📄 Jogszabály szövege
263/2018. (XII. 20.) Korm. rendelete az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartásba vételéről és továbbképzéséről.
A Kormány az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 268. § (1) bekezdés 17. pontjában,
a 16. § tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés a) pontjában
kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket
rendeli el:
1. Bejelentés és nyilvántartás 1. § (1) Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 248. §-a és 250. §-a szerinti tevékenység
folytatására irányuló bejelentést az adótanácsadók, az adószakértők és az okleveles adószakértők nyilvántartását
vezető szervezethez (a továbbiakban: nyilvántartásba vételt végző szervezet) az egységes Kormányzati Portálon
közzétett tájékoztatóban megjelölt címre kell megküldeni. Az adótanácsadói, az adószakértői és az okleveles
adószakértői tevékenység vonatkozásában külön-külön kell bejelentést tenni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentőnek a szolgáltatási tevékenység megkezdésének
és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolg. törvény) 22. §
(1) bekezdése, valamint az Art. 255. § (1) bekezdés b)–c) és e)–g) pontja szerinti adatait.
(3) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentő nyilatkozatát arról, hogy nincs tudomása olyan
tényről, körülményről, amely az Art. 248. §-a és 250. §-a szerinti tevékenység folytatását vagy a nyilvántartásba
történő felvételét kizárná, továbbá arról, hogy az Art. 255. § (4) bekezdésében foglaltak alapján mely bejelentésében
feltüntetett egyéb adatainak nyilvánosságra hozatalához járul hozzá.
(4) Adótanácsadói tevékenységet az végezhet, aki rendelkezik adótanácsadó szakképesítéssel.
(5) Adószakértői tevékenységet az végezhet, aki rendelkezik
a) felsőfokú végzettséggel,
b) adótanácsadó vagy pénzügyi tanácsadó (adó és illeték szakon vagy adó, illeték és vámszakon) vagy okleveles
könyvvizsgálói szakképesítéssel, és c) a b) pont szerinti szakképesítés megszerzését követően, a bejelentés benyújtását megelőzően adótanácsadás
vagy pénzügyi tanácsadás területén megszerzett 3 éves szakmai gyakorlattal.
(6) Okleveles adószakértői tevékenységet az végezhet, aki rendelkezik okleveles adószakértő szakképesítéssel.
(7) Az (1) bekezdés szerinti bejelentéssel egyidejűleg a bejelentőnek igazolnia kell
a) az Art. 251. § (1) bekezdés a) és b) pontjában előírt feltételeknek való megfelelést,
b) adótanácsadók esetében az adótanácsadói szakképesítést,
c) adószakértők esetében az (5) bekezdésben meghatározott végzettséget, szakképesítést, valamint a szakmai
gyakorlat meglétét,
d) okleveles adószakértők esetében az okleveles adószakértői szakképesítést.
(8) Az (1) bekezdés szerinti bejelentéssel egyidejűleg a bejelentőnek az Art. 249. § (3) bekezdése szerinti igazolvány
kiállításához egy 6 hónapnál nem régebbi igazolványképet kell benyújtania.
(9) Ha a bejelentő kéri a (4)–(6) bekezdésben hivatkozott szakképesítésektől eltérő egyéb szakképesítéseinek vagy
nyelvtudásának a nyilvánosságra hozatalát, akkor igazolnia kell az egyéb szakképesítések megszerzését és
a nyelvvizsga teljesítését.
2. § (1) Ha a bejelentő a tevékenység végzése, valamint a nyilvántartásba vétel Art. és e rendelet szerinti feltételeinek
megfelel, a nyilvántartásba vételt végző szervezet a bejelentőt a tevékenység folytatására irányuló bejelentésében
megjelölt tevékenységnek megfelelően az adótanácsadók, az adószakértők vagy az okleveles adószakértők
nyilvántartásába felveszi. A nyilvántartásba vett személyek nyilvános adatait a nyilvántartásba vételt végző szervezet
az egységes Kormányzati Portálon közzéteszi.
(2) A nyilvántartásba vételt végző szervezet a nyilvántartásba vételt követő 30 napon belül gondoskodik
az adótanácsadók, az adószakértők és az okleveles adószakértők – szakterületnek megfelelő megnevezésű –
1. melléklet szerinti tartalmú igazolványának elkészíttetéséről, és a nyilvántartásba vett személy részére történő
megküldéséről.
(3) A (2) bekezdés szerinti igazolvány a kiállítás napját követően 10 évig, az Art. 252. §-a szerinti esetekben
a tevékenység végzésétől történő eltiltás és nyilvántartásból való törlés időpontjáig érvényes.
(4) A nyilvántartásba vételt végző szervezet az adótanácsadói, az adószakértői és az okleveles adószakértői
tevékenység végzésére jogosító igazolványt kizárólag magyar nyelven állítja ki.
3. § (1) A nyilvántartásba vett személy a nyilvántartásban szereplő adataiban bekövetkezett változást az adatváltozást
követő 30 napon belül köteles bejelenteni a nyilvántartásba vételt végző szervezetnek az adatváltozás igazolása
mellett. Amennyiben az adatváltozás érinti a 2. § (2) bekezdése szerinti igazolványon feltüntetett adatokat,
akkor az igazolványt a nyilvántartásba vételt végző szervezet részére meg kell küldeni. A megküldött igazolványt
a nyilvántartásba vételt végző szervezet az adatváltozás átvezetését követően haladéktalanul megsemmisíti.
(2) Ha a nyilvántartásba vételt végző szervezet az adatváltozás-bejelentés 30 napon túli elmulasztásának tényéről
tudomást szerez, a nyilvántartásba vett személyt felszólítja az adatváltozás bejelentésének 8 napon belüli pótlására.
(3) Ha a nyilvántartásba vett személy igazolványa elveszett, megsemmisült, vagy birtokából bűncselekmény,
szabálysértés során kikerült, a nyilvántartásba vett személy köteles ennek tényét 30 napon belül bejelenteni
a nyilvántartásba vételt végző szervezetnek, az 1. melléklet szerinti tartalmú igazolványának pótlására irányuló
kérelem egyidejű benyújtásával. A korábban kibocsátott igazolvány a bejelentéssel érvénytelenné válik, és
a nyilvántartásba vételt végző szervezet ennek tényét az egységes Kormányzati Portálon közzéteszi.
(4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti bejelentő a bejelentéssel egyidejűleg kérheti igazolványának cseréjét vagy pótlását
az 1. § (8) bekezdése szerinti igazolványkép megküldése mellett.
(5) Ha a nyilvántartásba vett személy igazolványának érvényességi ideje lejár, legkorábban a lejáratot megelőző
60 napon belül kérheti igazolványának cseréjét az 1. § (8) bekezdése szerinti igazolványkép és a cserével érintett
korábbi igazolvány megküldése mellett. A megküldött igazolványt a nyilvántartásba vételt végző szervezet
haladéktalanul megsemmisíti.
(6) Az (1)–(5) bekezdés szerinti bejelentésnek, kérelemnek tartalmaznia kell a bejelentőnek, illetve a kérelmezőnek
a Szolg. törvény 22. § (1) bekezdése, valamint az Art. 255. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti adatait, valamint az 1. §
(3) bekezdése szerinti nyilatkozatokat.
(7) Amennyiben a nyilvántartásban szereplő adatokban történt változás újabb szakképzettség, szakképesítés vagy
nyelvvizsga nyilvántartásban való rögzítésére irányul, a kérelemnek tartalmaznia kell a (6) bekezdésben foglaltakon
túlmenően az Art. 255. § (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti új adatokat is.
4. § (1) Nyilvántartásból való törlés esetén a nyilvántartásba vett személy az Art. 252. § (2) bekezdés b) pontja szerinti
bejelentésekor, valamint az Art. 252. § (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti esetekben a nyilvántartásból való törlésről
szóló határozat kézhezvételét követő 8 napon belül köteles a 2. § (2) bekezdése szerint kiadott igazolványt
a nyilvántartásba vételt végző szervezetnek megküldeni.
(2) Ha az Art. 252. § (1) bekezdés e)–h) pontjában meghatározott, a tevékenység végzésétől történő eltiltásra okot
adó körülmény merült fel, a nyilvántartásba vett személy vagy a képviseletében eljárni jogosult személy köteles
azt a törlést kiváltó ok felmerülésétől számított 30 napon belül a nyilvántartásba vételt végző szervezetnek írásban
bejelenteni a visszavonás alapjául szolgáló bírósági döntés másolatának, valamint a 2. § (2) bekezdése szerint
kiadott igazolványnak az egyidejű megküldésével.
(3) Az Art. 252. § (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben a nyilvántartásból való törlésre a halálesetet igazoló
hatósági bizonyítvány, jogerős bírósági határozat másolata vagy a polgárok személyi adatainak és lakcímének
adatait tartalmazó nyilvántartás szervének igazolása alapján kerül sor. Amennyiben a nyilvántartás vezetésével
összefüggésben a nyilvántartásba vett személy elhalálozására vonatkozó adat merül fel, az elhalálozás tényének
és időpontjának szolgáltatása céljából a nyilvántartásba vételt végző szervezet a polgárok személyi adat- és
lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerinti egyedi adatszolgáltatás iránti kérelemmel fordulhat az érintett
személy lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalhoz. A nyilvántartásba vett személy örökösének
a 2. § (2) bekezdése szerint kiadott igazolványt a nyilvántartásba vételt végző szervezetnek kell megküldenie.
(4) Ha az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság az e rendelet szerinti adószakértői nyilvántartás alapján
vett fel valamely természetes személyt adó- és járulék szakterületen az igazságügyi szakértői névjegyzékbe,
értesíti a nyilvántartásba vételt végző szervezetet. Ha a nyilvántartásba vételt végző szervezet az adószakértői
nyilvántartásból olyan természetes személyt töröl, aki az igazságügyi szakértői névjegyzékbe ez alapján nyert
felvételt, a törlés tényéről értesíti az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóságot.
5. § (1) Az a nyilvántartásból törölt személy, akinek a nyilvántartásból való törlésére az
a) Art. 252. § (1) bekezdés a)–d), h) pontja vagy (2) bekezdés b) pontja alapján került sor, a törlést követően,
b) Art. 252. § (1) bekezdés e) pontja alapján került sor, a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli
mentesülését követően,
c) Art. 252. § (1) bekezdés f ) pontja alapján került sor, a nyilvántartás szerinti tevékenység vonatkozásában
a foglalkozástól való eltiltás alóli mentesítését követően,
d) Art. 252. § (1) bekezdés g) pontja alapján került sor, a gondnokság alá helyezés megszüntetését követően
a tevékenység végzésére irányuló szándékát ismételten bejelentheti, egyidejűleg kérelmezheti a nyilvántartásba
történő ismételt felvételét, amennyiben a bejelentésekor igazolja, hogy a nyilvántartásból való törlést megelőző
továbbképzési időszak minden megkezdett évére vonatkozó, 6. § szerinti továbbképzési kötelezettség arányos
részét teljesítette.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott továbbképzési időszak minden megkezdett évének továbbképzési kötelezettség
arányos részén – a 6. § (2) és (3) bekezdése alapján – évenként 20 kreditpontot kell érteni.
(3) Az (1) bekezdés szerinti esetekben a 6. § (3) bekezdésében előírt kreditpontból legalább 10 kreditpontot az ismételt
bejelentést megelőző 12 hónapban kell megszerezni.
2. Továbbképzés 6. § (1) A nyilvántartásba vett személy szakmai továbbképzésen köteles részt venni azon a szakterületen, amelyen
a tevékenységet folytatók nyilvántartásában szerepel.
(2) A továbbképzési időszak tartama 5 év. Az első továbbképzési időszak a nyilvántartásba vétel napjával, a további
továbbképzési időszakok az előző továbbképzési időszak utolsó napját követő nappal kezdődnek.
(3) A továbbképzésre kötelezettnek egy továbbképzési időszak alatt összesen legalább 100 kreditpontot kell
teljesítenie úgy, hogy a továbbképzési időszak legalább négy naptári évében részt vesz valamely (4) bekezdés
szerinti továbbképzésben.
(4) Továbbképzésnek minősül
a) a 10. § szerint minősített továbbképzési program – annak elszámolhatósági időszakában történő – teljesítése,
a minősítés során megállapított kreditpont-értékben, amely továbbképzési programonként legfeljebb
20 kreditpont lehet,
b) a jogi vagy a gazdaságtudományok képzési területhez tartozó szakon lezárt félév, félévenként 10 kreditpont
értékben, ha a félév lezárásának napja a továbbképzési időszakba esik,
c) az adópolitikáért, az államháztartásért, a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért, valamint a számviteli
szabályozásért felelős miniszter felelősségi körébe tartozó szakképesítés megszerzése szakképesítésenként
20 kreditpont értékben, ha a bizonyítvány kiállításának napja a továbbképzési időszakba esik,
d) az okleveles könyvvizsgálói szakképesítés megszerzése 25 kreditpont értékben, ha a bizonyítvány
kiállításának napja a továbbképzési időszakba esik,
e) a gazdaságtudományi vagy jogtudományi doktori képzést folytató oktatási intézményben a doktori
fokozat megszerzése 30 kreditpont értékben, ha a fokozat odaítélését igazoló oklevél kiállításának napja
a továbbképzési időszakba esik.
(5) A (4) bekezdés a) pontja szerinti ugyanazon továbbképzési program teljesítése – ideértve annak elektronikus
változatát is – csak egyszer jogosít kreditpontra.
(6) A (4) bekezdés szerinti továbbképzésen való részvételt és a teljesített kreditpontokat tanúsító igazolások:
a) az adótanácsadók, az adószakértők és az okleveles adószakértők szakmai továbbképzésének szervezését és
lebonyolítását végző szervezet (a továbbiakban: továbbképző szervezet) által kiállított, 11. § (3) bekezdése
szerinti igazolás,
b) a jogi vagy a gazdaságtudományok képzési területhez tartozó szakon lezárt félév esetén a lezárt félévre
vonatkozó, névre szóló leckekönyv képző intézmény által hitelesített másolata,
c) az adópolitikáért, az államháztartásért, a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért, valamint a számviteli
szabályozásért felelős miniszter felelősségi körébe tartozó szakképesítés megszerzése esetén a bizonyítvány
másolata,
d) az okleveles könyvvizsgálói szakképesítés megszerzése esetén a bizonyítvány másolata,
e) a gazdaságtudományi vagy jogtudományi tudományágban megszerzett doktori fokozat esetén az oklevél
másolata.
(7) A (6) bekezdés a) pontja szerinti kreditpont-igazolás annak a továbbképzésben részt vevő személynek állítható ki,
aki nyilatkozatával hozzájárul ahhoz, hogy a továbbképzésben való részvételének igazolásához szükséges, általa
megadott adatait a továbbképző szervezet kezelje.
7. § A 6. § (4) bekezdése szerinti továbbképzésen való részvétel teljesítéséről szóló bejelentést a továbbképzésre
kötelezett személynek – külön felszólítás nélkül – a továbbképzési időszak végét követő 30 napon belül kell a 3. §
(6) bekezdése szerinti tartalommal benyújtania a nyilvántartásba vételt végző szervezet részére a 6. § (6) bekezdése
szerinti továbbképzésen való részvétel és a teljesített kreditpontok igazolásával, az egységes Kormányzati Portálon
közzétett tájékoztatóban megjelölt címen.
8. § (1) A továbbképző szervezetnek adótanácsadói, adószakértői és okleveles adószakértői szakterületen folytatott
továbbképzések szervezéséhez és lebonyolításához igazolnia kell, hogy
a) rendelkezik a tervezett számú továbbképzéshez szükséges, az oktatott témának megfelelő szakirányú
felsőfokú végzettséggel, valamint legalább 3 éves – a kérelem benyújtását megelőző öt évben megszerzett –
pénzügyi, számviteli vagy adózási területen folytatott szakmai és oktatási gyakorlattal rendelkező oktatói
kapacitással;
b) rendelkezik a továbbképzés lebonyolításához szükséges tárgyi és technikai feltételekkel, ideértve
az oktatással kapcsolatos nyilvántartási rendszert is; és
c) létesítő okiratában foglaltak alapján felnőttek szakmai oktatására irányuló oktatási, képzési, oktatásszervezési
tevékenységet folytató szervezet, amely az a) és b) pontban foglaltakon túlmenően
ca) rendelkezik legalább 3 éves pénzügyi, számviteli vagy adózási területen szerzett oktatásszervezési
vagy továbbképzési gyakorlattal,
cb) rendelkezik minőségpolitikával, minőségirányítási rendszerrel, minőségcélokkal, önértékelési
rendszerrel,
cc) megfelel a (2) bekezdésben meghatározott követelménynek,
cd) nem áll csőd-, felszámolási, kényszertörlési eljárás vagy végelszámolás alatt; vagy
d) szakmai egyesület vagy köztestület, valamint az a) és b) pontban foglaltakon túlmenően létesítő okirata
szerint
da) a kreditpont-minősítési kérelem benyújtása évének első napja előtt legalább két évvel
nyilvántartásba vették, valamint
db) a tagság feltétele az adótanácsadói vagy okleveles adószakértői szakképesítés, vagy az adószakértői
nyilvántartásba vétel. (2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti továbbképző szervezet nem minősül olyan szervezetnek, amely
a) nem az Európai Unió (a továbbiakban: EU), az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT), vagy
a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamában, vagy nem olyan államban rendelkezik
adóilletőséggel, mellyel Magyarországnak kettős adózás elkerüléséről szóló egyezménye van;
b) a 6. § (4) bekezdés a) pontja szerinti továbbképzések szervezésével és lebonyolításával kapcsolatban
megszerzett jövedelme az EU-, EGT-tagállamon kívüli adóilletősége szerinti országban kedvezményesebben
adózna – figyelembe véve a jövedelemre kifizetett végleges, adó-visszatérítések után kifizetett adót -, mint
ahogy a gazdasági szereplő az adott országból származó belföldi forrású jövedelme után adózna;
c) olyan nem szabályozott tőzsdén jegyzett társaság, amelynek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása
megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 3. § 38. pontja szerinti tényleges
tulajdonosa nem megismerhető; vagy
d) szervezetben közvetetten vagy közvetlenül több mint 25%-os tulajdoni résszel vagy szavazati joggal
rendelkezik olyan jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, amelynek tekintetében
az a)–c) pontokban meghatározott feltételek fennállnak. Ha a több mint 25%-os tulajdoni résszel vagy
szavazati hányaddal rendelkező gazdasági társaság társulásként adózik, akkor az ilyen társulás tulajdonos
társaságaira vonatkozóan kell a (2) bekezdés a) pontja szerinti feltételt megfelelően alkalmazni.
(3) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti szervezetek e minőségükben kizárólag saját tagjaik számára és ingyenesen
nyújthatnak kreditpontos továbbképzést.
(4) A továbbképző szervezet az (5) és (6) bekezdés szerinti kreditpont-minősítési kérelmet a nyilvántartásba vételt
végző szervezethez az egységes Kormányzati Portálon közzétett tájékoztatóban foglaltak szerint elektronikus úton
nyújthatja be.
(5) A kreditpont-minősítési kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a továbbképző szervezet nevét, székhelyét, levelezési címét, cégjegyzékszámát, adószámát, honlapjának
címét, hivatalos képviselőjének és a továbbképzéssel összefüggő kapcsolattartásra kijelölt személynek vagy
oktatásszervezőnek a nevét, beosztását, telefonszámát, elektronikus elérhetőségét, valamint a továbbképző
szervezet (1) bekezdés c) vagy d) pontja szerinti típusát,
b) a minősítésre benyújtott továbbképzési program címét, szakterületét, a továbbképzés formáját,
a továbbképzés időtartamát, az elszámolhatóság kérelmezett időszakát, a továbbképzési program
jellegét, a kapcsolódó információs segédanyag bemutatását, a továbbképzésen oktatók név szerinti
felsorolását, valamint a továbbképzési program szakmai tartalmának, tematikájának bemutatását legalább
2000, legfeljebb 12000 karakter terjedelemben,
c) a továbbképző szervezet továbbképzési tevékenységével összefüggésben a továbbképző szervezet szakmai,
különös tekintettel a pénzügyi, számviteli vagy adózási oktatási területen folytatott tevékenységének rövid
bemutatását legfeljebb 9000 karakter terjedelemben, a továbbképzés lebonyolításához szükséges tárgyi,
technikai feltételek és az oktatással kapcsolatos nyilvántartási rendszer leírását, a továbbképző szervezet
által az oktatásszervezés területén alkalmazott minőségirányítási rendszer leírását, valamint a továbbképző
szervezet (1) bekezdés a) pontja szerinti oktatóinak név szerinti felsorolását és szakmai, oktatási
tevékenységük bemutatását,
d) ha a kreditpont-minősítési kérelem elektronikus továbbképzési formában megvalósuló továbbképzési
program minősítésére irányul, az elektronikus továbbképzés programjához való hozzáférési azonosítót.
(6) A kreditpont-minősítési kérelemnek tartalmaznia kell a továbbképző szervezet nyilatkozatát arról, hogy
a) haladéktalanul bejelenti a nyilvántartásba vételt végző szervezetnek, ha a kérelem tartalmában változás
következik be, vagy ha a továbbképző szervezet a továbbiakban nem felel meg az e rendeletben
meghatározott követelményeknek,
b) teljeskörűen megfelel az e rendeletben foglalt továbbképzéssel kapcsolatos követelményeknek, valamint
a (2) bekezdésben meghatározott követelménynek,
c) a kérelem benyújtásának időpontjában nem áll csőd-, felszámolási, kényszertörlési eljárás vagy
végelszámolás alatt, valamint a nyilatkozattétel időpontjában az adózás rendjéről szóló törvény szerint
köztartozásmentes adózónak minősül, továbbá
d) a továbbképzési program elektronikus továbbképzési formában tervezett megvalósítása esetén
rendelkezik olyan elektronikus továbbképzési rendszerrel, amely teljeskörűen megfelel az e rendelet
10. § (5) bekezdésében foglalt feltételeknek, ideértve az igazolás kiállítását, a résztvevők nyilvántartását és
az ellenőrzés módszerét is.
(7) A továbbképző szervezetnek a kreditpont-minősítési kérelem benyújtásakor igazolnia kell, hogy:
a) a létesítő okiratában foglaltak alapján felnőttek szakmai oktatására irányuló oktatási, képzési,
oktatásszervezési tevékenységet folytat,
b) megfelel a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek,
c) a kreditpont-minősítési kérelemben megjelölt oktatók
ca) szakirányú felsőfokú végzettséggel, valamint releváns szakképesítéssel rendelkeznek,
cb) a szakterületnek megfelelő – a kérelem benyújtását megelőző 5 évben megszerzett – legalább
3 éves pénzügyi, számviteli vagy adózási területen folytatott szakmai és oktatási gyakorlattal
rendelkeznek,
cc) a kérelemben feltüntetett adataiknak – az e rendeletben foglalt feltételek fennállásának ellenőrzése
érdekében – a továbbképző szervezet és a nyilvántartásba vételt végző szervezet által történő
kezeléséhez hozzájárulnak, valamint
cd) a továbbképző szervezetnél oktatást vállalnak.
(8) A (7) bekezdés c) pontja szerinti feltételeket az adott továbbképzési évben első alkalommal benyújtott kreditpont
minősítési kérelem benyújtása során kell igazolni, amennyiben azok adattartalma az adott továbbképzési év során
nem változott, és erről a továbbképző szervezet a továbbképzési év során benyújtott további kreditpont-minősítési
kérelemben nyilatkozatot tesz.
9. § (1) A nyilvántartásba vételt végző szervezet a kreditpont-minősítési eljárással kapcsolatos döntés-előkészítési feladatok
ellátása érdekében bizottságot hoz létre. A bizottság 7 tagból áll, amelyből – a bizottság elnökével együtt – 5 tagot
saját hatáskörben, 2 tagot az állami adó- és vámhatóság vezetője ajánlása alapján határozatlan időre bíz meg
a nyilvántartásba vételt végző szervezet.
(2) A bizottság a döntés-előkészítési feladatainak ellátása során a (3) bekezdés szerinti bírálati szempontrendszer
alapján vizsgálja a továbbképző szervezet által kreditpont-minősítésre benyújtott továbbképzési programot, majd
javaslatot tesz a nyilvántartásba vételt végző szervezet részére a továbbképzési program kreditpont-értékére és
elszámolhatósági időszakára.
(3) A bizottság az ügyrendjét – amely tartalmazza a 10. § (1) bekezdésében meghatározott kreditpont-minősítési
szempontoknak megfelelő bírálati rendszer leírását is – maga állapítja meg, és a nyilvántartásba vételt végző
szervezet hagyja jóvá. A kreditpont-minősítési szempontoknak megfelelő bírálati rendszer leírását a nyilvántartásba
vételt végző szervezet az egységes Kormányzati Portálon teszi közzé.
10. § (1) A szabályszerűen benyújtott kreditpont-minősítési kérelem alapján minősítésre kerülő továbbképzési program
kreditpont-értékének meghatározásakor figyelembe veendő szempontok a program adott szakterületnek
megfelelő relevanciája, szakmai tartalma, aktualitása, időtartama, a tartalom és az időkeret összhangja, a tartalom és
a cím összhangja, valamint a program elméleti vagy gyakorlati jellege.
(2) A továbbképzési program kreditpont-értékéről és elszámolhatósági időszakáról a bizottság javaslatára figyelemmel
a nyilvántartásba vételt végző szervezet dönt. A kreditpontra minősített továbbképzési program címét,
elszámolhatósági időszakát, adott szakterület szerinti kreditpont-értékét, a továbbképzés formáját, időtartamát,
a továbbképző szervezet megnevezését a nyilvántartásba vételt végző szervezet a kreditpont-minősítési eljárást
követő 15 napon belül közzéteszi az egységes Kormányzati Portálon.
(3) A továbbképzési program minősítése az elszámolhatósági időszak végéig hatályos.
(4) A továbbképzési program megvalósítható
a) kontakt továbbképzés formájában, amelynek teljes időtartama alatt a résztvevő a továbbképzés helyszínén
személyesen jelen van; vagy
b) elektronikus továbbképzés formájában, amelynek tananyaga elektronikus közvetítő felületen keresztül jut el
a továbbképzésben részt vevőhöz, akinek a továbbképzésben való részvétele során kifejtett tevékenysége
ezen elektronikus közvetítő felületen keresztül valósul meg. Az elektronikus továbbképzés lehet e-learning
vagy online továbbképzés.
(5) A továbbképző szervezet a továbbképzési programot akkor szervezheti és bonyolíthatja elektronikus továbbképzési
formában, valamint az elektronikus továbbképzési program akkor minősíthető kreditpontra, ha a továbbképző
szervezet
a) elektronikus továbbképzési rendszere által biztosított a résztvevő által teljesített továbbképzési program
kezdeti és befejezési időpontjának perc pontosságú rögzítése, valamint a továbbképzésben való folyamatos
jelenlétének ellenőrzése;
b) elektronikus továbbképzési rendszerének elektronikus naplójában rögzíthető, valamint a továbbképzésen
való részvételkor és azt követő 6 évig ellenőrizhető, hogy a továbbképzésre kötelezett személy
ba) az elektronikus felületre bejelentkezve a továbbképzési programot – több oktatási egység, modul
esetén az egyes egységeket, modulokat – megkezdte és a továbbképzési program – több oktatási
egység, modul esetén az egyes egységek, modulok – befejezéséig a továbbképzésben kijelentkezés
nélkül részt vett,
bb) a továbbképzés oktatási programjának kreditpont-minősítési kérelemben megadott teljes
időtartama alatt jelen volt, ezáltal a továbbképzés oktatási programjának egészét, annak valamennyi
oktatási egységét, modulját teljesítette,
bc) egy adott továbbképzési program megkezdését követően, annak befejezéséig újabb továbbképzési
programot nem kezdett meg, és
bd) a megkezdett továbbképzési programot legkésőbb a kezdéstől számított 60 napon belül teljesítette;
és
c) a résztvevő részére a továbbképzés teljesítéséről szóló igazolást a továbbképzési program teljes egészének
teljesítése esetén, a teljesítés b) pontban foglalt feltételeinek ellenőrzését követően, legkésőbb 10 napon
belül kiállítja.
(6) Az elektronikus továbbképzés teljesítéséért a továbbképző a továbbképzésben részt vevő személy számára csak
akkor állíthat ki kreditpont-igazolást, ha a továbbképzés teljesítése az (5) bekezdés b) pontjában foglalt feltételeknek
megfelel.
(7) A továbbképzésben részt vevő személy továbbképzésének teljesítésébe csak akkor számítható be az elektronikus
továbbképzésben való részvételért a továbbképzési program minősítésekor megállapított kreditpont, ha
az elektronikus továbbképzést az (5) bekezdés b) pontjában foglalt szabályok szerint a rá vonatkozó továbbképzési
időszakban teljesíti.
11. § (1) A továbbképző szervezet a továbbképzés szervezésével és lebonyolításával összefüggő tevékenysége során köteles:
a) az e rendelet, valamint a kreditpont-minősítési kérelemben foglaltak szerint, szakirányú felsőfokú
végzettséggel és legalább 3 éves szakmai és oktatási gyakorlattal rendelkező oktatókkal, a továbbképzés
tárgyi és technikai feltételeinek biztosításával, a saját neve alatt szervezni és lebonyolítani a továbbképzési
programot;
b) a továbbképzéseket a kreditpont-minősítési kérelemben rögzített tematika szerint, a kérelemben foglalt
időtartamban szervezni és lebonyolítani;
c) legkésőbb a továbbképzés időpontját – elektronikus továbbképzés esetén az elektronikus továbbképzési
tevékenység megkezdését – megelőző 11. napon bejelenteni az egységes Kormányzati Portálon erre a célra
rendszeresített internetes felületen keresztül a tervezett továbbképzések kreditpont-minősítési kérelem
szerinti adatait és biztosítani a bejelentett továbbképzések ellenőrizhetőségét;
d) a kreditpont-minősítési kérelemben megjelölt oktató személyében bekövetkezett változást haladéktalanul,
de legkésőbb a továbbképzés megkezdése előtt bejelenteni, valamint az új oktatóra vonatkozóan a 8. §
(7) bekezdés c) pontjában foglalt feltételek igazolását az egységes Kormányzati Portálon közzétett
tájékoztatóban megjelölt címre megküldeni;
e) kontakt továbbképzés esetén a c) pont szerint bejelentett időpontban és helyszínen a továbbképzés
teljes időtartama alatt a továbbképző képviseletére legalább 1 fő részvételét biztosítani a továbbképzés
adminisztratív teendőinek ellátására, valamint a továbbképzési szabályoknak megfelelő lebonyolítás
érdekében;
f ) elektronikus továbbképzés esetén ellenőrzés céljából folyamatos hozzáférést biztosítani az elektronikus
továbbképzés továbbképzési programjához a nyilvántartásba vételt végző szervezet számára;
g) a továbbképzés megkezdésekor valamennyi résztvevő számára térítésmentesen biztosítani az információs
anyagot, ha azt a kreditpont-minősítési kérelemben vállalta;
h) a továbbképzésen a részvétel igazolására jelenléti íveket vezetni a (2) bekezdésben meghatározott
adattartalommal, elektronikus továbbképzés esetén elektronikus naplózással nyilvántartani az elektronikus
továbbképzési programot teljesítőket;
i) a jelenléti íveket a továbbképzés lebonyolítását követően lezárni és legkésőbb 5 napon belül megküldeni
a nyilvántartásba vételt végző szervezet részére az egységes Kormányzati Portálon közzétett tájékoztatóban
megjelölt címre;
j) az elszámolhatóság időszakában lebonyolított továbbképzések vonatkozásában a továbbképzésen való
részvételről, a továbbképzés időpontjáról és a megszerzett kreditpontokról igazolást kiadni a továbbképzés
befejezését követő 30 napon belül a továbbképzés teljes időtartamán részt vevők részére a (3) bekezdésben
meghatározott adattartalommal, elektronikus továbbképzés esetén a 10. § (5) bekezdés b) pontjában foglalt
szabályok szerint teljesítő résztvevők részére az elektronikus továbbképzési rendszeren keresztül, utólag nem
szerkeszthető formátumban;
k) a továbbképzésekről nyilvántartást vezetni, amelyből egyértelműen nyomon követhető, hogy
a továbbképzésen részt vevő személy mely továbbképzésen, mennyi kreditpontról kapott igazolást;
l) az általa vezetett nyilvántartásokat, a jelenléti íveket és valamennyi továbbképzéssel összefüggő
dokumentációt legalább 6 évig megőrizni;
m) a Kormányzati Portálon közzétett, a továbbképzések szervezésének és lebonyolításának szabályairól szóló
tájékoztatóban foglaltakat betartani.
(2) Az (1) bekezdés h) pontja szerinti jelenléti ívet mind a továbbképzés kezdetekor, mind a befejezésekor vezetni
kell. A jelenléti íveknek tartalmazniuk kell a továbbképző szervezet nevét, címét, a továbbképzés helyét, címét,
a továbbképzési program címét, kreditpont-minősítési határozatának számát, szakterületének pontos megjelölését,
a továbbképzésen előadó oktató nevét, a továbbképzés kezdési és befejezési időpontját, a résztvevők nevét,
nyilvántartási számát, aláírását, a jelenléti ívek lezárásának időpontját, valamint a továbbképző bélyegzőjét és
cégszerű aláírását.
(3) Az (1) bekezdés j) pontja szerinti kreditpont-igazolásnak tartalmaznia kell az igazolás továbbképző szervezet által
kiadott egyedi azonosítóját, a továbbképzésben részt vevő személy nevét, nyilvántartási számát, a nyilvántartásban
nem szereplők esetében a továbbképzésben részt vevő természetes személyazonosító adatait, valamint az igazolást
kibocsátó továbbképző szervezet nevét, székhelyét, a továbbképzés szakterületét, a továbbképzés formáját,
időtartamát, nem elektronikus továbbképzés esetén a helyszínét, pontos kezdeti és befejezési időpontját,
a teljesített továbbképzési program címét, kreditpont-minősítési határozatának számát, elszámolhatósági időszakát,
kreditpont-értékét a megjelölt szakterületen, az igazolást aláíró személy nevét, beosztását, az igazolás kiállításának
dátumát, továbbá a továbbképző szervezet bélyegzőjét és cégszerű aláírását.
12. § (1) A kreditpont-minősítési kérelem elfogadása esetén a lebonyolításra kerülő továbbképzési program megvalósítását,
a továbbképző szervezet kérelmében vállalt feltételeknek való megfelelését, valamint a továbbképzés szervezésével
és lebonyolításával kapcsolatos tevékenységét a nyilvántartásba vételt végző szervezet folyamatosan ellenőrzi.
(2) Ha az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a továbbképző szervezet továbbképzési tevékenységét nem
a kreditpont-minősítési kérelmében vállalt, és nem az e rendeletben előírt feltételek szerint végzi,
a) az első alkalommal tapasztalt szabálytalanság esetén a nyilvántartásba vételt végző szervezet felhívja
a továbbképző szervezetet – határidő kitűzésével – a szabálytalanság megszüntetésére,
b) a második alkalommal tapasztalt szabálytalanság esetén a nyilvántartásba vételt végző szervezet
az ellenőrzés eredményéről szóló döntés kézhezvételét követő naptól kezdődően 60 napra felfüggeszti
a továbbképző szervezet e rendelet szerinti szakmai továbbképzési tevékenységre való jogosultságát,
c) a harmadik alkalommal tapasztalt szabálytalanság esetén a nyilvántartásba vételt végző szervezet
az ellenőrzés eredményéről szóló döntés kézhezvételét követő naptól kezdődően 2 évre felfüggeszti
a továbbképző szervezet e rendelet szerinti szakmai továbbképzési tevékenységre való jogosultságát.
(3) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzésre a nyilvántartásba vételt végző szervezet által megbízólevéllel erre
feljogosított személy jogosult. A megbízólevél tartalmazza az ellenőrzést végző személy nevét, továbbá azt, hogy
mely továbbképző szervezetnél, mely időszakban, mely kötelezettségek ellenőrzésére jogosult. Az ellenőrzés
eredményéről a nyilvántartásba vételt végző szervezet jegyzőkönyv megküldésével értesíti a továbbképző
szervezetet, amelyre a továbbképző szervezet 8 napon belül észrevételt tehet.
3. Záró rendelkezések 13. § Ez a rendelet 2019. január 1-jén lép hatályba.
14. § (1) A 2. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásban az adótanácsadói, az adószakértői és az okleveles adószakértői
tevékenység végzésére jogosító engedélyek kiadásának és visszavonásának feltételeiről, továbbá a kapcsolódó
nyilvántartás vezetésének és a nyilvántartásban szereplők továbbképzésének szabályairól szóló 26/2008. (VIII. 30.)
PM rendelet [a továbbiakban: 26/2008. (VIII. 30.) PM rendelet], az adótanácsadók, adószakértők és okleveles
adószakértők nyilvántartásba vételéről és továbbképzéséről szóló 45/2017. (XII. 22.) NGM rendelet [a továbbiakban:
45/2017. (XII. 22.) NGM rendelet], valamint az e rendelet alapján nyilvántartásba vett adótanácsadók, adószakértők
és okleveles adószakértők szerepelnek.
(2) Az e rendelet hatálybalépése előtt benyújtott adótanácsadói, adószakértői és okleveles adószakértői
nyilvántartásba vétel iránti kérelmeket a 45/2017. (XII. 22.) NGM rendelet 2018. december 31-én hatályos
rendelkezései szerint kell elbírálni.
(3) A 26/2008. (VIII. 30.) PM rendelet, valamint a 45/2017. (XII. 22.) NGM rendelet alapján nyilvántartásba vett
adótanácsadókra, adószakértőkre és okleveles adószakértőkre az e rendeletben foglaltakat kell alkalmazni, azzal,
hogy ezen személyekre az Art. 248. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség csak azt követően vonatkozik,
amennyiben az Art. 252. §-a szerint a nyilvántartásból való törlésükre kerül sor.
(4) A 26/2008. (VIII. 30.) PM rendelet alapján nyilvántartásba vett adótanácsadóknak, adószakértőknek és okleveles
adószakértőknek a 2018. január 1-je előtt megkezdett, az e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő
továbbképzési időszakukra vonatkozóan a 26/2008. (VIII. 30.) PM rendelet 2017. december 31-én hatályos
rendelkezései, a 2018. január 1-jén vagy azt követően megkezdett továbbképzési időszakokban a 45/2017.
(XII. 22.) NGM rendelet 2018. december 31-én hatályos rendelkezései, a 2019. január 1-jén vagy azt követően
megkezdett továbbképzési időszakokban az e rendelet szerinti szabályok alapján kell teljesíteniük továbbképzési
kötelezettségüket.
(5) A 45/2017. (XII. 22.) NGM rendelet alapján nyilvántartásba vett adótanácsadóknak, adószakértőknek és okleveles
adószakértőknek az e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő továbbképzési időszakukra vonatkozóan
a 45/2017. (XII. 22.) NGM rendelet 2018. december 31-én hatályos rendelkezései, a 2019. január 1-jén vagy azt
követően megkezdett továbbképzési időszakokban az e rendelet szerinti szabályok alapján kell teljesíteniük
továbbképzési kötelezettségüket.
(6) A 26/2008. (VIII. 30.) PM rendelet alapján a 2017. december 31-ig kiadott igazolványok 2020. december 31-éig,
illetve az Art. 252. §-a szerinti esetekben a nyilvántartásból való törlés időpontjáig érvényesek.
(7) A 45/2017. (XII. 22.) NGM rendelet alapján a 2018. december 31-ig kiadott igazolványok a kiállítás napját követően
10 évig, illetve az Art. 252. §-a szerinti esetekben a nyilvántartásból való törlés időpontjáig érvényesek.
15. § (1) Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2) E rendelet 8. §-ának a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
16. § Hatályát veszti a 45/2017. (XII. 22.) NGM rendelet.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.