174/2011. (VIII. 31.) Korm. rendelete a közigazgatási és az ügykezelői alapvizsgáról.

174/2011. (VIII. 31.) Korm. rendelete a közigazgatási és az ügykezelői alapvizsgáról. A Kormány a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 80. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A KÖZIGAZGATÁSI, VALAMINT AZ ÜGYKEZELŐI ALAPVIZSGÁRA VONATKOZÓAN 1. § (1) A közigazgatási alapvizsgára, illetve az ügykezelői alapvizsgára kötelezett köztisztviselő, ügykezelő, valamint a (4)–(6) bekezdésben meghatározott személyek (a továbbiakban: vizsgázók) az e rendeletben foglalt szabályok szerint tesznek közigazgatási alapvizsgát, illetve ügykezelői alapvizsgát. (2) A közigazgatási szerv (a továbbiakban: munkáltató) a vizsgázóval egyetértésben határozza meg, hogy a vizsgázónak a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 25. § (3) bekezdésében és 29. § (2) bekezdésében, illetve a 68. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül mikor kell a közigazgatási, illetve az ügykezelői alapvizsgát letennie. (3) A központi közigazgatási, valamint a Ktv. 1. § (2) bekezdése szerinti szerveknél alkalmazott vizsgázó a Nemzeti Közigazgatási Intézetnél (a továbbiakban: NKI), egyéb esetben a munkáltató székhelye, illetve működési területe szerint illetékes fővárosi vagy megyei kormányhivatalnál tesz vizsgát. (4) A foglalkoztatási jogviszonyban álló főpolgármester, főpolgármester-helyettes, megyei közgyűlés elnöke és helyettese, a polgármester és alpolgármester (a továbbiakban együtt: polgármester), valamint a helyi önkormányzati képviselő és a kisebbségi helyi önkormányzati képviselő (a továbbiakban együtt: önkormányzati képviselő) e rendelet 18. §-ában foglalt feltételek megléte esetén tehet közigazgatási alapvizsgát. (5) A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény hatálya alá tartozó hivatásos állományú katonai jogviszonyban állók az e rendeletben foglalt szabályok szerint az NKI-nál tehetnek közigazgatási alapvizsgát, illetve ügykezelői alapvizsgát. (6) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény XXI. fejezete alá tartozó szervezetek hivatásos állományú tagjai az e rendeletben foglalt szabályok szerint az NKI-nál tehetnek közigazgatási alapvizsgát, illetve ügykezelői alapvizsgát azzal, hogy a fegyveres szerv és az NKI megállapodást köt az érintettek adatainak védelméről, így különösen arról, hogy melyek azok az adatok, amelyek nem kerülnek az NKI-nak az e rendeletben meghatározott adatkezelésébe és ezért nem kerülnek az országos közigazgatási alapvizsga nyilvántartásba (a továbbiakban: közigazgatási alapvizsga nyilvántartás) sem. (7) A vizsgakötelezettséget és teljesítésének határidejét a kinevezési okmányon fel kell tüntetni. (8) A közigazgatási alapvizsga vizsgaszabályzatát az 1. melléklet, az ügykezelői alapvizsga vizsgaszabályzatát a 2. melléklet tartalmazza. 1. Az alapvizsga rendszerének felügyelete 2. § A közigazgatási, valamint az ügykezelői alapvizsga rendszer felügyeletét a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter látja el. E jogkörében eljárva különösen: a) ellenőrzi a vizsgaszervezők működését, a vizsgaszervezők által a vizsga lebonyolításához biztosított feltételeket, a vizsgáztatás színvonalát, b) ellenőrzi a vizsgáztatás lebonyolítását, c) vizsgálja a vizsgarendszer működésével kapcsolatos szakmai-módszertani, fejlesztési, koordinációs feladatok ellátását, valamint d) a kormányzati személyzetpolitikáért való összhang megteremtéséért való felelőssége körében hivatalos adatszolgáltatást kérhet a közigazgatási alapvizsga nyilvántartásból. 2. A Nemzeti Közigazgatási Intézet alapvizsgához kapcsolódó feladatai 3. § (1) A közigazgatási, valamint az ügykezelői alapvizsga működtetésével kapcsolatos módszertani, minőségbiztosítási feladatokat az NKI látja el. (2) Az NKI-nak a közigazgatási alapvizsgához kapcsolódó feladatai különösen: a) kifejleszti, valamint szükség szerint – különösen amennyiben a jogszabályi változások indokolják – aktualizálja a közigazgatási alapvizsga követelményrendszerét, országosan egységes oktatási programját, díjkalkulációját, tananyagát és a követelményrendszeren alapuló írásbeli vizsgakérdéseit; b) kifejleszti a vizsgára felkészítő konzultáción való közreműködéshez előírt oktatói felkészítő programot; c) az 5. § (1) bekezdésében meghatározott vizsgaszervezők számára szakmai módszertani útmutatókat bocsát ki a vizsgák szervezéséhez, a vizsgakövetelmények egységes érvényesítéséhez, továbbá a felkészítő program megvalósítására vonatkozóan; d) szakmai-módszertani értekezletet szervez a vizsgaszervezők részére; e) kifejleszti és működteti a Közigazgatási Továbbképzési és Vizsgaportált (a továbbiakban: Vizsgaportál), amellyel segíti: ea) a közigazgatási alapvizsgára való jelentkezést, eb) a közigazgatási alapvizsgára történő egyéni felkészülést, ec) a közigazgatási alapvizsga nyilvántartás vezetését; f) elvégzi a közigazgatási alapvizsgára vonatkozó statisztikai adatokkal kapcsolatos adatgyűjtési, feldolgozási feladatokat; g) kidolgozza és működteti a minőségirányítási rendszert; h) tárgyévet követő év március 31-ig összefoglaló-értékelő beszámolót készít a közigazgatási alapvizsgák tapasztalatairól; i) vezeti a közigazgatási alapvizsga nyilvántartását. (3) Az NKI-nak az ügykezelői alapvizsgához kapcsolódó feladata különösen az ügykezelői alapvizsga követelményrendszerének, országosan egységes oktatási programjának, tananyagának, díjkalkulációjának, valamint a követelményrendszerén alapuló vizsgatételeinek a kifejlesztése és szükség szerinti – különösen a jogszabályi változásokra figyelemmel történő – aktualizálása. 3. Az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság alapvizsgához kapcsolódó feladatai 4. § (1) Az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság (a továbbiakban: OKV) biztosítja a köztisztviselői vizsgarendszer egységes működését. (2) Az OKV Elnökségének a közigazgatási alapvizsgához kapcsolódó feladata különösen a közigazgatási alapvizsga követelményrendszerének, tananyagának, valamint – a tananyag hatályosítása esetén – az írásbeli vizsgakérdéseinek jóváhagyása. (3) Az OKV Elnökségének az ügykezelői alapvizsgához kapcsolódó feladata különösen – az Ügykezelői Alapvizsga Szakbizottság bevonásával – az ügykezelői alapvizsga követelményrendszerének, tananyagának, valamint – a tananyag hatályosítása esetén – vizsgatételeinek a jóváhagyása. 4. A vizsgaszervező 5. § (1) Közigazgatási alapvizsgát, valamint ügykezelői alapvizsgát az NKI, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal szervez (a továbbiakban együtt: vizsgaszervező). (2) A közigazgatási alapvizsga, valamint az ügykezelői alapvizsga szervezésével, lebonyolításával és a nyilvántartással kapcsolatos feladatokat a vizsgaszervező látja el. E feladatai keretében a vizsgaszervező különösen a következőket látja el: a) meghirdeti az alapvizsgák vizsgaidőpontjait; b) fogadja a vizsgákra történő jelentkezéseket; c) felkészítő konzultációkat szervez; d) biztosítja a vizsgák lebonyolításához szükséges technikai feltételeket; e) megteremti a vizsgákhoz szükséges ellenőrzött körülményeket; f) a vizsgákról jegyzőkönyvet vezet; g) az eredményesen vizsgázók számára kiállítja a vizsgabizonyítványt; h) a vizsgákról statisztikai célú összesítést készít. (3) A fővárosi, valamint a megyei kormányhivatal, mint adatfeldolgozó közreműködik az NKI által vezetett közigazgatási alapvizsga nyilvántartással összefüggő helyi feladatok ellátásában. (4) A vizsgaszervező vezetője felelős a közigazgatási alapvizsga, valamint az ügykezelői alapvizsga jogszabályokban, szabályzatokban foglaltak szerinti lebonyolításáért. 5. Közzététel 6. § (1) A Hivatalos Értesítőben közzé kell tenni a) a közigazgatási alapvizsga követelményrendszerét, valamint b) az ügykezelői alapvizsga követelményrendszerét és vizsgatételeit. (2) A Vizsgaportálon közzé kell tenni a közigazgatási alapvizsga tananyagát. (3) Az NKI holnapján közzé kell tenni az ügykezelői alapvizsga tananyagát. II. FEJEZET A KÖZIGAZGATÁSI ALAPVIZSGA 6. Vizsgakövetelmények 7. § (1) A közigazgatási alapvizsga tárgykörei: a) jogi alapismeretek, b) közigazgatási alapismeretek, c) európai uniós alapismeretek, d) gazdálkodási és pénzügyi alapismeretek, e) információbiztonsági és adatvédelmi alapismeretek, valamint f) szervezeti igazgatás. (2) A vizsgázónak a közigazgatási alapvizsga időpontjában közzétett vizsgakövetelmények által meghatározott tárgykörökben kell számot adnia tudásáról. 7. A vizsga, a vizsgáztatás rendje, értékelése, halasztott vizsga, ismétlővizsga 8. § (1) A közigazgatási alapvizsga írásbeli vizsgából áll, melynek során a vizsgázónak egy, a számítógép által véletlenszerűen generált feladatsort kell megoldania. A közigazgatási alapvizsgát a vizsgaszabályzatban meghatározottak betartásával kell teljesíteni. (2) A feladatsor megoldása ellenőrzött körülmények között, számítógépen történik. (3) A feladatsor megoldására negyvenöt perc áll a vizsgázó rendelkezésre. A vizsga akkor eredményes, ha azon a vizsgázó a megszerezhető maximális 50 pontból legalább 26 pontot szerzett. (4) Eredményes vizsga esetén a vizsgázó számára – a vizsgajegyzőkönyv alapján – „megfelelt” minősítésű vizsgabizonyítványt kell kiállítani és a vizsgát követően 15 munkanapon belül – a munkáltató számára való kézbesítéssel – kell megküldeni a vizsgázó részére. A vizsgabizonyítványt a vizsgaszervező vezetője írja alá és a vizsgaszervező pecsétjével hitelesíti. (5) Az elveszett vagy megsemmisült bizonyítvány pótlására – a vizsgajegyzőkönyv alapján – a vizsgaszervező hiteles bizonyítvány másodlatot állít ki. A hiteles bizonyítvány másodlat tartalma megegyezik a bizonyítványéval. (6) A vizsgáról – az 1. melléklet 1. függelékében meghatározott tartalommal – a vizsgabiztosnak vizsgázónként vizsgajegyzőkönyvet kell vezetnie. A vizsgázó a vizsga lezárását követően hiteles vizsgajegyzőkönyv másodlatot kap, melyet a munkáltató részére köteles átadni. (7) Ha a vizsgázó a vizsgán „nem megfelelt” minősítést kap, ismétlővizsgát tehet. (8) Ismétlővizsgát tehet a vizsgázó akkor is, ha a vizsgáját alapos ok nélkül megszakította vagy a vizsgabiztos a vizsgáját felfüggesztette. (9) A vizsgázó – munkáltatója egyetértésével – elhalaszthatja a vizsgáját. A vizsgahalasztás bejelentését a munkáltató küldi meg a vizsgaszervező részére. (10) A halasztott és ismétlővizsgát a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmények alapján lehet tenni az alapvizsgára vonatkozó általános szabályok alkalmazásával. 8. A vizsgabiztos 9. § (1) A közigazgatási alapvizsgán a rendfenntartás a vizsgabiztos feladata. Bármely rendzavarás, illetve szabályszegés tényét és a vizsgabiztos ezzel kapcsolatos intézkedését a vizsgajegyzőkönyvben kell rögzíteni. (2) Ha a vizsgázó a vizsgára vonatkozó szabályokat megszegi, a vizsgabiztos figyelmezteti. A figyelmeztetésnek a felfüggesztés jogkövetkezményeire is ki kell terjednie. Súlyos szabálytalanság esetén vagy ismételt figyelmeztetés után a vizsgabiztos a vizsgázó vizsgáját felfüggeszti, melynek tényét és körülményeit az (1) bekezdés szerint a vizsgajegyzőkönyvben rögzíti. Súlyos szabálytalanságnak minősül különösen a vizsgán nem megengedett segédeszköz igénybe vétele, valamint beszélgetés a többi vizsgázóval. A vizsga felfüggesztése esetében az alapvizsga érvénytelen. (3) A vizsgabiztosnak a felfüggesztéssel kapcsolatos döntésével szemben a vizsgázó 3 munkanapon belül panasszal élhet a vizsgaszervező vezetőjénél. A panasz benyújtásának a vizsga felfüggesztésére nincs halasztó hatálya. A vizsgaszervező vezetője a panaszról 15 naptári napon belül dönt. Ha a vizsgaszervező vezetője a panasznak helyt ad, akkor az ismétlővizsga díját nem kell megfizetni és a vizsgaszervező köteles új időpontot biztosítani. A vizsgaszervező vezetője által, a felfüggesztés ügyében hozott döntés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. (4) Vizsgabiztos a vizsgaszervező alkalmazásában álló, legalább középfokú végzettségű személy lehet. A vizsgabiztos nem működhet közre közeli hozzátartozójának [a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. § b) pont] a vizsgáztatásában, továbbá olyan esetekben, amelyekben tőle az elfogulatlan vizsgáztatás egyébként nem várható el. Az összeférhetetlenséget haladéktalanul jelenteni kell a vizsgaszervezőnek. 9. A fogyatékkal élő vizsgázókra vonatkozó speciális szabályok 10. § (1) E rendelet alkalmazásában fogyatékkal élő vizsgázó a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. § a) pontjában meghatározott személy. (2) A fogyatékkal élő vizsgázóra e rendelet szabályait az e szakaszban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (3) A fogyatékkal élő vizsgázó a fogyatékosság fajtájától és súlyosságától függően egyszerűsített vizsgát tesz. Az egyszerűsített vizsga letételének a lehetőségét a vizsgaszervezők kötelesek biztosítani. (4) A munkáltató a jelentkezés jóváhagyásakor köteles a vizsgaszervezőtől kérni az egyszerűsített vizsgát. (5) A fogyatékkal élő vizsgázó részére biztosítani kell a fogyatékosságához igazodó vizsgáztatást, továbbá segítséget kell nyújtani részére ahhoz, hogy teljesíteni tudja a kötelezettségeit. Az egyszerűsített vizsgán, amennyiben a fogyatékosság jellege ezt indokolja, biztosítani kell a vizsga szóbeli beszámolóval történő felváltását. A felváltás megadásáról a vizsgaszervező dönt és döntését írásban közli a munkáltatóval, aki a döntéséről tájékoztatja a fogyatékkal élő vizsgázót. A felváltás kizárólag annak alapjául szolgáló körülménnyel összefüggésben biztosítható, amelyet a fogyatékkal élő vizsgázó orvosi igazolással támaszt alá. A felváltás nem vezethet a bizonyítvány által tanúsított közigazgatási alapvizsga megszerzéséhez szükséges követelmények teljesítése alóli felmentéshez. (6) A vizsga szóbeli beszámolóval történő felváltása esetén az egyszerűsített vizsga keretében a vizsgabiztos az elektronikus rendszer által véletlenszerűen generált feladatsort, a vizsgaszervező vezetője által kijelölt két tanú jelenlétében felolvassa és a vizsgázó által válaszként megadott megoldást megjelöli. A két tanú a vizsgajegyzőkönyvet hitelesíti. (7) Az egyszerűsített vizsga eredménye megfelel az e rendeletben foglalt eljárásrend szerint tett alapvizsga eredményének. 10. Mentességek 11. § Nem kell közigazgatási alapvizsgát tennie annak, aki a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet 1. és 2. számú melléklete szerinti a) jogi és igazgatási képzési területhez tartozó szakon vagy e szakoknak megfeleltethető, korábban létesített szakokon felsőfokú végzettséget szerzett, vagy b) 2012. szeptember 1-jétől a nemzetvédelmi és katonai képzési területhez tartozó szakon olyan felsőfokú végzettséget szerzett, amely külön jogszabály alapján tartalmazza a közigazgatási alapvizsgának megfelelő képzési- és vizsgakövetelményeket. 11. A közigazgatási alapvizsga díja 12. § (1) A közigazgatási alapvizsga díja a mindenkori köztisztviselői illetményalappal megegyező összeg, melyet a munkáltatónak a vizsgaszervező Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára kell befizetnie. A közigazgatási alapvizsga díja magában foglalja a vizsgázónak a tananyagokhoz és egyéb oktatási segédanyagokhoz biztosított hozzáférést, valamint a felkészítő konzultáción és a vizsgán való részvételt. (2) A közigazgatási alapvizsga díjának 20%-a az informatikai rendszer fenntartásához és működtetéséhez, a tananyag fejlesztéséhez, hatályosításához, a minőségbiztosításhoz és az oktatók felkészítéséhez szükséges költségeket tartalmazza. (3) A vizsgaszervező a (2) bekezdésben meghatározott összeget a vizsgára jelentkezők számának alapul vételével minden év július 15-ig (I. félév) és január 15-ig (II. félév) átutalja az NKI-nak. (4) A közigazgatási alapvizsga díja a munkáltatót terheli. (5) A közigazgatási alapvizsga díját a munkáltató a vizsgára jelentkezők számának alapulvételével fizeti meg, a vizsgaszervező által kiállított számla alapján. (6) Az eredménytelen vizsga korlátlan számban megismételhető a Ktv. 25. § (3) bekezdésében, illetve a Ktv. 29. § (2) bekezdésében bekezdésben meghatározott időpontig. (7) Az ismétlővizsga díja a közigazgatási alapvizsga díjának 10%-a, amelyet a vizsgázó munkáltatója térít meg a vizsgaszervező számára. Az ismétlővizsga díját a munkáltató – döntésétől függően – átháríthatja a vizsgázóra. (8) A vizsga elhalasztása esetén halasztási díjat kell fizetni. A halasztás díja megegyezik a közigazgatási alapvizsga díjának 10 %-ával. A halasztási díj a munkáltatót terheli, aki – döntésétől függően – átháríthatja azt a vizsgázóra. (9) A (8) bekezdésben foglaltaktól eltérően a vizsgázó első alkalommal díjmentesen elhalaszthatja a vizsgát, feltéve, hogy a halasztásra a vizsgázó önhibáján kívüli okból kerül sor. Önhibáján kívüli oknak minősül különösen a vizsgázó betegsége miatti keresőképtelensége. 12. Adatvédelem és adatkezelés 13. § (1) Az NKI központilag működteti a Vizsgaportált, amelynek segítségével a vizsgaszervező számára biztosítja a közigazgatási alapvizsga szervezéséhez, lebonyolításához szükséges feltételeket. (2) A Vizsgaportálba a vizsgázó és a munkáltató regisztrál. A vizsgázó regisztrációja során rögzített személyes adatainak, valamint a munkáltató által rögzített adatoknak a jogszerű kezelését az NKI biztosítja. (3) A vizsga során egyedileg generált, a vizsgázó által kitöltött feladatlapokat a 17. §-ban meghatározott jogorvoslati határidő lejártáig (három hónap) őrzik a nyilvántartásban. (4) A közigazgatási alapvizsga nyilvántartás kizárólag a vizsgajegyzőkönyvekben foglalt adatokat tartalmazza. (5) A közigazgatási alapvizsga nyilvántartásban szereplő személyes adatok védelméért, az adatkezelés jogszerűségéért az NKI vezetője felelős. Az NKI vezetője adatvédelmi szabályzatban határozza meg az iratok, adatok kezelésének adatvédelmi, adatbiztonsági szabályait. (6) A (2) bekezdésben meghatározott személyes adatok kizárólag a közigazgatási alapvizsgáról készített vizsgajegyzőkönyv és vizsgabizonyítvány előállítására használhatóak fel. 13. Vizsgaidőpontok 14. § (1) Közigazgatási alapvizsga az év során bármikor szervezhető. A vizsgaidőpontokat a vizsgaszervező határozza meg. A vizsgaszervezőnek a költségvetési évre szóló továbbképzési és vizsgatervek, valamint a munkáltatói igények figyelembe vételével kell meghirdetnie a közigazgatási alapvizsgákat és a felkészítő konzultációkat. Közigazgatási alapvizsgát és felkészítő konzultációt általános munkarend szerinti munkanapra lehet csak szervezni. (2) A vizsgaszervező köteles közzétenni az egyes vizsgák kijelölt időpontjait a vizsgát megelőzően 60 naptári nappal. A vizsgaszervező köteles vizsgaidőpontot biztosítani a vizsgázó számára a vizsgázó által megjelölt első vizsgaidőpontra való jelentkezéstől számított 90 naptári napon belül. (3) A vizsgaszervező indokolt esetben módosíthatja az előzetesen közzétett időpontokat. Indokolt esetnek minősül különösen, ha a vizsga lebonyolításához szükséges feltételek biztosítása veszélybe kerül. A módosításról a vizsgaszervező köteles tájékoztatni a vizsgaidőpontra bejelentkezett vizsgázót és a vizsgázó munkáltatóját. (4) A vizsgaidőpont a vizsgázó kérelmére a 8. § (9) bekezdése, valamint a 12. § (8) és (9) bekezdése szerint módosítható. 14. Jelentkezés a vizsgára 15. § (1) A vizsgázó a közigazgatási alapvizsgára a Vizsgaportálon keresztül regisztrál és jelentkezik. Regisztrációjához és a vizsgára való jelentkezéséhez munkáltatójának előzetesen regisztrálnia szükséges a Vizsgaportálon. (2) A munkáltatónak a Vizsgaportálon való regisztrációja során ki kell kijelölnie a munkáltató képviseletében a közigazgatási alapvizsgával kapcsolatban nyilatkozattételre jogosult személyt vagy személyeket. A regisztrációs folyamat végén a rögzített adatok hitelesítése érdekében a munkáltató írásban tájékoztatja az NKI-t a regisztráció megtörténtéről. Az NKI az írásos tájékoztatás beérkezését követően 3 munkanapon belül aktiválja a munkáltatót a rendszerben. (3) A vizsgázó regisztrációja során a) rögzíti aa) családi és utónevét, születési családi és utónevét, ab) születési helyét és idejét, ac) anyja születési családi és utónevét, b) kiválasztja a munkáltató intézményét. (4) A vizsgázó az illetékes vizsgaszervező által meghirdetett vizsgaidőpontokra a Vizsgaportálon jelentkezik be. A vizsgajelentkezés során jeleznie kell a felkészítő konzultáción való részvétel szándékát. (5) A Vizsgaportál a munkáltatónak a vizsgázó jelentkezéséről a jelentkezését követően azonnal automatikus értesítést küld. Ezt követően a munkáltató fejezi be a vizsgázó jelentkezését a Vizsgaportálon a (6) bekezdésben foglaltakhoz való hozzájárulásával vagy hozzájárulása megtagadásával. (6) A munkáltató hozzájárulása szükséges a vizsgázó a) vizsgára történő jelentkezéséhez, valamint b) a felkészítő konzultáción való részvételéhez. (7) Ha a munkáltató a (6) bekezdés a) pontjában írt hozzájárulást megadja, ezzel azt is igazolja, hogy a vizsgázó a közigazgatási alapvizsga letételéhez szükséges törvényi feltételekkel rendelkezik. Ha a munkáltató a (6) bekezdés a) pontjában írt hozzájárulását nem adja meg, a vizsgázó jelentkezését érvénytelen jelentkezésnek kell tekinteni. (8) A Vizsgaportál a munkáltató által jóváhagyott jelentkezések befogadásáról, illetve a munkáltató által jóvá nem hagyott jelentkezésekről azonnal automatikus értesítést küld a vizsgázó, valamint a munkáltató részére. A jelentkezés befogadásáról küldött értesítés nem azonos a jelentkezés (13) bekezdés szerinti visszaigazolásával. (9) A meghirdetett vizsgaidőpontokra történő jelentkezés határideje a Vizsgaportálon meghirdetett vizsganap előtt 5 munkanappal zárul le (jelentkezési határidő). (10) A (9) bekezdésben foglaltaktól eltérően a vizsgaidőpontra történő bejelentkezés a jelentkezési határidő előtt lezárul abban az esetben, ha a vizsgára bejelentkezők száma eléri a vizsgacsoport maximális létszámát. (11) Amennyiben a vizsgaidőpontra a jelentkezési határidő lejártáig bejelentkezők száma eléri a vizsgacsoport minimális létszámát, de nem éri el a vizsgacsoport maximális létszámát, úgy a vizsgaszervező határidőn túli jelentkezéseket is elfogadhat. A határidőn túli jelentkezést legkésőbb a vizsgát megelőző munkanap 12 óráig (pótjelentkezési határidő) lehet tenni. (12) A végleges jelentkezési határidőt követően (pótjelentkezés lejárta után) már nem lehet jelentkezni a vizsgára. (13) A vizsgaszervezőnek a befogadott jelentkezéseket legkésőbb a jelentkezési határidő lejártát követő munkanapon elektronikus úton vissza kell igazolnia a vizsgázó, valamint a munkáltató részére. Pótjelentkezés esetén a visszaigazolást legkésőbb a vizsgát megelőző munkanapon kell megküldeni a vizsgázó és a munkáltató részére. (14) Egy vizsgacsoportba legalább 5 főt és legfeljebb 20 főt lehet beosztani. A vizsgaszervező dönti el, hogy ha a vizsgaidőpontra 5 főnél kevesebb vizsgázó jelentkezik, megtartja-e a vizsgát. (15) Indokolt esetben a vizsgaszervező – a vizsgázóval egyeztetve – átirányíthatja a vizsgázót egy másik vizsgaszervezőhöz a közigazgatási alapvizsga letétele érdekében. Indokolt esetnek minősül különösen, ha a közigazgatási alapvizsga letételére nyitva álló határidő lejár és a vizsgáztatásra illetékes vizsgaszervező nem szervez vizsgát e határidő lejártáig. 15. A közigazgatási alapvizsgára való felkészülés 16. § (1) A közigazgatási alapvizsgára való felkészülés önállóan történik, amelyhez – a vizsgázó választásától függően és munkáltatója hozzájárulásával – igénybe vehető felkészítő konzultáció. A vizsgázó a 15. § szerinti regisztrációt követően a Vizsgaportálon keresztül férhet hozzá az alapvizsga tananyagához. (2) Ha a munkáltató a 15. § (6) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint hozzájárult a felkészítő konzultáción való részvételhez, a felkészítő konzultáció időtartamára köteles mentesíteni a vizsgázót a munkavégzés alól, aki erre az időre illetményére jogosult. (3) Felkészítő konzultációt kizárólag a vizsgaszervezők szervezhetnek az NKI által kifejlesztett országosan egységes oktatási program alapján. (4) A felkészítő konzultációkon oktatásra jogosultak körét – a fővárosi és megyei kormányhivatalok javaslataira figyelemmel – az NKI vezetője határozza meg. (5) Abban az esetben, ha a vizsgázó nem veszi igénybe a felkészítő konzultációt, a munkáltató a felkészítő konzultáció időtartamával megegyező időtartamban mentesíti a vizsgázót a munkavégzési kötelezettsége alól. A vizsgázót a közigazgatási alapvizsga időpontját megelőző, általa előzetesen bejelentett munkanapokon kell a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni. A vizsgázó a mentesítés idejére illetményére jogosult. 16. Jogorvoslat 17. § (1) A vizsgaszervező a vizsgázó kérésére a vizsga eredményének közzétételét követő három munkanapon belül lehetőséget biztosít a kitöltött és kijavított feladatsor megtekintésére. (2) A közigazgatási alapvizsga lebonyolítására vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozva a vizsgázó írásban panasszal élhet a vizsgaszervező vezetőjénél a panaszra okot adó esemény, vagy cselekmény bekövetkeztéről való tudomásszerzéstől számított 5 munkanapon belül. A panaszt 15 naptári napon belül kell elbírálni. A panaszra okot adó esemény vagy cselekmény bekövetkeztétől számított három hónapon túl a panasz nem nyújtható be. 17. A polgármesterre és az önkormányzati képviselőre vonatkozó szabályok 18. § (1) A polgármesterre és az önkormányzati képviselőre e rendelet szabályait az e szakaszban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A polgármester, illetve az önkormányzati képviselő önkéntes jelentkezés alapján, saját költségére tehet közigazgatási alapvizsgát – polgármesteri tisztségének, illetve önkormányzati képviselői megbízatása megszűnéséig – a munkahelye szerint illetékes vizsgaszervezőnél, ha felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, akkor legalább 1 év közigazgatási gyakorlat után, ha középfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, akkor legalább 2 év közigazgatási gyakorlat után. (3) A polgármester, illetve az önkormányzati képviselő jelentkezéséhez a munkáltatónak nem kell hozzájárulnia, de a vizsgára bocsátás feltételeinek meglétét a vizsgázónak igazolnia kell. (4) A (2) bekezdés alkalmazásában közigazgatási gyakorlat szempontjából a Ktv. 72. § (7) bekezdésében foglaltak irányadóak, illetve közigazgatási gyakorlatnak minősül a polgármesteri jogviszonyban, valamint az önkormányzati képviselői megbízatásban töltött idő is. III. FEJEZET AZ ÜGYKEZELŐI ALAPVIZSGA 18. Vizsgakövetelmények 19. § (1) Az ügykezelői alapvizsga a) általános közigazgatási, b) ügykezelési, c) titkos ügykezelési, d) titokvédelmi, valamint c) ügyvitel-technikai kérdésekre terjed ki. (2) A vizsgázónak a gyakorlati és szóbeli részvizsgán a vizsga időpontjában közzétett vizsgakövetelmények által meghatározott tárgykörökben kell számot adnia tudásáról. 19. A vizsga, a vizsgáztatás rendje, a vizsga minősítése, halasztott vizsga, javítóvizsga, ismétlővizsga 20. § (1) Az ügykezelői alapvizsga gyakorlati (írásbeli) és szóbeli részből áll (részvizsga). Az ügykezelői alapvizsgát a vizsgaszabályzatban meghatározottak betartásával kell teljesíteni. (2) A vizsgázó háromtagú vizsgáztató bizottság előtt tesz ügykezelői alapvizsgát. (3) A gyakorlati írásbeli és a szóbeli részvizsgát úgy kell megszervezni, hogy az egy munkanapon belül teljesíthető legyen olyan módon, hogy a vizsgázó a gyakorlati részvizsgát követően – annak eredményessége esetén – kezdheti meg a szóbeli részvizsgát. (4) Amennyiben a vizsgázó 2010. április 1-jét követően titkos ügykezelői vizsgát tett és az arról szóló bizonyítvány másolatát a jelentkezési laphoz csatolta, a gyakorlati és a szóbeli részvizsgán mentesül a titkos ügykezelési és a titokvédelmi témakörből történő számonkérés alól. (5) A vizsgáztató bizottság a gyakorlati és szóbeli részvizsgát egy-egy érdemjeggyel – jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) – értékeli és a minősítést a két osztályzat számtani átlaga adja meg. (6) Ha a vizsgázó a vizsgán az egyik részvizsgából elégtelen osztályzatot kap, vizsgája eredménytelennek minősül és ezért ismétlővizsgát tehet. Ismétlővizsga esetén mind a gyakorlati mind pedig a szóbeli részvizsgát meg kell ismételnie a vizsgázónak. (7) Ismétlővizsgát tehet a vizsgázó akkor is, ha a vizsgáját alapos ok nélkül megszakította, vagy a vizsgáztató bizottság a vizsgáját felfüggesztette. (8) Az ügykezelő – munkáltatója egyetértésével – elhalaszthatja a vizsgáját. A vizsgahalasztás bejelentését a munkáltató küldi meg a vizsgaszervező részére. (9) Amennyiben az ügykezelő vizsgája eredményes, de a minősítésen javítani kíván – munkáltatója hozzájárulásával – javítóvizsgát tehet. A javítóvizsgára való jelentkezésre a 24. § szabályai megfelelően alkalmazandóak. (10) Az ismétlő-, a javító- és a halasztott vizsgát a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmények alapján lehet tenni az alapvizsgára vonatkozó általános szabályok alkalmazásával. 20. A vizsgáztató bizottság és a vizsgabiztos 21. § (1) A vizsgáztató bizottság a vizsgaszervezőnél működik. (2) A vizsgáztató bizottság elnökét és tagjait, valamint egy póttagot – a vizsgaszervező javaslatára – az OKV titkára kéri fel az OKV tagjai közül. A felkéréseket a vizsgaszervező küldi meg a vizsgáztató bizottság részére. (3) A vizsgaszervező a vizsgáztató bizottság elnökének és tagjainak felkérésére vonatkozó javaslatát legkésőbb a vizsga időpontját megelőző 15 munkanapig megküldi az OKV titkárának. A vizsgaszervező egy póttagot javasol. A vizsgáztató bizottság tagjának vagy elnökének akadályoztatása esetén az OKV titkára által jóváhagyott póttag vesz részt a vizsgáztatáson. (4) A vizsgáztató bizottság felkérésének előkészítésével, működésével, a vizsgák és szakmai konzultációk szervezésével, lebonyolításával, nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat a vizsgaszervező látja el. (5) A vizsgáztató bizottság elnöke és tagja nem lehet a) a vizsgázó közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], b) aki a vizsgázót foglalkoztató közigazgatási szervnél dolgozik, továbbá c) akitől egyébként az elfogulatlan vizsgáztatás nem várható el. Az összeférhetetlenséget haladéktalanul jelenteni kell az OKV titkárának. (6) Az ügykezelői alapvizsgán a rendfenntartás a vizsgaelnök feladata. Bármely rendzavarás, illetve szabályszegés tényét és a vizsgaelnök vagy a vizsgáztató bizottság ezzel kapcsolatos intézkedését a vizsgajegyzőkönyvben kell rögzíteni. (7) Ha a vizsgázó a vizsgára vonatkozó szabályokat megszegi, a vizsgaelnök figyelmezteti. A figyelmeztetésnek a vizsga felfüggesztésének a jogkövetkezményére is ki kell terjednie. Súlyos szabálytalanság esetén vagy ismételt figyelmeztetés után a vizsgáztató bizottság a vizsgázó vizsgáját felfüggeszti, melynek tényét és körülményeit a (6) bekezdés szerint a vizsgajegyzőkönyvben rögzíti. Súlyos szabálytalanságnak minősül különösen a vizsgán nem megengedett segédeszköz igénybe vétele, valamint beszélgetés a többi vizsgázóval. A vizsga felfüggesztése esetében az alapvizsga érvénytelen. (8) A vizsgáztató bizottságnak a vizsga felfüggesztésével kapcsolatos döntésével szemben a vizsgázó 3 munkanapon belül panasszal élhet a vizsgaszervező vezetőjénél. A panasz benyújtásának a vizsga felfüggesztésére nincs halasztó hatálya. A vizsgaszervező vezetője a panaszról 15 naptári napon belül dönt. Ha a vizsgaszervező vezetője a panasznak helyt ad, akkor az ismétlővizsga díját nem kell megfizetni, és a vizsgaszervező köteles új időpontot biztosítani. A vizsgaszervező vezetője által, a vizsga felfüggesztése ügyében hozott döntés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. (9) A vizsgáról – a 2. melléklet 2. függelékében meghatározott tartalommal – a vizsgabiztosnak vizsgázónként vizsgajegyzőkönyvet kell vezetnie. A vizsgázó a vizsga lezárását követően hiteles vizsgajegyzőkönyv másodlatot kap, melyet a munkáltató részére köteles átadni. (10) A vizsgabiztos a vizsgaszervező alkalmazásában álló, legalább középfokú végzettségű személy lehet. A vizsgabiztos nem működhet közre közeli hozzátartozójának [Ptk. 685. § b) pont] a vizsgáztatásában, továbbá olyan esetekben, amelyekben tőle az elfogulatlan vizsgáztatás egyébként nem várható el. Az összeférhetetlenséget haladéktalanul jelenteni kell a vizsgaszervezőnek. (11) A vizsgáztató bizottság az eredményes vizsgáról vizsgabizonyítványt állít ki. Az elveszett vagy megsemmisült bizonyítvány pótlására – a vizsgajegyzőkönyv alapján – a vizsgaszervező hiteles bizonyítvány másodlatot állít ki. A hiteles bizonyítvány másodlat tartalma megegyezik a bizonyítványéval. 21. Az ügykezelői alapvizsga díja 22. § (1) Az ügykezelői alapvizsga díja a mindenkori köztisztviselői illetményalap 70%-a, amelyet a munkáltatónak a vizsgára jelentkezők számának alapulvételével a vizsgaszervező Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára kell befizetnie, a vizsgaszervező által kiállított számla alapján. Az ügykezelői alapvizsga díja magában foglalja a vizsgázónak a tananyagokhoz és egyéb oktatási segédanyagokhoz biztosított hozzáférést, valamint a felkészítő tanfolyamon és a vizsgán való részvételt. (2) Az ügykezelői alapvizsga díja a munkáltatót terheli. (3) Az ügykezelői alapvizsga díjának 12,5%-a a tananyag fejlesztéséhez, minőségbiztosításához szükséges költségeket tartalmazza. (4) A vizsgaszervező a (3) bekezdésben meghatározott összeget a vizsgára jelentkezők számának alapulvételével minden év július 15-ig (I. félév) és január 15-ig (II. félév) átutalja az NKI-nak. (5) A vizsga elhalasztása esetén halasztási díjat kell fizetni. A halasztás díja megegyezik a köztisztviselői illetményalap 10 %-ával. A halasztási díj a munkáltatót terheli, aki – döntésétől függően – átháríthatja azt a vizsgázóra. (6) A (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően az ügykezelő első alkalommal díjmentesen elhalaszthatja a vizsgát, feltéve, hogy a halasztásra az ügykezelő önhibáján kívüli okból kerül sor. Önhibáján kívüli oknak minősül különösen a vizsgázó betegsége miatti keresőképtelensége. (7) Az eredménytelen vizsga korlátlan számban megismételhető a Ktv. 68. § (1) bekezdésben meghatározott időpontig. Az ismétlővizsga, valamint a javítóvizsga díja a köztisztviselői illetményalap 10%-a, melyet a munkáltató térít meg a vizsgaszervező számára. A javítóvizsga és az ismétlővizsga díját a munkáltató – döntésétől függően – átháríthatja az ügykezelőre. (8) Az (5)–(7) bekezdések esetén a vizsgaszervező dönt – a vizsgázó kérését figyelembe véve – az újabb vizsgaidőpontról. 22. Vizsgaidőszakok 23. § A vizsgákat minden év február, május, szeptember, november hónapokban lehet megszervezni. A vizsgaidőszakon belül a felkészítő tanfolyam és a vizsga időpontjait a vizsgázók számának figyelembevételével a vizsgaszervező állapítja meg. Ügykezelői alapvizsgát és felkészítő tanfolyamot általános munkarend szerinti munkanapra lehet csak szervezni. 23. Jelentkezés a vizsgára 24. § (1) A vizsgázó a 2. melléklet 1. függeléke szerinti jelentkezési lapot állít ki, amelyet a munkáltató legalább 60 naptári nappal a választott vizsgaidőszakot megelőzően megküld a vizsgaszervező részére. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott határidőtől különösen indokolt esetben a vizsgaszervező eltekinthet. (3) Az elkésett jelentkezést a soron következő vizsgaidőszakra leadott jelentkezésnek kell tekinteni. (4) A vizsgaszervező a jelentkezést nyilvántartásba veszi, tájékoztatja a vizsgázót – legalább 30 naptári nappal korábban – a vizsga időpontjáról, valamint helyéről. (5) A vizsgára történő jelentkezés kizárólag a munkáltató hozzájárulásával történhet. A munkáltató hozzájárulásával azt is igazolja, hogy a vizsgázó az ügykezelői alapvizsga letételéhez szükséges törvényi feltételekkel rendelkezik. (6) Indokolt esetben a vizsgaszervező – a vizsgázóval egyeztetve – átirányíthatja a vizsgázót egy másik vizsgaszervezőhöz az ügykezelői alapvizsga letétele érdekében. Indokolt esetnek minősül különösen, ha az ügykezelői alapvizsga letételére nyitva álló határidő lejár és a vizsgáztatásra illetékes vizsgaszervező nem szervez vizsgát e határidő lejártáig. 24. Egyéb szabályok 25. § A közigazgatási alapvizsga tekintetében a fogyatékkal élő vizsgázókra vonatkozó speciális szabályok (10. §) megfelelően alkalmazandóak az ügykezelői alapvizsga tekintetében is azzal az eltéréssel, hogy a vizsgajegyzőkönyvet a vizsgabizottság tagjai hitelesítik. 26. § A közigazgatási alapvizsga tekintetében a közigazgatási alapvizsgára való felkészülés szabályait (16. §) megfelelően alkalmazandóak az ügykezelői alapvizsgára való felkészülés tekintetében is, azzal, hogy a vizsgázók az NKI honlapján férnek hozzá a tananyagokhoz. 27. § A közigazgatási alapvizsga tekintetében a jogorvoslatra vonatkozó szabályok (17. §) megfelelően alkalmazandóak az ügykezelői alapvizsga tekintetében is. IV. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 28. § (1) Ez a rendelet 2011. szeptember 1-jén lép hatályba. (2) Hatályát veszti a közigazgatási és ügykezelői alapvizsgáról szóló 51/1993. (III. 31.) Korm. rendelet. (3) Az Országos Közigazgatási Vizsgabizottságról szóló 153/2010. (V. 4.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés a) pontjában az „a közigazgatási, illetve” szövegrész helyébe az „az” szöveg lép. (4) A közigazgatási alapvizsgához kapcsolódó felkészítő konzultáción részt vevő konzulensek, valamint az ügykezelői alapvizsgához kapcsolódó felkészítő tanfolyamon részt vevő konzulensek díjazását az NKI által kiadott, a 3. § (2) és (3) bekezdése szerinti országosan egységes oktatási program határozza meg a közigazgatási továbbképzés 2008. évi ajánlott díjairól szóló 1/2008. (MK 62.) MeHVM irányelvben foglaltak alapján. (5) 2011. december 31-ig a vizsgázó az 1. melléklet 3. függelékében szereplő jelentkezési lap kitöltésével postai úton is jelentkezhet közigazgatási alapvizsgára. (6) Az (5) bekezdés szerinti jelentkezés esetén a jelentkezési lapot legkésőbb a vizsga időpontja előtt 20 naptári nappal kell megküldeni a vizsgaszervezőnek. (7) Az (5) bekezdés szerinti jelentkezés esetén a vizsgaszervezőnek a befogadott jelentkezéseket legkésőbb a vizsga időpontja előtt 10 naptári nappal elektronikus úton vissza kell igazolnia a vizsgázónak és a munkáltatónak. (8) Az (5) bekezdés szerinti jelentkezés esetén a vizsgaszervező végzi el a 15. §-ban foglaltak szerint a vizsgázó regisztrációját és jelentkezését, valamint a munkáltató regisztrációját. Ennek megtörténtéről a vizsgaszervező a vizsgázó és a munkáltató részére elektronikus értesítést küld. (9) Az (5)–(8) bekezdés, valamint az 1. melléklet 3. függeléke 2012. január 1-jén hatályát veszti. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök