14/2008. (IV. 3.) GKM rendelete a bányászati hulladékok kezeléséről.

14/2008. (IV. 3.) GKM rendelete a bányászati hulladékok kezeléséről. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. § (3) bekezdés c) pontjában, valamint a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (2) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: A rendelet hatálya 1. § (1) A rendelet hatálya az ásványi nyersanyagok kutatásából, kitermeléséből, feldolgozásából és tárolásából származó hulladék (a továbbiakban: bányászati hulladék) kezelésére terjed ki. (2) Nem tartozik e rendelet hatálya alá: a) az ásványi nyersanyagok kutatása, kitermelése és feldolgozása során keletkező olyan hulladék, amely más jogszabály hatálya alá tartozik, és nem közvetlenül e tevékenységekből származik (például munkagépek üzem- és kenőanyagai), b) az ásványkincsek tengeri kutatásából, kitermeléséből és feldolgozásából származó hulladéka, c) víz, szennyezett víz, gáz, cseppfolyósított földgáz és bármilyen folyékony halmazállapotú hulladék besajto lása, visszasajtolása a földtani közegbe és a felszín alatti vizekbe, d) a bányászati hulladékok radioaktivitásával kapcsolatos ártalmatlanítási, mentesítési, környezeti rehabilitációs tevékenység. (3) Az inert bányászati hulladék, a nem szennyezett talaj, a tőzegbányászati hulladék és az ásványi nyersanyagok – kivéve a kőolaj, valamint a gipsztől és az anhidrittől különböző evaporitok – kutatása során keletkező nem veszélyes hulladék nem tartozik a 6. §, a 7. §, a 10. § (1), (4)–(5) bekezdése, a 11. §, a 12. § (6) bekezdése és a 13. § hatálya alá, kivéve ha „A” osztályba sorolt hulladékkezelő létesítményben került lerakásra. (4) A nem veszélyes és nem inert bányászati hulladékokra nem vonatkoznak a 10. § (4)–(5) bekezdésében, a 11. § (4)–(6) bekezdésében, a 12. § (6) bekezdésében, valamint a 13. §-ban foglalt követelmények, kivéve ha „A” osztályba sorolt hulladékkezelő létesítményben kerültek kezelésre. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában: 1. csurgalék: minden olyan folyadék, amely a lerakott hulladékon átszivárog, és amelyet a hulladékkezelő létesítmény kibocsát vagy magában tart, beleértve a szennyezett csurgalékvizet is, amely nem megfelelő kezelés esetén károsíthatja a környezetet; 2. dúsítási maradékok: szilárd vagy iszapszerű hulladékok, amelyek az ásványok elválasztástechnikai eljárásokkal (például törés, őrlés, osztályozás, flotálás és más fizikai, kémiai eljárások) történő – az értékes ásványi részeknek a kevésbé értékes kőzettől való eltávolítása érdekében végzett – előkészítése után maradnak vissza; 3. érintett nyilvánosság: e rendeletben meghatározott, a környezetvédelmi döntéshozatal által érintett vagy valószínűleg érintett, illetve abban érdekelt nyilvánosság, és nem kormányzati szervezeteik; 4. gát: mesterséges építmény víznek vagy hulladéknak egy mesterséges térben való visszatartására vagy elkerítésére; 5. gyenge sav hatására bomló cianid: olyan cianid és cián-vegyületek, amelyek gyenge sav hatására meghatározott pH-értéken átalakulnak; 6. hulladék: a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 3. § a) pontjában meghatározott hulladék; 7. hulladék birtokosa: a bányászati hulladék termelője, vagy az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek a hulladék a birtokában van; 8. hulladékkezelő létesítmény: a szilárd vagy folyékony halmazállapotú, oldatban vagy szuszpenzióban lévő bányászati hulladéknak az a)–d) pontban meghatározott időtartamon túl történő gyűjtésére vagy elhelyezésére szolgáló, a bányavállalkozó kérelmére a bányafelügyelet által engedélyezett kijelölt terület. Ezek a létesítmények magukban foglalnak bármely gátat vagy egyéb, tárolásra, visszatartásra, elkülönítésre szolgáló, illetve a létesítményt egyéb módon szolgáló építményt, továbbá – bár nem kizárólagosan – a meddőhányókat és tározókat, de nem beleértve a bányatérségeket, amelyekbe a hulladékot az ásvány kitermelését követően rehabilitációs és építési célból visszatöltik a) időkorlát nélkül az „A” osztályba sorolt hulladékkezelő létesítmények és a hulladékgazdálkodási tervben veszélyesnek minősített hulladékot kezelő létesítmények esetében, b) hat hónapot meghaladó időtartamnál a váratlanul keletkező veszélyes hulladékot kezelő létesítmények esetében, c) egy évet meghaladó időtartamnál a nem veszélyes és nem inert hulladékot kezelő létesítmények esetében, d) három évet meghaladó időtartamnál a nem szennyezett talaj; a nem veszélyes, kutatásból származó hulladék; a tőzeg kitermeléséből, feldolgozásából és tárolásából származó hulladék, valamint az inert hulladék kezelésére szolgáló létesítmények esetében; 9. inert hulladék: olyan hulladék, amely semmilyen jelentősebb fizikai, kémiai vagy biológiai átalakuláson nem megy át. Az inert hulladék nem oldódik, nem ég, más fizikai vagy kémiai reakcióba nem lép, biológiai úton nem bomlik, nem befolyásol vele érintkezésbe kerülő anyagokat hátrányosan oly módon, hogy környezetszennyezést okozna, vagy károsítaná az emberi egészséget. A hulladék teljes kioldható anyagtartalmának, szennyezőanyag-tartalmának és a csurgalék ökotoxicitásának elhanyagolhatónak kell lennie, és különösen nem veszélyeztetheti a felszíni víz vagy a felszín alatti víz minőségét; 10. illetékes személy: olyan természetes személy, aki rendelkezik azokkal a műszaki ismeretekkel és tapasztalattal, amelyek szükségesek az e rendeletből eredő feladatának ellátásához (például földtani szakértő, hites bányamérő, mérnöki kamaránál nyilvántartásba vett szakértő); 11. jelentős változás: a hulladékkezelő létesítmény szerkezetének vagy működésének olyan változása, amely a bányafelügyelet véleménye alapján jelentős negatív hatással lehet az emberi egészségre vagy a környezetre; 12. nyilvánosság: egy vagy több természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, azok társulásai, szervezetei vagy csoportjai; 13. súlyos baleset: a bányaüzem területén történő olyan esemény, amely e rendelet alkalmazási körébe tartozó bármely létesítményben nyersanyag-kitermelésből származó hulladék kezelését is magában foglaló tevékenység során következik be, és az emberi egészség, illetve a környezet súlyos veszélyeztetéséhez vezet akár azonnal, akár késleltetve, a helyszínen vagy azon kívül; 14. tározó: finom szemcséjű hulladékok – általában dúsítási maradékok –, továbbá változó mennyiségű, az ásványkincsek feldolgozásából, valamint az ipari víz tisztításából és hasznosításából származó szabad víz tárolására szolgáló természetes vagy mesterséges létesítmény; 15. tengeri: a tengernek és a tengerfenéknek az átlagos vagy közepes árapály alacsony vízszintet jelző pontjától kifelé terjedő területe; 16. üzemeltető: az a természetes vagy jogi személy, aki a bányászati hulladék kezeléséért felelős, beleértve a bányászati hulladék ideiglenes tárolását, valamint a működési és a bezárás utáni időszakot is; 17. veszélyes hulladék: a Hgt. 3. § b) pontjában meghatározott hulladék. Általános követelmények 3. § (1) A bányavállalkozók megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a bányászati hulladék kezelése a) ne jelentsen veszélyt az emberek egészségére, b) során ne használjanak olyan eljárásokat vagy mód szereket, amelyek károsíthatják a környezetet, a bányászati hulladék kezelése különösen ne jelentsen veszélyt a vízre, a levegőre, a talajra, valamint az állat- és növényvilágra, c) ne okozzon kellemetlen zajt vagy szagot, és d) ne legyen káros hatással a tájra vagy a védett terüle tekre. (2) Az üzemeltető megtesz minden szükséges intézkedést, amely megakadályozza vagy csökkenti a bányászati hulladék kezelése következtében a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt káros hatásokat, beleértve a hulladékkezelő létesítmény irányítását – még bezárása után is – az adott létesítménnyel kapcsolatos súlyos balesetek megelőzését, ezeknek a környezetre és az emberi életre gyakorolt következményei csökkentését. (3) A (2) bekezdésben meghatározott intézkedéseket többek között az elérhető legjobb technikák figyelembevételével kell kialakítani. Bányászatihulladék-gazdálkodási terv 4. § (1) Az üzemeltető hulladékgazdálkodási tervet készít a bányászati hulladék mennyiségének minimálisra csökkentésére, előkezelésére, hasznosítására és ártalmatlanítására. (2) A bányászatihulladék-gazdálkodási terv célkitűzései: a) a hulladék keletkezésének és ártalmasságának megelőzése vagy csökkentése, különösen az alábbiak figyelembevételével: aa) hulladékkezelés a tervezési fázisban, valamint az ásványi nyersanyag kitermelésére és előkészítésére használt módszer kiválasztásakor, ab) változások, amelyeken a bányászati hulladék a reakcióképes felület növekedés és a felszíni viszonyoknak való kitettség kapcsán keresztülmehet, ac) a bányászati hulladéknak az ásványi nyersanyag kitermelését követően a bányatérségbe való visszatöltése amennyire az műszakilag és gazdaságilag kivitelezhető és környezetbarát a környezetvédelmi jogszabályi előírásoknak és e rendelet rendelkezéseinek megfelelően, ad) a termőtalaj visszahelyezése a hulladékkezelő létesítmény bezárása után, vagy ha ez a gyakorlatban nem kivitelezhető, a termőtalaj máshol történő újrahasznosítása a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően, ae) kevésbé veszélyes anyagok használata az ásványi nyersanyagok előkészítéséhez; b) a bányászati hulladék újrafeldolgozással vagy visszanyeréssel történő hasznosításának ösztönzése a környezetvédelmi előírásoknak és e rendelet rendelkezéseinek megfelelően; c) a bányászati hulladék rövid és hosszú távú biztonságos ártalmatlanításának biztosítása, különös tekintettel a tervezési fázisban a hulladékkezelő létesítmény működése közbeni és a bezárása utáni irányításra, valamint egy olyan terv kiválasztására, amely ca) a bezárt hulladékkezelő létesítmény minimális szintű vagy lehetőség szerint semmilyen felügyeletét, ellenőrzését és irányítását nem követeli meg, cb) megelőzi vagy minimálisra csökkenti a hosszú távú negatív hatásokat, (például amelyeket a hulladékkezelő létesítményből származó, levegőben, illetve vízben lebegő szennyező anyagok vándorlása okoz), továbbá cc) biztosítja minden, az eredeti terepszintet meghaladó gát vagy meddőhányó hosszú távú geotechnikai stabilitását. (3) A bányászatihulladék-gazdálkodási terv tartalmazza legalább: a) ahol alkalmazható, a hulladékkezelő létesítmény javasolt osztályozását az 1. mellékletben megállapított kritériumokkal összhangban: aa) ,,A” osztályú hulladékkezelő létesítmény esetében 1. az 5. § (3) bekezdésének megfelelően koncepciót a súlyos balesetek megelőzésére, 2. biztonsági rendszert ennek végrehajtására, és 3. egy belső vészhelyzeti tervet, ab) nem „A” osztályú hulladékkezelő létesítmény esetén, az ezt igazoló elegendő információt, ideértve a balesetveszélyek meghatározását is; b) a hulladékok jellemzését a 2. mellékletnek megfelelően, valamint a működési fázis során keletkező bányászati hulladék becsült összes mennyiségéről szóló nyilatkozatot; c) a hulladéktermelő tevékenység és a hulladékkezelő folyamatok leírását; d) annak leírását, hogy a hulladék elhelyezése milyen káros hatást gyakorolhat a környezetre és az emberi egészségre, valamint a létesítmény működése közben és bezárása után a környezetre gyakorolt hatás minimálisra csökkentése érdekében végrehajtandó megelőző intézkedéseket, beleértve a 10. § (2) bekezdés a), b), d) és e) pontjában meghatározott szempontokat is; e) a javasolt ellenőrzési és monitoring eljárásokat a 9. §-nak – ahol alkalmazható –, továbbá a 10. § (2) bekezdés c) pontjának megfelelően; f) a javasolt bezárási tervet – beleértve a rehabilitációt is –, a bezárás után követendő eljárásokat és a monitoringot a 11. § rendelkezéseinek megfelelően; g) a víz állapotromlását megakadályozó intézkedéseket, valamint a levegő- és talajszennyezést megakadályozó vagy minimalizáló intézkedéseket a 12. § rendelkezéseinek megfelelően; h) a hulladékkezelő létesítmény területe állapotának felmérésére vonatkozóan a külön jogszabály szerinti hatásvizsgálatot. (4) A bányafelügyelet a bányászatihulladék-gazdálkodási terv alapján értékeli az üzemeltető képességét a bányászatihulladék-gazdálkodási tervben meghatározott céloknak, valamint az e rendeletben meghatározott kötelezettségeinek teljesítésére. (5) A bányászatihulladék-gazdálkodási tervet ötévenként felül kell vizsgálni, és amennyiben a hulladékkezelő létesítmény üzemelésében vagy az elhelyezett hulladékban jelentős, mennyiségi és minőségi változások következnek be, módosítani kell. A bányafelügyeletet minden változásról írásban értesíteni kell, amely ennek elfogadásáról az engedélyezési eljárásba bevont szakhatóságok közreműködésével határozatban dönt. (6) A (3) bekezdésben meghatározott információkat tartalmazó, külön jogszabály szerint készített terveket és engedélyezési dokumentációt fel lehet használni az azokra való tételes hivatkozással, ha így elkerülhető az ismételt információszolgáltatás, feltéve hogy az (1)–(5) bekezdésben foglalt követelmények teljesülnek. A súlyos balesetek megelőzése és az azokkal kapcsolatos információk 5. § (1) E § rendelkezéseit az „A” osztályú bányászatihulladék-kezelő létesítményekre kell alkalmazni. A rendelkezések nem vonatkoznak a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény IV. fejezetének hatálya alá tartozó veszélyes ipari üzemekre. (2) Az üzemeltetők a hulladékgazdálkodási terv keretében gondoskodnak a súlyos baleseti kockázatok megállapításáról, és a szükséges jellemzőknek a hulladékkezelő létesítmény tervezésébe, építésébe, üzemeltetésébe, karbantartásába, bezárásába és utógondozásába történő beépítéséről annak érdekében, hogy megelőzzék ezeket a baleseteket és azoknak az emberi egészségre, a környezetre gyakorolt káros hatásait – beleértve a határokon átterjedőket is – korlátozzák. (3) A (2) bekezdés elveinek megfelelően az üzemeltető az üzemelés megkezdése előtt a bányászati hulladék kezelésével kapcsolatban tervet dolgoz ki a súlyos balesetek megelőzésére, biztonsági irányítási rendszert vezet be ennek végrehajtására – a 3. melléklet I. pontjában meghatározott követelményekkel összhangban –, valamint olyan belső vészhelyzeti tervet készít, amelyben meghatározza a baleset esetén a helyszínen foganatosítandó intézkedéseket. (4) Az üzemeltető a súlyos balesetek megelőzését szolgáló terv végrehajtásáért és időszakos felülvizsgálatáért felelős biztonsági vezetőt nevez ki. (5) A belső vészhelyzeti terv célja: a) a súlyos balesetek és más üzemzavarok kezelése, irá nyítás alatt tartása hatásuk minimalizálása, különösen az emberi egészségben és a környezetben okozott károk korlátozása érdekében, b) intézkedések végrehajtása az emberi egészségnek és a környezetnek a súlyos balesetek és más üzemzavarok hatásaitól való megóvása érdekében, c) a szükséges információ közlése a nyilvánossággal és az érintett terület illetékes szolgáltatóival, hatóságaival, d) súlyos balesetet követően a környezet rehabilitációjának és megtisztításának biztosítása. (6) Súlyos baleset esetén az üzemeltető azonnal megadja a bányafelügyeletnek az emberi egészségre gyakorolt hatások minimalizálásához, valamint a – tényleges vagy lehetséges – környezeti károk mértékének felméréséhez és minimálisra csökkentéséhez szükséges információkat. A bányászatihulladék-kezelő létesítmény területén kívüli hatásokat okozó súlyos baleset bekövetkezése esetén az üzemeltető által szolgáltatott adatoknak ki kel terjednie a) a súlyos baleset körülményeire, b) a súlyos balesetben szereplő veszélyes anyagokra, c) a lakosságra és a környezetre gyakorolt hatások érté keléséhez szükséges adatokra, d) a megtett intézkedésekre vonatkozó információkra is. (7) A bányászatihulladék-kezelő létesítmény működési engedélyének kiadását követő 6 hónapon belül a súlyos baleset által veszélyeztetett településre külső vészhelyzeti terv készül. A külső vészhelyzeti tervet a bányafelügyelet az érintett polgármesterrel együttműködve készíti el. Az üzemeltető a bányafelügyeletnek megad minden olyan információt, amely e terv elkészítéséhez szükséges. (8) A bányafelügyelet döntése alapján nem készül külső vészhelyzeti terv, ha a lehetséges súlyos baleset következményeinek értékeléséből alaposan feltételezhető, hogy a településen nem alakulhat ki az egészséget és a környezetet veszélyeztető hatás. (9) A külső vészhelyzeti tervről annak elkészítése során a végrehajtásában érintettek (az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, fővárosban a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes intézete, az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség, az illetékes önkormányzati tűzoltóság, mentőszolgálat, rendőrség), valamint az üzemeltető véleményt nyilvánít. A külső vészhelyzeti terv jóváhagyását megelőzően az érintett nyilvánosság részére lehetővé kell tenni, hogy a külső vészhelyzeti terv nyilvánosságra hozható részeihez 30 napon belül észrevételeket tehessen, amelyeket a bányafelügyelet a terv véglegesítése során figyelembe vesz. (10) A külső vészhelyzeti tervet a helyi védelmi bizottság elnöke hagyja jóvá. A jóváhagyott külső vészhelyzeti tervet a bányafelügyelet megküldi a (9) bekezdésben felsorolt szervek és szervezetek részére. (11) A külső vészhelyzeti terv a külön jogszabály szerinti települési veszélyelhárítási terv része. (12) A külső vészhelyzeti tervet a bányafelügyelet legalább háromévente felülvizsgálja és szükség szerint módosítja. A külső vészhelyzeti tervben végrehajtott módosításokról jegyzőkönyv készül. Amennyiben a külső vészhelyzeti terv jelentős módosítása szükséges, annak során a (9) bekezdés előírásait alkalmazni kell. A bányafelügyelet a külső vészhelyzeti terv módosításáról tájékoztatja a (9) bekezdésben felsoroltakat. (13) A bányafelügyelet gondoskodik arról, hogy a lehetséges súlyos balesettel kapcsolatos információkhoz – amelyek legalább a 3. melléklet II. pontjában felsorolt elemeket tartalmazzák – az érintett nyilvánosság ingyenesen hozzáférhessen. (14) A bányászatihulladék-kezelő létesítmény területén kívüli hatásokat okozó súlyos baleset bekövetkezése esetén a bányafelügyelet a veszélyeztetett település polgármesterét és a külső vészhelyzeti terv végrehajtásában érintetteket a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, fővárosban a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság ügyeleti szolgálata útján köteles haladéktalanul tájékoztatni a (6) bekezdésben felsorolt információkról. Kérelem és engedélyezés 6. § (1) A bányafelügyelet a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII.19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Bt. Vhr.) 13. § (3) be kezdés i) pontjának megfelelően a műszaki üzemi terv keretében fogadja el a bányászatihulladék-gazdálkodási tervet, és a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 31. §-a, valamint a külön jogszabály szerinti eljárásban engedélyezi a bányászatihulladék-kezelő létesítmény működését (a továbbiakban: engedély). Az engedély tartalmazza a (2) bekezdésben foglaltak alapján hozott döntéseket, és megjelöli, hogy a 8. §-ban és az 1. mellékletben meghatározottakkal összhangban a hulladékkezelő létesítmény „A” osztályba tartozik-e. (2) Az engedélykérelem a következőket tartalmazza: a) az üzemeltető megjelölése, b) a hulladékkezelő létesítmény javasolt helye, c) a 4. § szerinti bányászatihulladék-gazdálkodási terv, d) pénzügyi garancia vagy azzal egyenértékű megfe lelő intézkedés a 13. §-nak megfelelően, e) az üzemeltető által megadott információk, ha a léte sítményhez külön jogszabály által előírt környezeti hatásvizsgálat szükséges. (3) A bányafelügyelet akkor adja meg az engedélyt, ha az üzemeltető igazolja, hogy a) az üzemeltető az e rendelet által támasztott követelményeket képes betartani, és b) a hulladékkezelés nem ellentétes a Hgt. általános elveivel. (4) A bányafelügyelet hivatalból módosítja az engedély feltételeit, amennyiben a) a hulladékkezelő létesítmény üzemelésében vagy az elhelyezett hulladékban jelentős változások következnek be (például az üzemeltető változása, a hulladék veszélyességének változása), b) az üzemeltető által a 10. § (4) és (5) bekezdése szerint jelentett monitoring eredmények vagy a 14. § szerint végrehajtott ellenőrzések alapján indokolt, c) az Európai Unió által nyilvántartott, elérhető technikában beálló jelentős változás következik be. (5) Az engedélyben foglalt információkat a bányafelügyelet az illetékes nemzeti és közösségi statisztikai hivatalok számára hozzáférhetővé teszi statisztikai célból történő megkeresés esetén. Az üzleti titkot képező információk – különösen az üzleti kapcsolatok, a költségösszetevők és a gazdaságosan kitermelhető ásványvagyon mennyisége – nem hozhatók nyilvánosságra. A nyilvánosság részvétele 7. § (1) Az engedélykérelem benyújtását követően a bányafelügyelet a hivatalában, valamint az illetékes önkormányzat hirdetőtábláján közleményt tesz közzé, amely tartalmazza: a) az engedélykérelmet, b) a tényt, amennyiben az engedélykérelemről hozott döntés konzultáció tárgyát képezi a tagállamok között, c) a bányafelügyelet elérhetőségét, amelytől információkat lehet kérni, valamint amelyhez észrevételeket és kérdéseket lehet benyújtani, továbbá ennek határidejét, d) a lehetséges döntéseket, e) ahol értelmezhető, az engedély vagy az engedély fel tételeinek módosítására irányuló javaslat részleteit, f) azon időpont, hely és eszköz megjelölését, amikor, ahol és amely által a vonatkozó információkat hozzáférhetővé teszik, g) a nyilvánosság részvételére irányuló további intézkedések részleteit, melyek lehetővé teszik az érintett nyilvánosság számára a hatékony felkészülést és részvételt. (2) A bányafelügyelet gondoskodik arról, hogy a beérkezési határidőt követő 5 napon belül az érintett nyilvánosság számára hozzáférhetővé tegye a következőket: a) a bányafelügyelethez a nyilvánosság (1) bekezdéssel összhangban történő tájékoztatásakor eljuttatott főbb jelentéseket és véleményeket, b) bármilyen, az (1) bekezdésben meghatározott információn túlmenő olyan környezeti információt, amely kapcsolódik a 6. § szerinti döntéshez, és amely csak azután áll rendelkezésre, miután a nyilvánosság tájékoztatása az (1) bekezdés szerint már megtörtént. (3) A bányafelügyelet biztosítja, hogy a nyilvánosság tájékoztatása az engedélyfeltételeknek a 6. § (4) bekezdése szerinti módosításáról – az (1) bekezdéssel összhangban – megtörténjen. (4) Az érintett nyilvánosság jogosult az (1) bekezdés szerinti közzétételt követő 10 napon belül észrevételeivel és véleményével a bányafelügyelethez fordulni. (5) Az érintett nyilvánosság véleményét a döntéshozatalkor megfelelően figyelembe kell venni. (6) A bányafelügyelet a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályaival összhangban tájékoztatja az érintett nyilvánosságot a döntés tartalmáról, ideértve az engedély másolatának közzétételét is. A hulladékkezelő létesítmények osztályozási rendszere 8. § A bányafelügyelet az engedélykérelem alapján a hulladékkezelő létesítményeket az 1. mellékletben meghatározottak szerint sorolja az „A” osztályba. Bányatérségek 9. § (1) Amikor rehabilitációs és építési célból a bányászati hulladékot a bányatérségekbe – tekintet nélkül arra, hogy a hulladék felszíni vagy felszín alatti kitermelés során keletkezett – visszahelyezik, az üzemeltető intézkedéseket hoz a következők érdekében: a) a bányászati hulladék stabilitásának biztosítása a 10. § (2) bekezdésével összhangban, b) a talaj, a felszíni vizek és a felszín alatti víz szennyezésének megakadályozása a 12. § (1), (3) és (5) bekezdésével összhangban, c) a bányászati hulladék és a bányatérség felügyeletének biztosítása a 11. § (3) és (4) bekezdéseivel összhangban. (2) Az olyan nem bányászati hulladékra, amellyel bányatérségeket töltenek fel, külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni. A hulladékkezelő létesítmények építése és irányítása 10. § (1) A hulladékkezelő létesítmény irányítását megfelelő szakirányú végzettséggel és szakértői engedéllyel rendelkező személy látja el, az üzemeltető biztosítja a személyzet szakmai továbbképzését. (2) A bányafelügyelet ellenőrzi, hogy új hulladékkezelő létesítmény építése vagy egy már meglévő átalakítása során az üzemeltető biztosítja a következőket: a) hulladékkezelő létesítmény, különösen a védett területekre vonatkozó rendelkezéseket, a geológiai, hidrológiai, hidrogeológiai, szeizmikus és geotechnológiai tényezőket figyelembe véve, megfelelő helyen települ és kialakítása megfelel azoknak a feltételeknek, amelyek 1. megelőzik – rövid és hosszú távon – a levegő, a talaj, a felszín alatti víz vagy a felszíni víz szennyezését, 2. biztosítják a szennyezett víz és a csurgalék hatékony összegyűjtését, valamint 3. eleget tesznek azoknak a követelményeknek, amelyek betartása mellett a víz és szél okozta erózió olyan szintre csökken, amely sem az engedélyezett létesítményre, sem a bányaüzem területére, valamint a környező területekre káros hatással nincs, és az gazdaságilag megvalósítható; b) a hulladékkezelő létesítmény építése megfelelő, kezelése és üzemeltetése biztosítja annak fizikai stabilitását, a talaj, a levegő, a felszíni víz vagy a felszín alatti víz szennyezésének vagy fertőzésének rövid és hosszú távú megelőzését, valamint – amennyire lehetséges – a tájképben okozott károk minimalizálását; c) megfelelő tervek és utasítások vannak a hulladékkezelő létesítmény illetékes személyek általi rendszeres felügyeletére és a monitoringra, valamint instabilitást, illetve víz- vagy talajszennyezést mutató eredmények esetén a szükséges intézkedésekre; d) megfelelő intézkedések születnek a terület rehabilitálására és a hulladékkezelő létesítmény bezárására; e) megfelelő intézkedések születnek a hulladékkezelő létesítmény bezárása utáni időszakra. (3) A (2) bekezdés c) pontja szerinti felügyeleti és monitoring vizsgálatok nyilvántartását az engedély dokumentációjával együtt meg kell őrizni, hogy az információ kellő átadása – különösen az üzemeltető változása esetén – biztosított legyen. (4) Az üzemeltető késedelem nélkül, de bekövetkezése után legkésőbb 48 órán belül értesíti a bányafelügyeletet minden olyan eseményről, amely veszélyezteti a hulladékkezelő létesítmény stabilitását, valamint értesíti minden jelentős kedvezőtlen környezeti hatásról, amelyet a hulladékkezelő létesítmény ellenőrzési felügyeleti eljárásai feltárnak. Az üzemeltető, ahol alkalmazható, a belső vészhelyzeti tervet hajtja végre, és követi a bányafelügyelet minden más utasítását a végrehajtandó korrekciós intézkedéseket illetően. A végrehajtandó intézkedések költségeit az üzemeltető viseli. (5) A bányafelügyelet által meghatározott gyakorisággal, de legalább évente egy alkalommal az üzemeltető az összegyűjtött adatok alapján jelentést készít a monitoring eredményekről a bányafelügyeletnek abból a célból, hogy információt szolgáltasson az engedélyezési feltételek betartásáról, valamint adatot szolgáltasson a létesítmény működéséről és a hulladék viselkedéséről. E jelentés alapján a bányafelügyelet dönthet úgy, hogy a jelentésnek egy független szakértő által készített megerősítése szükséges. Hulladékkezelő létesítmények bezárására és a bezárás utáni időszakra vonatkozó eljárás 11. § (1) A hulladékkezelő létesítményben akkor kezdődhet meg a bezárási eljárás, ha a) az engedélyben megszabott vonatkozó feltételek teljesülnek, b) az üzemeltető kérelmére a bányafelügyelet erre engedélyt ad vagy c) a bányafelügyelet saját hatáskörében ilyen értelmű határozatot bocsát ki. (2) A hulladékkezelő létesítmény akkor tekinthető véglegesen bezártnak, ha a bányafelügyelet végrehajtotta az érintett szakhatóság bevonásával végső helyszíni vizsgálatát, kiértékelte az üzemeltető által benyújtott összes jelentést, megállapította, hogy a hulladékkezelő létesítmény által érintett területet rehabilitálták és közölte az üzemeltetővel, hogy jóváhagyja a bezárást. A jóváhagyás nem mentesíti az üzemeltetőt az engedélyezési feltételekben foglalt vagy egyéb jogszabályi kötelezettségei alól. (3) Az üzemeltető felelős a hulladékkezelő létesítmény bezárás utáni fenntartásáért, felügyeletéért, ellenőrzéséért és a kiigazító intézkedésekért, ameddig azt a bányafelügyelet megköveteli, figyelembe véve a veszély természetét és időtartamát. (4) Ha a hulladékkezelő létesítmény bezárása után a bányafelügyelet szükségesnek ítéli, a vonatkozó környezetvédelmi követelmények betartása érdekében az üzemeltető felügyeli a létesítmény fizikai és kémiai stabilitását, minimalizál minden negatív környezeti hatást, különös tekintettel a felszíni és felszín alatti vízre, biztosítva, hogy a) a létesítmény minden építőelemét mindig készenlétben álló, ellenőrző- és mérőműszerrel megfigyeljék, állagát védjék, b) a túlfolyócsatornákat és a bukógátakat tisztán és szabadon tartsák. (5) A hulladékkezelő létesítmény bezárása után az üzemeltető késedelem nélkül értesíti a bányafelügyeletet minden olyan eseményről vagy fejleményről, amely veszélyeztetheti a hulladékkezelő létesítmény stabilitását, valamint minden jelentős kedvezőtlen környezeti hatásról, amelyet a hulladékkezelő létesítmény ellenőrzése és monitoringja feltár. Az üzemeltető, ahol alkalmazható, a belső vészhelyzeti tervet hajtja végre és követi az illetékes hatóság minden más utasítását a végrehajtandó korrekciós intézkedéseket illetően. Az üzemeltető fedezi a végrehajtandó intézkedések költségeit. (6) A bányafelügyelet által meghatározott esetekben és gyakorisággal az üzemeltető az összegyűjtött adatok alapján jelentést készít az ellenőrzési eredményekről abból a célból, hogy bizonyítsa az engedélyezési feltételek betartását, valamint gyarapítsa a hulladék és a hulladékkezelő létesítmény viselkedésére vonatkozó ismereteket. A víz állapota romlásának, a levegő és a talaj szennyezésének megelőzése 12. § (1) Az üzemeltető megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy megakadályozza az eredeti vízállapot romlását, egyebek mellett azáltal, hogy: a) értékeli a csurgalékvíz-termelődés lehetőségét, beleértve a hulladékkezelő létesítmény működési fázisában és a bezárása utáni időszakban lerakott hulladék csurgalékvizének szennyezőanyag-tartalmát, és meghatározza a létesítmény vízmérleg egyenlegét, b) megelőzi vagy minimalizálja a csurgalékvíz termelődését, valamint a felszíni víz vagy a felszín alatti víz és a talaj hulladék általi szennyeződését, c) a hulladékkezelő létesítményben lévő szennyezett vizet és a csurgalékvizet a 4. §-ban és a 6. §-ban meghatározott bányafelügyeleti engedélyben rögzített kibocsátási követelményeknek megfelelően gyűjti és kezeli. (2) Az üzemeltető megteszi a megfelelő intézkedéseket a por- és gázkibocsátás megelőzésére vagy csökkentésére. (3) Ha a bányafelügyelet – az érintett szakhatóságok bevonásával – a környezeti kockázatok kiértékelése alapján úgy dönt, hogy a csurgalékvíz összegyűjtése és kezelése nem szükséges, vagy megállapította, hogy a hulladékkezelő létesítmény nem jelent potenciális veszélyt a talajra, a felszín alatti vízre vagy a felszíni vízre, az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott követelményeket ennek megfelelően csökkentheti vagy felfüggesztheti. (4) A bányafelügyelet a vízminőséget felügyelő hatóság bevonásával a környezetvédelmi követelmények teljesülése esetén engedélyezheti a szilárd, zagy vagy folyékony állapotú bányászati hulladék ártalmatlanítását olyan befogadó víztestben is, amely nem azonos a bányászati hulladék ártalmatlanítására eredetileg létrehozott víztesttel. (5) Amikor a bányászati hulladékot a bezárás után elárasztandó bányatérségekbe helyezik vissza – tekintet nélkül arra, hogy a hulladék felszíni vagy felszín alatti kitermelés során keletkezett –, az üzemeltető megfelelő intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy megakadályozza vagy minimálisra csökkentse a víz állapotának romlását, a talaj szennyezését az (1) és a (3) bekezdéssel összhangban, és erről tájékoztatja a bányafelügyeletet. (6) Cianidot tartalmazó tározó esetében az üzemeltető biztosítja, hogy a tározóban a gyenge sav hatására bomló cianid koncentrációját az elérhető legjobb technikákat használva a lehető legalacsonyabb szintre csökkenti, a dúsítási maradékok gyenge sav hatására bomló cianid koncentrációja a feldolgozóüzemből a tározóba bocsátáskor nem haladja meg a 10 ppm-et a 2008. május 1-je után kiadott engedéllyel rendelkező hulladéktároló létesítmények esetében. Az üzemeltető, ha a bányafelügyelet ezt elrendeli, a telep feltételeit figyelembe vevő kockázatfelméréssel bizonyítja, hogy ezeket a koncentráció-határértékeket nem szükséges tovább csökkenteni. Pénzügyi biztosíték 13. § (1) A hulladék hulladékkezelő létesítményben való felhalmozását vagy elhelyezését is magában foglaló bármely művelet megkezdése előtt a bányafelügyelet pénzügyi biztosítékot (például pénzügyi letétet, beleértve az ipar által finanszírozott kölcsönös garanciaalapokat) vagy ennek megfelelőjét kér a Bt. 41. § (7) bekezdésében, a Bt. Vhr. 13. § (3) bekezdés j) pontjában, 25. § (5)–(9) bekezdésében és a 25/A. §-ában meghatározott eljárás szabályainak megfelelően annak érdekében, hogy: a) teljesüljön az e rendelet szerint kiadott engedélyekből következő minden kötelezettség, beleértve a bezárás utáni rendelkezéseket, b) bármikor azonnal hozzáférhető alapok legyenek a hulladékkezelő létesítmény által érintett terület rehabilitációjára. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott biztosíték kiszámítása az alábbiak alapján történik: a) a létesítmény várható környezeti hatása, különösen figyelembe véve a létesítmény osztályát, a hulladék jellemzőit és a rehabilitált talaj jövőbeni felhasználását, b) annak feltételezése, hogy minden szükséges rehabilitációs munkálatot független és megfelelően képzett harmadik fél értékel és végez. (3) A biztosíték mértékét időszakonként a hulladékkezelő létesítmény által érintett területen végzendő rehabilitációs munkához kell igazítani. (4) Amennyiben a bányafelügyelet a 11. § (2) bekezdésével összhangban jóváhagyja a bezárást, határozatában felmenti az üzemeltetőt az (1) bekezdésben meghatározott biztosítékadási kötelezettsége alól, kivéve a 11. § (3) bekezdésében meghatározott bezárás utáni kötelezettségeket. A bányafelügyelet általi ellenőrzések 14. § (1) A hulladék elhelyezésének megkezdése előtt, valamint azt követően ötévenként – beleértve a bezárás utáni szakaszt is – a bányafelügyelet ellenőriz minden, a 6. § hatálya alá tartozó hulladékkezelő létesítményt annak biztosítására, hogy az megfeleljen az engedélyben rögzített vonatkozó feltételeknek. A megfelelő eredmény nem csökkenti az üzemeltető engedélyben foglalt és jogszabály szerinti felelősségét. (2) Az üzemeltető minden hulladékkezeléssel kapcsolatos műveletről naprakész nyilvántartást vezet, és azt a bányafelügyelet számára ellenőrzés céljából hozzáférhetővé teszi. Az üzemeltető a hulladékkezelő létesítmény működés közbeni, az engedélytől eltérő változása esetén a bányafelügyeletet haladéktalanul értesíti. (3) A bányászati hulladék mennyiségi és minőségi adatait az üzemeltető a bányafelügyeletnek teljesítendő éves adatszolgáltatás keretében szolgáltatja. Bezárt hulladékkezelő létesítmények nyilvántartása 15. § A bányafelügyelet a bezárt hulladékkezelő létesítményeket (beleértve az elhagyott hulladékkezelő létesítményeket is), amelyek jelentősen káros környezeti hatással bírnak, vagy közép-, illetve rövid távon belül komoly veszélyt jelenthetnek az emberi egészségre vagy a környezetre, nyilvántartásba veszi, a nyilvántartást rendszeresen frissíti. A nyilvántartás tartalmazza a létesítmények egyszerűsített kockázatfelmérését és a tájrendezés megvalósult vagy javasolt módszerét is, figyelembe véve a helyi földtani, hidrogeológiai és klimatológiai sajátosságokat is. A hulladékkezelő létesítményekkel kapcsolatos jelentéstételi kötelezettség 16. § A bányafelügyelet háromévenként jelentést készít a bányászatért felelős miniszternek az ásványinyersanyagkitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről és a 2004/35/EK irányelv módosításáról szóló, 2006. március 15-i 2006/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtásáról, továbbá évente jelentést készít az üzemeltetők által jelentett működtetés során vagy a bezárás után fellépett súlyos üzemzavarokról, balesetekről és környezeti károkozásról. A miniszter a jelentést továbbítja az Európai Bizottságnak. A környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférés joga sérelme nélkül a bányafelügyelet ezeket az információkat az érintett nyilvánosság számára kérésre hozzáférhetővé teszi. Záró és átmeneti rendelkezések 17. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2) Minden olyan hulladékkezelő létesítménynek, amely e rendelet hatálybalépésekor már rendelkezik engedéllyel, vagy amely 2008. május 1-jén már üzemel, 2012. május 1-jéig kell megfelelnie ezen rendelet rendelkezéseinek, kivéve a 13. § (1) bekezdésének rendelkezéseit, amelyek esetében a megfelelést 2014. május 1-jéig kell biztosítani, továbbá a 12. § (6) bekezdésének rendelkezéseit, amelyek esetében a megfelelést az ott, valamint a 17. § (5) bekezdésében feltüntetett határidőkön belül kell biztosítani. (3) A (2) bekezdés nem vonatkozik a 2008. május 1-jéig bezárt hulladékkezelő létesítményekre. (4) A 4. §, az 5. § (3)–(11) bekezdése, a 6. §, a 7. §, a 11. § (1) bekezdése és a 13. § (1)–(3) bekezdése nem alkalmazandóak azokra a hulladékkezelő létesítményekre, amelyek: a) 2006. május 1. előtt megszüntették a hulladékok befogadását, b) a bányafelügyelet engedélyének megfelelően teljesítik a bezárási eljárást, és c) ténylegesen bezárnak 2010. december 31-ig. (5) A 12. § (6) bekezdésében foglalt előírást a 2008. május 1-jét megelőzően engedéllyel rendelkező vagy már működő létesítmények a következők szerint teljesítik: a) ha a cianid koncentrációja nem haladja meg az 50 ppm-et, akkor 2008. május 1-jétől, b) ha a cianid koncentrációja nem haladja meg a 25 ppm-et, akkor 2013. május 1-jétől, c) ha a cianid koncentrációja nem haladja meg a 10 ppm-et, akkor 2018. május 1-jétől. (6) A Magyar Köztársaság képviseletében a bányafelügyelet bejelenti a (4) bekezdés szerinti létesítményeket az Európai Bizottságnak 2008. augusztus 1-jéig, továbbá gondoskodik arról, hogy e létesítmények kezelése ne veszélyeztesse e rendelet, különösen a 3. § (1) bekezdése céljainak és más környezetvédelmi jogszabályoknak a megvalósítását. (7) A 15. §-ban meghatározott nyilvántartást 2012. május 1-jéig kell elkészíteni és hozzáférhetővé tenni a nyilvánosság számára. 18. § Ez a rendelet Bt.-vel és a Bt. Vhr.-rel együtt az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről és a 2004/35/EK irányelv módosításáról szóló, 2006. március 15-i 2006/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelését szolgálja. Dr. Kákosy Csaba s. k., gazdasági és közlekedési miniszter