2026. évi XIV. törvény az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emelés

2026. évi XIV. törvény az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2026.V.15. - ) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! 2026. évi XIV. törvény az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről *  [1] Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelettel – 2022. november 1. napjával – a Kormány Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdetett ki. [2] Az Országgyűlés egyes jogintézmények átmeneti szabályként, illetve a normál jogrend részeként történő megállapítása céljából a következő törvényt alkotja: I. FEJEZET ÁTMENETI SZABÁLYOK 1. Fogyasztóknak nyújtott hitellel kapcsolatos átmeneti szabályok 1. § (1) A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény (jelen alcím alkalmazásában a továbbiakban: Fhtv.) 17/D. § (1) bekezdésétől eltérően a referencia-kamatlábhoz kötött jelzáloghitel-szerződés (e § alkalmazásában a továbbiakban: szerződés) esetén a) a) a 2021. december 31-ét követő szerződés szerinti fordulónaptól érvényes referencia-kamatlábat úgy kell megállapítani, hogy a referencia-kamatláb mértéke, b) a 2022. január 1-jét megelőző szerződés szerinti fordulónaptól érvényes referencia-kamatláb mértéke a 2021. október 27. napján érvényes, szerződésben meghatározott referencia-kamatlábnál nem lehet magasabb. (2) A tőke- és kamattartozást nem lehet az (1) bekezdésben foglaltak alapján nem teljesített kamat összegével megnövelni. (3) A módosult fogyasztói kölcsönszerződést nem kell közjegyzői okiratba foglalni, a korábbi közjegyzői okirat a szerződés módosult tartalmának keretei között érvényes. (4) Az (1)–(3) bekezdésben foglaltakat a lakáscélú állami támogatásnak minősülő, fogyasztóknak nyújtott kamattámogatott jelzáloghitel-szerződésekre, a fogyasztónak nyújtott lakáscélú pénzügyi lízingszerződésekre és 2022. november 1-jétől a legfeljebb 5 éves kamatperiódusokban rögzített hitelkamattal nyújtott nem kamattámogatott jelzáloghitel-szerződésekre is alkalmazni kell. 2. § (1) Az Fhtv. 17/A. § (5) bekezdésétől eltérően az Fhtv. 17/A. § (1) bekezdése alkalmazásában a teljes hiteldíj mutató meghatározásakor figyelembe kell venni a jelzáloghitel fedezetéül szolgáló ingatlanra vonatkozó vagyonbiztosítás díját. (2) A lakáscélú ingatlant érintő, határozatlan időre kötött vagyonbiztosítási szerződés vonatkozásában a biztosításközvetítőnek kifizetett javadalmazás összege nem haladhatja meg az éves biztosítási díj 20%-át. (3) A lakáscélú ingatlant érintő, határozatlan időre kötött vagyonbiztosítási szerződés vonatkozásában a biztosítóval szerződő fél jogosult arra, hogy – a biztosítási évfordulón túl – minden év márciusában – március 31-ig a biztosítóhoz beérkezően – költségmentesen élhessen egy további felmondási lehetőséggel a rendes felmondás szabályai alapján. (4) A (3) bekezdés szerinti felmondási lehetőségről a biztosító a szerződő felet minden év február 15. napjáig tájékoztatja. 2. Az önkormányzatok részére fizetési számlát vezető hitelintézetek díjtételeinek módosíthatóságáról és a fizetési számlájuk vezetéséről szóló átmeneti szabályok 3. § (1) A fővárosi önkormányzat, a fővárosi kerületi önkormányzat és a megyei jogú városi önkormányzat (a továbbiakban együtt: beutalással érintett önkormányzat) és költségvetési szerve belföldi hitelintézetnél vezetett számlája tekintetében a számlát vezető hitelintézet az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 84. §-a szerinti limitértékhez tartozó pénzeszköz a) kincstári számlára történő átutalásához és b) kincstári számláról a belföldi hitelintézetnél vezetett számlán történő jóváíráshoz kapcsolódóan nem számíthat fel díjat. (2) A beutalással érintett önkormányzat és költségvetési szerve belföldi hitelintézetnél vezetett számlája tekintetében a fizetési számlát vezető hitelintézet köteles a 2025. május 31-ei megállapodás szerinti, számlavezetéshez közvetlenül és közvetetten kapcsolódó díjakat alkalmazni, valamint új díjakat nem állapíthat meg. (3) A beutalással érintett önkormányzat és költségvetési szerve a belföldi hitelintézetnél vezetett számlája vezetésére kötött szerződést a belföldi hitelintézet a beutalással érintett önkormányzat és költségvetési szerve kérésére, megkeresésére köteles felmondani, ugyanakkor a belföldi hitelintézet a beutalással érintett önkormányzat és költségvetési szerve fizetési számlájának vezetésére kötött szerződést nem mondhatja fel. 3. A fagykár, illetve aszálykár sújtotta gazdálkodók, valamint a sertéstenyésztők pénzügyi helyzetének stabilizálását szolgáló átmeneti szabályok 4. § Ezen alcím rendelkezéseit a) a fagykár esetében a 2025. április 1-jéig, b) az aszálykár esetében a 2025. július 1-jéig, c) sertéstartással, illetve sertéstenyésztéssel foglalkozó gazdálkodók esetében a 2025. november 30-ig megkötött és az e törvény hatálybalépésének napján fennálló szerződések alapján folyósított, az érintett mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó kölcsönökre és pénzügyi lízingre kell alkalmazni. 5. § Ezen alcím alkalmazásában 1. adós: a) az a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvény szerinti kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő, akinek a 2025. évi tavaszi fagy, illetve a 2025. évi aszály kapcsán a káresemény tényét az agrárkár-megállapító szerv igazolta, b) az a Magyarországon sertéstenyésztéssel foglalkozó gazdálkodó, aki a sertéstartást, illetve sertéstenyésztést a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által üzemeltetett, elektronikus azonosítási szolgáltatás használatával elérhető webENAR felületen elérhető és onnan letölthető, a gazdálkodó saját tenyészetére vonatkozó, a fizetési moratórium iránti kérelem benyújtását megelőző 6 hónapnál nem régebbi kiállítási dátumú, a Tartás/vágás vége oszlopban bejegyzést nem tartalmazó, 1350-es számú Tenyészet igazoló Lappal igazolja; 2. hitelező: Magyarországon székhellyel, fiókteleppel rendelkező pénzügyi intézmény; 3. hitel és kölcsön: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott hitel- és pénzkölcsön; 4. pénzügyi lízing: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott pénzügyi lízing. 6. § (1) Az 5. § 1. pont a) alpontja szerinti adós az agrárkár-megállapító szerv döntése másolatának, az 5. § 1. pont b) alpontja szerinti adós ugyanezen alpontban meghatározott Tenyészet igazoló Lap másolatának a megküldésével értesíti a hitelezőt, hogy a (2) bekezdés szerinti fizetési moratóriumot igénybe kívánja venni. (2) Ha a felek eltérően nem rendelkeznek, az adósnak a hitelező által a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódóan üzletszerűen nyújtott szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége a (4) bekezdésben meghatározott időpontig akként módosul, hogy a) az 5. § 1. pont a) alpontja szerinti adós az agrárkár-megállapító szerv döntésének a hitelező részére történő megküldésének napjától, b) az 5. § 1. pont b) alpontja szerinti adós ugyanezen alpont szerinti Tenyészet igazoló Lap hitelező részére történő megküldésének napjától a szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége teljesítésére fizetési haladékot kap (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: fizetési moratórium). (3) A fizetési moratórium nem érinti az adós azon jogát, hogy az eredeti szerződési feltételek szerint teljesítsen, ha a hitelező számára írásban bejelenti e szándékát. Az eredeti szerződés szerinti teljesítés nem jelenti a fizetési moratóriumból történő kilépést. (4) A fizetési moratórium 2026. november 30. napjáig tart. (5) A szerződéses kötelezettség teljesítésének határideje, illetve a kötelezettségvállalás – ideértve a fizetési moratórium fennállása alatt lejáró szerződéseket is – időtartama a fizetési moratórium idejével meghosszabbodik. (6) A szerződés teljesítési határidejének módosulása a szerződést biztosító járulékos és nem járulékos mellékkötelezettségeket – ideértve a garanciaszerződést, illetve a garanciavállaló nyilatkozatot – is módosítja, függetlenül attól, hogy a mellékkötelezettséget szerződésbe vagy egyoldalú jognyilatkozatba foglalták a felek. (7) A hitelező a szerződést az adós tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége nemteljesítése miatt 2026. november 30-ig felmondással nem szüntetheti meg. 7. § (1) Az adós a fizetési moratórium 6. § (4) bekezdése szerinti időtartama alatt bármikor dönthet úgy, hogy él a fizetési moratóriummal. (2) A fizetési moratórium esetén a teljesítést a szerződésnek a fizetési moratórium elrendelése előtt hatályos rendelkezései szerint kell jóváírni. 8. § (1) A tőketartozást sem a fizetési moratórium ideje alatt, sem a fizetési moratórium lejártát követően nem lehet a fizetési moratórium ideje alatt nem teljesített kamat összegével megnövelni. (2) A fizetési moratórium ideje alatt felhalmozódott kamatot a hátralévő futamidőben esedékes törlesztőrészletekkel együtt a fizetési moratórium lejártát követően a futamidő alatt, évente egyenlő részletekben kell megfizetni. (3) A fizetési moratórium lejártát követően a futamidő úgy hosszabbodik meg, hogy az esedékessé váló törlesztőrészlet és a fizetési moratórium alatt keletkező részletekben megfizetendő kamat összege együttesen ne haladja meg az eredeti szerződés szerinti törlesztőrészletek összegét. (4) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott, a kamatra vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni a díjakra is. (5) Üzletszabályzat tartalmazhatja az Agrár Széchenyi Kártya Program keretében nyújtott támogatás mértékét a sertéstenyésztéssel foglalkozó gazdaságok támogatásának (e § alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) jogszabályban nem rögzített feltételeit és a támogatás igénybevételének részletszabályait. 4. A ragadós száj- és körömfájás sújtotta gazdálkodók pénzügyi helyzetének stabilizálását szolgáló átmeneti szabályok 9. § Ezen alcím alkalmazásában 1. adós: aki – akár tulajdonosként, akár bérleti jogviszony alapján – olyan, a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésről szóló miniszteri rendelet szerinti gazdasággal rendelkezik – ideértve a telep üzemeltetőjét, a telep tulajdonosát és az állatok tulajdonosát is –, amely gazdaság a 2025. évben a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésről szóló miniszteri rendelet alapján a ragadós száj- és körömfájás megállapítására figyelemmel elrendelt, a gazdaságban lévő valamennyi fogékony állat helyszínen történő leölése intézkedéssel (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: intézkedés) érintett, ha az intézkedést elrendelő határozat (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: elrendelő határozat) megküldésével a hitelezőt értesítette; 2. hitelező: Magyarországon székhellyel, fiókteleppel rendelkező pénzügyi intézmény; 3. hitel és kölcsön: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott hitel- és pénzkölcsön; 4. pénzügyi lízing: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott pénzügyi lízing. 10. § (1) Az adós az elrendelő határozat megküldésével értesíti a hitelezőt, hogy a 2025. évben az intézkedéssel érintett. (2) Ha a felek eltérően nem rendelkeznek, az adósnak a hitelező által üzletszerűen nyújtott szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége a (3) bekezdésben meghatározott időpontig akként módosul, hogy az adós – az elrendelő határozat megküldése napjától – a szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége teljesítésére fizetési haladékot kap (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: fizetési moratórium). A fizetési moratórium nem érinti az adós azon jogát, hogy az eredeti szerződési feltételek szerint teljesítsen, ha a hitelező számára írásban bejelenti e szándékát. (3) A fizetési moratórium 2027. június 30. napjáig tart. (4) A szerződéses kötelezettség teljesítésének határideje, illetve a kötelezettségvállalás – ideértve a fizetési moratórium fennállása alatt lejáró szerződéseket is – időtartama a fizetési moratórium idejével meghosszabbodik. (5) A szerződés teljesítési határidejének módosulása a szerződést biztosító járulékos és nem járulékos mellékkötelezettségeket – ideértve a garanciaszerződést, illetve a garanciavállaló nyilatkozatot – is módosítja, függetlenül attól, hogy a mellékkötelezettséget szerződésbe vagy egyoldalú jognyilatkozatba foglalták a felek. (6) A hitelező a szerződést az adós tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége nemteljesítése miatt 2027. június 30-ig felmondással nem szüntetheti meg. 11. § (1) Az adós a fizetési moratórium 10. § (3) bekezdése szerinti időtartama alatt bármikor dönthet úgy, hogy él a fizetési moratóriummal. (2) A fizetési moratórium esetén a teljesítést a szerződésnek a fizetési moratórium elrendelése előtt hatályos rendelkezései szerint kell jóváírni. 12. § (1) A tőketartozást sem a fizetési moratórium ideje alatt, sem a fizetési moratórium lejártát követően nem lehet a fizetési moratórium ideje alatt nem teljesített kamat összegével megnövelni. (2) A fizetési moratórium ideje alatt felhalmozódott kamatot a hátralévő futamidőben esedékes törlesztőrészletekkel együtt a fizetési moratórium lejártát követően a futamidő alatt, évente egyenlő részletekben kell megfizetni. (3) A fizetési moratórium lejártát követően a futamidő úgy hosszabbodik meg, hogy az esedékessé váló törlesztőrészlet és a fizetési moratórium alatt keletkező részletekben megfizetendő kamat összege együttesen ne haladja meg az eredeti szerződés szerinti törlesztőrészletek összegét. (4) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott, a kamatra vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni a díjakra is. 13. § Ezen alcím rendelkezéseit a ragadós száj- és körömfájás sújtotta gazdálkodók pénzügyi helyzetének stabilizálását szolgáló átmeneti rendelkezésekről szóló 68/2025. (IV. 4.) Korm. rendelet kihirdetése napján fennállt szerződések alapján ezen időpontban már folyósított kölcsönökre és pénzügyi lízingre kell alkalmazni. 5. A Bérgarancia Alapból történő támogatás-lehívással kapcsolatos átmeneti szabályok 14. § A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Btv.) szerinti bérgarancia-eljárást alkalmazni kell a 2025. április 4. napján vagy azt megelőzően a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésről szóló miniszteri rendelet alapján elrendelt – a gazdaságban lévő valamennyi fogékony állat helyszínen történő leölésére irányuló – intézkedéssel érintett, a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésről szóló miniszteri rendelet szerinti gazdaságban foglalkoztatott munkavállalóval szemben fennálló kiegyenlítetlen bértartozásra. 15. § A Btv. 7. § (1) bekezdését a 14. § szerint igényelt támogatás vonatkozásában azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a támogatási igény meghatározása során jogosultanként legfeljebb a tárgyévet megelőző második év – Központi Statisztikai Hivatal által közzétett – nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének harmincszorosa vehető figyelembe. 6. Egyes mezőgazdasági termékek Magyarországra történő behozatalával kapcsolatos átmeneti intézkedések 16. § (1) Az 1. mellékletben meghatározott mezőgazdasági termék (a továbbiakban: bejelentésköteles termék) Magyarország területére történő behozatalát (vetőmag kivételével) a 17. §-ban foglaltak szerint előzetesen be kell jelenteni (a továbbiakban: bejelentés) a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz (a továbbiakban: NÉBIH). (2) A bejelentésköteles termék Magyarország területén tranzitforgalom keretében történő átszállítását nem kell előzetesen bejelenteni. (3) A jelen alcím nem vonatkozik az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 201. cikk (1) bekezdésében hivatkozott magáncélú felhasználásra vagy fogyasztásra szánt árukra, amennyiben a termékbehozatal mennyisége az adott bejelentésköteles termék tekintetében nem éri el a 25 kg vagy a 25 liter mennyiséget. 17. § (1) A bejelentést a bejelentésköteles terméket értékesítő – vagy az értékesítő megbízásából eljáró, a bejelentésköteles termék fuvarozását végző, illetve az azt szervező – természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személy vagy egyéb szervezet (a továbbiakban együtt: bejelentő) írásban, magyar nyelven teszi meg. (2) A bejelentés tartalmazza a) a bejelentő természetes személy vagy egyéni vállalkozó aa) természetes személyazonosító adatait és magyarországi lakcímadatát, vagy magyarországi lakcímadat hiányában külföldi lakó- vagy tartózkodási helyét, ab) amennyiben azzal rendelkezik, az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 38/B. § (2) bekezdése szerinti FELIR azonosítóját (a továbbiakban: FELIR azonosító), ac) állampolgárságát, ad) elektronikus és postai kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségét; b) a bejelentő jogi személy vagy egyéb szervezet ba) nevét, székhelyét és – ha van – magyarországi fióktelepének címét, adószámát, cégjegyzékszámát, ennek hiányában egyéb, az azonosítást szolgáló nyilvántartási számát, FELIR azonosítóját, bb) hivatalos nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat ellátó állam megjelölését, bc) elektronikus és postai kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségét; c) a bejelentésköteles termék ca) pontos kereskedelmi megnevezését vagy Kombinált Nómenklatúra szerinti megnevezését, 1. melléklet szerinti vámtarifaszámát, cb) mennyiségét és minőségi mutatóit, cc) aktuális piaci értékét, cd) tárolási helyét, ce) származási országát; d) a címzett nevét és címét, ahová a bejelentésköteles termék leszállításra kerül; e) a bejelentésköteles termék behozatalának tervezett időszakát, amely nem terjedhet túl a bejelentéstől számított 30. napon; valamint f) a szállítóeszköz tulajdonosát, üzembentartóját, forgalmi rendszámát vagy vasúti szállítóeszköz esetében pályaszámát. (3) A bejelentést a NÉBIH honlapján közzétett formanyomtatványon kell megtenni, legkésőbb a behozatalt megelőző 24 órával, légi vagy vízi úton történő behozatal esetén legkésőbb a behozatalt megelőző 6 órával. (4) Egy bejelentésben – ugyanazon bejelentésköteles termékre – több behozatal is megjelölhető, ha a behozatali időpontok nem terjednek túl a bejelentéstől számított 30. napon. (5) A hiánytalanul kitöltött bejelentés – ideértve a (4) bekezdés szerinti esetet is – befogadásáról a NÉBIH elektronikus úton haladéktalanul visszaigazolást küld a bejelentő részére. (6) A bejelentés (3)–(5) bekezdés szerinti dokumentációjának a szállítmányt kísérnie kell, azt a bejelentőnek a fuvarozást végző vagy azt szervező rendelkezésére kell bocsátania. 18. § A bejelentésre – a jelen alcímben foglalt eltérésekkel – megfelelően alkalmazni kell az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvénynek (a továbbiakban: Ákr.) a nyelvhasználatra és a tolmács igénybevételére, az adatkezelésre, a kapcsolattartás általános szabályaira, a képviseletre, az iratra, a határidő számítására, a kérelemre, az igazolási kérelemre, a hiánypótlásra, a kézbesítettnek tekintettséggel szembeni kifogásra, a döntés formájára és közlésére, az ellenőrzésre, a hivatalbóli eljárásra, az eljárási költségekre, továbbá a végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseit, azzal, hogy ahol az Ákr. ügyfelet említ, azon a bejelentőt kell érteni. 19. § (1) A jelen alcímben foglaltak megtartását a rendőrség és az állami adó- és vámhatóság ellenőrzi. (2) Figyelmeztetés közigazgatási szankció alkalmazásának nincs helye. (3) A rendőrség és az állami adó- és vámhatóság az ellenőrzés lefolytatása érdekében közvetlen adathozzáféréssel átveheti, lekérdezheti a NÉBIH nyilvántartásából a bejelentésre és a bejelentés visszaigazolására vonatkozó adatokat. (4) Ha a bejelentő nem tett eleget a jelen alcím szerinti bejelentési kötelezettségének, a 17. § (6) bekezdése szerinti dokumentáció nem kíséri hiánytalanul a szállítmányt, vagy a behozatalra a bejelentéstől számított 30. napon túl kerül sor, a rendőrség vagy az állami adó- és vámhatóság a bejelentő terhére a bejelentéssel érintett bejelentésköteles termék általános forgalmi adó nélküli értékének negyven százalékáig terjedő közigazgatási bírságot szab ki. 7. A vagyonfelügyelő és az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelése, valamint a Bérgarancia Alapból történő támogatás-lehívással összefüggő átmeneti szabályok 20. § Ha az adóssal szemben előterjesztett felszámolási kérelmet a bíróság nem utasítja vissza, és a felszámolási kérelemhez csatolt, az adós utolsó közzétett beszámolója szerinti üzleti évben az adós által foglalkoztatott munkavállalók éves átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladja az 500 főt, és a hitelező kezdeményezte ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelését, abban az esetben a bíróság a kérelem beérkezésétől számított 3 napon belül kijelöli az ideiglenes vagyonfelügyelőt. 21. § (1) Ha a bíróság ideiglenes vagyonfelügyelőt rendelt ki, a felszámolási kérelem elbírálása során az ideiglenes vagyonfelügyelő kezdeményezi a Bérgarancia Alap terhére az adós munkavállalói bértartozásának [Btv. 1. § (2) bekezdés d) pont da) alpontja] kiegyenlítését, amennyiben az adós vagyonában ennek fedezete nem áll rendelkezésre, és az adós az ideiglenes vagyonfelügyelő felhívására a bérek folyósításának napját megelőző 3 nappal sem jelezte, hogy a fedezetet biztosítani tudja. (2) A Btv. 7. § (1) bekezdését az (1) bekezdés szerint igényelt támogatás vonatkozásában azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a támogatási igény meghatározása során egy felszámolási eljáráson belül jogosultanként legfeljebb a tárgyévet megelőző második év – Központi Statisztikai Hivatal által közzétett – nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének huszonhatszorosa vehető figyelembe. (3) A Btv. 7. § (3) bekezdése az (1) bekezdés szerint igényelt támogatás vonatkozásában nem alkalmazandó. (4) Felszámolás elrendelése esetén a felszámolási eljárás kezdő időpontja előtt az (1) bekezdés szerint lehívott bérgarancia támogatás (a továbbiakban: bérgarancia-előleg) összegét a Bérgarancia Alap terhére lehívható támogatás összegébe be kell számítani. Ha a felszámolás elrendelésére nem kerül sor, az adós az ezt megállapító végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül köteles a Bérgarancia Alap terhére lehívott támogatás összegét visszafizetni a Bérgarancia Alap részére. (5) Ha az ideiglenes vagyonfelügyelő igényli meg a Bérgarancia Alap terhére a bérgarancia-előleget a kiegyenlítetlen munkabérekre, akkor a Btv. 3. §-át és 6. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ideiglenes vagyonfelügyelő a támogatás iránti kérelmeket összevont – egyösszegű – kérelemként, elektronikus úton az e célra rendszeresített informatikai rendszer mellőzésével is benyújthatja az állami foglalkoztatási szervhez. Az összevont támogatás iránti kérelemben a kérelemmel érintett munkavállalók adatait nem kell feltüntetni. (6) A Btv. 5. §-át az összevont támogatás iránti kérelem intézése során azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az összevont támogatás iránti kérelemben megjelölt egyösszegű munkabértartozást az állami foglalkoztatási szerv a kérelem beérkezésétől számított 5 munkanapon belül a kérelemben megjelölt és e célra elkülönített bankszámlára átutalja. (7) A (6) bekezdés szerint átutalt összevont támogatás alapján a munkavállalókat megillető munkabérek – munkavállalókat terhelő közterhekkel csökkentett – összegének a munkavállalók részére történő megfizetését az összevont támogatásnak az elkülönített bankszámlán történő jóváírását követő 5 munkanapon belül kell teljesíteni. (8) A munkavállalók részére teljesített kifizetésekkel egyidejűleg intézkedni kell a munkavállalókat terhelő közterheknek az állami adó- és vámhatóság részére történő megfizetéséről az adós gazdálkodó szervezet nevében és a gazdálkodó szervezet adószámának feltüntetésével, valamint a munkabért – határozat vagy jogszabály alapján – terhelő levonásoknak a levonások jogosultjai részére történő kifizetéséről. (9) A (7) és (8) bekezdésben foglalt kifizetések teljesítését követő 45 napon belül az állami foglalkoztatási szerv felé elektronikus úton munkavállalónkénti részletezettséggel elszámolást kell benyújtani, ezzel egyidejűleg az összevont támogatási kérelem alapján igényelt összeg fel nem használt részét az állami foglalkoztatási szerv részére vissza kell fizetni. (10) A (6) bekezdés szerinti elkülönített bankszámla kizárólag a (7) bekezdés szerinti munkabérek és a (8) bekezdés szerinti munkavállalókat terhelő közterhek és munkabért terhelő levonások megtérítésére szolgálhat a munkavállalók javára, az más jogcímen nem terhelhető meg és nem zárolható. (11) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 24/A. § (5) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az adós és az ideiglenes vagyonfelügyelő bejelentik a (6) bekezdés szerinti számlát vezető pénzforgalmi szolgáltatónak, hogy a számláról teljesítendő valamennyi fizetési megbízáshoz a vagyonfelügyelő ellenjegyzése szükséges. (12) A Cstv. 24/A. § (8) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az adós együttműködési kötelezettségét súlyosan megsérti, ha az ideiglenes vagyonfelügyelő (1) bekezdés szerinti felhívására a bérfedezetet határidőre nem biztosítja, vagy a (6) bekezdés szerinti bankszámla megnyitásában és a munkabérek arról történő folyósításában nem működik együtt az ideiglenes vagyonfelügyelővel. 22. § (1) Ha a bíróság elrendeli annak az adósnak a felszámolását, amelyhez a 20. § alapján ideiglenes vagyonfelügyelőt rendelt ki, a felszámoló is jogosult a 21. § szerinti bérgarancia támogatás igénylésére a 21. § (2), (3) és (5)–(10) bekezdésének megfelelő alkalmazásával, amennyiben azt az ideiglenes vagyonfelügyelő korábban nem igényelte. (2) Ha az adós által foglalkoztatott munkavállalók éves átlagos statisztikai állományi létszáma eléri vagy meghaladja az 500 főt, és az adós a csődeljárása során a munkavállalók munkabére és munkabérjellegű követelései mint moratórium alá nem eső fizetési kötelezettségek kiegyenlítésére vonatkozó kötelezettségének határidőben részben vagy egészben nem tesz eleget, a vagyonfelügyelő ennek észlelése esetén haladéktalanul, de legkésőbb 3 napon belül bejelenti a munkabérfizetési kötelezettség elmaradását a bíróság felé. (3) A bíróság a vagyonfelügyelő (1) bekezdés szerinti bejelentése alapján haladéktalanul végzést hoz a csődeljárás megszüntetéséről és a vagyonfelügyelő ideiglenes vagyonfelügyelőként történő kijelöléséről. Ebben az esetben a Cstv. 21/B. §-ától eltérően külön végzésben rendelkezik a csődeljárás megszüntetéséről és az adós felszámolásának elrendeléséről, illetve a vagyonfelügyelő ideiglenes vagyonfelügyelőként való kijelöléséről. (4) A bíróság ideiglenes vagyonfelügyelő kirendeléséről hozott végzése elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya. (5) Az ideiglenes vagyonfelügyelőként eljáró vagyonfelügyelő a kirendeléstől számított 3 napon belül intézkedik a Bérgarancia Alap terhére a bérgarancia-előleg lehívása iránt a kiegyenlítetlen munkabérek kiegyenlítésére. (6) A jelen alcímet a jelen alcím hatálybalépésekor folyamatban lévő bérgarancia eljárásokban, valamint csőd- és felszámolási eljárásokban is alkalmazni kell. 8. A nemzetközi energiabiztonsági válsághelyzetre tekintettel a magyarországi üzemanyagellátással kapcsolatos átmeneti szabályok 23. § (1) A 2. mellékletben megjelölt adatszolgáltató a 2. mellékletben meghatározott tartalommal köteles a kőolaj- és kőolajtermék-ellátással kapcsolatos adatszolgáltatást naponta teljesíteni. (2) Az állami adó- és vámhatóság határozattal elrendelheti a 2. mellékletben nem szereplő, a 24. § (1) bekezdés b) pontjához szükséges további adatok szolgáltatását. (3) Az adatszolgáltatást az állami adó- és vámhatóság részére legkésőbb a tárgynapot követő napon 12 óráig elektronikus úton kell teljesíteni. (4) Az állami adó- és vámhatóság a honlapján tájékoztatót tesz közzé a 2. melléklet szerinti adatszolgáltatás teljesítéséhez. (5) Az adatszolgáltató köteles az állami adó- és vámhatóság külön adatszolgáltatási igényére adatot szolgáltatni. (6) Az adatszolgáltatás teljesítése nem tagadható meg sem üzleti titokra, sem külföldi joghatóság alatti titoktartási kötelezettségre való hivatkozással. 24. § (1) A 23. § szerinti adatszolgáltatás és adatkezelés célja a) a hatósági üzemanyagárral kapcsolatos rendelkezésekkel összefüggő előírások hatósági ellenőrzése, továbbá b) Magyarország kőolaj- és kőolajtermék-ellátásának mint kritikus infrastruktúra zavartalan működésével kapcsolatos ellátásbiztonsági döntések és intézkedések megalapozása. (2) Az állami adó- és vámhatóság az (1) bekezdés b) pontja érdekében egyedi adatszolgáltatásból származó adatot, összesített adatot ad át naponta az energiapolitikáért felelős miniszter részére. (3) Az állami adó- és vámhatóság ellenőrzi a 23. §-ban meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség keretében szolgáltatott adatok valódiságát. (4) A 23. §-ban meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség megsértése esetén az állami adó- és vámhatóság 20 000 000 forinttól 2 000 000 000 forintig terjedő bírságot szab ki. A bírságot a bírságot kiszabó határozat véglegessé válását követő 15. napon belül kell megfizetni. A bírságot kiszabó határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. 25. § (1) Az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője az üzemanyag-értékesítésről kiállított bizonylaton az üzemanyag-értékesítést tartalmazó tétel megnevezését az alábbi karaktersorozattal zárja: a) normál kategóriájú benzin értékesítése esetén: #NB#, b) prémium kategóriájú benzin értékesítése esetén: #PB#, c) normál kategóriájú gázolaj értékesítése esetén: #NG#, d) prémium kategóriájú gázolaj értékesítése esetén: #PG#. (2) A tétel (1) bekezdés szerinti megnevezésének a bizonylaton történő feltüntetésének technikai részleteiről az állami adó- és vámhatóság tájékoztatót ad ki. II. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 9. Hatályba léptető rendelkezések 26. § Ez a törvény 2026. május 14-én lép hatályba. 10–41. *  27–104. § *  1. melléklet a 2026. évi XIV. törvényhez A Magyarország területére történő behozatal vonatkozásában bejelentésköteles mezőgazdasági termékek köre A B 1 Vámtarifaszám Termék megnevezése 2 0201 Szarvasmarhafélék húsa frissen vagy hűtve 3 0202 Szarvasmarhafélék húsa fagyasztva 4 0203 Sertéshús frissen, hűtve vagy fagyasztva 5 0204 Juh- vagy kecskehús frissen, hűtve vagy fagyasztva 6 ex 0207 Gallus domesticus fajhoz tartozó baromfi élelmezési célra alkalmas húsa, vágási mellékterméke és belsősége frissen, hűtve vagy fagyasztva 7 0407 Madártojás héjában, frissen, tartósítva vagy főzve 8 0710 Zöldség (nyersen, gőzöléssel vagy vízben forrázással főzve is) fagyasztva 9 ex 1001 99 00 Közönséges búza 10 1002 Rozs 11 1003 Árpa 12 1005 90 00 Kukorica 13 1008 Hajdina, köles és kanárimag; más gabonaféle 14 1101 Búzaliszt vagy kétszeres liszt 15 1102 Gabonaliszt (kivéve búza- vagy kétszeres liszt) 16 1104 Másképpen megmunkált gabonaféle (pl. hántolt, lapított, pelyhesített, fényezett, szeletelt vagy durván darált); gabonacsíra egészben, lapítva, pelyhesítve vagy őrölve, az 1006 vtsz alá tartozó rizs kivételével 17 1205 10 90; 1205 90 Olajrepce- vagy repcemag, törve is (a vetőmag kivételével) 18 1206 00 91; 1206 00 99 Napraforgómag, törve is 19 1512 Napraforgómag-, pórsáfránymag- és gyapotmagolaj és ezek frakciói finomítva is, de vegyileg nem átalakítva 20 1514 Repce- és mustárolaj és ezek frakciói, finomítva is, de vegyileg nem átalakítva 21 1905 10 00 Ropogós kenyér 22 2005 Zöldség (kivéve a cukrozott) ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva (kivéve paradicsom és az ehető gombák), nem fagyasztva 23 2204 Bor friss szőlőből, beleértve a szeszezett bort is; szőlőmust (kivéve a szőlőlevet) és kivéve a 2209 vtsz alá tartozó borecetet 24 04011010 Tej, tejszín nem sűrítve, nem édesítve, max. 1% zsírtartalommal, max. 2 literes kiszerelésben 25 04012011 Tej, tejszín nem sűrítve, nem édesítve, 1,1–3% zsírtartalommal, max. 2 literes kiszerelésben 26 04012091 Tej, tejszín nem sűrítve, nem édesítve, 3,1–6% zsírtartalommal, max. 2 literes kiszerelésben 27 04069078 Gouda sajt (legfeljebb 40% zsírtartalommal, és több mint 47%, de legfeljebb 72% víztartalommal) (kivéve friss sajt, a reszelt vagy őrölt sajt, az ömlesztett sajt és a kék erezetű sajt) 28 04069023 Edam sajt (kivéve friss sajt, a reszelt vagy őrölt sajt, az ömlesztett sajt és a kék erezetű sajt) 29 04051011 Természetes vaj max. 85% zsírtartalommal, max. 1 kg kiszerelésben 30 17019910 Fehér cukor 2. melléklet a 2026. évi XIV. törvényhez Magyarországi üzemanyagellátással kapcsolatos adatok szolgáltatására kötelezettek, valamint az adatszolgáltatással érintett adatok A B 1 Adatszolgáltató Adatszolgáltatással érintett adatok 2 Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség A biztonsági kőolaj, motorbenzin és motorikus gázolaj készletekre vonatkozóan KN-kód szerinti bontásban:a) napi nyitó (nem kiszállított) biztonsági készletb) felszabadított készletből értékesítésre leszerződött mennyiség (gazdálkodó szervezetenként, szerződésenként)c) a felszabadított készletből értékesítésre leszerződött mennyiségből az a mennyiség, amely esetében pénzügyileg az ellentételezés megtörténtd) adóraktárakban átadott mennyiség (gazdálkodó szervezetenként)e) kiszállított mennyiség (gazdálkodó szervezetenként, szállítás helyének a szállítási mód megjelölésével)f) visszapótlásra került mennyiség (gazdálkodó szervezetenként)g) záró biztonság készlet 3 MOL Downstream Zártkörűen Működő Részvénytársaság (mint kőolaj- és üzemanyag-forgalmazási nagykereskedői, valamint kőolaj-feldolgozói tevékenységet végző gazdálkodó szervezet) I. Kőolajra vonatkozóan KN-kód szerinti megjelöléssel:a) napi kőolajimport mennyiségeb) napi becsült feldolgozott kőolaj mennyisége (kőolajtermékenként) és havonta véglegesített adatokc) fennmaradó, feldolgozásra rendelkezésre álló kőolajkészlet mennyiségeII. Motorbenzinre és motorikus gázolajra vonatkozóan KN-kód szerinti megjelöléssel:a) üzemanyag-értékesítés és -kiszállítás mennyisége, forrás és felhasználói szegmens szerinti bontásban:aa) szerződött felek szerint:aaa) saját (cégcsoporthoz tartozó) üzemanyagtöltő állomáson történő értékesítésaab) telephelyi kiszállítás szerződött partner számáraaac) viszonteladói töltőállomások részére történő kiszállítás ab) forrás szerint:aba) gyártottabb) biztonsági kőolajtermék készletből származóabc) egyéb nem biztonsági kőolajtermék készletből származó ac) felhasználói szegmens szerint:aca) napi becsült védett/hatósági áras üzemanyag és havonta véglegesített adatokacb) napi becsült nem védett/hatósági áras üzemanyag és havonta véglegesített adatokb) gyártott üzemanyag mennyiségec) Magyarországon tárolt üzemanyag mennyisége (KN-kód szerinti bontásban, tárolás helyének megjelölésével)d) üzemanyag importjára megkötött, jövőben teljesítésre kerülő szerződések alapján import üzemanyag mennyisége (KN-kód szerinti bontásban, szállítás időpontjának, valamint a tervezett tárolás, célállomás helyének megjelölésével)e) üzemanyagtöltő állomás (nem védett/hatósági áras) piaci ára 4 A 3. sortól eltérő üzemanyag- forgalmazási nagykereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet Motorbenzinre és motorikus gázolajra vonatkozóan KN-kód szerinti megjelöléssela) üzemanyag-értékesítés és -kiszállítás mennyisége, forrás és felhasználói szegmens szerinti bontásbanaa) kiskereskedelmi partner szerint:aaa) saját üzemanyagtöltő állomásra kiszállítás aab) telephelyi kiszállításaac) viszonteladói töltőállomások részére történő kiszállítás ab) forrás szerint:aba) biztonsági kőolajtermék készletből származóabb) nem biztonsági kőolajtermék készletből származó ac) felhasználói szegmens szerint:aca) védett/hatósági áras üzemanyagacb) nem védett/hatósági áras üzemanyagb) Magyarországon tárolt üzemanyag mennyisége (KN-kód szerinti bontásban, tárolás helyének megjelölésével)c) üzemanyag importjára megkötött, jövőben teljesítésre kerülő szerződések alapján import üzemanyag mennyisége (KN-kód szerinti bontásban, szállítás időpontjának, valamint a tervezetttárolás, célállomás helyének megjelölésével) 3–11. melléklet a 2026. évi XIV. törvényhez *  Vissza az oldal tetejére -->