12/2015. (VI. 19.) BM utasítása az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat hivatásos állományát érintő egyes személyügyi igazgatá

12/2015. (VI. 19.) BM utasítása az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat hivatásos állományát érintő egyes személyügyi igazgatási kérdésekről. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23.  § (4)  bekezdés c)  pontjában foglaltak alapján, a  Kormány tagjainak feladatés hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 21. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 4–5. § és a 11–17. § tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 342. § (1) bekezdés b) pontjára és 341. § (1) bekezdés 6. pont c) alpontjára figyelemmel, a 6–7. § tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 342. § (1) bekezdés b) pontjára és 341. § (1) bekezdés 6. pont f ) alpontjára figyelemmel, a 8–10. § tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 342. § (1) bekezdés c) pontjára és 341. § (1) bekezdés 7. pontjára figyelemmel, a 18–23. § tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 342. § (1) bekezdés i) pontjára és 341. § (1) bekezdés 20. pont a) alpontjára figyelemmel, a 24. § és a 41. § tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 342. § (1) bekezdés i) pontjára és 341. § (1) bekezdés 20. pont b) alpontjára figyelemmel, a 25–27. § tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 342. § (1) bekezdés i) pontjára és 341. § (1) bekezdés 20. pont c) alpontjára figyelemmel, a 28–38. § tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 342. § (1) bekezdés b) pontjára és 341. § (1) bekezdés 6. pont a) alpontjára figyelemmel a következőket utasítást adom ki: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. § A III. Fejezet hatálya az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat hivatásos állományának volt tagjára is kiterjed. 2. § Ezen utasítás alkalmazásában: 1. humánigazgatási szakszolgálat: az országos parancsnok, az állományilletékes parancsnok vagy a munkáltatói intézkedés meghozatalára javaslattételi, kezdeményezési vagy kinevezési joggal rendelkező parancsnok vagy vezető alárendeltségében működő, annak munkáltatói döntéseit előkészítő, nyilvántartó és rendszerező szervezeti elem, amelynek vezetője felelős az  ezen utasításban szabályozott munkáltatói intézkedéseket megalapozó eljárások, valamint a munkáltatói intézkedések jogszerűségéért, 2. rendvédelmi szerv: a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 1. § (1) bekezdésében felsorolt rendvédelmi feladatokat ellátó szerv. 3. § Azon munkáltatói intézkedéseket, amelyekről ezen utasítás szerint állományparancsban kell rendelkezni, a miniszter vagy a köztársasági elnök hatáskörébe tartozó jogkörök esetében állományparancs helyett határozatban kell kiadni. II. Fejezet Szolgálati beosztás betöltése 1. Szolgálati beosztás betöltése kiválasztási eljárással 4. § (1) Az  állományilletékes parancsnok betölthető vagy határidőre megüresedő, vezetői beosztásnak nem minősülő szolgálati beosztás betöltésének tervezése esetén – a  humánigazgatási szakszolgálat útján – köteles megkísérelni a szolgálati beosztás hatékony és szakszerű ellátására alkalmasnak mutatkozó személy kiválasztását. (2) A kiválasztási eljárás során a hivatásos állomány önként jelentkező, valamint a szolgálati elöljáró vagy a humánigazgatási szakszolgálat által javasolt tagjai vehetők figyelembe. (3) A kiválasztási eljárás során a szolgálati elöljáró vagy a humánigazgatási szakszolgálat a hivatásos állománynak a) a betölthető szolgálati beosztással azonos vagy annál alacsonyabb besorolási kategóriába tartozó szolgálati beosztást betöltő vagy b) rendelkezési állományban lévő tagjai között végez keresést a szolgálati beosztás betöltésére alkalmas személyek kiválasztása érdekében. (4) A  kiválasztási eljárás során a  szolgálati elöljáró vagy a  humánigazgatási szakszolgálat köteles megvizsgálni, hogy a Hszt. 77. § (1) bekezdés b), valamint h)–k) pontjaiban foglalt jogcímen a szervezeti egység rendelkezési állományában lévők között van-e a szolgálati beosztás betöltésére alkalmas személy. (5) A kiválasztás eredményeként a betölthető szolgálati beosztásba a hivatásos állomány azon tagja nevezhető ki, aki a) a  minősítésében – rendelkezési állományban lévő kinevezése esetén az  utolsó rendelkezésre álló minősítésében – foglalt megállapítások alapján, b) szolgálati idejére figyelemmel, valamint c) a képzettségére, végzettségére figyelemmel alkalmas a  szolgálati beosztás betöltésére, és megfelel az  előmenetel törvényben meghatározott általános feltételeinek. (6) Betölthető szolgálati beosztásba azonos szolgálati beosztásból történő áthelyezés esetén elsősorban a  hivatásos állomány olyan tagja nevezhető ki, aki a szolgálati viszonya módosításába beleegyezik. 5. § (1) Ha a  szervezeti egységnél nincs a  4.  §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő személy, abban az  esetben az  állományilletékes parancsnok javaslattétel céljából megkeresheti az  országos parancsnok alárendeltségében működő humánigazgatási szakszolgálatot, továbbá a  rendvédelmi szerv személyi állománya körében pályázatot tehet közzé. A pályázat közzétételének a kiválasztási eljárás lefolytatása nem feltétele, azonban kiválasztási eljárás alkalmazása esetén a pályázat csak annak eredménytelensége esetén írható ki. (2) A  megkeresés alapján a  megkeresett humánigazgatási szakszolgálat a  rendelkezésére álló nyilvántartások adatai alapján harminc napon belül javaslattal élhet a megkereső szervezeti egység részére. (3) Ha a kiválasztási eljárás vagy a rendvédelmi szerven belüli pályáztatás eredménytelenül zárult, az állományilletékes parancsnok – az országos parancsnok útján – felterjeszti javaslatát a miniszterhez más rendvédelmi szerv, a Magyar Honvédség vagy a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó szerv személyi állománya körében kiírásra javasolt pályázat engedélyezése érdekében. A  pályázatot egyes szervek vagy valamennyi érintett szerv körében együttesen is ki lehet írni. 2. Szolgálati beosztás betöltése pályázattal 6. § (1) Betölthető vagy a pályázat kiírásakor betöltött, de legalább a pályázatban megjelölt határidőre megüresedő szolgálati beosztás betöltésére az állományilletékes parancsnok pályázatot jogosult kiírni. Az országos parancsnok elrendelheti a rendvédelmi szervnél betöltetlen vagy megüresedő szolgálati beosztás pályázattal történő betöltését. (2) Vezetői beosztás betöltésére történő pályázat kiírásához a rendvédelmi szerv országos parancsnokának az előzetes hozzájárulása szükséges. Kiemelt vezetői vagy középvezetői szolgálati beosztás betöltésére pályázatot kiírni csak a miniszter előzetes hozzájárulásával lehet. (3) A  vezetői beosztás betöltésére kiírt pályázatot a  rendvédelmi szerv az  országos parancsnok alárendeltségében működő humánigazgatási szakszolgálat teszi közzé. (4) A pályázatnak tartalmaznia kell: a) a kiíró szervezeti egység megnevezését, székhelyét, címét, b) a betöltendő szolgálati beosztás megnevezését, besorolását, c) a szolgálati beosztással járó feladatok rövid leírását, d) a  szolgálati beosztás betöltéséhez meghatározott képesítési előírásokat: iskolai végzettség, szakképesítés, idegen nyelv ismerete, szakmai gyakorlat, e) vezetői beosztás betöltésére kiírt pályázat esetén a  belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományát érintő személyügyi igazgatás rendjéről szóló 31/2015. (VI. 16.) BM rendelet 24. § (1) bekezdésében meghatározott, az adott vezetői beosztáshoz kapcsolódó feltételeket, f ) az előnyt jelentő körülményeket, g) a benyújtandó pályázat tartalmára és mellékleteire vonatkozó követelményeket, h) a pályázat benyújtásának módját, határidejét, i) az elbírálás várható időpontját, j) a pályázattal kapcsolatos felvilágosítás adására jogosult személy nevét, címét, telefonszámát, k) a pályázat elbírálásának eredményéről történő tájékoztatás rendjét, továbbá l) egyéb tájékoztató adatokat. (5) A pályázatot a rendvédelmi szerv intranetes portálján, valamint a helyben szokásos módon nyomtatott formában is közzé kell tenni. (6) A  pályázat elektronikus úton történő meghirdetése és a  pályázat benyújtására rendelkezésre álló határidő utolsó napja között legalább tizenöt napot kell biztosítani. 7. § (1) A munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a vezetői beosztásra kiírt pályázat esetén háromtagú bírálóbizottságot hoz létre, egyéb esetekben bírálóbizottságot hozhat létre, amelynek tagjai: a) a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró megbízottja, b) a betöltendő szolgálati beosztás közvetlen irányítását ellátó szolgálati elöljáró, valamint c) a humánigazgatási szakszolgálat kijelölt tagja. (2) A bizottság tagjainak megbízását írásba kell foglalni. (3) Ha a bizottság a pályázó személyes meghallgatására ad lehetőséget, a megjelenést a szolgálati elöljárónak – a pályázó erre irányuló igazolt kérelme alapján – biztosítania kell. (4) A bizottság a pályázatok elbírálására vonatkozó javaslatot tesz a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónak. A bizottság javaslata a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárót döntésében nem köti. (5) A  pályázatok elbírálását követően a  munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró minden pályázót írásban értesít a  pályázatának értékeléséről annak – az  érvényes és eredményes pályázat kivételével történő – egyidejű visszaküldésével. Az érvényes és eredményes pályázatot a kinevezésre jogosult parancsnok vagy vezető eredetben köteles megőrizni a hatályos irattári szabályoknak megfelelően. III. Fejezet A tartalékos-nyilvántartás kezelése 8. § A Hszt. 38. §-a szerinti tartalékos-nyilvántartást az országos parancsnok alárendeltségében működő humánigazgatási szakszolgálat működteti. 9. § (1) A  szolgálati viszony megszűnése esetén a  hivatásos állománynak a  Hszt. 38.  § (2)  bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő tagja nyilatkozik arról, hogy a tartalékos-nyilvántartásba történő felvételéhez hozzájárul-e. A  nyilatkozat megtétele előtt tájékoztatni kell a  hivatásos állomány tagját a  tartalékos-nyilvántartás céljáról és a nyilvántartott adatokról, továbbá a nyilvántartásból törlés lehetőségéről. (2) A  tartalékos-nyilvántartásba vételt az  állományilletékes parancsnok a  szolgálati viszony megszűnésének napjával kezdeményezi az országos parancsnok alárendeltségében működő humánigazgatási szakszolgálatánál. (3) A tartalékos-nyilvántartásba vételről és az onnan való törlésről az országos parancsnok alárendeltségében működő humánigazgatási szakszolgálat soron kívül értesíti a hivatásos állomány volt tagját. 10. § A tartalékos-nyilvántartásba vételt követő tizedik évben, a nyilvántartásból törlés határidejét megelőző hatvan nappal az  országos parancsnok alárendeltségében működő humánigazgatási szakszolgálat a  Hszt. 38.  § (4)  bekezdésben szabályozott hosszabbítás érdekében, nyilatkozattétel céljából megkeresi a hivatásos állomány volt tagját. A hivatásos állomány volt tagjának nyilatkozata alapján az  országos parancsnok alárendeltségében működő humánigazgatási szakszolgálat a  tartalékos-nyilvántartásban tartást öt évvel meghosszabbítja, annak hiányában a  Hszt. 38.  § (4) bekezdése szerinti tíz év elteltekor a hivatásos állomány volt tagját a nyilvántartásból törli. IV. Fejezet A hivatásos állomány tagjának besorolása és előmenetele 11. § (1) A  hivatásos állományba történő kinevezéssel, a  szolgálati beosztásba való kinevezéssel, a  szolgálati beosztás módosításával, a magasabb szolgálati beosztásba helyezéssel, az alacsonyabb beosztásba helyezéssel és a vezetői kinevezéssel egy időben a hivatásos állomány tagját az adott szolgálati beosztás besorolási osztálya és besorolási kategóriája szerint, az  elért fizetési fokozata alapján kell besorolni, egyidejűleg a  besorolás alapján viselhető rendfokozatát megállapítani. (2) Az (1) bekezdésben meghatározottakkal egyidejűleg az állományilletékes parancsnok a hivatásos állomány tagjának beosztási illetményét, szolgálati időpótlékát, hivatásos pótlékát, valamint az  egyéb pótlékra való jogosultágát is megállapítja. 12. § (1) A  besorolási kategórián belül a  magasabb fizetési fokozatba történő előresorolást az  eltelt fizetési várakozási idő alapján, az esedékesség hónapjának első napjával kell végrehajtani, amennyiben az előresorolás feltételei fennállnak. (2) Fizetési fokozatban történő előresorolás végrehajtása előtt az  állományilletékes parancsok intézkedik annak megállapítására, hogy az érintett a Hszt. 121. §-ában meghatározott feltételeknek megfelel-e, valamint teljesítette-e az  előresoroláshoz előírt követelményeket. Amennyiben az  előresorolásnak akadálya van, arról írásban, az  ok megjelölésével értesíti az érintettet. 13. § A vezetői beosztást betöltő fizetési fokozatba besorolása során a Hszt. 118. § (6) bekezdése és a Hszt. 357. § (3) bekezdés b)  pontja szempontjából a  2015. július 1-jét megelőzően vezetői beosztásban eltöltött időt a  fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 2015. június 30-án hatályos 6/B. számú mellékletében meghatározott vezetői besorolás szerinti szorzók alapján úgy kell megállapítani, hogy  a) az osztályvezető 2, osztályvezető 1 és főosztályvezető-helyettes 2 besorolási kategóriába tartozó vezető esetében az illetményalap 7-szerese vagy annál magasabb illetmény besorolású vezetői beosztásban, b) a főosztályvezető-helyettes 1 és főosztályvezető 2 besorolási kategóriába tartozó vezető esetében az illetményalap 7,5-szerese vagy annál magasabb illetmény besorolású vezetői beosztásban, c) a főosztályvezető 1, szakirányító 2 és szakirányító 1 besorolási kategóriába tartozó vezető esetében az illetményalap 8-szorosa vagy annál magasabb illetmény besorolású vezetői beosztásban eltöltött idő számítható be. 14. § A Hszt. 58. § (4) bekezdése és a Hszt. 348. § (1) bekezdése szempontjából, a három év számításánál korábban megfelelő vezetői beosztásban töltött időnek minősül a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 2015. június 30-án hatályos 6/B. számú mellékletében meghatározott vezetői besorolás szerinti szorzók alapján a) a beosztott vezetői beosztásban töltött időnek az  illetményalap 7-szerese vagy annál magasabb illetmény besorolású vezetői beosztásban, b) a középvezetői beosztásban töltött időnek az  illetményalap 8-szorosa vagy annál magasabb illetmény besorolású vezetői beosztásban eltöltött idő. 15. § (1) A  szolgálati beosztásba kinevezéskor a  rendfokozatot a  Hszt. 7–9.  mellékletében meghatározott, a  besorolási kategóriák fizetési fokozataihoz rendelt rendfokozatoknak megfelelően kell megállapítani és a hivatásos állomány tagját ennek megfelelően kinevezni vagy előléptetni. (2) Ha az  (1)  bekezdés szerinti rendfokozatba történő kinevezésére vagy előléptetésére a  szükséges feltételek valamelyikének hiánya vagy más kizáró ok miatt nem kerülhet sor, ennek tényéről a hivatásos állomány tagját az ok megjelölésével az állományilletékes parancsnok írásban értesíti. 16. § (1) A hivatásos állomány zászlósi rendfokozati állománycsoportba tartozó tagja első tiszti rendfokozatba kinevezésekor olyan besorolási kategóriába tartozó szolgálati beosztásba nevezhető ki, amelynél a  fizetési várakozási idejének megfelelő fizetési fokozatba besorolható. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakról rendkívüli esetben az állományilletékes parancsnok a miniszter engedélyével eltérhet. Ebben az esetben a hivatásos állomány tagját a besorolási kategória legalacsonyabb fizetési fokozatába kell besorolni, és illetményét a besorolás szerinti fizetési fokozatnak megfelelően kell megállapítani. 17. § (1) A hivatásos állomány tagja a magasabb szolgálati beosztáshoz szükséges képzettség megszerzése érdekében mind rendvédelmi, mind polgári oktatási intézményben folytathat tanulmányokat. (2) Ha a  hivatásos állomány tagjának képzésére a  rendvédelmi szerv kötelezése alapján kerül sor, úgy az  előírt kedvezményeket és a  tanulmányok folytatásának valamennyi költségét az  érintettel kötött megállapodás alapján a rendvédelmi szervnek kell biztosítani, amely megállapodás azonban a Hszt. 132. § (1) bekezdésének megfelelően nem minősül tanulmányi szerződésnek. (3) A (2) bekezdés szerinti megállapodásnak tartalmaznia kell különösen a) a képző intézmény megnevezését, b) a képzés megnevezését és helyét, c) a képzési formát, a képzés jellegét és költségét, d) a képzés kezdő és záró időpontját és e) a tanulmányi támogatás formáját és mértékét. V. Fejezet Szolgálatteljesítési idő, pihenőidő, szabadság 3. Szolgálatteljesítési idő 18. § (1) A hivatásos állomány tagja szolgálati beosztásától függően a rendvédelmi szerv szervezeti egységének jogszabályban meghatározott feladatai folyamatos ellátása érdekében a) hivatali, b) hivatali munkarendtől eltérő, c) folyamatos, d) váltásos vagy e) vezényléses szolgálati időrendszerben teljesíti szolgálatát. (2) A hivatásos állomány tagjának szolgálatteljesítési időrendjét az állományilletékes parancsnok határozza meg. (3) A  folyamatos és váltásos szolgálatteljesítési időrendben dolgozóknál, ahol a  szolgálatteljesítést naponta azonos helyen két fő egymás utáni beosztásával rendelik el, az eligazítás, váltás, valamint a szolgálati felszerelések felvétele és leadása érdekében a szolgálatteljesítési idő legfeljebb harminc perccel meghosszabbítható. 19. § (1) Hivatali szolgálati időrendszer azokban a  szolgálati beosztásokban alkalmazható, ahol a  szolgálati feladatok csak a  nappali időszak meghatározott részében igénylik a  szolgálat ellátását. A  hivatali szolgálati időrendszerben a hivatásos állomány tagja a hét munkanapjain, hétfőtől csütörtökig 7.30 órától 16 óráig vagy 8 órától 16.30 óráig, pénteki munkanapon 7.30 órától 13.30 óráig vagy 8 órától 14 óráig teljesíti a  heti szolgálatteljesítési idejét. A szolgálatkezdés és a szolgálat befejezésének időpontját az állományilletékes parancsnok szolgálati érdekből vagy kérelemre – a heti negyvenórás szolgálatteljesítési idő figyelembevételével – ettől eltérő időpontban is megállapíthatja. (2) Rugalmas szolgálati időrendszer azokban a szolgálati beosztásokban alkalmazható, ahol a szolgálati beosztással járó feladatok nem kötődnek kizárólag a hivatali szolgálati időrendszerben meghatározott időszakhoz, illetve amelyeknél a  napi szolgálatteljesítés időtartama előre nem meghatározható és hullámzó jellegű. A  rugalmas szolgálati időrendszerben a hivatásos állomány tagja naptári hetenként vasárnap kivételével a hét bármely öt napján teljesít szolgálatot, amelyben a napi szolgálatteljesítési időt – a heti negyvenórás szolgálatteljesítési idő figyelembevételével – úgy állapítják meg, hogy a napi szolgálatteljesítési idő nem lehet öt óránál rövidebb és tizenkét óránál hosszabb. A  napi szolgálatteljesítési időben meg kell határozni azt az  ötórás időszakot, amelyet a  hivatásos állomány tagja minden szolgálatteljesítési napon szolgálatban köteles tölteni, a fennmaradó időtartamot a hivatásos állomány tagja az általa vagy a szolgálatszervezést végző szolgálati elöljáró által meghatározott időpontban tölti szolgálatban. (3) Folyamatos szolgálati időrendszer azokban a  szolgálati beosztásokban alkalmazható, ahol a  megszakítás nélküli működést igénylő feladatok ellátása fokozott figyelmet igényel, és a munkaterhelés viszonylag állandó, egyenletes. (4) A váltásos szolgálati időrendszer a folyamatos szolgálatteljesítést igénylő, folyamatos beavatkozási vagy intézkedési feladatok ellátására rendszeresített, továbbá a  részben vagy egészben készenléti jellegű szolgálati beosztásokban alkalmazható. (5) Vezényléses szolgálati időrendszer azokban a szolgálati beosztásokban alkalmazható, amelyeket olyan feladatokra rendszeresítettek, ahol a szolgálatteljesítési feladat ellátása időszakonként eltérő létszámot igényelhet, továbbá ahol a szolgálati feladatok rendes szolgálatteljesítés keretében történő ellátása előreláthatóan a hét bármely napján, annak bármely időpontjában szükségessé válhat. A vezényléses szolgálati időrendszer a hét bármely napján teljesíthető, egyenlőtlenül beosztható, amelyben a  napi szolgálatteljesítési idő – a  heti negyvenórás szolgálatteljesítési idő figyelembevételével – legalább négy óra és legfeljebb tizenkét óra időtartamban határozható meg. 20. § (1) A  pihenőnapokat és a  tervezett szabadság napjait a  szolgálati elöljáró a  szolgálati időrendszernek megfelelően, legalább négyhetes időszakra előre tervezi. (2) A  Hszt. 135.  § (6)  bekezdése alapján a  hivatásos állomány tagjával közölt szolgálatteljesítési időbeosztástól – a túlszolgálat elrendelésének kivételével – csak akkor lehet eltérni, ha azt rendkívüli eset szükségessé teszi, továbbá a hivatásos állomány tagjának erre irányuló, indokolt kérelme esetén, ha az a szolgálati érdekkel összeegyeztethető. (3) A  (2)  bekezdés szerinti, a  közölt szolgálatteljesítési időbeosztástól történt eltérést legalább huszonnégy órával a szolgálat tervezett megkezdését megelőzően kell közölni a hivatásos állomány tagjával. (4) A  Hszt. 137.  § (3)  bekezdése szerinti miniszteri rendeletet a  hivatásos állomány hivatali szolgálati időrendszerben szolgálatot teljesítő tagjára alkalmazni kell. 21. § (1) Ha a szolgálati feladatot az eredeti szolgálati beosztásba tartozó feladatként kell más szervezeti egységben vagy más helységben teljesíteni, akkor a ténylegesen szolgálatban töltött szolgálatteljesítési időt kell számítani. Az utazással indokoltan eltöltött időt a szolgálatteljesítési időbe be kell számítani. (2) Ha a  szolgálati feladatot határozatban, parancsban, berendelő vagy meghívó levélben, kiküldetési utasításban elrendelve vagy az elöljáró utasítására kell más szervezeti egységnél vagy a lakóhelyen kívül teljesíteni, akkor a) az egynapos távollétnél vagy naponkénti oda-vissza utazásnál az  (1) bekezdésben meghatározottak szerint kell eljárni, b) a  kétnapos távollétnél legalább napi nyolc óra szolgálatteljesítési időt kell jóváírni, ennél többet akkor, ha az első napon az indulás és a napi feladatteljesítés befejezési ideje közötti, a második napon a feladatteljesítés kezdési ideje és a visszautazással eltöltött idő közötti időtartam a nyolc órát meghaladja, c) a három- vagy többnapos távollétnél az első és az utolsó napon a kétnapos távollétre vonatkozó szabályok szerint kell eljárni, a közte lévő egy vagy több napra pedig napi nyolc óra szolgálatteljesítési időt kell elismerni, kivéve ha nyolc órát meghaladó szolgálatteljesítés történt, d) a  többhetes távollétnél az  utazással indokoltan eltöltött időt annyiszor kell figyelembe venni, ahányszor a hivatásos állomány tagja részére az utazást engedélyezték. 22. § Ügyeleti szolgálat az állományilletékes parancsnok által elrendelt és meghatározott helyen teljesített ügyelet. 4. Túlszolgálat 23. § A nem hivatali szolgálati időrendszerben dolgozónál a  munkaszüneti napon teljesített szolgálat önmagában nem jelent túlszolgálatot. A  túlszolgálat akkor keletkezik, ha a  hivatásos állomány tagja részére meghatározott szolgálatteljesítési idő keretét az  e  napon teljesített szolgálat részben vagy egészben túllépi, vagy ha a  hivatásos állomány tagját a szolgálatteljesítési időbeosztáson túl szolgálatteljesítésre szolgálatba rendelték. 24. § (1) Az  állományilletékes parancsok vagy a  túlszolgálat elrendelésére felhatalmazott szolgálati elöljáró a  túlszolgálat elrendelésekor a  szolgálatszervezés elektronikus nyilvántartásának felhasználásával vagy írásban nyilatkoztatja a hivatásos állomány tagját, hogy a túlszolgálat ellentételezését szabadidő vagy díjazás formájában igényli. (2) A  túlszolgálat elrendelésére történő felhatalmazást a  szolgálati elöljáró részére az  állományilletékes parancsnok írásban adhat, amelyben egyértelműen meg kell jelölni, hogy mely szervezeti elemek mely vezetői beosztást betöltő tagjai és mely állomány vonatkozásában jogosultak a  túlszolgálat engedélyezésének jogkörét gyakorolni. A felhatalmazást az érintett állománnyal írásban ismertetni kell. 5. A szabadság nyilvántartásának, kiadásának szabályai 25. § (1) A  humánigazgatási szakszolgálat a  hivatásos állomány tagját megillető alap- és pótszabadság mértékét évente, valamint a jogosultság változását követően megállapítja, és azt az érintett tudomására hozza. (2) A  szabadság nyilvántartását, a  szabadságolási terv elkészítését és a  szabadság kiadásának tervezését szervezeti egységenként a szolgálati feladatok függvényében és az érintettek igényének figyelembevételével az állományilletékes parancsnok intézkedése szerint kell végrehajtani. 26. § (1) A szabadság kiadásánál a hivatali szolgálati időrendszerben dolgozók számára az ötnapos munkahét munkanapjait kell szabadságként figyelembe venni. (2) A  hivatali munkarendtől eltérő szolgálati időbeosztás esetében a  szabadság kiadása a  szolgálatteljesítési napok figyelembevételével történik. (3) A szabadságot valamennyi szolgálati időrendszerben foglalkoztatott részére úgy kell kiadni, hogy a szabadság kezdő napja a rá érvényes szolgálatszervezés szerint szolgálati napra essen. (4) Váltásos szolgálati időrendszerben dolgozóknál a  szabadságot úgy kell kiadni, hogy annak befejező napja után a hivatásos állomány tagjának az eredeti szolgálatteljesítési időbeosztása szerint szolgálatteljesítési nap következzen. (5) Váltásos szolgálati időrendszerben a szabadság szolgálati napokra történő átszámításának módja: a) meg kell állapítani a  hivatali munkarendben dolgozók évi munkanapjainak számát, majd a  hivatali munkarendtől eltérő rendben dolgozók egy év alatt teljesítendő szolgálati napjainak számát, b) a hivatali munkarendtől eltérő szolgálati időrendszerben dolgozók szolgálati napjait el kell osztani a hivatali munkarendben dolgozók munkanapjainak számával, így megállapítható a  két szolgálati rend szerinti szabadságként számfejthető távollétek aránya, c) a napok hányadosát három tizedesjegyig kell kiszámítani, a kerekítés szabályai szerint, a tört napokból kapott szabadságot szintén a kerekítés szabályai szerint kell meghatározni. 27. § A Hszt. 148. §-ában meghatározott egészségügyi szabadság a gyermek ápolását vagy betegségét megállapító orvosi igazolás alapján vehető igénybe. VI. Fejezet A személyügyi igazgatás rendje 6. A személyügyi nyilvántartás 28. § Az állományból kikerülők személyi anyagait fogyatékanyagként kell kezelni, arról külön nyilvántartást kell vezetni, és külön kell tárolni. 29. § Jogszabály vagy a  miniszter által kiadott közjogi szervezetszabályozó eszköz előírása esetén, továbbá évente összesített adatfeldolgozást, statisztikai értékelést kell készíteni a hivatásos állomány összetételéről, képzettségéről, a  fluktuációról, a  vezetési, szervezési, létszám- és bérgazdálkodással, a  személyügyi, a  fegyelmi, a  képzési tevékenységgel kapcsolatos döntések előkészítéséhez vagy azok hatásai, eredményei vizsgálata érdekében. Az  elkészítendő adatfeldolgozáshoz, statisztikai értékeléshez az  adatok személyazonosításra alkalmatlan módon használhatóak fel. 30. § (1) A személyi anyaggyűjtőben a Hszt.-ben meghatározott adatkörre vonatkozó iratokat tárgykörönként csoportosítva, nyilvántartásba vételük sorrendjében kell tárolni. (2) A  személyi anyaggyűjtőben az  időszerűségét vagy okszerűségét vesztett, papíralapú iratokat selejtezni kell, a  kiselejtezett irat selejtezésének időpontját az  adatlapon fel kell tüntetni. A  selejtezést a  humánigazgatási szakszolgálat munkatársa hajtja végre. (3) A (2) bekezdésben megjelölt selejtezés csak a személyi anyaggyűjtőben elhelyezett iratokra terjed ki, az egyes iratok alapjául szolgáló eljárásban keletkezett iratok selejtezésének kötelezettségét nem keletkezteti, az  alapeljárásban keletkezett iratokat az alapeljárásra vonatkozó iratkezelési és selejtezési szabályok szerint lehet selejtezni. (4) A selejtezhető iratok körét és a selejtezési időt az 1. melléklet tartalmazza. 7. Személyügyi igazgatás 31. § (1) A rendvédelmi szervnél a személyügyi igazgatás keretébe tartozó feladatok: a) a hivatásos állományba kerülők kiválasztásával, pályáztatásával, kinevezésével, képzésével, továbbképzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása, b) a  hivatásos állományban lévők szolgálati viszonyát érintő munkáltatói intézkedések előkészítésével, szervezésével kapcsolatos feladatok végrehajtása, c) a  munkáltatói jogkört gyakorló vezetők személyügyi igazgatási feladataival összefüggő döntés-előkészítő, koordináló, valamint a döntések végrehajtását biztosító tevékenységek, d) a  rendvédelmi szerv és szervezeti egységei működtetéséhez, fejlesztéséhez szükséges vezetői állomány utánpótlásának tervezése, biztosítása, e) a hivatásos állomány előmenetelének biztosításával összefüggő személyügyi igazgatási feladatok végzése, f ) a hivatásos állományban lévők és a szolgálati nyugdíjasokkal kapcsolatos szociális és kegyeleti intézkedések végrehajtása, g) a személyügyi nyilvántartás kezelésével összefüggő feladatok végrehajtása. (2) A személyügyi igazgatási feladatok ellátása során a) a személyi döntések meghozatalánál biztosítani kell az elfogultság és az egyoldalú megítélés kizárását, b) a döntések előkészítésébe be kell vonni a közvetlen szolgálati elöljárót, a Hszt. által meghatározott esetekben az érintett személyt, és bármelyik fél által nyilvánított eltérő vélemény esetében a döntésre jogosult munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró köteles szolgálati elöljárójának állásfoglalását kérni, c) a személyügyi igazgatási intézkedések során biztosítani kell a személyiségi jogok védelmét, továbbá d) biztosítani kell – a minősített adatok védelmére vonatkozó szabályok betartásával – a személyi döntésekről való nyílt tájékoztatást. 32. § (1) Az állományilletékes parancsnok a személyügyi igazgatással kapcsolatos feladatait köteles folyamatosan személyesen végezni vagy a humánigazgatási szakszolgálat útján irányítani és ellenőrizni. (2) A személyügyi igazgatás ellenőrzése kiterjed a) a  Hszt. és a  végrehajtására kiadott jogszabályokban vagy közjogi szervezetszabályozó eszközökben meghatározottak helyi szintű érvényre juttatásának elemzésére, b) az alárendelt állományilletékes parancsnokok, humánigazgatási szakszolgálatok személyügyi tevékenységének átfogó megítélésére és c) az ellenőrzött szervezet működéséhez szükséges személyi feltételek vizsgálatára. 8. A szolgálati idő megállapítása, módosítása, igazolása 33. § (1) A hivatásos állományba történő kinevezéskor meg kell állapítani a Hszt. 280. § (1) bekezdése és (4) bekezdés a) pontja alapján a) a felmentési idő, b) a végkielégítés, c) a pótszabadság, d) a jubileumi jutalom és e) a szolgálati időpótlék szempontjából a hivatásos állomány tagjának hivatásos szolgálati idejét. (2) A Hszt. 280. § (1) bekezdés g) pontja alkalmazásában az (1) bekezdés a)–d) pontja szempontjából a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 326–329. §-a alapján beszámított szolgálati időt, az (1) bekezdés e) pontja szempontjából a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 100/A. § (2) bekezdésében meghatározott időt kell figyelembe venni. (3) A hivatásos állományba történő kinevezéskor meg kell állapítani továbbá a Hszt. 280. § (2) bekezdés és (4) bekezdés b) pontja alapján a) a nyugdíj előtti rendelkezési állomány és b) a könnyített szolgálat szempontjából a  hivatásos állomány tagjának tényleges hivatásos szolgálatban töltött idejét, valamint a  fizetési várakozási időben eltöltött időként figyelembe vehető időket. (4) A beszámítható időket napokban kell összeadni, és az évekre történő átszámításnál háromszázhatvanöt napot kell egy évnek tekinteni. A fennmaradó töredékidőket hónap, nap pontos megjelölésével kell kiszámítani. Az egyszer már beszámított szolgálati időt ismételten beszámítani semmilyen jogcímen nem lehet. (5) A hivatásos állományba visszavett személy esetében a végkielégítésre jogosító szolgálati viszony kezdetét külön kell megállapítani, és abba csak a  korábbi végkielégítést követően szolgálati viszonyban töltött, valamint szolgálati viszonynak minősülő időt lehet figyelembe venni. (6) A Hszt. 351. § (2) bekezdés a)–g) pontjában meghatározottakon túl a munkáltatói intézkedésben meg kell állapítani a hivatásos állomány tagjának hivatásos szolgálati idejét a) a felmentési idő, b) a végkielégítés, c) a pótszabadság és d) a jubileumi jutalom szempontjából. 34. § A hivatásos állomány tagjának szolgálati idejét a  munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg, módosítja és tartja nyilván. 35. § (1) A kinevezéskor a 34. § alapján megállapított szolgálati idő kezdetének módosítása az érintett okirattal igazolt kérelme alapján történhet. A szolgálati idő módosítását a kérelem benyújtását követő hónap első napjától kell megállapítani. (2) Ha a szolgálati idő kezdő napját a rendvédelmi szerv hibájából kell módosítani, a szolgálati időhöz fűződő járandóságok az elévülési időn belül visszamenőleg járnak. (3) Ha a szolgálati idő módosítása a szolgálati viszony megszüntetését követően, a szolgálati nyugdíjas esetében történik, akkor a korábbi munkáltatói jogkör gyakorlója az erről szóló állományparancs egy példányát a nyugdíj-megállapító szervnek is megküldi. 9. A hivatásos állományra vonatkozó munkáltatói intézkedések kiadásának rendje 36. § (1) A szolgálati viszony keletkezésével, módosításával, megszüntetésével kapcsolatos és a szolgálati viszony fennállása alatt tett munkáltatói intézkedéseket – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a  rendvédelmi szervnél állományparancsban, miniszteri hatáskörben hozott intézkedéseket határozatban kell elrendelni. (2) Állományparancsban vagy határozatban kell elrendelni a) a  szolgálati viszony létesítését, a  kinevezést, a  változó szolgálatteljesítési helyre vonatkozó kinevezést a szolgálatteljesítési helyek meghatározásával, b) a szolgálati hely és a szolgálati beosztás változását, módosítását, c) a besorolást, az előléptetést, az előresorolást, a vezetői kinevezést és annak visszavonását, d) az iskolai végzettség megszerzésére vonatkozó előírást, e) az elismerést és a jutalmazást, f ) a fegyelmi eljárással és a méltatlansági eljárással kapcsolatos intézkedéseket, g) az illetmény nélküli szabadság és a rész-szolgálatteljesítési idő engedélyezését, h) a szolgálati viszony szünetelését, i) a névváltozás átvezetését, j) a rendvédelmi szerv más szervezeti egységéhez történő, a rendvédelmi szervek közötti, továbbá a rendvédelmi szervek és a Magyar Honvédség között történő áthelyezést, a vezénylést, az átrendelést, megbízást, k) a  rendelkezési állományba helyezést, a  nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezést, a  könnyített szolgálatban történő foglalkoztatást és azok megszüntetését, l) a szolgálati viszony megszüntetését és megszűnését, m) a korábbi munkáltatói intézkedés módosítását és n) mindazokat a döntéseket, amelyek az addig hatályos állományparancs vagy határozat lényeges elemét érintik. (3) Ha a szolgálati beosztás betöltéséhez egyéb szakirányú képzettség megszerzése, szaktanfolyam elvégzése szükséges, annak elvégzését – határidő megjelölésével – a kinevezéskor, a szolgálati viszony módosításakor elő kell írni. 37. § (1) Az állományparancs és a határozat szakszerű előkészítéséért a humánigazgatási szakszolgálat, valamint a minisztérium személyügyi szerve, az abban foglaltak jogszerűségéért az adott munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a felelős. (2) A  munkáltató által egyidejűleg hozott valamennyi intézkedést lehetőség szerint egy állományparancsban vagy határozatban kell elrendelni. (3) Az  állományra vonatkozó, munkáltatói döntéseket tartalmazó állományparancsot vagy határozatot úgy kell elkészíteni, hogy az  intézkedéssel érintett valamennyi szerv és személy a  rá vonatkozó mértékben a  döntésről tudomást szerezzen. Ennek megfelelően szükséges számú másolatot vagy kivonatot kell készíteni. (4) Az  állományparancs vagy a  határozat eredeti irattári példányát az  azt kiadó szerv személyügyi archívumában évenkénti csoportosításban kell tárolni és őrizni az irattári terv előírásai szerint. (5) Központi hatáskörben vagy más szerv által kiadott állományparancs vagy határozat intézkedésre megküldött példányait személyi iratként kell kezelni, és az iratkezelési szabályzatnak megfelelően az irattári terv előírásai szerint kell selejtezni. 38. § (1) A  szolgálati viszony létesítésekor, valamint új szolgálati beosztásba helyezés esetén az  első szolgálatteljesítés megkezdésekor a hivatásos állomány tagjának át kell adni a szolgálati beosztásra meghatározott munkaköri leírást, melyet az érintettnek alá kell írnia. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti első szolgálatteljesítés megkezdésekor a  hivatásos állomány tagjával ismertetni kell a  tevékenységére vonatkozó munkarendet, a  szolgálati és pihenőidő biztosításának, a  hivatásos állomány tagját terhelő kártérítési felelősség rendjének szabályait, és a hivatásos állomány tagját ki kell oktatni az adott szolgálati helyre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi és egyéb biztonsági rendszabályokról, melynek megtörténtét írásban dokumentálni kell. VII. Fejezet Záró rendelkezések 39. § (1) Ez az utasítás – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2015. július 1-jén lép hatályba. (2) A 41. § 2019. január 1-jén lép hatályba. 40. § (1) Hatályát veszti a minősítés, a szolgálati jellemzés és a teljesítményértékelés készítésének, a személyügyi nyilvántartás rendjének, valamint a  személyügyi igazgatás szabályairól szóló 5/1997. (IV. 28.) TNM utasítás 1.  pontjában az „ , a Nemzetbiztonsági Hivatalra és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatra” szövegrész. (2) Hatályát veszti a szolgálati viszonyban töltött idő szorzóval történő számításáról szóló 5/1998. (IV. 7.) TNM utasítás 1. pontjában az „ , a Nemzetbiztonsági Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat” szövegrész. 41. § Hatályát veszti a 24. § (1) bekezdése. Dr. Pintér Sándor s. k., belügyminiszter