3/2015. (XI. 30.) AJB utasítása az alapvető jogok biztosa vizsgálatának szakmai szabályairól és módszereiről.

3/2015. (XI. 30.) AJB utasítása az alapvető jogok biztosa vizsgálatának szakmai szabályairól és módszereiről. Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 30.  §-ában meghatározott hatáskörömben eljárva, figyelemmel a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdésének f ) pontjára a következő utasítást adom ki: I. Fejezet Alapelvek 1. § Az alapvető jogok biztosa (a továbbiakban: Biztos) a) eljárása során független, intézkedését kizárólag az Alaptörvény és a törvények alapján hozza meg; b) eljárása során megkülönböztetett figyelmet kell fordítani az  emberi méltósághoz fűződő alapjog, továbbá a fogyatékossággal élő személyek jogainak, valamint az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvényben (a továbbiakban: Ajbt.) meghatározott csoportok jogainak védelmére; c) vizsgálata során alapvető követelmény a szakszerűség, az objektivitás, a pártatlanság, a részrehajlás-mentesség és az eljárás ésszerű határidőn belüli lefolytatása; d) vizsgálatának célja a lehető legteljesebb mértékig megismerni és feltárni azokat a tényeket, körülményeket, amelyek az alapjogi sérelem fennállásának tisztázásához szükségesek; e) eljárása során a  panaszos érdekeit messzemenőkig figyelembe véve azt a  vizsgálati módszert, illetve a törvényben biztosított azon intézkedést kell választani, amely a leginkább szolgálja az ügyfél problémájának megoldását, az alapjogi sérelem orvoslását; f ) eljárása során a vizsgálati módszertanban foglaltakat rugalmasan, az adott ügy sajátosságaira figyelemmel kell alkalmazni. 2. § Jelen utasítás rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a  jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes, valamint a  Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes (a továbbiakban együtt: Biztoshelyettes) feladatkörének ellátása során is. II. Fejezet Az ügyek befogadhatóságának vizsgálata 3. § (1) A Biztoshoz érkezett panaszokat meg kell vizsgálni annak megállapítása érdekében, hogy az ügy alkalmas-e érdemi vizsgálatra (a továbbiakban: befogadhatóság). Az  országgyűlési biztosok korábbi döntéseire is támaszkodó vizsgálatnak ki kell terjednie a befogadhatóság valamennyi törvényi feltételére. (2) Ha az  ügy az  Ajbt.-ben meghatározott feltételeknek eleget tesz, érdemi vizsgálatra való alkalmasságát meg kell állapítani. (3) A beadvány befogadhatósága esetén késedelem nélkül meg kell tenni a szükséges intézkedéseket. 4. § A befogadhatóság megállapítása során az Ajbt.-ben meghatározott feltételeket különös gondossággal és méltányosan kell vizsgálni. 5. § (1) Ha a befogadhatóság vizsgálatának megkezdésekor rendelkezésre álló adatok nem elégségesek az eljárási feltételek meglétének vagy hiányának eldöntésére, akkor be kell szerezni a szükséges további adatokat. Ennek során a beadványt benyújtó személy vagy az érintett hatóság megkereshető. (2) Ha a hatáskör fennállása vagy az eljárási feltétel teljesülése kétséges, és az a befogadhatóság vizsgálata során nem tisztázható – e körülmény jelzése mellett –, az ügyet a Biztos elé kell terjeszteni. 6. § A beadványt benyújtó személyt a  beadvány ügyintézőre való szignálását követő 60 napon belül tájékoztatni kell ügyének állásáról. A  Biztos és a  Biztos átruházott hatáskörében eljáró Biztoshelyettes ennél rövidebb határidőt is megállapíthat a tájékoztatásra. 7. § (1) Ha a beadvány nem jogosulttól származik, a beadványt benyújtó személyt fel kell hívni képviseleti meghatalmazásának pótlására. Ha a  felhívott személy a  meghatalmazást nem csatolja, a  beadványt el kell elutasítani, kivéve ha annak hivatalbóli vizsgálatát – az Ajbt. rendelkezései alapján – a Biztos elrendeli. Indokolt esetben az  elutasító levélben tájékoztatni szükséges a beadványt benyújtó személyt arról a lehetőségről, hogy a jogosult nyilatkozhat a beadvány fenntartásáról. (2) A névtelen beadvány elutasításáról rövid feljegyzést kell készíteni. A névtelen beadvány esetén az Ajbt. rendelkezései alapján hivatalbóli vizsgálatnak lehet helye. 8. § (1) Az  Ajbt. rendelkezései alapján a  nem vizsgálható beadványt, ha van olyan hatóság, amely a  vizsgálatra vagy intézkedésre jogosult, és a  beadványt benyújtó személy nem kérte neve elhallgatását, továbbá alapos okkal feltételezhető, hogy ez akaratával megegyezik, a Biztos, a Biztos átruházott hatáskörében eljárva a Biztoshelyettes vagy kiadmányozási jogkörben a Főtitkár a hatáskörrel rendelkező hatósághoz átteszi, és erről a beadványt benyújtó személyt értesíti. Az áttétellel egyidejűleg kérhető, hogy a címzett hatóság értesítse a Biztost az intézkedéséről. (2) Abban az esetben, ha az áttételre az (1) bekezdés alapján nem kerül sor, a Biztos a beadványt elutasítja, és a beadványt benyújtó személyt szükség szerinti részletességgel tájékoztatja a jogérvényesítés további lehetőségeiről. 9. § Ha a beadványt benyújtó személy az elutasítást követően ismételt beadvánnyal fordul a Biztoshoz, és ebben olyan új tényeket vagy adatokat közöl, amelyek lehetővé teszik a további eljárást, a beadványt befogadhatóvá kell nyilvánítani. Ennek hiányában a  beadványt az  Ajbt.-ben meghatározottak alapján el kell utasítani. Minden további esetben a beadvány külön intézkedés nélkül irattárba helyezhető. III. Fejezet A vizsgálatok általános szabályai 10. § (1) Az  e  fejezetben foglalt rendelkezéseket a  befogadott panaszügyekben, valamint a  hivatalból indított vizsgálatok során kell alkalmazni. A  közérdekű bejelentések vizsgálata, a  nemzetbiztonsági ellenőrzés felülvizsgálati eljárása, a  2011. évi CXLIII. törvénnyel kihirdetett, a  kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni egyezmény fakultatív jegyzőkönyve 3.  cikke szerinti nemzeti megelőző mechanizmussal (a továbbiakban: OPCAT NMM) összefüggő feladatok ellátása során jelen fejezet szabályait a rájuk vonatkozó külön rendelkezésekkel összhangban kell alkalmazni. (2) A hivatalbóli eljárás megindításáról a Biztos az ügy körülményeinek mérlegelésével dönt. A Biztoshelyettes a Biztos hivatalbóli eljárásának megindítását javasolhatja. 11. § (1) A vizsgálat megkezdésekor a panaszost késedelem nélkül tájékoztatni kell a vizsgálat megindításáról, és fel kell hívni a figyelmét arra, hogy az eljárás lefolytatása nincs határidőhöz kötve. (2) A  panaszos a  vizsgálat során felkérhető beadványának pontosítására, kiegészítésére, az  ahhoz kapcsolódó dokumentumok megküldésére, egyidejűleg tájékoztatni szükséges arról, ha a  válaszadás elmulasztása a  Biztos eljárását akadályozza. (3) A vizsgálati módszert a Biztos választja meg, és erre az ügy tárgya alapján érintett Biztoshelyettes is javaslatot tehet. A Biztos átruházott hatáskörében eljáró Biztoshelyettes maga választja meg a vizsgálat módszerét. (4) A Biztos a vizsgálata során az Ajbt.-ben meghatározott általános vizsgálati módszereken túl igénybe vehet minden olyan törvényes eszközt, amely szükséges az ügy ténybeli és jogi körülményeinek feltárásához. (5) A Biztos a vizsgálati módszert a Biztoshelyettes által kidolgozott szempontrendszerekre és elvi állásfoglalásokra is figyelemmel választja meg. (6) Egy eljárás keretében több vizsgálati módszer alkalmazására is lehetőség van, az  általános és az  egyéb vizsgálati cselekmények indokolt esetben több alkalommal is megismételhetőek. 12. § A Biztos, illetve a Biztos átruházott hatáskörében eljáró Biztoshelyettes eljárása során személyes adatokat, valamint törvény által védett titoknak és hivatás gyakorlásához kötött titoknak minősülő adatokat, továbbá minősített adatokat az Ajbt.-ben meghatározottak szerint jogosult kezelni. 13. § (1) Adatkérésre a Biztos, a Biztos átruházott hatáskörében eljáró Biztoshelyettes, illetve általános vagy egyedi utasítás alapján az erre feljogosított munkahelyi vezető jogosult. (2) A válaszadásra megadott határidő nem lehet rövidebb az Ajbt.-ben meghatározott időtartamnál. (3) Az írásbeli megkeresésnek tartalmaznia kell: a) a tájékoztatást a vizsgálat megindításáról; b) a vizsgálat jogalapjának és a Biztos, illetve a Biztos átruházott hatáskörében eljáró Biztoshelyettes hatáskörének megjelölését; c) a tájékoztatást arról, hogy a vizsgálat panasz alapján vagy hivatalból indult; d) szükség szerint a panaszos személyére való utalást vagy azt, hogy nevének elhallgatását kérte; e) a feltett kérdéseket, a beszerezni kívánt dokumentumokat; f ) a válaszadási kötelezettségre való felhívást, valamint a válaszadásra megállapított határidőt; g) szükség szerint arra vonatkozó törvényi szabály ismertetését, hogy a panaszost a Biztoshoz fordulás miatt nem érheti hátrány; valamint h) az egyenlő bánásmódhoz fűződő alapjogot érintő vizsgálatok során felhívást az alkalmazandó – a megosztott bizonyítást elrendelő – eljárási szabályokra. (4) Az (1)–(3) bekezdés tartalmi elemeit a rövid úton történő megkeresés esetén alkalmazni kell. (5) Amennyiben a megkeresett szerv a megadott határidőn belül nem ad választ, fel kell hívni válaszadási kötelezettségének teljesítésére (a továbbiakban: sürgetés). A  sürgetés rövid úton is történhet, azonban 30 munkanapot meghaladó késedelem esetén a válaszadásra való felhívást írásban is meg kell küldeni. 14. § Vizsgálat tartására a Biztos, illetve a Biztos átruházott hatáskörében eljáró Biztoshelyettes kérheti fel a hatóságot. 15. § Az adatkérés, illetve a  vizsgálat tartására való felkérés írásban, kivételesen rövid úton (telefonon, szóban vagy elektronikus levélben) történhet. A  vizsgálat menetével kapcsolatban rövid úton beszerzett információkat írásban rögzíteni kell. 16. § (1) A helyszíni ellenőrzésről, valamint a közmeghallgatáson való részvételről (a továbbiakban együtt: helyszíni vizsgálati módszerek) a Biztos vagy a Biztos átruházott hatáskörében eljáró Biztoshelyettes dönt. Az ügyintéző indokolt javaslata alapján a főosztályvezető is engedélyezheti a közmeghallgatáson való részvételt, a Biztos vagy a Biztos átruházott hatáskörében eljáró Biztoshelyettes egyidejű tájékoztatása mellett. (2) A Biztos, illetve a Biztos átruházott hatáskörében eljáró Biztoshelyettes döntése alapján a helyszíni ellenőrzés előzetes bejelentés nélkül is lefolytatható. (3) A helyszíni ellenőrzés lefolytatásával az eljárás objektivitása és a feltárt tények bizonyíthatósága érdekében legalább két munkatársat kell megbízni. Kivételesen indokolt esetben a Biztos, illetve a Biztos átruházott hatáskörében eljáró Biztoshelyettes – akár rövid úton beszerzett – jóváhagyásával egy munkatárs is megbízható ezen eljárási cselekmények elvégzésével. A helyszíni ellenőrzésről feljegyzést kell készíteni az azt elrendelő vezető részére. (4) Egyes hatóságok esetében – így különösen nemzetbiztonsági, illetve honvédelmi érdekek miatt – a helyszíni ellenőrzést megfelelő szintű személyi biztonsági tanúsítvánnyal rendelkező munkatárs végezheti. 17. § (1) A helyszíni vizsgálati módszerek alkalmazása esetén szükséges a Biztos, illetve a Biztos átruházott hatáskörében eljáró Biztoshelyettes által aláírt megbízólevél kiállítása. A megbízólevél kiállításának mellőzésére csak kivételesen indokolt esetben kerülhet sor, ha a visszásság feltárása vagy az azzal szembeni fellépés azonnali vizsgálatot igényel. Ebben az esetben a megbízólevelet az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) által kiállított fényképes vizsgálói igazolvány pótolja. (2) A megbízólevélnek tartalmaznia kell: a) az ügyszámot; b) a helyszíni vizsgálati módszert alkalmazó munkatárs nevét; c) hivatali igazolványának számát; d) az ügy rövid megjelölését; valamint e) a vizsgálat, illetve a részvétel dátumát. (3) A  megbízólevélen szükség szerint általános jelleggel fel lehet tüntetni a  Biztost, valamint a  megbízása alapján a nevében az ellenőrzést folytató munkatársat megillető vizsgálati jogosultságot. (4) A megbízólevelet – amennyiben erre mód van – át kell adni a vizsgálattal érintett szerv képviselőjének. A megbízólevél átadásának időpontját úgy kell megválasztani, hogy a vizsgálatot ne akadályozza. A vizsgálatban részt vevő munkatárs e minősége felfedéséig nem gyakorolhatja a helyszíni ellenőrzésre vonatkozó törvényi jogosultságokat. A vizsgálat során azok a tények is felhasználhatók, amelyeket a megbízólevelének bemutatása előtt ismert meg az ellenőrzést végző, illetve a közmeghallgatáson részt vevő munkatárs. 18. § A helyszíni ellenőrzés során a  vizsgálatban részt vevő munkatárs gyakorolhatja az  Ajbt.-ben meghatározott jogosultságokat, valamint a helyszínen – az adatvédelmi szabályok betartásával – kép- és videófelvételt készíthet. 19. § (1) A  meghallgatását megelőzően tájékoztatni kell a  vizsgált hatóság munkatársát a  válaszadás megtagadásának az Ajbt.-ben meghatározott eseteiről. (2) A helyszíni ellenőrzésről készült feljegyzésben megfelelően dokumentálni kell az ellenőrzés folyamatát, azonosítható módon fel kell sorolni a meghallgatott személyeket, rögzíteni kell a válaszadás fenti esetben történő megtagadását, valamint össze kell foglalni a tapasztaltakat. 20. § (1) A helyszíni ellenőrzés során a vizsgált hatóságot az Ajbt. szerinti együttműködésre kell felkérni. (2) Az Ajbt. szerint hatóságnak nem minősülő szervezetet az eljárás során tájékoztatni kell arról, hogy közreműködési kötelezettsége körében írásbeli magyarázat, nyilatkozat, felvilágosítás vagy vélemény (a továbbiakban együtt: nyilatkozat) közlésére köteles. (3) Ha a fenti hatóságok, szervek, személyek az együttműködéssel, illetve közreműködéssel kapcsolatos kötelezettségeiket megalapozott indok nélkül nem, vagy késedelmesen teljesítik, a Biztos, illetve a Biztos átruházott határkörében eljáró Biztoshelyettes e  tényt jelentésében rögzíti, és arról az  éves beszámolóban tájékoztatja az  Országgyűlést és a nyilvánosságot. 21. § A Biztos vagy a Biztos átruházott hatáskörében eljáró Biztoshelyettes a környezet állapotával összefüggő közigazgatási döntés bírósági felülvizsgálata során a perben beavatkozóként részt vehet. 22. § (1) A panaszos hozzájárulása nélkül beadványa vagy annak másolati példánya hatóság részére – az áttétel kivételével – nem adható át. (2) Az iratbetekintési jog gyakorlásáról külön szabályzat rendelkezik. 23. § A vizsgálatot meg kell szüntetni, ha azt a  panaszos kéri. Az  eljárás megszüntetéséről a  panaszost a  megszüntetés tényét tartalmazó levélben tájékoztatni kell. IV. Fejezet A kivételes vizsgálatok szabályai 24. § (1) Az  Ajbt.-ben meghatározott feltételek fennállása esetén a  Biztos, illetve a  Biztos átruházott hatáskörében eljáró Biztoshelyettes a  hatóságnak nem minősülő szervezet tevékenységét vagy mulasztását kivételesen vizsgálhatja (a továbbiakban: kivételes vizsgálat). (2) A kivételes vizsgálat folytatása esetén az előzetes és az általános vizsgálatra vonatkozó szabályokat az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 25. § Ha a  beadvány névtelen, vagy olyan személy az  előterjesztője, akit a  sérelem nem érint, meg kell vizsgálni, hogy az ügy – az összes körülményre tekintettel – indokolja-e a hivatalból induló kivételes vizsgálatot. Az eljárás különösen akkor indokolt, ha természetes személyek olyan nagy csoportját érte sérelem a hatóságnak nem minősülő szervezet részéről, akik maguk nem képesek jogvédelmet kérni. Indokolt az  eljárás akkor is, ha alapos okkal lehet tartani a sérelem megismétlődésétől, illetve a  tevékenység vagy mulasztás folytatásától, vagy ha a sérelem olyan jellegű, amely jogorvoslati eljárásban nem orvosolható. 26. § A Biztos és a  Biztos átruházott hatáskörében eljáró Biztoshelyettes nem alkalmazhatja az  általános vizsgálati módszereket. 27. § (1) A  Biztos, illetve a  Biztos átruházott hatáskörében eljáró Biztoshelyettes a  hatóságnak nem minősülő szervezet környezetet károsító tevékenysége esetén a helyszíni ellenőrzés során a környezetkárosító tevékenységgel kapcsolatos valamennyi környezeti információt megismerheti, függetlenül azok rögzítésének, kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől. (2) A kivételes vizsgálat során az adatkezelőt tájékoztatni kell arról, hogy a környezetbe történő kibocsátással kapcsolatban az  információ megismerésének nem akadálya az, hogy a  személyes adat, üzleti titok, adótitok, fokozottan védett növény vagy állat élőhelyére, kimerülőben lévő természeti erőforrások lelőhelyére, fokozottan védett földtani természeti érték előfordulási helyére vonatkozó adat. V. Fejezet A jelentés készítése és tartalmi elemei 28. § (1) A vizsgálat az Ajbt.-nek megfelelően jelentéssel zárul. (2) A jelentés fedőlapján fel kell tüntetni az ügyszámot, a keltezést és a jelentés címét. 29. § (1) A jelentés szerkezetét és tartalmát rugalmasan, a vizsgálat sajátosságaira tekintettel kell kialakítani. (2) A jelentés szerkezeti elemei: a) az eljárás megindítása; b) az érintett alapvető jog(ok); c) a tényállás megfogalmazása; d) a vizsgálat megállapításai; valamint e) a megállapított visszásság orvoslása érdekében javasolt intézkedések. (3) A jelentés szükség szerint további elemekkel is bővíthető, így különösen tartalomjegyzékkel és összefoglalóval. 30. § Az eljárás megindításáról szóló jelentésrészben ki kell térni arra, hogy az eljárás beadvány alapján vagy hivatalból indult-e, és milyen hatóság milyen intézkedése miatt szükséges a  Biztos eljárása. Ismertetni kell továbbá a  Biztos hatáskörét megalapozó eljárási feltételeket is. 31. § Az érintett alapvető jogokra vonatkozó jelentésrészben ismertetni kell, hogy a  beadványt benyújtó személy által megjelölt vagy egyébként vélelmezett sérelem melyik alapvető jog sérelmével vagy sérelmének közvetlen veszélyével függ össze. Ehhez kapcsolódóan az Alaptörvény vonatkozó rendelkezését is idézni kell. 32. § (1) A tényálláshoz tartoznak mindazok a tények és adatok, amelyekre a Biztos, illetve a Biztos átruházott hatáskörében eljáró Biztoshelyettes a vizsgálati eljárás eredményeként tett megállapításait és intézkedéseit alapozza. (2) A tényállás része a beadványt benyújtó személy által megjelölt vagy az ügyből egyébként kiolvasható sérelem vagy a sérelem veszélyének leírása, illetve más szervektől, valamint a közreműködőtől beszerzett, a szakszerű és objektív megállapítások megalapozásához szükséges adatok ismertetése. (3) A tényállás részben a tényállási elemek nem értékelhetők, az alkalmazott vizsgálati módszer eket azonban meg kell jelölni. 33. § (1) A vizsgálat megállapításai körében fel kell tárni az összefüggést a tényállás, a jogszabályi háttér és az érintett alapvető jog vagy jogok között. (2) A feltárt összefüggés alapján rögzíteni kell, hogy a vizsgált hatóság vagy szerv alapvető joggal összefüggő intézkedése vagy mulasztása megvalósított-e alapvető jogokkal kapcsolatos visszásságot vagy nem. 34. § (1) Az intézkedéseket tartalmazó jelentésrészben meg kell fogalmazni az Ajbt. rendelkezéseinek megfelelő javaslatokat a vizsgálat során feltárt alapvető jogokkal kapcsolatos visszásság orvoslása érdekében. (2) Az  egyes intézkedéseket úgy kell megfogalmazni, hogy egyértelmű legyen, melyik alapvető joggal kapcsolatos visszásságra vonatkoznak. (3) Minden intézkedésnek vagy intézkedéscsoportnak tartalmaznia kell az Ajbt. azon rendelkezésére vonatkozó utalást, amely az intézkedést lehetővé teszi. (4) Az intézkedést úgy kell megfogalmazni, hogy a különböző címzetteknek szóló intézkedések, illetve az egy címzettnek szóló különböző intézkedések elkülönüljenek. 35. § (1) Abban az esetben, ha a vizsgálat nem tár fel az alapvető jogokkal összefüggő visszásságot, lehetőség van egyszerűsített jelentés készítésére. (2) Az egyszerűsített jelentésből egyértelműen ki kell tűnnie, hogy a visszásság megállapítására miért nem került sor. (3) Az  egyszerűsített jelentés követi a  jelentés szerkezetét, azonban a  vizsgálat sajátosságaira figyelemmel az  egyes jelentésrészek összevonhatóak, illetve elhagyhatóak. 36. § (1) Ha a vizsgálat végleges befejezése előtt szükséges, részjelentés készíthető, amely tartalmazhatja a már megvizsgált ügyrészekre vonatkozó megállapítást. Részjelentés készíthető az alapjogi sérelmek orvoslása érdekében is. (2) A részjelentés tartalmi elemei megegyeznek a jelentésével, azzal a megkötéssel, hogy utalni kell a további ügyrészekre vonatkozóan várható végleges jelentésre. (3) Ha az ügyben részjelentés készült, a vizsgálat befejezésekor készített jelentésben erre utalni kell. 37. § Ha a  jelentés kiadása után a  vizsgálat továbbfolytatása vagy kiegészítése vált szükségessé, ennek eredményéről kiegészítő jelentés készíthető. A  kiegészítő jelentés egyszerűsített jelentés formájában is elkészíthető, de az előzményekre, illetve a kiegészítő jelentés kiadását szükségessé tevő körülményekre ebben az esetben is utalni kell. 38. § Az utóelemzés során a Biztos, illetve a Biztos átruházott hatáskörében eljáró Biztoshelyettes a vizsgálat során feltárt alkotmányos visszásság orvoslására tett intézkedés teljesítését, annak eredményeit, illetve további eljárásuk szükségességét vizsgálhatja. Utóelemzést lehet végezni, ha az intézkedés címzettje a rendelkezésére álló határidőben nem válaszol. 39. § (1) A jelentés nyilvános. A Hivatal honlapján digitális formában, bárki számára, személyazonosítás nélkül, korlátozástól mentesen, díjmentesen hozzáférhetővé kell tenni a jelentéseket. A digitális dokumentum elnevezésében a könnyebb kereshetőség érdekében fel kell tüntetni az ügyszámot és a jelentés rövid címét. (2) A jelentést a Hivatal legkorábban a címzetteknek való megküldést követő negyedik munkanapon teszi hozzáférhetővé a nyilvánosság számára. Indokolt esetben a Biztos ennél rövidebb határidővel is rendelkezhet a jelentés hozzáférhetővé tételéről. (3) A jelentést annak kiadásától számított harminc napon belül kell az elektronikus gyűjteményben közzétenni. (4) Amennyiben a  már közzétett jelentést javítani szükséges, vagy annak tartalma a  kiegészítés folytán megváltozik, a kijavítást, kiegészítést annak jelzésével öt munkanapon belül át kell vezetni. VI. Fejezet A közérdekű bejelentések intézése 40. § (1) A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény (a továbbiakban: Pkbt.) szerinti eljárás lefolytatása során jelen utasítás rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A  Pkbt. szerinti közérdekű bejelentések vizsgálata során a  II. Fejezet, a  III. Fejezet 16.  § (4)  bekezdése, a  20.  § (2) bekezdése, valamint a IV. Fejezet rendelkezései nem alkalmazhatóak. 1. A közérdekű bejelentések megtételére és nyilvántartására szolgáló elektronikus rendszer üzemeltetése 41. § (1) A  Biztoshoz az  elektronikus rendszeren keresztül érkezett beadványokat előzetesen meg kell vizsgálni annak megállapítása érdekében, hogy az a Pkbt. szerint közérdekű bejelentésnek minősül-e. (2) Ha a rendelkezésre álló adatok nem elégségesek a Pkbt. szerinti eljárási feltételek fennállásának megállapításához, akkor az  eljárás során a  szükséges adatokat be kell szerezni. Ennek érdekében a  beadványt benyújtó személy megkereshető. 42. § (1) Ha a beadvány közérdekű bejelentésnek minősül, el kell készíteni, és a Hivatal honlapján közzé kell tenni a bejelentés rövid, személyes és egyedi intézményi adatok nélküli tartalmi kivonatát, valamint ügyintézésének státuszát, továbbá el kell végezni a bejelentő azonosítását. (2) A  bejelentő azonosítása a  papíralapú, postai kézbesítésű levélben megküldött ügyazonosító szám bejelentő általi átvételével, a személyesen megjelent ügyfélnél a személyazonosításra alkalmas okmányok bemutatásával történik. Az ügyfélkaput használó bejelentők – a benyújtás módjára tekintettel – további ügyintézés nélkül is azonosítottnak tekintendőek. 43. § A beadványt el kell utasítani, ha az nem minősül közérdekű bejelentésnek, vagy a bejelentő azonosítása sikertelen, vagy a bejelentés kivizsgálására hatáskörrel rendelkező szerv nem állapítható meg. Az elutasító levélben információt kell nyújtani az ügyfélnek a jogérvényesítés további lehetőségeiről. 44. § (1) Ha a beadvány a Pkbt. szerint közérdekű bejelentésnek minősül, és a bejelentő azonosítása sikeres, meg kell állapítani az  ügy vizsgálatára hatáskörrel rendelkező szervet. Ezt követően az  eljáró szervet az  elektronikus rendszerben rögzíteni kell, és a bejelentést 8 napon belül hozzáférhetővé kell tenni számára. (2) Ha az ügyfél kéri, hogy személyes adatai kizárólag a Biztos és a Hivatal számára legyenek hozzáférhetőek, a bejelentést kivonatolni kell, és a kivonatot kell hozzáférhetővé tenni az ügy vizsgálatára hatáskörrel rendelkező szerv számára. 45. § (1) A Biztos és a Hivatal az elektronikus rendszer útján biztosítja a kapcsolattartást a bejelentő és az eljáró szerv között. Erre irányuló kérelem esetén az eljáró szerv közbenső és érdemi intézkedéseit postai úton is továbbítja a bejelentő részére. (2) Az ügy lezárását követően a közérdekű bejelentésben érintett és – ha az nem ugyanaz – az eljárásra jogosult szerv elnevezését, valamint az eljáró szerv érdemi intézkedéseiről szóló tájékoztatást a Hivatal honlapján mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni. 46. § (1) Az elektronikus rendszeren kívülről érkező közérdekű bejelentéseknél a bejelentő figyelmét fel kell hívni arra, hogy közérdekű bejelentésének intézése csak a rendszer igénybevételével lehetséges. (2) Ha a bejelentő az elektronikus rendszer használatát mellőzni kívánja, de kifejezetten kérte ügye kivizsgálását, a Biztos vagy kiadmányozási jogkörben a Főtitkár a bejelentést a hatáskörrel rendelkező szervhez átteszi, és erről a beadványt benyújtó személyt értesíti. Az áttétellel egyidejűleg kérhető, hogy a bejelentőt a címzett szerv értesítse intézkedéséről. Az áttételre irányuló kérelem hiányában a bejelentést el kell utasítani. 47. § Amennyiben a  beadványt benyújtó személy az  elutasítást követően ismételt beadvánnyal fordul a  Biztoshoz, és ebben olyan új tényt vagy adatot közöl, amely lehetővé teszi a további eljárást, a beadvány intézését haladéktalanul meg kell kezdeni. Ennek hiányában a beadványt el kell utasítani. Minden további esetben a beadvány külön intézkedés nélkül irattárba helyezhető. 2. A közérdekű bejelentések vizsgálata 48. § (1) A Biztos a bejelentő kérelmére vizsgálatot indít, ha a bejelentő véleménye szerint bejelentését az eljáró szerv nem vizsgálta ki teljeskörűen, vagy a  vizsgálat eredményével nem ért egyet, vagy bejelentését az  eljáró szerv megalapozatlannak tartotta. (2) A Biztos hivatalból vizsgálhatja az Ajbt. 38/A. §-a szerinti hatóságok Pkbt. szerinti eljárásának gyakorlatát. 49. § A Hivatalnak a  közérdekű bejelentések közvetlen vizsgálatával kapcsolatos feladatokat ellátó munkatársai nemzetbiztonsági ellenőrzés hatálya alá tartozó munkakörben és személyi biztonsági tanúsítvánnyal rendelkezve láthatják el e feladataikat. VII. Fejezet Jogszabályok véleményezésének általános követelményei 50. § A Biztos, illetve a Biztos átruházott hatáskörében eljáró Biztoshelyettes az Ajbt. rendelkezései szerint az előterjesztő megkeresésére vagy saját észlelése alapján véleményezheti a jogszabályok tervezetét (a továbbiakban: tervezet). 51. § (1) A Biztos, illetve a Biztos átruházott hatáskörében eljáró Biztoshelyettes maga dönti el, hogy kíván-e észrevételt tenni a tervezetre. (2) Abban az esetben, ha a részére megküldött tervezetre nem kíván észrevételt tenni, nemleges álláspontjáról lehetőség szerint tájékoztatja az előterjesztőt. (3) A véleményben rögzíteni kell, hogy a Biztos, illetve a Biztos átruházott hatáskörében eljáró Biztoshelyettes fenntartja magának azt a  lehetőséget, hogy a  jogszabály elfogadását követően is jelezheti az  azzal kapcsolatos alapjogi aggályokat vagy a jogi szabályozás hiányos, nem megfelelő voltát. (4) A Biztost, illetve a Biztos átruházott hatáskörében eljáró Biztoshelyettest nem kötik az előterjesztő által megadott véleményezési határidők. Amennyiben a véleményezésre a megadott határidőn belül nincs lehetőség a szűk időkeret vagy a  normaszöveg jelentősége, terjedelme miatt, a  Biztos, illetve a  Biztos átruházott hatáskörében eljáró Biztoshelyettes az érdemi véleményezéstől eltekinthet, vagy tájékoztathatja az előterjesztőt arról, hogy mely későbbi időpontra fogja elkészíteni a véleményt. (5) Az  érdemi vélemény elmaradása nem jelenti azt, hogy a  Biztos, illetve a  Biztos átruházott hatáskörében eljáró Biztoshelyettes egyetért az előterjesztésben foglaltakkal, és azt sem zárja ki, hogy a későbbiekben kifejtse véleményét az előterjesztésről vagy az annak alapján elfogadott jogszabályról. 52. § (1) A  véleményezésre megküldött tervezetek kapcsán elsődlegesen azt kell vizsgálni, hogy az  adott jogszabály összefüggésben áll-e valamely alapjoggal, alkotmányos elvvel, vagy érdemben érintheti-e az Ajbt. 1. § (2) bekezdésében kiemelt védett csoport helyzetét. (2) A  tervezetet tartalmi szempontból kell áttekinteni, de kodifikációs, stiláris hiányosságokra, valamint a  Biztos hatáskörébe nem tartozó szakkérdésekre való felhívás is belefoglalható a véleménybe. 53. § (1) A véleményezés során kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a normaszöveg a) kapcsolódik-e korábbi vizsgálatok során megfogalmazott jogalkotási javaslatokhoz; b) megfelelően orvosolja-e a korábban feltárt visszásságokat; valamint c) alkalmas-e az észlelt jogi hiányosságok jövőbeni kiküszöbölésére. (2) A  véleményezés során olyan átfogó szempontokat is figyelembe kell venni, mint az  egyenlő bánásmód és az  esélyegyenlőség érvényesülése, a  fenntartható fejlődés elve, környezet- és természetvédelmi ügyek esetén a „visszalépés tilalmába ütközés”, a jogszabályi koherencia, valamint a jogszabály hatása az egyes védett csoportok helyzetére. 54. § Ha a Biztos, illetve a Biztos átruházott hatáskörében eljáró Biztoshelyettes kifogást, javaslatot kíván megfogalmazni az előterjesztéssel összefüggésben, annak során: a) szükség szerint általános észrevételeket tesz; b) elemzi a  vitatott rendelkezéseket, összeveti az  esetleges korábbi tapasztalatokkal, jogalkotási javaslatokkal, alapjogi, társadalmi problémákkal; c) az előterjesztés módosítására, átdolgozására irányuló javaslatot tesz, szükség szerint az ennek alapjául szolgáló szempontok bemutatása mellett; d) szükség szerint visszajelzést kér az előterjesztőtől; valamint e) fenntartja a jövőben észlelt visszásság jelzésére vonatkozó jogát. VIII. Fejezet Az alkotmánybírósági indítványok előkészítése és előterjesztése 55. § (1) A Biztos kezdeményezheti az Alkotmánybíróságnál a  jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés Alaptörvénnyel való összhangjának utólagos vizsgálatát (utólagos normakontroll eljárás), illetve a  nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálatát, valamint az Alaptörvény rendelkezéseinek értelmezését a) konkrét ügyben – panasz alapján vagy hivatalból – lefolytatott vizsgálat alapján, intézkedésként; b) konkrét ügyben lefolytatott vizsgálat nélkül, a hozzá forduló panaszos beadványa alapján; c) konkrét ügyben lefolytatott vizsgálat nélkül, hivatalból vagy d) konkrét ügyben lefolytatott vizsgálat nélkül, a Biztoshelyettes javaslatára. (2) Az (1) bekezdésben jogszabály alatt közjogi szervezetszabályozó eszközt, valamint a jogegységi határozatot is érteni kell. (3) Amennyiben a  Biztos a  Biztoshelyettes indítványozási javaslatával nem ért egyet, az  elutasítás indokáról a Biztoshelyettest, továbbá éves beszámolójában az Országgyűlést tájékoztatja. (4) A  Biztos egy adott jogszabálynak vagy jogszabályi rendelkezésnek alaptörvény-ellenességét vagy nemzetközi szerződésbe ütközését állító, továbbá az Alaptörvény rendelkezésének értelmezését kérő panasz esetében, az abban foglaltak, illetve a 46. §-ban meghatározott szempontok együttes mérlegelésével dönt arról, hogy kezdeményezi-e az Alkotmánybíróság eljárását. (5) A Biztos a panaszost az alkotmánybírósági indítvány benyújtásáról tájékoztatja. 56. § (1) A  Biztos kezdeményezheti az  Alkotmánybíróság eljárását, ha álláspontja szerint a  jogszabállyal vagy jogszabályi rendelkezéssel összefüggésben alkotmányossági aggály áll fenn. (2) Különösen akkor indokolt az utólagos normakontroll indítvány benyújtása, ha a) az  Alaptörvényben meghatározott alapvető jogok, alkotmányos elvek és követelmények érvényesülésével kapcsolatos alkotmányossági aggály merül fel; b) az Ajbt. szerinti különösen védendő helyzetben lévő csoportba tartozó személyek alapvető jogainak, illetve az egészséges környezethez való jog sérelme áll fenn; c) az alapjogsérelem kirívó súlyú; vagy d) a sérelmet szenvedett személyek száma indokolja. (3) Az  Alaptörvény értelmezését egy konkrét alkotmányjogi problémával összefüggésben akkor indítványozhatja a Biztos, ha az értelmezés közvetlenül levezethető az Alaptörvényből. (4) A Biztos által benyújtott alkotmánybírósági indítvány nem irányulhat az Alaptörvényben meghatározott alapvető jog (további) korlátozására. (5) Amennyiben a panaszos az Alkotmánybíróság által érdemben már elbírált jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés kapcsán az  Alaptörvénynek ugyanarra a  rendelkezésére, illetve elvére és azonos alkotmányos összefüggésre hivatkozva kéri a Biztostól az utólagos normakontroll eljárás kezdeményezését, akkor a Biztos azt is mérlegeli, hogy az Alkotmánybíróság döntése óta a körülmények alapvetően megváltoztak-e. (6) Amennyiben a panaszos önkormányzati rendelettel kapcsolatban kéri a Biztostól az utólagos normakontroll eljárás kezdeményezését, akkor a  Biztos azt is mérlegeli, hogy az  önkormányzati rendelet közvetlenül az  Alaptörvény valamely rendelkezésébe ütközik-e. IX. Fejezet Az önkormányzati rendelet felülvizsgálatára irányuló indítvány előkészítése és előterjesztése 57. § (1) A  Biztos konkrét ügyben – panasz alapján vagy hivatalból – lefolytatott vizsgálat alapján intézkedésként kezdeményezheti a Kúriánál önkormányzati rendelet felülvizsgálatát, ha az más jogszabályba ütközik. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott kezdeményezést a Biztos akkor teszi meg, ha a jogrendszer egységessége vagy egyébként a jogsértő állapot helyreállítása egyéb módon nem biztosítható. (3) Az  önkormányzati rendelet felülvizsgálatának kezdeményezése különösen akkor indokolt, ha az  önkormányzati rendelet az  Ajbt.-ben meghatározott csoportok jogait vagy az  egészséges környezethez való jogot sérti vagy veszélyezteti. (4) A  Biztoshelyettes javasolhatja a  Biztosnak az  (1)  bekezdésben meghatározott intézkedés megtételét az  ott meghatározott feltételek alapján. (5) A Biztos egyedi utasításban kijelölheti a Hivatal jogi szakvizsgával rendelkező munkatársát a Kúria előtti képviseletre. (6) Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedésről a Biztos a panaszost értesíti, ha az eljárás panasz alapján indult. X. Fejezet Az OPCAT Nemzeti Megelőző Mechanizmussal összefüggő feladatok 58. § Az OPCAT Nemzeti Megelőző Mechanizmussal (a továbbiakban: NMM) összefüggő feladatainak ellátása során jelen utasítás rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 59. § (1) Az  OPCAT Nemzeti Megelőző Mechanizmus Főosztály (a továbbiakban: NMM Főosztály) éves látogatási tervét a tárgyévet megelőző év december 15-ig kell elkészíteni. (2) A  vizsgálati tervhez és a  megbízólevélhez való hozzáférés a  Hivatalon belül korlátozott, erre csak az  OPCAT NMM feladatainak ellátásában közreműködők jogosultak. 60. § (1) A vizsgálat megkezdése előtt vagy a vizsgálat előkészítése során külső szakértő bizalmas módon meghallgatható. A meghallgatást az NMM Főosztály kezdeményezi. (2) A helyszíni ellenőrzést a Biztos előzetes bejelentés nélkül folytatja le. (3) A helyszíni ellenőrzés során képfelvétel készül. (4) A helyszíni ellenőrzés résztvevői meghallgatják a meglátogatott intézmény személyi állományát, a fogvatartási helyen tartózkodó személyi szabadságuktól megfosztott személyeket és szükség szerint más személyeket, akik az  ellenőrzéskor a  fogvatartási helyen tartózkodnak. A  helyszíni ellenőrzés során meghallgatott személyeket nem lehet azonosítható módon feltüntetni a jelentésben. (5) A vizsgálat során külső szakértő vehető igénybe, ideértve a tapasztalati szakértőt is. (6) A  vizsgálatban közreműködő szakértő részére kizárólag a  szakvéleménye elkészítéséhez szükséges iratokhoz, adatokhoz és információkhoz való hozzáférés biztosítható. 61. § (1) Az OPCAT NMM vizsgálatáról szóló jelentésben a Biztos hatáskörét megalapozó eljárási feltételek körében indokolni kell, hogy az ellenőrzött intézményt milyen tények, illetve körülmények alapján tekinti fogvatartási helynek. (2) A vizsgálat tapasztalatait összegző részjelentések elsősorban szociográfiai jellegűek, az elkészítésüket a jelentésben nem kell rögzíteni. (3) A jelentésekben megállapított visszásságok akár egy állításon (allegáció) is alapulhatnak. (4) A jelentések végén a nemzetközi gyakorlattal összhangban ajánlások szerepelnek. Ajánlások szerepelhetnek az egyes megállapításokat követően is. (5) Az OPCAT NMM elkülönült weboldalfelületet üzemeltet, ahol önálló e-mail címen lehet az OPCAT NMM-hez fordulni. XI. Fejezet A nemzetbiztonsági ellenőrzés felülvizsgálati eljárásának vizsgálata 62. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) szerinti eljárás lefolytatása során jelen utasítás rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Az Nbtv. szerinti felülvizsgálati eljárás vizsgálata során a II. Fejezet, a III. Fejezet 16. § (4) bekezdése, a 20. § (2) bekezdése, valamint a IV. Fejezet rendelkezései nem alkalmazhatóak. 63. § (1) A felülvizsgálati eljárás alá vont személy a felülvizsgálati eljárásról történő tudomásszerzést követő hat hónapon belül kérheti a  Biztostól a  felülvizsgálati eljárás elrendelése és lefolytatása vizsgálatát az  alapvető jogokkal összefüggő visszásság megállapítása érdekében. (2) A  Biztos hivatalból vizsgálhatja a  nemzetbiztonsági szolgálatok felülvizsgálati eljárásra vonatkozó gyakorlatát az  alapvető jogokkal összefüggő visszásság megállapítása érdekében, a  felülvizsgálati eljárás elrendelése és lefolytatása tekintetében. 64. § (1) A Biztos a felülvizsgálati eljárás irataiba az Ajbt.-ben foglaltak szerint betekinthet. (2) A Biztos vizsgálati jogköre nem terjed ki a nemzetbiztonsági kockázatok megállapításának szakszerűségére. (3) Ha a Biztos a  felülvizsgálati eljárás elrendelése, lefolytatása körében az alapvető jogokkal összefüggő visszásságot állapít meg, tájékoztatja a nemzetbiztonsági szolgálatot irányító minisztert, egyben ajánlást fogalmaz meg a szükséges intézkedések megtételére. Ha a  jogsértés a  kezdeményező feladatkörében történt, felkéri a  kezdeményezőt a szükséges intézkedések megtételére. (4) Ha a  Biztos az  irányító miniszter intézkedését nem tartja megfelelőnek, erről az  Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságát tájékoztatja. 65. § A Hivatalnak a  nemzetbiztonsági ellenőrzés felülvizsgálati eljárásával összefüggő feladatokat ellátó munkatársai nemzetbiztonsági ellenőrzés hatálya alá tartozó munkakörben és személyi biztonsági tanúsítvánnyal rendelkezve láthatják el e feladataikat. XII. Fejezet Záró rendelkezések 66. § (1) Ez az utasítás 2016. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (2) Hatályát veszti az  alapvető jogok biztosa vizsgálatának szakmai szabályairól és módszereiről szóló 2/2012. (I. 20.) AJB utasítás. Székely László s. k., az alapvető jogok biztosa