10/2010. (II. 26.) KHEM rendelete a bányatérképek méretarányára és tartalmára vonatkozó Bányabiztonsági Szabályzatról.

10/2010. (II. 26.) KHEM rendelete a bányatérképek méretarányára és tartalmára vonatkozó Bányabiztonsági Szabályzatról. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (2) bekezdés d) és h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 133/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. § c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet hatálya 1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a bányászati tevékenységet folytató bányavállalkozó (a továb biak ban: bányavállalkozó) minden olyan tevékenységére, melyet a bányatérképek a) elkészítéséhez, b) módosításához, kiegészítéséhez és c) tárolásához kapcsolódóan végez. (2) A rendelet hatálya kiterjed a bányaüzem felelős műszaki vezetőjének ellenőrzési és adatszolgáltatási kötelezettségére, valamint a bányafelügyelet bányatérképekkel kapcsolatos felügyeleti tevékenységére. A bányatérképekre vonatkozó általános követelmények 2. § (1) A bányavállalkozó az e rendeletben előírt bányatérképek elkészítéséhez és kiegészítéséhez az állami földmérési és térképészeti adatokat is köteles felhasználni. (2) Ha a bányatérkép nem felel meg a térképkészítési elő írásoknak, a bányafelügyelet kötelezheti a bányavállalkozót a) a bányatérkép felülvizsgálatára, szükség szerinti kijavítására, b) ellenőrző mérések elvégzésére, illetve c) új bányatérkép készítésére. (3) A bányafelügyelet műszaki-biztonsági szempontból szükséges egyéb térképek, térképmellékletek készítését is elrendelheti. 3. § (1) E rendelet alkalmazásában bányatérkép a) a kutatási térkép, b) a bányatelek térkép, c) az átnézeti térkép, d) a bányaművelési térkép, e) a tervtérkép, f) a légvezetési térkép, g) a hidrogeológiai térkép, h) a villamos hálózati térkép, i) a fúrólyukas bányászati kitermelés üzemi és üzemi átnézeti térképei, j) a kőolaj-, kőolajtermék- és földgázszállítás távvezetéki, távvezetéki átnézeti térképei, és k) a környezetvédelmi térkép. (2) A bányatérképek közül bányászati szempontból az (1) bekezdés a)–d) és i)–k) pontjában meghatározott bányatérkép minősül alaptérképnek. (3) A (2) bekezdésben nem szereplő bányatérkép az alaptérkép másolatán készült másolati térkép. (4) A bányatérképet hites bányamérőnek kell hitelesítenie. (5) A bányatérképet és mellékleteit lehetőleg egy térképlapon kell elkészíteni. Ha a bányatérkép több lapon készül, akkor az összetartozást valamennyi lapon egyértelműen meg kell jelölni. A hites bányamérőnek minden lapot hitelesítenie kell. 4. § (1) A bányatérkép koordináta-rendszerének (a méretarány függvényében) azonosnak kell lennie az állami térképek (állami földmérési alaptérképek, ingatlan-nyilvántartási térkép, állami topográfiai térképek) adott helyen alkalmazott koordináta-rendszerével. Ha a bányatérképen ábrázolandó területen az állami térképek több különböző vetületi rendszerben állnak rendelkezésre, akkor az Egységes Országos Vetületi Rendszert (a továb biak ban: EOV) kell választani. A bányatérképen fel kell tüntetni az EOV keretjeleit is oly módon, hogy abból szükség esetén az EOV koordináta-hálózat megrajzolható legyen. (2) A helyi koordinátarendszerben készített és még használatban lévő bányatérképek esetében a helyi és az országos rendszer közötti átszámítási módot meg kell adni. (3) Szintezési alappontként magassági alapponthálózatnak a bányaműveletek által nem érintett, legalább III. rendű pontját vagy abból ugyanolyan pontossággal meghatározott, bányaműveletek által nem érintett pontot kell választani. Külfejtés esetén a IV. rendű vízszintes alappont magasságának alkalmazása is megengedett. (4) A bányatérképeken ábrázoltakat mérethelyesen, jelkulcsokkal és azok magyarázatával kell feltüntetni. Ha a bányatérképen feltüntetett jelkulcsok megfelelnek a mellékletben meghatározott szabványokban foglalt jelkulcsoknak, akkor a jelkulcsok magyarázatát nem szükséges feltüntetni. A bányatérkép méretarányát – az egyes bányatérképekre vonatkozó elő írásokra is figyelemmel – úgy kell megválasztani, hogy a bányatérképen ábrázoltak egyértelműen azonosíthatóak legyenek. (5) Az alaptérképet a bányaműveletek biztonságos végzésének, föld alatti bánya esetében a külszínről vagy a bányából történő mentési munka irányításának megfelelő pontossággal kell elkészíteni és kiegészíteni. 5. § (1) A bányamérési tevékenységhez a földmérési és térképészeti állami alapadatokat kell felhasználni, vagy ezekből kiindulva vízszintes és magassági ponthálózatot kell létrehozni. (2) Az alappontok mozdulatlanságáról minden, azokhoz kapcsolódó mérés előtt meg kell győződni. Az elmozdult alappontokat újra kell mérni, valamint a vízszintes és a magassági koordinátáikat ismét meg kell határozni. Az ingatlanügyi hatóságnak bejelentett alaphálózati pontok elmozdulásáról a mérésért felelős hites bányamérőnek az ingatlanügyi hatóságot 8 napon belül írásban értesíteni kell. (3) A mérésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A mérési jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a) a mért adatokat, b) a mérést végző nevét, c) a mérés időpontját, körülményeit és d) az alkalmazott műszer típusát és gyári számát. (4) Az elektronikus adathordozón rögzített mérési eredményeket a 8. §-ban előírtak szerint kell tárolni. 6. § (1) Minden kinyomtatott vagy másolt bányatérképen fel kell tüntetni a) a bányatérkép e rendelet szerinti megnevezését, b) a bányavállalkozó nevét, székhelyét, c) a kutatási terület megnevezését, ha a bányatérképen feltüntetett bányászati tevékenység ahhoz kapcsolódik, d) a bányatelek védnevét, a létesítmény vagy terület nevét, e) a bányatérkép vetületi rendszerét, magassági alapszintjét, a felhasznált vízszintes és magassági alappontok azonosító számát és magasságát, f) a koordináta-hálózatot értékeivel, az északi irányt, a méretarányt, a nem EOV vetületű térképeken az EOV keretjeleket koordináta értékükkel, g) a közigazgatási határokat a települések nevének feltüntetésével, h) a bányatérkép készítésének és utolsó kiegészítésének időpontját, i) a nyilvántartási sorszámot, j) a bánya veszélyességi minősítését a minősítési fokozattal együtt, k) a jelkulcsok magyarázatát a 4. § (4) bekezdésében meghatározott eset kivételével, l) telepenként vagy telep-szeletenként készített bányatérkép esetén a telepek vagy telep-szeletek megnevezését, m) a bányatérkép helyességéért felelős hites bányamérő nevét, nyilvántartási sorszámát, eredeti aláírását és n) a bányavállalkozó eredeti, cégszerű aláírását. (2) A mélyműveléses és külfejtéses bánya bányaművelési és tervtérképein haladéktalanul fel kell tüntetni a biztonsági, védő- és határpilléreket, az azokat megállapító bányafelügyeleti határozatok megjelölésével. 7. § A bányaüzem felelős műszaki vezetője köteles a) félévente ellenőrizni a bányatérképek készítését és kiegészítését, b) a hites bányamérőt mindazon adattal ellátni, melyet a bányatérképen haladéktalanul fel kell tüntetni, és c) a hites bányamérő rendelkezésére bocsátani minden olyan egyéb, nem mérésből származó adatot, melyet a bányatérképen ábrázolni kell. 8. § (1) A bányatérképek hagyományos módon mérettartó anyagon vagy digitális technológiával, számítógépen készíthetők. A digitális adathordozón fel kell tüntetni az alkalmazott szoftver nevét és verziószámát is. (2) Az alaptérkép eredeti munkarészeit – ideértve a térképszerkesztéshez felhasznált mérési és számítási jegyzőkönyveket is – tűzálló páncélszekrényben, annak hiányában lemezszekrényben kell tárolni. (3) Számítógépes feldolgozás esetén a bányatérkép teljes adatállományát legalább két adathordozón, egymástól különálló épületben kell tárolni. (4) Digitális mérési, feldolgozási és térképkészítési mód esetén a (3) bekezdést a mérési, a feldolgozási és a térképi adatokra is alkalmazni kell. 9. § (1) A bányatérkép megőrzéséről, biztonságos tárolásáról és nyilvántartásáról, a (2) bekezdésben és a 8. § (1)–(3) bekezdésében előírtak betartásáról a bányavállalkozó köteles gondoskodni. (2) A 8. § (1)–(3) bekezdésében szereplő dokumentumokat, valamint a külszíni és a föld alatti alaphálózati mérések és számítások jegyzőkönyveit nem selejtezhető iratként, hagyományos technológia esetében eredeti formájában, digitális technológia esetében adathordozón, meg nem változtatható módon is meg kell őrizni a bánya megszüntetéséig vagy a mező felhagyásáig. 10. § (1) Ha a bányában a bányaművelés megszűnt, a bányatérképeket a legutolsó állapotnak meg fele lően ki kell egészíteni, és azok hites bányamérő által hitelesített másolatát egy-egy példányban – a szükséges mérési és számítási jegyzőkönyvekkel együtt – a bányafelügyeletnek megőrzésre át kell adni. (2) A legutolsó állapotnak megfelelő bányatérkép-sorozat egy példányát csatolni kell a visszahagyott ásványvagyonról készített kimutatáshoz. II. FEJEZET A KUTATÁS TÉRKÉPEI A kutatási térkép 11. § (1) Ásványi nyersanyag, szénhidrogének tárolására alkalmas földtani szerkezetek és geotermikus energia kutatásához kutatási térképet kell készíteni. A kutatási térképet a kutatási létesítmények ábrázolásától és a kutatási eredmények értékelhetőségétől függően 1:1000–1:100 000 méretarányban kell készíteni az állami térképek és a meglévő bányatérképek felhasználásával. A kutatási térképet a kutató bányavállalkozónak kell őriznie. (2) A kutatási térképen fel kell tüntetni a) a kutatási terület megnevezését és határvonalát, töréspontjainak sorszámát, b) a kutatási területtel érintett saját és idegen bányatelek, illetve kutatási terület megnevezését, határvonalát, c) a bányavállalkozó tulajdonában, illetve használatában lévő, a kutatási tevékenységgel érintett területek határvonalát, d) koncesszió esetén a koncessziós terület határvonalát töréspontjaival és azok sorszámával, e) az adott kutatás szempontjából fontos ea) mélyfúrásokat, eb) kutatófúrásokat, ec) geofizikai mérések nyomvonalát és állomáspontját, valamint a korábbi értelmezés alapján valószínűsíthető földtani alakzatokat, f) a kutatási tevékenységgel érintett, a bányászatról szóló törvény ben meghatározott kivett helyeket, a Natura 2000 területeket, a barlangokat és védőterületeket, g) a korábban telepített kutató létesítményeket, h) a felhasznált vízszintes és magassági alappontokat azonosító számukkal, magassági adataikkal együtt és i) a kutatás során végzett kitermelés helyét. (3) A kutatási térképet szükség szerint, de legalább évente kétszer, a június 30-i és a december 31-i, valamint a kutatás befejezési állapotának meg fele lően ki kell egészíteni. Ha nincs a térképi tartalomban változás, akkor a meglévő kutatási térképen – hites bányamérővel újból hitelesítve – az utolsó kiegészítés dátumát kell feltüntetni. Kutatási tervtérkép 12. § A műszaki üzemi terv mellékleteként benyújtott kutatási térképnek tartalmaznia kell a 6. § (1) bekezdésében meghatározottakon kívül a) a tervezett kutató létesítményeket és b) a kutatási tevékenységgel összefüggően tervezett és ütemezett tájrendezési feladatokat. III. FEJEZET A BÁNYATELEK TÉRKÉP 13. § (1) A bányatelek térkép az ingatlan-nyilvántartási térkép hiteles másolata teljes tartalmának felhasználásával készül. A kőolaj- és földgázbányászat, valamint a földtani szerkezetben történő szénhidrogén tárolás bányatelek térképeit az ingatlan-nyilvántartási térkép adatállományából generált átnézeti térképen is lehet készíteni. (2) A bányatelek térképen fel kell tüntetni a) a bányatelek határvonalát töréspontjainak sorszámával, b) az (1) bekezdés szerinti átnézeti térképen a lakott helyeket, c) a vízellátó művek víznyerő, tároló, vízkezelő és -elosztó berendezéseit és azok védőterületeit, d) a vízkár elhárítási és a folyószabályozási létesítményeket, e) a bányászatról szóló törvény ben meghatározott kivett helyeket, a Natura 2000 területeket és a barlangokat, melyeket az ingatlan-nyilvántartási térkép nem ábrázol, f) az ismert vagy feltételezett, meglévő vagy korábbi bányaműveleteket, g) a mélyfúrásokat, mélységük megjelölésével, h) a bányatelekkel érintkező, a bányatelket részben vagy egészében fedő, a bányatelek nyilvántartásból nem törölt bányatelkek határvonalát, i) a tervezett biztonsági, védő- és határpilléreket, j) a megkutatott ásványi nyersanyag előfordulás ismert határvonalát, k) a bányatelek domborzatát 5 m-es vagy kisebb osztásközű szintvonalakkal, kivéve a szénhidrogénekre vonatkozó bányatelket, és l) a b)–k) pontban meghatározott térképi elemeket a bányatelken és annak 100 méteres körzetében. (3) A bányatelek térképen méretarányosan fel kell tüntetni a bányatelekkel fedett és művelni tervezett ásványvagyont tartalmazó rétegsor átlagos (jellemző) földtani szelvényét. Szénhidrogénekre vonatkozó bányatelek esetén – a földtani szelvény helyett – a támpontul szolgáló kút (kulcskút) rétegszelvénye is megadható. (4) A bányatelek térképre fel kell jegyezni a határvonal töréspontjainak koordinátáit (x, y és z), a fedő- és alaplap magasságát, valamint a bányatelek területét. Szénhidrogénekre vonatkozó bányatelkek esetében a „z” érték megadása nem kötelező. (5) A bányatelek térképen ábrázolni kell a védőpillérek általános metszetét. IV. FEJEZET A MÉLYMŰVELÉSES BÁNYÁK TÉRKÉPEI Közös szabályok 14. § (1) A bánya függőleges aknája, lejtősaknája és tárója külszíni szájnyílásának közelében legalább három, föld alatti rakodóin legalább négy állandósított, magasságilag is meghatározott vízszintes alappontot kell kijelölni. (2) A bánya külszíni és föld alatti alappontjainak relatív helyzetét a bányászati célok által megkívánt pontossággal kell meghatározni. A külszíni vízszintes alappontok esetében legalább a negyedrendű vízszintes alappontok létesítésére előírt pontossági követelményeket kell betartani. (3) A szomszédos (egymásra hatással lévő) föld alatti bányák külszíni vízszintes és magassági alappontjainak helyességét egymáshoz kapcsolódó mérések útján is ellenőrizni kell. (4) Minden bányánál gondoskodni kell arról, hogy a külszínen, a mindenkori művelt terület közelében a gyors kitűzéshez alkalmas mérési pontok legyenek. (5) Függőleges aknán keresztül történő kapcsoló és tájékozó mérés esetén a mérésnek és számításnak ki kell terjednie az aknarakodón állandósított pontok koordinátáinak, valamint a kiinduló oldal irányszögének meghatározására is. A mérést legalább kétszer, egymástól függetlenül el kell végezni. A kiinduló sokszögoldal két független tájékozás alapján kapott tájékozott irányértékének különbsége nem haladhatja meg a 30 másodperc értéket. (6) Lejtősaknán vagy tárón keresztül történő kapcsolás és tájékozás esetén a sokszögvonal mérését legalább a (8) bekezdésben a bányabeli I. rendű sokszögvonalra előírt pontossággal kell elvégezni. (7) A bányabeli vízszintes alapponthálózatot az I. és II. rendű sokszögvonalak alkotják. Az I. rendű sokszögvonalat kell vezetni az aknarakodótól a bányatelek határáig és a határpillérig. A II. rendű sokszögvonalak az I. rendű sokszögvonalak pontjaihoz kapcsolódnak. (8) A méréseket a bányászati célok által megkívánt pontossággal kell elvégezni, legalább a következő pontossági elő írásokat kell megtartani: a) az I. rendű sokszögvonalak vonalas záróhibája nem haladhatja meg a vonalhossz 1:5000, a II. rendűé az 1:2000 részét, b) az aknamélység mérését legalább 1:10 000 relatív pontossággal kell elvégezni, c) a bányabeli magasságmérést a közel vízszintes szakaszoknál a vonalhosszra vonatkoztatott 1:20 000, meredek szakaszoknál 1:10 000 relatív pontossággal kell elvégezni. Az átnézeti térkép 15. § (1) Az átnézeti térképen fel kell tüntetni a) a bányatelek határvonalát töréspontjaival és azok sorszámaival, a határpilléreket, a bányatelket érintő, részben vagy egészben fedő és a bányatelek nyilvántartásból nem törölt bányatelek határvonalát, a bányavállalkozó tulajdonában, illetve használatában lévő területek határvonalát, b) a védendő külszíni területeket, a bányászatról szóló törvényben meghatározott kivett helyeket, a Natura 2000 területeket, a barlangokat, a külszíni létesítményeket, az álló- és folyóvizek védőpilléreit, továbbá áradáskor vagy esőzéskor víz alá kerülő területeket az ismert legmagasabb árvízszint megadásával, c) a bánya külszíni nyílásait és fő vágatait, d) a bányatelek határain és annak 100 méteres körzetén belül lévő lefejtett területeket, az ismert főbb vetőket, e) a meddőhányókat és a zagytározókat, f) a mérési alappontokat, azok magassági adatát és g) a kapcsolódást a nyomvonalas létesítményekhez. (2) Az alappontoknak és a bánya jellemző pontjainak magassági adatait olyan gyakorisággal kell feltüntetni, hogy azokból a szintviszonyokat meg lehessen állapítani. (3) Az átnézeti térképet a bányászati tevékenység megkezdéséig el kell készíteni, évenként a műszaki üzemi tervhez igazodóan ki kell egészíteni és a bányaüzemben kell tartani. A bányaművelési térkép 16. § (1) A bányaművelési térképet 1:500–1:2000 méretarányban kell készíteni. A bányaművelési térképen a vágatokat és a lefejtett területeket telepenként, telepszeletenként vagy szintenként a bányavállalkozó által megállapított színjelzéssel kell feltüntetni. (2) A bányaművelési térképen a 15. §-ban előírtakon túlmenően fel kell tüntetni a) a védő- és a biztonsági pilléreket, b) minden mélyfúrást és bányabeli kutatófúrást, c) a visszahagyott ásványvagyon (pillér) határvonalát, d) minden nyitott bányatérséget és felhagyott bányatérséget, fejtéseket a lefejtett terület jellemző pontjainak magassági adataival és a lefejtés évszámával, e) a 0,5 m-t meghaladó elvetési magasságú vetőt, f) a teleptűz, a 0,5 m3/min-nál nagyobb hozamú víz-, úszóhomok- és iszapbetörés helyét, g) a gázkitörés és a gázkitöréses jelenség helyét, h) a tűzvédelmi és a vízvédelmi gátakat, i) tömedékes művelést alkalmazó sújtóléges szénbánya esetén a 20 m2 -nél nagyobb alapterületű omlást, j) többszeletes művelés vagy több telep esetén a visszamaradt kőzet-, illetve ásványi nyersanyagpillér határvonalát, k) a vízmentesítéssel kapcsolatos egyéb bányászati létesítményeket, l) a bánya minősítését a fő bányaveszélyek szempontjából a vonatkozó minősítési fokozattal (osztállyal) együtt, m) a felhasznált vízszintes és magassági alappontokat azonosító számukkal és magassági adataikkal együtt, és n) a bányászati célú igénybevétellel érintett ingatlanok (földrészletek) határvonalát és helyrajzi számát, melyeket – szükség esetén külön lapon – a műszaki üzemi terv engedélyezési eljárása során 90 napnál nem régebbi ingatlan-nyilvántartási adatállomány alapján kell ábrázolni. (3) Kettőnél több telepet vagy vastag telepet kettőnél több szeletben művelő bánya esetében az első két művelt telepről vagy szeletről kell a bányaművelési térképet elkészíteni és vezetni. Minden további két-két telepről vagy szeletről külön térképet kell készíteni. Ez utóbbiakon nem kell feltüntetni az ábrázolt telepek vagy szeletek művelésével nem kapcsolatos bányatérségeket és lefejtett területeket. (4) Aknatengelyben a függőleges aknával harántolt telepekről, továbbá 300 m-enként a 30 foknál nagyobb dőlésű, művelés alatt álló telepekről dőlésirányú, a lejtősaknával harántolt telepekről aknatengely irányú földtani metszetet kell készíteni, amely a bányaművelési térkép tartozékát képezi. (5) A bányaművelési térképet legalább havonta ki kell egészíteni és a bányaüzemben kell tartani. A tervtérkép 17. § (1) A tervtérkép a bányaművelési térképről – annak méretarányában – készített másolati térkép. A jóváhagyott tervtérkép egy példányát a bányaüzemben kell őrizni. (2) A tervtérképen a 16. § (2) bekezdésében előírtakon túlmenően fel kell tüntetni a) negyedéves bontásban a vágathajtási (feltárási és elővájási) tervet zöld színnel, a tervezett lefejtéseket zöld színű vonalkázással, és ezekhez kapcsolódóan aa) a tervezett vágatok és fejtések megnevezését és azonossági számát, ab) a tervezésnél számításba vett telepvastagságot, szeletvastagságot, telepcsapást és -dőlést, ac) az országos ásványvagyon-nyilvántartás adatainak meg fele lően a művelési tömbök határát és azonosító jelét, a tervezett veszteség %-os értékét, ad) a visszahagyni tervezett ásványvagyon határvonalát, ae) a feltételezett vetőket és af) az előfúrásra kötelezett vágatoknál az előfúrás megkezdésének helyét, b) az áthúzó légáramokat, azok irányát, a terelésükre és szabályozásukra szolgáló létesítményeket, a főszellőztető- és segédszellőztető-gépeket, c) vízveszélyes bánya esetében ca) a tervezett vízmentesítő telepeket, azok teljesítményét és talpszintjét, cb) a tervezett zsompokat, azok befogadóképességét és talpszintjét, cc) a vízmentesítéssel kapcsolatos egyéb tervezett bányászati létesítményeket, cd) a tervezett vágatok talpszintjeit olyan sűrűséggel, hogy a vágatok talpviszonyai, valamint az ellenlejtes szakaszok legmélyebb pontjai egyértelműen meghatározhatóak legyenek, és ce) a tervezett műveleti területen valószínűsíthető legnagyobb vízbetörés víz- és hordalékhozamát, d) a többi fő bányaveszélyek ellen tervezett állandó létesítményeket és e) a tervezett és ütemezett tájrendezési feladatokat. A légvezetési térkép 18. § (1) A légvezetési térképet a bányaművelési térkép 1:2000 vagy nagyobb méretarányú másolatán kell készíteni, és a bányaüzemben, a műszaki felügyelet által hozzáférhetően kell őrizni. A légvezetési térkép egy példányát a szellőztetési megbízott irodájában ki kell függeszteni. (2) A légvezetési térképen fel kell tüntetni a) minden nyitott és ideiglenesen elgátolt bányatérséget, az áthúzó légáramokat, azok irányát, b) a légterelésre és a légmennyiség szabályozására szolgáló létesítményeket, c) a főszellőztető- és segédszellőztető-gépeket, klímaberendezéseket, d) a gáz-, illetve légmérő állomásokat, a robbanásfojtó zárakat és azok azonossági számát, e) a sűrített levegős, a tűzvédelmi víz-, az iszap-, valamint a gázlecsapoló csőhálózatot, f) külön jellel megjelölve azokat a bányatérségeket, ahol belső égésű motort, tűzveszélyes folyadékkal működő gépet, berendezést üzemeltetnek, továbbá ahol a tevékenység során egyéb veszélyes gázok keletkeznek, g) a bányatérségek gázkitörés-veszélyességi, sújtólég-veszélyességi, szénporrobbanás-veszélyességi minősítését és fokozatát, valamint a gázkitörés-veszélyes, a sugárveszélyes és a szilikózisveszélyes munkahelyeket, h) a hevederes szállítóberendezéseket, a beépített önműködő tűzoltó-berendezéseket, i) a robbantóanyag-raktárakat, a tűz- és robbanásveszélyes anyagok raktárait és j) a hírközlő és a riasztó berendezések (műszerek), valamint a veszélyes gázokat folyamatosan mérő műszerek telepítési helyét. (3) A közös szellőztetési rendszerben egyesített bányák részére közös légvezetési térképet is kell készíteni 1:5000 vagy nagyobb méretarányban. (4) A közös légvezetési térképen fel kell tüntetni a közös légvágatokat és azokat a létesítményeket, berendezéseket, amelyekkel az érintett bányák szellőztetését megváltoztatni, illetve befolyásolni lehet. (5) A légvezetési térképen az áthúzó légáramban bekövetkezett változásokat 48 órán belül, az egyéb változásokat havonta át kell vezetni. (6) Szükség szerint, de legalább évenként, az első negyedévben új légvezetési térképet kell készíteni. A hidrogeológiai térkép 19. § (1) A vízveszélyes területen megállapított bányatelek területéről hidrogeológiai térképet kell készíteni 1:2000 vagy nagyobb méretarányban. (2) A hidrogeológiai térképen a 15. §-ban előírtakon túlmenően fel kell tüntetni a) megkülönböztetett színjelzéssel aa) a fajlagos védőréteg-vastagság m/bar dimenziójú izovonalait, ab) a telep fedőjében vagy feküjében lévő vízdús laza kőzetek és a telep közötti védőréteg vastagságának 1 m-es izovonalait, valamint ac) a vízdús laza kőzetekből álló rétegek vastagságának 1 m-es izovonalait, b) a 0,5 m3/min mennyiséget meghaladó víz-, iszap-, úszóhomok betöréseket, külön jelezve a bányaművelés során várható legnagyobb vízbetörés víz-, illetve hordalékhozamát, c) a megállapított vagy feltételezett vetőket és egyéb tektonikai rendellenességeket, d) a karsztvíz szintjét, a feszített vizet tartalmazó vízáteresztő kőzetekben lévő víz nyugalmi szintjét a tárgyév január 1-jei állapot szerint, e) a telepkimosásokat, az ismert vagy feltételezett üregeket, a külszíni szakadásokat és víznyelőket, f) a külszíni és a bányabeli kutatófúrásokat, a tervszerűen telepített csapoló fúrásokat vízhozamukkal és nyomásértékükkel, g) a vízvédelmi pillérek határvonalát, h) karsztvízveszély esetén a karsztvízszintfigyelő fúrásokat a mért karsztvízszint feltüntetésével és i) az esetleges tömedékelés, illetve a vízbetörések elfojtására vonatkozó adatokat. (3) A hidrogeológiai térképhez jellemző vízföldtani metszetet kell készíteni, amely hidrogeológiai térkép tartozékát képezi. (4) A hidrogeológiai térképet a bányanyitás kezdetéig el kell készíteni, szükség szerint ki kell egészíteni, és a bányaüzemben kell tartani. A villamos hálózati térkép 20. § (1) A villamos hálózati térképnek a főbb villamos berendezések helyét, a villamos hálózat telepítési összefüggéseit, a fő bányaveszélyek miatt minősített bányatérségeket és ezek villamos szerelvényeinek lekapcsolási helyeit egyértelműen megállapíthatóan kell tartalmaznia. (2) A villamos hálózati térképen fel kell tüntetni a) a nyitott bányatérségeket, b) az áthúzó légáramot és irányát, c) a legnagyobb feszültségre utaló módon jelölve azokat a bányatérségeket, melyekben villamos berendezést szereltek fel, és d) a bánya 1000 V-nál nagyobb feszültségű erőátviteli kábel-, tömlővezeték, valamint a szigeteletlen felső vezeték hálózatát, az ezekkel összefüggő átalakító, kapcsoló és elosztó berendezéseket. (3) A villamos hálózati térképet a bányanyitás kezdetéig el kell készíteni, és évenként, a műszaki üzemi tervhez igazodóan ki kell egészíteni. (4) A villamos hálózati térképet a bányaüzemben a műszaki felügyeleti személyek által hozzáférhető helyen kell tartani. V. FEJEZET A KÜLFEJTÉSES BÁNYÁK TÉRKÉPEI Az átnézeti térkép 21. § (1) Az átnézeti térképnek a 15. § (1) bekezdés a), b), és d)–g) pontjában előírtakat kell tartalmaznia. (2) Az átnézeti térképet a bányászati tevékenység megkezdéséig a bányavállalkozónak el kell készítenie, és évenként a december 31-i állapotnak meg fele lően ki kell egészítenie a 8. §-ban meghatározottak figye lembe véte lével. (3) Az átnézeti térképet a bányaüzemben kell tartani. Ha a bányaüzemben nincs állandó tárolásra alkalmas hely, akkor az átnézeti térkép egy-egy példányát a bányavállalkozónál és a felelős műszaki vezetőnél kell tartani. A bányaművelési térkép 22. § (1) A bányaművelési térképet 1:1000, nagy kiterjedésű bánya esetén 1:2000 méretarányban kell készíteni. A bányaművelési térkép az előírtnál nagyobb méretarányban is készíthető. (2) A bányaművelési térképen a 20. § (1) bekezdésében előírtakon tűlmenően fel kell tüntetni a) a 2 m-t meghaladó mélységű kutatóaknákat, tárókat és kutatófúrásokat, b) az üzemben lévő és a felhagyott bányaszinteket magassági adataikkal együtt, c) az 1 m-nél mélyebb árkokat, bevágásokat, vízelvezető csatornákat, d) a külszíni domborzati viszonyokat 5 m-es vagy kisebb osztásközű szintvonalakkal, e) az állandó jellegű (egy évnél hosszabb ideig ugyanazon a helyen használni tervezett) bányaüzemi vasutakat, vezetékeket, egyéb üzemi létesítményeket, f) olyan bányánál, ahol a bánya alatt ismert, nyomás alatti vizet tároló réteg van, fel kell tüntetni fa) a feküoldali védőréteg abszolút és fajlagos értékét, fb) a víztároló rétegek vízszint- és nyomásadatait a változásokkal együtt, valamint fc) a csapoló, valamint a vízszintellenőrző létesítmények helyét, főbb adatait, g) a felhasznált mérési alappontokat azonosító számukkal és magassági adataikkal együtt, h) a védő- és a biztonsági pilléreket és i) a bányászati célú igénybevétellel érintett ingatlanok (földrészletek) határvonalát és helyrajzi számát, melyeket – szükség esetén külön lapon – a műszaki üzemi terv engedélyezési eljárása során 90 napnál nem régebbi ingatlan-nyilvántartási adatállomány alapján kell ábrázolni. (3) A bányaművelési térképet a bányatelek átruházása esetén, illetve szükség szerint, legalább évente a december 31-i állapotnak meg fele lően ki kell egészíteni. (4) A bányaművelési térképet a bányaüzemben kell tartani. Ha a bányaüzemben nincs állandó tárolásra alkalmas hely, akkor a bányaművelési térkép egy példányát a műszaki felügyeleti személy által hozzáférhető helyen kell tartani. A tervtérkép 23. § (1) A tervtérképet a bányaművelési térkép másolatán, annak méretarányában kell készíteni. (2) A tervtérképen a 16. § (2) bekezdésében előírtakon túlmenően fel kell tüntetni a) a műszaki üzemi tervben előirányzottakat, megkülönböztető színjelzéssel a letakarás és a hasznosítható anyagok kitermelési helyét és mértékét, b) a (3) bekezdés szerinti mellékletet képező metszetek helyét, c) robbantásos jövesztés esetén a biztonsági övezet határvonalát és az azon belül lévő létesítményeket, valamint a robbantás idején felállítandó őrhelyeket, és d) a tervezett és ütemezett tájrendezési feladatokat. (3) A tervtérképhez annyi és olyan méretarányú metszetrajzot kell mellékelni, hogy azokból a bánya jellemző viszonyai (a bányafal magassága, a kőzethomlok dőlésszöge, a szintek száma és magassága) megállapíthatóak legyenek. (4) A tervtérkép egy példányát a bányaüzemnél kell őrizni. Ha a bányaüzemben nincs állandó tárolásra alkalmas hely, akkor a tervtérkép egy példányát a műszaki felügyeleti személy által hozzáférhető helyen kell tartani. VI. FEJEZET A FÚRÓLYUKAS BÁNYÁSZATI KITERMELÉS TÉRKÉPEI 24. § A fúrólyukas bányászatnál (széndioxid és szénhidrogén bányászat, szénhidrogének tárolására alkalmas földtani szerkezetek kiképzése és hasznosítása tárolásra, megkutatott geotermikus energia energetikai célú kitermelése) üzemi térképet, üzemi átnézeti térképet és tervtérképet kell készíteni. Az üzemi térkép 25. § (1) Minden művelés alatt álló mezőről üzemi térképet kell készíteni 1:5000 vagy nagyobb méretarányban, és azt a termelő üzemnél kell őrizni. (2) Az üzemi térképen a 11. § (2) bekezdés b)–f) pontjában előírtakon túlmenően fel kell tüntetni a) valamennyi szénhidrogén-ipari céllal mélyített mélyfúrást, az üzemi létesítményeket, b) az állandó jellegű (az egy évnél hosszabb ideig ugyanazon helyen használni tervezett) kőolaj-, kőolajtermék-, gáz-, gőz- és vízvisszanyomó-, hírközlő- és vezérlővezetékeket, a 0,4 kV-os és annál nagyobb feszültségű villamos vezetékeket, c) a felhasznált vízszintes és magassági alappontokat azonosító számukkal és magassági adataikkal együtt és d) az állandó jellegű (egy évnél hosszabb ideig ugyanazon helyen használni tervezett) vízjogi engedélyköteles kutak, objektumok helyét mennyiségi, minőségi adataikkal és azonosítójukkal együtt. (3) Az üzemi térképet 3 hónaponként a bányavállalkozónak a változásoknak meg fele lően ki kell egészítenie. Az üzemi átnézeti térkép 26. § (1) Minden mezőről – az állami térképek felhasználásával – üzemi átnézeti térképet kell készíteni. Az üzemi átnézeti térképen fel kell tüntetni – a bányavállalkozó tulajdonában, illetve használatában lévő területek határvonalai kivételével – a 15. § (1) bekezdés a) és g) pontjában előírtakat. Az üzemi átnézeti térképet a termelő üzemnél kell őrizni. (2) Az alappontok, valamint a bánya jellemző pontjainak magassági adatait olyan sűrűséggel kell feltüntetni, hogy azokból a magassági viszonyokat meg lehessen állapítani. (3) Az üzemi átnézeti térképet a bányaművelés megkezdéséig el kell készíteni és a változásoknak meg fele lően évenként, legkésőbb a tárgyévet követő február 28-ig ki kell egészíteni. A tervtérkép 27. § (1) A tervtérkép az üzemi térképről vagy a kutatási térképről – annak méretarányában – készítendő térkép. A tervtérkép egy példányát a bányavállalkozónál vagy az üzemnél kell őrizni. (2) A tervtérképen a 25. § (2) bekezdésében előírtakon túlmenően fel kell tüntetni a) a kutató, a termelő és egyéb bányászati célú technológiai fúrásokat, a tervezett kútfelszámolásokat és kút-átképzéseket, b) az üzemi létesítményeket, az állandó jellegű kőolaj-, kőolajtermék-, gáz- és vízvisszanyomó vezetékeket, a 0,4 kV–os és annál nagyobb feszültségű villamos vezetékeket és c) az ütemezett tájrendezési feladatokat. VII. FEJEZET A KŐOLAJ-, KŐOLAJTERMÉK- ÉS FÖLDGÁZSZÁLLÍTÁS TÉRKÉPEI A távvezetéki térkép 28. § (1) A távvezetéki térképen a szállító, leágazó és mezők közötti vezetéket az indítóállomástól az átadóállomásig, vagy – ha az az országhatárt keresztezi – az országhatárig kell ábrázolni. A távvezetéki térképet az ingatlan-nyilvántartási térkép hiteles másolata teljes tartalmának felhasználásával kell készíteni és a vezetéket üzemben tartónál kell őrizni. (2) A távvezetéki térképen fel kell tüntetni a) a szállító- és leágazó vezeték megnevezését, b) a vezeték nyomvonalát és védősávját, c) a kezdő-, törés- és végpontjait sorszámozva, valamint legalább km-enként a szelvényszámokat, d) a vezeték összes tartozékát, e) a vezeték tartozékát képező távjelző és távvezérlő berendezések vezetékeinek nyomvonalát a bejelentkezési helyek megjelölésével és f) a vezeték biztonsági övezetében lévő fa) létesítményeket, fb) állandó folyó- és állóvizeket, fc) árasztásos öntözésű területeket, fd) föld alatti csővezetékeket, hírközlő és villamos kábeleket, valamint fe) – bányatelek nyilvántartásból nem törölt – idegen bányatelek határvonalát és megnevezését. (3) A távvezetéki térképhez mellékelni kell a) a vezeték kezdő-, törés- és végpontjainak koordinátáit sorszámuk szerinti sorrendben táblázatba foglalva és b) a vezeték hossz-szelvényét a térképi vízszintes és 1:100 magassági méretaránnyal, a keresztező létesítményeket is ábrázolva. (4) A távvezetéki térképet 3 hónaponként a bányavállalkozónak a változásoknak meg fele lően ki kell egészítenie. A távvezetéki átnézeti térkép 29. § (1) A szállító, leágazó és mezők közötti vezetékről az átadó állomásig, vagy – ha az az országhatárt keresztezi – az országhatárig távvezetéki átnézeti térképet kell készíteni. A távvezetéki átnézeti térképhez közvetlenül csak az 1:10 000 vagy 1:25 000 méretarányú állami topográfiai térképek használhatók fel, és azokat a távvezetéket üzemben tartónál kell őrizni. (2) A távvezetéki átnézeti térképen fel kell tüntetni a) a távvezeték megnevezését, b) a vezeték nyomvonalát, c) a táv- és leágazó vezetékek kezdő-, törés- és végpontjait sorszámozva méretaránytól függő sűrűséggel, valamint legalább 10 km-enként a szelvényszámokat, d) a csőelzáró szerelvényeket, a nyomásfokozó, katód- és melegítő állomásokat, felszíni jeleket szelvényszámukkal, e) a gázvezeték nyomvonala által keresztezett vagy annak védősávjában levő utakat, vasutakat, a 110 kV vagy ennél nagyobb üzemi feszültségű villamos távvezetékeket, f) a vezetékek védelmére kijelölt védőpilléreket, g) a bányatelek nyilvántartásból nem törölt bányatelek határvonalát, megnevezését és h) a koncessziós területek megnevezését és határvonalait. (3) A távvezeték nyomvonalán vagy szelvényezésében beállott változásokat a távvezetéki átnézeti térképen évenként át kell vezetni. VIII. FEJEZET A KÖRNYEZETVÉDELMI TÉRKÉP 30. § (1) Minden bányászati tevékenységhez a műszaki üzemi terv mellékleteként olyan környezetvédelmi térképet kell készíteni, amelyen nyomon követhetőek a bányászati tevékenység környezeti hatásai és az ezek miatt bekövetkezett változások. A környezetvédelmi térképet a bányászati tevékenység területének nagyságától függően 1:1000–1:100 000 méretarányban kell készíteni az állami térképek felhasználásával. (2) A környezetvédelmi térképnek tartalmaznia kell a) a bányászati tevékenység területének megnevezését, határvonalát töréspontjaival és azok sorszámával, b) a környezet igénybevételével járó, a környezetet károsító és terhelő tevékenységek helyének ábrázolását, megnevezését és hatásterületét, c) a környezet teherviselő elemeit, a bányászatról szóló törvény ben meghatározott kivett helyeket, a Natura 2000 területeket és a barlangokat, d) az ásványi nyersanyagot kísérő képződmények legjellemzőbb földtani és vízföldtani adatait, e) bányászati célú vízkitermelés esetében a víz felszínre jutási pontját, a víz mennyiségének és minőségének mérési helyeit, felszíni, illetve felszín alatti vízbe történő bevezetésénél annak pontos helyét, f) felhagyott vagy felhagyásra tervezett bányarészeken, ezek környezetében a vízfeltöltődés ellenőrző helyeit, g) bányászati célú víztelenítés esetén a depressziós terület és a hatások ellenőrzésére létesített monitoring hálózat adatait, h) víztelenítés nélküli külfejtéses bányászat esetében a csapadékvíz-elvezetést, i) a környezeti határértékeket, a bányászati tevékenységből eredő környezetszennyezés területi eloszlását, a kibocsátási határértékeket, a bányászati tevékenységből eredő környezetterhelés mértékét, j) a hatásmegfigyelő rendszert és k) a tervezett és meg valósult tájrendezést. (3) A környezetvédelmi térképet szükség szerint, legalább évente a december 31-i állapotnak meg fele lően ki kell egészíteni. IX. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 31. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. 32. § Hatályát veszti a bányatérképek méretarányáról és tartalmáról szóló Bányabiztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 69/1995. (XII. 26.) IKM rendelet. Ez a § az e rendelet hatálybalépését követő napon hatályát veszti. Hónig Péter s. k., közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter