18/2011. (III. 9.) VM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás részl

18/2011. (III. 9.) VM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás részletes feltételeiről. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. Értelmező rendelkezések 1. § (1) E rendelet alkalmazásában: 1. állategység (a továbbiakban: ÁE): az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról szóló 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet [a továbbiakban: 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet] 5. számú melléklete szerinti egyenérték; 2. gondozói felügyelet: 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet 11. §-a, 12. § (1) bekezdése, valamint az 1. számú melléklet 8. pontja szerinti eljárás; 3. kockázatkezelés: 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet 7. § (1)–(4) bekezdése és 12. § (3) bekezdése szerinti eljárás; 4. fejési technológia és a preventív beavatkozások: az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európa parlamenti és tanácsi rendelet III. számú melléklet IX. szakasz I. fejezet II. pontja és a 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet 3. § b) pontja szerinti eljárás; 5. paraziták elleni védekezés: az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 629. § (1) bekezdés a) pontja és a 630. § (1)–(2) bekezdése szerinti eljárás; 6. természetes körülmények biztosítása: 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet 5. § (1)–(2) bekezdése szerinti eljárás; 7. takarmányozás: 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet 4. § (2) bekezdése szerinti eljárás (a továbbiakban 2–7. pont együtt: állatjóléti előírás); 8. állattartó: a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló 119/2007. (X. 18.) FVM rendelet (a továbbiakban: TIR rendelet) 2. § 4. pontja szerinti gazdálkodó; 9. borjú: az a szarvasmarha, amely a hat hónapos életkort még nem töltötte be; 10. ellátó állatorvos: az állatállomány állategészségügyi felügyeletét ellátó magánállatorvos, akivel az e rendeletben meghatározott feladatai elvégzésére az állattartó írásbeli szerződést köt; 11. ENAR: a szarvasmarha-fajok egyedeinek jelöléséről, valamint Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 99/2002. (XI. 5.) FVM rendelet szerinti nyilvántartási rendszer; 12. fejési szabályzat: a tartási helyre telepített, minőségtanúsítással rendelkező fejési rendszer műveleti utasítása, vagy a helyes fejési technológiára vonatkozó állatjóléti előírásnak megfelelő, ellátó állatorvos által ellenjegyzett szabályzat; 13. gazdálkodási év: a tárgyév május 1-jén kezdődő és az azt követő év április 30-ig tartó időszak; 14. istálló: a tartási helyen a TIR rendelet alapján nyilvántartásba vett fedett létesítmény, amely a tejtermelő szarvasmarhák tartós elhelyezésre szolgál; 15. jogosult ÁE: az adott tenyészet vonatkozásában támogatható legnagyobb állatállomány ÁE-ben kifejezett értéke; 16. jogosult legeltetett ÁE: az adott tenyészet vonatkozásában támogatható legnagyobb legeltethető állatállomány ÁE-ben kifejezett értéke; 17. jóváhagyott ÁE: az adott tenyészet vonatkozásában a gazdálkodási évben a támogatás alapját képező ÁE; 18. jóváhagyott legeltetett ÁE: az adott tenyészetben az adott gazdálkodási évben a természetes körülmények biztosítására vonatkozó kötelezettség tekintetében a támogatás alapját képező ÁE; 19. kötetlen tartás: az a tartási mód, amelynél a tejtermelő szarvasmarha a tartási hely minden létesítményén (istálló, karám, kifutó) belül szabadon mozoghat; 20. kötött tartás: az a tartási mód, amelyre a kötetlen tartás feltétele nem teljesül, azaz a tejtermelő szarvasmarha a tartási hely legalább egy létesítményén (istálló, karám, kifutó) belül a mozgásában korlátozott; 21. közös tartás: TIR rendelet 3. § (3) bekezdés második mondata szerinti tartás; 22. legelő: a támogatási és kifizetési kérelmen bejelentett azon terület, amely a földhivatali nyilvántartásban rét, gyep vagy legelő művelési ágon szerepel, és amelyet a kérelmező a kérelmen szereplő állatok legeltetésére használ; 23. legeltetési időszak: a kifizetési kérelem évében május 1. és szeptember 30. közötti időszak; 24. nyitott állattartó létesítmény: a tartási helyen a TIR rendelet alapján nyilvántartásba vett fedetlen, bekerített létesítmény (karám, kifutó), amely tejtermelő szarvasmarhák tartós elhelyezésére szolgál; 25. tartási hely: a TIR rendelet 2. § 15. pontja szerinti létesítmény, építmény vagy hely; 26. támogatási időszak: 2011. május 1-jétől 2016. április 30-ig tartó időszak; 27. támogatásra jogosult: az a kérelmező, aki a támogatási kérelemnek helyt adó vagy részben helyt adó határozattal rendelkezik; 28. támogatható állat: az állattartó által a támogatási kérelemben megjelölt, az állattartó tenyészetében tartott, nőivarú tejtermelő szarvasmarha; 29. tehén: az a nőivarú szarvasmarha, amely már ellett; 30. tejtermelő szarvasmarha: az a szarvasmarha, amelyet az ENAR-ban e rendelet 1. mellékletében felsorolt fajtakóddal tartanak nyilván; 31. tenyészet: a TIR rendelet 2. § 2. és 17. pontjai szerinti árutermelő, kereskedő típusú tenyészet; 32. üsző: az a nőivarú szarvasmarha, amely a hathónapos életkort meghaladta és még nem ellett. (2) Az e rendeletben nem meghatározott fogalmak tekintetében az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet [a továbbiakban: 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet] 3. §-ában foglaltak az irányadók. 2. A támogatás jellege 2. § (1) Az állattartó által a TIR-ben nyilvántartott tenyészetéhez tartozó tartási helyeken tartott nőivarú, tejtermelő szarvasmarhák után gazdálkodási évente ÁE-enként meghatározott mértékű támogatás vehető igénybe, amennyiben az állattartó e rendeletben meghatározott kötelezettséget vállal és annak eleget tesz. (2) A támogatás alaptámogatásból és kiegészítő támogatásokból áll. (3) Az alaptámogatás akkor igényelhető, ha az állattartó a) az állatsűrűségre, b) a gondozói felügyeletre, c) a kockázatkezelésre, és d) a fejési technológiára és a preventív beavatkozásokra e rendeletben meghatározott kötelezettség mindegyikét vállalja. (4) Kiegészítő támogatás akkor igényelhető, ha az állattartó a) a paraziták elleni védekezésre, b) a természetes körülmények biztosítására vagy c) a takarmányozásra az e rendeletben meghatározott kötelezettséget vállal. (5) Kiegészítő támogatás kizárólag az alaptámogatással együtt igényelhető. (6) Az alaptámogatáshoz a kiegészítő támogatások egymástól függetlenül igényelhetők, azonban a kiegészítő támogatások igénybevétele nem kötelező. (7) A támogatásra jogosult köteles a vállalt, e rendeletben meghatározott kötelezettségeket a teljes támogatási időszak alatt betartani. (8) Támogatás illeti meg az állattartót az e rendelet alapján vállalt kötelezettségek betartása miatt keletkező ügyleti költségek megtérítésére, amelyet az állattartó az adott évi kifizetési kérelem benyújtásával egyidejűleg igényelhet. 3. A támogatás igénybevételének általános feltételei 3. § (1) Az e rendelet szerinti támogatásra az állattartó akkor jogosult, ha a) a TIR-ben nyilvántartott tenyészetéhez tartozó tartási helyeken az ENAR-ban nyilvántartott támogatható állatot tart és b) rendelkezik a tartási helyek szerint területileg illetékes Megyei Kormányhivatal Állategészségügyi és Élelmiszerlánc-biztonsági Igazgatóságának hatósági bizonyítványával arról, hogy a tartási helyek maradéktalanul megfelelnek a hatályban lévő állatjóléti előírásoknak. (2) A támogatásra jogosultnak a teljes támogatási időszak alatt be kell tartania: a) az 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet 1. számú mellékletében foglalt, „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” fenntartására vonatkozó előírásokat és b) a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó ellenőrzések lefolytatásával, valamint a jogkövetkezmények alkalmazásával kapcsolatos szabályokról szóló 81/2009. (VII. 10.) FVM rendeletben foglalt követelményeket. (3) Az állattartónak a 11. § (1) bekezdés szerinti területek vonatkozásában legalább az adott gazdálkodási évre vonatkozóan használati joggal kell rendelkeznie. 4. § (1) Ha a tartási helyek valamelyikén előfordul a kötött tartás, akkor úgy kell tekinteni, hogy a teljes tenyészetben kötött tartást folytatnak. (2) Az (1) bekezdés alól kivételt képez az az eset, amikor kötetlen tartásban tartott állatállományban egyes tejtermelő szarvasmarhákat a) ellés, vagy b) az ellátó állatorvos által igazoltan állategészségügyi okok miatt átmenetileg kötött tartási módban tartanak. (3) A támogatási időszak alatt az állattartó nem térhet át kötetlen tartási módról kötött tartási módra. 4. A támogatás mértéke 5. § (1) A 2. § (3) bekezdésben meghatározott alaptámogatás évenkénti mértéke az 5. melléklet A) pontjában foglalt táblázatban meghatározott eurónak megfelelő forintösszeg/ÁE. (2) A 2. § (4) bekezdésben meghatározott kiegészítő támogatás évenkénti mértéke az 5. melléklet B) pontjában foglalt táblázatban meghatározott eurónak megfelelő forintösszeg/ÁE. (3) Az ügyleti költségek megtérítésének évenkénti mértéke három eurónak megfelelő forintösszeg /ÁE. 5. Az állatsűrűségre vonatkozó kötelezettség 6. § (1) A támogatásra jogosult által a tartási helyen négyzetméterenként maximálisan 0,24 ÁE tartható, ami ÁE-ként 4,17 m2 férőhelyigénynek felel meg. (2) Az állatsűrűségi feltétel teljesülésének megállapításához az ENAR nyilvántartásban szereplő, az adott gazdálkodási évben a tenyészetben lévő összes állat, ÁE-ben meghatározott éves átlagának, és a) kötetlen tartás esetén az istállóknak és a nyitott állattartó létesítményeknek, b) kötött tartás esetén az istállóknak a TIR rendelet szerint nyilvántartott terület éves átlaga alapján számított értéket, két tizedes jegyre történő kerekítéssel kell figyelembe venni. 6. A gondozói felügyeletre vonatkozó kötelezettség 7. § (1) A támogatásra jogosult – többletkötelezettség-vállalásként az 1. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott állatjóléti előíráshoz képest – köteles az istállóban és nyitott állattartó létesítményben tartott tejtermelő szarvasmarhákat naponta legalább két alkalommal ellenőrizni (2) A támogatásra jogosult köteles az ÚMVP Irányító Hatóság (a továbbiakban: IH) által rendszeresített és IH közleményben közzétett formanyomtatvány szerinti telepi munkanaplót – napi rendszerességgel – vezetni. A telepi munkanapló a tartási helyen a tejtermelő szarvasmarhák gondozásával összefüggő cselekményeket, a cselekmények elvégzésének időpontját, valamint a cselekményt végző személy nevét tartalmazza. 7. A kockázatkezelésre vonatkozó kötelezettség 8. § (1) A támogatásra jogosult köteles rendelkezni az ellátó állatorvos által ellenjegyzett biztonsági tervvel. (2) A biztonsági tervnek ki kell terjednie: a) az adott tartási helyen az állatjólétet veszélyeztető tényezőkre, valamint b) a tartási hely környezetéből, c) a gépek, berendezések üzemeltetéséből, d) az eszközök használatából, valamint e) a tejtermelő szarvasmarhák gondozását végző személyek egészségügyi és higiéniás körülményeiből származó állatvédelmi kockázatok csökkentéséhez vagy elkerüléséhez szükséges intézkedésekre. (3) A támogatásra jogosult köteles a biztonsági tervet gazdálkodási évenként felülvizsgálni és szükség szerint aktualizálni. (4) A támogatásra jogosult köteles a tartási helyen a tejtermelő szarvasmarha gondozását végző minden személlyel a mindenkori biztonsági terv tartalmát az alkalmazáshoz szükséges mértékben megismertetni. A biztonsági tervhez kapcsolódó elméleti és gyakorlati oktatásról jelenléti ívet kell felvenni. 8. A fejési technológia és preventív beavatkozásokra vonatkozó kötelezettség 9. § (1) A támogatásra jogosult köteles a tartási helyen tartott nőivarú tejtermelő szarvasmarháknak csülökápolást biztosítani, amelynek legalább a) félévente körmölést, és b) negyedévente lábfürösztést kell magába foglalnia. (2) A csülökápolás megtörténtét – időpontra (év/hó/nap/óra), a cselekményt végző személy azonosítására és aláírására, valamint az egyedek azonosítására kiterjedően – a telepi munkanaplóban kell vezetni. (3) A támogatásra jogosult tartási helyenként köteles fejési szabályzatot készíteni, és azt a tartási helyen őrizni. (4) A támogatásra jogosult köteles a tartási helyen a tejtermelő szarvasmarha gondozását végző minden személlyel a fejési szabályzat tartalmát az alkalmazáshoz szükséges mértékben megismertetni. A fejési szabályzathoz kapcsolódó elméleti és gyakorlati oktatásról jelenléti ívet kell felvenni. (5) A támogatásra jogosult – napi rendszerességgel – köteles a fejési munkafolyamatokról az IH által közzétett közleményben meghatározott adattartalommal munkanaplót vezetni, és azt a tartási helyen őrizni. 9. A paraziták elleni védekezésre vonatkozó kötelezettség 10. § (1) A támogatásra jogosult köteles a külső és belső paraziták (fonálférgek, rühatkák, kullancsok) ellen védekezni, valamint a telepre vonatkozóan rovarmentesítési programot megvalósítani. (2) Az (1) bekezdés alapján szabályozott kötelezettségekhez alkalmazható hatóanyagok vagy állatgyógyászati termékek listáját az IH évente, a tárgyévet megelőző gazdálkodási év április 30-ig – az első gazdálkodási évre vonatkozóan 2011. április 30-ig – kiadott közleményben jelenteti meg. (3) A támogatásra jogosult köteles a támogatási időszak alatt a hatóanyag vagy az állatgyógyászati termék beszerzésére vonatkozó bizonylatokat megőrizni. 10. A természetes körülmények biztosítására vonatkozó kötelezettség 11. § (1) A természetes körülmények biztosítására vonatkozó kötelezettséghez kapcsolódó kiegészítő támogatás esetén az állattartó a legeltetési időszakban legeltetett támogatható állatok átlaglétszáma után jogosult támogatásra, ha a legelők vonatkozásában a legeltetési időszakban legfeljebb 1,8 ÁE/ha mértékű terhelésig folytat legeltetést. (2) Az (1) bekezdés szerinti legelőterhelés felső határára vonatkozó feltételt a legeltetési időszak minden napján be kell tartani. (3) A támogatásra jogosult köteles a jogosultsági feltétel teljesítése szempontjából figyelembe vett legelőt az 50/2008. (IV. 24.) FVM rendeletben meghatározott állapotban tartani. (4) A legeltetéséről a támogatásra jogosultnak tartási helyenként az IH által közzétett közleményben meghatározott adattartalommal gazdálkodási évenként legeltetési naplót kell vezetnie. (5) Az (1) bekezdés szerinti legelőterhelés felső határára vonatkozó feltétel ellenőrzésére alkalmazott számítások során két tizedes jegyre történő kerekítést kell alkalmazni. 11. A takarmányozásra vonatkozó kötelezettség 12. § (1) A támogatásra jogosult köteles a tartási helyen található állomány számára a) a kérődzők vízszükségletének megfelelő vízhez való korlátlan és folyamatos hozzáférést biztosítani, valamint b) olyan takarmányozási receptúrával rendelkezni, amely biztosítja a Magyar Takarmánykódexben szereplő, a tejtermelő tehén (létfenntartó, vemhes, tejelő) táplálóanyag szükségletnek megfelelő beltartalmi összetevőjű és mennyiségű takarmányt. (2) Az (1) bekezdésben foglalt takarmányozási előírások betartását a támogatásra jogosultnak az általa felhasznált takarmány gyártója által kiállított igazolással kell igazolnia, amelynek az életkori sajátosságoknak megfelelően, legalább az alábbi beltartalmi összetevőkre kell kiterjednie: a) nettó energia, b) nyersfehérje, c) nyersrost, d) nyershamu, e) kalcium, f) foszfor. (3) A (2) bekezdéstől eltérően, a saját gazdaságában előállított takarmány felhasználása esetén a támogatásra jogosultnak kell nyilatkoznia a takarmányozási előírások betartásáról. (4) A támogatásra jogosult köteles a tartási helyen a tejtermelő szarvasmarha gondozását végző minden személlyel a takarmányozási receptúra tartalmát az alkalmazáshoz szükséges mértékben megismertetni. A takarmányozási receptúrához kapcsolódó elméleti és gyakorlati oktatásról jelenléti ívet kell felvenni. (5) A támogatásra jogosult köteles a tartási helyen tartott tejtermelő szarvasmarháknak – az életkori sajátosságnak megfelelően – a támogatási időszakot megelőző hónapra vonatkozó takarmányozási dokumentációban rögzítetthez képest ÁE-ként napi 1 kg többlet szénát biztosítani. 12. A kötelezettségátadásra vonatkozó szabályok 13. § (1) A támogatásra jogosult a kötelezettségeit kizárólag a támogatásra való jogosultsággal együtt ruházhatja át. (2) Kötelezettségátadásra tenyészetenként a támogatási időszak alatt egyszer kerülhet sor. (3) A kötelezettség átadása és átvállalása a támogatási időszak hátralévő időtartamára vonatkozik. Kötelezettségátadás csak teljes gazdálkodási évre vonatkozhat. (4) A kötelezettségátadásra vonatkozó kérelmet az adott gazdálkodási évet megelőző év április 30-ig kell benyújtani a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak (a továbbiakban: MVH) a támogatásra jogosult lakóhelye vagy székhelye szerint illetékes megyei kirendeltségére. A formanyomtatvány tartalmi elemei az alábbiak: a) a kötelezettséget átadó azonosító adatai, b) a kötelezettséget átvevő, valamint a kapcsolattartó adatai, c) a kötelezettségátadásra vonatkozó nyilatkozatok, d) az ügyfelek aláírása. 14. § (1) A támogatásra jogosult egy tenyészet vonatkozásában a kötelezettségátadás során a támogatási időszak alatt kizárólag, mint átvevő vagy mint átadó szerepelhet. (2) Kötelezettségátadásra a támogatási időszak első gazdálkodási évére vonatkozóan nincs lehetőség. (3) A kötelezettség átvevőjének a kötelezettség átadásának jóváhagyásáról szóló határozat jogerőre emelkedését követően az adott tenyészetre vonatkozóan évente kifizetési kérelmet kell benyújtania. Ha a határozat jogerőre emelkedése a kérelem beadási időszak végéig nem történik meg, a kifizetési kérelmet a kötelezettség átadójának kell benyújtani. (4) A kötelezettségátadásra vonatkozó kérelmet a kötelezettség átadója és átvevője kizárólag együttesen vonhatja vissza. 13. A támogatási kérelem benyújtása 15. § (1) A támogatási kérelmet az állattartónak 2011. április 1. és április 30. között lehet benyújtania az MVH-nak az állattartó székhelye vagy lakóhelye szerint illetékes megyei kirendeltségéhez az MVH által rendszeresített és az MVH honlapján közzétett formanyomtatványon, postai úton. A formanyomtatványnak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia: a) az állattartóhoz kapcsolódó ügyfél-azonosító adatok, b) a tenyészetet azonosító adatok, c) a tartási helyet azonosító adatok, d) a tartási hely azon területnagysága, melyen az állattartó támogatható állatokat tart, e) igényelt ÁE értéke, f) igényelt legeltetett ÁE értéke, g) közös tartás esetén a tartási hely azon területnagysága, melyen a támogatási kérelmet benyújtó állattartó támogatható állatokat tart, h) az állatjóléti kötelezettség–vállalások és az ügyleti költség azonosítása, i) a 2. § (4) b) pontja szerinti kiegészítő támogatás igénylése esetén a legelőt azonosító adatok, valamint j) az ügyfél aláírása. (2) A 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet 6. § (5) bekezdésétől eltérően a támogatási kérelemhez nem kell mellékelni az őstermelői igazolvány hiteles másolatát. (3) Egy ügyfél csak egy támogatási kérelmet nyújthat be. (4) A támogatási kérelem több tenyészetre is vonatkozhat. 16. § (1) A támogatási kérelemhez mellékelni kell a Megyei Kormányhivatal Állategészségügyi és Élelmiszerlánc-biztonsági Igazgatósága által kiállított hatósági bizonyítványt arról, hogy a tartási hely maradéktalanul megfelel a hatályban lévő állatjóléti előírásoknak. (2) A támogatási kérelemhez mellékelni kell a 2. melléklet szerinti, a támogatási kérelem pontozásához szükséges eredeti dokumentumokat, valamint – ahol e rendelet lehetővé teszi – másolat esetén a másolati példányt. (3) Közös tartás esetén a támogatási kérelemhez mellékelni kell a közös tartásban résztvevő, de e rendelet alapján támogatási kérelmet be nem nyújtó állattartók nyilatkozatát arról, hogy a kérelmező által a támogatási kérelmen feltüntetett terület a kérelmező használatában van. (4) Ha a közös tartásban résztvevő állattartók mindegyike támogatási kérelmet nyújt be és a kérelmezők által a támogatási kérelmükben feltüntetett, használatukban lévő területek nagyságának összege meghaladja a tartási hely 2011. május 1-jén TIR-ben nyilvántartott területnagyságát, akkor az MVH értesíti a támogatási kérelmet benyújtott állattartókat, és egyben felszólítja őket a kérelemben megadott adatok helyesbítésére. (5) Az értesítésben meg kell jelölni a tartási helyen közös tartás keretében támogatási kérelmet benyújtókat, és a kérelmekben foglaltaknak megfelelően a tartási helyre vonatkozó adatokat. (6) A (4) bekezdés alapján a támogatási kérelmet benyújtó állattartók kötelesek az értesítésben meghatározott időtartamon belül postai úton megadni a helyesbített adatokat az MVH részére. (7) Ha a (4) bekezdés alapján megállapított átfedés a (6) bekezdésben foglalt helyesbítéseket követően továbbra is fennáll, vagy a helyesbített adatokat határidőre nem küldik be az MVH részére, akkor a közös tartásban résztvevő állattartók támogatási kérelmei elutasításra kerülnek. 17. § A támogatási kérelem benyújtására rendelkezésre álló határidő leteltét követően az alábbi adatok tekintetében hiánypótlásra nincs lehetőség: a) ügyfél-azonosítási adatok, b) a támogatási jogosultságra vonatkozó adatok és dokumentumok, c) a támogatási kérelem pontozásához szükséges adatok és dokumentumok. 14. A támogatási kérelem elbírálása 18. § (1) A jogosult ÁE-et a) a 2011. május 1-jén, függetlenül az ezen időpontot követően visszamenőleges hatállyal tett állatlétszámot érintő bejelentéstől, az ENAR nyilvántartásban szereplő, a tenyészetre vonatkozóan igényelt támogatható állatlétszám 10%-kal, de legalább 5 ÁE-gel növelt értéke, és b) a 6. § (1) bekezdésében meghatározott állatsűrűség és ba) kötetlen tartás esetén az istállóknak és a nyitott állattartó létesítményeknek, bb) kötött tartás esetén az istállóknak a TIR rendelet alapján 2011. május 1-jén nyilvántartott területnagysága alapján, függetlenül az ezen időpontot követően visszamenőleges hatállyal tett területnagyságot érintő bejelentéstől, megállapított területének legfeljebb 10%-kal növelt értéke és c) a támogatási kérelemben igényelt ÁE közül a legalacsonyabbnak a figyelembevételével kell megállapítani. (2) A jogosult ÁE – a 2. § (4) bekezdés b) pontjában szereplő kiegészítő támogatás kivételével – az alaptámogatás és a kiegészítő támogatások vonatkozásában egységes. (3) A jogosult legeltetett ÁE-et a) a támogatási kérelemben a tenyészetre vonatkozóan a 2. § (4) bekezdés b) pontban szereplő kiegészítő támogatás esetén támogatható állatok ÁE-ben meghatározott értéke és b) a támogatási kérelemben bejelentett legelőterület alapján kell megállapítani a 11. § (1) bekezdésben meghatározott maximális legelőterhelés figyelembevételével. (4) A 11. § (1) bekezdés szerinti állatsűrűségi feltétel számítása esetén két tizedes jegyre történő kerekítést kell alkalmazni. 19. § (1) A támogatási kérelmeket az MVH a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 32. § (1) bekezdésének c) pontja szerint rangsor állításával bírálja el, a 2. melléklet szerinti pontrendszer alapulvételével. (2) A 3. melléklet szerinti felsőfokú vagy a 4. melléklet szerinti középfokú agrárvégzettség után a 2. mellékletben meghatározott többletpont természetes személyeknek és gazdasági társaságoknak kerül beszámításra. Gazdasági társaság esetében a társaság vezető tisztségviselőjének, alkalmazottjának vagy tagjának a 3. melléklet szerinti felsőfokú vagy a 4. melléklet szerinti középfokú agrárvégzettsége alapján adható többletpont. Családi gazdaságok esetében a felsőfokú agrárvégzettség után járó többletpont akkor kerül beszámításra, ha a családi gazdaság vezetője vagy a családi gazdaság tagja rendelkezik a szakirányú végzettséggel. (3) A 2. mellékletben meghatározott többletpont adható a 4. mellékletben nem szereplő, azonosító számmal rendelkező vagy nem rendelkező kísérleti képzés keretében szerzett szakképesítés esetén, ha a támogatási kérelmet benyújtó a végzettséget igazoló dokumentumhoz csatolja a képző vagy szakmai vizsgát szervező intézmény által kiadott igazolást arra vonatkozóan, hogy a kísérleti képzés keretében szerzett végzettség egyértelműen megfeleltethető valamely, a 4. mellékletben szereplő végzettségnek. (4) A támogatási kérelemhez a (2) bekezdés szerinti többletpont beszámításához – a végzettséget igazoló bizonyítvány vagy oklevél másolatán túl – a következő dokumentumok valamelyikét kell mellékelni: a) munkáltatói igazolást, amely igazolja, hogy a megfelelő végzettséggel rendelkező személy a gazdasági társaság alkalmazottja; b) társasági szerződés másolatát, amely tartalmazza, hogy a megfelelő végzettséggel rendelkező személy a gazdasági társaság tagja, vagy vezető tisztségviselője; c) a családi gazdaság nyilvántartásba vételéről szóló határozat másolatát, amely tartalmazza, hogy a megfelelő végzettséggel rendelkező személy a családi gazdaság tagja. (5) A 3. melléklet szerinti felsőfokú végzettség többletpontjának beszámítása esetén a 4. melléklet szerinti középfokú végzettségért többletpont nem adható. (6) A 3. melléklet szerinti felsőfokú vagy a 4. melléklet szerinti középfokú agrárvégzettség után a 2. melléklet alapján járó többletpont támogatási kérelmet benyújtónként csak egy személyre vonatkozóan adható. (7) Azon felsőfokú agrárvégzettségek esetében, amelyek nem szerepelnek a 3. mellékletben, de az azoknak megfeleltethető középfokú végzettség szerepel a 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet 5/a. számú mellékletében, a középfokú agrárvégzettségért járó többletpont kerül beszámításra. 20. § (1) A támogatási kérelmek elbírálása során – a 2. mellékletben meghatározott – többletpont kerül beszámításra az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. június 28-i 834/2007/EK tanácsi rendelet szerinti ökológiai gazdálkodás feltételeinek megfelelően tartott állatállomány esetén, ha az állattartó az ENAR nyilvántartásban a tenyészetébe bejelentett állatállomány állategységben számított legalább 20%-ának megfelelő állatra vonatkozóan benyújtja az ökológiai tanúsító szervezet által 2011. március 15. és április 30. között kiállított, az állatok darabszámát feltüntető igazolást. (2) A támogatási kérelmek elbírálása során – a 2. mellékletben meghatározott – többletpont kerül beszámításra azon állattartó részére, akik Tej Terméktanácsi tagsággal, vagy – az 1. mellékletben meghatározott fajták valamelyikének – a tenyésztő szervezeti és fajtaelismerés rendjéről szóló 123/2005. (XII. 27.) FVM rendelet szerint elismert tenyésztőszervezet tagságával rendelkezik. (3) A támogatási kérelmek elbírálása során – a 2. mellékletben meghatározott – többletpont kerül beszámításra azon állattartó részére, aki a termelői csoportokról szóló 81/2004. (V. 4.) FVM rendelet alapján elismert tej termelői csoporti tagsággal rendelkezik. (4) A támogatási kérelmek elbírálása során – a 2. mellékletben meghatározott – többletpont kerül beszámításra az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet 3. § 30. pont szerinti fiatal mezőgazdasági termelő számára. (5) Szaktanácsadási szolgáltatói szerződéssel rendelkező állattartók esetében akkor adható – a 2. mellékletben meghatározott – többletpont, ha a kérelmező a támogatási kérelem benyújtásának évére hatályos, az alábbiak valamelyikével kötött szaktanácsadási szolgáltatói szerződéssel rendelkezik: a) a Szaktanácsadói Névjegyzékről szóló 95/1999. (XI. 5.) FVM rendelet szerinti névjegyzékben szereplő szaktanácsadóval, b) a mező- és erdőgazdálkodási, valamint az élelmiszer-ipari tevékenységhez kapcsolódó szakértői működés engedélyezésével kapcsolatos eljárásról szóló 61/1994. (XI. 8.) FM rendelet szerinti szakértői engedéllyel rendelkező szakértővel, vagy c) a közös agrárpolitika keretébe tartozó egyes támogatási rendszerek működését segítő mezőgazdasági szaktanácsadási rendszerről szóló 73/2007. (VII. 27.) FVM rendelet alapján nyilvántartásba vett Területi Szaktanácsadási Központtal. 21. § (1) A támogatási kérelmek elbírálása során – a 2. mellékletben meghatározott – többletpont kerül beszámításra azon állattartó részére, aki a kiegészítő támogatások valamelyikének tekintetében vállalja az e rendeletben meghatározott kötelezettséget. (2) A támogatási kérelmek elbírálása során – a 2. mellékletben meghatározott – többletpont kerül beszámításra azon állattartónak, aki az adott tartási hely vonatkozásában a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló, az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti- és higiéniai előírásainak való megfeleléshez nyújtott támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 139/2004. (IX. 24.) FVM rendelet 5. § (1) bekezdés b) vagy c) pont szerint a kifizetési kérelme alapján támogatásban részesült. (3) A támogatási kérelmek elbírálása során – a 2. mellékletben meghatározott – többletpont kerül beszámításra azon állattartónak, aki az adott tartási hely vonatkozásában az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 27/2007. (IV. 17.) FVM rendelet 3. § (1) bekezdés a) pont szerint helyt adó vagy részben helyt adó támogatási határozattal rendelkezik, és már nyújtott be kifizetési kérelmet. (4) A támogatási kérelmek elbírálása során – a 2. mellékletben meghatározott – többletpont kerül beszámításra az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet alapján gyepgazdálkodási agrár-környezetgazdálkodási célprogramcsoportban való részvétel esetén, ha az állattartó a kérelmezett legelőterületre vonatkozóan a támogatási kérelemnek helyt adó vagy részben helyt adó határozattal rendelkezik. 15. A kifizetési kérelem benyújtása 22. § (1) A támogatási kérelem magában foglalja az első kifizetési kérelmet is. (2) A további kifizetési kérelmeket évente, szeptember 1. és szeptember 30. között lehet benyújtani az MVH Központ által rendszeresített formanyomtatványon, az MVH-nak a támogatásra jogosult lakóhelye vagy székhelye szerint illetékes megyei kirendeltséghez. A formanyomtatvány tartalmi elemei a következők: a) ügyfél-azonosítási adatok, valamint a kapcsolattartó adatai, b) a tenyészetet azonosító adatok, c) az adott gazdálkodási évre igényelt ÁE, d) az adott gazdálkodási évre igényelt legeltetett ÁE, e) a tartási helyet azonosító adatok, f) az állatjóléti kötelezettség-vállalások azonosítása és az ügyleti költség igénylése, g) a 2. § (4) bekezdés b) pont szerinti kiegészítő támogatás igénylése esetén a legelőt azonosító adatok, h) a támogatás kifizetéséhez szükséges nyilatkozatok, valamint i) az ügyfél aláírása. (3) A kiegészítő támogatások igénybevétele esetén a kifizetési kérelemhez mellékelni kell a) az állattartó nyilatkozatát arról, hogy a 12. § (5) bekezdésben meghatározott többletszénát biztosította a tenyészetében tartott állatok számára, b) az ellátó állatorvos igazolását arra vonatkozólag, hogy a 10. § (1) bekezdésben meghatározott paraziták elleni védekezés a tartási helyen tartott szarvasmarhák vonatkozásában megtörtént. 16. A kifizetési kérelem elbírálása 23. § (1) A jóváhagyott ÁE megállapításához az a) ENAR nyilvántartásban szereplő, a tenyészetben lévő támogatható állatok ÁE-ben meghatározott napi létszámának a gazdálkodási évre vonatkozó átlaga és b) a kifizetési kérelemben igényelt ÁE közül a kisebbet kell figyelembe venni. (2) A jóváhagyott legeltetett ÁE megállapításához a kifizetési kérelemben igényelt legeltetett állatlétszám ÁE-ben kifejezett értékét kell figyelembe venni. (3) A (2) bekezdés alapján meghatározott jóváhagyott legeltetett ÁE nem haladhatja meg a jogosult legeltetett ÁE és a jóváhagyott ÁE értékét. (4) A 11. § (1) bekezdésben meghatározottak ellenőrzése során a) a kifizetési kérelemben igényelt legeltetett állatlétszám ÁE-ben kifejezett értékét és b) a kifizetési kérelemben bejelentett legelőterület nagyságát kell figyelembe venni. (5) A kifizetési kérelemben bejelentett legelőterület nagysága nem haladhatja meg az állattartó által, a kifizetési kérelem benyújtásának évében benyújtott egységes területalapú támogatási kérelmen „állandó legelő (legeltetett)”, „egyéb gyep (legeltetett)” vagy „fásított rét-legelő” hasznosítással bejelentett területek összegét. (6) Az elbírálás során kizárólag azokat a legelőterületeket lehet figyelembe venni, amelyek a kifizetési kérelem benyújtásának évében benyújtott egységes területalapú támogatási kérelmen „állandó legelő (legeltetett)”, „egyéb gyep (legeltetett)” vagy „fásított rét-legelő” hasznosítással bejelentett területek. 17. A támogatás folyósítása 24. § (1) A támogatás évente egy összegben történő folyósítása a kifizetési kérelemnek helyt adó vagy részben helyt adó határozatban foglaltak alapján forintban történik. (2) Az adott évi támogatási összeg a jogcímre vonatkozó adminisztratív ellenőrzések, a keresztellenőrzések és a helyszíni ellenőrzések lefolytatása után kerül kifizetésre. (3) Amennyiben a támogatásra jogosult az adott évben nem nyújt be kifizetési kérelmet, úgy arra az évre vonatkozóan nem részesül kifizetésben, a vállalt kötelezettségei azonban az adott évben is fennállnak, amelyek betartását az MVH helyszíni ellenőrzés keretében vizsgálhatja. 18. Ellenőrzés 25. § (1) A jogosultsági feltételek, a kötelezettségvállalási előírások teljesítését az MVH évente ellenőrzi. Az MVH az ellenőrzésbe külön megállapodás alapján a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalt bevonhatja. (2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés a támogatási kérelemre, valamint a kifizetési kérelemre vonatkozóan a) adminisztratív ellenőrzést és b) helyszíni ellenőrzést foglal magában. (3) A helyszíni ellenőrzés során a támogatásra jogosultnál a teljes támogatási időszak alatt rendelkezésre kell állnia a) a tenyészetre vonatkozóan a jogosultsági feltételek teljesülését igazoló dokumentumoknak és b) a takarmányozásra vonatkozó kötelezettség vállalása esetén a 2011. április 1. és 2011. április 30. közötti időszakra vonatkozó takarmányozási dokumentációnak. 19. Jogkövetkezmények 26. § (1) Ha a támogatásra jogosult megszegi a 3. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározottakat azáltal, hogy a támogatásba bevont szarvasmarha állományt nem tejtermelés céljából tartja, akkor a támogatásból kizárásra kerül, és a támogatási kérelemre vonatkozóan már igénybe vett teljes támogatás jogosulatlannak minősül. (2) Ha a támogatásra jogosult megszegi az 4. § (3) bekezdésében meghatározottakat, akkor a támogatásból kizárásra kerül, és a támogatási kérelemre vonatkozóan már igénybe vett teljes támogatás jogosulatlannak minősül. (3) Ha a támogatási időszak alatt a Megyei Kormányhivatal Állategészségügyi és Élelmiszerlánc-biztonsági Igazgatósága a 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet alapján jogerősen megállapította, hogy a támogatásra jogosult megsértette a 32/1999. (III. 31.) FVM rendeletben foglalt előírásokat, akkor az intézkedésből a támogatási időszak lejártáig kizárásra kerül, és a támogatási kérelemre vonatkozóan már igénybe vett teljes támogatás jogosulatlannak minősül. (4) Ha a támogatásra jogosult megszegi az egyes, e rendeletben meghatározott kötelezettségekre vonatkozó előírásokat, akkor a kötelezettségszegés gyakoriságának megfelelően a 6. mellékletben meghatározott jogkövetkezményt kell alkalmazni. (5) Ha a 6. mellékletben meghatározottak alapján a támogatásra jogosult az adott kötelezettség vállalása tekintetében vagy az intézkedésből a támogatási időszak lejártáig kizárásra kerül, akkor a már igénybe vett teljes támogatási összeget a jogosulatlanul igénybe vett támogatásra vonatkozó szabályok szerint vissza kell fizetni. (6) Ha egy adott kötelezettség keretében vállalt előírásoknak való meg nem felelés miatt az adott kötelezettség vonatkozásában – a 6. melléklet alapján – ugyanazon gazdálkodási évben több kötelezettségszegés is megállapításra kerül, akkor a súlyosabb hibára vonatkozó jogkövetkezményt kell alkalmazni. (7) Ha egy gazdálkodási éven belül több kötelezettség esetében is meg nem felelések kerülnek megállapításra, akkor a 6. melléklet alapján meghatározott jogkövetkezmények mindegyike alkalmazásra kerül. 27. § Ha a támogatásra jogosult a támogatási időszak alatt egynél több alkalommal nem részesül kifizetésben, mert a) nem nyújt be az adott gazdálkodási évre vonatkozóan kifizetési kérelmet vagy b) a benyújtott kifizetési kérelme teljes mértékben elutasításra kerül, akkor a támogatásra jogosult támogatási jogosultsága megszűnik, és a már igénybe vett teljes támogatási összeget a jogosulatlanul igénybe vett támogatásra vonatkozó szabályok szerint vissza kell fizetnie. 20. Záró rendelkezés 28. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. 29. § Ez a rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet 16a. cikk (1) bekezdés e) pont, valamint a 40. cikk végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg. 30. § Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet 2. §-ának (2) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki: [(2) E rendelet alapján az R.-ben meghatározott II. tengely keretében az alábbi célok megvalósítására vehető igénybe támogatás:] „p) állatjóléti intézkedések.” Dr. Fazekas Sándor s. k., vidékfejlesztési miniszter