174/
- (VIII. 31.) Korm. rendelete a közigazgatási és az ügykezelői alapvizsgáról. A Kormány a köztisztviselők jogállásáról szóló
- évi XXIII. törvény
- §
(1)bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. §
(1)bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A KÖZIGAZGATÁSI, VALAMINT AZ ÜGYKEZELŐI ALAPVIZSGÁRA VONATKOZÓAN 1. §
(1)A közigazgatási alapvizsgára, illetve az ügykezelői alapvizsgára kötelezett köztisztviselő, ügykezelő, valamint a
(4)–
(6)bekezdésben meghatározott személyek (a továbbiakban: vizsgázók) az e rendeletben foglalt szabályok szerint tesznek közigazgatási alapvizsgát, illetve ügykezelői alapvizsgát.
(2)A közigazgatási szerv (a továbbiakban: munkáltató) a vizsgázóval egyetértésben határozza meg, hogy a vizsgázónak a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 25. §
(3)bekezdésében és 29. §
(2)bekezdésében, illetve a 68. §
(1)bekezdésében meghatározott határidőn belül mikor kell a közigazgatási, illetve az ügykezelői alapvizsgát letennie.
(3)A központi közigazgatási, valamint a Ktv. 1. §
(2)bekezdése szerinti szerveknél alkalmazott vizsgázó a Nemzeti Közigazgatási Intézetnél (a továbbiakban: NKI), egyéb esetben a munkáltató székhelye, illetve működési területe szerint illetékes fővárosi vagy megyei kormányhivatalnál tesz vizsgát.
(4)A foglalkoztatási jogviszonyban álló főpolgármester, főpolgármester-helyettes, megyei közgyűlés elnöke és helyettese, a polgármester és alpolgármester (a továbbiakban együtt: polgármester), valamint a helyi önkormányzati képviselő és a kisebbségi helyi önkormányzati képviselő (a továbbiakban együtt: önkormányzati képviselő) e rendelet 18. §-ában foglalt feltételek megléte esetén tehet közigazgatási alapvizsgát.
(5)A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény hatálya alá tartozó hivatásos állományú katonai jogviszonyban állók az e rendeletben foglalt szabályok szerint az NKI-nál tehetnek közigazgatási alapvizsgát, illetve ügykezelői alapvizsgát.
(6)A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény XXI. fejezete alá tartozó szervezetek hivatásos állományú tagjai az e rendeletben foglalt szabályok szerint az NKI-nál tehetnek közigazgatási alapvizsgát, illetve ügykezelői alapvizsgát azzal, hogy a fegyveres szerv és az NKI megállapodást köt az érintettek adatainak védelméről, így különösen arról, hogy melyek azok az adatok, amelyek nem kerülnek az NKI-nak az e rendeletben meghatározott adatkezelésébe és ezért nem kerülnek az országos közigazgatási alapvizsga nyilvántartásba (a továbbiakban: közigazgatási alapvizsga nyilvántartás) sem.
(7)A vizsgakötelezettséget és teljesítésének határidejét a kinevezési okmányon fel kell tüntetni.
(8)A közigazgatási alapvizsga vizsgaszabályzatát az 1. melléklet, az ügykezelői alapvizsga vizsgaszabályzatát a 2. melléklet tartalmazza. 1. Az alapvizsga rendszerének felügyelete 2. § A közigazgatási, valamint az ügykezelői alapvizsga rendszer felügyeletét a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter látja el. E jogkörében eljárva különösen:
- a)ellenőrzi a vizsgaszervezők működését, a vizsgaszervezők által a vizsga lebonyolításához biztosított feltételeket, a vizsgáztatás színvonalát,
- b)ellenőrzi a vizsgáztatás lebonyolítását,
- c)vizsgálja a vizsgarendszer működésével kapcsolatos szakmai-módszertani, fejlesztési, koordinációs feladatok ellátását, valamint
- d)a kormányzati személyzetpolitikáért való összhang megteremtéséért való felelőssége körében hivatalos adatszolgáltatást kérhet a közigazgatási alapvizsga nyilvántartásból. 2. A Nemzeti Közigazgatási Intézet alapvizsgához kapcsolódó feladatai 3. §
(1)A közigazgatási, valamint az ügykezelői alapvizsga működtetésével kapcsolatos módszertani, minőségbiztosítási feladatokat az NKI látja el.
(2)Az NKI-nak a közigazgatási alapvizsgához kapcsolódó feladatai különösen:
- a)kifejleszti, valamint szükség szerint – különösen amennyiben a jogszabályi változások indokolják – aktualizálja a közigazgatási alapvizsga követelményrendszerét, országosan egységes oktatási programját, díjkalkulációját, tananyagát és a követelményrendszeren alapuló írásbeli vizsgakérdéseit;
- b)kifejleszti a vizsgára felkészítő konzultáción való közreműködéshez előírt oktatói felkészítő programot;
- c)az 5. §
(1)bekezdésében meghatározott vizsgaszervezők számára szakmai módszertani útmutatókat bocsát ki a vizsgák szervezéséhez, a vizsgakövetelmények egységes érvényesítéséhez, továbbá a felkészítő program megvalósítására vonatkozóan;
- d)szakmai-módszertani értekezletet szervez a vizsgaszervezők részére;
- e)kifejleszti és működteti a Közigazgatási Továbbképzési és Vizsgaportált (a továbbiakban: Vizsgaportál), amellyel segíti:
- ea)a közigazgatási alapvizsgára való jelentkezést,
- eb)a közigazgatási alapvizsgára történő egyéni felkészülést,
- ec)a közigazgatási alapvizsga nyilvántartás vezetését;
- f)elvégzi a közigazgatási alapvizsgára vonatkozó statisztikai adatokkal kapcsolatos adatgyűjtési, feldolgozási feladatokat;
- g)kidolgozza és működteti a minőségirányítási rendszert;
- h)tárgyévet követő év március 31-ig összefoglaló-értékelő beszámolót készít a közigazgatási alapvizsgák tapasztalatairól;
- i)vezeti a közigazgatási alapvizsga nyilvántartását.
(3)Az NKI-nak az ügykezelői alapvizsgához kapcsolódó feladata különösen az ügykezelői alapvizsga követelményrendszerének, országosan egységes oktatási programjának, tananyagának, díjkalkulációjának, valamint a követelményrendszerén alapuló vizsgatételeinek a kifejlesztése és szükség szerinti – különösen a jogszabályi változásokra figyelemmel történő – aktualizálása. 3. Az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság alapvizsgához kapcsolódó feladatai 4. §
(1)Az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság (a továbbiakban: OKV) biztosítja a köztisztviselői vizsgarendszer egységes működését.
(2)Az OKV Elnökségének a közigazgatási alapvizsgához kapcsolódó feladata különösen a közigazgatási alapvizsga követelményrendszerének, tananyagának, valamint – a tananyag hatályosítása esetén – az írásbeli vizsgakérdéseinek jóváhagyása.
(3)Az OKV Elnökségének az ügykezelői alapvizsgához kapcsolódó feladata különösen – az Ügykezelői Alapvizsga Szakbizottság bevonásával – az ügykezelői alapvizsga követelményrendszerének, tananyagának, valamint – a tananyag hatályosítása esetén – vizsgatételeinek a jóváhagyása. 4. A vizsgaszervező 5. §
(1)Közigazgatási alapvizsgát, valamint ügykezelői alapvizsgát az NKI, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal szervez (a továbbiakban együtt: vizsgaszervező).
(2)A közigazgatási alapvizsga, valamint az ügykezelői alapvizsga szervezésével, lebonyolításával és a nyilvántartással kapcsolatos feladatokat a vizsgaszervező látja el. E feladatai keretében a vizsgaszervező különösen a következőket látja el:
- a)meghirdeti az alapvizsgák vizsgaidőpontjait;
- b)fogadja a vizsgákra történő jelentkezéseket;
- c)felkészítő konzultációkat szervez;
- d)biztosítja a vizsgák lebonyolításához szükséges technikai feltételeket;
- e)megteremti a vizsgákhoz szükséges ellenőrzött körülményeket;
- f)a vizsgákról jegyzőkönyvet vezet;
- g)az eredményesen vizsgázók számára kiállítja a vizsgabizonyítványt;
- h)a vizsgákról statisztikai célú összesítést készít.
(3)A fővárosi, valamint a megyei kormányhivatal, mint adatfeldolgozó közreműködik az NKI által vezetett közigazgatási alapvizsga nyilvántartással összefüggő helyi feladatok ellátásában.
(4)A vizsgaszervező vezetője felelős a közigazgatási alapvizsga, valamint az ügykezelői alapvizsga jogszabályokban, szabályzatokban foglaltak szerinti lebonyolításáért. 5. Közzététel 6. §
(1)A Hivatalos Értesítőben közzé kell tenni
- a)a közigazgatási alapvizsga követelményrendszerét, valamint
- b)az ügykezelői alapvizsga követelményrendszerét és vizsgatételeit.
(2)A Vizsgaportálon közzé kell tenni a közigazgatási alapvizsga tananyagát.
(3)Az NKI holnapján közzé kell tenni az ügykezelői alapvizsga tananyagát. II. FEJEZET A KÖZIGAZGATÁSI ALAPVIZSGA 6. Vizsgakövetelmények 7. §
(1)A közigazgatási alapvizsga tárgykörei:
- a)jogi alapismeretek,
- b)közigazgatási alapismeretek,
- c)európai uniós alapismeretek,
- d)gazdálkodási és pénzügyi alapismeretek,
- e)információbiztonsági és adatvédelmi alapismeretek, valamint
- f)szervezeti igazgatás.
(2)A vizsgázónak a közigazgatási alapvizsga időpontjában közzétett vizsgakövetelmények által meghatározott tárgykörökben kell számot adnia tudásáról. 7. A vizsga, a vizsgáztatás rendje, értékelése, halasztott vizsga, ismétlővizsga 8. §
(1)A közigazgatási alapvizsga írásbeli vizsgából áll, melynek során a vizsgázónak egy, a számítógép által véletlenszerűen generált feladatsort kell megoldania. A közigazgatási alapvizsgát a vizsgaszabályzatban meghatározottak betartásával kell teljesíteni.
(2)A feladatsor megoldása ellenőrzött körülmények között, számítógépen történik.
(3)A feladatsor megoldására negyvenöt perc áll a vizsgázó rendelkezésre. A vizsga akkor eredményes, ha azon a vizsgázó a megszerezhető maximális 50 pontból legalább 26 pontot szerzett.
(4)Eredményes vizsga esetén a vizsgázó számára – a vizsgajegyzőkönyv alapján – „megfelelt” minősítésű vizsgabizonyítványt kell kiállítani és a vizsgát követően 15 munkanapon belül – a munkáltató számára való kézbesítéssel – kell megküldeni a vizsgázó részére. A vizsgabizonyítványt a vizsgaszervező vezetője írja alá és a vizsgaszervező pecsétjével hitelesíti.
(5)Az elveszett vagy megsemmisült bizonyítvány pótlására – a vizsgajegyzőkönyv alapján – a vizsgaszervező hiteles bizonyítvány másodlatot állít ki. A hiteles bizonyítvány másodlat tartalma megegyezik a bizonyítványéval.
(6)A vizsgáról – az
- melléklet
- függelékében meghatározott tartalommal – a vizsgabiztosnak vizsgázónként vizsgajegyzőkönyvet kell vezetnie. A vizsgázó a vizsga lezárását követően hiteles vizsgajegyzőkönyv másodlatot kap, melyet a munkáltató részére köteles átadni.
(7)Ha a vizsgázó a vizsgán „nem megfelelt” minősítést kap, ismétlővizsgát tehet.
(8)Ismétlővizsgát tehet a vizsgázó akkor is, ha a vizsgáját alapos ok nélkül megszakította vagy a vizsgabiztos a vizsgáját felfüggesztette.
(9)A vizsgázó – munkáltatója egyetértésével – elhalaszthatja a vizsgáját. A vizsgahalasztás bejelentését a munkáltató küldi meg a vizsgaszervező részére.
(10)A halasztott és ismétlővizsgát a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmények alapján lehet tenni az alapvizsgára vonatkozó általános szabályok alkalmazásával. 8. A vizsgabiztos 9. §
(1)A közigazgatási alapvizsgán a rendfenntartás a vizsgabiztos feladata. Bármely rendzavarás, illetve szabályszegés tényét és a vizsgabiztos ezzel kapcsolatos intézkedését a vizsgajegyzőkönyvben kell rögzíteni.
(2)Ha a vizsgázó a vizsgára vonatkozó szabályokat megszegi, a vizsgabiztos figyelmezteti. A figyelmeztetésnek a felfüggesztés jogkövetkezményeire is ki kell terjednie. Súlyos szabálytalanság esetén vagy ismételt figyelmeztetés után a vizsgabiztos a vizsgázó vizsgáját felfüggeszti, melynek tényét és körülményeit az
(1)bekezdés szerint a vizsgajegyzőkönyvben rögzíti. Súlyos szabálytalanságnak minősül különösen a vizsgán nem megengedett segédeszköz igénybe vétele, valamint beszélgetés a többi vizsgázóval. A vizsga felfüggesztése esetében az alapvizsga érvénytelen.
(3)A vizsgabiztosnak a felfüggesztéssel kapcsolatos döntésével szemben a vizsgázó 3 munkanapon belül panasszal élhet a vizsgaszervező vezetőjénél. A panasz benyújtásának a vizsga felfüggesztésére nincs halasztó hatálya. A vizsgaszervező vezetője a panaszról 15 naptári napon belül dönt. Ha a vizsgaszervező vezetője a panasznak helyt ad, akkor az ismétlővizsga díját nem kell megfizetni és a vizsgaszervező köteles új időpontot biztosítani. A vizsgaszervező vezetője által, a felfüggesztés ügyében hozott döntés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
(4)Vizsgabiztos a vizsgaszervező alkalmazásában álló, legalább középfokú végzettségű személy lehet. A vizsgabiztos nem működhet közre közeli hozzátartozójának [a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.)
- § b) pont] a vizsgáztatásában, továbbá olyan esetekben, amelyekben tőle az elfogulatlan vizsgáztatás egyébként nem várható el. Az összeférhetetlenséget haladéktalanul jelenteni kell a vizsgaszervezőnek.
- A fogyatékkal élő vizsgázókra vonatkozó speciális szabályok
- §
(1)E rendelet alkalmazásában fogyatékkal élő vizsgázó a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. § a) pontjában meghatározott személy.
(2)A fogyatékkal élő vizsgázóra e rendelet szabályait az e szakaszban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3)A fogyatékkal élő vizsgázó a fogyatékosság fajtájától és súlyosságától függően egyszerűsített vizsgát tesz. Az egyszerűsített vizsga letételének a lehetőségét a vizsgaszervezők kötelesek biztosítani.
(4)A munkáltató a jelentkezés jóváhagyásakor köteles a vizsgaszervezőtől kérni az egyszerűsített vizsgát.
(5)A fogyatékkal élő vizsgázó részére biztosítani kell a fogyatékosságához igazodó vizsgáztatást, továbbá segítséget kell nyújtani részére ahhoz, hogy teljesíteni tudja a kötelezettségeit. Az egyszerűsített vizsgán, amennyiben a fogyatékosság jellege ezt indokolja, biztosítani kell a vizsga szóbeli beszámolóval történő felváltását. A felváltás megadásáról a vizsgaszervező dönt és döntését írásban közli a munkáltatóval, aki a döntéséről tájékoztatja a fogyatékkal élő vizsgázót. A felváltás kizárólag annak alapjául szolgáló körülménnyel összefüggésben biztosítható, amelyet a fogyatékkal élő vizsgázó orvosi igazolással támaszt alá. A felváltás nem vezethet a bizonyítvány által tanúsított közigazgatási alapvizsga megszerzéséhez szükséges követelmények teljesítése alóli felmentéshez.
(6)A vizsga szóbeli beszámolóval történő felváltása esetén az egyszerűsített vizsga keretében a vizsgabiztos az elektronikus rendszer által véletlenszerűen generált feladatsort, a vizsgaszervező vezetője által kijelölt két tanú jelenlétében felolvassa és a vizsgázó által válaszként megadott megoldást megjelöli. A két tanú a vizsgajegyzőkönyvet hitelesíti.
(7)Az egyszerűsített vizsga eredménye megfelel az e rendeletben foglalt eljárásrend szerint tett alapvizsga eredményének. 10. Mentességek 11. § Nem kell közigazgatási alapvizsgát tennie annak, aki a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet 1. és 2. számú melléklete szerinti
- a)jogi és igazgatási képzési területhez tartozó szakon vagy e szakoknak megfeleltethető, korábban létesített szakokon felsőfokú végzettséget szerzett, vagy
- b)2012. szeptember 1-jétől a nemzetvédelmi és katonai képzési területhez tartozó szakon olyan felsőfokú végzettséget szerzett, amely külön jogszabály alapján tartalmazza a közigazgatási alapvizsgának megfelelő képzési- és vizsgakövetelményeket. 11. A közigazgatási alapvizsga díja 12. §
(1)A közigazgatási alapvizsga díja a mindenkori köztisztviselői illetményalappal megegyező összeg, melyet a munkáltatónak a vizsgaszervező Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára kell befizetnie. A közigazgatási alapvizsga díja magában foglalja a vizsgázónak a tananyagokhoz és egyéb oktatási segédanyagokhoz biztosított hozzáférést, valamint a felkészítő konzultáción és a vizsgán való részvételt.
(2)A közigazgatási alapvizsga díjának 20%-a az informatikai rendszer fenntartásához és működtetéséhez, a tananyag fejlesztéséhez, hatályosításához, a minőségbiztosításhoz és az oktatók felkészítéséhez szükséges költségeket tartalmazza.
(3)A vizsgaszervező a
(2)bekezdésben meghatározott összeget a vizsgára jelentkezők számának alapul vételével minden év július 15-ig (I. félév) és január 15-ig (II. félév) átutalja az NKI-nak.
(4)A közigazgatási alapvizsga díja a munkáltatót terheli.
(5)A közigazgatási alapvizsga díját a munkáltató a vizsgára jelentkezők számának alapulvételével fizeti meg, a vizsgaszervező által kiállított számla alapján.
(6)Az eredménytelen vizsga korlátlan számban megismételhető a Ktv. 25. §
(3)bekezdésében, illetve a Ktv. 29. §
(2)bekezdésében bekezdésben meghatározott időpontig.
(7)Az ismétlővizsga díja a közigazgatási alapvizsga díjának 10%-a, amelyet a vizsgázó munkáltatója térít meg a vizsgaszervező számára. Az ismétlővizsga díját a munkáltató – döntésétől függően – átháríthatja a vizsgázóra.
(8)A vizsga elhalasztása esetén halasztási díjat kell fizetni. A halasztás díja megegyezik a közigazgatási alapvizsga díjának 10 %-ával. A halasztási díj a munkáltatót terheli, aki – döntésétől függően – átháríthatja azt a vizsgázóra.
(9)A
(8)bekezdésben foglaltaktól eltérően a vizsgázó első alkalommal díjmentesen elhalaszthatja a vizsgát, feltéve, hogy a halasztásra a vizsgázó önhibáján kívüli okból kerül sor. Önhibáján kívüli oknak minősül különösen a vizsgázó betegsége miatti keresőképtelensége. 12. Adatvédelem és adatkezelés 13. §
(1)Az NKI központilag működteti a Vizsgaportált, amelynek segítségével a vizsgaszervező számára biztosítja a közigazgatási alapvizsga szervezéséhez, lebonyolításához szükséges feltételeket.
(2)A Vizsgaportálba a vizsgázó és a munkáltató regisztrál. A vizsgázó regisztrációja során rögzített személyes adatainak, valamint a munkáltató által rögzített adatoknak a jogszerű kezelését az NKI biztosítja.
(3)A vizsga során egyedileg generált, a vizsgázó által kitöltött feladatlapokat a 17. §-ban meghatározott jogorvoslati határidő lejártáig (három hónap) őrzik a nyilvántartásban.
(4)A közigazgatási alapvizsga nyilvántartás kizárólag a vizsgajegyzőkönyvekben foglalt adatokat tartalmazza.
(5)A közigazgatási alapvizsga nyilvántartásban szereplő személyes adatok védelméért, az adatkezelés jogszerűségéért az NKI vezetője felelős. Az NKI vezetője adatvédelmi szabályzatban határozza meg az iratok, adatok kezelésének adatvédelmi, adatbiztonsági szabályait.
(6)A
(2)bekezdésben meghatározott személyes adatok kizárólag a közigazgatási alapvizsgáról készített vizsgajegyzőkönyv és vizsgabizonyítvány előállítására használhatóak fel. 13. Vizsgaidőpontok 14. §
(1)Közigazgatási alapvizsga az év során bármikor szervezhető. A vizsgaidőpontokat a vizsgaszervező határozza meg. A vizsgaszervezőnek a költségvetési évre szóló továbbképzési és vizsgatervek, valamint a munkáltatói igények figyelembe vételével kell meghirdetnie a közigazgatási alapvizsgákat és a felkészítő konzultációkat. Közigazgatási alapvizsgát és felkészítő konzultációt általános munkarend szerinti munkanapra lehet csak szervezni.
(2)A vizsgaszervező köteles közzétenni az egyes vizsgák kijelölt időpontjait a vizsgát megelőzően 60 naptári nappal. A vizsgaszervező köteles vizsgaidőpontot biztosítani a vizsgázó számára a vizsgázó által megjelölt első vizsgaidőpontra való jelentkezéstől számított 90 naptári napon belül.
(3)A vizsgaszervező indokolt esetben módosíthatja az előzetesen közzétett időpontokat. Indokolt esetnek minősül különösen, ha a vizsga lebonyolításához szükséges feltételek biztosítása veszélybe kerül. A módosításról a vizsgaszervező köteles tájékoztatni a vizsgaidőpontra bejelentkezett vizsgázót és a vizsgázó munkáltatóját.
(4)A vizsgaidőpont a vizsgázó kérelmére a 8. §
(9)bekezdése, valamint a 12. §
(8)és
(9)bekezdése szerint módosítható.
- Jelentkezés a vizsgára
- §
(1)A vizsgázó a közigazgatási alapvizsgára a Vizsgaportálon keresztül regisztrál és jelentkezik. Regisztrációjához és a vizsgára való jelentkezéséhez munkáltatójának előzetesen regisztrálnia szükséges a Vizsgaportálon.
(2)A munkáltatónak a Vizsgaportálon való regisztrációja során ki kell kijelölnie a munkáltató képviseletében a közigazgatási alapvizsgával kapcsolatban nyilatkozattételre jogosult személyt vagy személyeket. A regisztrációs folyamat végén a rögzített adatok hitelesítése érdekében a munkáltató írásban tájékoztatja az NKI-t a regisztráció megtörténtéről. Az NKI az írásos tájékoztatás beérkezését követően 3 munkanapon belül aktiválja a munkáltatót a rendszerben.
(3)A vizsgázó regisztrációja során
- a)rögzíti
- aa)családi és utónevét, születési családi és utónevét,
- ab)születési helyét és idejét,
- ac)anyja születési családi és utónevét,
- b)kiválasztja a munkáltató intézményét.
(4)A vizsgázó az illetékes vizsgaszervező által meghirdetett vizsgaidőpontokra a Vizsgaportálon jelentkezik be. A vizsgajelentkezés során jeleznie kell a felkészítő konzultáción való részvétel szándékát.
(5)A Vizsgaportál a munkáltatónak a vizsgázó jelentkezéséről a jelentkezését követően azonnal automatikus értesítést küld. Ezt követően a munkáltató fejezi be a vizsgázó jelentkezését a Vizsgaportálon a
(6)bekezdésben foglaltakhoz való hozzájárulásával vagy hozzájárulása megtagadásával.
(6)A munkáltató hozzájárulása szükséges a vizsgázó
- a)vizsgára történő jelentkezéséhez, valamint
- b)a felkészítő konzultáción való részvételéhez.
(7)Ha a munkáltató a
(6)bekezdés a) pontjában írt hozzájárulást megadja, ezzel azt is igazolja, hogy a vizsgázó a közigazgatási alapvizsga letételéhez szükséges törvényi feltételekkel rendelkezik. Ha a munkáltató a
(6)bekezdés a) pontjában írt hozzájárulását nem adja meg, a vizsgázó jelentkezését érvénytelen jelentkezésnek kell tekinteni.
(8)A Vizsgaportál a munkáltató által jóváhagyott jelentkezések befogadásáról, illetve a munkáltató által jóvá nem hagyott jelentkezésekről azonnal automatikus értesítést küld a vizsgázó, valamint a munkáltató részére. A jelentkezés befogadásáról küldött értesítés nem azonos a jelentkezés
(13)bekezdés szerinti visszaigazolásával.
(9)A meghirdetett vizsgaidőpontokra történő jelentkezés határideje a Vizsgaportálon meghirdetett vizsganap előtt 5 munkanappal zárul le (jelentkezési határidő).
(10)A
(9)bekezdésben foglaltaktól eltérően a vizsgaidőpontra történő bejelentkezés a jelentkezési határidő előtt lezárul abban az esetben, ha a vizsgára bejelentkezők száma eléri a vizsgacsoport maximális létszámát.
(11)Amennyiben a vizsgaidőpontra a jelentkezési határidő lejártáig bejelentkezők száma eléri a vizsgacsoport minimális létszámát, de nem éri el a vizsgacsoport maximális létszámát, úgy a vizsgaszervező határidőn túli jelentkezéseket is elfogadhat. A határidőn túli jelentkezést legkésőbb a vizsgát megelőző munkanap 12 óráig (pótjelentkezési határidő) lehet tenni.
(12)A végleges jelentkezési határidőt követően (pótjelentkezés lejárta után) már nem lehet jelentkezni a vizsgára.
(13)A vizsgaszervezőnek a befogadott jelentkezéseket legkésőbb a jelentkezési határidő lejártát követő munkanapon elektronikus úton vissza kell igazolnia a vizsgázó, valamint a munkáltató részére. Pótjelentkezés esetén a visszaigazolást legkésőbb a vizsgát megelőző munkanapon kell megküldeni a vizsgázó és a munkáltató részére.
(14)Egy vizsgacsoportba legalább 5 főt és legfeljebb 20 főt lehet beosztani. A vizsgaszervező dönti el, hogy ha a vizsgaidőpontra 5 főnél kevesebb vizsgázó jelentkezik, megtartja-e a vizsgát.
(15)Indokolt esetben a vizsgaszervező – a vizsgázóval egyeztetve – átirányíthatja a vizsgázót egy másik vizsgaszervezőhöz a közigazgatási alapvizsga letétele érdekében. Indokolt esetnek minősül különösen, ha a közigazgatási alapvizsga letételére nyitva álló határidő lejár és a vizsgáztatásra illetékes vizsgaszervező nem szervez vizsgát e határidő lejártáig. 15. A közigazgatási alapvizsgára való felkészülés 16. §
(1)A közigazgatási alapvizsgára való felkészülés önállóan történik, amelyhez – a vizsgázó választásától függően és munkáltatója hozzájárulásával – igénybe vehető felkészítő konzultáció. A vizsgázó a 15. § szerinti regisztrációt követően a Vizsgaportálon keresztül férhet hozzá az alapvizsga tananyagához.
(2)Ha a munkáltató a 15. §
(6)bekezdés b) pontjában foglaltak szerint hozzájárult a felkészítő konzultáción való részvételhez, a felkészítő konzultáció időtartamára köteles mentesíteni a vizsgázót a munkavégzés alól, aki erre az időre illetményére jogosult.
(3)Felkészítő konzultációt kizárólag a vizsgaszervezők szervezhetnek az NKI által kifejlesztett országosan egységes oktatási program alapján.
(4)A felkészítő konzultációkon oktatásra jogosultak körét – a fővárosi és megyei kormányhivatalok javaslataira figyelemmel – az NKI vezetője határozza meg.
(5)Abban az esetben, ha a vizsgázó nem veszi igénybe a felkészítő konzultációt, a munkáltató a felkészítő konzultáció időtartamával megegyező időtartamban mentesíti a vizsgázót a munkavégzési kötelezettsége alól. A vizsgázót a közigazgatási alapvizsga időpontját megelőző, általa előzetesen bejelentett munkanapokon kell a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni. A vizsgázó a mentesítés idejére illetményére jogosult. 16. Jogorvoslat 17. §
(1)A vizsgaszervező a vizsgázó kérésére a vizsga eredményének közzétételét követő három munkanapon belül lehetőséget biztosít a kitöltött és kijavított feladatsor megtekintésére.
(2)A közigazgatási alapvizsga lebonyolítására vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozva a vizsgázó írásban panasszal élhet a vizsgaszervező vezetőjénél a panaszra okot adó esemény, vagy cselekmény bekövetkeztéről való tudomásszerzéstől számított 5 munkanapon belül. A panaszt 15 naptári napon belül kell elbírálni. A panaszra okot adó esemény vagy cselekmény bekövetkeztétől számított három hónapon túl a panasz nem nyújtható be. 17. A polgármesterre és az önkormányzati képviselőre vonatkozó szabályok 18. §
(1)A polgármesterre és az önkormányzati képviselőre e rendelet szabályait az e szakaszban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)A polgármester, illetve az önkormányzati képviselő önkéntes jelentkezés alapján, saját költségére tehet közigazgatási alapvizsgát – polgármesteri tisztségének, illetve önkormányzati képviselői megbízatása megszűnéséig – a munkahelye szerint illetékes vizsgaszervezőnél, ha felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, akkor legalább 1 év közigazgatási gyakorlat után, ha középfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, akkor legalább 2 év közigazgatási gyakorlat után.
(3)A polgármester, illetve az önkormányzati képviselő jelentkezéséhez a munkáltatónak nem kell hozzájárulnia, de a vizsgára bocsátás feltételeinek meglétét a vizsgázónak igazolnia kell.
(4)A
(2)bekezdés alkalmazásában közigazgatási gyakorlat szempontjából a Ktv. 72. §
(7)bekezdésében foglaltak irányadóak, illetve közigazgatási gyakorlatnak minősül a polgármesteri jogviszonyban, valamint az önkormányzati képviselői megbízatásban töltött idő is. III. FEJEZET AZ ÜGYKEZELŐI ALAPVIZSGA 18. Vizsgakövetelmények 19. §
(1)Az ügykezelői alapvizsga
- a)általános közigazgatási,
- b)ügykezelési,
- c)titkos ügykezelési,
- d)titokvédelmi, valamint
- c)ügyvitel-technikai kérdésekre terjed ki.
(2)A vizsgázónak a gyakorlati és szóbeli részvizsgán a vizsga időpontjában közzétett vizsgakövetelmények által meghatározott tárgykörökben kell számot adnia tudásáról. 19. A vizsga, a vizsgáztatás rendje, a vizsga minősítése, halasztott vizsga, javítóvizsga, ismétlővizsga 20. §
(1)Az ügykezelői alapvizsga gyakorlati (írásbeli) és szóbeli részből áll (részvizsga). Az ügykezelői alapvizsgát a vizsgaszabályzatban meghatározottak betartásával kell teljesíteni.
(2)A vizsgázó háromtagú vizsgáztató bizottság előtt tesz ügykezelői alapvizsgát.
(3)A gyakorlati írásbeli és a szóbeli részvizsgát úgy kell megszervezni, hogy az egy munkanapon belül teljesíthető legyen olyan módon, hogy a vizsgázó a gyakorlati részvizsgát követően – annak eredményessége esetén – kezdheti meg a szóbeli részvizsgát.
(4)Amennyiben a vizsgázó 2010. április 1-jét követően titkos ügykezelői vizsgát tett és az arról szóló bizonyítvány másolatát a jelentkezési laphoz csatolta, a gyakorlati és a szóbeli részvizsgán mentesül a titkos ügykezelési és a titokvédelmi témakörből történő számonkérés alól.
(5)A vizsgáztató bizottság a gyakorlati és szóbeli részvizsgát egy-egy érdemjeggyel – jeles
(5), jó
(4), közepes
(3), elégséges
(2), elégtelen
(1)– értékeli és a minősítést a két osztályzat számtani átlaga adja meg.
(6)Ha a vizsgázó a vizsgán az egyik részvizsgából elégtelen osztályzatot kap, vizsgája eredménytelennek minősül és ezért ismétlővizsgát tehet. Ismétlővizsga esetén mind a gyakorlati mind pedig a szóbeli részvizsgát meg kell ismételnie a vizsgázónak.
(7)Ismétlővizsgát tehet a vizsgázó akkor is, ha a vizsgáját alapos ok nélkül megszakította, vagy a vizsgáztató bizottság a vizsgáját felfüggesztette.
(8)Az ügykezelő – munkáltatója egyetértésével – elhalaszthatja a vizsgáját. A vizsgahalasztás bejelentését a munkáltató küldi meg a vizsgaszervező részére.
(9)Amennyiben az ügykezelő vizsgája eredményes, de a minősítésen javítani kíván – munkáltatója hozzájárulásával – javítóvizsgát tehet. A javítóvizsgára való jelentkezésre a 24. § szabályai megfelelően alkalmazandóak.
(10)Az ismétlő-, a javító- és a halasztott vizsgát a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmények alapján lehet tenni az alapvizsgára vonatkozó általános szabályok alkalmazásával. 20. A vizsgáztató bizottság és a vizsgabiztos 21. §
(1)A vizsgáztató bizottság a vizsgaszervezőnél működik.
(2)A vizsgáztató bizottság elnökét és tagjait, valamint egy póttagot – a vizsgaszervező javaslatára – az OKV titkára kéri fel az OKV tagjai közül. A felkéréseket a vizsgaszervező küldi meg a vizsgáztató bizottság részére.
(3)A vizsgaszervező a vizsgáztató bizottság elnökének és tagjainak felkérésére vonatkozó javaslatát legkésőbb a vizsga időpontját megelőző 15 munkanapig megküldi az OKV titkárának. A vizsgaszervező egy póttagot javasol. A vizsgáztató bizottság tagjának vagy elnökének akadályoztatása esetén az OKV titkára által jóváhagyott póttag vesz részt a vizsgáztatáson.
(4)A vizsgáztató bizottság felkérésének előkészítésével, működésével, a vizsgák és szakmai konzultációk szervezésével, lebonyolításával, nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat a vizsgaszervező látja el.
(5)A vizsgáztató bizottság elnöke és tagja nem lehet
- a)a vizsgázó közeli hozzátartozója [Ptk. 685. §
- b)pont],
- b)aki a vizsgázót foglalkoztató közigazgatási szervnél dolgozik, továbbá
- c)akitől egyébként az elfogulatlan vizsgáztatás nem várható el. Az összeférhetetlenséget haladéktalanul jelenteni kell az OKV titkárának.
(6)Az ügykezelői alapvizsgán a rendfenntartás a vizsgaelnök feladata. Bármely rendzavarás, illetve szabályszegés tényét és a vizsgaelnök vagy a vizsgáztató bizottság ezzel kapcsolatos intézkedését a vizsgajegyzőkönyvben kell rögzíteni.
(7)Ha a vizsgázó a vizsgára vonatkozó szabályokat megszegi, a vizsgaelnök figyelmezteti. A figyelmeztetésnek a vizsga felfüggesztésének a jogkövetkezményére is ki kell terjednie. Súlyos szabálytalanság esetén vagy ismételt figyelmeztetés után a vizsgáztató bizottság a vizsgázó vizsgáját felfüggeszti, melynek tényét és körülményeit a
(6)bekezdés szerint a vizsgajegyzőkönyvben rögzíti. Súlyos szabálytalanságnak minősül különösen a vizsgán nem megengedett segédeszköz igénybe vétele, valamint beszélgetés a többi vizsgázóval. A vizsga felfüggesztése esetében az alapvizsga érvénytelen.
(8)A vizsgáztató bizottságnak a vizsga felfüggesztésével kapcsolatos döntésével szemben a vizsgázó 3 munkanapon belül panasszal élhet a vizsgaszervező vezetőjénél. A panasz benyújtásának a vizsga felfüggesztésére nincs halasztó hatálya. A vizsgaszervező vezetője a panaszról 15 naptári napon belül dönt. Ha a vizsgaszervező vezetője a panasznak helyt ad, akkor az ismétlővizsga díját nem kell megfizetni, és a vizsgaszervező köteles új időpontot biztosítani. A vizsgaszervező vezetője által, a vizsga felfüggesztése ügyében hozott döntés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
(9)A vizsgáról – a
- melléklet
- függelékében meghatározott tartalommal – a vizsgabiztosnak vizsgázónként vizsgajegyzőkönyvet kell vezetnie. A vizsgázó a vizsga lezárását követően hiteles vizsgajegyzőkönyv másodlatot kap, melyet a munkáltató részére köteles átadni.
(10)A vizsgabiztos a vizsgaszervező alkalmazásában álló, legalább középfokú végzettségű személy lehet. A vizsgabiztos nem működhet közre közeli hozzátartozójának [Ptk. 685. § b) pont] a vizsgáztatásában, továbbá olyan esetekben, amelyekben tőle az elfogulatlan vizsgáztatás egyébként nem várható el. Az összeférhetetlenséget haladéktalanul jelenteni kell a vizsgaszervezőnek.
(11)A vizsgáztató bizottság az eredményes vizsgáról vizsgabizonyítványt állít ki. Az elveszett vagy megsemmisült bizonyítvány pótlására – a vizsgajegyzőkönyv alapján – a vizsgaszervező hiteles bizonyítvány másodlatot állít ki. A hiteles bizonyítvány másodlat tartalma megegyezik a bizonyítványéval. 21. Az ügykezelői alapvizsga díja 22. §
(1)Az ügykezelői alapvizsga díja a mindenkori köztisztviselői illetményalap 70%-a, amelyet a munkáltatónak a vizsgára jelentkezők számának alapulvételével a vizsgaszervező Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára kell befizetnie, a vizsgaszervező által kiállított számla alapján. Az ügykezelői alapvizsga díja magában foglalja a vizsgázónak a tananyagokhoz és egyéb oktatási segédanyagokhoz biztosított hozzáférést, valamint a felkészítő tanfolyamon és a vizsgán való részvételt.
(2)Az ügykezelői alapvizsga díja a munkáltatót terheli.
(3)Az ügykezelői alapvizsga díjának 12,5%-a a tananyag fejlesztéséhez, minőségbiztosításához szükséges költségeket tartalmazza.
(4)A vizsgaszervező a
(3)bekezdésben meghatározott összeget a vizsgára jelentkezők számának alapulvételével minden év július 15-ig (I. félév) és január 15-ig (II. félév) átutalja az NKI-nak.
(5)A vizsga elhalasztása esetén halasztási díjat kell fizetni. A halasztás díja megegyezik a köztisztviselői illetményalap 10 %-ával. A halasztási díj a munkáltatót terheli, aki – döntésétől függően – átháríthatja azt a vizsgázóra.
(6)A
(5)bekezdésben foglaltaktól eltérően az ügykezelő első alkalommal díjmentesen elhalaszthatja a vizsgát, feltéve, hogy a halasztásra az ügykezelő önhibáján kívüli okból kerül sor. Önhibáján kívüli oknak minősül különösen a vizsgázó betegsége miatti keresőképtelensége.
(7)Az eredménytelen vizsga korlátlan számban megismételhető a Ktv. 68. §
(1)bekezdésben meghatározott időpontig. Az ismétlővizsga, valamint a javítóvizsga díja a köztisztviselői illetményalap 10%-a, melyet a munkáltató térít meg a vizsgaszervező számára. A javítóvizsga és az ismétlővizsga díját a munkáltató – döntésétől függően – átháríthatja az ügykezelőre.
(8)Az
(5)–
(7)bekezdések esetén a vizsgaszervező dönt – a vizsgázó kérését figyelembe véve – az újabb vizsgaidőpontról.
- Vizsgaidőszakok
- § A vizsgákat minden év február, május, szeptember, november hónapokban lehet megszervezni. A vizsgaidőszakon belül a felkészítő tanfolyam és a vizsga időpontjait a vizsgázók számának figyelembevételével a vizsgaszervező állapítja meg. Ügykezelői alapvizsgát és felkészítő tanfolyamot általános munkarend szerinti munkanapra lehet csak szervezni.
- Jelentkezés a vizsgára
- §
(1)A vizsgázó a
- melléklet
- függeléke szerinti jelentkezési lapot állít ki, amelyet a munkáltató legalább 60 naptári nappal a választott vizsgaidőszakot megelőzően megküld a vizsgaszervező részére.
(2)Az
(1)bekezdésben meghatározott határidőtől különösen indokolt esetben a vizsgaszervező eltekinthet.
(3)Az elkésett jelentkezést a soron következő vizsgaidőszakra leadott jelentkezésnek kell tekinteni.
(4)A vizsgaszervező a jelentkezést nyilvántartásba veszi, tájékoztatja a vizsgázót – legalább 30 naptári nappal korábban – a vizsga időpontjáról, valamint helyéről.
(5)A vizsgára történő jelentkezés kizárólag a munkáltató hozzájárulásával történhet. A munkáltató hozzájárulásával azt is igazolja, hogy a vizsgázó az ügykezelői alapvizsga letételéhez szükséges törvényi feltételekkel rendelkezik.
(6)Indokolt esetben a vizsgaszervező – a vizsgázóval egyeztetve – átirányíthatja a vizsgázót egy másik vizsgaszervezőhöz az ügykezelői alapvizsga letétele érdekében. Indokolt esetnek minősül különösen, ha az ügykezelői alapvizsga letételére nyitva álló határidő lejár és a vizsgáztatásra illetékes vizsgaszervező nem szervez vizsgát e határidő lejártáig.
- Egyéb szabályok
- § A közigazgatási alapvizsga tekintetében a fogyatékkal élő vizsgázókra vonatkozó speciális szabályok (
- §) megfelelően alkalmazandóak az ügykezelői alapvizsga tekintetében is azzal az eltéréssel, hogy a vizsgajegyzőkönyvet a vizsgabizottság tagjai hitelesítik.
- § A közigazgatási alapvizsga tekintetében a közigazgatási alapvizsgára való felkészülés szabályait (
- §) megfelelően alkalmazandóak az ügykezelői alapvizsgára való felkészülés tekintetében is, azzal, hogy a vizsgázók az NKI honlapján férnek hozzá a tananyagokhoz.
- § A közigazgatási alapvizsga tekintetében a jogorvoslatra vonatkozó szabályok (
- §) megfelelően alkalmazandóak az ügykezelői alapvizsga tekintetében is. IV. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
- §
(1)Ez a rendelet 2011. szeptember 1-jén lép hatályba.
(2)Hatályát veszti a közigazgatási és ügykezelői alapvizsgáról szóló 51/1993. (III. 31.) Korm. rendelet.
(3)Az Országos Közigazgatási Vizsgabizottságról szóló 153/2010. (V. 4.) Korm. rendelet 5. §
(1)bekezdés a) pontjában az „a közigazgatási, illetve” szövegrész helyébe az „az” szöveg lép.
(4)A közigazgatási alapvizsgához kapcsolódó felkészítő konzultáción részt vevő konzulensek, valamint az ügykezelői alapvizsgához kapcsolódó felkészítő tanfolyamon részt vevő konzulensek díjazását az NKI által kiadott, a 3. §
(2)és
(3)bekezdése szerinti országosan egységes oktatási program határozza meg a közigazgatási továbbképzés
- évi ajánlott díjairól szóló 1/
- (MK 62.) MeHVM irányelvben foglaltak alapján.
(5)- december 31-ig a vizsgázó az
- melléklet
- függelékében szereplő jelentkezési lap kitöltésével postai úton is jelentkezhet közigazgatási alapvizsgára.
(6)Az
(5)bekezdés szerinti jelentkezés esetén a jelentkezési lapot legkésőbb a vizsga időpontja előtt 20 naptári nappal kell megküldeni a vizsgaszervezőnek.
(7)Az
(5)bekezdés szerinti jelentkezés esetén a vizsgaszervezőnek a befogadott jelentkezéseket legkésőbb a vizsga időpontja előtt 10 naptári nappal elektronikus úton vissza kell igazolnia a vizsgázónak és a munkáltatónak.
(8)Az
(5)bekezdés szerinti jelentkezés esetén a vizsgaszervező végzi el a 15. §-ban foglaltak szerint a vizsgázó regisztrációját és jelentkezését, valamint a munkáltató regisztrációját. Ennek megtörténtéről a vizsgaszervező a vizsgázó és a munkáltató részére elektronikus értesítést küld.
(9)Az
(5)–
(8)bekezdés, valamint az
- melléklet
- függeléke
- január 1-jén hatályát veszti. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök