327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelete a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról.

327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelete a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról. A Kormány a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 28. § (1) bekezdés a)–c) pontjában és 28. § (2) bekezdésében, az 1. § (2) bekezdése tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában, a 30. § a) pontja tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a 24. §, a 26–29. §, valamint a 30. § b) pontja tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Kijelölés 1. § (1) A Kormány a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival összefüggő közigazgatási hatósági eljárásban a rehabilitációs hatóságnak a megállapítással, megszüntetéssel, visszafizetéssel, megtérítéssel kapcsolatos – a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.)10. § (2), (3) és (5) bekezdése, 13. § (2), (3) és (5) bekezdése, 14. §-a, 17. § (1) és (2) bekezdése, 20. §-a, 21. § (1) bekezdése, 30. §-a, 32. § (2) bekezdése, 33. § (4) és (7) bekezdése szerinti – feladatai ellátására a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet jelöli ki. (2) A Kormány a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival összefüggő közigazgatási hatósági eljárásban a rehabilitációs hatóságnak a komplex minősítéssel kapcsolatos – az Mmtv. 2. § (1) bekezdése, 3. §-a, 10. § (4) bekezdése, 13. § (4) bekezdése, 15. §-a, 16. §-a, 19. §-a, 21. § (1) bekezdése, 26. §-a, 33. § (6) bekezdése és 38. § (2) bekezdése szerinti – feladatai ellátására szakhatóságként a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalt (a továbbiakban: Hivatal) jelöli ki. (3) A Kormány a rehabilitációs hatóságnak a rehabilitációs szolgáltatásokkal kapcsolatos – az Mmtv. 6. § (2) és (3) bekezdése, 8. §-a, 17. § (3) bekezdése, 21. § (1) bekezdése és 34. § (2) bekezdése szerinti – feladatai ellátására a munkaügyi központot jelöli ki. (4) A Kormány a rehabilitációs hatóságnak a megváltozott munkaképességű személyek pénzbeli ellátásának folyósításával, szüneteltetésével és meghosszabbításával kapcsolatos – az Mmtv. 7. § (4) és (5) bekezdése, 18. § (1) bekezdése, 21. § (1) bekezdése, 31. §-a, 32. § (1) és (4) bekezdése, 33. § (1) és (2) bekezdése, valamint 34. § (1) és (3) bekezdése szerinti – feladatai ellátására a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot jelöli ki. Az állami adóhatóság az Mmvt. 21. § (2) bekezdése szerinti adattovábbítási kötelezettségét a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság felé teljesíti. (5) A Kormány a rehabilitációs hatóságnak a Rehabilitációs kártyára való jogosultság megállapításával, a Rehabilitációs kártya igénylésére és visszavonására irányuló eljárás megindításával kapcsolatos – a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény 16/A–16/B. §-ában meghatározott – feladatai ellátására a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet jelöli ki. 2. Hatásköri, illetékességi szabályok 2. § (1) A megváltozott munkaképességű személyek ellátása megállapításával, megszüntetésével, visszafizetésével, megtérítésével kapcsolatos hatósági ügyekben – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – a kérelmező lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság jár el első fokon. (2) A megváltozott munkaképességű személyek ellátása megállapításával kapcsolatos hatósági ügyekben a Központi Nyugdíjnyilvántartó és Informatikai Igazgatóság jár el első fokon a) ha a kérelmező utolsó biztosítással járó jogviszonya hivatásos szolgálati viszony volt, b) ha a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló európai uniós rendeletek vagy a szociális biztonsági (szociálpolitikai) egyezmények figyelembevételével kell eljárni vagy c) a külföldön élő, tartózkodó kérelmező esetén. 3. § A komplex minősítéssel kapcsolatos feladatokat első fokon a Hivatal regionális igazgatóságainak kirendeltségei, másodfokon a Hivatal regionális igazgatóságai szakhatóságként látják el. 4. § A rehabilitációs ellátásra jogosult személy számára a rehabilitációs szolgáltatásokat a munkaügyi központnak a jogosult lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes kirendeltsége (a továbbiakban: kirendeltség) biztosítja. 3. Az eljáró szervek együttműködése 5. § (1) Az Mmtv.-ben és e rendeletben meghatározott feladatok végrehajtása érdekében a Hivatal, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: ONYF) az együttműködés, valamint az adatok kölcsönös átadásának a rendjét megállapodásban határozza meg. (2) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai megállapításához és a folyósítás tartama alatt a jogosultsági feltételek vizsgálatához szükséges adatok átadásának módját az ONYF, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár megállapodásban határozza meg. 4. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapítása 6. § (1) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapítása – az Mmtv. 32. (1) bekezdésében és 33. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel – kérelemre történik. (2) Az ONYF által rendszeresített, a kérelem benyújtására szolgáló adatlapot és elektronikus űrlapot az ONYF, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok honlapján közzé kell tenni. (3) Az adatlap és az elektronikus űrlap tartalmazza a kérelmező a) természetes személyazonosító adatait, b) társadalombiztosítási azonosító jelét és c) adóazonosító jelét, amennyiben a kérelmező Rehabilitációs kártyát igényel. (4) A kérelemhez csatolni kell a) a keresőtevékenység megszűnése esetén a megszűnés időpontját igazoló okiratot vagy annak másolatát, b) a társadalombiztosítási nyilvántartásban nem szereplő jogviszonyok bizonyításához felhasználni kívánt iratot, c) a kérelmező jövedeleméről szóló igazolást, d) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy az Mmtv. szerinti rendszeres pénzellátásban (a továbbiakban: rendszeres pénzellátás) nem részesül, e) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a jogosultsági feltételek fennállása esetén a Rehabilitációs kártya kiállítását igényli-e és f) a kérelmező egészségi állapotával kapcsolatos, a 11. § (2) bekezdése szerinti dokumentumokat. 7. § Ha kétség merül fel a 6. § (4) bekezdés d) pontja szerinti nyilatkozat valóságtartalmát illetően, a 2. § szerinti nyugdíjmegállapító szerv (a továbbiakban: nyugdíjmegállapító szerv) megkeresi a rendszeres pénzellátás folyósítására jogosult szervet, hogy megállapítsa, a kérelmező részesül-e rendszeres pénzellátásban. 8. § A kérelem elbírálásához a nyugdíjmegállapító szerv megkeresi a Hivatalt, amely szakértői bizottsága komplex minősítést végez, és szakhatósági állásfoglalást ad az Mmtv. 15. §-ában foglaltakról. 9. § A jogosultsági feltételek fennállása esetén, ha a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának összege a szükséges adatok hiánya miatt a kérelem benyújtásától számított harminc napon belül nem határozható meg, a nyugdíjmegállapító szerv végzésében a megváltozott munkaképességű személyek ellátása Mmtv.-ben meghatározott legkisebb összegének megfelelő előleget állapít meg. A megváltozott munkaképességű személyek ellátása megállapítását követően a folyósított előleg összegét a visszamenőlegesen járó ellátás összegébe be kell számítani. 10. § (1) A nyugdíjmegállapító szerv a megváltozott munkaképességű személyek ellátása megállapítása esetén a döntésében felhívja a) az ellátásban részesülő személyt az értesítési kötelezettség teljesítésére, egyben tájékoztatja az értesítési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeiről és b) a rehabilitációs ellátásban részesülő személyt az együttműködési kötelezettség – ennek keretében a 16. § (1) bekezdése szerinti kötelezettség – teljesítésére, egyben tájékoztatja az együttműködési kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeiről. (2) A rokkantsági ellátásban részesülő személy az Mmtv. 17. § (1) és (2) bekezdésében foglalt értesítési és igazolási kötelezettségét a nyugdíjmegállapító szerv felé teljesíti. (3) A nyugdíjmegállapító szerv a rehabilitációs ellátás megállapítása esetén a döntését egyidejűleg közli a kirendeltséggel is. A nyugdíjmegállapító szerv haladéktalanul értesíti a kirendeltséget a döntésnek a rehabilitációs ellátásban részesülő személlyel történő közlésének időpontjáról, valamint annak jogerőre emelkedéséről. 5. A komplex minősítéssel kapcsolatos eljárási szabályok 11. § (1) A Hivatal komplex minősítéssel kapcsolatos eljárása során a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról, valamint eljárásának részletes szabályairól szóló 331/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet rendelkezéseit az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Komplex minősítés elvégzésére irányuló szakhatósági eljárás esetén a megkereső hatóság a Hivatal rendelkezésére bocsátja a komplex minősítés elvégzéséhez szükséges iratokat, így különösen a) a kérelmező egészségi állapotára, gyógykezelésére, rehabilitációjára vonatkozó összefoglaló adatokat tartalmazó háziorvosi, kezelőorvosi véleményt, b) az a) pont szerinti véleményben feltüntetett körülményekkel összefüggő egészségügyi dokumentációt, c) ha a kérelmező foglalkoztatott és a megalapozott szakhatósági állásfoglalás kiadásához szükséges, a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás orvosának tájékoztatóját a kérelmező munkaköri feladatairól, a munkavégzés körülményeiről, kockázati viszonyairól, valamint arról, hogy a kérelmező egészségi állapota alapján jelenlegi munkakörében továbbfoglalkoztatható-e, d) a jogszabály vagy az eljáró hatóság által rendszeresített formanyomtatványt vagy nyilatkozatot. (3) Komplex minősítés esetén a Hivatal eljárására irányadó ügyintézési határidő 60 nap. 12. § (1) A Hivatal szakértői bizottsága a komplex minősítés során legalább négy tagból áll. (2) A komplex minősítés során a szakértői bizottság a) legalább két tagja orvosszakértő, b) legalább egy tagja foglalkozási rehabilitációs szakértő, c) legalább egy tagja szociális szakértő. (3) A Hivatal megkeresésére a szakértői bizottság székhelye szerinti munkaügyi központ vezetője kijelöli a szakértelemmel rendelkező foglalkozási rehabilitációs szakértőt. (4) A (3) bekezdés szerinti szakértő hiányában a Hivatal foglalkozási rehabilitációs szakértőként a Foglalkozási Rehabilitációs Szakértői Névjegyzékben szereplő szakértőt vehet igénybe. (5) A Hivatal a szakértői bizottság elnöke kivételével nem kormánytisztviselői jogállású szakértőt is igénybe vehet. Ebben az esetben a Hivatal szociális szakértőként az Országos Szociálpolitikai Szakértői Névjegyzékben szereplő szakértőt vehet igénybe. 13. § A komplex minősítés során a Hivatal – belföldi jogsegély keretében – a települési önkormányzat jegyzőjétől tájékoztatást kérhet a kérelmező szociális helyzetére, szociális ellátásra való jogosultságára vonatkozó adatokról, körülményekről. 6. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak folyósítása, szüneteltetése és meghosszabbítása 14. § (1) A megváltozott munkaképességű személyek ellátását a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az azonosítás célját szolgáló folyósítási törzsszám alatt havonta folyósítja a döntés vele való közlését követő tíz munkanapon belül. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak folyósítására az öregségi nyugdíj folyósítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (2) A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 75/B. §-a szerinti tájékoztatással egyidejűleg értesítést küld a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesülő személynek az ellátás tárgyév január hónapban járó összegéről és az előző évben kiutalt ellátás összegéről. 15. § (1) A rehabilitációs ellátásban részesülő személy keresőtevékenységéről, továbbá az Mmtv. 7. § (3) bekezdése szerinti keresőképtelenség, a táppénzben, baleseti táppénzben való részesülése időtartamáról a kirendeltség haladéktalanul értesíti a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot. (2) A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az (1) bekezdésben meghatározott esetben a rehabilitációs pénzbeli ellátás folyósítását szünetelteti. A szüneteltetésről rendelkező határozatban a keresőtevékenység vagy a keresőképtelenség tartamára kiutalt rehabilitációs pénzbeli ellátás visszafizetését is előírja, – amennyiben ennek a feltételei fennállnak – intézkedik a tartozásnak a folyósításra kerülő rehabilitációs pénzbeli ellátásba történő beszámításáról. (3) A rehabilitációs ellátásra jogosult személy keresőképtelenségének időtartamát a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság nyilvántartja, és az ellátás időtartamának leteltét megelőzően a meghosszabbításról határozatban intézkedik. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a meghosszabbításról szóló döntését közli a kirendeltséggel is. (4) A rehabilitációs pénzbeli ellátás folyósításának szüneteltetéséről és újbóli folyósításáról a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság határozattal dönt. (5) A rehabilitációs pénzbeli ellátás folyósításának szüneteltetését követő újbóli folyósítás esetén az ellátást az időközi emelésekkel növelt összegben kell folyósítani. 7. A rehabilitációs ellátásban részesülő személy együttműködési kötelezettsége 16. § (1) A rehabilitációs ellátásban részesülő személy a határozat közlésétől számított 5 munkanapon belül felkeresi a kirendeltséget az együttműködési kötelezettség teljesítése és a rehabilitációs terv elkészítése érdekében. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjeszthető. (2) A rehabilitációs ellátásban részesülő személy az Mmtv. 17. § (3) bekezdése szerinti értesítési kötelezettségét a kirendeltség felé teljesíti. A keresőtevékenységről szóló értesítéssel egyidejűleg a rehabilitációs ellátásban részesülő személy közli a munkaadó, foglalkoztató megnevezését, székhelyét, telephelyét. (3) A rehabilitációs ellátásban részesülő személy 3 munkanapon belül értesíti a kirendeltséget az Mmtv. 7. § (3) bekezdése szerinti keresőképtelenségéről, vagy ha rendszeres pénzellátásban részesül. (4) A rehabilitációs ellátásban részesülő személy 30 napi egybefüggő keresőképtelensége esetén a kirendeltség kezdeményezi a jogosult felülvizsgálatát a nyugdíjmegállapító szervnél. 8. A rehabilitációs terv 17. § (1) A kirendeltség legkésőbb a rehabilitációs ellátást megállapító határozat jogerőre emelkedéséről szóló értesítést követő 30 napon belül elkészíti és a rehabilitációs ellátásban részesülő személlyel ismerteti a rehabilitációs tervre tett javaslatát. (2) A kirendeltség a rehabilitációs tervet a komplex minősítés során kiadott szakhatósági állásfoglalás részét képező rehabilitációs javaslatnak megfelelően, a (3) bekezdés szerinti konzultációt és az adott térség munkaerő-piaci feltételeit is figyelembe véve készíti el. (3) A rehabilitációs terv elkészítése során a kirendeltség a rehabilitációs ellátásban részesülő személlyel együttműködik, ennek keretében személyes konzultációt folytat a rehabilitációt érintő lényeges kérdésekről. A konzultáció során a kirendeltség a rehabilitációs ellátásban részesülő személyt tájékoztatja az irányadó jogszabályi rendelkezésekről, az őt megillető jogokról és az őt terhelő kötelezettségekről, továbbá a kötelezettségek elmulasztásának jogkövetkezményeiről. (4) A rehabilitációs ellátásban részesülő személy a rehabilitációs terv elkészítése során együttműködik a kirendeltséggel, és részt vesz a szükséges foglalkozás-egészségügyi vizsgálatokon. (5) A kirendeltség szükség esetén a rehabilitációs terv kidolgozásába a rehabilitációs ellátásban részesülő személy kérésére – annak beleegyezése esetén – hozzátartozóját is bevonhatja. (6) Amennyiben a rehabilitációs szolgáltatások nyújtásában akkreditált munkáltató is közreműködik, a rehabilitációs terv kidolgozásába az akkreditált munkáltató képviselőjét is be kell vonni. (7) A kirendeltség szükség esetén a rehabilitációs terv kidolgozásába más szervet, szakértőt (képző intézmény, akkreditált munkáltató, műszaki tanácsadó, rehabilitációs tanácsadó, foglalkozás-egészségügyi orvos, pszichológiai, szociális szakértő) is bevonhat. (8) A rehabilitációs szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók a kirendeltség megkeresésére a rehabilitációs terv elkészítésében szükség szerint közreműködnek. 18. § (1) A rehabilitációs terv tartalmazza a) a rehabilitáció – foglalkozást, munkakört (munkaköröket) megjelölő – irányát, b) a rehabilitációs szükségleteket, c) a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek nyújtandó rehabilitációs szolgáltatásokat, ezek időtartamát, időbeli sorrendjét, d) a rehabilitációval összefüggésben a foglalkoztatáshoz nyújtott támogatást, ennek mértékét és időtartamát, e) a kirendeltség foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások biztosításával összefüggő kötelezettségeit, ezek teljesítésének határidejét, f) az orvosi és a szociális rehabilitációs szolgáltatások igénybevételéhez való segítségnyújtásnak és azok figyelemmel kísérésének a formáit, g) a sikeres rehabilitáció érdekében szükséges további intézkedéseket, h) a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek a rehabilitációs szolgáltatások igénybevételével összefüggő kötelezettségeit, ezek teljesítésének módját, határidejét és i) a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek a kirendeltségnél történő jelentkezései gyakoriságát, a kapcsolattartás módját. (2) A rehabilitációs ellátásban részesülő személy a rehabilitációs tervet aláírja, egyben nyilatkozik arról, hogy a rehabilitációs tervben foglaltakat megismerte és vállalja az együttműködési kötelezettség teljesítését. (3) A kirendeltség a rehabilitációs tervben azokat a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatásokat tünteti fel, amelyek a rehabilitáció irányaként megjelölt foglalkozás, munkakör betöltéséhez szükségesek. A kirendeltség a rehabilitációs tervben az orvosi és a szociális rehabilitációs szolgáltatásokat a rehabilitációs javaslat szerinti rehabilitációs szükségletek alapul vételével tünteti fel. (4) A rehabilitációs tervben foglaltak megvalósulásáról a kirendeltség és a rehabilitációs ellátásban részesülő személy a rehabilitációs tervben megjelölt időközönként értékelő megbeszélést folytat, szükség esetén a megbeszélés alapján előkészíti a rehabilitációs terv módosítását. 9. A rehabilitációs szolgáltatások 19. § (1) A rehabilitációs szolgáltatások az e rendeletben, illetve jogszabályban meghatározott, rehabilitációs célú foglalkozási, orvosi és szociális szolgáltatások. (2) A foglalkozási és szociális rehabilitációs szükségleteket és a hozzájuk kapcsolódó rehabilitációs szolgáltatásokat az 1. melléklet tartalmazza. Az orvosi rehabilitációs szolgáltatások az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 100. § (4) és (5) bekezdésében foglalt szolgáltatások, figyelembe véve a kötelező egészségbiztosítás ellátásait meghatározó törvény által előírt, az orvosi rehabilitáció keretében nyújtható szolgáltatásokat. (3) A kirendeltség a rehabilitációs tervben foglaltak végrehajtása érdekében a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek rehabilitációs mentort (a továbbiakban: mentor) jelölhet ki. (4) Kötelező a mentor kijelölése abban az esetben, ha a) a rehabilitációs ellátásban részesülő személy azt kéri és a rehabilitációs terv orvosi, illetve szociális rehabilitációs szolgáltatások szükségességét is megjelöli, vagy b) a rehabilitációs terv előkészítése keretében történő konzultáció során ennek szükségessége megállapításra került. (5) A mentori szolgáltatás keretében biztosítani kell a) a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek a rehabilitációs szolgáltatások igénybevétele során történő információnyújtást, az önálló munkába álláshoz szükséges személyes tanácsadást, a beilleszkedéshez történő segítségnyújtást, személyes közreműködést és szükség esetén együttműködést a rehabilitációs szolgáltatást nyújtó szolgáltatókkal, szervezetekkel és személyekkel, b) a rehabilitációs tervben foglaltak szerint rendszeres kapcsolattartást a rehabilitációs ellátásban részesülő személlyel, amely során figyelemmel kell kísérni a mentális, fizikai és egészségi állapotát, a rehabilitációs tervben foglaltak megvalósulását és közre kell működni az akadályok elhárításában, c) tájékoztatási kötelezettség teljesítését a kirendeltség felé, ha a rehabilitációs tervben foglaltak megvalósulását ellehetetlenítő körülmény merült fel, vagy a rehabilitációs terv módosítása vált szükségessé, d) közreműködést a rehabilitációs terv módosításában. (6) A mentori szolgáltatást nyújtó a rehabilitációs tervben foglaltak megvalósulásáról és az (5) bekezdésben foglalt intézkedésekről rehabilitációs naplót vezet, és tevékenységéről havonta beszámol a kirendeltségnek. 10. A felülvizsgálat 20. § (1) Az Mmtv. 19. §-ában meghatározott esetben a nyugdíjmegállapító szerv a felülvizsgálat lefolytatásához megkeresi a Hivatalt a komplex minősítés elvégzése céljából. (2) A kirendeltség a felülvizsgálat elvégzése céljából haladéktalanul értesíti a nyugdíjmegállapító szervet az Mmtv. 10. § (2) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott körülmények fennállásáról. 11. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megszüntetése 21. § (1) A megváltozott munkaképességű személyek ellátása megszüntetéséről a nyugdíjmegállapító szerv határozattal intézkedik. (2) A kirendeltség a rehabilitációs ellátás megszüntetése céljából haladéktalanul értesíti a nyugdíjmegállapító szervet az Mmtv. 10. § (2) bekezdés c) és f) pontjában meghatározottak fennállásáról, vagy ha egyéb megszüntetési ok jut a tudomására. (3) A nyugdíjmegállapító szerv a rehabilitációs ellátásnak az ellátás időtartama leteltét megelőző megszüntetéséről szóló döntéséről a határozat jogerőre emelkedését követően értesíti a kirendeltséget. 22. § A megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesülő személy halálának hónapját követően belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára átutalt jogalap nélküli ellátásnak a fizetési számla terhére történő visszafizetésére a pénzforgalmi szolgáltatót a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság kötelezi, feltéve, hogy a fizetési számla feletti rendelkezésre más személy nem jogosult, és a visszautalás a fizetési számla terhére megtörténhet. Amennyiben a fizetési számla felett rendelkezésre jogosult személy ismert, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a követelését – fizetésre kötelező határozat kibocsátásával – akkor is e személlyel szemben érvényesíti, ha a jogalap nélkül kiutalt ellátást az elhunyt személy fizetési számlájáról még nem vették fel. 12. Záró rendelkezések 23. § Ez a rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba. 24. § Azon személy esetében, akinek rendszeres szociális járadékra való jogosultságát a 2008. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezések szerint állapították meg, vagy aki a rendszeres szociális járadék iránti igényét 2007. december 31-éig benyújtotta, a hozzátartozója után folyósított növelést a 2007. december 31-én hatályos rendelkezések szerint kell felülvizsgálni és folyósítani. 13. A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról, valamint eljárásának részletes szabályairól szóló 331/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet módosítása 25. § (1) A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról, valamint eljárásának részletes szabályairól szóló 331/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nr.) 3. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A főigazgató) „c) gondoskodik az egységes szakértői, szakhatósági tevékenység kialakításáról, irányítja és ellenőrzi a Hivatal szakmai tevékenységét, olyan tényről vagy körülményről történő tudomásszerzés esetén, amely valószínűsíti, hogy a korábbi komplex minősítés során megállapított körülmény a megállapítás időpontjában nem állt fenn, felülvizsgálatot kezdeményez,” (2) Az Nr. 4. § c) pontja a következő ce) alponttal egészül ki: (A Kormány a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként) „ce) a Foglalkozási Rehabilitációs Szakértői Névjegyzékkel” (összefüggő feladatok ellátása során a Hivatalt jelöli ki.) (3) Az Nr. 7. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A Hivatal a jogszabályban meghatározott közigazgatási hatósági eljárásokban szakhatóságként vesz részt, e feladatkörében szakhatósági állásfoglalást ad) „a) a megváltozott munkaképességű személyek ellátása,” (megállapításához.) (4) Az Nr. 7. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A Hivatal a jogszabályban meghatározott közigazgatási hatósági eljárásokban szakhatóságként vesz részt, e feladatkörében szakhatósági állásfoglalást ad) „j) a bányászok egészségkárosodási járadéka,” (megállapításához.) (5) Az Nr. 8. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A Hivatal a foglalkozási rehabilitációval összefüggő oktatási, innovációs, tárolási, logisztikai, nyilvántartási és informatikai feladatokat lát el.” (6) Az Nr. 13. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A felsőoktatásban részt vevő hallgatók diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia fogyatékosságának megállapítására irányuló eljárásban a Fővárosi Kirendeltség jár el.” (7) Az Nr. 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A szakértői bizottság – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – legalább két tagból áll. A szakértői bizottság elnöke és előadó szakértője a kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint kétévente vagyonnyilatkozatot tesz.” (8) Az Nr. 16. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(2) A Hivatal – jogszabályban meghatározott esetekben – komplex minősítést végez, amely során szakhatósági állásfoglalást ad a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 15. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakról. (3) A Hivatal – jogszabályban meghatározott esetekben – az érintett személy kérelmére komplex minősítést végez, és hatósági bizonyítványt állít ki a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 15. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakról.” (9) Az Nr. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „19. § A szakértői bizottság az egészségi állapotot, az egészségkárosodás mértékét, a fogyatékosságot, valamint a rehabilitálhatóságot a jogszabályokban foglaltaknak és a szakmai szabályoknak megfelelően véleményezi.” (10) Az Nr. a) 4. § c) pont cc) alpontjában az „és” szövegrész helyébe a „ , ” szöveg, b) 4. § c) pont cd) alpontjában a „Névjegyzékével” szövegrész helyébe a „Névjegyzékével és” szöveg, c) 7. § (2) bekezdés h) pontjában az „egészségkárosodás” szövegrész helyébe az „egészségkárosodás, egészségi állapot” szöveg, d) 12. § záró szövegrészében a „főigazgatósága” szövegrész helyébe a „főigazgatója” szöveg lép. (11) Hatályát veszti az Nr. a) 7. § (1) bekezdés d) és f) pontja, b) 15. § (6) bekezdése és c) 17. § (1) és (2) bekezdése. 14. Az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló 23/1991. (II. 9.) Korm. rendelet módosítása 26. § Az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló 23/1991. (II. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Br.) a „Vegyes rendelkezések” alcímét megelőzően a következő alcímmel, valamint 5/F–5/N. §-sal egészül ki: „Bányászok egészségkárosodási járadéka 5/F. § A bányászok egészségkárosodási járadékára (a továbbiakban: járadék) az a személy jogosult, akinek egészségkárosodása legalább 29%-os mértékű, a) saját jogú nyugellátásra nem jogosult, b) nem részesül rendszeres pénzellátásban, keresetkiegészítésben, átmeneti keresetkiegészítésben, jövedelemkiegészítésben, átmeneti jövedelemkiegészítésben, c) a járadék megállapításakor keresőtevékenységet nem folytat, és d) a keresőtevékenység megszűnését megelőzően megváltozott munkaképességére, illetve egészségkárosodására tekintettel a bányászokat megillető keresetkiegészítésben vagy átmeneti keresetkiegészítésben részesült. 5/G. § (1) A járadék havi összege a megállapításkor megegyezik az 5/F. § d) pontja szerinti ellátásnak a járadék megállapítását megelőzően folyósított összegével, de nem lehet magasabb, mint az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosa. (2) Akinek a járadékra és özvegyi nyugdíjra – ide nem értve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat – való jogosultságát egyaránt megállapították, azt a járadék 50%-kal csökkentett összegben illeti meg. (3) Ha az özvegyi nyugdíj – ide nem értve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat – és a járadék 50%-kal csökkentett összege együttesen nem éri el a járadék teljes összegét, a jogosultat a járadék olyan összegben illeti meg, hogy az az özvegyi nyugdíj – ide nem értve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat – összegével együtt elérje a járadék őt megillető teljes összegét. (4) A (2) és a (3) bekezdés alkalmazásakor a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló közösségi rendeletek és a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó államból származó özvegyi nyugdíjnak megfelelő ellátást is figyelembe kell venni. 5/H. § (1) A járadék iránti igény érvényesítésére, a jogorvoslatra, az ellátás megtérítésére, a jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésére, megtérítésére, a járadékból történő levonásra, a járadék folyósítására, a járadékkal kapcsolatos eljárás költség- és illetékmentességére – ha e rendelet eltérően nem rendelkezik – a társadalombiztosítási nyugellátásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. (2) A járadék iránti kérelmet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 1. §-a szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz (a továbbiakban: nyugdíjbiztosítási igazgatóság) az erre rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon kell benyújtani annak a keresőtevékenységnek a megszűnésétől számított 24 hónapon belül, amelynek időtartama alatt a keresetkiegészítést, átmeneti keresetkiegészítést számára folyósították. A határidő elmulasztása jogvesztő. (3) A (2) bekezdés szerinti határidőbe nem számít bele a) a keresőtevékenység megszűnését követően járó táppénz, baleseti táppénz folyósításának időtartama, valamint b) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény szerinti pénzbeli ellátás folyósításának időtartama. (4) A járadékot a nyugdíjfolyósító szerv folyósítja az Egészségbiztosítási Alap rokkantsági, rehabilitációs ellátások előirányzatának terhére. 5/I. § A járadék a jogosultsági feltételek bekövetkeztének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napjától esedékes. 5/J. § A járadék iránti kérelem elbírálásakor, ha a kérelmező a részére korábban folyósított keresetkiegészítés, átmeneti keresetkiegészítés megállapítása során felhasznált, szakértői bizottság által kiadott szakvéleménnyel, szakhatósági állásfoglalással rendelkezik, a szakvélemény hatálya alatt az egészségkárosodást nem kell vizsgálni. 5/K. § (1) A járadékra jogosult tizenöt napon belül köteles értesíteni a nyugdíjbiztosítási igazgatóságot a jogosultsági feltételekben bekövetkezett változásról, valamint arról, ha keresőtevékenységet folytat. (2) A bányászok egészségkárosodási járadékának a kereső tevékenységgel összefüggő szüneteltetésére a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 83/B. § (1) és (2) bekezdésének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. 5/L. § (1) A járadékra való jogosultság feltételeként meghatározott mértékű egészségkárosodás fennállását a határozatban meghatározott időpontban kell felülvizsgálni (rendszeres felülvizsgálat), kivéve, ha a határozat alapján a járadékra jogosult állapota véglegesnek tekinthető. (2) A nyugdíjbiztosítási igazgatóság a rendszeres felülvizsgálaton kívül a járadékra jogosultat – a jogkövetkezményekről való tájékoztatás mellett – felülvizsgálat céljából történő személyes megjelenésre kötelezheti akkor, ha olyan tény vagy körülmény jut a tudomására, amely valószínűsíti, hogy a korábban megállapított egészségkárosodás a megállapítás időpontjában nem állt fenn vagy az a megállapítottnál kisebb mértékű volt, vagy az egészségkárosodás mértéke a járadék folyósítása alatt kisebb mértékűvé vált (rendkívüli felülvizsgálat). 5/M. § (1) A járadékra való jogosultság megszűnik, illetve azt meg kell szüntetni, ha a járadékra jogosult a) meghalt, b) a járadék folyósításának megszüntetését kéri, c) három naptári hónapot meghaladóan, egybefüggően külföldön tartózkodik, d) egészségkárosodásának mértéke nem éri el az e rendeletben meghatározott mértéket, e) saját jogú nyugellátásra való jogosultságát megállapították és a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló közösségi rendeletek és a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó más államból származó saját jogú nyugellátás esetén annak összege eléri vagy meghaladja a járadék összegét, f) részére rendszeres pénzellátást állapítanak meg, g) foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor vagy h) neki felróható okból nem működik együtt a rendszeres és rendkívüli felülvizsgálatban. (2) A járadékot az (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti esetben a nyugellátás, illetve a rendszeres pénzellátás megállapításának napját megelőző naptól kell megszüntetni. (3) A járadékot az (1) bekezdés b)–d), valamint g) és h) pontja szerinti esetben a megszüntetési ok megállapítását követő hónap első napjától kell megszüntetni. 5/N. § (1) A járadékra való jogosultság az 5/M. § (1) bekezdés b)–h) pontja szerinti megszüntetés után – a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – újból megállapítható, ha az 5/F. §-ban meghatározott jogosultsági feltételek ismételten fennállnak. (2) Ha a járadékra való jogosultság megszüntetésére az 5/M. § (1) bekezdés g) és h) pontja alapján került sor, a járadékra való jogosultság legkorábban a megszüntetést követő 13. hónap első napjától állapítható meg újból. (3) A jogosultat a járadék újbóli megállapítása esetén az időközbeni emelések, kiegészítések is megilletik. (4) A járadékra való jogosultság újbóli megállapítása esetén a járadék megállapítására vonatkozó eljárási szabályok irányadók azzal, hogy az 5/H. § (2) bekezdésében foglalt időkorlátra vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni. (5) Ha a járadékra való jogosultság megszüntetésére az 5/M. § (1) bekezdés g) pontja alapján került sor, az 5/M. § (3) bekezdése szerinti időponttól visszaszámított 12 hónapra – az ennél rövidebb időtartamban fennálló jogosultság esetén a jogosultság valamennyi hónapjára – tekintettel folyósított járadék jogalap nélkül felvett ellátásnak minősül.” 27. § (1) A Br. 7. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E rendelet alkalmazásában:) „d) egészségkárosodás alatt az egyén fizikai, mentális, szociális jóllétének betegség, illetve sérülés után kialakult vagy veleszületett rendellenesség következtében fennálló tartós vagy végleges kedvezőtlen változásait,” (kell érteni.) (2) A Br. 7. §-a a következő f)–g) ponttal egészül ki: (E rendelet alkalmazásában:) „f) rendszeres pénzellátás alatt a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 1. § (2) bekezdésében meghatározott rendszeres pénzellátást, valamint a rokkantsági ellátást és a rehabilitációs ellátást, g) saját jogú nyugellátás alatt a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 6. § (1) és (4) bekezdésében meghatározott ellátásokat, a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló közösségi rendeletek és a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények alapján más államokban megállapított saját jogú nyugellátásokat” (kell érteni.) 28. § A Br. a következő 8/A–8/B. §-sal egészül ki: „8/A. § Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való részleges megfelelést szolgálja: a) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló 2003. november 25-i 2003/109/EK tanácsi irányelv, 11. cikk (1) bekezdés d) pontja és 21. cikk (1) bekezdése, b) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, 24. cikk. 8/B. § A 2011. december 31-én folyamatban lévő, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékával kapcsolatos ügyekben, valamint a 2011. december 31-ig megállapított bányász dolgozók egészségkárosodási járadékával kapcsolatos ügyekben e rendelet alapján kell eljárni.” 29. § A Br. a) 5/B. § (4) bekezdésében az „az orvosszakértői szerv” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (a továbbiakban: Hivatal)” szöveg, b) 5/B. § (5) bekezdésében az „az orvosszakértői szervet” szövegrész helyébe az „a Hivatalt” szöveg, c) 5/C. § (1) bekezdésében az „az orvosszakértői szerv” szövegrész helyébe az „a Hivatal, illetve jogelődje” szöveg, d) 5/C. § (3) bekezdésében az „az orvosszakértői szervet” szövegrész helyébe az „a Hivatalt” szöveg, e) 5/E. § (2) bekezdés e) pontjában és (4) bekezdésében a „bányász dolgozók” szövegrész helyébe a „bányászok” szöveg lép. 15. Hatályát vesztő rendelkezések 30. § Hatályát veszti a) a komplex rehabilitációról szóló 321/2007. (XII. 5.) Korm. rendelet és b) az egészségkárosodott személyek szociális járadékairól szóló 387/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról szóló 309/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök