367/2010. (XII. 30.) Korm. rendelete a Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. CLXXXII. törvény végrehajtásáról.

367/2010. (XII. 30.) Korm. rendelete a Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. CLXXXII. törvény végrehajtásáról. A Kormány a Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. évi CLXXXII. törvény 18. § (1) bekezdés a)–e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. AZ ALAP SZERVEZETE 1. A Bizottság 1. § A Bizottság feladatai: a) a Magyar Állandó Értekezlet (a továbbiakban: MÁÉRT) elvi iránymutatásai alapján irányítja az Alap működését, b) a költségvetési törvény elfogadását követő két hónapon belül meghatározza a pályázati keretek között nyújtott összeget, c) támogatási döntést hoz a pályázatok után fennmaradt támogatásrész felhasználásáról, d) döntést hoz a Kollégium döntés-előkészítő javaslatai alapján, e) kinevezi és felmenti a Kollégium elnökét és tagjait, f) jóváhagyja a Kollégium ügyrendjét, g) a tagjai tanácskozási joggal részt vehetnek a Kollégium ülésein. 2. § A Bizottság a döntéseit egyhangúlag hozza. 2. A Kollégium 3. § (1) A Kollégiumot a Bizottság úgy hozza létre, hogy annak összetétele a támogatási célokból eredő szakmai szempontoknak megfeleljen. (2) A Kollégium működésének részletes szabályait a kollégiumi tagok több mint felének szavazatával elfogadott és a Bizottság által jóváhagyott ügyrend határozza meg. 4. § (1) A Kollégium tagjává a Bizottság – a Bethlen Gábor Alapkezelő Nonprofit Zrt. (a továbbiakban: Alapkezelő) igazgatósága javaslatára – a központi államigazgatási szerveknek az adott támogatási területeken gyakorlattal és szakértelemmel, továbbá a támogatások odaítélésénél a döntések meghozatalához szükséges ismeretekkel rendelkező, a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező szakértőit nevezi ki. (2) Az (1) bekezdés szerint kinevezett tagok feladatai és kötelezettségei, valamint jogai azonosak. A Kollégium minden tagja egy szavazattal rendelkezik. (3) A Kollégium elnökét a Kollégium tagjai közül – az Alapkezelő igazgatósága javaslatára – a Bizottság nevezi ki és menti fel. (4) Ha a Kollégium elnökének megbízatása megszűnik, az új elnök kinevezéséről a Bizottság tizenöt napon belül dönt. Amennyiben az új elnök kinevezéséig az elnök hatáskörébe tartozó ügyben halaszthatatlan döntésre van szükség, és nincs az elnöknek ügyrendben kijelölt helyettese, úgy az elnöki teendőket ideiglenesen az Alapkezelő igazgatóságának javaslata alapján a Bizottság által a Kollégium tagjai közül megbízott személy látja el. (5) A Kollégium elnökének és tagjainak járó költségtérítés elszámolásának rendjét a Bizottság határozza meg. (6) A Kollégium elnöke és tagjai a feladatkörük ellátása során okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felelnek. 5. § (1) A Kollégium az üléseit szükség szerint tartja az ügyrendjében meghatározott olyan időközönként, hogy a támogatások folyamatos elbírálása biztosítható legyen. (2) Az üléseket az elnök, legalább az ülés előtt tizenöt nappal, a napirend megjelölésével, írásban hívja össze. A Kollégiumot az elnök akadályoztatása esetén a napirend megjelölésével bármely tag összehívhatja. (3) A Kollégium elnöke köteles az ülést összehívni, ha azt a Bizottság elrendeli. (4) A Kollégium bármely tag indítványára, szótöbbséggel zárt ülésről vagy a napirend zárt tárgyalásáról határozhat, ha a személyiségi jogok védelme, adatvédelmi szempont azt szükségessé teszi, vagy azt a Kollégium indokoltnak tartja. (5) A Kollégium ülésén tanácskozási joggal részt vehetnek a Bizottság tagjai, az Alapkezelő igazgatóságának tagjai vagy az általuk kijelölt személyek. A Kollégium az ügyrendjében egyéb tanácskozási joggal rendelkező állandó meghívottakat is meghatározhat. A Kollégium ülésén bármely tag indítványára, a tagok többségének támogatása mellett szakértő is részt vehet tanácskozási joggal. (6) A Kollégium ülésén az ügyrendben megállapított rend szerint helyettesítésnek van helye, de a szavazati jog a helyettesítő személyre át nem ruházható. (7) A Kollégium határozatképes, ha az összes tagjának több mint fele jelen van. A Kollégium a döntését a jelenlévő tagok több mint felének egybehangzó szavazatával hozza. (8) Ha a Kollégium nem határozatképes, az elnök a következő ülést tizenöt napon belül köteles összehívni. 6. § (1) A Kollégium elnökének és tagjainak kinevezésüket megelőzően írásban kell nyilatkozniuk arról, hogy velük kapcsolatban nem áll fenn a törvényben meghatározott összeférhetetlenség. (2) Amennyiben az összeférhetetlenség a kinevezést követően merül fel, úgy az érintett személy köteles azt a nemzetpolitikáért felelős miniszter irányítása alatt álló helyettes államtitkárnak (a továbbiakban: helyettes államtitkár) az összeférhetetlenségi ok felmerülését követő 5 napon belül bejelenteni és harminc napon belül az összeférhetetlenségi okot megszüntetni. A megbízatás megszűnését a Bizottság állapítja meg, és erről – a helyettes államtitkár útján – a Kollégium elnökét értesíti, aki a megbízatás megszűnésének tényét a soron következő ülésen bejelenti. (3) Amíg az összeférhetetlenné vált személy az összeférhetetlenségi okot nem szünteti meg, addig a kollégiumi döntéshozatalban nem vehet részt. 7. § A Kollégium előkészíti a) a támogatási elveket figyelembevevő pályázati stratégiával, b) a pályázatok elbírálásával, c) a támogatás nyújtásával, valamint d) az ügyrendjével kapcsolatos döntéseket. II. AZ ALAPKEZELŐ 8. § (1) Az Alapkezelő a vonatkozó jogszabályokban és az e rendeletben meghatározottak szerint felelős az Alap tervezési, kötelezettségvállalási, bevétel-előírási, szerződéskötési, utalványozási, ellenőrzési, államháztartási információszolgáltatási, beszámolási feladatainak ellátásáért, illetőleg az Alap működtetési és pályázat elbíráló feladatainak elvégzéséért. (2) Az Alapkezelő Alappal kapcsolatos feladatellátásához szükséges forrásait az Alap adott költségvetési évben teljesülő bevételének terhére a 30. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell biztosítani. (3) Az Alapkezelő ügyvezető szerve az igazgatóság, melynek tagjait a Bizottság javaslatára a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter határozatlan időre nevezi ki. Az Alapkezelő munkatársai felett a munkáltatói jogkört az Alapkezelő igazgatósága gyakorolja. (4) Az Alapkezelő feladata a) az Alap pénzeszközeinek kezelése, b) a Kollégium működési feltételeinek biztosítása, c) a Bizottság döntéseinek előkészítése és végrehajtása, d) a pályázati rendszer működtetése, ideértve a nem pályázati úton nyújtott támogatások lebonyolítását is, e) a pályázókkal való szerződéskötés, f) a támogatások pénzügyi utalása, g) a támogatott pályázatok pénzügyi elszámolása, h) a pénzügyi és teljesítmény-ellenőrzések szervezése és lebonyolítása, i) az Alap beszámolójának és költségvetésének közzététele, j) a vonatkozó jogszabályokban előírt nyilvánosság biztosítása, k) az Alap honlapjának működtetése, továbbá l) mindazoknak a kötelezettségeknek az ellátása, amelyeket jogszabály az Alapkezelő számára előír. (5) Az Alapkezelőre egyebekben a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. III. A MÁÉRT 9. § (1) A MÁÉRT az Alap legfelsőbb javaslattevő fóruma. (2) A MÁÉRT elvi iránymutatásait a Bizottság és a Kollégium köteles figyelembe venni. (3) A MÁÉRT mellett szakbizottságok működnek. A szakbizottságok az egyes szakterületekre vonatkozóan elvi-szakmai iránymutatást adnak és ajánlásokat fogalmaznak meg a források elosztására. (4) A MÁÉRT mellett négy szakbizottság működik: a) a Külügyi és Jogi, b) az Oktatási és Kulturális, c) a Gazdaságfejlesztési és Önkormányzati, valamint d) a Szórvány Szakbizottság. (5) A Szórvány Szakbizottságon belül két albizottság működik, a Diaszpóra és a Kárpát-medencei Szórvány Albizottság. 10. § A MÁÉRT szakbizottságai évente szeptember 30-ig tesznek előzetes javaslatot az Alapból nyújtható támogatások céljaira, prioritásaira, valamint a támogatás elveire. A szakbizottságok javaslataikat a helyettes államtitkárnak küldik meg, aki azokat továbbítja a Bizottságnak és a Kollégiumnak. IV. AZ ALAP ÁLTAL BIZTOSÍTOTT TÁMOGATÁSOK RENDSZERE 3. Általános feltételek 11. § (1) Az Alapból kizárólag a Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. évi CLXXXII. törvény (a továbbiakban: Bgatv.) szerint támogatás igénybevételére jogosult jogalanyok az ott meghatározott célokra kaphatnak támogatást. (2) Az Alapból támogatás nyújtható a) nyílt pályázat, b) egységes elvek alapján meghatározott támogatási döntés vagy c) egyedi kérelem alapján. (3) Az Alap terhére nyújtott támogatás formái: a) vissza nem térítendő támogatás, b) részben vagy egészben visszatérítendő támogatás. (4) A részben vagy egészben visszatérítendő támogatás visszatérítendő részét az Alap előirányzat-felhasználási keretszámlájára kamatmentesen kell visszafizetni. 12. § (1) A 14. § szerinti támogatásoknál nem pályázhat, illetve nem részesülhet támogatásban az a magánszemély és egyéni vállalkozó, a) aki az adott pályázat megjelentetését megelőzően az Alap vagy a határon túli magyarok támogatását szolgáló bármely fejezeti kezelésű előirányzat terhére kiírt pályázatokban valótlan vagy megtévesztő adatot szolgáltatott, valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított tartalmú okiratot használt fel, illetve az elnyert pályázat alapján kötött szerződést – neki felróható okból – maradéktalanul nem teljesítette, vagy aki a céljelleggel nyújtott támogatást nem a rendeltetésének megfelelően használta fel, és az ebből eredő visszafizetési kötelezettségének nem tett eleget, valamint aki a pénzügyi támogatás felhasználásával kapcsolatosan előírt elszámolási vagy számadási kötelezettség teljesítésekor valótlan tartalmú nyilatkozatot tett, illetőleg valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használt fel; b) akinek az Alappal vagy az a) pontban meghatározott fejezeti kezelésű előirányzatokkal szemben lejárt fizetési kötelezettsége áll fenn, illetve lejárt határidejű – nem teljesített – elszámolási kötelezettsége áll fenn; c) akinek lejárt köztartozása van; továbbá d) aki nem felel meg a rendezett munkaügyi kapcsolatoknak az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Áht.) meghatározott követelményének. (2) Nem pályázhat, illetve nem részesülhet támogatásban a Bgatv.-ben meghatározott támogatásra jogosult szervezet vagy vállalkozás, amely a) végelszámolás alatt áll, vagy ellene indított csődeljárás, illetve felszámolási eljárás van folyamatban; b) amelynél az (1) bekezdésben meghatározott bármelyik eset áll fenn. (3) A Bgatv.-ben meghatározott, közvetlen politikai tevékenységet folytató szervezetnek minősül az a szervezet, amelynek tevékenysége elsődlegesen és túlnyomórészt politikai. Kétség esetén a nemzetpolitikáért felelős miniszter, a Kollégium elnöke vagy az érintett szervezet kérheti, hogy a Bizottság állapítsa meg, hogy a szervezet közvetlen politikai tevékenységet folytató szervezetnek minősül-e. A Bizottság erről a soron következő ülésén határoz. 4. Az állami támogatásokra vonatkozó speciális szabályok 13. § E pont alkalmazásában a) állami támogatás: az Európai Unió működéséről szóló Szerződés (továbbiakban: EUMSZ) 107. cikk (1) bekezdése szerinti támogatás és az EK Szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1998/2006/EK bizottsági rendelet) szerinti csekély összegű támogatás, b) diszkont kamatláb: az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 85/2004. Korm. rendelet) 1. § 36. pontjában meghatározott fogalom, c) elszámolható költség: a támogatás alapjának meghatározásakor figyelembe vett, a támogatás tárgyával összefüggésben közvetlenül felmerült vagy ahhoz közvetett módon hozzárendelhető költségek, ráfordítások és beszerzett eszközök bekerülési értéke, amelyek finanszírozására a támogatás felhasználható, d) halászathoz és akvakultúrához kapcsolódó tevékenység: a halászati és akvakultúratermékek piacának közös szervezéséről szóló, 1999. december 17-i 104/2000/EK tanácsi rendelet szerinti halászati és akvakultúra tevékenységet szolgáló beruházásokhoz, továbbá halászati termékek feldolgozását és forgalmazását szolgáló beruházáshoz kapcsolódó tevékenység, e) közszolgáltatás: az EUMSZ 106. cikk (2) bekezdése szerinti általános gazdasági érdekű szolgáltatás, f) mezőgazdasági termék: az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló (általános csoportmentességi rendelet) 800/2008/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 800/2008/EK bizottsági rendelet) 2. cikk 22. pontjában meghatározott fogalom, g) mezőgazdasági termék feldolgozása: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 23. pontjában meghatározott fogalom, h) mezőgazdasági termék forgalomba hozatala: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 24. pontjában meghatározott fogalom, i) nehéz helyzetben lévő vállalkozás: a 85/2004. Korm. rendelet 8. mellékletében meghatározott fogalom, j) saját forrás: a kedvezményezett által a fejlesztési programhoz biztosított forrás, amelybe az államháztartás alrendszereiből kapott támogatás nem számítható be, k) szénipar: az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága által a szén tekintetében megállapított nemzetközi kodifikációs rendszer értelmében kiváló minőségű, közepes minőségű és gyenge minőségű A és B csoportba sorolt szén kitermelése, l) támogatási intenzitás: a 85/2004. Korm. rendelet 1. § 24. pontjában meghatározott fogalom, m) támogatástartalom: a 85/2004. Korm. rendelet 1. § 31. pontjában meghatározott fogalom. 14. § Ha a támogatást gazdasági tevékenységéhez olyan kedvezményezett kapja, amelynek székhelye, telephelye, illetőleg fióktelepe az Európai Unióban, vagy az Európai Unióval előcsatlakozási szerződést kötött államban van, támogatása az EUMSZ 107. cikk szerinti állami támogatásnak minősül, amely a 85/2004. Korm. rendelettel, valamint e pont rendelkezéseivel összhangban a 15–17. §-ban felsorolt támogatási kategóriák szerint nyújtható. 15. § (1) Csekély összegű támogatás nyújtható a) a Bgatv. 3. § a) pont aa), ab) és ac) alpontjaiban meghatározott jogcímeken egyéni vállalkozó részére; b) a Bgatv. 3. § b) pont ba) alpontjában felsorolt jogcímen a kutatást, fejlesztést végző intézmény és háttérintézmény, szociális, felzárkózást és szociális integrációt elősegítő szervezet, kulturális szervezet, tömegtájékoztatási szervezet, valamint önkormányzat részére; c) a Bgatv. 3. § c) pont cb) alpontjában meghatározott jogcímeken; d) a Bgatv. 3. § d) pontjában felsorolt támogatottak részére a Bgatv. 3. § d) pont da), db) és dc) alpontjaiban meghatározott jogcímeken. (2) A csekély összegű támogatásokra az 1998/2006/EK bizottsági rendelet, valamint jelen § rendelkezései az irányadóak. (3) Csekély összegű támogatás esetén bármely három pénzügyi év időszakában bármely kedvezményezett részére odaítélt csekély összegű támogatás összege nem haladhatja meg a 200 000 eurónak, a közúti szállítási ágazat esetében a 100 000 eurónak megfelelő forintösszeget. (4) A csekély összegű támogatás odaítélésének feltétele, hogy a kedvezményezett nyilatkozik az előző három pénzügyi évben általa igénybe vett csekély összegű támogatások támogatástartalmáról. (5) A több részletben fizetendő támogatást az odaítélése időpontjában érvényes értékre kell diszkontálni. (6) Az 1998/2006/EK bizottsági rendelet alapján csekély összegű támogatás nyújtható valamennyi ágazat vállalkozásai számára az alábbi kivételekkel: a) a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó, halászathoz vagy akvakultúrához kapcsolódó tevékenységet végző vállalkozásnak; b) az EUMSZ I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek elsődleges termeléséhez kapcsolódó tevékenységet végző vállalkozások részére; c) az EUMSZ I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek feldolgozásával vagy forgalmazásával kapcsolatos tevékenységet végző vállalkozások részére, amennyiben: ca) a támogatás összege a piacon beszerzett vagy forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, cb) vagy az elsődleges termelőknek való teljes vagy részleges továbbítástól függ; d) az exporttal kapcsolatos tevékenységek támogatása, nevezetesen az exportált mennyiséggel, az értékesítési hálózat kialakításával és működtetésével, illetve az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokkal közvetlenül kapcsolatos támogatások, valamint e) az import áruk helyett hazai áru használatától függő támogatások; f) a szénipar vállalkozásai részére; g) teherszállító jármű megvásárlására a közúti áruszállítási ágazat területén működő vállalkozások esetében; h) nehéz helyzetben lévő vállalkozások részére. (7) Minden egyes új csekély összegű támogatás odaítélésekor az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű támogatás teljes összegét kell figyelembe venni. (8) A csekély összegű támogatás ugyanazon elszámolható költségek vonatkozásában nem halmozható állami támogatással, amennyiben az így halmozott összeg meghaladná a támogatási intenzitás 800/2008/EK bizottsági rendeletben vagy az Európai Bizottság határozatában meghatározott mértékét. (9) A támogatást nyújtó köteles írásban tájékoztatni a kedvezményezettet arról, hogy csekély összegű támogatásban részesül. A tájékoztatásnak kifejezetten utalnia kell az 1998/2006/EK rendeletre hivatkozva annak pontos címére és az Európai Közösség Hivatalos Lapjában való kihirdetésére – valamint meg kell határoznia a támogatás pontos összegét támogatástartalomban kifejezve. (10) A kedvezményezett és a támogatást nyújtó köteles a csekély összegű támogatáshoz kapcsolódó minden iratot az odaítélést követő 10 évig megőrizni és a támogatást nyújtó ilyen irányú felhívása esetén azokat bemutatni. 16. § (1) Közszolgáltatások ellentételezése formájában nyújtott támogatás nyújtható: a) a Bgatv. 3. § a) pont aa) alpontjaiban meghatározott jogcímen egyéni vállalkozó részére; b) a Bgatv. 3. § b) pont ba) alpontjában meghatározott jogcímen a b) pontban meghatározott kutatást, fejlesztést végző intézmény és háttérintézmény, szociális felzárkózást és szociális integrációt elősegítő szervezetek, kulturális, tömegtájékoztatási szervezetek, önkormányzatok, illetve a d) pontban meghatározott kedvezményezettek részére a 3. § d) pont da), db) és dc) alpontjaiban meghatározott jogcímeken; c) a Bgatv. 3. § c) pont cb) alpontjában meghatározott jogcímeken. (2) A közszolgáltatások ellentételezése formájában nyújtható támogatásokra az EK-Szerződés 86. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vállalkozásoknak közszolgáltatásért járó ellentételezés formájában megítélt állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló, 2005. november 28-i 2005/842/EK bizottsági határozat (a továbbiakban: 2005/842/EK bizottsági határozat), valamint jelen § rendelkezései az irányadóak. (3) Közszolgáltatások ellentételezése formájában kizárólag a közszolgáltatás ellátásával megbízott kedvezményezett részére nyújtható támogatás. (4) A közszolgáltatások ellátásáért nyújtott támogatás csak olyan mértékben korlátozhatja a versenyt, amely mindenképpen szükséges a feladat hatékony ellátásához. (5) A támogatás mértéke nem haladhatja meg a közszolgáltatás ellátásának nettó költségét, azaz a közszolgáltatás működtetésével kapcsolatban felmerült költségek és az ezzel összefüggésben keletkezett bevételek különbségét, figyelembe véve egy, a közszolgáltatás ellátásához kapcsolódó sajáttőke-rész alapján várható ésszerű profitot is. (6) A kedvezményezett a kapott támogatásról külön elszámolást köteles vezetni, amely elszámolás alapján a (4) és (5) bekezdésben foglaltak teljesülése ellenőrizhető. 17. § Az Európai Unió által is támogatott határmenti program céljára támogatás a 2007-2013. programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, valamint az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz pénzügyi alapok egyes, a területi együttműködéshez kapcsolódó programjaiból származó állami támogatások felhasználásának szabályairól és egyes támogatási jogcímeiről szóló 5/2009. (III. 18.) NFGM rendeletben, valamint a Magyarország–Szlovákia–Románia– Ukrajna Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz Határon Átnyúló Együttműködési Programból származó, az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikk (1) bekezdés hatálya alá tartozó állami támogatások felhasználásának szabályairól és egyes támogatási jogcímeiről szóló 19/2009. (VIII. 14.) NFGM rendeletben meghatározott jogcímekhez tartozó támogatási kategóriák szerint nyújtható, az ott meghatározottak szerint. 18. § (1) A Bgatv. alapján pályázati önrész kiegészítésére nyújtott támogatás és a pályázati forrásból származó támogatási összeg együttes mértéke nem haladhatja meg a pályázati felhívás által elvárt minimális, minden támogatástól mentes saját forrás mértékét. (2) A Bgatv. alapján nem nyújtható támogatás a pályázati önrész kiegészítésére, amennyiben az elnyert EU-támogatásra kiírt pályázathoz szükséges saját forrás finanszírozására vonatkozó előírások azt nem teszik lehetővé. (3) Az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése hatálya alá tartozó korábban megítélt támogatások esetében a Bgatv. alapján a pályázati önrész kiegészítésére nyújtott támogatás és a pályázati forrásból származó támogatási összeg együttesen nem haladhatja meg a 800/2008/EK bizottsági rendeletben, az 1998/2006/EK bizottsági rendeletben, a 2005/842/EK bizottsági határozatban, illetve az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy legmagasabb támogatási összeget. V. A PÁLYÁZATI RENDSZER 19. § (1) Ha az Alap rendelkezésére álló forrás megváltozik, a Bizottság negyvenöt napon belül módosítja a Kollégium által kiutalható összegeket. (2) Az Alapkezelő igazgatósága minden évre a Kollégiummal együttműködve pályázati stratégiát készít, amit a Bizottság hagy jóvá. (3) Az Alapkezelő – a Kollégium állásfoglalására figyelemmel – a (2) bekezdésben meghatározott stratégia alapján kidolgozza az egyes pályázati felhívásokat, és – a helyettes államtitkár jóváhagyását követően – gondoskodik azok közzétételéről. (4) A pályázati felhívásban a pályázat tartalmi elemeként meg kell határozni a) a pályázat célját, tárgyát, időbeli hatályát, b) a pályázók, illetve kedvezményezettek körét, c) a támogatás formáját és időtartamát, d) egy pályázatra vonatkozóan a támogatás maximális mértékét, e) a saját forrás meglétét, annak mértékét, f) az elszámolható költségek körét, g) a pályázat elbírálásához szükséges adatokat, dokumentumokat, h) a pályázat elbírálásának szempontjait, i) a pályázat benyújtásának alaki és formai követelményeit, j) a támogatásnyújtást kizáró feltételek, k) a pályázat érvénytelenségének eseteit, l) a támogatási szerződés megszegésének szankcióit, m) az elállás jogát, n) a pályázók adatainak kezeléséhez, a pályázók adatainak és a döntés tartalmának az Alap internetes honlapján való nyilvános közzétételhez, valamint a szomszédos államokban élő magyaroknak nyújtott támogatások központi nyilvántartásáról szóló 233/2005. (X. 19.) Korm. rendelet alapján létrehozott nyilvántartási rendszer kezelőjének történő továbbításhoz való hozzájárulást, o) beszedés esetére a támogatás kedvezményezettje által pénzforgalmi szolgáltatójának adott beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazó levelét. (5) A pályázatok formai vizsgálatát az Alapkezelő végzi. A hiányos pályázatok benyújtóját tizenöt napos határidő tűzésével hiánypótlásra szólítja fel. (6) Az Alapkezelő befogadja, és a Kollégium döntés-előkészítése érdekében a pályázatokban megjelölt határidő lejártát követő negyvenöt napon belül – a helyettes államtitkár folyamatos tájékoztatásával – előkészíti a beérkezett pályázatokat, összesítőt és döntési javaslatot készít, melyet – a helyettes államtitkár ellenjegyzésével – a Kollégium ülése elé terjeszt. Az Alapkezelő gondoskodik arról, hogy a Kollégium valamennyi tagja az ülés előtt legalább nyolc nappal kézhez kapja az összesítőt. (7) A Kollégium a (6) bekezdésben foglaltak szerint elkészített összesítő alapján – az összesítő megérkezését követő ülésén – javaslatot tesz a Bizottságnak pályázatok elfogadásáról, a támogatás formájáról és összegéről, amelyhez az összesítés mellett az Alapkezelőtől magához kérheti a benyújtott pályázatot és annak mellékleteit is. (8) Az Alapkezelő a pályázatok elbírálásáról jegyzőkönyvet készít, amelynek tartalmaznia kell a (6) bekezdésben foglaltakat, valamint elutasítás esetén annak indokát. (9) A pályázat elbírálásában és a döntési javaslat előkészítésében nem vehet részt az, aki a) a pályázóval munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, vagy az elbírálást megelőző három éven belül állt, b) az a) pontban meghatározott személynek a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti közeli hozzátartozója, c) a pályázó szervezet fenntartójával, tulajdonosával, felügyeleti szervével munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, d) a pályázó gazdálkodó szervezetben, vagy e szervezetben a szavazati jogok többségével rendelkező gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik, vagy annak vezető tisztségviselője, könyvvizsgálója, felügyelő bizottsági tagja. 20. § (1) A Kollégiumnak a pályázatok tárgyában készített döntés-előkészítő javaslatát az Alapkezelő a beérkezéstől számított tizenöt napon belül felterjeszti a helyettes államtitkárnak, aki azt öt napon belül megküldi a Bizottságnak jóváhagyásra. (2) A Bizottság a döntéséről az Alapkezelő útján értesíti a Kollégiumot, továbbá intézkedik a döntések végrehajtásáról. (3) A Bizottság elutasító döntéséről az Alapkezelő nyolc napon belül írásban értesíti a pályázat benyújtóját. 21. § Az Alapkezelő a Bizottság 20. § (2) bekezdés szerinti döntését követő harminc napon belül értesíti a pályázókat a pályázatok tárgyában hozott döntésekről, melyhez csatolja a szerződési ajánlatot is. 5. A szerződéskötés, a szerződés kötelező tartalmi elemei 22. § (1) A Bizottság által jóváhagyott támogatási döntéseket követően az Alapkezelő szerződést köt a kedvezményezettekkel. Az Alapkezelő által a kedvezményezettek részére megküldött szerződéskötési ajánlat határideje a kézhezvételtől számított legfeljebb hatvan nap. Az ajánlat elfogadását követően kerül sor a szerződés megkötésére. (2) A támogatási szerződést írásban kell megkötni. (3) A támogatási szerződésnek tartalmaznia kell a) a támogatás célját, b) a támogatás folyósításának feltételeit és ütemezését, c) a kedvezményezett pénzügyi számlaszámát, d) a támogatás felhasználásának és elszámolásának módját, határidejét, e) a kedvezményezett nyilatkozatát arról, hogy a támogatás felhasználása során érvényesíti a vonatkozó számviteli, adóügyi és társadalombiztosítási jogszabályok előírásait, f) a kedvezményezett nyilatkozatát arról, hogy a támogatás magyarországi felhasználása során az ott meghatározott esetben, a közbeszerzésekről szóló törvény rendelkezései szerint jár el, g) a kedvezményezett nyilatkozatát a támogatás felhasználásával kapcsolatos beszámolási kötelezettség tudomásulvételéről, h) a kedvezményezett nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul a támogatás rendeltetésszerű felhasználásának az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium és az Alapkezelő által ellenőrzéssel megbízott személyek, szervezetek általi ellenőrzéséhez, i) a szerződésszegés eseteit és szankcióit, j) a szerződéstől való elállásra vonatkozó rendelkezéseket, k) a nyilvános közzétételhez való hozzájáruló nyilatkozatot, l) a 14. § szerinti támogatások esetében a nyújtott támogatás támogatástartalmát, a támogatás intenzitását és a támogatásra vonatkozó támogatási kategóriát. (4) A támogatási szerződéshez csatolni kell a) a támogatás felhasználására vonatkozó költségvetési tervet, b) a kedvezményezett nyilatkozatát arról, hogy nincs hatvan napot meghaladó lejárt köztartozása, c) a kedvezményezett nyilatkozatát arról, hogy nincs az Alappal vagy a határon túli magyarok támogatására szolgáló bármely (cél)előirányzattal szemben hatvan napot meghaladó tartozása, d) a kedvezményezett nyilatkozatát arról, hogy nem áll végelszámolás alatt, illetve ellene indított csődeljárás vagy felszámolási eljárás nincs folyamatban, e) a támogatás kedvezményezettjének a számlavezető pénzforgalmi szolgáltatója által is ellenjegyzett nyilatkozatát arról, hogy amennyiben az Alapkezelő él az elállás jogával, vagy a visszafizetési kötelezettség alá tartozó támogatást a kedvezményezett határidőben nem fizeti vissza, úgy – ha az adott ország jogszabályai azt lehetővé teszik – az Alapkezelő követelését a támogatás kedvezményezettje által pénzforgalmi szolgáltatójának adott beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazó levél által, a fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltatónál érvényesítheti, f) a kedvezményezett harminc napnál nem régebbi fizetési számlaszám-igazolását, valamint g) a kedvezményezett harminc napnál nem régebbi közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányát vagy ügyvéd által cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban való közreműködés során ellenjegyzett aláírás-mintáját. 6. A támogatások folyósítása és teljesítése 23. § (1) A támogatás a támogatási szerződésben meghatározott pénzügyi és időbeli ütemezésben vehető igénybe. (2) A támogatások folyósítása a) a benyújtott számlák közvetlen kiegyenlítésével, b) a finanszírozásba bevont pénzintézet útján, c) közvetlenül a kedvezményezett számlájára történő átutalással, d) rendkívül indokolt esetben a kedvezményezett címére fizetési számláról történő készpénz-kifizetés kézbesítése útján történhet. 24. § (1) A támogatást megvalósultnak kell tekinteni, amennyiben a támogatási szerződésben meghatározott és támogatott feladat vagy cél a szerződésben meghatározottak szerint teljesül. Erről a kedvezményezett elszámolási határidőn belül köteles legkésőbb a záró beszámolójában tényszerűen, bizonylatokkal alátámasztva az Alapkezelőnek – a szerződés mellékletét képező pénzügyi teljesítési és elszámolási szabályzatnak megfelelően – elszámolni. (2) Ha a támogatás célja teljesült, annak fel nem használt részét a kedvezményezett köteles az Alap számlájára haladéktalanul visszautalni. (3) A céltól, illetve szerződésben rögzítettektől eltérően felhasznált támogatást a kedvezményezett köteles – felelősségéhez, illetve a szerződésszegés súlyához mérten – részben vagy egészben visszafizetni (értékét megtéríteni). Az így visszatérített összeg további felhasználásáról – az Alapkezelő igazgatóságának javaslata alapján – a Bizottság dönt. (4) A kedvezményezett a céltól, illetve szerződésben rögzítettektől eltérően felhasznált támogatást a szerződés felbontásának napjától érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének alapulvételével számított kamattal növelve köteles visszafizetni. 25. § A kedvezményezett, ellenőrzés céljából a támogatás felhasználására vonatkozó, valamint a 14. § szerinti támogatások dokumentumait 10 évig köteles nyilvántartani és megőrizni, és azokat a 22. § (3) bekezdés h) pontjában meghatározott ellenőrzési jogosultsággal rendelkező szervezetek, illetőleg megbízottaik részére bármikor bemutatni. 7. A nem pályázati úton elnyerhető támogatások 26. § (1) A nem nyilvános pályázat útján elnyerhető támogatásrész terhére a Bizottság az Alapkezelő igazgatóságának döntés-előkészítése alapján döntést hoz a jogosult személyek és szervezetek pályázati rendszeren kívüli támogatásban részesítéséről. (2) Az Alapkezelő az (1) bekezdés szerinti döntés-előkészítése során meghívhatja véleményezésre az Alap támogatási céljai vonatkozásában feladat- és hatáskörrel rendelkező minisztérium képviselőjét. (3) Az Alapkezelő intézkedik a döntések végrehajtásáról. (4) A (2) bekezdésben meghatározott döntés alapján folyósított támogatások esetében a 15–18. §, valamint a 22–25. § rendelkezéseit kell alkalmazni. 8. A vezetendő nyilvántartások tartalma 27. § (1) Az Alapkezelő az államháztartási információs rendszer működésén kívül a szomszédos államokban élő magyaroknak nyújtott támogatások központi nyilvántartásáról szóló 233/2005. (X. 19.) Korm. rendelet alapján létrehozott nyilvántartási rendszernek a támogatásokkal összefüggően a következő adatokat szolgáltatja: a) a pályázó és egyedi támogatási kérelmet benyújtó (a továbbiakban együtt: pályázó) neve, b) lakcíme vagy székhelye, c) a pályázat Bgatv. szerinti jogcíme, d) a pályázott összeg, e) a pályázatról szóló döntés, f) a támogatási összeg, g) a támogatás formája, kategóriája, intenzitása, h) a támogatás futamideje, i) az elszámolás (közbenső elszámolás) határideje, j) az elszámolás időpontja, k) a pályázatból kizártak listája. (2) Az Alapkezelő a Bgatv. 4. § (2) bekezdése, valamint a (4) és (5) bekezdése szerint összesítve is nyilvántartja az Alap éves bevételeit. A bevételek között külön jogcímen tartja nyilván az Alapnak visszafizetett pénzeszközöket, az Alap javára behajtott összeget, illetve a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészéből átcsoportosított összegeket is. 9. Az Alap felhasználásának szakmai értékelése 28. § A Bizottság az Alapnak a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti bevétele felhasználásáról az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottságát évente tájékoztatja. 29. § A Bizottság a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészéből átcsoportosított rész terhére nyújtott támogatásokról – ezen belül a támogatás formája, mértéke, célja, támogatottak köre bemutatásával – az államháztartásért felelős miniszter számára az adott tárgyév vonatkozásában – a tárgyévet követő év március 31-éig – beszámolót nyújt be. 10. Az Alap pénzügyi működése 30. § (1) Az Alapkezelő az Alap pénzeszközeit a Magyar Államkincstárnál a Bethlen Gábor Alap elnevezésű kincstári előirányzat-felhasználási keretszámlán (a továbbiakban: felhasználási keretszámla) kezeli. (2) A Kollégium tagjainak járó költségtérítésre, továbbá az Alapkezelőnek az Alap működtetésével és a pályázatkezeléssel összefüggő feladatainak ellátására évente az Alap adott költségvetési évben teljesülő bevételének – ide nem értve a részben vagy egészben visszatérítendő támogatásokból és egyéb céltámogatásokból származó bevételt – legfeljebb tíz százaléka használható fel. (3) Az Alap a tárgyévben nyújtható támogatásra fordítható összeg tizenöt százalékos mértékéig vállalhat éven túli kötelezettséget legfeljebb a támogatást követő két évre. A tizenöt százalékos mértékbe be kell számítani az előző években történt évekre áthúzódó kötelezettségvállalások összegét. (4) Az Alap éves költségvetési javaslatát, kincstári és elemi költségvetését az államháztartásért felelős miniszter költségvetés tervezésére vonatkozó előírásainak megfelelően az Alapkezelő készíti el. (5) Az Alap terhére vállalt kötelezettségekről az Alapkezelő naprakész nyilvántartást vezet. A nyilvántartásból a Bizottság döntéséhez és a Kollégium döntés-előkészítéséhez az Alapkezelő adatot szolgáltat. A Kollégium tagjainak nyújtott költségtérítések adatai közérdekből nyilvános adatok. (6) Az Alap pénzforgalmának bonyolítása az (1) bekezdésben meghatározott felhasználási keretszámlán történik, amely felett a rendelkezési jogosultságot az Alapkezelő igazgatósága gyakorolja. 31. § Az Alapkezelő – a nemzetpolitikáért felelős miniszter jóváhagyásával – a) az Alap eszközeinek és forrásainak alakulásáról negyedévente mérlegjelentést, b) negyedéves előirányzat-felhasználási tervet, c) az Alap felhasználásának féléves és éves költségvetési beszámolójára vonatkozó javaslatot, valamint d) havi pénzforgalmi jelentést készít. 32. § Az Alapkezelő elvégzi az Áht.-ban és az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendeletben, a számviteli jogszabályokban, továbbá a más jogszabályokban az Alap kezelésére vonatkozóan előírt feladatokat. VI. VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 11. Vegyes rendelkezések 33. § (1) A Kollégiumot a jelen rendelet hatálybalépést követő 90 napon belül kell megalakítani. (2) A Bethlen Gábor Alap javára a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészéből a határon túli magyarok szakképzése, felsőoktatása és felnőttképzése támogatására szolgáló forrás átcsoportosítását a Bizottság, valamint a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter és az oktatásért felelős miniszter között évenként megkötésre kerülő külön megállapodás alapján kell végrehajtani. 12. Záró rendelkezések 34. § (1) Ez a rendelet 2011. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépést megelőzően indult eljárásokban is alkalmazni kell. (2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Szülőföld Alapról szóló 2005. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 355/2006. (XII. 27.) Korm. rendelet. 35. § A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg – a Bgatv. 17. § alapján – a Szülőföld Alap elnevezésű, 10032000-0028844400000000 számú kincstári előirányzat-felhasználási keretszámla pénzeszközei a Bethlen Gábor Alap elnevezésű kincstári előirányzat-felhasználási keretszámlára, a Szülőföld Alap Iroda elnevezésű 10032000-00290081-00000000 számú kincstári előirányzat-felhasználási keretszámla pénzeszközei a Bethlen Gábor Alapkezelő Nonprofit Zrt. elnevezésű kincstári előirányzat-felhasználási keretszámlára kerülnek át. 36. § E rendelet alapján támogatási döntést csekély összegű (de minimis) támogatások tekintetében 2013. december 31-ig lehet hozni. 37. § E rendelet a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet, az EK-Szerződés 86. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vállalkozásoknak közszolgáltatásért járó ellentételezés formájában megítélt állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló, 2005. november 28-i 2005/842/EK bizottsági határozat, valamint az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló (általános csoportmentességi rendelet) 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz. Semjén Zsolt s. k., miniszterelnök-helyettes