124/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelete az Európai Unió által nyújtott egyes pénzügyi támogatások felhasználásával megvalósuló programok monitoring rend

124/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelete az Európai Unió által nyújtott egyes pénzügyi támogatások felhasználásával megvalósuló programok monitoring rendszerének kialakításáról. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. § (2) bekezdés l) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el: Bevezető rendelkezések 1. § (1) E rendelet szabályozza az Európai Unió által támogatott programok végrehajtásának megfigyelő és értékelő (a továbbiakban: monitoring) rendszerét. (2) E rendelet hatálya kiterjed mindazon természetes személyekre, jogi személyekre, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra, társadalmi szervezetekre — kivéve a pártokat — akik programjaik végrehajtásához az Európai Unió által nyújtott támogatásokat, illetve az ezekhez társuló központi költségvetési forrásokat használják fel. (3) E rendelet alkalmazásában a) monitoring: a források, az eredmények és a teljesít mények mindenre kiterjedő és rendszeres vizsgálata, amely a központi költségvetésből, nemzetközi segélyből vagy támogatásból, illetve az Európai Unió által nyújtott támogatásokkal végrehajtandó programok eredményes, tervszerű és hatékony megvalósítása érdekében történik. A monitoring kiterjed annak vizsgálatára is, hogy a programok megvalósítása megfelelt-e azoknak a célkitűzéseknek, amelyek a támogatás elnyerését lehetővé tették; b) monitoring rendszer: e rendelet alkalmazásában a monitoring tevékenység folytatása céljából létrehozott intézmények, szervezetek és eszközök, valamint az ezek működtetése érdekében foganatosított intézkedések összessége; c) európai uniós alapok: a strukturális alapok (Európai Regionális Fejlesztési Alap, Európai Szociális Alap, Halászati Pénzügyi Eszköz, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Orientációs Részlege), valamint a Kohéziós Alap; d) monitoring bizottság: a program végrehajtásának hatékonyságát és minőségét felügyelő, a a program megvalósításában részt vevő partnerek képviselőiből álló szervezet. Partnerek az irányító hatóság, a támogatást nyújtó állami szervek képviselői, valamint a program megvalósításában részt vevő nem kormányzati (társadalmi, szakmai, érdekképviseleti) szervezetek; e) Központi Monitoring Bizottság (a továbbiakban: KMB): az országban rendelkezésre álló nemzetközi és nemzeti támogatással megvalósuló programok végrehajtásával kapcsolatos figyelemmel kísérő, koordináló, értékelő szervezet; f) Monitoring Vegyes Bizottság: az Európai Unió és a magyar szakértők által közösen elvégzendő monitoring tevékenység ellátására létrehozott szervezet, amely felügyeli és koordinálja az Európai Unió által finanszírozott segélyprogramok (PHARE, ISPA, SAPARD) célkitűzései megvalósításának folyamatát; g) Szektor Monitoring Albizottság: a Monitoring Vegyes Bizottság albizottsága, mely egy konkrét fejlesztési terület célkitűzéseinek megvalósításához biztosított források felhasználásának megfigyelését végző szervezet; h) Operatív Program (a továbbiakban: OP) — Közösségi Támogatási Keret (a továbbiakban: KTK) — monitoring bizottságok: minden egyes közösségi támogatási keret vagy egységes programozási dokumentum és minden egyes operatív program végrehajtását felügyelő szervezet; i) jelentéstevő: az adott szektor monitoring jelentéseinek összeállításáért felelős tisztviselő; j) nemzeti támogatás: kiemelt feladatok megvalósítására szolgáló célzott magyar központi költségvetésből származó támogatás, melynek elnyerése pályázathoz kötött; k) nemzetközi segély, támogatás: a nem magyar központi költségvetésből származó, nemzetközi megállapodás alapján a Magyar Köztársaságnak juttatott pénzügyi támogatás; l) végrehajtó szervezet: a PHARE esetében a Központi Pénzügyi és Szerződéskötő Egység, a Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság (VÁTI Kht.), az Európai Szociális Alap Végrehajtó Ügynökség, az ISPA esetében a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, valamint a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium ISPA végrehajtó szervezetei, a SAPARD esetében a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal; m) irányító hatóság: a SAPARD esetében a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, a strukturális alapok és a Kohéziós Alap vonatkozásában a Kormány által kijelölt szervezetek; az irányító hatóság az Európai Unió által nyújtott támogatások bonyolítását végző bármely, a tagállam által kijelölt köz- vagy magánszervezet, hatóság országos, regionális vagy helyi szinten; n) közreműködő szervezetek: az irányító hatóság által átruházott feladatkörben a strukturális alapok kezelése során eljáró szervezet; o) kifizető hatóság: nemzeti, regionális vagy helyi hatóság vagy szervezet a fizetési kérelmek összeállítására és benyújtására, valamint a kifizetések fogadására az Európai Unió Bizottságától; az Európai Unió strukturális alapjai és a Kohéziós Alap fogadására alkalmas kifizető hatósági feladatok ellátása tekintetében a Pénzügyminisztérium, a SAPARD esetében a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal; p) végső kedvezményezett: olyan szervezetek, állami vagy magáncégek, amelyek a műveletek megbízóiként szerepelnek; állami támogatás és a tagállam által kijelölt szervezetek által nyújtott támogatás esetében a támogatást nyújtó szervezet; q) programkiegészítő dokumentum: a támogatási stratégia és prioritások megvalósításáról szóló dokumentum, mely intézkedésekre bontva részletezi azok elemeit; r) prioritás: a KTK-ban elfogadott stratégiai irányvonal, melyhez a strukturális alapokból és a tagállam kapcsolódó pénzügyi forrásaiból származó hozzájárulás, illetve meghatározott célok rendszere van hozzárendelve; s) intézkedés: olyan eszköz, amelynek segítségével egy prioritás több éven keresztül megvalósul, s amely lehetővé teszi a műveletek finanszírozását; t) a programok végrehajtásáért felelős szervezeti egységek: a PHARE irodák, a végrehajtó szervezetek, az irányító hatóságok és a lebonyolító szervezet, valamint a közreműködő szervezetek; u) a monitoring egységek: olyan államigazgatási szervezeti egységek, amelyek a maguk szakterületén monitoring szakmai eszközök és módszerek felhasználásával támogatják a döntés-előkészítő tevékenységet; v) PHARE irodák: a programfelelős tárcák PHARE végrehajtó szervezetei; w) Magyar Egységes Monitoring Rendszer (MEMOR): az előcsatlakozási eszközök monitoring feladatainak ellátását szolgáló egységes információtechnológiai rendszer; x) átmeneti segítségnyújtás: a csatlakozást követő időszak átmeneti támogató pénzügyi eszközei a további, az Európai Unió által meghatározott intézményfejlesztési feladatok támogatására; y) projekt: olyan gazdaságilag oszthatatlan munkafázisok sora, amelyek pontos technikai funkciót látnak el, és világosan meghatározott célokkal rendelkeznek; z) program: meghatározott célrendszer érdekében végrehajtandó feladatok és azok végrehajtására kidolgozott keretfeltételek egysége. (4) Az itt nem szereplő fogalommeghatározások úgy, mint előcsatlakozási eszköz, PHARE és ISPA előcsatlakozási alap, SAPARD program, Nemzeti Alap, Nemzeti Programengedélyező Tisztviselő, lebonyolító szervezet, kiterjesztett decentralizáció (EDIS), az Európai Uniós előcsatlakozási eszközök támogatásai felhasználásának pénzügyi tervezési, lebonyolítási és ellenőrzési rendjéről szóló 80/2003. (VI. 7.) Korm. rendeletben foglaltak szerint értelmezendők. Az előcsatlakozási alapok monitoring szervezetei 2. § (1) Az előcsatlakozási eszközök (PHARE, ISPA, SAPARD) céljai megvalósulási folyamatának figyelemmel kísérése és a szektor monitoring albizottságok, valamint a SAPARD és az ISPA monitoring bizottságok tevékenységének koordinációja céljából Monitoring Vegyes Bizottság (angol nyelvű elnevezése: Joint Monitoring Committee) működik. (2) A Monitoring Vegyes Bizottság évente legalább egy alkalommal ülésezik. Áttekinti az Európai Unió pénzügyi támogatásával megvalósuló folyamatban lévő programokat és projekteket. (3) A Monitoring Vegyes Bizottság feladatai: a) a monitoring jelentések alapján értékeli a PHARE program végrehajtását; b) értékeli a szerződéskötési és pénzügyi kifizetési ada tokat és az abszorpciós kapacitás alakulását; c) értékeli a pénzügyi megállapodásokban megfogal mazott csatlakozási célkitűzések megvalósulását; d) jelentést hallgat meg az ISPA Monitoring Bizottság és a SAPARD Monitoring Bizottság munkájáról, e) megvizsgálja azokat a projekteket, amelyek végre hajtásában nehézségek mutatkoznak, és dönt a módosító intézkedések szükségességéről; f) javaslatot tesz a PHARE támogatás megvonására és azonos pénzügyi megállapodáson belül történő átcsoportosítására; g) meghatározza a saját, valamint a szektor monitoring albizottságok ülésrendjét, továbbá az üléseket követő értekezletek ütemezését. (4) A Monitoring Vegyes Bizottság társelnökei a Nemzeti Segélykoordinátor és az Európai Unió Bővítési Főigazgatóságának a képviselője. (5) A Monitoring Vegyes Bizottság tagjai: az Európai Bizottság budapesti delegációjának képviselői, a Nemzeti Programengedélyező Tisztviselő, a Pénzügyminisztérium és a Külügyminisztérium képviselői, valamint a KMB titkára. Állandó meghívottként részt vesz a MeH közpénzügyi államtitkárának a képviselője, az OLAF Koordinációs Iroda képviselője, a Magyar Államkincstár képviselője. Megfigyelőként részt vesz a bizottság munkájában az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, valamint az időközi értékelést végző szervezet képviselője. (6) A Monitoring Vegyes Bizottság titkársági feladatait a Nemzeti Segélykoordinátor hivatala látja el, a titkár személyét a Nemzeti Segélykoordinátor jelöli ki. (7) A kiterjesztett decentralizációra való áttérést követően tovább működő Monitoring Vegyes Bizottságban az Európai Unió Bővítési Főigazgatóságának társelnöki, illetőleg az Európai Bizottság budapesti delegációjának tagsági jogköre megszűnik. A továbbiakban állandó megfigyelőként vesznek részt a Monitoring Vegyes Bizottság munkájában annak megszűnéséig. A kiterjesztett decentralizációra való áttérést követően a Monitoring Vegyes Bizottság elnöke a Nemzeti Segélykoordinátor. (8) A PHARE program végrehajtásának lezárását követően a Monitoring Vegyes Bizottság megszűnik, annak fennmaradó feladatait a KMB veszi át és látja el. 3. § (1) Az Európai Bizottság előírásai alapján a PHARE program megvalósulási folyamatának figyelemmel kísérésére az Európai Unióval közösen megállapított szektorok vonatkozásában a Monitoring Vegyes Bizottság alárendeltségében szektor monitoring albizottságok működnek. A szektorok felsorolását e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. (2) A szektor monitoring albizottságok évente legalább két alkalommal üléseznek, és áttekintik az Európai Unió pénzügyi támogatásával megvalósuló folyamatban lévő programokat. (3) Az albizottságok feladatai: a) értékeli a monitoring jelentések alapján a PHARE szektor programjainak végrehajtását; b) értékeli a szerződéskötési és pénzügyi kifizetési ada tokat, vizsgálja az abszorpciós kapacitás alakulását; c) értékeli a pénzügyi megállapodásokban megfogal mazott csatlakozási célkitűzések megvalósulását; d) megvizsgálja azokat a projekteket, amelyek végre hajtásában nehézségek mutatkoznak, és dönt a módosító intézkedések szükségességéről; e) javaslatot tesz a Monitoring Vegyes Bizottságnak a PHARE támogatás megvonásáról és azonos pénzügyi megállapodáson belül történő átcsoportosításáról; f) részt vesz az időközi értékelések lebonyolításában, együttműködik az Európai Bizottság által megbízott értékelő szakértőkkel; g) megvitatja és elfogadja az időközi értékelő jelentéseket, figyelemmel kíséri az azokban meghatározott feladatok végrehajtását. (4) A szektor monitoring albizottság elnöke a Nemzeti Segélykoordinátor. (5) A szektor monitoring albizottságok tagjai: a jelentéstevő, a végrehajtó szervezet, a szektorban projektvégrehajtási feladatot ellátó minisztérium képviselői, a végső kedvezményezettek, a Nemzeti Alap igazgatója, a Nemzeti Programengedélyező Tisztviselő és a szakmai programfelelősök. Megfigyelőként részt vesz az időközi értékelést végző szervezet és az OLAF Koordinációs Iroda képviselője. (6) A szektor monitoring albizottság titkársági feladatait a Nemzeti Segélykoordinátor hivatala látja el. (7) A szektor monitoring albizottságok a PHARE támogatások, valamint az úgynevezett átmeneti segítségnyújtás (angol nyelvű elnevezés: transition facilities) megszűnésével egyidejűleg megszűnnek. 4. § (1) Az ISPA program megvalósulási folyamatának figyelemmel kísérésére, a Kohéziós Alap működésének beindulásáig ISPA Monitoring Bizottság működik. (2) Az ISPA Monitoring Bizottság évente legalább két alkalommal ülésezik, és áttekinti az Európai Unió pénzügyi támogatásával megvalósuló folyamatban lévő ISPA projekteket. (3) Az ISPA Monitoring Bizottság feladatai: a) a monitoring jelentések alapján értékeli a program végrehajtását; b) értékeli a szerződéskötési és pénzügyi kifizetési ada tokat, vizsgálja az abszorpciós kapacitás alakulását; c) értékeli a pénzügyi megállapodásokban megfogal mazott csatlakozási célkitűzések megvalósulását; d) megvizsgálja azokat a projekteket, amelyek végre hajtásában nehézségek mutatkoznak, és dönt a hatáskörébe tartozó módosító intézkedésekről; e) a titkár útján tájékoztatja a Monitoring Vegyes Bizottságot a bizottság munkájáról. (4) Az ISPA Monitoring Bizottság elnöke a Nemzeti ISPA Koordinátor. (5) Az ISPA Monitoring Bizottság tagjai: az Európai Bizottság Regionális Főigazgatóságának képviselői, az Európai Befektetési Bank képviselői, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium végrehajtó szervezeteinek képviselői, a végső kedvezményezettek és az érintett önkormányzatok, a Nemzeti Alap igazgatója, a Nemzeti Programengedélyező Tisztviselő, a szektor programengedélyezők, valamint a Pénzügyminisztérium és a Külügyminisztérium képviselője. Állandó meghívottként részt vesz az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, a MeH közpénzügyi államtitkárának, az OLAF Koordinációs Irodának és a Magyar Államkincstárnak a képviselője. (6) Az ISPA Monitoring Bizottság titkársági feladatait a Nemzeti ISPA Koordinátor hivatala látja el, a titkár személyét a Nemzeti ISPA Koordinátor jelöli ki. 5. § (1) A SAPARD többéves pénzügyi megállapodás kihirdetéséről szóló 117/2001. (VI. 30.) Korm. rendeletben foglalt SAPARD Többéves Pénzügyi Megállapodás B. mellékletének 7. Cikke előírásai alapján a SAPARD program megvalósulási folyamatának figyelemmel kísérésére SAPARD Monitoring Bizottság működik. (2) A SAPARD Monitoring Bizottság évente legalább két alkalommal ülésezik. (3) A SAPARD Monitoring Bizottság feladatai különösen: a) megtárgyalja és jóváhagyja a SAPARD Program (a továbbiakban: Program) végrehajtásának megfigyeléséhez, ellenőrzéséhez szükséges fizikai és pénzügyi mutatókat; b) megtárgyalja és véleményezi a projektek kiválasztásának és pontozásának kritériumait minden egyes intézkedésre vonatkozóan; c) a Többéves Pénzügyi Megállapodás B. melléklet 7. Cikkének 6. pontjában foglaltakról szóló információk alapján rendszeres időközönként megvizsgálja a Program sajátos célkitűzéseinek megvalósításában elért eredményeket; d) megvizsgálja a Program eredményeit, különös tekintettel a különböző intézkedésekre meghatározott célok elérésére és az egyes intézkedésekre, valamint alintézkedésekre meghatározott források — amennyiben ilyen létezik — felhasználására; e) értékeli az időközi értékelés minőségét és következtetéseit; f) megtárgyalja és jóváhagyja a megvalósításról szóló éves és záró jelentéseket, mielőtt megküldik azokat az Európai Bizottságának; g) megtárgyalja és jóváhagyja a SAPARD forrás (beleértve a magyar hozzájárulást is) felhasználásának módosítására vonatkozó javaslatokat; h) megtárgyalja és jóváhagyja a Program módosítására vonatkozó javaslatokat; i) javasolhatja az Európai Unió Bizottságának — az irányító hatóságon keresztül — a Program olyan módosítását vagy felülvizsgálatát, amely lehetővé teszi a kitűzött célok elérését vagy a támogatás irányításának javítását. (4) A SAPARD Monitoring Bizottság elnökét a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter jelöli ki. (5) A SAPARD Monitoring Bizottság alelnöke a SAPARD irányító hatóságának a vezetője. (6) A SAPARD Monitoring Bizottság tagjai: a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott tagok. (7) A SAPARD Monitoring Bizottság titkársági feladatait a SAPARD irányító hatóság látja el. (8) A SAPARD Monitoring Bizottság a SAPARD program megszűnéséig működik. A Központi Monitoring Bizottság 6. § (1) A nemzetközi segélyek és támogatások, valamint a nemzeti támogatások felhasználásának nyomon követésére, értékelésére, illetve az összehangolt, eredményes végrehajtás biztosítása érdekében teendő intézkedések kezdeményezésére Központi Monitoring Bizottság (KMB) működik. (2) A KMB működési körében nem rendelkezik döntéshozatali jogkörrel a Strukturális Alapok és Kohéziós Alap által támogatott programok és intézkedések végrehajtása vonatkozásában, beleértve a KTK és az operatív program (OP) irányító hatóságok és monitoring bizottságai hatáskörébe tartozó ügyeket. A KMB figyelemmel kíséri és a 7. §-ban meghatározott feladatai végrehajtásán keresztül támogatja a KTK végrehajtását. 7. § (1) A Központi Monitoring Bizottság feladatai: a) folyamatosan figyelemmel kíséri az Európai Unió által nyújtott támogatások felhasználásával végrehajtott programokat, valamint az egyéb nemzetközi segélyprogramok alapján megvalósuló projekteket, vizsgálja célkitűzéseik megvalósítását; b) folyamatosan figyelemmel kíséri a nemzeti támogatások felhasználásával végrehajtott programokat és intézkedéseket, vizsgálja célkitűzéseik megvalósulását; c) gondoskodik az Európai Unió által nyújtott pénzügyi támogatások és a nemzeti támogatások monitoringjának összehangolásáról; d) javaslatot dolgoz ki a nemzeti és Európai Unió által nyújtott támogatások működésének hatékonyabbá tételére, biztosítja a beavatkozási lehetőséget a Kormány számára a támogatási rendszer folyamatos értékelésével; e) figyelemmel kíséri és módszertanilag útmutatást ad az Európai Unió által nyújtott támogatások felhasználására létrehozott intézményrendszer (a PHARE irodák, a végrehajtó szervezetek, végrehejtó ügynökségek, a SAPARD irányító hatóság, KTK irányító hatóság, OP irányító hatóságok, valamint a monitoring bizottságok és a tárcák monitoring szervezetei) működéséhez; f) részt vesz a Monitoring Vegyes Bizottság munkájában, együttműködik az Európai Unió Bizottságával és a tagállamok monitoringgal foglalkozó szerveivel; g) éves munkaterv alapján vizsgálja a programok teljesülését és a kormányprogrammal való összhangját; h) folyamatosan fejleszti a monitoring rendszert a jogszabályoknak, illetve az Európai Unió követelményeinek megfelelően; i) kidolgozza és jóváhagyja a támogatási programok monitoringja során követendő módszereket; koordinálja a monitoring tevékenységet és figyelemmel kíséri a módszertan alkalmazását; j) meghatározza a program-értékelés területén alkalmazandó irányelveket, kidolgozza az útmutatókat, és figyelemmel kíséri azok alkalmazását; k) kialakítja az egységes jelentéstételi és eljárási rendet, értékeli és elfogadja a monitoring tevékenységről és tapasztalatokról szóló időszakos (féléves, éves) jelentéseket; l) a programok megvalósulása alapján értékeli a monitoring tevékenység egyes szintjein alkalmazandó mennyiségi, minőségi, pénzügyi és fizikai mutatókat (ún. indikátorokat); m) dönt az időközi értékelések végrehajtásának szükségességéről; n) szakértőket bíz meg célvizsgálatokra, szakértői vélemények kialakítására; o) a közvéleményt tájékoztatja az egyes programok helyzetéről; p) szükség szerint, de legalább évente egyszer — a támogatáspolitikáért felelős miniszter útján — összefoglaló jelentést készít a Kormány számára, melyhez az érintett szervek számára írásos és szóbeli tájékoztatást adnak; q) ellátja mindazon feladatokat, amelyeket jogszabály vagy kormányhatározat a hatáskörébe utal. (2) A KMB jogosult a nemzetközi segéllyel vagy nemzeti támogatással megvalósuló program végrehajtásáról, értékeléséről, a program megvalósulásának szakaszairól írásos információt kérni, szükség esetén a hatáskörébe tartozó kérdésekben a Kormány felé intézkedést kezdeményezni, valamint a saját hatáskörébe tartozó kérdésekben döntést hozni. (3) A KMB a feladatkörébe tartozó kérdésekben határozattal dönt. Minden tagnak egy szavazata van. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a KMB elnökének a szavazata dönt. A KMB akkor határozatképes, ha ülésen a tagoknak több mint a fele jelen van. (4) A KMB elnöke az európai integrációs ügyek koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszter által megbízott személy. Tagjai: a Miniszterelnöki Hivatal és a minisztériumok közigazgatási államtitkárai, a Nemzeti PHARE és ISPA Koordinátor, a Külügyminisztérium Integrációs és Külgazdasági Államtitkárságának vezetője, a végrehajtó szervezetek, végrehajtó ügynökségek, irányító hatóságok vezetői, a Nemzeti Programengedélyező Tisztviselő, a Nemzeti Alap igazgatója, valamint a KMB titkára. Állandó meghívottként vesz részt az Állami Számvevőszék elnöke, a Miniszterelnöki Hivatal közpénzügyi államtitkára, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnöke, az OLAF Koordinációs Iroda vezetője és a Magyar Államkincstár képviselője. Az Európai Bizottság illetékes főigazgatósága, illetve az Európai Bizottság budapesti delegációjának képviselője tanácskozási joggal részt vehet az üléseken, meghívásukról a KMB elnöke gondoskodik. (5) A KMB titkársági feladatait a MeH Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatala látja el. A KMB titkárát az elnök bízza meg. (6) A titkárság feladatai: a) a KMB ülései között a monitoring feladatok folya matosságának biztosítása; b) a KMB elnökének döntése alapján a KMB ülésének előkészítése és összehívása; c) az ülések jegyzőkönyvének elkészítése; d) szükség szerint tájékoztató anyagok készítése a köz vélemény, illetőleg a sajtó számára; e) az egységes monitoring informatikai rendszer szak mai működtetésével, fejlesztésével kapcsolatos feladatok végrehajtása, a hozzáférés és a jogosultságok meghatározása és biztosítása; f) az elnök által meghatározott egyéb feladatok végrehajtása. A strukturális alapok és a Kohéziós Alap monitoring szervezetei 8. § A KTK, az OP-k, illetve a Kohéziós Alap végrehajtását önálló monitoring bizottságok felügyelik. A monitoring bizottságot az alapokból történő hozzájárulásról szóló döntést követő 90 napon belül fel kell állítani. 9. § A monitoring bizottságok tagjai: a végrehajtásért felelős hatóságok, a regionális, helyi közigazgatási szervek képviselői, továbbá — a 13. § (5) bekezdésében foglaltak figyelembevételével — a gazdasági és a szociális partnerek. A tagok körét a monitoring bizottság ügyrendje rögzíti. Az Európai Unió Bizottságának és — szükség esetén — az Európai Beruházási Bank képviselője tanácskozási joggal részt vesz a monitoring bizottság munkájában. 10. § (1) A KTK Monitoring Bizottság maga alakítja ki belső eljárásrendjét és működési szabályzatát. A KTK Monitoring Bizottság feladata a KTK végrehajtása hatékonyságának és minőségének felügyelete. A KTK Monitoring Bizottság felállításáért az KTK irányító hatóság vezetője a felelős. (2) A KTK Monitoring Bizottság feladatai: a) áttekinti a támogatás célkitűzései elérése érdekében történt előrehaladást; b) vizsgálja a végrehajtás eredményeit, különös tekin tettel az egyes intézkedésekkel kapcsolatos célkitűzések megvalósulására; c) megvizsgálja és jóváhagyja az éves végrehajtási beszámolókat és a programot lezáró jelentéseket, mielőtt azokat az irányító hatóság az Európai Unió Bizottsága elé terjeszti; d) megtárgyalja és jóváhagyja az alapokból történő hozzájárulásra vonatkozó bizottsági határozat tartalmának módosításával kapcsolatban tett javaslatokat; e) bármely esetben javasolhatja az irányító hatóságnak a támogatás olyan módosítását vagy felülvizsgálatát, amely lehetővé tenné a célok hatékonyabb elérését vagy a támogatás kezelésének javítását; f) tájékoztatja a KMB-t döntéseiről. 11. § (1) Minden OP vonatkozásában külön operatív program monitoring bizottságot (a továbbiakban: OP monitoring bizottság) kell felállítani, amely figyelemmel kíséri a program végrehajtásának hatékonyságát és minőségét. Az OP monitoring bizottság felállításáért az OP irányító hatóság vezetője a felelős. (2) Az OP monitoring bizottságok feladatai különösen: a) megerősíti vagy módosítja a programkiegészítő dokumentumot, beleértve a támogatás megfigyeléséhez, illetve ellenőrzéséhez használatos fizikai és pénzügyi mutatókat (indikátorokat); b) minden OP jóváhagyásáról született döntéstől számított hat hónapon belül értékeli és jóváhagyja az egyes intézkedések keretében finanszírozott projektek kiválasztási kritériumait; c) áttekinti a támogatás célkitűzései elérése érdekében történt előrehaladást; d) vizsgálja a végrehajtás eredményeit, különös tekintettel az egyes intézkedésekkel kapcsolatos célkitűzések megvalósulására; e) megvizsgálja és jóváhagyja az éves végrehajtási beszámolókat és a programot lezáró jelentéseket, mielőtt azokat az irányító hatóság az Európai Unió Bizottsága elé terjeszti; f) megtárgyalja és jóváhagyja az alapokból történő hozzájárulásra vonatkozó bizottsági határozat tartalmának módosításával kapcsolatban tett javaslatokat; g) bármely esetben javasolhatja az irányító hatóságnak a támogatás olyan módosítását vagy felülvizsgálatát, amely lehetővé tenné a célok hatékonyabb elérését vagy a támogatás kezelésének javítását; h) tájékoztatja az érintett minisztériumi monitoring egységet döntéseiről, határozatairól. (3) Az OP monitoring bizottságok: Humán Erőforrás Fejlesztés OP Monitoring Bizottság; Gazdasági Versenyképesség OP Monitoring Bizottság; Környezetvédelem és Infrastruktúra OP Monitoring Bizottság; Agrár- és Vidékfejlesztés OP Monitoring Bizottság; Regionális OP Monitoring Bizottság. 12. § (1) Az OP monitoring bizottság működtetése során az irányító hatóság felelős különösen: a) olyan rendszer felállításáért, amely a végrehajtásról megbízható pénzügyi és statisztikai információt gyűjt a monitoring jelzőszámokhoz, ezeknek az adatoknak a továbbításáért, összhangban a tagállamok és az Európai Unió Bizottsága között egyeztetett konstrukcióval, felhasználva, ahol lehetséges, a számítógépes adatcsere lehetőségeit; b) a programkiegészítő dokumentum módosításáért; c) az éves végrehajtási beszámoló kidolgozásáért és — az OP monitoring bizottság jóváhagyásának megszerzése után — az Európai Unió Bizottsága elé terjesztéséért; d) a tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséért; e) az Európai Unió Bizottságának ajánlásai alapján a monitoring vagy irányítási rendszer fejlesztésére tett lépéseinek bemutatásáért vagy annak megindokolásáért, hogy az ajánlások ellenére miért nem tett ilyen lépéseket. (2) Az irányító hatóság — az OP monitoring bizottság kérésére vagy saját kezdeményezésére — módosíthatja a programkiegészítő dokumentumot anélkül, hogy változtatna az alapoktól származó hozzájárulás főösszegén, melyet az érintett prioritáshoz megadtak, vagy annak sajátos céljain. Az OP monitoring bizottság jóváhagyása után 30 napon belül tájékoztatni köteles az Európai Unió Bizottságát a módosításról. (3) Az Európai Unió Bizottsága az alapokból történő hozzájárulásra vonatkozó döntés elemeinek bármilyen módosításáról a tagállammal egyetértésben az OP monitoring bizottság jóváhagyásától számított 120 napon belül dönt. (4) Az OP monitoring bizottság elnöki feladatait az irányító hatóság vezetője látja el. (5) Az OP monitoring bizottság titkársági feladatait az irányító hatóság látja el. 13. § (1) A Kohéziós Alap vonatkozásában önálló Kohéziós Alap Monitoring Bizottság (a továbbiakban: KAMB) kerül felállításra az ISPA Monitoring Bizottság megszűnésével egyidejűleg. A KAMB figyelemmel kíséri az intézkedések végrehajtásának hatékonyságát és minőségét. A KAMB felállításáért a Kohéziós Alap irányító hatósága felelős. (2) A KAMB feladatai: a) ülésein az előrehaladási jelentések alapján vizsgálja a végrehajtás eredményeit, valamint az eredetileg kitűzött célok elérésének eredményességét; b) megvizsgálja és jóváhagyja a programot lezáró jelentéseket, mielőtt azokat az irányító hatóság az Európai Unió Bizottsága elé terjeszti; c) megfontolja és jóváhagyja az alapokból történő hozzájárulásra vonatkozó bizottsági határozat tartalmának módosításával kapcsolatban tett javaslatokat; d) bármely esetben javasolhatja az irányító hatóságnak a támogatás olyan módosítását vagy felülvizsgálatát, amely lehetővé tenné a célok hatékonyabb elérését vagy a támogatás kezelésének javítását. (3) A KAMB elnöki feladatait a Kohéziós Alap irányító hatóságának a vezetője látja el. (4) A monitoring bizottság titkársági feladatait a Kohéziós Alap Irányító Hatóság látja el. (5) A KAMB vonatkozásában a gazdasági és szociális partnerek bevonása nem kötelező. A minisztériumok monitoring egységei 14. § (1) A monitoring tevékenység folyamatosságának biztosítása érdekében az Európai Unió által nyújtott támogatások felhasználásában résztvevő minisztériumoknál, illetve felelős intézményeknél monitoring egység működik. (2) A monitoring egység az OP irányító hatóság vagy a közreműködő szervezet — ahol van ilyen — keretében működik. (3) A monitoring egység feladatai különösen: a) tájékoztatja az arra jogosult szervezeteket és a tárca vezetőit a projektek vagy programok végrehajtásának helyzetéről; b) ellátja az egységes monitoring informatikai rendszer működtetésével kapcsolatos tárcaszintű feladatokat, c) figyelemmel kíséri az Európai Unió által nyújtott támogatások felhasználásával bonyolított eljárásokat; d) figyelemmel kíséri az Európai Unió által nyújtott támogatások felhasználásával megvalósuló projekteket vagy programokat; e) késedelem esetén a tárca vezetését azonnal tájékoztatja, a végrehajtó szervezet, valamint SAPARD esetén a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal számára a projektek vagy programok végrehajtásának felgyorsítását segítő ajánlásokat kidolgozza és intézkedést kezdeményez; f) előkészíti a projektek hatékonyabb végrehajtását biztosító rendelkezéseket; g) biztosítja a végrehajtó szervezetek által a Monitoring Vegyes Bizottság és a szektor monitoring albizottság számára készített jelentések határidőre történő kidolgozását, minőség-ellenőrzését, a tartalmi elemek helytállóságát; h) nyomon követi a célkitűzéseknek megfelelő, hatékony projektvégrehajtás biztosítását, különös tekintettel a terveknek való megfelelés követelményeire; i) szükség esetén tájékoztatja az intézkedésre jogosultat, valamint a KMB titkárságát. (4) A monitoring egység működése során a KMB által elfogadott módszerek szerint jár el, jelentéseit a KMB előírásainak megfelelően készíti el. Ettől eltérni csak rendkívül indokolt esetben lehet. (5) A monitoring egység jogosult bármely, a tárca felügyelete alá tartozó intézkedés, illetve projekt megvalósítását megvizsgálni, illetve annak bármely fázisáról írásos információt kérni a végrehajtó szervezetektől, valamint SAPARD tekintetében a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól, szükség esetén intézkedést kezdeményezni. Az egységes monitoring informatikai rendszer 15. § (1) A nemzeti költségvetési támogatásokkal, a nemzetközi segéllyel, támogatással megvalósuló programok figyelemmel kísérését e célra létrehozott számítógépes rendszerben kell kezelni, amelynek szakmai felügyeletét a KMB titkársága látja el. A rendszer központi informatikai infrastruktúrájának fejlesztéséről és üzemeltetéséről a MeH Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatala gondoskodik. (2) Az informatikai rendszerbe nem tartozik bele az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Garancia Részlege. (3) A egységes monitoring informatikai rendszerben tárolt adatállományra nézve az adatgazda feladatait és jogait a MeH Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatala mint a KMB titkársága gyakorolja. (4) Az egységes monitoring informatikai rendszer kizárólagosan jogosult a programok monitoring adatainak gyűjtésére és rendszerezésére. Bármely hasonló célú rendszer fejlesztése, melynek feladata nemzeti céltámogatások vagy az Európai Unió által nyújtott és más nemzetközi támogatások nyomon követése és kezelése, csak az egységes monitoring informatikai rendszer üzemeltetőjével történt előzetes egyeztetést követően kezdődhet meg. A hasonló célú rendszereknek kapcsolódniuk kell az egységes monitoring informatikai rendszerhez, s azzal egységes rendszert kell képezniük. (5) A monitoring bizottságok tájékoztatásához szükséges adatokat a programok végrehajtásáért felelős szervezeti egység az adatok keletkezését, illetve hozzá történő beérkezést követő egy munkanapon belül a számítógépes rendszerbe betáplálja. (6) A kedvezményezettnek írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a programok végrehajtásáért felelős szervezeti egység által felvett adatok kezeléséhez hozzájárul, azok a projekt során felhasználhatók. (7) A számítógépes rendszerhez a szoftvert a KMB titkársága biztosítja. A szervezetek számítógépeiken, illetve rendszereikben monitoring céljára a KMB titkársága által megjelölt szoftvert alkalmazzák. (8) Ha a programban olyan változtatások szükségesek, amelyek az egységes monitoring informatikai rendszer szoftverét is érintik, akkor annak módosítását a KMB-vel előzetesen egyeztetni kell, a költségek viseléséről előzetesen meg kell állapodni. (9) A KMB titkársága gondoskodik — az egységes monitoring informatikai rendszer moduláris felépítését figyelembe véve — az egységes rendszer megbízhatóságáról. 16. § (1) A számítógépes rendszerben e rendelet 2. számú mellékletében előírt adatokat kötelezően kezelni kell. (2) A számítógépes rendszerben kezelt adatok az e rendelettel szabályozott adatszolgáltatásokból, hatósági intézkedésekből, valamint más jogszabályok előírásainak megfelelően a központi költségvetési fejezetektől, illetve más szervektől országos, regionális vagy önkormányzati szervektől átvett közérdekű adatokból, információkból származnak. (3) Az egységes monitoring informatikai rendszerben tárolt adatok adatgazdája a KMB elnöke. (4) Az egységes monitoring informatikai rendszerben tárolt személyes adatok vonatkozásában a személyes adatok védelméről szóló jogszabályok rendelkezései irányadók. 17. § A kifizető hatóság a költségek uniós társfinanszírozási részének kifizetését a monitoring rendszerben rögzített adatok alapján teljesíti. Amennyiben az adatszolgáltatásért felelős személy, szervezet vagy intézmény az adatszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget, akkor az érintett szerv, intézmény, illetve projekt valamennyi támogatásának kifizetése mindaddig felfüggeszthető, míg a felelős az ilyen irányú kötelezettségének eleget nem tesz. A kifizetés felfüggesztéséről a MeH Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatalának vezetője a kifizető hatóság vezetőjével történő előzetes konzultáció alapján dönt. 18. § Az egységes monitoring informatikai rendszerhez a hozzáférés jogosultságát a MeH Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatalának vezetője — a SAPARD Program esetében a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal előzetes egyetértésével — engedélyezi és biztosítja. 19. § A hozzáférési jogosultság bármely okból történő visszavonását a Nemzeti Segélykoordinátor hivatalának és a KMB titkárságának haladéktalanul, de legkésőbb egy munkanapon belül írásban jelentenie kell. A jelentési kötelezettség elmulasztója a kötelezettség elmulasztásával összefüggő károkért személyes felelősséggel tartozik. 20. § (1) A már működő adatszolgáltatások keretében gyűjtött, a számítógépes rendszerbe átvehető adatokat adattovábbítással kell biztosítani. (2) A minősített adatok átadása, átvétele, adatkezelése és szolgáltatása során a minősített adatok kezelésének rendjéről szóló 79/1995. (VI. 30.) Korm. rendelet előírásai szerint kell eljárni. (3) Az e rendelet szerint teljesített adatszolgáltatás alapján nyilvántartásba vett, feldolgozott adatokat tájékoztatás és adategyeztetés céljából az illetékes monitoring bizottság megküldi az adatszolgáltatónak. Az adatszolgáltató a nyilvántartásba vett adatok pontosítását kezdeményezheti, amennyiben azok az adatszolgáltatásban közöltektől eltérnek. Záró rendelkezések 21. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba. (2) A rendelet hatálybalépését követő 60 napon belül a már működő monitoring bizottságok átdolgozzák, a későbbiekben felállításra kerülő monitoring bizottságok pedig kialakítják — e rendelettel összhangban — saját szervezeti és működési szabályzatukat. Ugyancsak 60 nap áll a minisztériumok rendelkezésére a monitoring egységek felállítására és feladatkörének meghatározására. (3) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz: a) a Tanács 1999. június 21-i, 1260/1999/EK rendelete a strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról; b) a Tanács 1999. június 21-i, 1265/1999 számú rendeletével módosított 1994. május 16-i, 1164/1994/EK rendelete a Kohéziós Alap létrehozásáról. (4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a) a nemzetközi segélyek, támogatások felhasználásával megvalósuló programok megfigyelő és értékelő rendszerének kialakításáról szóló 166/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet, valamint azt módosító 231/2002. (XI. 7.) Korm. rendelet 1. §-a, illetve 257/2002. (XII. 13.) Korm. rendelet 2. §-a; b) a nemzetközi segélyek, támogatások felhasználásával megvalósuló programok megfigyelő és értékelő rendszerének kialakításával összefüggő feladatokról, egyes kormányhatározatok módosításáról, hatályon kívül helyezéséről szóló 2262/2001. (IX. 14.) Korm. határozat; c) a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap fogadásával összefüggő további feladatokról szóló 2273/1999. (X. 22.) Korm. határozat ,,Irányelvek a Strukturális Alapok, a Kohéziós Alap és az előcsatlakozási támogatások hazai megfigyelő és értékelő (monitoring) rendszerének kialakításáról’’ című melléklete. Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök