16/2017. (XI. 27.) KKM rendelete a fejezeti kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról.

16/2017. (XI. 27.) KKM rendelete a fejezeti kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról. Az államháztartásról szóló 2011.  évi CXCV.  törvény 109.  § (5)  bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az  államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1.  melléklet 17.  pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el: 1. § E rendelet hatálya a) a  központi költségvetésről szóló törvénynek a  Külgazdasági és Külügyminisztérium (a  továbbiakban: minisztérium) fejezetében eredeti előirányzatként megállapított fejezeti és központi kezelésű előirányzatokra, b) a  költségvetési évet megelőző évek központi költségvetéséről szóló törvényben az  a)  pont szerinti költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője (a  továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium és annak jogelődjei költségvetési fejezetében megállapított fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetési maradványára és c) az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) alapján az  a)  pont szerinti költségvetési fejezetben a  költségvetési évben megállapított új fejezeti kezelésű előirányzatokra [az a)–c) pont a továbbiakban együtt: előirányzatok] terjed ki. 2. § Az előirányzatok Ávr. 30. §-a szerinti felhasználási szabályait az 1. és a 2. melléklet tartalmazza. 3. § E rendelet szerinti, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSz) 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatás esetében az 1. melléklet szerinti táblázat a) 4. sora alapján – a  beruházás ösztönzési célelőirányzat felhasználásáról szóló kormányrendeletben meghatározott szabályok szerint – regionális beruházási támogatás, b) 11. sora alapján ba) csekély összegű támogatás, bb) kulturális célú támogatás, c) 16. sora alapján csekély összegű támogatás, d) 33. sora alapján da) csekély összegű támogatás, db) kulturális célú támogatás, e) 37. sora alapján ea) csekély összegű támogatás, eb) kulturális célú támogatás, f ) 21–26. sora alapján fa) csekély összegű támogatás, fb) mezőgazdasági csekély összegű támogatás, fc) regionális beruházási támogatás nyújtható. 4. § (1) A  651/2014/EU bizottsági rendelet, az  1407/2013/EU bizottsági rendelet és az  1408/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatás kizárólag a  felhívott rendeletekben meghatározott átlátható támogatásként nyújtható. (2) A  kedvezményezett köteles a  támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a  támogatási döntés meghozatala napjától számított tíz évig megőrizni. 5. § (1) Nem ítélhető meg a) támogatás azon szervezet részére, amely az  Európai Bizottság európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatás visszafizetésére kötelező határozatának nem tett eleget, b) a kulturális célú támogatás, illetve regionális beruházási támogatás az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 6. §-a szerinti nehéz helyzetben lévő vállalkozás részére. (2) Nem ítélhető meg a) a  halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az  1184/2006/EK és az  1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a  104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott akvakultúratermékek termeléséhez, feldolgozásához és értékesítéséhez csekély összegű támogatás, mezőgazdasági csekély összegű támogatás és regionális beruházási támogatás, b) elsődleges mezőgazdasági termeléshez csekély összegű támogatás és regionális beruházási támogatás, c) csekély összegű támogatás és regionális beruházási támogatás mezőgazdasági termék feldolgozásában és mezőgazdasági termék forgalmazásában tevékeny vállalkozás részére, ha ca) a  támogatás összege az  elsődleges termelőktől beszerzett vagy érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, vagy cb) a támogatás az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbítástól függ, d) a  2010/787/EU tanácsi határozat hatálya alá tartozó, versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő támogatás, e) támogatás exporttal kapcsolatos tevékenységhez, ha az  az exportált mennyiségekhez, értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az  exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódik, f ) támogatás, ha azt import áru helyett hazai áru használatától teszik függővé, g) támogatás olyan feltétellel, amely az európai uniós jog megsértését eredményezi, h) mezőgazdasági csekély összegű támogatás, ha a  támogatás összege a  piacon forgalmazott termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre. 6. § (1) Azonos vagy részben azonos azonosítható elszámolható költségek esetén az e  rendelet szerinti támogatás abban az  esetben halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással, ha az  nem vezet a  csoportmentességi rendeletekben vagy az  Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás túllépéséhez. (2) Az  e  rendelet szerinti támogatás különböző azonosítható elszámolható költségek esetén halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással. (3) Az  egy projekthez igénybe vett összes támogatás – függetlenül attól, hogy annak finanszírozása uniós, országos, regionális vagy helyi forrásból történik – támogatási intenzitása nem haladhatja meg az  irányadó uniós állami támogatási szabályokban meghatározott támogatási intenzitást vagy támogatási összeget. (4) Az azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező csekély összegű támogatás és mezőgazdasági csekély összegű támogatás bármely egyéb, azonosítható elszámolható költségekkel rendelkező állami támogatással halmozható. Az  azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező támogatás a  csoportmentességi rendeletekben és az  Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb teljes finanszírozási határértékig bármilyen más, azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező állami támogatással halmozható. 7. § (1) A  támogatási intenzitás kiszámítása során valamennyi felhasznált számadatot az  adók és illetékek levonása előtt kell figyelembe venni. Ha a  támogatást visszatérítendő formában nyújtják, a  támogatás összegének a támogatástartalmat kell tekinteni. (2) A több részletben kifizetett támogatást a támogatási döntés időpontja szerinti értékre kell diszkontálni a diszkont kamatláb alkalmazásával. (3) Ha a  támogatás nyújtása az  uniós állami támogatási szabályok értelmében az  Európai Bizottság előzetes jóváhagyásától függ, a  támogatási döntés csak az  Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalát követően hozható meg. 8. § E rendelet alapján regionális beruházási támogatás, csekély összegű támogatás és mezőgazdasági csekély összegű támogatás esetén 2020. december 31-ig, kulturális célú támogatás esetén 2018. szeptember 1-jéig lehet támogatási döntést hozni. 9. § (1) Az  1407/2013/EU bizottsági rendelet 2.  cikk (2)  bekezdése szerinti egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére az  1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatás (ezen § vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a  200 000 eurónak, közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző, egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások esetén a  100 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (8) és (9) bekezdését. (2) A  támogatás odaítélése során az  adott pénzügyi évben, valamint az  előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalmának összegét kell figyelembe venni. (3) Az  1407/2013/EU bizottsági rendelet 1.  cikk (2)  bekezdésében foglaltak kivételével nem lehet kedvezményezett az  a  vállalkozás, amely az  igényelt támogatást az  1407/2013/EU bizottsági rendelet 1.  cikk (1)  bekezdésében meghatározott kivételek szerint használná fel. (4) Hitel vagy kezességvállalás formájában nyújtott támogatás esetén nem lehet kedvezményezett az  a  vállalkozás, amelyet kollektív fizetésképtelenségi eljárás alá vontak, vagy hitelezői kérelemre kollektív fizetésképtelenségi eljárás alá lenne vonható, valamint az a nagyvállalkozás, amely B-hitelminősítésnek megfelelő helyzetnél rosszabb helyzetben van. (5) Nem nyújtható támogatás a  közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatásért végző vállalkozás részére teherszállító jármű vásárlására. (6) A támogatás a csekély összegű közszolgáltatási támogatással a 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható. A  támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az (1) bekezdésben meghatározott felső határig halmozható. (7) A támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségek vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha az  így halmozott összeg meghaladná a  csoportmentességi rendeletekben vagy az  Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget. (8) A  kedvezményezettnek az  1407/2013/EU bizottsági rendelet 5.  cikk (1)  bekezdése figyelembevételével –  az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon – nyilatkoznia kell a  részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról. 10. § (1) Az  1408/2013/EU bizottsági rendelet 2.  cikk (2)  bekezdése szerinti egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére az  1408/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó mezőgazdasági csekély összegű támogatás (ezen § vonatkozásában a  továbbiakban: támogatás) bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a  15  000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az  1408/2013/EU bizottsági rendelet 3.  cikk (8) és (9) bekezdését és 5. cikkét. (2) A  támogatás odaítélése során az  adott pénzügyi évben, valamint az  előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalmának összegét kell figyelembe venni. (3) Az  1408/2013/EU bizottsági rendelet 1.  cikk (2) és (3)  bekezdésében foglaltak kivételével nem lehet kedvezményezett az  a  vállalkozás, amely az  igényelt támogatást az  1408/2013/EU bizottsági rendelet 1.  cikk (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerint használná fel. (4) Hitel vagy kezességvállalás formájában nyújtott támogatás esetén – az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 4.  cikk (3)  bekezdés a)  pontja szerinti esetben – nem lehet kedvezményezett az  a  vállalkozás, amelyet kollektív fizetésképtelenségi eljárás alá vontak, vagy hitelezői kérelemre kollektív fizetésképtelenségi eljárás alá lenne vonható, valamint az a nagyvállalkozás, amely B-hitelminősítésnek megfelelő helyzetnél rosszabb helyzetben van. (5) A  támogatás az  általános csekély összegű támogatással az  1407/2013/EU bizottsági rendelet 3.  cikk (2)  bekezdésében meghatározott felső határig halmozható, feltéve, hogy az  elsődleges mezőgazdasági termelőtevékenységhez nem ítélhető meg az  1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatás. (6) A  támogatás a  halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott csekély összegű támogatással az  EUMSz 107. és 108.  cikkének a  halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2014. június 27-i 717/2014/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható, azzal, hogy az  elsődleges mezőgazdasági termelőtevékenységhez nem ítélhető meg a  halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott csekély összegű támogatás. (7) A támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségek vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha az  így halmozott összeg meghaladná a  csoportmentességi rendeletekben vagy az  Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget. 11. § E rendelet 11–17. §-a alkalmazásában: 1. acélipar: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 43. pontja szerinti ipar, 2. azonos vagy hasonló tevékenység: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 50. pontja szerinti tevékenység, 3. áttelepítés: egy azonos vagy hasonló tevékenységnek vagy annak egy részének áthelyezése az  Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás egyik szerződő felének területén található létesítményből (eredeti létesítmény) az  Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás egy másik szerződő felének területén található azon létesítménybe, ahol a támogatott beruházásra sor kerül (támogatott létesítmény). Áthelyezés akkor valósul meg, ha az eredeti és a támogatott létesítményben előállított termék vagy nyújtott szolgáltatás legalább részben ugyanazokat a  célokat szolgálja és ugyanazon fogyasztói típus keresletét vagy igényeit elégíti ki, valamint a  kedvezményezett vállalatcsoportja valamely, az  EGT-n belüli eredeti létesítményében folytatott azonos vagy hasonló tevékenység körében munkahelyek szűnnek meg, 4. bérköltség: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 31. pontja szerinti költség, 5. foglalkoztatottak számának nettó növekedése: a  651/2014/EU bizottsági rendelet 2.  cikk 32.  pontja szerinti növekedés, 6. független harmadik fél: olyan vállalkozás, amely nem minősül egy másik meghatározott vállalkozás vonatkozásában a  651/2014/EU bizottsági rendelet I.  melléklet 3.  cikk (2)  bekezdése szerinti partnervállalkozásnak vagy (3) bekezdése szerinti kapcsolt vállalkozásnak, 7. immateriális javak: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 30. pontja szerinti javak, 8. induló beruházás: az  a  tárgyi eszközök vagy immateriális javak beszerzésére irányuló beruházás, amely új létesítmény létrehozatalát, meglévő létesítmény kapacitásának bővítését, létesítmény termékkínálatának a  létesítményben addig nem gyártott termékekkel történő bővítését vagy egy meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának alapvető megváltoztatását eredményezi, valamint a  részesedésszerzés kivételével olyan létesítmény eszközeinek az  eladótól független harmadik fél beruházó általi felvásárlása, amely létesítmény bezárásra került vagy bezárásra került volna, 9. kis- és középvállalkozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklete szerint meghatározott vállalkozás, 10. közvetlenül a  beruházási projekt által létrehozott munkahely: a  651/2014/EU bizottsági rendelet 2.  cikk 62. pontja szerinti munkahely, 11. létesítmény: funkcionálisan megbonthatatlan egészet képező termelő vagy szolgáltató egység, 12. létesítmény felvásárlása: egy létesítményhez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszközök és immateriális javak piaci feltételek mellett történő megvásárlása, ha a  létesítmény bezárásra került vagy – ha nem vásárolják meg – bezárásra került volna, és – annak kivételével, ha egy kisvállalkozást az eladónak a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója vagy korábbi munkavállalója vásárol meg – a felvásárló beruházó a létesítmény tulajdonosától független harmadik fél, 13. nagyberuházás: az az induló beruházás vagy új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházás, amelyhez kapcsolódóan az  elszámolható költségek összege az  összeszámítási szabályt figyelembe véve jelenértéken meghaladja az 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget, 14. nagyvállalkozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 24. pontja szerinti vállalkozás, 15. összeszámítási szabály: a  nagyberuházás elszámolható költségei kiszámításakor egyetlen beruházásnak kell tekinteni a kérelemben szereplő beruházást és a kérelmet benyújtó beruházó, valamint a kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó beruházó által a kérelemben szereplő beruházás megkezdésétől számított háromszor háromszázhatvanöt napos időszakon belül a kérelemben szereplő beruházással azonos megyében megkezdett, regionális beruházási támogatásban részesülő beruházást, 16. saját forrás: a kedvezményezett által a beruházáshoz igénybe vett, állami forrásnak nem minősülő forrás, 17. személyi jellegű ráfordítás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 88. pontja szerinti ráfordítás, 18. szénipar: az  Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága által a  szén tekintetében megállapított és a  versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő állami támogatásról szóló, 2010. december 10-i 2010/787/EU tanácsi határozatban (a továbbiakban: 2010/787/EU tanácsi határozat) pontosított nemzetközi kodifikációs rendszer értelmében kiváló minőségű, közepes minőségű és gyenge minőségű A. és B. csoportba sorolt szén kitermelésével kapcsolatos tevékenység, 19. szinten tartást szolgáló eszköz: olyan eszköz, amely a  kedvezményezett által már használt tárgyi eszközt, immateriális javakat váltja ki anélkül, hogy a kiváltás az előállított termék, a nyújtott szolgáltatás, a termelési, illetve a szolgáltatási folyamat alapvető változását vagy bővülését eredményezné, 20. szintetikusszál-ipar: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 44. pontja szerinti ipar, 21. szokásos piaci feltételek: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 89. pontja szerinti feltétel, 22. tárgyi eszköz: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 29. pontja szerinti eszköz, 23. új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházás: az  a  tárgyi eszközök vagy immateriális javak beszerzésére irányuló beruházás, amely új létesítmény létrehozatalát vagy meglévő létesítmény tevékenységének olyan új tevékenységgel történő bővítését eredményezi, amely nem minősül a  korábban végzett tevékenységgel azonos vagy hasonló tevékenységnek, valamint az  olyan létesítmény eszközeinek független harmadik fél beruházó általi felvásárlása is, amely létesítmény bezárásra került vagy bezárásra került volna, feltéve, hogy az új vagy a megvásárolt eszközökkel végzett tevékenység nem minősül az adott létesítményben a korábban végzett tevékenységgel azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységnek. 12. § (1) Regionális beruházási támogatás csak akkor ítélhető meg, ha a kedvezményezett a 651/2014/EU bizottsági rendelet 6.  cikk (2)  bekezdésében meghatározott kötelező tartalmi elemeket tartalmazó támogatási kérelmét a  projekt megkezdése előtt írásban benyújtotta. (2) Regionális beruházási támogatás esetén a projekt megkezdésének napja a) építési munka esetén az  építési naplóba történő első bejegyzés vagy az  építésre vonatkozó első visszavonhatatlan kötelezettségvállalás időpontja, b) tárgyi eszköz és immateriális javak beszerzése esetén ba) a vállalkozás általi első jogilag kötelező érvényűnek tekintett megrendelés napja, bb) – a  ba)  alpont szerinti megrendelés hiányában – az arra vonatkozóan megkötött, jogilag kötelező érvényűnek tekintett szerződés létrejöttének a napja, bc) – a ba) alpont szerinti megrendelés és a bb) alpont szerinti szerződés hiányában – a beruházó által aláírással igazolt átvételi nap az  első beszerzett gép, berendezés, anyag vagy termék szállítását igazoló okmányon, c) létesítmény felvásárlása esetén a felvásárlás időpontja, d) az a)–c) pontok közül több pont együttes megvalósulása esetén a legkorábbi időpont, azzal, hogy nem tekintendő a beruházás megkezdésének a földterület megvásárlása, ha az nem képezi a beruházás elszámolható költségét, valamint az előkészítő munka költségének felmerülése. (3) Az  Atr. 18.  § (2)  bekezdés a)  pontja szerint előzetesen be kell jelenteni az  Európai Bizottság részére az  egyedi regionális beruházási támogatást, ha a támogatás összege meghaladja egy 100 millió euró elszámolható költségű beruházás esetében a 16. §-ban meghatározott mechanizmusnak megfelelően kiszámított összeget. 13. § (1) A regionális beruházási támogatás igénybevételének feltétele, hogy a tervezett beruházás a) olyan induló beruházásnak minősüljön, amelyet aa) az  EUMSz 107.  cikk (3)  bekezdés a)  pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területen kis- és középvállalkozás vagy nagyvállalkozás vagy ab) az  EUMSz 107.  cikk (3)  bekezdés c)  pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területen kis- és középvállalkozás vagy b) olyan új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházásnak minősüljön, amelyet az  EUMSz 107.  cikk (3)  bekezdés c)  pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területen nagyvállalkozás valósít meg. (2) Nagyvállalkozás esetén a  termelési folyamat alapvető megváltozását eredményező beruházás esetén a  regionális beruházási támogatás akkor vehető igénybe, ha az  elszámolható költségek összege meghaladja az  alapvetően megváltoztatandó eredeti termelési folyamathoz kapcsolódó eszközökre a  kérelem benyújtásának adóévét megelőző három adóévben elszámolt terv szerinti értékcsökkenés összegét. (3) Meglévő létesítmény termékkínálatának a  létesítményben addig nem gyártott termékkel történő bővítését eredményező induló beruházás, valamint meglévő létesítmény tevékenységének új tevékenységgel történő bővítését eredményező, új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházás esetén az  elszámolható költségeknek legalább 200%-kal meg kell haladniuk az eredeti tevékenység keretében használt és az új tevékenység keretében is használni tervezett tárgyi eszközöknek és immateriális javaknak a  beruházás megkezdése előtti adóévben nyilvántartott könyv szerinti értékét. 14. § (1) Regionális beruházási támogatás akkor vehető igénybe, ha a  támogatott vállalkozás kötelezettséget vállal arra, hogy a beruházással létrehozott tevékenységet az üzembe helyezés időpontjától számított legalább öt évig, kis- és középvállalkozás esetén legalább három évig fenntartja. (2) A beszerzett eszköznek újnak kell lennie, kivéve a felvásárlás esetét, vagy ha a beruházó kis- és középvállalkozásnak minősül. (3) Az  (1)  bekezdés szerinti követelmény nem akadályozza a  gyors technológiai változások miatt a  fenntartási időszak alatt korszerűtlenné vált vagy meghibásodott tárgyi eszköz cseréjét, ha a  fenntartási időszak alatt a gazdasági tevékenység fenntartása az érintett régióban biztosított. A korszerűtlenné vált vagy meghibásodott és támogatásban már részesült tárgyi eszköz cseréjére a fenntartási időszakban a beruházó állami támogatásban nem részesülhet. Az új eszköznek a lecserélt tárgyi eszközzel azonos funkcióval és azonos vagy nagyobb kapacitással kell rendelkeznie, továbbá a gyártási időpontja nem lehet korábbi, mint a lecserélt tárgyi eszközé. (4) Regionális beruházási támogatás akkor vehető igénybe, ha a beruházó az elszámolható költségek legalább 25%-át saját forrásból biztosítja, továbbá a  teljes beruházás megvalósításához szükséges költségek forrását a  támogató számára bemutatja. 15. § (1) Nem nyújtható regionális beruházási támogatás a) acélipari tevékenységhez, b) hajógyártási tevékenységhez, c) szénipari tevékenységhez, d) szintetikusszál-ipari tevékenységhez, e) ellenszolgáltatásért végzett légi, tengeri, közúti, vasúti és belvízi úton történő személy- vagy áruszállítási szolgáltatás nyújtásához vagy a kapcsolódó infrastruktúrához, f ) energiatermelési, energiaelosztási tevékenységhez és energetikai célú infrastruktúra létrehozását szolgáló beruházáshoz. (2) A regionális beruházási támogatás nyújtásának előfeltétele, hogy a beruházó nyilatkozzon arról, hogy a támogatási kérelem benyújtását megelőző két évben nem telepítette át azt a  létesítményt, amelyben a  támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházást meg kívánja valósítani, és kötelezettséget vállal arra, hogy ilyet legalább két évig nem is hajt végre azt követően, hogy a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházás befejeződött. 16. § (1) A támogatási intenzitás legmagasabb mértéke az egyes régiókban az adott régió regionális támogatási térképében meghatározott mérték, figyelemmel a (2)–(6) bekezdésben foglaltakra. (2) A  támogatási intenzitás – a  nagyberuházások kivételével – kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal, középvállalkozás esetén 10 százalékponttal növelhető, ha a  beruházó a  kérelem benyújtásakor, valamint a  döntés meghozatalakor is megfelel az adott vállalkozási méret feltételeinek. (3) Nagyberuházások esetében az alkalmazható maximális támogatási intenzitás a) ötvenmillió euró elszámolható költségrészig az (1) bekezdésben meghatározott mérték száz százaléka, b) az  ötvenmillió euró és a  százmillió euró közötti elszámolható költségrészre az  (1)  bekezdésben meghatározott mérték ötven százaléka és c) a százmillió euró feletti elszámolható költségrészre az (1) bekezdésben meghatározott mérték nulla százaléka. (4) Nagyberuházás esetén az odaítélhető összes állami támogatás összegéből le kell vonni a beruházás megkezdését megelőző háromszor háromszázhatvanöt napos időszakban a  kedvezményezett által vagy a  kedvezményezettől független harmadik félnek nem minősülő beruházó által azonos megyében megkezdett beruházáshoz vagy beruházásokhoz odaítélt állami támogatás jelenértéken meghatározott összegét. (5) Ha az  összeszámítási szabály figyelembevétele nélkül az  adott beruházáshoz nyújtható állami támogatás jelenértéken kisebb, mint a  (4)  bekezdés szerint meghatározott támogatási összeg, akkor ez  a  kisebb összeg az  odaítélhető állami támogatás felső korlátja. Ellenkező esetben állami támogatás a  (4)  bekezdésben meghatározott összegig nyújtható. (6) Annak kiszámításakor, hogy egy nagyberuházás elszámolható költsége eléri-e a  jelenértéken 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget, a beruházás elszámolható költségeibe tartozó tételek vagy a létrehozott új munkahelyek személyi jellegű ráfordításai közül a nagyobb értékűt kell elszámolható költségként figyelembe venni. 17. § (1) Regionális beruházási támogatás keretében elszámolható a) a beruházás érdekében felmerült tárgyi eszközök és immateriális javak költsége, b) a beruházás által létrehozott munkahelyek két évre számított becsült bérköltsége vagy c) az  a) és b)  pontban szereplő költségtípusok kombinációja, ha az  így kapott összeg nem haladja meg az a) és b) pont szerinti összeg közül a magasabbat. (2) Az elszámolható költség az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a következők szerint határozható meg: a) a tárgyi eszközök költsége, b) immateriális javak esetén a  vagyoni értékű jogok és a  szellemi termékek (a  továbbiakban: támogatható immateriális javak) költsége, c) létesítmény felvásárlása esetén a tárgyi eszközök és a támogatható immateriális javak vételára, d) az ingatlan, gép, berendezés bérleti díjának a fenntartási időszak végéig elszámolt összege. (3) Az  (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a beruházás üzembe helyezését követő háromszor háromszázhatvanöt napon belül újonnan létrehozott munkahelyeken foglalkoztatott munkavállalók személyi jellegű ráfordításának – ide nem értve az egyéb személyi jellegű kifizetéseket – 24 havi összege számolható el a munkakör betöltésének napjától számítva. (4) A tárgyi eszköz bérléséhez kapcsolódó költség elszámolható, ha a) a  földterületre vagy épületre vonatkozó bérleti jogviszony nagyvállalkozás esetén a  beruházás üzembe helyezését követő legalább öt évig, kis- és középvállalkozás esetén a  beruházás üzembe helyezését követő legalább három évig fennáll, illetve b) a  pénzügyi lízing formájában beszerzett üzemre, gépre, berendezésre vonatkozó szerződés tartalmazza az eszköznek a bérleti időtartam lejártakor történő megvásárlására vonatkozó kötelezettséget. (5) Tárgyi eszköz esetén az  elszámolható költséget a  szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az  a  beruházó és a  beruházótól nem független harmadik vállalkozás között a  szokásos piaci árnál magasabb áron kötött szerződés alapján merült fel. (6) Az immateriális javak költsége elszámolható, ha a) azokat kizárólag a támogatásban részesült létesítményben használják fel, b) az a vonatkozó számviteli szabályok előírásai szerinti terv szerinti értékcsökkenési leírás alá esik, c) azokat szokásos piaci feltételek mellett, a vevőtől független harmadik féltől vásárolják meg, d) azok kis- és középvállalkozás esetén legalább három évig a beruházó eszközei között szerepelnek, és ahhoz a projekthez kapcsolódnak, amelyhez a támogatást nyújtották, e) azok nagyvállalkozás esetén legalább öt évig a beruházó eszközei között szerepelnek, és ahhoz a projekthez kapcsolódnak, amelyhez a támogatást nyújtották, f ) azok költsége nagyvállalkozás esetén az elszámolható költségek legfeljebb 50%-át teszi ki. (7) Nem minősül elszámolható költségnek a) a szinten tartást szolgáló tárgyi eszköz és immateriális javak költsége, b) a kérelem benyújtásának napja előtt felmerült költség, ráfordítás, c) nagyvállalkozásnál a  korábban már bárki által használatba vett tárgyi eszköz költsége, kivéve létesítmény felvásárlása esetén a beszerzett eszköz vételárát. (8) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti elszámolható költség esetén akkor nyújtható támogatás, ha a) a beruházás a kedvezményezettnél foglalkoztatottak számának nettó növekedését eredményezi a beruházás megkezdését megelőző 12 hónap átlagához képest, b) a munkahelyeket a beruházás befejezésétől számított három éven belül betöltik, c) kis- és középvállalkozás esetén a beruházó a beruházás megkezdésekor már létező, továbbá a beruházással létrejött új munkahelyeket a munkahely első betöltésétől számított legalább három évig az érintett területen fenntartja, d) nagyvállalkozás esetén a beruházó a beruházás megkezdésekor már létező, továbbá a beruházással létrejött új munkahelyeket a munkahely első betöltésétől számított legalább öt évig az érintett területen fenntartja. (9) Ha a tárgyi eszköz és az immateriális javak beszerzéséhez a vásárlást megelőzően már nyújtottak támogatást, ezen tárgyi eszköz és immateriális javak költségét le kell vonni a  létesítmény felvásárlásához kapcsolódó elszámolható költségekből. Ha egy kisvállalkozást az  eredeti tulajdonos családtagjai vagy korábbi munkavállalók vesznek át, a tárgyi eszköznek és az immateriális javaknak a vevőtől független harmadik féltől való megvásárlására vonatkozó feltételnek nem kell teljesülnie. 18. § Kulturális célú támogatás az  Európai Bizottság SA.34770 (2012/N-2) számú határozatának megfelelően, az  Atr. 27. §-ában meghatározott szabályok szerint nyújtható. 19. § (1) A miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó a) kereskedelemfejlesztéssel összefüggő feladatainak körében az alább felsorolt feladatokat: aa) javaslattétel a kereskedelemfejlesztés közép- és hosszú távú céljainak kialakítására, a célok elérését biztosító gazdasági, szabályozási, intézményi és egyéb feltételrendszer kialakításának lehetséges irányaira, ab) részvétel a külgazdaság-politikai koncepció és a külgazdasági stratégia végrehajtásában, ac) a miniszter segítése a kereskedelemfejlesztési tevékenysége ellátásában, ad) közreműködés a kereskedelemfejlesztési szakmai anyagok összeállításában, ae) közreműködés az üzleti delegációk szakmai programjainak megvalósításában, af ) részvétel a  kereskedelemfejlesztési elképzelések, programok, koncepciók kidolgozásában, azok megvalósításában, ennek keretében a  kezelésében lévő kereskedelemfejlesztési eszközök működtetése, a  kereskedelemfejlesztési pályázatok kezelése: a  záró beszámolók és kifizetési kérelmek szakmai és pénzügyi ellenőrzésének, valamint az  esetleges hiánypótoltatásokkal kapcsolatos feladatok elvégzése, ag) a miniszter egyetértésével kapcsolatfenntartás, illetve együttműködés a kereskedelemfejlesztésben érintett kormányzati szervekkel, ah) szakmai háttéranyagok kidolgozásával közreműködés a  kereskedelemfejlesztési szakmai kommunikáció szervezésében, ai) a két- és többoldalú nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztésének segítése, aj) a  miniszter által a  hatáskörébe utalt kereskedelemfejlesztési tárgyalások előkészítése és lebonyolítása, a vállalt kötelezettségek végrehajtásának koordinálása, ak) részvétel a külgazdasági támogatási rendszerre vonatkozó javaslatok kidolgozásában, al) feladatkörét érintően együttműködés hazai és határon túli civil szervezetekkel, érdekképviseleti és egyéb szervezetekkel, illetve testületekkel, am) a miniszter által meghatározott egyéb feladatok végrehajtása, an) országspecifikus komplex kereskedelmi szolgáltatásokkal a  magyar vállalkozások külpiaci megjelenésének segítése, ao) a kereskedelmi célú országpromóciós feladatok ellátása, ap) az exportlehetőségek felkutatása, üzleti partnerek közvetítése és üzletember-találkozók szervezése a  magyar vállalkozások számára, információk gyűjtése és továbbítása kis- és középvállalkozók számára export és tőkekihelyezési tevékenységükkel elérhető uniós és hazai támogatási, pályázati lehetőségekről, aq) tanácsok nyújtása külkereskedelem-technikai, vámügyi, jogi, adózási, valamint a  különféle állami támogatási rendszerekkel kapcsolatos kérdésekben, ar) a regionális vállalati és projektspecifikus adatbázisok működtetése, as) exportcélú promóciós kiadványok kiadásáról és kommunikációs projektek megvalósításáról gondoskodás, at) gondoskodás a  kereskedelemfejlesztési szakmai programok, így különösen szemináriumok, tréningek, workshopok technikai szervezéséről és lebonyolításáról, au) tájékoztatás adása a  tőkekihelyezéssel kapcsolatos információkról, jogszabályokról, illetve a befektetési és privatizációs lehetőségekről, különös tekintettel a szomszédos országokra, valamint a külföldi tenderek figyelése, av) a  magyar vállalkozások állami támogatás mellett megvalósuló részvételének szervezése a  külföldi vásárokon, kiállításokon, aw) konstrukciók kidolgozása a  külpiaci infrastruktúra-fejlesztési projektekben a  magyar vállalkozások részvételének támogatására, ax) közreműködés a kis- és közepes méretű vállalkozások beszállítói lehetőségeinek feltárásában, mind a  magyarországi külföldi befektetők, mind a  környező országokban megtelepedett befektetők vonatkozásában, ay) az  ügyfélkapcsolatok kezelése, az  ügyféltámogatással és ügyfélszerzéssel összefüggő feladatok ellátása, növelve ezáltal az ügyfélkapcsolatok profitabilitását, az) a belföldi akvizíciós partnerhálózat és a külföldi partnerirodák kiválasztása és felkészítése, valamint azok működésének felügyelete az MNKH Magyar Nemzeti Kereskedőház Zártkörűen Működő Részvénytársaság, az  MNKH Közép-európai Kereskedelemfejlesztési Hálózat Korlátolt Felelősségű Társaság és az MNKH Magyar Kereskedelem-fejlesztési és Promóciós Korlátolt Felelősségű Társaság, b) a  minisztérium kormánytisztviselőinek, munkavállalóinak és egyéb jogviszonyban foglalkoztatott munkatársainak oktatási, kulturális, sport- és rekreációs lehetőségeit biztosító programok megszervezésével és ezek feltételeinek biztosításával kapcsolatos feladatokat a KKM Oktatási és Rekreációs Korlátolt Felelősségű Társaság útján látja el. 20. § A 3. § a) f ) pontja a 651/2014/EU rendeletnek a kikötői és repülőtéri infrastruktúrákra irányuló támogatás, a kultúrát és a  kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatásra és a  sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatásra vonatkozó bejelentési határértékek, továbbá a  legkülső régiókban biztosított regionális működési támogatási programok tekintetében, valamint a  702/2014/EU rendeletnek a támogatható költségek összegének meghatározása tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. június 14-i 2017/1084/EU bizottsági rendelettel (HL L 156/1., 2017.6.20., 1. o.) módosított, a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187., 2014.6.26.) I. és II. fejezete, valamint a 13–14. cikkei, b) b)  pont ba)  alpontja, c)  pontja, d)  pont da)  alpontja, e)  pont ea)  alpontja és f )  pontja az  EUMSz 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013.12.24., 1. o.), c) f )  pontja az  EUMSz 107. és 108.  cikkének a  mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1408/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013.12.24., 9. o.), d) b) pont bb) alpontja, d) pont db) alpontja, valamint e) pont eb) alpontja az SA.34770 (2012/N-2) sz. bizottsági határozat hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz. 21. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. 22. § Hatályát veszti a fejezeti kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló 3/2015. (VII. 15.) KKM rendelet. Szijjártó Péter s. k., külgazdasági és külügyminiszter