket, és ha igen, hány ilyen szükségletű gyermek helyezhető el a  22.  § (1)  bekezdésében foglaltak vizsgálata alapján a nevelőszülőnél, o) indokolt esetben a  működtető hozzájárulását ahhoz, hogy a  nevelőszülő helyettes szülői feladatokat is elláthat, p) indokolt esetben a  működtető hozzájárulását ahhoz, hogy a  nevelőszülő a  Gyvt. 66/B.  § (4) és (5)  bekezdésében, valamint a  Gyvt. 163.  § (10) és (11)  bekezdésében foglaltak szerint keresőtevékenységet folytathat, q) a nevelőszülő és a működtető kapcsolattartásának módját, r) a nevelőszülő feladatait, s) a nevelőszülővel szemben a tevékenysége ellátásával kapcsolatban támasztott elvárásokat, t) a nevelőszülő képzési, továbbképzési kötelezettségét, a képzési kötelezettség teljesítésének határidejét, és u) a nevelőszülő, a nevelőszülő házastársa vagy élettársa és a működtető képviselőjének az aláírását. (2) Az (1) bekezdés h) pontja szerinti napi összeget a havi összeg harminc nappal való elosztásával kell megállapítani. (3) Az  (1)  bekezdés k)  pontja szerinti bankszámlán kizárólag a  gyermek ellátására szolgáló nevelési díjat, külön ellátmányt és családi pótlékot lehet fogadni. (4) Ha az  (1) bekezdésben meghatározott adatokban, tényekben változás következik be, a működtető az azokról való tudomásszerzést követő tizenöt napon belül módosítási záradékkal látja el a keretmegállapodást vagy gondoskodik az  új keretmegállapodás elkészítéséről. A  módosítási záradékban a  keretmegállapodás módosuló pontjait kell feltüntetni. A módosítási záradékot a nevelőszülő és a működtető képviselője aláírja. (5) A  nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén a  működtető haladéktalanul megszüntetési záradékkal látja el a keretmegállapodást. A záradékban fel kell tüntetni a nevelőszülőt a nevelőszülői díjazás keretében megillető alapdíj folyósítása megszüntetésének időpontját. A  megszüntetési záradékot a nevelőszülő és a működtető képviselője aláírja. 12. § (1) Az adott gyermek, fiatal felnőtt befogadásáról szóló, a Gyvt. 66/B. § (1) bekezdése szerinti kiegészítő megállapodás tartalmazza a) a nevelőszülő gondozásába ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek, a nevelőszülőnél elhelyezett nevelésbe vett gyermek és a nevelőszülőnél utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt aa) Gyvt. 5. § t) pontja szerinti személyazonosító adatait, ab) a  gyámhatóságok, a  területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a  gyermekjóléti szolgálatok és a  személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében meghatározott, a  „Gyermekeink védelmében” elnevezésű adatlaprendszerben alkalmazott törzsszámát, ac) társadalombiztosítási azonosító jelét és ad) adóazonosító jelét, b) az  ideiglenes hatályú elhelyezésről, a  nevelésbe vételről, a  gondozási hely meghatározásáról és az utógondozói ellátás elrendeléséről szóló hatósági döntés számát, keltét, jogerőre emelkedésének tényét és időpontját, valamint a döntést hozó hatóság megnevezését, c) a  gyermeknek járó teljes körű ellátás és a  fiatal felnőttnek járó szükség szerinti ellátás biztosítására való felhívást, valamint az ellátás biztosításának kezdő időpontját a hatósági döntés alapján, d) a gyermek ellátási szükségletének megjelölését, e) a gyermek gyermekvédelmi gyámjának nevét, elérhetőségét, f ) a gyermek, fiatal felnőtt ellátására szolgáló nevelési díj és külön ellátmány havi, napi összegét, g) a  nevelőszülőt a  nevelőszülői díjazás keretében az  adott gyermekre, fiatal felnőttre tekintettel megillető kiegészítő díj és többletdíj havi és napi összegét, valamint h) a nevelőszülő és a működtető képviselőjének aláírását. (2) Ha az  (1)  bekezdésben meghatározott adatokban, tényekben változás következik be, a  működtető a  változást előidéző hatósági vagy fenntartói döntés általa történő kézhezvételét vagy a  működtetői döntés megszületését követő tizenöt napon belül gondoskodik az új kiegészítő megállapodás elkészítéséről. (3) Ha az  új kiegészítő megállapodás megkötésére a  gyermek, fiatal felnőtt után járó juttatások vagy a  nevelőszülői díjazás összegének megváltozása miatt került sor, a működtető a változás napjával megállapítja az új összeget és azt a juttatás, nevelőszülői díjazás következő havi esedékes kifizetésekor kezdi el folyósítani a nevelőszülő részére. (4) Az  (1)  bekezdés f ) és g)  pontja szerinti napi összeget a  havi összeg harminc nappal való elosztásával kell megállapítani. (5) Ha a  gyámhivatal határozata alapján a  gyermek, fiatal felnőtt kikerül a  nevelőszülő gondozásából, a  működtető a  határozat kézhezvételét követően haladéktalanul megszüntetési záradékkal látja el a  kiegészítő megállapodást. A  záradék tartalmazza a  gyermek, fiatal felnőtt nevelőszülőnél töltött utolsó teljes napjának időpontját és a nevelőszülő tájékoztatását a 19. § (2) bekezdésében foglaltakról. (6) A megszüntetési záradékot a működtető és a nevelőszülő aláírásával látja el. 13. § A működtető tájékoztatja a nevelőszülőt a nevelőszülőnél elhelyezett gyermekkel kapcsolatban rendelkezésére álló adatokról, így különösen a gyermek egészségi állapotára, korábbi betegségeire és az egyéb orvosi beavatkozásokra vonatkozó adatokról. Ha a  nevelőszülőnek a  gyermek megfelelő gondozása érdekében további információkra, adatokra van szüksége, a működtető – indokolt esetben a gyermekvédelmi gyám bevonásával – gondoskodik azok beszerzéséről. 14. § A nevelőszülő tájékoztatja a működtetőt és a gyermekvédelmi gyámot a) a bekövetkezésük időpontjától számított öt napon belül a gyermek óvodai nevelésben, fejlesztő nevelésben történő részvételének, valamint a  gyermek és a  fiatal felnőtt fejlesztő nevelés-oktatásban történő részvételének és iskolai tanulmányainak megkezdéséről, befejezéséről vagy megszakításáról, b) a bekövetkezése időpontjától számított öt napon belül arról, ha a gyermek és a fiatal felnőtt munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít, továbbá a  fiatal felnőtt hozzájárulása esetén tájékoztatja a  működtetőt a  fiatal felnőtt keresetéről, c) azonnal a  gyermekkel és a  fiatal felnőttel kapcsolatos rendkívüli eseményről, így különösen az  egészségi állapotában bekövetkezett jelentős változásról, iskolai, munkahelyi fegyelmi ügyéről és szabálysértési, büntetőjogi felelősségre vonás alapját képező cselekményéről, függetlenül a  szabálysértési vagy a büntetőeljárás megindulásától, d) azonnal a gyermeknek a nevelőszülőtől történő huszonnégy órát meghaladó engedély nélküli eltávozásáról, és e) azonnal a  saját életkörülményeiben bekövetkezett vagy várható lényeges változásról, valamint olyan tényről, mely lényeges változást eredményezhet az  általa nevelt gyermek életében, így különösen a Gyvt. 15. § (8) bekezdésében meghatározott kizáró ok bekövetkeztéről, a nevelőszülő családi állapotának megváltozásáról, a  családstruktúrában történt változásról, a  nevelőszülői tevékenysége mellett folytatott keresőtevékenysége megszűnéséről, anyagi helyzetében bekövetkezett rendkívül kedvezőtlen változásról, lakóhely megváltoztatásának szándékáról, harminc napnál hosszabb időre történő külföldre utazás szándékáról, egészségi állapotában beálló olyan romlásról, melynek következtében a  későbbiekben feltételezhetően hosszabb ideig nem lesz képes ellátni a gyermeket. 15. § (1) A  működtető a  nevelőszülő számára a  személyes gondoskodást végző személyek továbbképzését szabályozó miniszteri rendeletben meghatározott továbbképzésen felül évente legalább hatórás, legfeljebb tizenkét órás továbbképzést tart (a továbbiakban: működtetői továbbképzés). (2) A  nevelőszülő a  működtetői továbbképzésen köteles részt venni. A  működtetői továbbképzéssel összefüggésben felmerülő költségek – az utazási költség kivételével – a működtetőt terhelik. (3) A működtetői továbbképzés időpontjáról a működtető legalább harminc nappal korábban értesíti a nevelőszülőt. 16. § (1) Ha a  működtető a  Gyvt. 66/D.  § (8)  bekezdése alapján kezdeményezi a  gyermek gondozási helyének megváltoztatását a gyámhivatalnál, egyidejűleg tájékoztatja a nevelőszülőt és a gyermekvédelmi gyámot, hogy erre a Gyvt. 66/D. § (8) bekezdésében felsorolt mely ok alapján kerül sor. (2) Ha a  gyermekvédelmi gyám a  gyermeket súlyos veszélyeztetettsége miatt a  nevelőszülőtől másik, biztonságos gondozási helyre viszi, és kezdeményezi a gyermek gondozási helyének azonnali hatállyal történő megváltoztatását, erről a nevelőszülő működtetőjét egyidejűleg tájékoztatja. (3) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti esetben a nevelőszülő a gyermek új gondozási helyét kijelölő gyámhivatali határozat meghozataláig a gyermekkel nem érintkezhet. 17. § A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony Gyvt. 66/D. § (6) bekezdése szerinti felmondását megalapozza különösen, ha a nevelőszülő a) a működtető engedélye nélkül másik működtetővel is megállapodást köt, b) az  együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, így különösen nem tájékoztatja a  működtetőt a 14. §-ban foglaltakról, c) magatartásával ellehetetleníti a működtetővel történő együttműködést, vagy d) előzetes bejelentés vagy a  gyámhivatal engedélye nélkül harminc napnál hosszabb időre külföldre távozik anélkül, hogy ott szokásos tartózkodási helyet létesítene. 18. § (1) A  működtető – a  nevelőszülő véleményének kikérésével – negyedévente, minden év április 15-éig, július 15-éig, október 15-éig és a  következő év január 15-éig a  Gyvt. 66/F.  §-ában meghatározott kereteken belül megállapítja a  nevelőszülőt az  adott időszakra megillető szabadság mértékét és arról írásban tájékoztatja a  nevelőszülőt. Ha a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony létesítésére az adott negyedéven belül került sor, a működtető a töredék időre járó szabadság mértékéről a következő negyedéves tájékoztatással együtt tájékoztatja a nevelőszülőt. (2) A nevelőszülő írásban kérheti a működtetőtől szabadságának a Gyvt. 66/F. § (4) bekezdése alapján történő naptári éven belüli összevonását. A szabadság összevont kiadásáról a működtető 15 napon belül írásban dönt. A működtető akkor tagadhatja meg a szabadság összevont kiadását, ha a nevelőszülő helyettesítése nem oldható meg. (3) A működtetőnek a szabadságról a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 134. § (1) bekezdés c) pontja szerint vezetett nyilvántartása negyedévenkénti bontásban tartalmazza a) a nevelőszülőnek megállapított szabadságnapok számát, b) a nevelőszülő által kivett szabadságnapok számát, és c) a szabadság naptári éven belüli összevonásának tényét. (4) A  működtető a  (3)  bekezdés szerinti nyilvántartást minden év december 31-én lezárja és az  adott évre vezetett szabadság-nyilvántartás adatait a  lezárást követő öt évig megőrzi. Ezt követően a  működtető a  nyilvántartásból haladéktalanul törli az érintett adatokat. (5) A  (3)  bekezdés szerinti nyilvántartás adatait a  nevelőszülő, valamint a  nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyból származó jogokkal és kötelezettségekkel összefüggésben keletkezett jogvitában eljáró szerv ismerheti meg. 19. § (1) Az egyéb feltételek fennállása esetén a nevelőszülőt attól az időponttól illeti meg a nevelési díj és a külön ellátmány, továbbá a nevelőszülői tevékenység díjazása keretében az alapdíj, a kiegészítő díj és a többletdíj, amelytől kezdve a  gyámhivatal a  határozatában a  gyermek gondozási helyeként a  nevelőszülő háztartását határozta meg vagy elrendelte a  fiatal felnőtt utógondozói ellátását. Ha a  határozatban időpont meghatározására nem került sor, a határozat keltének időpontja az irányadó. (2) Az  egyéb feltételek fennállása esetén a  nevelési díj és a  külön ellátmány, továbbá a  kiegészítő díj és a  többletdíj a nevelőszülőt arra a napra illeti meg utoljára, amikor a gyermek, fiatal felnőtt teljes napot a gondozásában töltött. (3) A működtető az adott gyermek, fiatal felnőtt után járó nevelési díjat és a külön ellátmányt első alkalommal – a 4. § (1)  bekezdésében foglaltaktól eltérően – a  gyermek, fiatal felnőtt nevelőszülőnél történő elhelyezését követően haladéktalanul, de legkésőbb tizenöt napon belül folyósítja. (4) Ha a  nevelőszülő gondozásából az  összes gyermek, fiatal felnőtt kikerült, az  egyéb feltételek fennállása esetén a működtető az alapdíjat a nevelőszülő gondozásából utoljára kikerült gyermek, fiatal felnőtt nevelőszülőnél töltött utolsó teljes napjától számított három hónapig folyósítja a nevelőszülőnek. (5) A  Gyvt. 56.  § (2)  bekezdésében foglalt magasabb összegű nevelési díjat a  működtető először a  gyermek ellátási szükségletének megváltozását követő hónapban folyósítja a nevelőszülőnek a gyámhivatali határozatban megjelölt időpontra vagy – ha a  határozatban időpont meghatározására nem került sor – a  határozat keltére visszamenő hatállyal. (6) Ha a  Gyvt. 66/D.  § (7)  bekezdés a)–d)  pontja alapján a  nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony azonnali hatályú felmondásának van helye, és emiatt a  gyermek kikerült a  nevelőszülő háztartásából, a  gondozás tényleges megszűnését követő naptól a nevelőszülőt az érintett gyermekre tekintettel díjazás nem illeti meg. 20. § Ha a  kollégiumban, diákotthonban biztosított ellátásért térítési díjat kell fizetni, azt a  nevelőszülő fizeti meg. A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetés térítési díját a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az  igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 13. §-ában foglaltak szerint kell megfizetni. 4. A speciális nevelőszülőre és a különleges nevelőszülőre vonatkozó külön szabályok 21. § A különleges nevelőszülő által nevelt gyermekek közül – saját gyermekeit is beszámítva – legfeljebb három gyermek lehet életkora alapján különleges ellátást igénylő gyermek. 22. § (1) Annak megállapítása érdekében, hogy a  nevelőszülő alkalmas-e speciális, különleges vagy kettős szükségletű gyermek ellátására, a működtető megvizsgálja a) a nevelőszülő motivációját, alkalmasságát, ideértve a pszichológiai alkalmasságát is, b) a nevelés személyi és tárgyi feltételeit, és c) a nevelőszülő tevékenysége ellátásának helyén a gyermek számára elérhető szolgáltatásokat, ezen belül ca) a  súlyos pszichés vagy disszociális tüneteket mutató, vagy pszichoaktív szert használó gyermek egészségügyi és mentálhigiénés ellátásához, oktatásához, képzéséhez való hozzájutás lehetőségét, feltételeit, cb) a tartósan beteg, a fogyatékos gyermek egészségügyi ellátásához, fejlesztéséhez, habilitációjához és rehabilitációjához, oktatásához, képzéséhez való hozzájutás lehetőségét, feltételeit, és cc) a három év alatti gyermek egészségügyi ellátásához és fejlesztéséhez való hozzájutás lehetőségét, feltételeit. (2) A  működtető a  nevelőszülővel kötött keretmegállapodásban rögzíti, hogy a  nevelőszülő speciális, különleges nevelőszülő, feltéve, hogy a) a nevelőszülő vállalja speciális, különleges vagy kettős szükségletű gyermek ellátását, valamint b) a működtető az (1) bekezdésben foglaltak vizsgálata alapján meggyőződik arról, hogy a nevelőszülő alkalmas a speciális vagy különleges nevelőszülői feladatok ellátására és a feladat ellátásához a feltételek biztosítottak. (3) A  működtető a  gondozási helyre vonatkozó javaslat kialakítása érdekében tájékoztatja a  területi gyermekvédelmi szakszolgálatot arról, hogy a  nevelőszülő az  (1)  bekezdés c)  pontja alapján milyen ellátási szükségletű gyermek fogadására alkalmas. 5. A helyettes szülői jogviszony 23. § (1) A gyermek átmeneti gondozását ellátó helyettes szülőt a kiskorú törvényes képviselőjének kérelmére a működtető jelöli ki. A működtető a helyettes szülővel kötött megállapodásról értesíti a gyermekjóléti szolgálatot. (2) A kijelölés során a működtető a Gyvt. 66/J. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl figyelembe veszi a törvényes képviselőnek a  helyettes szülő személyére vonatkozó kérelmét, a  helyettes szülő által a  Gyvt. 49.  § (3)  bekezdése alapján gondozható gyermekek számát, valamint a  helyettesítő védelem során a  gyermeket a  Gyvt. 7.  § (3) bekezdése alapján megillető jogokat. (3) A kijelölés során törekedni kell arra, hogy a gyermek átmeneti gondozása lehetőség szerint óvoda- és iskolaváltás nélkül történjen. 24. § A működtető tájékoztatja a  helyettes szülőt a  helyettes szülő gondozásában lévő gyermekkel kapcsolatban rendelkezésére álló adatokról, így különösen a  gyermek egészségi állapotára, korábbi betegségeire és az  egyéb orvosi beavatkozásokra vonatkozó adatokról. Ha a helyettes szülőnek a gyermek megfelelő gondozása érdekében további információkra, adatokra van szüksége, a gyermekjóléti szolgálaton keresztül felvilágosítást kér az átmeneti gondozásban lévő gyermek szülőjétől. 25. § A helyettes szülő tájékoztatja a működtetőt a) a bekövetkezésük időpontjától számított öt napon belül a gyermek óvodai nevelésben, fejlesztő nevelésben, fejlesztő nevelés-oktatásban történő részvételének és iskolai tanulmányainak megkezdéséről, befejezéséről vagy megszakításáról, b) azonnal a  gyermekkel kapcsolatos rendkívüli eseményről, így különösen az  egészségi állapotában bekövetkezett jelentős változásról, iskolai, munkahelyi fegyelmi ügyéről, valamint szabálysértési, büntetőjogi felelősségre vonás alapját képező cselekményéről, függetlenül a  szabálysértési vagy a  büntetőeljárás megindulásától, c) azonnal a  gyermeknek a  helyettes szülőtől történő huszonnégy órát meghaladó engedély nélküli eltávozásáról, és d) azonnal a  saját életkörülményeiben bekövetkezett lényeges változásról, valamint olyan tényről, mely lényeges változást eredményezhet az  általa gondozott gyermek életében, így különösen a  Gyvt. 15.  § (8)  bekezdésében meghatározott kizáró ok bekövetkeztéről, a  helyettes szülő családi állapotának megváltozásáról, a  családstruktúrában történt változásról, munkanélkülivé válásáról, anyagi helyzetében bekövetkezett rendkívül kedvezőtlen változásról, lakóhely megváltoztatásának szándékáról, harminc napnál hosszabb időre történő külföldre utazás szándékáról, egészségi állapotában beálló olyan romlásról, melynek következtében a későbbiekben feltételezhetően hosszabb ideig nem lesz képes gondozni a gyermeket. 26. § A gyermeknek az  átmeneti gondozás során felmerülő veszélyeztetettsége esetén a  működtető – a  gyermekjóléti szolgálat szakmai véleménye és a gyermek törvényes képviselőjének hozzájárulása alapján – az új helyettes szülő kijelölésével egyidejűleg felmondja a helyettes szülővel kötött megállapodást. 27. § (1) A  helyettes szülő és a  működtető eltérő megállapodása hiányában a  helyettes szülői díjat a  tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell kifizetni. Ha ez  a  nap munkaszüneti napra esik, a  helyettes szülői díjat legkésőbb az  ezt megelőző munkanapon kell kifizetni. (2) Ha a gyermek a 26. §-ban meghatározott intézkedés alapján került ki a helyettes szülő háztartásából, a gondozás megszűnésének időpontjától a helyettes szülőt helyettes szülői díj nem illeti meg. (3) A helyettes szülőt arra az  időtartamra illeti meg a nevelési díj és a külön ellátmány, amely alatt – a működtetővel kötött megállapodás alapján – a gyermek ideiglenes jellegű, teljes körű ellátását a saját háztartásában biztosítja. (4) A  működtető az  adott gyermek után járó nevelési díjat és a  külön ellátmányt első alkalommal – a  4.  § (1)  bekezdésében foglaltaktól eltérően – a  gyermek tényleges gondozásának megkezdését követően haladéktalanul, de legkésőbb tizenöt napon belül folyósítja a helyettes szülőnek. (5) Az egyéb feltételek fennállása esetén a nevelési díj és a külön ellátmány a helyettes szülőt arra a napra illeti meg utoljára, amikor a gyermek teljes napot a gondozásában töltött. 28. § Ha a kollégiumban, diákotthonban biztosított ellátásért térítési díjat kell fizetni, azt az átmeneti gondozásban lévő gyermek szülője fizeti meg. A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetés térítési díját a  személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 13. §-ában foglaltak szerint kell megfizetni. 29. § A helyettes szülői jogviszony Gyvt. 66/J. § (9) bekezdése szerinti felmondását megalapozza különösen, ha a helyettes szülő a) a működtető engedélye nélkül másik működtetővel is megállapodást köt, b) az  együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, így különösen nem tájékoztatja a  működtetőt a 25. §-ban foglaltakról, c) magatartásával ellehetetleníti a működtetővel történő együttműködést, d) körülményei, magatartása a  szakmai szabályok szerinti feladatellátást tartósan akadályozza vagy ellehetetleníti, vagy e) előzetes bejelentés nélkül harminc napnál hosszabb időre külföldre távozik anélkül, hogy ott szokásos tartózkodási helyet létesítene. 6. Záró rendelkezések 30. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2014. január 1-jén lép hatályba. (2) A 11. § (3) bekezdése 2015. január 1-jén lép hatályba. 31. § (1) A  2013. december 31-ét követően létrejövő nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonynál a  keretmegállapodást és a kiegészítő megállapodást a 11. és a 12. § szerinti tartalommal kell megkötni. (2) A  (3)  bekezdésben meghatározott kivétellel a  2013. december 31-én nevelőszülői vagy hivatásos nevelőszülői jogviszonyban álló személlyel a  11.  § szerinti tartalmú keretmegállapodást és a  2014. január 1-jén a  nevelőszülő gondozásában lévő gyermekre tekintettel a 12. § szerinti tartalmú kiegészítő megállapodást 2014. június 30-áig kell megkötni 2014. január 1-jére visszamenő hatállyal. (3) A  2013. december 31-én nevelőszülői vagy hivatásos nevelőszülői jogviszonyban álló személy gondozásába 2014. január 1-je és 2014. június 30-a között új gyermek akkor helyezhető el, valamint új fiatal felnőtt utógondozói ellátását akkor biztosíthatja, ha a  nevelőszülő és a  működtető a  11. és a  12.  § szerinti tartalommal megköti a keretmegállapodást és a kiegészítő megállapodást. (4) A (2) bekezdés szerinti esetben a keretmegállapodás és – ha a nevelőszülőnél gyermeket helyeztek el – a kiegészítő megállapodás megkötéséig a működtető gondoskodik a) a nevelőszülőnél elhelyezett gyermekre, fiatal felnőttre tekintettel járó juttatások folyamatos biztosításáról, és b) a nevelőszülőnek a tevékenységéért járó díjazás 2014. január 1-jétől hatályos szabályok szerinti folyósításáról. (5) A  Gyvt. 163.  § (1)  bekezdése alapján 2014. január 1-jén annak a  2013. december 31-én nevelőszülői, hivatásos nevelőszülői jogviszonyban álló személynek is átalakul a  jogviszonya nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonnyá, akinél ebben az időpontban nincs gyermek elhelyezve. Ebben az esetben a nevelőszülő 2014. január 1-jétől addig, amíg nem helyeznek el nála gyermeket, a Gyvt. 66/H. § (3) bekezdése szerinti alapdíjra jogosult. Ha a nevelőszülőnél továbbra sem helyeznek el gyermeket, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya a  Gyvt. 2013. december 31-én hatályos 66/E. § (1) bekezdés d) pontja szerinti időpontban, de legkésőbb 2014. március 31-én megszűnik. (6) A 2013. december 31-én hivatásos nevelőszülői jogviszonyban álló személynek a Gyvt. 163. § (5) bekezdése alapján a  13. havi juttatást egyenlő mértékben elosztva havonta akkor kell folyósítani, ha 13. havi juttatás a  hivatásos nevelőszülőt a működtető döntése alapján 2013. évben megillette. (7) A működtető 2014. január 10-éig írásban értesíti a 2013. december 31-én nevelőszülői vagy hivatásos nevelőszülői jogviszonyban álló személyt a) arról, hogy nevelőszülői, hivatásos nevelőszülői jogviszonya a  Gyvt. 163.  § (1)  bekezdése alapján a  törvény erejénél fogva 2014. január 1-jétől nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonnyá alakult át, b) arról, hogy a  Gyvt. 163.  § (2)  bekezdése alapján 2014. június 30-áig van lehetősége dönteni arról, hogy az átalakult jogviszonyra tekintettel megköti-e a működtetővel a keretmegállapodást, c) a  keretmegállapodás megkötéséig terjedő időszakra a  (4)  bekezdésben megállapított rendelkezésekről és a keretmegállapodás megkötése elmaradásának jogkövetkezményeiről, d) a  Gyvt. 66/A–66/I.  §-a alapján a  nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony fő tartalmi elemeiről, különösen a  nevelőszülői díjazás megváltozott szabályairól és a  nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony mellett végezhető keresőtevékenységre vonatkozó szabályokról, e) a Gyvt. 163. §-a szerinti átmeneti szabályokról, f ) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 83/B. és 83/C. §-ában foglaltakról, g) arról, hogy a  Gyvt. 164.  §-a alapján a  nevelőszülőnél elhelyezett, 2014. január 1-jét megelőzően nevelésbe vett gyermek gondozási helyét kizárólag a  nevelőszülői vagy a  hivatásos nevelőszülői jogviszonynak nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonnyá történő átalakulása miatt nem lehet megváltoztatni, és h) az (5), a (6) és a (9) bekezdésben foglaltakról. (8) Az  értesítés a  (7)  bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza a  nevelőszülőnél 2014. január 1-jén elhelyezett gyermek vagy utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt Gyvt. 5. § t) pontja szerinti személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét, adóazonosító jelét és a gyermek ellátási szükségletét. (9) A  nevelőszülő aláírásával igazolja, hogy a  (7)  bekezdés szerinti értesítésben foglaltakat tudomásul veszi és az  aláírásával ellátott értesítést 2014. január 17-éig megküldi a  működtetőnek. Az  értesítés aláírása nem jelent kötelezettségvállalást a keretmegállapodás megkötésére. (10) A  működtető 2014. február 28-áig írásban tájékoztatja a  2013. december 31-én nevelőszülői vagy hivatásos nevelőszülői jogviszonyban álló személyt a  nevelőszülői tevékenység ellátásához szükséges, 2014. január 1-jétől hatályos képesítési előírásokról és arról, hogy a nevelőszülő a) a  Gyvt. 165.  § (2)  bekezdésében vagy az  e  rendeletben foglaltak alapján mentesül-e a  2014. január 1-jétől hatályos képesítési előírások teljesítése alól, vagy b) a képesítési előírások alóli mentesülés hiányában 2017. január 1-jéig köteles a Gyvt. 165. § (1) bekezdésében foglaltaknak eleget tenni. (11) A  11.  § (1)  bekezdés n)  pont nb)  alpontjában, valamint a  22.  § (1) és (2)  bekezdésében foglaltakat a  kettős szükségletű gyermek tekintetében 2014. július 1-jétől kell alkalmazni. 32. § A nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások adatfeldolgozásának biztosításáról szóló 38/2011. (III. 22.) Korm. rendelet Melléklete az 1. melléklet szerint módosul. 33. § Hatályát veszti a  nevelőszülői, a  hivatásos nevelőszülői és a  helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről szóló 261/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök