75/2013. (XII. 18.) BM rendelete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. LXXVIII. tör

75/2013. (XII. 18.) BM rendelete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. LXXVIII. törvény végrehajtásáról. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az  elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 87. § (1) bekezdésében, a 29–30.  §, valamint a  31.  § d)  pontja tekintetében a  közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85.  § (5) bekezdésének q) és s) pontjában, valamint (8) bekezdésének b) pontjában, továbbá a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. § (2) bekezdésének 11. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az  egyes miniszterek, valamint a  Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § d–h), n), q) és x) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a következőket rendelem el: 1. Általános rendelkezések 1. § (1) A  rendelet hatálya kiterjed a  belügyminiszter vezetése, irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek (a továbbiakban: belügyi szervek) rendelkezése alatt álló lakásokra, nem lakás céljára szolgáló helyiségekre. (2) Belügyi rendelkezésű a) a Magyar Állam tulajdonában és a belügyi szervek vagyonkezelésében lévő lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiség, b) a  lakás és a  nem lakás céljára szolgáló olyan helyiség, amelyre a  belügyi szervnek bérlőkiválasztási vagy bérlőkijelölési joga áll fenn, valamint c) a munkaköri szolgálati lakás. 2. § E rendelet alkalmazásában a Belügyminisztérium lakásügyi szervei: a) központi lakásügyi szerv: a Belügyminisztérium Műszaki Főosztály, b) helyi lakásügyi szerv: ba) a  Belügyminisztérium Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály: a  Belügyminisztérium hivatali egységeiben dolgozó állomány vonatkozásában, bb) a  Központi Gazdasági Ellátó Igazgatóság: a  saját, valamint az  Országos Rendőr-főkapitányság állománya vonatkozásában, továbbá a rendészeti szakközépiskolák, a Belügyminisztérium Oktatási, Képzési és Tudományszervezési Főigazgatóság, a  Repülőtéri Rendőr Igazgatóság, a  Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ, a  Nemzeti Védelmi Szolgálat, a  Terrorelhárítási Központ, a Nemzetközi Oktatási Központ, a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet állománya vonatkozásában, bc) a Budapesti Rendőr-főkapitányság: az állománya vonatkozásában, bd) a Készenléti Rendőrség: az állománya vonatkozásában, be) a megyei rendőr-főkapitányságok: az állományuk vonatkozásában, bf ) a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat: az állománya vonatkozásában, bg) az Alkotmányvédelmi Hivatal: az állománya vonatkozásában, bh) a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága: az állománya vonatkozásában, bi) a  büntetés-végrehajtási intézetek és büntetés-végrehajtási intézmények az  állományuk vonatkozásában, bj) a  hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve (Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a  továbbiakban: OKF): a  saját, a  területi és területi jogállású, valamint a  helyi szervei állománya vonatkozásában, továbbá jogutódként a  megszűnt Belügyminisztérium Központi Gazdasági Főigazgatóság e  §-ban nem szabályozott ellátási körébe tartozók vonatkozásában, bk) a  Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal: a  saját állománya, a  regionális igazgatóságok, továbbá a befogadó állomás és a menekültügyi őrzött befogadó központ állománya vonatkozásában, bl) az Országos Vízügyi Főigazgatóság: az állománya vonatkozásában, bm) a vízügyi igazgatóságok az állományuk vonatkozásában, bn) a  belügyi szervekhez kirendelt és vezényelt dolgozók, valamint a  Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar állománya vonatkozásában a  munkáltatói jogkör gyakorlója szerinti, a ba)–bm) alpontban felsorolt szervek. 3. § (1) E rendelet alkalmazásában önálló lakásnak kell tekinteni a kérelmező vagy a házastársa (élettársa) és a velük együtt élő kiskorú gyermek tulajdonában álló és általuk használt vagy használatba vehető lakást, ha a tulajdoni részarányuk együttesen eléri az  50%-ot, továbbá az  általuk bérlőként, bérlőtársként használt bérlakást, ha a  lakással állami vagy önkormányzati szerv rendelkezik. Használatba vehetőnek kell tekinteni a lakást akkor is, ha annak használatát a kérelmező vagy a házastársa (élettársa) bérleti szerződéssel vagy egyéb módon másnak átengedte. (2) Nem lehet önálló lakásnak tekinteni a  nem megállapodáson alapuló haszonélvezettel terhelt lakást, ha arra a haszonélvezeti jog jogosultja igényt tart, továbbá az átmeneti elhelyezést szolgáló garzonházi lakrészeket. A más szerv szolgálati lakásában jogcím nélküli lakáshasználóként lakó dolgozó lakása akkor tekinthető önálló lakásnak, ha a lakással rendelkező szervet elhelyezési kötelezettség terheli. (3) E rendelet alkalmazása szempontjából foglalkoztatási helyen a foglalkoztatási hely szerinti települést és annak olyan 60 km-es körzetét kell érteni, ahová a helyileg szokásos módon a napi hazautazásra lehetőség van. A foglalkoztatási helyen lévőnek kell tekinteni továbbá a lakást akkor is, ha az a foglalkoztatási helyhez képest távolabbi településen van, de a munkarendnek megfelelő gyakori hazautazásra – a foglalkoztatási érdek sérelme nélkül – lehetőség van. (4) E rendelet alkalmazása szempontjából csak a rendelet hatálya alá tartozó belügyi szerveknél és azok jogelődjeinél folyamatosan, hivatásos, közszolgálati tisztviselői (köztisztviselői), közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban (a  továbbiakban együtt: foglalkoztatási jogviszony) eltöltött időt lehet figyelembe venni. A  foglalkoztatási jogviszony számításánál – a jogutódlás, átszervezés kivételével – figyelmen kívül kell hagyni a rendelet hatálya alá nem tartozó munkáltatónál hivatásos, közszolgálati tisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban töltött időt. A  foglalkoztatási jogviszony időtartamának a  megállapításakor az  illetékes személyügyi szerv által kiadott, a jogviszony keletkezését, időtartamát tanúsító okmány az irányadó. (5) E rendelet alkalmazása szempontjából a lakás tiszta állapotúnak minősül, ha a) a szobák és mellékhelyiségek frissen tapétázottak vagy festettek és kitakarítottak, és b) a nyílászárók, burkolatok, beépített bútorok, berendezések üzemképesek, épek és tiszták. 2. A lakásbérlet és az eljárás szabályai 4. § (1) Belügyi rendelkezésű lakás – írásbeli kérelmére – bérbe adható annak, aki a) a belügyi szervvel foglalkoztatási jogviszonyban áll, és b) foglalkoztatási helyén önálló lakással nem rendelkezik, kivéve, ha az  általa használt lakás nem éri el lakásigénye mértékének a  lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet által meghatározott méltányolható lakásigény alsó határát és e lakást a belügyi szerv hasznosíthatja, és c) az 1. § (2) bekezdés a)–b) pontjában szereplő lakás esetében hozzájárul a lakásbérleti díj (lakáshasználati díj) és a külön szolgáltatások díjának foglalkoztatási jogviszony alapján járó juttatásból történő levonásához. (2) A  már fennálló bérleti jogviszony fenntartható, ha a  foglalkoztatási jogviszonyban álló az  Országgyűlési Őrség állományába kerül át. (3) Amennyiben a  belügyi szervvel foglalkoztatási jogviszonyban álló személynek állandó jelleggel a  foglalkoztatási helyén kell tartózkodnia, részére a munkaköri szolgálati lakás abban az esetben is bérbe adható, ha a munkahelyén, foglalkoztatási helyén önálló lakással rendelkezik. (4) Nem adható bérbe belügyi rendelkezésű lakás annak, a) akinek házastársa (élettársa) vagy a vele közös háztartásban élő gyermeke tulajdonában van a foglalkoztatási helyén lévő lakás, kivéve a (3) bekezdésben meghatározott esetet, b) aki foglalkoztatási helyén kívül belügyi rendelkezésű lakás bérleti jogviszonyával rendelkezik, kivéve a (3) bekezdésben meghatározott esetet, c) aki foglalkoztatási helyén fekvő 3.  § (1)  bekezdés szerinti lakását 5 éven belül elajándékozta, vagy elidegenítette, d) aki bérlakásának bérleti jogviszonyáról a  belügyi szervek lakásgazdálkodási körén kívül eső személy vagy szerv javára lemondott, kivéve, ha erre áthelyezés miatt került sor, e) aki lakásbérleti jogviszonyáról belügyi szervek javára pénzbeli térítés ellenében lemondott vagy a  bérleti szerződés közös megegyezéssel történt megszüntetéséért pénzbeli térítést kapott, f ) akinek e  rendelet hatálybalépése előtt kérelmére a  korábbi belügyi rendelkezésű bérlakása rendelkezési jogának megszüntetésére sor került, és a lakás megvásárlásához a belügyi szerv hozzájárult, g) aki foglalkoztatási helyén lakásépítéshez vagy -vásárláshoz 5 éven belül munkáltatói kölcsönben részesült, vagy h) aki korábban belügyi rendelkezésű lakásban jogcím nélküli lakáshasználót hagyott vissza. (5) A  belügyminiszter a  (4)  bekezdés a)–g)  pontjában foglaltaktól eltérést engedélyezhet, ha azt kivételes foglalkoztatási érdek, vagy rendkívüli egyéni körülmények indokolják. 3. A bérleti szerződés tartalma 5. § (1) A bérleti szerződés az e rendeletben foglalt kivételekkel a) a  dolgozó foglalkoztatási helye szerinti közvetlen vezető által meghatározott beosztás betöltéséig, megbízatás fennállásáig, vagy b) meghatározott időtartamra, de legfeljebb 5 évre köthető. (2) A  központi lakásügyi szerv vezetőjének előzetes engedélyével az  (1)  bekezdés b)  pontjában foglalt idő lejárta előtt a  meghatározott időtartamú lakásbérleti szerződés legfeljebb 3 évvel meghosszabbítható, ha azt kivételes foglalkoztatási érdek vagy rendkívüli egyéni körülmények indokolják. Az  eltérés engedélyezésére vonatkozó javaslatot a  helyi lakásügyi szerv részletes indokolással ellátva a  szolgálati út betartásával terjeszti fel a  központi lakásügyi szerv vezetőjéhez. (3) A bérlővel a bérleti szerződést a) a belügyi vagyonkezelésű lakásra a bérbeadói jogot gyakorló belügyi szerv, b) a  bérlőkijelölési vagy bérlőkiválasztási joggal érintett belügyi rendelkezésű lakásra az  illetékes bérbeadói jogokat gyakorló szerv köti meg. 4. A bérlő jogai és kötelezettségei 6. § (1) A  bérlő a  lakásba a  házastársán (élettársán), a  gyermekén, valamint a  gyermekének az  együttlakás ideje alatt született gyermekén kívül más személyt csak az  illetékes helyi lakásügyi szerv előzetes írásbeli hozzájárulásával fogadhat be. A  belügyi vagyonkezelésben lévő lakás esetén a  helyi lakásügyi szerv a  befogadásról a  bérbeadót értesíti. (2) Az  (1)  bekezdésben említett hozzájárulás meghatározott időtartamra vagy feltételhez kötötten adható, amely a bérlő írásbeli kérelmére indokolt esetben meghosszabbítható. (3) A  meghatározott idő lejártakor, a  feltétel bekövetkezésekor, vagy a  bérlő bérleti jogviszonyának megszűnésekor a befogadott személy köteles a lakást elhagyni, onnan kijelentkezni. (4) A bérlő a  lakást vagy a  lakás egy részét albérletbe nem adhatja, a  lakásra bérlőtársi jogviszonyt nem létesíthet, és a bérleti jog folytatására tartási szerződést nem köthet. 7. § (1) A  bérlő a  lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles írásban bejelenteni a bérbeadónak, valamint ezzel egyidejűleg az illetékes helyi lakásügyi szervnek. (2) A  bérlő által bejelentett – különösen egészségügyi ok, munkahely megváltozása, tanulmányok folytatása miatti – távolléte alatt, erre hivatkozással a bérleti szerződést megszüntetni nem lehet. 5. A lakáscsere feltétele 8. § (1) A  belügyi rendelkezésű lakások bérlői bérleti jogukat az  illetékes helyi lakásügyi szervek, valamint a  bérbeadók előzetes hozzájárulása alapján egymással elcserélhetik. (2) A  helyi lakásügyi szerv a  bérlőkijelölési vagy bérlőkiválasztási joggal érintett lakás cseréjéhez hozzájárulhat, ha a cserével érintett lakásra bérlőkijelölési vagy bérlőkiválasztási jogot megszerzi. (3) A  beosztás, megbízatás fennállásáig, illetve a  meghatározott időtartamra szóló lakásbérleti szerződés esetén a lakáscserével megszerzett másik lakásra is a beosztás, megbízatás fennállásáig, illetve meghatározott időtartamra szóló szerződést kell kötni, azonban a  meghatározott időtartamra szóló szerződés esetében a  korábbi bérleti szerződés már kitöltött időtartama beszámít az új bérleti szerződés időtartamába. (4) A  helyi lakásügyi szerv megtagadja a  belügyi szervek vagyonkezelésében lévő lakás cseréjéhez történő hozzájárulását, ha a) a másik lakás bérlője nem áll a belügyi szervvel foglalkoztatási jogviszonyban, vagy b) az sérti a belügyi szerv lakásgazdálkodási érdekét. (5) A helyi lakásügyi szerv a hozzájárulás megtagadásának indokait részletezve, írásban értesíti a kérelmezőt. (6) Ha a  helyi lakásügyi szerv a  lakáscsere szerződéshez történő hozzájárulását a  lakások és helyiségek bérletére, valamint az  elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a  továbbiakban: Ltv.), valamint e  rendelet rendelkezései vagy a  joggal való visszaélés tilalma folytán nem tagadhatja meg, a  csere következtében létrejövő új bérleti szerződés feltételeit sem állapíthatja meg terhesebben a  cserével megszűnő bérleti szerződés feltételeinél, kivéve, ha ehhez a csere folytán bérleti jogot szerző hozzájárul. (7) Az (1)–(6) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni a vízügyi igazgatóságok vagyonkezelésében lévő munkaköri szolgálati lakásokra. 6. Az elhelyezés vállalása 9. § (1) Az  5.  § alapján bérbe adott lakások bérlője a  bérleti jogviszony megszűnését követően – a  (4)–(5), valamint a (8)–(9) bekezdést kivéve – elhelyezésre, pénzbeli térítésre nem tarthat igényt. (2) A  meghatározott időtartamú vagy meghatározott beosztás betöltéséig, megbízatás fennállásáig szóló bérleti jogviszonnyal rendelkező bérlő halálát követően az  elhunyt bérlő özvegye, élettársa, vagy gyermeke részére – a  rendelkezési jog fenntartása mellett – a  lakás legfeljebb öt évre bérbe adható, ha az  özvegy, élettárs, vagy a  gyermek a  bérlő halálának időpontjában állandó jelleggel, életvitelszerűen a  lakásban lakott. Ezen időtartam lejártával az özvegy, az élettárs vagy a gyermek elhelyezési igény nélkül köteles a lakást elhagyni. Abban az esetben, ha a bérlő halálát megelőzően határozatlan idejű bérleti jogviszonnyal rendelkezett, a bérleti jogviszony folytatására jogosult személlyel is határozatlan időre szóló szerződést kell kötni. (3) A belügyminiszter a (2) bekezdésben meghatározott időtartam lejárta előtt rendkívüli méltánylást érdemlő egyedi esetben a  lakásbérleti szerződés további legfeljebb három évvel történő meghosszabbítását engedélyezheti, ha a kivételes egyéni körülmények nem ellentétesek a lakásgazdálkodási érdekekkel. (4) A belügyi rendelkezésű lakás bérleti jogviszonyának megszűnése után a volt bérlő másik lakás bérbeadására tarthat igényt, ha a lakásba költözésekor vagy azt megelőzően – térítés nélkül – nem belügyi rendelkezésű lakást bocsátott a belügyi szerv rendelkezésére. (5) A belügyi szervek vagyonkezelésében lévő lakás körzeti megbízotti, vagy épületgondnoki feladatokat ellátó bérlője, ha foglalkoztatási jogviszonya önhibáján kívüli okból bekövetkezett egészségi, fizikai, pszichikai állapota alapján alkalmatlanság, továbbá átszervezés, létszámleépítés miatt szűnik meg és az  adott lakásban legalább tíz éve életvitelszerűen lakik, a  lakás bérleti jogviszonyának megszűnése után – a helyi lakásügyi szerv döntése alapján – elhelyezésre vagy térítésre tarthat igényt. (6) Az (1)–(5) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni a vízügyi igazgatóságok vagyonkezelésében lévő munkaköri szolgálati lakásokra. (7) A bérlő házastársa a házasság jogerős felbontása után a belügyi szervtől elhelyezésre, pénzbeli térítésre nem tarthat igényt. (8) A  belügyi rendelkezésű lakásra kötött bérleti szerződés megszűnése esetén, amennyiben a  lakásügyi szervet elhelyezési kötelezettség terheli, e  kötelezettségét az  addig bérelt lakás határozatlan idejű bérbeadásával is teljesítheti, ha a bérbeadás nem sért lakásgazdálkodási érdeket. (9) Amennyiben a hivatásos szolgálati jogviszonyban álló bérlő bérleti jogviszonyának megszűnésére nyugállományba helyezése következtében kerül sor, lakásbérleti jogát – a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény rendelkezéseinek figyelembevételével – a  lakásbérleti szerződésében foglalt feltételek szerint megtartja. E rendelkezés a munkaköri szolgálati lakásokra nem alkalmazható. 10. § (1) Az elhelyezésre jogosult jogcím nélküli lakáshasználó részére az illetékes helyi lakásügyi szerv írásbeli megállapodás alapján, a  másik lakás helyett, az  elhelyezésre jogosult jogcím nélküli lakáshasználó által lakott lakás üres és beköltözhető forgalmi értékének legfeljebb 50%-ában megállapított mértékű pénzbeli térítést fizethet. (2) A  térítés megfizetésének feltétele a  lakás kiürített, tiszta, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban való, leltár szerinti visszaadása a bérbeadónak, rendelkezésre bocsátása a belügyi szerv részére. (3) Az  elhelyezésre jogosult jogcím nélküli lakáshasználó részére felajánlott másik lakás megfelelő, ha az  a  jogcím nélkül használt lakással azonos vagy eggyel alacsonyabb komfortfokozatú és ugyanazon a településen – a főváros esetében a főváros területén – van. (4) A másik lakás helyett az elhelyezésre jogosult jogcím nélküli lakáshasználó részére az általa használt lakás is bérbe adható, ha a bérbeadás nem sért lakásgazdálkodási érdeket. (5) Az elhelyezésre nem jogosult jogcím nélküli lakáshasználó által használt lakás e rendeletben foglaltak szerint bérbe adható a  vele együtt élő házastárs (élettárs) vagy gyermek részére, ha a  4.  § (1)  bekezdésében meghatározott feltételek fennállnak. 7. Az állami tulajdonú, belügyi vagyonkezelésű lakás lakbére 11. § (1) A  lakbér mértékét a  2.  melléklet, a  vízügyi igazgatóságok vagyonkezelésében lévő munkaköri szolgálati lakások lakbérének mértékét a 3. melléklet tartalmazza. (2) A  lakbért a  lakás céljára szolgáló ingatlan komfortfokozata, alapterülete, minősége, a  lakóépület állapota, a településen és a lakóépületen belüli fekvése, valamint a bérbeadó által a szerződés keretében nyújtott szolgáltatás alapján kell megállapítani. A  havi lakbér mértékét – a  lakások egyedi jellemzőiben megnyilvánuló eltérések kiegyenlítésére – a 2. melléklet I/2–3. pontjaiban, valamint a 3. melléklet I/2–3. pontjaiban meghatározottak szerint kell a bérbeadónak növelnie vagy csökkentenie. (3) Az  emelés mértéke több növelő tényező figyelembevétele esetén legfeljebb 50%, a  csökkentés mértéke több csökkentő tényező figyelembevétele esetén legfeljebb 50% lehet. (4) Ha a bérlő a lakást saját költségén – a bérbeadóval kötött megállapodás alapján és a költségek megtérítése nélkül – úgy alakítja át vagy korszerűsíti, hogy a lakás alapterülete vagy komfortfokozata megváltozik, a lakbér összege a lakásbérleti jogviszony megszűnéséig e jogcímeken nem módosítható. (5) A bérlő a 2. melléklet II. pontja, és a 3. melléklet II. pontja szerinti külön szolgáltatásokért jogszabályban, valamint a bérleti szerződésben meghatározott díjat köteles megfizetni. 8. A lakáshasználati díj 12. § (1) A jogcím nélküli lakáshasználó a használat ellenértékeként a lakbérrel azonos összegű lakáshasználati díjat köteles fizetni a bérbeadónak. (2) A  lakáshasználati díjat a  jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónap elteltével – ha a  jogcím nélküli lakáshasználó másik lakásra nem tarthat igényt – a kétszeresére, újabb két hónap elteltével a háromszorosára kell emelni. A lakáshasználati díj összegének emelésére a bérbeadó szerv intézkedik. 9. Belügyi rendelkezésű, személygépkocsi-tároló céljára szolgáló helyiségek bérleti szabályai 13. § (1) A  belügyi rendelkezésű személygépkocsi-tároló helyiségek bérletére e  rendeletnek a  lakások bérletére vonatkozó szabályait ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A két vagy több férőhelyes személygépkocsi-tároló helyiséget azonosító jellel meghatározott állóhellyel kell bérbe adni. (3) A  lakóingatlanban vagy az  ahhoz tartozó területen lévő gépkocsitároló helyiséget, valamint az  azonosító jellel meghatározott beállóhelyet (a  továbbiakban együtt: tároló) lehetőleg az  épületben lakó és közúti közlekedésre alkalmas személygépkocsival rendelkező bérlő részére kell bérbe adni. (4) A bérleti díj mértékét a 4. melléklet tartalmazza. 14. § (1) A bérlő a tárolót kizárólag a saját vagy a vele állandó jelleggel együtt lakó házastársa (élettársa), gyermeke tulajdonában vagy használatában lévő személygépkocsi tárolására használhatja, használatát másnak át nem engedheti. (2) A tárolóra bérlőtársi szerződés nem köthető. (3) A belügyi rendelkezésű tároló bérleti joga nem ruházható át. (4) A belügyi rendelkezésű személygépkocsi-tároló helyiségek bérleti joga a helyi lakásügyi szerv hozzájárulásával csak belügyi rendelkezésű személygépkocsi-tároló helyiség bérleti jogára cserélhető. 10. Az állami tulajdonú, belügyi vagyonkezelésű lakás elidegenítéséhez történő hozzájárulás általános feltételei 15. § (1) Az  állami tulajdonú, belügyi vagyonkezelésű lakás bérlő részére történő elidegenítéséhez történő hozzájárulás – e rendeletben foglalt kivételekkel – a következő feltételek együttes fennállása esetén kezdeményezhető: a) a  bérlő legalább tízéves foglalkoztatási jogviszonnyal rendelkezik, vagy a  lakásban legalább tíz éve életvitelszerűen lakik, b) az elidegenítés nem ellentétes a foglalkoztatási vagy lakásgazdálkodási érdekkel, c) az  épület és a  hozzá tartozó földterület vagy az  önálló ingatlannak minősülő lakás az  ingatlan nyilvántartásban rendezett, d) a  lakás, lakóépület használatbavételi engedélyének jogerőre emelkedésétől vagy vásárlásától vagy a  teljes felújítástól számított tíz év már eltelt, e) a lakás belügyi vagyoni körből való kikerüléséhez a belügyminiszter előzetesen hozzájárul, valamint f ) a bérlő vállalja a 11. alcímben foglaltak szerint megállapított vételár megfizetését. (2) A  belügyminiszter az  (1)  bekezdés a) és d)  pontjában meghatározott feltételtől eltekinthet, ha a  méltányolható egyéni körülmények nem ellentétesek a lakásgazdálkodási érdekekkel. 16. § (1) Az  állami tulajdonú, belügyi vagyonkezelésű lakás elidegenítéséhez történő hozzájárulást a  helyi lakásügyi szerv kezdeményezi. (2) A helyi lakásügyi szerv a lakás elidegenítésére vonatkozó, bérbeadóval egyeztetett javaslatát – az állami vagyonról szóló törvény, valamint a  végrehajtására kiadott kormányrendelet szabályai szerinti dokumentációval ellátva – a szolgálati út betartásával terjeszti fel a központi lakásügyi szerv vezetőjéhez. (3) A  belügyminiszteri előzetes jóváhagyással rendelkező elidegenítési javaslatot a  központi lakásügyi szerv – az  értékesítésre és az  értékesítési eljárás lebonyolítására vonatkozó döntés kiadása érdekében – megküldi a  Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a  továbbiakban: MNV Zrt.) részére. Az  elidegenítési eljárás lefolytatására az MNV Zrt. döntésének megfelelően kerül sor. 17. § (1) Nem kezdeményezhető elidegenítése a lakóépületnek vagy az önálló ingatlannak minősülő lakásnak, ha a) a lakás településrendezési eszközökben meghatározott cél érdekében elbontásra fog kerülni, vagy ha annak teljes felújításáról, átalakításáról, vagy bontásáról az illetékes szerv már döntött, b) a műemlékvédelmi hatóság műemlékké nyilvánította és az elidegenítéshez nem járul hozzá, c) az  életvédelem céljait szolgáló helyiség elidegenítéséhez az  illetékes katasztrófavédelmi szerv nem járul hozzá, d) azt a bérlő határozott időtartamra bérli vagy meghatározott beosztás, megbízatás ellátásáig adták bérbe, e) a  bérlő az  általa vagy házastársa (élettársa) által korábban bérelt, állami tulajdonban lévő lakást a  maga vagy más személy részére megvásárolta, vagy a  lakás megvásárlásához házastársa (élettársa), egyenes ági rokona javára hozzájárult, továbbá javára korábban bérelt önkormányzati bérlakása belügyi szervet megillető bérlőkijelölési vagy bérlőkiválasztási jogáról lemondtak, f ) ha az munkakörhöz kötött lakásnak minősül, vagy g) azt a belügyminiszter el nem idegeníthetővé nyilvánította. (2) A  belügyminiszter az  (1)  bekezdés d)  pontjában meghatározott tilalomtól rendkívüli méltánylást igénylő egyedi esetben eltekinthet, ha az  nem jár a  helyi lakásügyi szerv lakásgazdálkodási érdekeinek sérelmével, és a  lakást a  helyi lakásügyi szerv javaslatára elidegenítésre kijelölheti. Az  eljárás során a  16.  § (2)  bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell. 11. Az állami tulajdonú, belügyi vagyonkezelésű lakások vételárának megállapítása és megfizetése 18. § (1) Az  állami tulajdonú, belügyi vagyonkezelésű lakás vételára az  Ltv. 52.  §-ának figyelembevételével megállapított üres és beköltözhető lakás (a továbbiakban: üres lakás) forgalmi értékéhez viszonyítva a következőképpen alakul: ha a forgalmi érték a) 10 000 000 Ft vagy annál alacsonyabb, akkor a forgalmi érték 70%-a, b) 10 000 001–15 000 000 Ft között van, akkor 7 000 000 Ft és a 10 000 000 Ft-on felüli rész 75%-a, c) 15 000 001–20 000 000 Ft között van, akkor 10 750 000 Ft és a 15 000 000 Ft-on felüli rész 80%-a, d) 20 000 001–30 000 000 Ft között van, akkor 14 750 000 Ft és a 20 000 000 Ft-on felüli rész 85%-a, e) 30 000 001 Ft fölött van, akkor 23 250 000 Ft és a 30 000 000 Ft felüli rész 100%-a. (2) Ha a  bérlő a  lakást a  17.  § (2)  bekezdésében foglalt egyedi döntés alkalmazásával vásárolja meg, a  lakás vételára az Ltv. 52. §-ának figyelembevételével megállapított üres lakás forgalmi értékéhez viszonyítva a következőképpen alakul: ha a forgalmi érték a) 10 000 000 Ft vagy annál alacsonyabb, akkor a forgalmi érték 90%-a, b) 10 000 001 Ft fölött van, akkor 9 000 000 Ft és a 10 000 000 Ft-on felüli rész 100%-a. (3) A  vételár megállapításakor az  üres lakás forgalmi értékéből le kell vonni a  bérlőnek a  bérbeadó által előzetesen jóváhagyott számlával igazolt lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházásainak értékét. (4) A  vételár megállapításakor a  bérlő folyamatosan eltöltött foglalkoztatási jogviszonyának ideje alapján, az  (1) és (2) bekezdés szerinti összegekből 5 évenként hatvanezer forintot, de legfeljebb háromszázezer forintot le kell vonni. (5) Az  üresen vagy a  harmadik személy részére lakottan értékesítésre kerülő lakást pályázat útján kell eladni. Ennek során a lakás vételára a helyi forgalmi értéket meghaladhatja. 19. § (1) Az  állami tulajdonú, belügyi vagyonkezelésű lakás megvásárlása esetén, a  jogosult kérelmére legalább tizenöt évi részletfizetési kedvezmény állapítható meg. A  szerződés megkötésekor a  megállapított vételár 20%-át egy összegben köteles megfizetni. Az  első vételárrészlet befizetése után fennmaradó hátralékra a  havonta fizetendő részleteket egyenlő mértékben kell megállapítani. (2) Részletfizetés esetén a  vételár fennmaradó hátralékára vonatkozó kamat mértéke a  szerződés megkötésekor hatályos jegybanki alapkamat mértékével megegyezik. 20. § (1) Ha a vevő az adásvételi szerződés megkötésekor a vételárat egy összegben megfizeti, a vételár teljes összege után 20% árengedmény illeti meg. (2) Ha a  vevő a  szerződés megkötésétől számított öt éven belül a  fennmaradó vételárhátralékot egy összegben megfizeti, a fennálló tartozásból 20% engedményt kell adni. (3) Ha a  vevő a  szerződés megkötésétől számított öt év eltelte után a  vételárhátralékot egy összegben megfizeti, a fennálló tartozásból részére 10% engedményt kell adni. 21. § A 18.  § (2)  bekezdés szerint értékesítésre kerülő lakás vevőjét a  20.  §-ban, az  üres, valamint a  harmadik személy részére lakottan értékesítésre kerülő lakás vevőjét a 18–20. §-ban említett kedvezmények nem illetik meg. 22. § (1) Ha a  vásárlás részletfizetési kedvezménnyel történik, a  teljes vételár kiegyenlítéséig a  vételárhátralék és járulékai erejéig a Magyar Állam javára a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződésben jelzálogjogot kell alapítani, továbbá elidegenítési és terhelési tilalmat kell kikötni, továbbá a  kérelmezőnek gondoskodnia kell azoknak az  ingatlannyilvántartásba történő bejegyeztetéséről. (2) Ha a  vásárlás árengedménnyel történik, a  tulajdonjog átruházásáról szóló szerződésben a  Magyar Állam javára a  tulajdonjog bejegyzés ranghelyének időpontjától számított öt évig elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni. (3) A  Magyar Állam javára bejegyzett jelzálogjog fennállása alatt a  lakás és helyiség tulajdonjogának átruházásához hozzájárulni csak a vételárhátralék és annak járulékai egyidejű kiegyenlítése mellett lehet. (4) Ha a vevő árengedményben részesült és a  lakást a  tulajdonjog megszerzésétől számított öt éven belül átruházza, köteles az engedményt egy összegben megfizetni. (5) A  (4)  bekezdésben foglalt rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a  vevő a  vételárat másik, önálló saját vagy házastársával (élettársával) közös tulajdonába kerülő lakás szerzésére fordítja és csatolja a  másik lakás adásvételi szerződését vagy a saját, házastársa (élettársa) nevére szóló jogerős építési engedélyt. (6) A  (3)–(5)  bekezdésben foglalt esetekben a  jelzálogjog, illetve az  elidegenítési és terhelési tilalom ingatlannyilvántartásból történő törlését a vagyont értékesítő szerv kérelmezi. 23. § A törlesztési határidő elmulasztása esetén az  adóst új, legalább 30 és legfeljebb 90 napos teljesítési határidő kitűzésével, írásban kell felszólítani a  kötelezettsége teljesítésére. Ha az  adós a  felszólításra sem teljesít, a részletfizetési kedvezményt meg kell vonni és a vételárhátralék megtérítése egy összegben esedékessé válik. 12. Az állami tulajdonú, belügyi vagyonkezelésű személygépkocsi-tároló céljára szolgáló helyiségek elidegenítése 24. § A személygépkocsi-tároló céljára szolgáló helyiségek elidegenítésekor a  rendeletnek a  lakások elidegenítésére vonatkozó szabályait ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 25. § (1) Ha a személygépkocsi-tárolót annak bérlője vásárolja meg, a vételár a forgalmi érték 90%-a, amelyből a szerződés megkötésekor 50% vételárrészt köteles egy összegben megfizetni. A vételárhátralék megfizetésére legfeljebb ötévi részletfizetés engedélyezhető. (2) Részletfizetés esetén a  vételár fennmaradó hátralékára vonatkozó kamat mértéke a  szerződés megkötésekor hatályos jegybanki alapkamat mértékével megegyezik. 13. A belügyi szerv bérlőkijelölési vagy bérlőkiválasztási jogával érintett lakás megvásárlásához történő hozzájárulás megadásának feltételei 26. § (1) A belügyi szerv bérlőkijelölési vagy bérlőkiválasztási jogával érintett lakás elidegenítéséhez a helyi lakásügyi szerv hozzájárulhat, ha a lakás bérlője legalább tízéves foglalkoztatási jogviszonnyal rendelkezik vagy a bérlő a lakásban legalább tíz éve életvitelszerűen lakik. (2) A helyi lakásügyi szerv megtagadja a hozzájárulását, ha a) a lakást meghatározott beosztás, megbízatás ellátásához vagy határozott időtartamra adták bérbe, b) a hozzájárulás megadása foglalkoztatási vagy lakásgazdálkodási érdeket sért, c) a  bérlő az  általa vagy házastársa (élettársa) által korábban bérelt állami tulajdonú, belügyi vagyonkezelésű lakást a  maga vagy más személy részére megvásárolta, vagy a  lakás megvásárlásához házastársa, egyenes ági rokona javára hozzájárult, vagy javára a  korábban bérelt önkormányzati bérlakásának belügyi szervet megillető bérlőkijelölési vagy bérlőkiválasztási jogáról lemondtak. (3) A lakásügyi szerv a hozzájárulás megtagadását köteles írásban részletesen megindokolni. (4) A  belügyminiszter az  (1)  bekezdésben meghatározott feltételtől eltekinthet, ha a  méltányolható egyéni körülmények nem ellentétesek a lakásgazdálkodási érdekekkel. (5) A  belügyminiszter kivételesen mentesítést adhat a  (2)  bekezdés a)  pontjában foglaltak alól, ha a  lakás bérlője, használója megfelel az (1) bekezdésben foglalt feltételnek. (6) A  lakásügyi szervnek az  egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény alapján önkormányzati tulajdonba került lakás esetén a  törvény 43.  §-ában foglalt rendelkezéseket is figyelembe kell vennie. Más szerv, szervezet, személy tulajdonában álló lakás esetén a  helyi lakásügyi szerv és a  másik szerv (szervezet, személy) között létrejött megállapodásban kell rendelkezni az elidegenítés lehetőségéről és módjáról, valamint a belügyi szervet az elidegenítéshez való hozzájárulása alapján megillető ellenértékről. (7) Ha a bérlő foglalkoztatási helye eltér az általa bérelt lakással rendelkező belügyi szerv helyétől, a lakás megvásárlása iránti kérelemben a központi lakásügyi szerv jár el. (8) A  belügyminiszter (4)–(5)  bekezdésben foglalt egyedi döntéséhez, a  helyi lakásügyi szerv részletes indoklással ellátott javaslatát a szolgálati út betartásával a központi lakásügyi szerv vezetőjéhez terjeszti fel. 14. Záró rendelkezések 27. § Ez a rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a benyújtott, de még el nem bírált kérelmek esetén is alkalmazni kell. 28. § (1) Az Ltv. hatálybalépésekor a jogszabály, vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz alapján a szolgálati lakásra fennálló bérleti jogviszony – a bérlőnek a belügyi szervvel fennálló munkaviszonya, a szolgálati lakásra jogosító munkaköre, vagy tevékenysége megszűnése esetén – folytatható. (2) A  Nemzeti Közszolgálati Egyetem azon közalkalmazottait (ideértve az  oda kirendelt közalkalmazottakat is), akik 2011. december 31-én a Rendőrtiszti Főiskolával közalkalmazotti jogviszonyban álltak, jogviszonyuk megszűnéséig – e rendelet alkalmazásában – foglalkoztatási jogviszonyban állónak kell tekinteni. (3) Az  Ltv. hatálybalépése előtt kötött lakásbérleti szerződések esetén, ha a  szerződés megkötésekor a  lakás olyan szolgálati lakásnak minősült, amelyre a  szerződést határozatlan időre, határozott időre, vagy feltétel bekövetkezéséig kötötték: a) annak a bérlőnek, akinek – az Ltv. hatálybalépését megelőzően vagy azt követően – neki nem felróható okból szűnt meg vagy szűnik meg a szerződése, továbbá b) a lakás bérlőjének halálakor a vele együtt lakó – az Ltv. 32. § (3) bekezdésében említett – személy részére a lakással rendelkező szervnek cserelakást kell felajánlania, amelyre – elfogadása esetén – határozatlan időtartamú lakásbérleti szerződést kell kötni. (4) A foglalkoztatási viszony megszűnése akkor tekinthető a bérlő részére felróhatónak, ha arra a) fegyelmi vagy büntetőeljárás, b) hivatásos szolgálatra méltatlanná válás, c) hivatalvesztés, elbocsátás, d) feladatai ellátására való alkalmatlanság miatti felmentés, e) összeférhetetlenség meg nem szüntetése, miatt kerül sor. (5) A  (3)  bekezdésben említett személy esetében – írásbeli kérelmére – az  általa használt lakás is bérbe adható, ha a bérbeadás nem sért lakásgazdálkodási érdeket. 29. § A belügyi szervek rendelkezésében lévő, lakásnak nem minősülő szállóférőhelyek, lakóegységek használatáról, valamint a  bérleti, albérleti díj hozzájárulás szabályairól szóló 40/2000. (XII. 12.) BM rendelet 8.  § (1)  bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (megszűnik a használati jogviszony:) „e) a  szállóférőhely használója belügyi szolgálati jogviszonyának megszűnésével, kivéve, ha a  használó az Országgyűlési Őrség állományába kerül áthelyezésre,” 30. § A lakáscélú munkáltatói kölcsönről szóló 44/2012. (VIII. 29.) BM rendelet 17.  § (3)  bekezdés g)  pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (nem kell felmondani a támogatási megállapodást, és a munkáltatói kölcsön összegét az adós változatlan havi törlesztő részletekben fizetheti vissza, ha a dolgozó) „g) az e rendelet hatálya alá tartozó szervhez, vagy az Országgyűlési Őrséghez kerül át, vagy” 31. § Hatályát veszti a) a  lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 41/2000. (XII. 12.) BM rendelet, b) a  lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 41/2000. (XII. 12.) BM rendelet módosításáról szóló 10/2003. (III. 21.) BM rendelet, c) a  lakáscélú munkáltatói támogatásokról szóló 39/2000. (XII. 12.) BM rendelet és a  lakások és helyiségek bérletére, valamint az  elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 41/2000. (XII. 12.) BM rendelet módosításáról szóló 30/2005. (VI. 27.) BM rendelet, d) a  lakáscélú munkáltatói kölcsönről szóló 44/2012. (VIII. 29.) BM rendelet 4. § (1) bekezdésében a „hivatásos állományú” szövegrész, e) a  büntetés-végrehajtási szervezetek rendelkezése alatt álló lakások bérletéről szóló 17/1994. (IX. 29.) IM rendelet, f ) az  állam tulajdonában és a  büntetés-végrehajtási szervek kezelésében lévő lakások, valamint a  nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről szóló 22/1995. (XII. 29.) IM rendelet, g) a  lakások és helyiségek bérletére, valamint az  elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 2/1994. (IX. 20.) TNM rendelet 1.  §-ában az  „a Nemzetbiztonsági Hivatal,”, a  „ , valamint a  Nemzetbiztonsági Szakszolgálat” és az  „együtt” szövegrész, valamint h) a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 7/1995. (V. 30.) KHVM rendelet 1. számú mellékletének 48–60. pontja. dr. pintér sándor s. k., belügyminiszter