16/2010. (V. 13.) SZMM rendelete a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről.

16/2010. (V. 13.) SZMM rendelete a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 7. § (5) bekezdésének a) és c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, és a szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 71/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet 32/A. §-ának (2) bekezdésben megállapított feladatkörében eljáró honvédelmi miniszterrel, a külügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 166/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában megállapított feladatkörében eljáró külügyminiszterrel, a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter feladatés hatásköréről szóló 134/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. §-ának a) és i) pontjában megállapított feladatkörében eljáró nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszterrel, valamint az oktatási és kulturális miniszter feladat- és hatásköréről szóló 167/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) és d) pontjaiban megállapított feladatkörében eljáró oktatási és kulturális miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el: 1. Általános rendelkezések 1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a magyar jog hatálya alá tartozó foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesítő, valamint a Magyar Köztársaság területén foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében munkát végző, Magyarországon engedéllyel foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárra, továbbá az őt foglalkoztatóra. (2) A rendelet hatálya nem terjed ki az Európai Gazdasági Térség (a továb biak ban: EGT) államban letelepedett munkáltató által, szolgáltatásnyújtás keretében, kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében, magyarországi foglalkoztatóhoz kiküldött Magyarországon munkát végző harmadik országbeli állampolgárra, továbbá az őt foglalkoztatóra. (3) E rendelet alkalmazásában: 1. bejelentett munkaerőigény: a foglalkoztatónál olyan tevékenység jövőbeni ellátására felmerült igény, amelyben a munkavégzés foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében történik, és amelyet a foglalkoztató a munkaügyi központ kirendeltségéhez bejelentett; 2. foglalkoztatásra irányuló jogviszony: minden olyan jogviszony, amelyben a jogviszony tárgya a harmadik országbeli állampolgár által a foglalkoztató részére ellenérték fejében végzett munka, ideértve azt is, ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására a) meghatározott munka elvégzéséhez szükséges begyakorlottság megszerzését célzó képzés (betanító képzés) során, vagy b) a belföldi foglalkoztatóval kötött megállapodás teljesítése érdekében a külföldi munkáltatóval fennálló jogviszonya alapján kerül sor; 3. foglalkoztató: az, aki részére a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásra irányuló jogviszony alapján munkát végez, vagy a külföldi munkáltatóval kötött megállapodást, és a megállapodás teljesítése érdekében a harmadik országbeli állampolgárt foglalkoztatja, továbbá akivel kötött megállapodás teljesítése érdekében végez a harmadik országbeli állampolgár a Magyar Köztársaság területén munkát, a 2. pontban meghatározott betanító képzést folytatja; 4. harmadik országban honos vállalkozás: az EGT-megállapodásban részes államok területén kívüli székhellyel rendelkező, vállalkozási tevékenységet folytató jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb jogalany; 5. harmadik országbeli állampolgár: a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény ben (a továb biak ban: Harmtv.) meghatározott harmadik országbeli állampolgár; 6. kiközvetíthető munkaerő: az a magyar állampolgár vagy a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továb biak ban: Flt.) 2. § (2) bekezdése alapján a magyar állampolgárral azonos jogokkal, kötelezettségekkel rendelkező személy, akinek az Flt. 25. § (2) bekezdés b)–d) pontjában felsorolt szempontokat figye lembe véve megfelel az a munkahely, ahol a foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgárt foglalkoztatni kívánja; 7. közeli hozzátartozó: a harmadik országbeli állampolgár házastársa, gyermeke, ideértve az örökbe fogadott, a mostoha és a nevelt gyermekét is; 8. kulcsszemélyzet: a Magyarország területén alapított külföldi érdekeltségű vállalkozás által foglalkoztatott olyan természetes személy, aki nem minősül a gazdasági társaságokról szóló törvény ben meghatározott vezető tisztségviselőnek, és a) irányítja vagy felügyeli a vállalkozás egészét, valamint egy vagy több olyan szervezeti egységét (ideértve a munkáltatói jogkörök gyakorlását is), amely a vállalkozás tulajdonosa, legfőbb szerve vagy vezető tisztségviselője közvetlen irányítása, felügyelete alatt áll, vagy b) olyan munkára vagy szakmára rendelkezik képesítéssel, amely magas szintű vagy kivételes műszaki ismereteket igényel, vagy egyébként olyan kivételes tudással rendelkezik, amely a szervezet szolgáltató tevékenységéhez, kutatási felszereléséhez, technológiájához vagy igazgatásához szükséges, feltéve, hogy az első munkavállalási engedély iránti kérelem benyújtásakor legalább egy éve a vállalkozás 4. pontban meghatározott külföldi alapítójával munkaviszonyban, vagy egyéb olyan jogviszonyban áll, amelyre tekintettel az adott ország jogszabályai szerint alkalmazásban állónak minősül; 9. külföldi érdekeltségű vállalkozás: a) Magyarország területén alapított olyan gazdálkodó szervezet, amely többségi külföldi tulajdonban áll, vagy amely felett külföldi állampolgár vagy külföldi vállalkozás többségi vagy közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkezik, b) a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, képviselete, c) a külföldi állampolgár által, Magyarországon alapított – az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény hatálya alá tartozó – egyéni vállalkozás, egyéni cég; 10. külföldi munkáltató: a Magyar Köztársaság területén kívüli székhellyel rendelkező olyan foglalkoztató, aki a harmadik országbeli állampolgárt munkaviszonyban vagy olyan jogviszonyban foglalkoztatja, amelyre tekintettel az adott ország jogszabályai szerint a harmadik országbeli állampolgár alkalmazásban állónak minősül, 11. országos átlagos személyi alapbér: a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységnek a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszerében megfelelő foglalkozás gyakorlása során elért személyi alapbér – a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal által meghatározott – országos átlaga, 12. mezőgazdaság: a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, és halászati ágazat. 2. § Harmadik országbeli állampolgár Magyarországon a következő engedély alapján foglalkoztatható: a) egyéni engedély, b) csoportos keretengedélyen alapuló egyéni engedély. 3. § (1) A Magyarországon egyidejűleg engedéllyel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesített, valamint foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében munkát végző harmadik országbeli állampolgárok (a továb biak ban: egyidejűleg engedéllyel foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárok) száma nem haladhatja meg a tárgyévet megelőző évben bejelentett munkaerőigények havi átlagát. Ezen az adaton a hó elején meglévő, be nem töltött munkaerőigények és a hónap során bejelentett munkaerőigények számának ezerre kerekített összegét kell érteni. (2) Az egyidejűleg engedéllyel foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárok számába be kell számítani a foglalkoztatás kölcsönös cseréjéről szóló nemzetközi szerződések alapján kiadott engedély alapján foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok számát is. (3) Az egyidejűleg engedéllyel foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárok legmagasabb számára vonatkozó – az (1)–(2) bekezdés szerint kiszámított – létszámadatot tartalmazó közleményt a szociális és munkaügyi miniszter a tárgyév február 1-jéig a Magyar Közlönyben teszi közzé. 2. Az egyéni engedélyre vonatkozó általános szabályok 4. § (1) Az egyéni engedélyt akkor kell kiadni, ha a) a foglalkoztató a kérelem benyújtását megelőzően, a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékeny ségre vonatkozóan érvényes munkaerőigénnyel rendelkezett, és b) a munkaerőigény benyújtásától kezdődően nem közvetítettek ki részére kiközvetíthető munkaerőt, akit az Flt. és végrehajtási rendeletei alapján álláskeresőként tartanak nyilván, és aki rendelkezik a jogszabályban előírt, valamint a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételekkel, és c) a harmadik országbeli állampolgár megfelel a jogszabályban előírt, valamint a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételeknek. (2) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazása szempontjából érvényes munkaerőigénynek azt a munkaerőigényt kell tekinteni, amelyet a foglalkoztató a kérelem benyújtását megelőzően a) legalább 15 nappal korábban, de hatvan napnál nem régebben nyújtott be, vagy b) hatvan napnál régebben nyújtott be, de azt legalább hatvannaponként megújította, és a legutolsó megújítás a kérelem benyújtását megelőzően hatvan napnál nem régebben történt. (3) Ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásának helye több különböző megye területén található, az (1) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott feltételnek – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a foglalkoztató székhelye szerinti megyében kell fennállnia. Ezen túlmenően az engedély kiadásának az is feltétele, hogy a munkavégzéssel érintett többi megye területén ne álljon rendelkezésre olyan kiközvetíthető munkaerő, aki a tevékenység ellátására rendelkezik a jogszabályban előírt, valamint a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételekkel. (4) Ha a munkavégzés a munka természetéből adódóan több megye területére terjedhet ki, az (1) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott feltételeknek a munkavégzés megkezdésének helye szerinti megye vonatkozásában kell fennállnia. 5. § (1) Az egyéni engedélyben meg kell határozni, hogy az engedély alapján a harmadik országbeli állampolgár mely foglalkoztatónál, melyik munkahelyen, milyen tevékenység, valamint FEOR-kóddal megjelölt munkakör keretében és milyen időtartamban foglalkoztatható. (2) Az egyéni engedély – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – legfeljebb két évre adható. (3) A 10. § (1) bekezdés 15. pontjában meghatározott esetben az egyéni engedélyt a fogadási megállapodásban meghatározott időtartamra kell kiadni, és az a fogadási megállapodás érvényességi időtartamának meghosszabbítása esetén hosszabbítható meg. A meghosszabbításra az engedélyezés szabályait kell alkalmazni. 6. § (1) Az engedély iránti kérelmet el kell utasítani, ha a) nem állnak fenn a 4. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott feltételek, b) az Flt. 7. § (5) bekezdés a)–b) pontjai szerint meghatározott kizáró ok áll fenn, c) a foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatását a kérelem benyújtásának időpontjától számított százhúsz napon belül nem kívánja megkezdeni, d) a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenység elvégzésére a jogszabály vagy a foglalkoztató által előírt képzettséggel és alkalmazási feltételekkel rendelkező kiközvetíthető munkaerő áll rendelkezésre, és annak foglalkoztatása a foglalkoztató érdekkörében fennálló okból hiúsul meg, e) a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására nem a kérelmet benyújtó foglalkoztatónál kerül sor, f) foglalkoztatásra irányuló jogviszony – kivéve a 10. § (1) bekezdés 2. és 8. pontjában, valamint az 1. § (3) bekezdés 2. pont b) alpontjában foglaltakat – nem a kérelmet benyújtó foglalkoztató és a harmadik országbeli állampolgár között jön létre, g) a szolgáltatás kizárólagos tárgya a külföldi munkáltatóval kötött magánjogi szerződésben a harmadik országbeli állampolgár munkaerejének tartós átengedése, h) a harmadik országbeli állampolgár állandó lakóhelye szerinti ország ille té kes hatósága a magyar állampolgárok adott országban történő munkavállalásának engedélyezését más országok állampolgáraira irányadó általános feltételekhez képest indokolatlanul nehezebb feltételhez köti (viszonosság), i) a foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységért az erre a tevékenységre vonatkozó országos átlagos személyi alapbérnél lényegesen alacsonyabb személyi alapbért – ideértve illetményt, díjazást – jelölt meg. (2) Az (1) bekezdés d) pontjának alkalmazása szempontjából a foglalkoztató érdekkörében keletkezett oknak különösen azt kell tekinteni, ha a foglalkoztató a) a munkaerőigényében a munkakör betöltésére vagy a tevékenység ellátására nyilván valóan nem szükséges alkalmazási feltételt jelölt meg, vagy b) a feltételeknek megfelelő kiközvetíthető munkaerő foglalkoztatásától elzárkózott, vagy c) a kérelem benyújtását megelőzően érvényes munkaerőigénnyel rendelkezett, de közvetítést nem kért. (3) Az (1) bekezdés h) pontjában meghatározott körülmény fennállásáról a munkaügyi központokat a szociális és munkaügyi miniszter tájékoztatja. (4) Az (1) bekezdés i) pontjában meghatározott feltétel szempontjából a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységért megjelölt személyi alapbér – ideértve illetmény, díjazás – az erre a tevékenységre vonatkozó országos személyi alapbérnél akkor minősül lényegesen alacsonyabbnak, ha nem haladja meg annak nyolcvan százalékát. 7. § (1) A kérelem a 6. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően akkor is elutasítható, ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása egyéb foglalkoztatási szempont mérlegelése alapján nem indokolt. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott foglalkoztatási szempont lehet különösen, ha a) a foglalkoztatóval szemben a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül jogerősen munkaügyi vagy munka védelmi bírságot szabtak ki, b) a foglalkoztatót a kérelem benyújtását megelőző három éven belül harmadik országbeli állampolgár engedély nélküli foglalkoztatása miatt a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény ben meghatározott, a Munkaerőpiaci Alapba történő befizetésre kötelezték, és fizetési kötelezettségének nem tett eleget, c) a kérelem benyújtásának időpontjában a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységre vonatkozóan a regionális munkaügyi központ (a továb biak ban: munkaügyi központ) által támogatott olyan képzés van folyamatban, amely a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásának tervezett megkezdését megelőzően befejeződik, d) a foglalkoztatónál a foglalkoztatási feltételek nyilván valóan nem biztosítottak, e) a foglalkoztatónál a kérelem benyújtásának időpontjában a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységet is érintő sztrájk van folyamatban, f) a foglalkoztató a kérelem benyújtását megelőző egy évben csoportos létszámcsökkentést hajtott végre. 3. A mezőgazdasági szezonális munkavállalási engedély 8. § (1) A mezőgazdaságban történő szezonális foglalkoztatás (a továb biak ban: szezonális foglalkoztatás) engedélyezésére a 4–7. §-ban foglaltakat az e §-ban és a 9. §-ban szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal a munkaügyi központok bejelentése alapján a kiadott mezőgazdasági szezonális munkavállalási engedélyekről nyilvántartást vezet. (2) A szezonális foglalkoztatás 12 hónapon belül legfeljebb 150 napra engedélyezhető, az engedély meghosszabbításának helye nincs. A 12 hónapos időtartamot a munkavállaló szezonális foglalkoztatására kiadott első engedélyben megjelölt legkorábbi munkavégzés kezdő napjától kell számítani. Egy engedélyben a foglalkoztatás időtartama több részletben is meghatározható. A kérelmet az 5. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. (3) Az engedélyt a munkaerőpiaci helyzet vizsgálata alapján kell kiadni. (4) Az engedély kiadása során nem kell vizsgálni a 4. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltakat. (5) Az e § szerinti foglalkoztatás esetén a 10. § 17. pontja nem alkalmazható. 9. § (1) A 6. §-ban foglaltaktól eltérően a kérelmet akkor kell elutasítani, ha a) a harmadik országbeli állampolgár a 150 nap időkeretet kimerítette, b) a foglalkoztató nem rendelkezett a 4. § (2) bekezdésében meghatározott érvényes munkaerőigénnyel, vagy az érvényes munkaerőigénye alapján közvetítettek ki részére a 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott munkaerőt, de annak foglalkoztatása a foglalkoztató érdekkörében felmerült okból hiúsult meg, c) az Flt. 7. § (5) bekezdés a)–b) pontjai szerint meghatározott kizáró ok áll fenn, d) a foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatását a kérelem benyújtásának időpontjától számított 120 napon belül nem kívánja megkezdeni, e) a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására nem a kérelmet benyújtó foglalkoztatónál kerül sor, vagy a foglalkoztatásra irányuló jogviszony nem a kérelmet benyújtó foglalkoztató és a harmadik országbeli állampolgár között jön létre. (2) A kérelem akkor utasítható el, ha a) a foglalkoztatóval szemben a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül jogerősen munkaügyi vagy munkavédelmi bírságot szabtak ki, vagy harmadik országbeli állampolgár engedélynélküli foglalkoztatása miatt a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény ben meghatározott, a Munkaerőpiaci Alapba történő befizetésre kötelezték, és fizetési kötelezettségének nem tett eleget, b) a foglalkoztatónál a foglalkoztatás feltételei nyilván valóan nem biztosítottak, c) a foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységért az erre a tevékenységre vonatkozó országos átlagos személyi alapbérnél lényegesen alacsonyabb személyi alapbért – ideértve illetményt, díjazást – jelöl meg. (3) A szezonális foglalkoztatás munkaerő-kölcsönzés keretében is engedélyezhető. (4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a kérelmet el kell utasítani az (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti esetben, továbbá ha a munkaerő-kölcsönző nem szerepel a munkaügyi központ nyilvántartásában. Az (1) bekezdés b) és d) pontja alkalmazásában foglalkoztatón a kölcsönbeadót kell érteni. (5) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a kérelem elutasítható, ha a) a kölcsönbeadóval szemben a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül jogerősen munkaügyi bírságot szabtak ki, vagy harmadik országbeli állampolgár engedély nélküli foglalkoztatása miatt a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény ben meghatározott, a Munkaerőpiaci Alapba történő befizetésre kötelezték, és fizetési kötelezettségének nem tett eleget, vagy b) a kölcsönbeadó a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységért az erre a tevékenységre vonatkozó országos átlagos személyi alapbérnél lényegesen alacsonyabb személyi alapbért – ideértve illetményt, díjazást – jelöl meg. 4. Egyéni engedély a munkaerőpiaci helyzet vizsgálata nélkül 10. § (1) Az engedélyt a 4. § (1)–(4) bekezdéseiben, valamint a 6. § (1) bekezdés 1. és 4. pontjában meghatározott szempontok vizsgálata nélkül kell kiadni 1. nemzetközi szerződésben meghatározott kereteken belül, 2. harmadik országbeli állampolgárnak kulcsszemélyzetként történő munkavégzéséhez, 3. naptári évenként a többségi külföldi tulajdonban lévő gazdasági társaság által a megelőző év december 31-ei munkajogi állományi létszám öt százalékát meg nem haladó létszámú harmadik országbeli állampolgár munkavégzéséhez, 4. a külföldi állam diplomáciai vagy konzuli képviseletének személyzete közeli hozzátartozója magyarországi foglalkoztatásához, az államok között fennálló viszonosság hiányában, 5. felsőfokú oktatási intézmények, tudományos kutatóintézetek, valamint közművelődési intézmények által meghívott, nemzetközileg elismert harmadik országbeli állampolgárnak a naptári évenként tíz munkanapot meghaladó oktatási, tudományos vagy művészeti munkavégzéséhez, 6. legalább nyolc éve Magyarországon foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárral legalább öt éve Magyarországon együtt élő közeli hozzátartozó munkavégzéséhez, 7. a) menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert, valamint a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy vele legalább egy éve Magyarországon együtt élő házastársának munkavégzéséhez, b) menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert, valamint a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy özvegyének munkavégzéséhez, aki az elhunyt házastárssal annak halála előtt Magyarországon legalább egy évig együtt élt, 8. harmadik országban honos vállalkozással kötött magánjogi szerződés alapján történő – alkalmanként harminc napos időtartamon belül a tizenöt munkanapot meghaladó – üzembe helyezési, szavatossági, szervizelési és jótállási tevékenység elvégzéséhez, 9. az olyan harmadik országbeli állampolgár munkavégzéséhez, akinek a magyarországi foglalkoztatásához a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal az idegenrendészeti jogszabályok szerint hozzájárult, 10. annak a befogadottnak, a befogadó állomáson kívüli munkavégzéséhez, akinek a magyarországi foglalkoztatását a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal humanitárius szempontból támogatja, 11. nemzetközi szervezet, külföldi állam diplomáciai, konzuli képviselete vagy egyéb szerve vagy személyzete által foglalkoztatni kívánt, e szervek személyi állományába nem tartozó, a küldő állam delegált tagjának nem minősülő harmadik országbeli állampolgár munkavégzéséhez, 12. a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által, a mozgóképről szóló törvény alapján nyilvántartásba vett filmgyártó vállalkozás által alkalmazni kívánt harmadik országbeli állampolgár munkavégzéséhez, 13. ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására meghatározott munka elvégzéséhez szükséges begyakorlottság megszerzését célzó képzés (betanító képzés) során kerül sor, és annak időtartama naptári évenként nem haladja meg a három hónapot, 14. az Észak-Atlanti Szerződés tagállamai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló 1951. június 19-én Londonban kelt Megállapodás (a továb biak ban: NATO-SOFA Megállapodás) részes államainak a NATO-SOFA Megállapodás I. Cikk a) és b) pontjában meghatározott és a Magyar Köztársaság területén szolgálati célból tartózkodó fegyveres ereje és polgári állománya tagjai közeli hozzátartozóinak munkavégzéséhez a szolgálati célú tartózkodás idejére a részes államok közt fennálló viszonosság hiányában, 15. a kutatónak olyan magyarországi oktatási tevékenységéhez, amelyet a harmadik országbeli állampolgár kutatókat fogadó kutatószervezetek akkreditációjáról, valamint a fogadási megállapodásról szóló kormányrendelet szerinti, akkreditált kutató szervezettel kötött fogadási megállapodásban meghatározott kutatási tevékenysége mellett végez, 16. ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására – a 8. § és a 17. pont szerinti foglalkoztatás kivételével – az engedély érvényességi időtartamának lejártát köve tően ugyanannál a foglalkoztatónál, ugyanabban a munkakörben kerül sor, és a foglalkoztató az engedély iránti kérelmét a 18. § (2) bekezdésében foglaltak szerint nyújtja be, 17. harmadik országbeli állampolgár mezőgazdaságban történő olyan munkavégzéséhez, amely az előállított áru vagy a nyújtott szolgáltatás természete miatt – a munkaszervezés körülményeitől függetlenül – évszakhoz, az év adott valamely időszakához vagy időpontjához kötődik, és annak időtartama naptári évenként nem haladja meg a hatvan napot. (2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazásának feltétele, hogy a harmadik országbeli állampolgár a jogszabályban előírt alkalmazási feltételekkel, továbbá a tevékenység ellátásához szükséges egészségügyi alkalmassággal rendelkezzen. (3) Az (1) bekezdés 1. és 2. pontjában meghatározott esetekben a 7. §-ban foglalt szempontokat sem kell vizsgálni. (4) Az (1) bekezdés 3. pontja alkalmazása szempontjából, a megelőző év december 31-ei munkajogi állományi létszám 5 százalékának kiszámításánál minden olyan harmadik országbeli állampolgárt figye lembe kell venni, akinek foglalkoztatására engedély alapján kerül sor. (5) Az (1) bekezdés 4. pontjában meghatározott viszonosság fennállásnak tekintetében a külügyminiszter nyilatkozata az irányadó. 5. Családegyesítő személy családtagjának munkavállalási engedélye 11. § (1) Családi együttélés biztosítása céljából kiadott, érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező családtag (a továb biak ban: családtag) magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésére e rendelet szabályait a jelen § és a 12. §-ban foglaltak figye lembe véte lével kell alkalmazni. (2) E § és a 12. § alkalmazásában a) családtag: a Harmtv. 2. §-ának d) pontjában meghatározott személy, b) családegyesítő személy: a Harmtv. 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározott családegyesítő. (3) A családtag jogszerű magyarországi tartózkodásának megkezdésétől számított egy éven belül a családtag magyarországi foglalkoztatásának engedélyezése iránt benyújtott kérelmek elbírálásakor e rendelet általános szabályai szerint kell eljárni. (4) A legalább egy éve jogszerűen Magyarország területén tartózkodó családtag magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésére a családegyesítő személyre irányadó, e rendeletben meghatározott szabályokat kell alkalmazni. (5) A 5. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően a családtag egyéni engedélye a családi együttélés biztosítása céljából kiadott tartózkodási engedély érvényességi idejére, de legfeljebb két évre adható. A családtag egyéni engedélye meghosszabbítható a családi együttélés biztosítása céljából kiadott tartózkodási engedély érvényességi idejéig, meghosszabbított érvényességi idejéig. (6) A 6. § (1) bekezdésében felsoroltakon túl a családtag engedély iránti kérelmét akkor is el kell utasítani, ha a családi együttélés biztosítása céljából kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje lejárt vagy az engedélyt visszavonták. 12. § (1) A családtag engedély iránti kérelméhez – a 19. § (1) bekezdésében felsoroltakon túl – csatolni kell a családi együttélés biztosítása céljából kiadott tartózkodási engedélyének hiteles másolatát. (2) A családtag magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésére a 8–9. §, és a 13–14. § rendelkezései nem alkalmazhatók. (3) Ha a családtag magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésére e rendelet az e §-ban foglaltaknál kedvezőbb szabályokat állapít meg, akkor a családtag magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésére e kedvezőbb szabályokat kell alkalmazni. 6. A csoportos keretengedély 13. § (1) Csoportos keretengedély (a továb biak ban: keretengedély) iránti kérelem nyújtható be, ha a foglalkoztató által harmadik országban honos vállalkozással kötött magánjogi szerződés teljesítése érdekében több harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása szükséges. (2) A keretengedély iránti kérelem a magánjogi szerződés megkötése előtt is benyújtható. (3) A keretengedély a magánjogi szerződés teljesítésének időtartamára adható. (4) A keretengedélyben meg kell határozni a foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok állampolgárságát, továbbá tevékenység, képzettség szerint a foglalkoztatható személyek számát. (5) Kizárólag a keretengedély alapján a harmadik országbeli állampolgár nem foglalkoztatható. (6) A keretengedélyre irányuló kérelemre és annak elbírálására a 4. § (1) bekezdés a)–b) pontjában, valamint a 5–7. §-ban foglaltakat meg fele lően alkalmazni kell. A keretengedély kiadásának további feltétele, hogy az (1) bekezdésben meghatározott magánjogi szerződést kötő harmadik országban honos vállalkozás és a harmadik országbeli állampolgár személyes joga azonos legyen. 14. § (1) Csoportos keretengedély iránti kérelem nyújtható be, ha több harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása olyan magánjogi szerződés teljesítése érdekében szükséges, amelyben a külföldi vállalkozás a) megbízza a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által – a mozgóképről szóló törvény 2004. évi II. törvény (a továb biak ban: Mktv.) szerint – nyilvántartásba vett, belföldi székhellyel rendelkező, filmgyártási tevékenységet folytató jogi személyt vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot (a továb biak ban: a magyar filmgyártó vállalkozás) filmalkotás magyarországi gyártásának elvégzésével, vagy b) a magyar filmgyártó vállalkozással koprodukciós filmalkotás gyártásában állapodik meg. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott keretengedélyre, valamint az az alapján kiadott egyéni engedélyre a csoportos keretengedélyre, valamint a csoportos keretengedélyen alapuló egyéni engedélyre vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni a (3)–(5) bekezdésben, valamint a 16. §-ban foglaltak figye lembe véte lével. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott keretengedély iránti kérelemben meg kell jelölni a magánjogi szerződés teljesítésének időtartamát, a foglalkoztatni kívánt harmadik országbeli állampolgárok állampolgárságát, továbbá tevékenység, képzettség szerint a foglalkoztatni kívánt személyek számát. A 13. § (6) bekezdésében foglaltaktól eltérően a keretengedély kiadásának nem feltétele, hogy a külföldi vállalkozás és az alkalmazni kívánt harmadik országbeli állampolgár személyes joga azonos legyen. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott keretengedély iránti kérelemhez csatolni kell a magánjogi szerződést, továbbá a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal igazolását arról, hogy az Mktv. 2. §-ának 23. pontjában megjelölt, megrendelésre készülő filmalkotás, vagy az Mktv. 2. § 24. pontjában megjelölt, nem megrendelésre készülő filmalkotás nyilvántartásba vétele iránti kérelmet a magyar filmgyártó vállalkozás a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalhoz benyújtotta. (5) Az (1) bekezdésben meghatározott keretengedély a magánjogi szerződés teljesítésének időtartamára adható. A keretengedély iránti kérelemre és annak elbírálására a 4. § (1) bekezdés a)–b) pontjában, a 6. § (1) bekezdés a) pontjában, d) pontjában, valamint i) pontjában foglaltakat nem kell alkalmazni. 7. Keretengedélyen alapuló egyéni engedély 15. § (1) A keretengedély alapján a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásához egyéni engedély szükséges. (2) A keretengedély alapján benyújtott kérelem esetében a 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltétel fennállását, valamint a magánjogi szerződés megkötését (meglétét), továbbá annak tartalmát kell vizsgálni. (3) A keretengedély érvényességének ideje alatt az abban megjelölt tevékenység, képzettség és létszám szerinti engedélyeket a keretengedély érvényességének időpontjáig ki kell adni. 16. § A 15. § (1) bekezdésében meghatározott keretengedélyen alapuló egyéni engedély iránti kérelemhez csatolni kell a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnak a magánjogi szerződés tárgyát képező filmalkotás nyilvántartásba vételéről szóló határozatát. Az engedély kiadásakor nem kell vizsgálni a 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltétel fennállását, és a kérelemhez a képzettséget, végzettséget tanúsító okiratok másolatait, a harmadik országbeli állampolgár munkaköri egészségügyi alkalmasságáról szóló orvosi igazolást nem kell csatolni. 8. Eljárási szabályok 17. § (1) A munkaerőigényt a munkaügyi központnak annál a kirendeltségénél (a továb biak ban: kirendeltség) kell bejelenteni, valamint az engedély iránti kérelmet annál a munkaügyi központnál (továb biak ban: munkaügyi központ) kell benyújtani, amelynek területén a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása történik. (2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha a) a munka természetéből adódóan a munkavégzés több megye vagy kirendeltség területére terjedhet ki, a munkavégzés megkezdésének helye szerinti munkaügyi központ, valamint kirendeltség, b) a harmadik országbeli állampolgárt a foglalkoztató több – különböző megye vagy kirendeltség területén lévő – telephelyén kívánja foglalkoztatni, a foglalkoztató székhelye szerinti munkaügyi központ, valamint kirendeltség jár el. 18. § (1) Az engedély iránti kérelmet a foglalkoztató nyújtja be. (2) Ha a foglalkoztató az engedély iránti kérelmét a 10. § (1) bekezdés 16. pontja alapján nyújtja be, ez abban az esetben a munkaerőpiaci helyzet vizsgálata nélkül bírálandó el, ha a kérelmét legkésőbb az engedély lejártát megelőző tízedik munkanapon benyújtja. E határidő elmulasztása esetén a foglalkoztató kérelme az engedély meghosszabbítása iránti kérelemként bírálandó el. (3) A kérelmet az 1–6. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. 19. § (1) A kérelemhez – a keretengedély, valamint az engedély meghosszabbítása iránti kérelem kivételével – csatolni kell: a) a harmadik országbeli állampolgárnak a tevékenység ellátásához szükséges szakképzettségét igazoló okirat hiteles másolatát, b) a harmadik országbeli állampolgár munkaköri egészségügyi alkalmasságáról szóló orvosi igazolást, annak hiteles másolatát, továbbá c) a 10. §-ban meghatározott esetben a jogosultság feltételeinek fennállását igazoló adatokat, valamint okiratokat, így a 10. § (1) bekezdés 14. pontjában meghatározott esetben a honvédelmi miniszter által a szolgálati jogviszony és a szolgálati célú tartózkodás tanúsítása céljából kiadott igazolást, valamint a hozzátartozói minőséget igazoló okirat hiteles másolatát. (2) Ha a szakképzettség vagy végzettség megfelelősége tekintetében kétség merül fel, a munkaügyi központ a diploma – ideértve egyéb bizonyítványt is – honosítására vagy elismerésére hatáskörrel rendelkező szervet megkeresi, annak igazolása érdekében, hogy a diploma honosításához vagy elismeréséhez szükséges feltételek fennállnak-e. (3) A szezonális foglalkoztatás engedélyezése iránti kérelemhez nem kell csatolni az (1) bekezdés b) pontja szerinti igazolást. (4) A munkaügyi központ az engedély iránti kérelem elbírálása érdekében adatszolgáltatási kérelemmel fordul – az a) pont szerinti esetben a munkavállaló elő ze tes írásbeli hozzájárulása alapján – a szükséges adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz, ha foglalkoztató nem csatolja a) a 12. § (1) bekezdése szerinti engedély másolatát, b) a 14. § (4) bekezdése szerinti igazolást. 20. § (1) Az e rendelet szerinti közigazgatási hatósági eljárásban – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – az ügyintézési határidő tíz munkanap. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott határidő a kulcsszemélyzet foglalkoztatásának engedélyezésére irányuló kérelem esetében 2 munkanap. (3) A munkaügyi központ a csoportos keretengedély megadásáról szóló határozatot közli a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatallal. 21. § (1) A foglalkoztató köteles bejelenteni öt napon belül az ille té kes munkaügyi központhoz a) a munkavállalási engedélyhez kötött foglalkoztatás meghiúsulását, b) az engedélyben meghatározott foglalkoztatás megszűnését, valamint c) ha az engedélyben meghatározott foglalkoztatás engedélymentessé válik, kivéve, ha az ille té kes munkaügyi központnak hivatalból tudomása van a foglalkoztatás engedélymentessé válásáról. (2) A foglalkoztató – az (1) bekezdés szerinti – bejelentésének az engedély számát, valamint az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben az engedélymentességet megalapozó okot kell tartalmaznia. (3) A foglalkoztató az engedélyt köteles a foglalkoztatás időtartama alatt, valamint annak megszűnését köve tően három évig megőrizni, és a hatósági ellenőrzést végző szervnek felmutatni. (4) A munkaügyi központ az engedélyt visszavonja, ha a harmadik országbeli állampolgár a) foglalkoztatása meghiúsul vagy megszűnik a foglalkoztatónál, b) foglalkoztatására az engedélyben foglaltaktól eltérő munkahelyen vagy munkakörben kerül sor, c) foglalkoztatása engedélymentessé vált, d) tartózkodási engedélyének érvényességi ideje lejárt vagy tartózkodási engedélyét jogerősen visszavonták, és erről a munkaügyi központ tudomást szerez. (5) Engedély nélkül történő foglalkoztatásnak kell tekinteni azt is, ha a harmadik országbeli állampolgár tevékenységét nem az engedélyben megjelölt foglalkoztatónál végzi, vagy a foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgárt nem az engedélyben megjelölt munkahelyen vagy munkakörben foglalkoztatja. 22. § (1) A 10. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott engedély alapján történő foglalkoztatásra a 21. §-ban foglaltakat a (2)–(4) bekezdésben foglaltak figye lembe véte lével kell alkalmazni. (2) Az Flt. 36/A. §-ában foglaltakat a 10. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott engedély alapján történő foglalkoztatásra a (3) bekezdésben foglaltak figye lembe véte lével kell alkalmazni. (3) Az olyan, a 10. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott engedély alapján foglalkoztatott személyek esetében, akikre az Flt. 36/A. §-a nem vonatkozik, a foglalkoztató a foglalkoztatás időtartamáról, annak kezdő és befejező időpontjának megjelölésével igazolást állít ki, amelyet a foglalkoztatás megszűnésekor ad ki a részére. (4) A foglalkoztató a (2)–(3) bekezdésben meghatározott igazolások egy példányát a foglalkoztatás megszűnését követő öt napon belül megküldi a munkavállalást engedélyező munkaügyi központnak. 9. Záró rendelkezések 23. § E rendelet a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba. 24. § (1) E rendelet szabályait a hatálybelépését köve tően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni. (2) A 7. § (2) bekezdés b) pontja alkalmazása szempontjából figye lembe kell venni azt is, ha a foglalkoztatót 2009. december 31-éig külföldi engedélynélküli foglalkoztatása miatt a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény ben meghatározott, a Munkaerőpiaci Alapba történő befizetésre kötelezték. 25. § E rendelet a) a családegyesítési jogról szóló, 2003. szeptember 22-ei 2003/86/EK tanácsi irányelv 2. és 14. cikkének, valamint b) a harmadik országbeli állampolgároknak az Európai Közösség területén folytatott tudományos kutatás céljából való fogadására vonatkozó külön eljárásról szóló, 2005. október 12-ei 2005/71/EK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. 26. § (1) Hatályát veszti a) a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről szóló 8/1999. (XI. 10.) SzCsM rendelet, b) a munkaerőpiaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokról szóló 30/2000. (IX. 15.) GM rendelet30. § (1) bekezdésében az „, ezzel egyidejűleg a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről szóló 8/1999. (XI. 10.) SzCsM rendelet 7. §-a (1) bekezdésében j) pontja hatályát veszti” szövegrész, c) a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről szóló 8/1999. (XI. 10.) SzCsM rendelet módosításáról szóló 25/2007. (VI. 28.) SZMM rendelet. (2) A 24. § (2) bekezdése 2012. december 31-én hatályát veszti. (3) Ez a § 2013. január 1-jén hatályát veszti. Dr. Herczog László s. k., szociális és munkaügyi miniszter