104/
- (VII. 18.) Korm. rendelete a köztisztviselők tartós külszolgálatáról. A Kormány a köztisztviselők jogállásáról szóló
- évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.)
- §-a
(1)bekezdésének e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: A rendelet hatálya 1. §
(1)E rendelet hatálya a Magyar Köztársaság diplomáciai és konzuli képviseleteire, a nemzetközi szervezetek mellett működő állandó képviseleteire, valamint más állami képviseleteire (a továbbiakban együtt: külképviselet) és az oda kihelyezett köztisztviselőkre és ügykezelőkre terjed ki.
(2)E rendeletet a külföldi kulturális intézetekben tartós külszolgálatot ellátó, illetve a honvédelmi miniszter által felügyelt külképviseleti szervezeti egységekben foglalkoztatott köztisztviselőkre akkor kell alkalmazni, ha jogszabály másként nem rendelkezik.
(3)Nem tartoznak e rendelet hatálya alá
- a)tiszteletbeli konzulok és a tiszteletbeli konzuli tiszt viselő által vezetett konzuli képviseletek alkalmazottai,
- b)a külképviseletek által foglalkoztatott helyi alkalma zottak, a háztartási alkalmazottak és a magánszemélyzet tagjai. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában 1. tartós külszolgálat: az a külképviseleten teljesített közszolgálat, amelynek tervezett időtartama — megszakítás nélkül — a három hónapot meghaladja; 2. külképviselet (állomáshely): a kihelyező közigazgatási szerv hivatali szervezetének — a Kormány döntése alapján létrehozott — külföldön működő, következő önálló szervezeti egységei:
- a)a Magyar Köztársaság diplomáciai képviselete,
- b)a Magyar Köztársaság konzuli képviselete,
- c)az előbbiek alá rendelt, a fogadó államban, illetve — nemzetközi szerződés vagy megállapodás alapján — harmadik államban működő kereskedelmi képviselet, hivatal és iroda,
- d)nemzetközi szervezet mellett működő állandó képviselet,
- e)kulturális intézet; 3. kihelyező közigazgatási szerv: az a központi közigaz gatási szerv, amely az általa foglalkoztatott köztisztviselőt e rendelet szabályai szerint, tartós külszolgálat ellátására, kihelyező okirattal kihelyezi; 4. kihelyezett: kihelyező okirattal tartós külszolgálatot ellátó köztisztviselő és ügykezelő; 5. diplomata: az a diplomáciai ranggal rendelkező köztisztviselő, aki a Külügyminisztérium hatáskörébe tartozó feladatokat belföldön a Külügyminisztériumban, illetve külföldön a Magyar Köztársaság külképviselete munkatársaként végzi; 6. szakdiplomata: az a köztisztviselő, akit központi közigazgatási szerv egy ágazati szakmai feladatnak a Magyar Köztársaság külképviseletén történő ellátására, meghatározott időre helyez át a Külügyminisztériumba; 7. külszolgálat: a Magyar Köztársaság külképviseletein, a kihelyező közigazgatási szerv munkáltatói jogkört gyakorló vezetője által munkaköri leírásban meghatározott, a közigazgatás általános munkafeltételeitől eltérő, a diplomáciai tevékenység nemzetközi gyakorlatának és normáinak megfelelő körülmények és feltételek között végzett tevékenység; 8. kihelyezés: munkáltatói intézkedés, mellyel a kihelyező közigazgatási szerv a köztisztviselőt tartós külszolgálat ellátására rendeli; 9. biztonsági szolgálat: a kihelyezett munkaköri leírásában meghatározott olyan szolgálat, amely a külképviseletek személyzete és családtagjaik életének, testi épségének és egészségének védelmét, a külképviseletek működőképességének fenntartását, valamint a külképviseletek vagyonának megóvását, biztonságának védelmét biztosítja; 10. válsághelyzet: közvetlen életveszélyt okozó természeti katasztrófa, súlyos járvány, terrorista fenyegetettség, fegyveres zavargás, polgárháború, vagy háború közvetlen veszélye; 11. szolgálati érdek: a külügyminiszter, illetve a szakmai irányítást ellátó központi közigazgatási szerv vezetőjének feladat- és hatásköréről szóló kormányrendeletekben megállapított feladatok végrehajtásával kapcsolatos érdek; 12. ellátmánypótlékra jogosító személy: a kihelyezettel az állomáshelyen, közös háztartásban, életvitelszerűen együtt élő
- a)házastársa, élettársa (a továbbiakban: házastárs), valamint
- b)gyermeke, örökbe fogadott gyermeke, illetőleg a házastársa gyermeke, örökbe fogadott gyermeke (a továbbiakban: gyermeke). A külképviseletek vezetői 3. §
(1)A külképviseletek vezetését
- a)a rendkívüli és meghatalmazott nagykövet,
- b)a rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter,
- c)a főkonzul,
- d)az állandó ügyvivő,
- e)a kereskedelmi képviselet-vezető, a hivatalvezető, az iroda vezető,
- f)a kulturális intézet igazgatója (a továbbiakban együtt: képviselet-vezető) látja el.
(2)Képviselet-vezető hiányában, távollétében, illetve akadályoztatása esetén — a képviselet-vezető jogkörében és feladatkörében — ideiglenes ügyvivő jár el. Ideiglenes ügyvivő — a következő sorrend szerint — a külügyminiszter által kijelölt személy, az első beosztotti feladatkört ellátó diplomata, a külképviselet legmagasabb rangú hivatásos diplomatája, a képviselet-vezető által kijelölt szakdiplomata. 4. § A 3. §
(1)bekezdésében meghatározott személy a külképviselet egyszemélyi felelős vezetője.
- § A nagykövetség vezetője az érintett képviselet-vezetők útján — a nemzetközi szervezetek mellé rendelt állandó képviseletek kivételével — ellátja a fogadó államban működő valamennyi külképviselet képviseleti tevékenységének összehangolását, irányítását.
- § A nagykövetek, a főkonzulátust vezető főkonzulok külszolgálatuk idejére a Ktv. szerinti osztályvezetői megbízást kapnak. Egyedi döntés alapján osztályvezetői megbízás adható a
- §
(1)bekezdés d)— f) pontjában felsorolt képviselet-vezetőnek is. A szakdiplomaták 7. §
(1)Szakdiplomata álláshely létesítése érdekében a külügyminiszter az érintett szaktárca vezetőjével (a továbbiakban: szakminiszter) tesz együttes előterjesztést a Kormánynak. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell az állás hely létesítésének szakmai indokolását, a létesítés időpontját, az állomáshelyet, a biztosított létszám és pénzügyi előirányzat rendelkezésre bocsátásának módját, időpontját és pontos összegét (2. számú melléklet).
(2)Az előterjesztés alapján szakdiplomata álláshely (státus) létesítéséről és a költségvetési előirányzatok átcsoportosításáról a Kormány határozatban dönt. A Külügyminisztérium a későbbi költségvetési tervezésnél figyelembe veszi a szaktárcák igényeit.
- § A szakdiplomata kiválasztásának módját a szakminiszter határozza meg. A szakdiplomata álláshelyeket a szaktárca — indokolt esetben — a Ktv. szerinti pályázat útján meghirdeti. A szakdiplomata személyére a szaktárca vezetője tesz javaslatot a külügyminiszternek. A külügyminiszter egyetértése esetén a szaktárca a kiválasztott személyt — a külügyi-diplomáciai felkészülés és a külszolgálat idejére — a Ktv. szerinti határozott idejű áthelyezéssel a Külügyminisztérium állományába helyezi.
- §
(1)A szakdiplomata külügyi-diplomáciai felkészítése — a Külügyminisztérium döntése szerint — egytől hat hónapig terjedhet.
(2)A szakdiplomata kiválasztásának, felkészítésének, szakmai irányításának, valamint a szakminisztérium és a szakdiplomata közötti kapcsolattartásnak a részletes szabályait a külügyminiszter a szakminiszterrel együttes utasításban szabályozza.
(3)A szakdiplomata kihelyezésére csak akkor kerülhet sor, ha teljesíti a 16. §-ban foglalt, a külszolgálat ellátásához előírt általános és különös feltételeket.
(4)A szakdiplomata rangjára, ellátmányszorzójára, illetve a kihelyezés időpontjára a szakminiszter tesz javaslatot, ezek megállapításához a külügyminiszter egyetértése szükséges. Határozott idejű áthelyezése és külszolgálata időtartama alatt a szakdiplomatára is irányadók az általános rangadományozási és előmeneteli szabályok. 10. §
(1)A szakdiplomata általános irányítását a Külügyminisztérium, szakmai irányítását — a képviselet-vezető útján — a szaktárca végzi. A szakdiplomata alaputasítását a szaktárca, munkaköri leírását — a szaktárca egyetértésével — a Külügyminisztérium készíti el.
(2)A szakdiplomata a külképviselet munkájában a képviselet-vezető utasításai szerint vesz részt. A biztonsági szolgálat ellátása a szakdiplomata munkaköri kötelezettsége. 11. §
(1)A külszolgálat leteltekor, annak idő előtti megszűnésekor, illetve meghiúsulásakor a Külügyminisztérium a szakdiplomatát visszahelyezi a szaktárca állományába.
(2)A szakdiplomata külszolgálatának megszüntetésére, vagy kihelyezésének visszavonására a szaktárca tesz javaslatot, a külszolgálatot a Külügyminisztérium szünteti meg, illetve vonja vissza. A kihelyezés visszavonásáról rendkívüli esetben — a szakminiszter egyidejű értesítése mellett — a külügyminiszter is dönthet. Rangadományozás 12. §
(1)A Magyar Köztársaság külképviseletén diplomáciai vagy hivatásos konzuli feladatokat ellátó köztisztviselőnek — amennyiben ilyen ranggal még nem rendelkezik — a külügyminiszter diplomáciai vagy konzuli rangot adományoz.
(2)A Külügyminisztérium állományába más központi közigazgatási szervtől határozott időre áthelyezett köztisztviselők esetében az első rang adományozására — a külügyminiszternek a rangadományozásról kiadott szabályzatának figyelembevételével — a küldő közigazgatási szerv vezetője tesz javaslatot. 13. §
(1)A külügyminiszter által adományozott diplomáciai rangok:
- a)segédattasé,
- b)attasé,
- c)III., II., illetve I. osztályú titkár,
- d)II., illetve I. osztályú tanácsos.
(2)A külügyminiszter által a konzuli tisztviselőknek adományozott hivatásos konzuli rangok: a) alkonzul, b) konzul, c) főkonzul. 14. §
(1)Diplomáciai, illetve konzuli rangját a köztisztviselő hivatalos tevékenysége során a protokolláris szabályoknak megfelelően külföldön és belföldön egyaránt szabadon használhatja. A rang használata a magánéletben akkor megengedett, ha az a rang rendeltetésével és a köztisztviselő hivatali funkciójával összhangban történik.
(2)A rangadományozás részletes eljárási rendjét a külügyminiszter szabályozza. A tartós külszolgálat létesítése és megszüntetése, ideiglenes hazarendelés 15. §
(1)A köztisztviselőt külszolgálatra a kihelyező közigazgatási szerv helyezi ki. A kihelyezéshez a külszolgálatra jelölt személy egyetértése szükséges.
(2)A főtisztviselői kinevezéssel rendelkező köztisztviselőt a miniszterelnök hozzájárulása esetén lehet külszolgálatra kihelyezni. 16. §
(1)Tartós külszolgálatot az a személy láthat el, aki az alábbi feltételeknek megfelel:
- a)magyar állampolgár, aki nem állampolgára a fogadó államnak, lakóhelye Magyarországon van, büntetlen előéletű és cselekvőképes;
- b)a munkakörhöz jogszabályban, illetve a kihelyező közigazgatási szerv szabályzatában előírt iskolai végzettséggel, illetve szakképesítéssel rendelkezik;
- c)a kihelyező közigazgatási szervnél működő foglalkozás-egészségügyi szolgálat által elvégzett orvosi vizsgálat eredménye alapján a kijelölt állomáshelyen külszolgálatra alkalmas;
- d)a közigazgatási szerv által előírt, munkakörének megfelelő szintű idegennyelv-ismerettel rendelkezik;
- e)a kihelyező közigazgatási szerv szabályzatában előírt szakmai vizsgakövetelményeknek megfelelt;
- f)a munkaköréhez előírt típusú nemzetbiztonsági ellenőrzését elvégezték, illetve annak elvégzéséhez írásban hozzájárult.
(2)Az
(1)bekezdésben foglalt feltételek alól felmentés nem adható. Az
(1)bekezdés d) pontjában foglaltak teljesítésére a külügyminiszter legfeljebb egy év halasztást engedélyezhet.
(3)A kihelyező közigazgatási szerv a kihelyezéshez előzetesen további szakmai és az adott állomáshely viszonyainak megfelelő és a munkakörhöz szükséges egyéb feltételeket írhat elő.
(4)Meghatározott külszolgálati munkakörök, illetve állomáshelyek esetében a kihelyező közigazgatási szerv az orvosi alkalmassági vizsgálat keretében pszichikai vizsgálat elvégzését is előírhatja.
(5)A külszolgálat várható időtartamáról, amely legfeljebb négy év lehet, a kihelyező közigazgatási szerv és a külszolgálatra jelölt személy írásban megállapodnak. A megállapodásnak tartalmaznia kell a kihelyezés kezdő dátumát és a külszolgálat befejezésének naptári évét. A külszolgálat megszüntetésére a megállapodás szerinti időtartam lejártának naptári évében bármikor sor kerülhet.
(6)A munkáltatói jogkör gyakorlója — szakdiplomaták esetében a szaktárca vezetőjének egyetértésével — a külszolgálat megállapított időtartamát szolgálati érdekből, továbbá különös méltányolást érdemlő ok miatt, a kihelyezett egyetértésével, legfeljebb egy évvel meghosszabbíthatja. 17. §
(1)A külszolgálat időtartama alatt a kihelyezett a fogadó országot — hivatalos, illetve magáncélból egyaránt — a kihelyező közigazgatási szerv által meghatározott rend szerint hagyhatja el.
(2)A kihelyező közigazgatási szerv a kihelyezettet ideiglenesen — legfeljebb három hónapos időtartamra — hazarendelheti (ideiglenes hazarendelés)
- a)válsághelyzetben, illetve a közigazgatási szerv működési körén kívül eső egyéb elháríthatatlan okból;
- b)hazai gyógykezelése, illetve soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálat elvégzése miatt;
- c)szolgálati érdekből.
(3)Ezen időtartam alatt a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt a külszolgálat folytatásáról vagy megszüntetéséről. A
(2)bekezdés a) pontjában foglalt esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója az ideiglenes hazarendelés időtartamát egy alkalommal, legfeljebb három hónapos időtartamra meghosszabbíthatja.
(4)Ha az ideiglenes hazarendelésre a
(2)bekezdés b) pontja alapján került sor, a munkaköri alkalmassági vizsgálat eredményéről, valamint a hazai gyógykezelés — külszolgálat folytatása, illetve megszüntetése szempontjából lényeges — körülményeiről a munkáltatói jogkör gyakorlóját a hazaérkezéstől számított 60 napon belül tájékoztatni kell. 18. §
(1)A külszolgálat megszűnik
- a)a kihelyező okiratban megállapított naptári évben, az értesítő okiratban meghatározott napon,
- b)a kihelyező okiratban meghatározott feltétel bekö vetkeztével,
- c)a közszolgálati jogviszony megszűnésével vagy három hónapot meghaladó szünetelésével (fizetés nélküli szabadság),
- d)a kihelyezett halálával.
(2)A külszolgálat megszüntethető
- a)a felek közös megegyezésével,
- b)a kihelyezés visszavonásával,
- c)a kihelyezett kérelmére,
- d)nemzetközi jogi okokból.
(3)A
(2)bekezdés d) pontjában foglaltak fennállása kérdésében a külügyminiszter állásfoglalása az irányadó. 19. §
(1)A kihelyezés 18. §
(1)bekezdés a) pontja szerinti megszűnéséről, illetve az áthelyezésről és annak időpontjáról a kihelyezettet a kihelyező közigazgatási szerv lehetőleg hat hónappal megelőzően írásban értesíti.
(2)Más állomáshelyre történő áthelyezés esetén a tartós külszolgálatot folyamatosnak kell tekinteni. Az áthelyezéshez a kihelyezett egyetértése szükséges.
(3)A kihelyezettnek a kihelyezés megszüntetésére vonatkozó kérését a munkáltatói jogkör gyakorlója három hónapon belül teljesíti. 20. §
(1)A kihelyezés a 18. §
(2)bekezdés
- b)pontja szerinti kihelyezés visszavonásával a külszolgálat bármely szakaszában megszüntethető, amennyiben
- a)a kihelyezett ellen indított fegyelmi eljárás elmarasztaló határozattal zárult, és külszolgálatának további fenntartása az általa elkövetett kötelezettségszegés, illetve az általa tanúsított magatartás miatt a kihelyező közigazgatási szervtől nem várható el;
- b)a kihelyezett a kihelyezés 16. §-ban meghatározott feltételeinek nem felel meg;
- c)a kihelyezett külszolgálati munkaköre ellátására alkalmatlan minősítést kapott;
- d)a kihelyezett az előírt időszakos vagy soron kívüli munkaköri egészségügyi alkalmassági vizsgálat eredménye alapján a külszolgálat ellátására véglegesen vagy tartósan (három hónapot meghaladóan) alkalmatlan;
- e)a kihelyező közigazgatási szerv a külképviseleten átszervezést, illetve létszámleépítést hajt végre, és a kihelyezett munkaköre megszűnik;
- f)a külképviselet megszűnik, illetve működését bármely okból tartósan (három hónapot meghaladóan) szünetelteti;
- g)különösen fontos szolgálati érdekből.
(2)A külszolgálatnak a kihelyezés visszavonásával történő megszüntetéséről a külképviselet diplomáciai sze mélyzetének tagjai és hivatásos konzuli tisztviselői esetében a külügyminiszter — szakdiplomata esetében a szakminiszter egyetértésével — dönt. A kihelyező, az áthelyező, az értesítő és a kihelyezést visszavonó okirat 21. §
(1)A kihelyezést, a külszolgálat megszüntetését és a kihelyezés visszavonását, a más külföldi állomáshelyre történő áthelyezést írásba kell foglalni.
(2)A kihelyezésre és az áthelyezésre vonatkozó okiratnak tartalmaznia kell a külszolgálattal kapcsolatos minden lényeges adatot, így különösen a kihelyezett
- a)rangját és munkakörét, munkaköri kulcsszámát (1. számú melléklet);
- b)állomáshelyét;
- c)a kihelyezés (áthelyezés) időpontjában érvényes alapellátmány összegét, ellátmánya szorzószámát, az ellátmánypótlékokat;
- d)köztisztviselő külszolgálathoz fűződő besorolását, illetményét;
- e)ellátmánypótlékra jogosító személyek nevét, családi jogállását, a gyermekek születési idejét, továbbá ugyanezen adatokat a 26. §
(5)bekezdése szerint alkalmi látogatás esetén ellátmánypótlékra jogosító személyek tekintetében;
- f)állomáshelyére és visszautazásához, valamint a szabadságra történő hazautazásához biztosított utazási napok számát;
- g)külszolgálatának kezdő időpontját (kihelyezés napja), valamint a külszolgálat megszüntetésének a 16. §
(5)bekezdése szerint megállapított naptári évét, illetve az áthelyezés napját;
- h)a biztonsági szolgálat ellátására vonatkozó kötelezettséget;
- i)kötelezettségeit és jogosultságait, a külszolgálat ellátásával kapcsolatos egyéb feltételeket.
(3)A kihelyező okirat a felek közös megegyezésével bármikor módosítható.
(4)Az értesítő okiratban rögzíteni kell a végleges hazautazás napját, és tájékoztatni kell a kihelyezetett a hazautazással kapcsolatban.
(5)Amennyiben a külszolgálat a 18. §
(2)bekezdésének b) pontja szerint a kihelyezés visszavonásával szűnik meg, a kihelyezést visszavonó okiratban a
(3)bekezdésében foglaltakon túl a kihelyezés visszavonásának indokairól is tájékoztatni kell a kihelyezettet.
(6)A kihelyező okirathoz csatolni kell a kihelyezett részletes munkaköri leírását. A munkaköri leírás tartalmazza a helyettesítés rendjét is. Járandóságok
- § A külszolgálat időtartama alatt a kihelyezettet — a Ktv. szerinti illetményén felül — maga és a
- §
- pontjában meghatározott személyek külföldi életvitelének, valamint a külszolgálati tevékenységgel kapcsolatos egyéb költségeinek megtérítésére szolgáló ellátmány, ellátmánypótlék, valamint e rendeletben meghatározott egyéb juttatások illetik meg.
- §
(1)A kihelyezettet a külszolgálat során ellátandó feladatkörének megfelelően az 1. számú mellékletben meghatározott külképviseleti munkaköri kulcsszámba kell besorolni. Összevont munkakörök esetén a magasabb szorzószámú munkaköri kulcsszám az irányadó.
(2)Az alapellátmány összegét, valamint a
- §-ban meghatározott valuta költségtérítés összegét a külügyminiszter a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, a pénzügyminiszter, a nemzeti kulturális örökség minisztere, a honvédelmi miniszter és az érintett szakminiszterek egyetértésével állapítja meg. Ellátmány
- §
(1)A havi ellátmány összegét az adott állomáshelyre érvényes alapellátmány és a kihelyezettre meghatározott, 1. számú melléklet szerinti szorzószám szorzata adja. A szorzószám a kihelyezett munkaköri feladatainak változása, rangemelés, jutalmazás, vagy fegyelmi döntés esetén a külszolgálat időtartama alatt módosítható.
(2)Az ellátmány a kihelyezett részére a külszolgálat kezdő napjától a végleges hazautazás napjáig — az utazási napokat is beleértve — jár. Amennyiben a kihelyezett végleges hazautazásnak az értesítő vagy a kihelyezést visszavonó okiratban rögzített napja előtt — bármilyen okból — végleg elhagyja állomáshelyét, a tényleges elutazás napját kell a végleges hazautazás napjának tekinteni. A töredékhavi ellátmány kiszámításánál a tárgyhó naptári napjainak számát kell alapul venni.
(3)Az ellátmányt és az ellátmánypótlékot havonta utólag, legkésőbb a tárgyhót követő hónap
- napján kell kifizetni. A külszolgálat megszűnése, illetve megszüntetése esetén az ellátmány kifizethető a hazautazást megelőző öt munkanappal korábban.
- §
(1)A kihelyezettet a keresőképtelenséggel járó betegsége időtartamára — legfeljebb 90 napig — állomáshelyén a havi ellátmány 80%-a, belföldön 30%-a illeti meg. Amennyiben a kihelyezett nincs szállítható állapotban, havi ellátmánya 30%-a megilleti az állomáshelyen 90 napot meghaladó ideig is, de legfeljebb hazaszállításáig.
(2)A kihelyezett halála esetén a halál bekövetkeztéig járó ellátmányon és ellátmánypótlékon felül egyhavi ellátmányt és ellátmánypótlékot az ellátmánypótlékra jogosító személynek ki kell fizetni. Ellátmánypótlék 26. §
(1)A kihelyezett a
- §
- pontjában meghatározott személyek után jogosult ellátmánypótlékra. Az ellátmánypótlék a kihelyezett külszolgálatának idejére, az arra jogosító személy tényleges kiutazásától végleges hazautazásának napjáig — az utazási napokat is beleértve — jár. A töredékhavi ellátmánypótlék kiszámításánál a tárgyhó naptári napjainak számát kell alapul venni.
(2)Az ellátmánypótlék összege
- a)ellátmánypótlékra jogosító házastárs esetén
- aa)amennyiben nem rendelkezik jövedelemmel, a kihelyezett ellátmányának 25%-a,
- ab)ha a külföldön szerzett jövedelme (ellátmánya, megbízási díja, munkabére) nem éri el az állomáshely szerinti alapellátmány összegét, a kihelyezett ellátmányának 12,5%-a;
- b)ellátmánypótlékra jogosító gyermek esetén a 2,5 szorzószámmal számított ellátmány
- ba)12. életév betöltéséig 10%-a,
- bb)12. életév betöltését követően 15%-a, ameddig isko larendszerű oktatás keretében középfokú (érettségit adó), vagy szakképzésben (szakképesítést adó) képzésben vesz részt, de legfeljebb a gyermek 23. életévének betöltéséig;
- c)ellátmánypótlékra jogosító fogyatékos gyermek esetén a 2,5 szorzószámmal számított ellátmány
- ca)12. életév betöltéséig 15%-a,
- cb)12. életév betöltését követően 20%-a, ameddig is kolarendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, de legfeljebb a gyermek 23. életévének betöltéséig.
(3)Ellátmánypótlék nem jár, ha az
(1)bekezdésben meghatározott személy a tárgyhónapban az állomáshely szerinti alapellátmány összegét meghaladó, külföldön szerzett jövedelemmel rendelkezik. A jövedelem megszerzését a kihelyezett írásban köteles bejelenteni.
(4)Az
(1)bekezdésben meghatározott családtag elhalálozása esetén a kihelyezett részére a halál bekövetkeztéig járó ellátmánypótlékon felül ki kell fizetni az ellátmánypótlék egyhavi összegét.
(5)Az ellátmánypótlék időarányosan jár a kihelyezettel az állomáshelyen nem együtt élő házastárs és az ellátmánypótlékra jogosító gyermek alkalmi, 15 napot meghaladó látogatása esetén.
(6)A kihelyezett ellátmánypótlékra nem jogosult az
(1)bekezdésben meghatározott személynek az állomáshelytől — a kihelyezett szabadsága idejének kivételével — 90 napot meghaladó távolléte után. Többszöri távollét esetén a részidőket naptári évenként össze kell adni. A kihelyezett — az állomáshely elhagyása előtt, valamint az állomáshelyre történő visszautazást követően 3 napon belül — köteles írásban jelenteni a külképviselet vezetőjének az ellátmánypótlékra jogosító személyek állomáshelytől való távollétének kezdő és befejező napját. A 2. § 12. pontjának a) alpontjában meghatározott személy szülése miatti távolléte esetén a kihelyező közigazgatási szerv e bekezdés rendelkezéseitől eltérhet.
(7)Az
(1)bekezdésben nem említett családtagoknak az állomáshelyen való tartózkodását a kihelyezett köteles írásban bejelenteni a képviselet-vezetőnek.
(8)A külügyminiszter a fogadó országban kialakult válsághelyzet esetén a külképviseleten maradó kihelyezettek részére, meghatározott időtartamra, egyszeri utasításban különpótlékot állapíthat meg. Ellátmányelőleg 27. §
(1)A kihelyező közigazgatási szerv a kihelyezett kérelmére, a külképviseletre történt megérkezése után — egy alkalommal, a kihelyezett ellátmányszorzójával, de legfeljebb 2,5 szorzószámmal számítva —, háromhavi, kamatmentes ellátmányelőleget nyújt.
(2)A kihelyező közigazgatási szerv az
(1)bekezdésben meghatározottakon felül, a kihelyezett kérelmére — kizárólag gépkocsi vásárlás céljára — a kihelyezett ellátmányszorzójával, de legfeljebb 2,5 szorzószámmal számított, hathavi ellátmánynak megfelelő, kamatmentes munkáltatói kölcsönt nyújthat a kihelyezéstől számított egy éven belül. A gépkocsi vásárlás céljára adott összeg nem haladhatja meg a gépkocsi vételárát. A gépkocsi vásárlást a kihelyezett számlával igazolja.
(3)A kihelyezett a munkáltatói kölcsön felhasználásával vásárolt gépkocsira — az ellátmányelőleg törlesztésének időtartamára — köteles a vásárlással egyidejűleg casco vagy annak megfelelő egyéb biztosítást kötni.
(4)A munkáltatói kölcsön felhasználásával vásárolt gépkocsit — jogszabályban meghatározott térítési díj ellenében — a kihelyezett a külszolgálat teljes időtartama alatt köteles a munkakörével összefüggő feladatai ellátására is használni.
(5)Az
(1)bekezdésben meghatározott ellátmányelőleget 10 havi, a
(2)bekezdésben meghatározott munkáltatói kölcsönt pedig 20 havi részletben kell visszafizetni, abban a pénznemben, amelyben nyújtották. Az ellátmányelőleg és a munkáltatói kölcsön törlesztését a felvételét követő második hónapban kell megkezdeni.
(6)Ha a külszolgálat az ellátmányelőleg vagy a munkáltatói kölcsön visszafizetése előtt fejeződik be, a kihelyezett tartozásának fennmaradó részét állomáshelyén egy összegben a felvétel pénznemében vagy belföldön — legkésőbb a külszolgálat befejezésétől számított 30 napon belül — a hazatérés időpontjában érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott deviza eladási árfolyamon számítva, forintban köteles visszafizetni.
(7)Ha a kihelyezett az ellátmányelőleget és a munkáltatói kölcsönt a külszolgálat befejezésétől számított 30 napon belül nem fizeti vissza, a kihelyező közigazgatási szerv jogosult a késedelmes napokra a Ptk. szerinti késedelmi kamatot felszámítani. Amennyiben a külszolgálat a kihelyezett önhibáján kívül fejeződik be az ellátmányelőleg és a munkáltatói kölcsön visszafizetése előtt, a törlesztésre a kihelyező közigazgatási szerv szabályzatának megfelelően a fentieknél kedvezőbb feltételeket állapíthat meg.
(8)Az egy évet meg nem haladó időtartamú kihelyezés esetén ellátmányelőleg és munkáltatói kölcsön nem adható.
(9)A kihelyezett halála esetén az ellátmányelőleg és a munkáltatói kölcsön még esedékes, járandóságból le nem vonható része különös méltánylást érdemlő esetben kérelemre részben vagy egészben elengedhető. Kiküldetés az állomáshelyről 28. §
(1)Ha a kihelyezett a külszolgálata alatt a Ktv. 49/C. §-a alapján a fogadó országban vagy harmadik országban kiküldetést teljesít, ellátmánya mellett valuta-költségtérítés (napidíj) is megilleti. Nem számolható el napidíj, ha a kiküldetés időtartama a 4 órát nem éri el.
(2)Ha a kihelyezett az
(1)bekezdés szerint kiküldetést teljesít, a napidíj egynapi összege a köztisztviselők ideiglenes külföldi kiküldetéséről szóló kormányrendelet mellékletében meghatározott, az adott kategóriához rendelt bázisösszeg 25%-a. A napidíj fele jár, ha a kiküldetés időtartama a 8 órát nem éri el.
(3)A kiküldött részére szállásköltség csak a naptári naponként 8 órát meghaladó távollét esetén jár. Helyettesítés a külképviseleten 29. §
(1)A kihelyezettet nem illeti meg helyettesítési díj a munkaköri leírásban meghatározottak szerint rendes éves szabadságát töltő kihelyezett helyettesítése esetén.
(2)Ha a kihelyezett saját munkakörének ellátása mellett, a képviselet-vezető írásbeli utasítása alapján, 15 naptári napot meghaladóan mást helyettesít, a helyettesítés első napjától helyettesítési díj illeti meg. Biztonsági szolgálat 30. §
(1)A tartós külszolgálat ellátásának idején a kihelyezett munkaköri kötelezettsége a biztonsági szolgálat ellátása, melyre külön díjazás nem jár.
(2)A biztonsági szolgálat ellátásának általános rendjét a kihelyező közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője állapítja meg.
(3)A képviselet vezetője válsághelyzet esetén elrendelheti a kihelyezetteknek és a
- §
- pontjában meghatározott személyeknek a külképviselet helyiségeiben történő biztonsági tartózkodását.
(4)A válsághelyzetben a kihelyező közigazgatási szerv dönt a kihelyezettek és a
- §
- pontjában meghatározott személyeknek biztonságos helyre történő menekítéséről, illetve hazaszállításukról. Az e feladat végrehajtásából eredő, a felmerülő kockázattal arányos költségeket a kihelyező közigazgatási szerv viseli. Rendkívüli munkavégzés, ügyelet, készenlét
- § A kihelyezettek munkaidő-beosztásának általános szabályait, valamint a rendkívüli munkavégzés, az ügyelet és a készenlét elrendelésének, nyilvántartásának és elszámolásának szabályait a kihelyező közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője állapítja meg. Szabadság
- §
(1)Az évi rendes szabadság időarányos részét a külszolgálat megkezdése előtt belföldön kell kiadni. A külszolgálat megszűnésének évében járó szabadság időarányosan az állomáshelyen is kiadható. A tárgyévi fel nem használt szabadság a végleges hazautazás napját követően a belföldi szabályozás szerint vehető igénybe.
(2)A külképviselet vezetője — a kihelyezett igényének megismerése után — a váltási tervvel egyidejűleg és azzal összhangban, február végéig készíti el a szabadságolási tervet. A munkáltatói jogkör gyakorlója a képviselet-vezető által elkészített terv alapján határozza meg az adott külképviseleten dolgozók szabadságának tárgyévi ütemezését.
(3)A szabadságolási terv elkészítésénél a következőket kell irányadónak tekinteni:
- a)biztosítani kell a külképviselet folyamatos és zavartalan működését;
- b)a munkaköri leírásuk szerint egymást helyettesítő munkatársak, valamint a képviselet-vezető és az első beosztott egy időben nem lehetnek távol a külképviselettől.
(4)A szabadságolási tervben meghatározottól eltérő időben a kihelyezett csak munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélyével vehet igénybe szabadságot.
(5)A kihelyezett belföldön eltöltött szabadságára történő haza- és visszautazásra évente egy alkalommal utazási napokra jogosult. Az utazási napok száma megegyezik a külszolgálatra történő kiutazáshoz, illetve visszautazáshoz biztosított napok számával.
(6)Szakfeladatot ellátó kihelyezett szabadságának időtartamára indokolt esetben a kihelyező közigazgatási szerv helyettesítőt küldhet. Utazási és szállítási költségtérítés 33. §
(1)A kihelyezett utazásának költségeit a következő esetekben a kihelyező közigazgatási szerv viseli:
- a)az állomáshelyre történő első kiutazáskor és a végleges hazautazáskor, ideértve a másik állomáshelyre történő áthelyezést is;
- b)ideiglenes hazarendeléskor;
- c)szabadságra történő hazautazáskor és visszautazás kor, évente egy alkalommal (kivéve a külszolgálat megkezdésének és megszűnésének naptári évét, amennyiben abban az évben a külszolgálat időtartama nem éri el a kilenc hónapot);
- d)szülő, gyermek, házastárs és annak szülője, továbbá a testvér temetésére történő hazautazáskor.
(2)Az
(1)bekezdés a),
- c)és
- d)pontjait a 2. § 12. pontjában meghatározott személyekre is alkalmazni kell.
(3)Évente egy alkalommal a kihelyező közigazgatási szerv viseli a Magyarországon élő — egyébként e rendelet 2. § 12. pontja szerint ellátmánypótlékra jogosító — házastárs és gyermek állomáshelyre és hazautazásának költségeit, a kihelyezés és a végleges hazautazás naptári évének kivételével. 34. § A kihelyezett és a 2. § 12. pontjában meghatározott személyek ingóságainak indokolt szállítási költségeit a külszolgálat megkezdésekor, befejezésekor és más külföldi állomáshelyre történő áthelyezéskor a kihelyező közigaz gatási szerv viseli. A költségviselés mértékét a kihelyező közigazgatási szerv szabályzatban határozza meg. 35. § Az állomáshelyen, illetve hivatalos kiküldetés alatt harmadik országban elhunyt kihelyezett hazaszállításáról és temetéséről a kihelyező közigazgatási szerv saját költségén gondoskodik. A kihelyezett kérelmére a kihelyező közigazgatási szerv saját költségén gondoskodik a kihelyezett állomáshelyen elhunyt együtt élő családtagja hazaszállításáról és temetéséről. Iskoláztatási költség 36. § A kihelyező közigazgatási szerv biztosítja, hogy e rendelet 2. §-a 12. pontjának
- b)alpontjában meghatározott, ellátmánypótlékra jogosító gyermek a kihelyezés ideje alatt az állomáshelyen az átlagos képzési követelményeknek megfelelő és átlagos költségszintű iskola előkészítő, alap- és középfokú tanulmányokat folytathasson a következők szerint:
- a)a kihelyező közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője meghatározza és szükség szerinti rendszerességgel felülvizsgálja azon — az átlagos képzési, egészségügyi és kulturális követelményeknek megfelelő, átlagos költségszintű, világnyelven, illetve az általános gyakorlat szerint Magyarországon eredménnyel hasznosítható nyelve(ke)n képzést folytató — oktatási intézmény(
- ek)körét, amelyek teljes tandíját a külképviselet nevére, címére szóló számla vagy számlát helyettesítő bizonylat ellenében fizeti;
- b)ha a kihelyezett gyermekét az
- a)pontban meghatározottaktól eltérő iskolába kívánja beíratni, akkor e díjtételére, de legfeljebb a kihelyező közigazgatási szerv által az állomáshelyen kijelölt oktatási intézmények díjtétele átlagának megfelelő számla fogadható el, illetve a bizonylatolt költség annak mértékéig téríthető;
- c)ha a kihelyezett fogyatékos gyermeke speciális oktatási intézményre jogosult, annak költségeit az
- a)és
- b)pontban foglaltak szerint téríti a kihelyező közigazgatási szerv. A kihelyezett lakhatása 37. §
(1)A kihelyező közigazgatási szerv köteles a kihelyezett feladatkörének, a vele együtt élő, és ellátmánypótlékra jogosító személyek összetételének, létszámának és az állomáshely körülményeinek megfelelő, berendezett lakást biztosítani. A lakás berendezése az államháztartás műkö dési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 63. §-ának
(4)bekezdése szerint cserélhető.
(2)Az ideiglenes szállodai elhelyezés költségeit, a lakás bérleti díját, a lakásban lévő telefonkészülék és a közüzemi szolgáltatások mérésére szolgáló mérőkészülékek alapdíját a kihelyező közigazgatási szerv viseli. A közüzemi szolgáltatások díja a kihelyezettet terheli, melyre a kihelyező közigazgatási szerv — mérőóra hiányában — átalányt állapít meg.
(3)A kihelyezettek lakhatására (a kihelyezettek lakásaira és a lakások berendezésére, a közüzemi díjak átalánydíjas térítésére) vonatkozó alapvető elveket a kihelyező közigazgatási szerv szabályzatban határozza meg. Egészségügyi ellátás 38. §
(1)A kihelyezett és a vele együtt az állomáshelyen tartózkodó házastársa és gyermeke a külszolgálat alatt a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) és végrehajtási rendelete külföldön történő gyógykezelésre vonatkozó szabályai szerint jogosultak az állomáshelyen egészségügyi ellátás igénybevételére. Az ellátmánypótlékra jogosító további személyek egészségügyi ellátása költségeinek megtérítését — azonos normákat alkalmazva — a kihelyező közigazgatási szerv vállalja.
(2)A kihelyező közigazgatási szerv a megtérítési igény érvényesítésére a Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztárral (a továbbiakban: FPEP) megállapodást köt. A megtérítési igény érvényesítésével kapcsolatos eljárásban, a személyiségi jogok maximális tiszteletben tartása érdekében a felek kötelesek a BNO (betegségek nemzetközi osztályozása), illetve a WHO kódokat használni, illetve azt elfogadni.
(3)A kihelyező közigazgatási szerv a Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár által térített ellátási költségtérítés mértékét 100%-ra kiegészítheti. Ennek fedezetére kiegészítő biztosítás köthető.
(4)A kihelyező közigazgatási szerv az állomáshelyre előírt kötelező védőoltások költségét számla ellenében megtéríti a kihelyezettnek és a 2. § 12. pontban meghatározott személyeknek.
(5)A megváltozott munkaképességű kihelyezett, valamint a
- §
- pontjában meghatározott személy fogyatékosságával összefüggő kiegészítő gyógykezelések, — gyógytorna , fizikoterápia, segédeszközök — költségeihez az FPEP által térített ellátási költségtérítésen túl a kihelyező közigazgatási szerv indokolt esetben hozzájárulhat. A tartós külszolgálat ellátásával kapcsolatos egyéb szabályok
- § A
- §
- pontjában meghatározott személy a fogadó államban — a magyar külképviselet kivételével — csak a külügyminiszter hozzájárulásával vállalhat munkát.
- § A kihelyezett és a
- §
- pontjában, valamint a
- §
(5)bekezdésében meghatározott személyek a külszolgálat időtartamára a külföldre utazásról szóló
- évi XII. törvény rendelkezései alapján jogosultak diplomata-, illetve külügyi szolgálati útlevél igénybevételére.
- § Együtt élő házastársak, élettársak egyazon állomáshelyre történő kihelyezése esetén a
- §
(2)bekezdésének
- b)és
- c)pontjában és a
(4)és
(5)bekezdésben, a
- §-ban, valamint a
- §
(1)bekezdésében foglalt jogosultságok csak egyiküket illetik meg, a 26. §
(7)bekezdésében és a 37. §
(2)bekezdésében foglalt kötelezettségek csak egyiküket terhelik.
- § Felhatalmazást kap a külügyminiszter, hogy e rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket jogszabályban állapítsa meg. Záró rendelkezések
- § Ez a rendelet — a
- §-ban foglalt eltérésre figyelemmel — a kihirdetését követő
- napon lép hatályba.
- § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a tartós külszolgálatról szóló 31/
- (III. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) azzal, hogy
- január 1-jéig — az azt megelőzően kiállított kihelyező (áthelyező) okiratokban — az R. alapján megállapított ellátmányszorzókat, járandóságokat és egyéb juttatásokat kell alkalmazni.
- §
(1)E rendelet hatálybalépése előtt a köztársasági elnök által kinevezett és megbízott főkonzulokat — a külügyminiszter előterjesztése alapján — a köztársasági elnök menti fel.
(2)A határozott idejű áthelyezés alapján tartós külszolgálatot ellátó köztisztviselők külszolgálatának megszűnésekor, illetve megszüntetésekor a Külügyminisztérium annak pontos időpontjáról előzetesen írásban értesíti az áthelyező közigazgatási szervet. Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök