8/2015. (XII. 12.) OBH utasítása a bíró munkájának értékelési rendjéről és a vizsgálat részletes szempontjairól szóló szabályzatról.

8/2015. (XII. 12.) OBH utasítása a bíró munkájának értékelési rendjéről és a vizsgálat részletes szempontjairól szóló szabályzatról. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 73.  §-ában foglalt felhatalmazás alapján – a  bíróságok véleményét megismerve – a  bíró munkájának értékelési rendjét és a  vizsgálat részletes szempontjait az  alábbiak szerint szabályozom: I. Rész Általános rendelkezések 1. Alapvetések, az utasítás célja 1. § (1) A bírói munka hatékonyságának és minőségének biztosítása céljából a rendszeres értékelés – a bírói függetlenség tiszteletben tartása mellett – objektív és tárgyszerű vizsgálat eredményeként visszajelzést ad az  erősségekről és a  fejlesztendő területekről, egyben alapja és ösztönzője a  további fejlődésnek. Alapul szolgál a  minőségi munka elismeréséhez, az egységes bírói előmeneteli rendszer megvalósításához. (2) Annak érdekében, hogy reális és összemérhető kép alakuljon ki a bírák szakmai munkájáról, az értékelések alapjául szolgáló vizsgálatok és vizsgálati jelentések olyan módszertanának kidolgozása szükséges, amelyek biztosítják a különböző bíróságokon, különböző ügyszakokban és szinteken dolgozó bírák értékelésekor a vizsgálati jelentések azonos színvonalát, szerkezetük és tartalmi jellemzőik egységességét. 2. A szabályzat hatálya 2. § Az  utasítás (a továbbiakban: szabályzat) hatálya a  Kúria, az  ítélőtábla, a  törvényszék, a  járásbíróság és a  kerületi bíróság, valamint a közigazgatási és munkaügyi bíróság bíráira terjed ki. II. Rész A rendszeres (soros) és a soron kívüli értékelés 3. Az értékelést megalapozó vizsgálat elrendelője 3. § Az  értékelést megalapozó vizsgálatot a  bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) 70. §-ában foglaltak szerint a) törvényszéki bíró és tanácselnök, továbbá járásbírósági és kerületi bírósági, valamint közigazgatási és munkaügyi bírósági bíró esetében a törvényszék elnöke, b) ítélőtáblai bíró és tanácselnök esetében az ítélőtábla elnöke, c) kúriai bíró és tanácselnök esetében a Kúria elnöke, míg d) a kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezető soron kívüli vizsgálata esetében az Országos Bírósági Hivatal elnöke hivatalból rendeli el. 4. Az értékelések jellege, egymáshoz való viszonya 4. § (1) A határozott időre kinevezett bíró munkájának értékelését a határozatlan idejű kinevezést megelőzően kell elvégezni. (2) A határozatlan időre kinevezett bíró tevékenységét az 5. § (3) és (4) bekezdésében foglaltak szerinti időközönként értékelni kell (soros értékelés). (3) Soron kívül kell értékelni a bíró tevékenységét, ha a) bármely okból felmerül, hogy a bírói tevékenység ellátására szakmai okból nem képes, b) a bíró képzési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, c) valamely általa tárgyalt per, illetve általa intézett ügy – anélkül, hogy a perben eljáró bíró személyében változás történt volna – két éven túl van folyamatban, és a per (az ügy) iratainak vizsgálata alapján megállapítható, hogy a per (az ügy) ésszerű időn belüli befejezését késleltető, a bíró önhibájából bekövetkezett mulasztás történt, d) a bíró azt maga kéri. 5. Az értékelések ütemezése 5. § (1) A  határozott időre kinevezett bíró munkájának értékelésére az  első bírói kinevezést követően, akkor kerülhet sor, ha  a  tényleges bírói működés időtartama a  tizennyolc hónapot meghaladta, és a  bíró kéri a  határozatlan idejű kinevezését. (2) Az értékelést megalapozó vizsgálat elrendelését el kell halasztani, ha a bíró tényleges bírói működésének időtartama a tizennyolc hónapot nem érte el. (3) Amennyiben a bíró első kinevezése a Bjt. 23. § (2) bekezdése alapján határozatlan időre történt, a bíró tevékenységét a kinevezést követő harmadik év eltelte előtt, majd a kinevezést követő hatodik évben, ezután nyolcévenként kell – utoljára a felmentési okként meghatározott életkor betöltését megelőző hatodik évben lehet – értékelni. (4) A  határozott idejű kinevezést követően határozatlan időre kinevezett bíró tevékenységét a  kinevezést követően a harmadik évben, majd nyolcévenként kell – utoljára a felmentési okként meghatározott életkor betöltését megelőző hatodik évben lehet – értékelni. 6. § (1) Amennyiben a  határozatlan időre kinevezett bíró soron kívüli értékelésére a  soros vizsgálat időpontját megelőző két éven belül, a bíró kérelme alapján kerül sor, a következő soros vizsgálat időpontját ennek figyelembevételével kell meghatározni. (2) A soros vizsgálatok 5. § (3) és (4) bekezdése szerinti ütemezésére a soron kívüli értékelés elrendelése nincs kihatással, ha az  elrendelésre a  bíró szakmai alkalmatlansága vagy a  képzési kötelezettség önhibából történő elmulasztása, továbbá a két éven túli ügyek miatt került sor. 6. A soros értékelés alapjául szolgáló vizsgálat elrendelésének elhalasztása 7. § (1) Amennyiben a  soros értékelés elrendelésének akadálya van, a  bíróság elnöke a  vizsgálandó – határozatlan időre kinevezett – bíró hozzájárulásával, a vizsgálat elrendelését egy alkalommal, legfeljebb két évvel elhalasztja. (2) A  soros vizsgálat elrendelésének elhalasztására kizárólag a  vizsgálat alá vont bíró személyét, körülményeit érintő, objektív ok fennállása esetén kerülhet sor. (3) A (2) bekezdés szerinti objektív ok különösen a) ha a vizsgálat alá vont bíró a vizsgálat elrendelésének tervezett időpontjában tartósan távol van, b) ha a  vizsgálat tervezett időpontját megelőzően a  vizsgálat alá vont bíró tényleges bírói működésének időtartama nem éri el a két évet. (4) A vizsgálat elrendelésére az (1) és a (3) bekezdésben megjelölt időpontok lejártát követően kerülhet sor. III. Rész A soros értékelés alapjául szolgáló vizsgálat tervezése és elrendelése 7. A vizsgálati terv 8. § (1) A  vizsgálatot elrendelő elnök, a  kollégiumvezetővel történt előzetes egyeztetést követően, a  bíró (tanácselnök) vizsgálatát – a szabályzat 5. és 6. §-ában foglalt rendelkezések figyelembevételével – évenként ütemezve, a munkaterv részeként, vizsgálati tervben határozza meg. (2) A vizsgálati terv tartalmazza a bírák nevét, a soros vizsgálat időpontját, továbbá a vizsgálatot végző kollégiumvezető vagy – lehetőség szerint – az általa kijelölt vizsgáló nevét. (3) A munkatervben előzetesen meghatározott időpontban a bíróság elnöke a vizsgálati tervről tájékoztatást ad a vezetői értekezleten, majd intézkedik annak végrehajtása iránt az értekezlet eredményének megfelelően. 9. § (1) A vizsgálatot elrendelő elnök a vizsgálat elrendelését és a megkezdés időpontját a bíróval, továbbá a kollégiumvezetővel és a  kollégiumvezető által kijelölt vizsgálóval, a  vizsgálat megkezdésének időpontját legalább harminc nappal megelőzően, írásban közli. (2) A vizsgálat megkezdésének (1) bekezdés szerinti időpontját a vizsgálatot elrendelő elnök a vizsgálóval előzetesen egyeztetni köteles. (3) Ha a vizsgáló személyét a vizsgálati terv nem tartalmazta, vagy amennyiben a vizsgáló személye a vizsgálati tervhez képest módosult, a vizsgálatot elrendelő elnök az (1) bekezdés szerinti közlést megelőzően felhívja a kollégiumvezetőt, hogy a kijelölt vizsgáló személyéről tizenöt napon belül adjon tájékoztatást. 8. A vizsgálat elrendelése 10. § A vizsgálat írásbeli elrendelésének tartalmaznia kell: a) a vizsgálat kezdő időpontját, b) a vizsgálat jellegének megnevezését az alapul szolgáló jogszabály rendelkezésének pontos megjelölésével, c) a jelen szabályzat rendelkezésére történő hivatkozást, d) a vizsgált időszakot, e) a vizsgálat befejezésének időpontját, f ) a vizsgáló személyét. 11. § A  vizsgálat elrendelésétől a  vizsgálat tényleges megkezdésének időpontjáig a  bíróság elnöke köteles a  vizsgáló rendelkezésére bocsátani különösen: a) a vizsgált bíró ügyeiről a vizsgált időszakban készült tanácselnöki feljegyzéseket, b) az éves tevékenységi kimutatást, az ügyszak szerinti átlagadatokat, c) a  szakterület szerint illetékes másodfokú (felülvizsgálati ügyekben eljáró) bíróság kollégiumvezetőjének a véleményét, a kúriai bíró kivételével, d) azon ügyek listáját, amelyekben a vizsgált időszak alatt az eljárás elhúzódása vagy elfogultság miatt kifogást nyújtottak be, illetve amelyekben panasszal éltek, e) a vizsgált bírót érintő fegyelmi eljárásra és a bíróságon kívüli munkavégzés engedélyezésének megvonására vonatkozó adatokat, illetve f ) a kötelező képzéssel kapcsolatos adatokat, g) a legutolsó vizsgálati jelentést, h) az instruktorbíró összefoglaló jelentését. 12. § (1) A vizsgálat elrendelésével és elvégzésével, továbbá az értékeléssel kapcsolatos valamennyi irat megküldését, átadását és átvételét átvételi elismervénnyel vagy az irat másodpéldányán az átvétel rögzítésével dokumentálni kell. (2) A vizsgálat és az értékelés iratai nem nyilvánosak. IV. Rész A soron kívüli vizsgálat rendje 9. A soron kívüli értékelést megalapozó vizsgálat kezdeményezése és módja 13. § (1) A soron kívüli értékelést megalapozó vizsgálatot kezdeményezheti a) a bíró, b) járás (kerületi) bírósági, illetve közigazgatási és munkaügyi bírósági bíró esetében a  járásbíróság, illetve a közigazgatási és munkaügyi bíróság elnöke, c) a  bíró beosztási helye és szakterülete szerint illetékes másodfokú (felülvizsgálati ügyekben eljáró) bíróság kollégiumvezetője. (2) Az Országos Bírósági Hivatal elnökének a kinevezési jogkörébe tartozó vezető esetében a vizsgálatot kezdeményező személye megegyezik az (1) bekezdés c) pontja szerinti kollégiumvezetővel. 14. § (1) Amennyiben a 13. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti kezdeményezésre jogosult a bírói munka igazgatási ellenőrzése során vagy egyéb esetben olyan körülményt észlel, vagy olyan információ jut a tudomására, amely a jelen szabályzat 4.  § (3)  bekezdés a) és b)  pontja szerinti soron kívüli vizsgálat elrendelését indokolhatja, írásbeli javaslatot tesz a vizsgálat elrendelésére. (2) Az írásbeli javaslatnak kellő részletességgel ki kell térnie azokra a tényekre és körülményekre, továbbá azokra az észlelt hiányosságokra, rendellenességekre, illetve esetleges vizsgálatokra, amelyek a  soron kívüli vizsgálat elrendelését megalapozhatják. (3) Az  Országos Bírósági Hivatal elnöke, illetve a  bíróság elnöke – amennyiben az  írásbeli javaslatban foglaltakkal egyetért – a 4. § (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben a tudomására jutástól, míg a  (3) bekezdés d) pontja esetében a kérelem előterjesztésétől számított harminc napon belül dönt a vizsgálat elrendeléséről. (4) A soron kívüli vizsgálat rendjére, annak elrendelésére, továbbá az elrendelő okirat írásbeli tartalmára – a két éven túli ügy miatt indított soron kívüli vizsgálatra vonatkozó eltérő szabályok kivételével – egyebekben a  jelen szabályzat soros vizsgálatra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. 10. A két éven túl folyamatban lévő ügy miatti soron kívüli vizsgálatra vonatkozó eltérő szabályok 15. § (1) A 4. § (3) bekezdés c) pontja szerinti soron kívüli értékelést megalapozó vizsgálatra a jelen szabályzatnak a vizsgálat rendjére vonatkozó rendelkezéseit, az alábbiakban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A  vizsgálat alapjául az  az ügy szolgál, amely az  adott bírósághoz történő megérkezésétől kezdődően ugyanazon a bíróságon, azonos szinten és azonos bíró előtt, két éven túl van folyamatban. A pertartam számításánál az eljárás szünetelése, félbeszakadása, felfüggesztése miatt (ideértve a per tárgyalásának felfüggesztését is) kiesett időszakot figyelmen kívül kell hagyni. 16. § (1) Amennyiben a  bíró előtt folyamatban lévő ügy pertartama a  két évet eléri, a  bíró köteles a  szabályzat 3. vagy 4. melléklete szerinti adatlapot felfektetni és ezt követően folyamatosan vezetni. (2) A bíróság elnöke köteles gondoskodni a 15. § (2) bekezdésének hatálya alá tartozó ügyek folyamatos vizsgálatáról. (3) A (2) bekezdés szerinti vizsgálat során a) ellenőrizni kell az adatlapok megfelelő vezetését, b) az adatlapokat havonta egyeztetni kell a lajstromadatokkal, c) szükség szerint, szúrópróbaszerűen – különösen a  három évet meghaladó pertartamú ügyek esetében – az adatlap tartalmát az adott ügy irataival egybe kell vetni, illetve személyes konzultációt kell a bíróval folytatni, d) félévente a  június 30-i, illetve a  december 31-i állapotnak megfelelően összefoglaló jelentést kell készíteni az érintett bírák, ügyek, pertartamok áttekintésével annak felmérése végett, hogy milyen nagyságrendű lehet a szóba jöhető vizsgálatok száma. (4) A (3) bekezdés d) pontja szerinti összefoglaló jelentést a bíróság elnöke az adott év július 20., illetve a következő év január 20. napjáig megküldi az Országos Bírósági Hivatal elnökének. 17. § (1) A vizsgálatot elrendelő elnök által a 16. § (3) bekezdés d) pontja szerint elkészített összefoglaló alapján össze kell állítani azoknak a  bíráknak a  listáját, akik esetében a  soron kívüli értékelést megalapozó vizsgálat elrendelésének a lehetősége felmerült. (2) Azt a bírót, akinek a) a soros vagy soron kívüli vizsgálatára a tárgyévben vagy a tárgyévet megelőző naptári évben sor került, vagy b) a soros vagy soron kívüli vizsgálata a tárgyévben vagy a tárgyévet követő naptári évben lesz esedékes, az (1) bekezdés szerinti összeállítás során figyelmen kívül kell hagyni. 18. § (1) Ha az adatlap adatai alapján valószínűsíthető, hogy a bíró a per időszerű befejezése érdekében szükséges intézkedés megtételét a  jogszabályban meghatározott határidő – ennek hiányában harminc nap – alatt elmulasztotta, vagy jelentős késedelemmel tette meg, illetve az  időszerűség körébe eső egyéb eljárási vagy ügyviteli szabályt sértett, az adatlap tartalmát össze kell vetni az adott ügy irataival. (2) Amennyiben adat merül fel arra, hogy a bíró önhibájából mulasztott, és ezzel késleltette a per időszerű befejezését, az összevetést végző a tudomásra jutástól számított harminc napon belül előzetes iratvizsgálatot folytat le. Az előzetes iratvizsgálat célja annak megállapítása, hogy történt-e az érintett ügy kapcsán bírói mulasztás, és amennyiben történt, úgy az a bíró önhibájából következett-e be, továbbá az önhibából bekövetkezett mulasztás ténylegesen késleltette-e a per ésszerű időn belüli befejezését. (3) Amennyiben az  előzetes iratvizsgálat eredménye szerint, a  per ésszerű időn belüli befejezését késleltető, a  bíró önhibájából bekövetkezett mulasztás történt, a  bíróság elnöke haladéktalanul elrendeli a  soron kívüli értékelést megalapozó vizsgálatot. 19. § Önhibának tekinthető minden – különösen a szabályzat 5. mellékletében felsorolt – olyan bírói mulasztás, eljárási vagy ügyviteli szabálysértés, amely érdemi kihatással volt az ügy elhúzódására, és jelentős késedelmet eredményezett. 20. § (1) A vizsgálat írásbeli elrendelésének tartalmaznia kell: a) a vizsgálat kezdő időpontját, b) az alapul szolgáló jogszabály rendelkezésének pontos megjelölését, c) a jelen szabályzat rendelkezéseire történő hivatkozást, d) a vizsgálat befejezésének időpontját, e) a vizsgáló személyét, f ) az utalást az előzetes iratvizsgálat eredményének lényegére. (2) A bíró vizsgálata során lehetőség szerint tíz egyéves és öt kétéves pertartamú, lajstrom szerint folyamatos számozású, folyamatban lévő ügyet kell kiválasztani, amelyek esetében a vizsgálatnak arra kell kiterjednie, hogy a vizsgált bíró ítélkező tevékenységének időszerűsége körében megállapítható-e a per ésszerű időn belüli befejezését késleltető, a bíró önhibájából bekövetkezett mulasztás. (3) A két éven túli ügy miatt indított előzetes vizsgálatot az elrendeléstől számított harminc nap alatt be kell fejezni. (4) Amennyiben a vizsgálat alapján megállapítható, hogy a bíró munkájában olyan tendencia észlelhető, amely az ügyek önhibára visszavezethető elhúzódását eredményezheti, további harminc napon belül intézkedni kell az  általános szabályok szerinti vizsgálat lefolytatásáról. 21. § (1) A soron kívüli vizsgálat elrendelésére nem kerül sor a) határozott időre kinevezett bíró esetében, továbbá ha b) az előzetes iratvizsgálat időtartama alatt, az elrendelés alapjául szolgáló ügy befejezésre kerül, c) abban a naptári évben, amikor a soron kívüli értékelést megalapozó körülmény bekövetkezett, vagy az azt követő naptári évben a bíró soros értékelésére egyébként is sor kerül, d) a  soron kívüli értékelés befejezését követő egy naptári éven belül – akár az  elrendelés alapjául szolgáló ügyben – újabb ilyen értékelést megalapozó körülmény merül fel, e) a bíró soros vizsgálata a soron kívüli értékelés alapjául szolgáló körülmény bekövetkezését megelőző egy éven belül megtörtént, f ) amennyiben abban a naptári évben, amikor a soron kívüli értékelést megalapozó körülmény bekövetkezett, egyéb okból a bíró soron kívüli vizsgálata már elrendelésre került. Ebben az esetben a vizsgálat alá vont ügyek körét ki kell egészíteni a 25. § (1) és (2) bekezdése, illetve szükség szerint a 25. § (4) bekezdése szerinti ügyekkel, a soron kívüli vizsgálatnak pedig ki kell terjednie az ott meghatározott vizsgálati célokra. (2) Kirívóan súlyos jogsértés esetében a bíróság elnöke az (1) bekezdés szerinti feltételek fennállta esetén is intézkedhet a soron kívüli vizsgálat elrendeléséről. 11. A vizsgáló személye Vizsgálói névjegyzék 22. § (1) Az Országos Bírósági Hivatal a bírósági elnökök – a Kúria elnöke, továbbá az ítélőtáblai és a törvényszéki elnökök – bejelentése alapján bírósági szintenként (Kúria, ítélőtábla, törvényszék) és szakáganként (büntető, civilisztika, közigazgatási és munkaügyi), nevük szerint ábécé sorrendben nyilvántartásba veszi a  szükséges szakismerettel és legalább ötéves gyakorlattal rendelkező azon bírákat, akik vizsgálóként kijelölhetők, és gondoskodik a névjegyzéknek az intraneten történő közzétételéről. (2) Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a kinevezési jogkörébe tartozó vezetők vizsgálatának elrendelésekor a vizsgáló személyét is kijelöli. (3) A törvényszéki, az ítélőtáblai, a kúriai bíró vagy tanácselnök vizsgálatára – amennyiben azt nem a bíró beosztási helye és szakterülete szerint illetékes kollégiumvezető végzi –, lehetőség szerint az  adott bíróságnak a  vizsgálat lefolytatásához szükséges szakismerettel rendelkező kollégiumvezető-helyettesét, tanácselnökét, csoportvezető bíráját célszerű kijelölni. (4) A járási (budapesti illetékesség esetében kerületi bíróság), valamint a közigazgatási és munkaügyi bíróság bírájának vizsgálatára – amennyiben azt nem a  bíró beosztási helye és szakterülete szerint illetékes kollégiumvezető (a  továbbiakban: kollégiumvezető) végzi – a  kollégiumvezető elsősorban a  járásbíróság (kerületi bíróság), illetve a közigazgatási és munkaügyi bíróság elnökét, elnökhelyettesét, csoportvezetőjét, csoportvezető-helyettesét, bíráját illetőleg az adott ügyszak irányítását ellátó kollégium kollégiumvezető-helyettesét, másodfokú tanács elnökét vagy bíráját jelöli ki. Eljárás összeférhetetlenség esetén 23. § (1) A kollégiumvezető a vizsgálat elvégzésére, ha a vizsgálat alá vont bíró az értékelést elrendelő elnök vagy a beosztási hely és szakterület szerinti illetékes kollégiumvezető hozzátartozója (összeférhetetlenség), a  törvényszéki, az  ítélőtáblai, továbbá a  kúriai bíró vagy tanácselnök vizsgálatára a  névjegyzék szerinti, a  vizsgált bíró szolgálati helyével azonos szintű és szakterületű, ábécé szerinti sorrendnek megfelelő vizsgálót jelöli ki. (2) A járási (budapesti illetékesség esetében kerületi bíróság), valamint a közigazgatási és munkaügyi bíróság bírájának a  vizsgálatára a  névjegyzék alapján törvényszéki szintű, a  vizsgált bíró szakterületével azonos, ábécé sorrendnek megfelelő vizsgálót kell kijelölni. (3) Az (1) bekezdés szerinti esetekben a vizsgáló költségeit a vizsgált bíró szolgálati helye szerinti bíróság viseli. A vizsgálók képesítési előírása 24. § (1) Vizsgálónak csak olyan személy jelölhető ki, aki a  központi vizsgálói képzésen részt vett, és szerepel a  vizsgálók Országos Bírósági Hivatal által vezetett jegyzékében. (2) A névjegyzékben szereplő vizsgálók ötévente, legalább egy alkalommal kötelesek továbbképző tanfolyamon részt venni. 12. A vizsgálat módja 25. § (1) A  vizsgálati jelentés határidőben történő elkészítéséért és annak tartalmáért a  vizsgáló felelős. Ennek érdekében a  vizsgálati jelentés elkészítésének folyamata során befolyástól és elfogultságtól mentesen, a  rendelkezésre álló vizsgálati anyag tényszerű és teljes körű kielemzésére kell törekednie. A  vizsgálat során tapasztalt lényegi megállapításait kellő alapossággal, pontosan, az értékelő számára megbízhatóan kell rögzítenie biztosítva ezzel, hogy a jelentésben szereplő információk objektív módon és bizonyítékokkal igazolhatóak legyenek. (2) A vizsgálat során a vizsgáló és a vizsgált bíró egymással együttműködik. A vizsgáló lehetőség szerint már a vizsgálat során lehetőséget ad a vizsgált bírónak arra, hogy az észlelt hibákra, kifogásokra magyarázatot adjon. (3) A  vizsgáló a  vizsgálat során meghallgatja az  érintett bírót, járás- és kerületi bírósági, továbbá közigazgatási és munkaügyi bírósági bíró esetében szükség szerint a bíróság elnökét, amelyről feljegyzést készít. (4) A vizsgáló által készített feljegyzésben ki kell térni a) a bíró munkavégzési körülményeire, b) a tárgyaláson tapasztaltakra, c) a bíró által teljesített igazgatási feladatokra, d) a bíró szakmai többlettevékenységére, e) arra a  körülményre, hogy a  vizsgált bíró a  korábbi vizsgálatot követően, folyamatosan hatvan napra megszakította-e az ítélkező tevékenységét, valamint f ) a vizsgált bíró által jelzett – a vizsgálathoz kapcsolódó – egyéb körülményekre. (5) A vizsgáló kiválasztja, majd megvizsgálja és elemzi a vizsgálat alá vont ügyeket, valamint a 11. § (1) bekezdés szerinti egyéb dokumentumokat, amelyek a vizsgálat alá vont bíró ítélkező tevékenységéhez kapcsolódnak. (6) A vizsgáló tárgyaláson vesz részt, és beszerzi a vizsgált bíró másodfokú fórumaként eljáró tanácselnökök összefoglaló véleményét. 13. A vizsgáló jogköre 26. § (1) A vizsgálónak a tevékenysége során a) joga van a  vizsgált bíró ítélkezési tevékenységéhez kapcsolódó iratokba, okmányokba, nyilvántartásokba betekinteni, b) munkája során a  bíró beosztási helye szerinti bírósági elnöktől, közvetlen szakmai vezetőtől a  vizsgált bíró munkáját illetően szóbeli vagy írásbeli nyilatkozatot, adatszolgáltatást vagy okirat bemutatását kérni, c) a szükséges iratokról, dokumentumokról másolatot vagy kivonatot készíteni vagy készíttetni. (2) A vizsgálattal érintett bíróság elnöke köteles a) biztosítani a vizsgálat végrehajtásához szükséges feltételeket, b) megadni a vizsgáló számára a szükséges tájékoztatásokat, c) elősegíteni a vizsgálatot végző, a vizsgált bíró és a közvetlen szakmai vezető együttműködését. 14. A vizsgálat tárgya A befejezett ügyek iratai 27. § (1) A bíró vizsgálatához összesen legalább ötven jogerősen befejezett, a lajstrom szerint folyamatos sorszámozású ügyet kell kiválasztani, amelyből lehetőleg harmincöt ügy ítélettel, tizenöt ügy pedig egyéb módon fejeződött be első-, másod- vagy harmadfokon. (2) A vizsgálattal érintett bíró további, általa kiválasztott, legfeljebb öt jogerősen befejezett ügyének a vizsgálatát kérheti. (3) A határozatlan időre kinevezett bíró vizsgálatát elsősorban az utolsó két év ítélkezésének áttekintésével kell elvégezni. (4) Amennyiben az  (1) és (2)  bekezdés szerint kiválasztott ügyek nem alkalmasak a  bíró anyagi, eljárási és ügyviteli jogszabály-alkalmazási gyakorlatának feltárására, a vizsgáló a lajstrom szerint annyi további folyamatos sorszámozású ügyet választ ki, amennyi biztosítja a kiválasztás objektivitását, továbbá azt, hogy a kiválasztandó ügyek első-, másodés harmadfokon jogerőre emelkedett vagy felülvizsgálattal elbírált ügyek legyenek, illetve egyaránt legyenek tárgyaláson és tárgyaláson kívül elbírált ügyek. (5) Az érdemi határozatok vizsgálatánál értékelni kell a) a határozat rendelkező részének szabatosságát, b) a határozat rendelkező részének végrehajthatóságát, c) a történeti tényállás megalapozottságát, d) a jogi érvelés meggyőző erejét, e) valamint ennek jogszabályi előfeltétele esetén az egyszerűsített ítéleti indokolás alkalmazását, f ) a határozatok szövegezésének pontosságát. Egyéb vizsgálandó ügyek, iratok 28. § (1) A vizsgálatnak ki kell terjednie azokra az ügyekre is, amelyekben a vizsgált időszak alatt a) az eljárás elhúzódása miatt vagy b) elfogultság miatt kifogást nyújtottak be, továbbá c) amelyekben alapos panasszal éltek. (2) Vizsgálni kell továbbá a  fegyelmi eljárásra és a  bíróságon kívüli munkavégzés engedélyezésének megvonására vonatkozó adatokat is. Tárgyalások 29. § (1) A vizsgálónak az érintett bíró tárgyalásvezetéséről, fellebbezési vagy felülvizsgálati tárgyaláson történt előadásáról legalább két teljes tárgyalási napon – figyelemmel a  polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 214.  § (1) bekezdése és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 321. § (1) bekezdése szerinti szabályokra – célszerű meggyőződnie. (2) A bíró tárgyalási tevékenysége körében vizsgálni kell különösen a) az ügy tény- és joganyagának ismeretét, b) a célratörő pervezetést, c) az eljárás résztvevőivel való kapcsolattartást, d) a rendfenntartás hangnemét, kulturáltságát, következetességét, e) a jegyzőkönyvszerkesztés tömörségét, f ) a jegyzőkönyv leírását, g) az ítélethirdetés közérthetőségét, h) a szóbeli indokolás meggyőző erejét, i) az ügyviteli szabályok érvényesülését. Időszerűség 30. § A bírói tevékenység időszerűségével kapcsolatban – a vizsgált időszakra – meg kell vizsgálni különösen: a) az érintett bíróra vonatkozó ügyforgalmi adatokat, b) a tárgyalás, meghallgatás ésszerű határidőn belüli kitűzését, az érdemi befejezések és az ügyviteli befejezések arányát, valamint a tárgyaláson és a tárgyaláson kívül befejezett ügyek arányát, c) az előterjesztett beadványok vizsgálatára vonatkozó eljárási határidők betartását, d) a  tájékoztatási és a  bizonyítási szabályok érvényesülését, a  bizonyítási indítványok elbírálását, különösen a  szakértő alkalmazását, feladatai pontos meghatározását, a  szakértő részére engedélyezett határidők megtartását, díjának megállapítását és kiutalását, a  felek, szakértők, illetve a  tárgyalás egyéb résztvevői mulasztásának szankcionálását, e) a  tárgyalás elhalasztásának vagy elnapolásának indokoltságát, a  halasztással vagy napolással egyidejű új határnap kitűzését, f ) a pergazdaságosságra való törekvést, g) a határozatok eljárási határidőben történő írásba foglalását, h) az ítélet jogerőre emelkedését követően a szükséges intézkedések időszerűségét, i) a két éven túli ügy miatti soron kívüli értékelés megállapításait, kitérve arra a körülményre, hogy megfigyelhető-e változás a vizsgált bíró munkájának időszerűségével kapcsolatosan, j) az elrendelt és törvényen alapuló soronkívüliség érvényesülését, k) a megkeresések eljárási határidőben történő teljesítését, l) a felterjesztések és az iratok visszaküldésének határidejét, m) a bírói munka igazgatási ellenőrzése körében készített egyéb kimutatásokat. Speciális rendelkezések 31. § (1) A jelen szabályzatnak a vizsgálat tárgyára vonatkozó rendelkezéseit, a peres és nemperes ügyeket vegyesen intéző bíró, a tárgyalási tevékenységet nem végző, valamint a határozott idejű bíró, továbbá a fellebbviteli eljárásban ítélkező tanácselnök és bíró vizsgálatára az ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Peres és nemperes ügyeket vegyesen intéző bírák esetén a vizsgálandó peres és nemperes ügyek számát úgy kell meghatározni, hogy az megfeleljen a vizsgált bíró által intézett peres és nemperes ügyek arányának. (3) A nem tárgyaló bíró (cégügyek, büntetés-végrehajtási ügyek, felszámolási ügyek intézésére beosztott bíró) esetében a 25. § (1)–(5) bekezdés, valamint a 27. § (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit – a vizsgált bíró által végzett tevékenység sajátosságaira tekintettel – megfelelően kell alkalmazni. (4) A határozott időre kinevezett bíró vizsgálatakor a kinevezést követő első és második évből legalább évenként tíz, míg a  harmadik évből legalább harminc, lehetőleg másod- vagy harmadfokon felülbírált ügyet célszerű kiválasztani. Ha  a  bíró tényleges működésének ideje rövidebb, az  ötven vizsgálandó ügyet úgy kell kiválasztani, hogy abban az összes másod-, illetve harmadfokon felülbírált ügy szerepeljen. (5) A fellebbviteli eljárásban ítélkező tanácselnök és bíró tevékenységét lehetőleg a tanács többi tagjával egyidejűleg kell vizsgálni. (6) A vizsgálónak a  fellebbviteli eljárásban ítélkező bíró vizsgálata esetén be kell szereznie az adott tanács elnökének véleményét is. 15. Az értékelést megalapozó vizsgálat lefolytatása 32. § (1) A  vizsgálat elrendelésének közlését követően a  vizsgáló előre egyeztetett időpontban tájékoztatja a  vizsgált bírót a vizsgálat menetéről, a vizsgálattal érintett időszakról és azokról a tárgyalási napokról, amelyeken részt kíván venni, továbbá tájékozódik a  bíró bírói munkával összefüggő személyi körülményeiről is. Az  előbbiekről a  vizsgálónak emlékeztetőt kell készítenie. (2) A vizsgálat alá vont ügyekről a vizsgáló – ügyenként – adatlapot vesz fel, amelyek tartalmazzák az arra vonatkozó releváns adatokat, valamint a vizsgálónak a vizsgálat körében tett megállapításait. (3) A vizsgálat ideje alatt, de legkésőbb a vizsgálati jelentés elkészítése előtt, a vizsgáló szóban tájékoztatja a vizsgált bírót a  vizsgálat során beszerzett véleményekről és egyéb, vizsgálat alá vont iratokról, lehetőséget biztosítva a  vizsgált bírónak észrevételei megtételére. (4) Amennyiben a bíró a bemutatott adatokkal, iratokkal kapcsolatosan észrevételeket tesz, arról a vizsgáló feljegyzést készít. (5) A vizsgálat befejezését követően a vizsgáló haladéktalanul megküldi a vizsgálati jelentést és az értékelés tervezetét – a kúriai bíró kivételével – az érintett bíró beosztása szerint illetékes fellebbviteli (felülvizsgálati ügyekben eljáró) bíróság szakterület szerinti kollégiumvezetőjének, a  járásbírósági (budapesti illetékesség esetében kerületi) bíró esetén az ítélőtábla, míg a közigazgatási és munkaügyi ügyszakban eljáró bíró esetében (ideértve a törvényszéken ilyen ügyeket tárgyaló bírót is) pedig az illetékes regionális kollégiumvezetőnek. (6) A  kollégiumvezető kérelmére a  vizsgáló a  vizsgálati jelentésen és az  értékelés tervezeten túlmenően köteles a  kollégiumvezető részére az  ügyek vizsgálatáról, illetve a  vizsgálat egyéb körülményeiről készült feljegyzéseket, valamint a rendelkezésére bocsátott és beszerzett dokumentumokat is megküldeni. (7) A kollégiumvezető véleményének beérkezését követően a vizsgáló a teljes vizsgálati anyagot haladéktalanul megküldi a vizsgálatot elrendelő elnöknek. 16. A vizsgálati jelentés 33. § (1) A vizsgálati jelentést olyan szerkezetben és tartalommal kell elkészíteni, hogy az a vizsgálati eredményt tárgyszerűen és kellő részletességgel tartalmazza, és alkalmas legyen az értékelés megalapozására. (2) A vizsgáló a vizsgálat elrendeléséről szóló iratban megjelölt határidőn belül köteles elkészíteni a részletes vizsgálati jelentést, mellékelve az értékelésre vonatkozó javaslatot, az ügyek vizsgálatáról készült adatlapokat, más feljegyzéseket, valamint a rendelkezésére bocsátott dokumentumokat. (3) A vizsgáló az értékelési javaslatot a 2. melléklet szerinti értékelőlap 1–5. pontjainak kitöltésével teszi meg. (4) A vizsgálatnak részletesen be kell mutatnia a bíró ítélkezési tevékenységét és az ezzel összefüggő igazgatási szabályok alkalmazásának gyakorlatát. (5) A vizsgálati jelentés szerkezeti felépítését és tartalmát a jelen szabályzat 1. melléklete tartalmazza. V. Rész Az értékelési eljárás menete 17. Az értékelés szempontjai 34. § (1) A bíróság elnöke a) a vizsgálati anyag, b) a beszerzett iratok, vélemények, c) az írásbeli értékelésre tett szóbeli és/vagy írásbeli észrevételek, d) az értékelés ismertetésén jelenlévők bármelyike által megtett nyilatkozatok alapján, összességében értékeli a bíró munkáját. (2) Az értékelés során figyelembe kell venni a bíró részére biztosított személyi és tárgyi feltételeket, a reá kiosztott peres és peren kívüli ügyek számát, bonyolultságát, összevetve a  munkateljesítményével és az  ítélkezés minőségi követelményeivel. Ha a  vizsgálattal érintett bíró hivatásos bírákból álló tanácsban ítélkezik, erre a  sajátosságra az  értékelésnél – különösen az  érdemi döntések alapjául szolgáló jogszabályok alkalmazásának vizsgálatakor – figyelemmel kell lenni. 18. Az értékelés 35. § (1) Az értékelést elrendelő elnök a) a vizsgálati anyagok és a kollégiumvezető véleménye alapján – a 2. melléklet szerinti értékelőlap kitöltésével – elkészíti a bíró írásbeli értékelésének tervezetét, b) kitűzi az  értékelés szóbeli ismertetésének időpontját, és erről – a  vizsgálati jelentés és az  írásbeli értékelés tervezetének kézbesítésével egyidejűleg – a Bjt. 75. §-ában meghatározott személyeket értesíti, c) a  bíró részére az  írásbeli értékelés tervezetét – a  Bjt. 75.  §-ában foglalt határidőkre figyelemmel – azzal a felhívással küldi meg, hogy arra írásban vagy szóban észrevételt tehet, d) az  értékelés ismertetéséről jegyzőkönyvet készít, amelyben fel kell tüntetni a  megjelenteket, röviden nyilatkozataikat, az értékelés végső eredményét, a jogorvoslatról szóló tájékoztatást, továbbá – amennyiben az érintett bíró ezt közli – a jogorvoslat igénybevételére tett nyilatkozatát. (2) Az értékelés ismertetésének időpontját az értékelő hivatali okból vagy a bíró kérésére egy alkalommal, legfeljebb tizenöt napra elhalaszthatja, illetve az ismertetést legfeljebb egy másik, tizenöt napon belüli időpontban folytathatja. (3) Az értékelés a vizsgálat alá vont bíró egyetértése mellett legfeljebb tizenöt napra – ide nem értve a  (2) bekezdés szerinti esetet – elhalasztható, ha a rendelkezésre álló vizsgálati anyag az arra tett észrevételekkel összefüggésben ellentmondásosnak, hiányosnak vagy megalapozatlannak tűnik, és e körülmények az értékelés ismertetésére kitűzött napon nem tisztázhatók. (4) Az értékelő az ismertetés lezárásával egyidejűleg zárja le az értékelőlapot. (5) Az értékelőlap indokolásában elegendő a vizsgálati jelentésre, a vizsgáló értékelési javaslatára és az attól való eltérés indokaira kitérnie az értékelőnek. Az indokolásban röviden összegezni kell az alkalmatlan, alkalmas, kiváló és kiváló, magasabb bírói beosztásra alkalmas értékelés alapjául szolgáló és az  értékelőlap egyes részeiből következő megállapításokat. (6) A  határozott időre kinevezett bíró vizsgálatakor az  értékelőlap 6.  pontjában írt, határozatlan idejű kinevezésre alkalmas vagy alkalmatlan értékelés szerepelhet. (7) A vizsgálati eljárás értékeléssel zárul. Az értékelés mellőzésével az eljárás ügyviteli bejezéssel nem zárható le. 19. Az értékelés közlése 36. § (1) Az értékelő az értékelőlapot, az ismertetésről szóló jegyzőkönyvet az ismertetés lezárásától számított nyolc napon belül megküldi vagy átadja az  értékelés alá vont bírónak, valamint a  bíró beosztása szerint illetékes fellebbviteli bíróság kollégiumvezetőjének, illetve a járásbírósági bíró esetén az ítélőtábla, közigazgatási és munkaügyi bírósági bíró, valamint a törvényszéken közigazgatási és munkaügyi ügyeket tárgyaló bíró esetén a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium vezetőjének. (2) Az átvétel időpontját igazolni szükséges (átadókönyv, tértivevény, elektronikus levél megküldésének igazolása). (3) Az értékelés végső eredményéről tájékoztatni kell a bíró beosztása szerinti bíróság elnökét, ha annak személye eltér az értékelőtől, valamint a szakági elnökhelyettest, továbbá a csoportvezetőt és csoportvezető-helyettest. (4) Az értékelőlapot és a vizsgálati jelentést nyolc napon belül (mellékletek nélkül) továbbítani kell az Országos Bírósági Hivatalnak. 20. Jogorvoslati lehetőségek 37. § (1) Az  értékelés eredménye vagy annak írásbeli indokolása ellen az  értékelés eredményének kézhezvételét követő harminc napon belül az elsőfokú szolgálati bíróságnál jogorvoslat iránti kérelem terjeszthető elő. (2) Jogorvoslattal élhet a) a vizsgálat alá vont bíró, b) a bíró beosztása szerint illetékes fellebbviteli (felülvizsgálati ügyekben eljáró) bíróság kollégiumvezetője, c) járásbírósági (kerületi) bíró esetén az ítélőtábla kollégiumvezetője, d) közigazgatási és munkaügyi bírósági bíró, valamint a  törvényszéken közigazgatási és munkaügyi ügyeket tárgyaló bíró esetén a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium vezetője. 21. Eljárás az alkalmatlan minősítés esetén 38. § (1) Alkalmatlan minősítés esetén a  bíróság elnöke a  Bjt. 81.  § (1)  bekezdésének megfelelően felszólítja a  bírót, hogy harminc napon belül mondjon le bírói tisztségéről. A vizsgált bíró kérelmére a bíróság elnöke személyes meghallgatás keretében lehetőséget biztosít a vizsgált bírónak az értékeléssel kapcsolatos álláspontja ismertetésére. (2) Amennyiben a bíró nem mond le, a bíróság elnöke haladéktalanul értesíti a szolgálati bíróságot. (3) A szolgálati bíróság alkalmatlansági eljárást folytat le, és soron kívüli eljárásban dönt a bíró alkalmasságáról. (4) Az  alkalmatlanságot megállapító értékelés közlésének napjától a  szolgálati bíróság jogerős határozatáig terjedő időben a bíró olyan tevékenységet nem folytathat, amely kizárólag bírói hatáskörbe tartozik. 22. Az Országos Bírósági Hivatal feladata 39. § (1) Az Országos Bírósági Hivatal a bírósági elnökök bejelentése alapján nyilvántartásba veszi a vizsgálóként kijelölhető bírákat a képzések, továbbképzések megszervezése végett. (2) Az Országos Bírósági Hivatal a bíró központi személyi nyilvántartásában kezeli a bíró értékeléséről szóló vizsgálati jelentést és az értékelőlapot. (3) Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a különféle szinteken és ügyszakokban ítélkező bírák vizsgálatára vonatkozóan módszertani ajánlást adhat ki. VI. Rész Záró rendelkezések 40. § (1) Ez az utasítás – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2016. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően elrendelt vizsgálatokra kell alkalmazni. (2) Jelen utasítás 24. §-a 2017. január 1-jén lép hatályba. (3) Hatályát veszti a bíró és a bírósági vezető munkájának értékelési rendjéről és a vizsgálat részletes szempontjairól szóló 2011. évi 4. számú OIT szabályzat. (4) Jelen utasítás 4.  § (3)  bekezdés c)  pontjában foglaltakat a  2014. január 1. napját követően indult ügyekben kell alkalmazni. Dr. Handó Tünde s. k., elnök