2018. LIV. törvény az üzleti titok védelméről.

2018. LIV. törvény az üzleti titok védelméről. I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A törvény hatálya 1. § (1) Üzleti titok a  gazdasági tevékenységhez kapcsolódó, titkos – egészben, vagy elemeinek összességeként nem közismert vagy az  érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető –, ennélfogva vagyoni értékkel bíró olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek a titokban tartása érdekében a titok jogosultja az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítja. (2) Védett ismeret (know-how) az üzleti titoknak minősülő, azonosításra alkalmas módon rögzített, műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret, megoldás, tapasztalat vagy ezek összeállítása. 2. Értelmező rendelkezések 2. § E törvény alkalmazásában: 1. elmaradt hasznosítási díj: azon díjazás, amely a jogosultat megillette volna, ha a jogsértő engedélyt kért volna az üzleti titok hasznosítására; 2. jogosult: az  üzleti titok felett jogszerű ellenőrzést gyakorló személy, akinek a  jogszerű gazdasági, pénzügyi, üzleti érdekeit az üzleti titokhoz fűződő jog megsértése sértené; 3. jogsértő: aki az üzleti titkot jogosulatlanul megszerzi, hasznosítja vagy felfedi; 4. jogsértő áru: minden olyan termék vagy szolgáltatás, amelynek kialakítása, jellemzői, működése, előállítási folyamata vagy forgalmazása jelentős mértékben a  jogosulatlanul megszerzett, hasznosított vagy felfedett üzleti titokra épül. 3. Az üzleti titokhoz fűződő jog 3. § A jogosultnak joga van az üzleti titok hasznosítására, mással történő közlésére és nyilvánosságra hozatalára (a közlés és nyilvánosságra hozatal együtt: az üzleti titok felfedése). 4. § A jogosult az üzleti titokhoz fűződő jogot egészben vagy részben átruházhatja (üzleti titok jogátruházási szerződés), továbbá az üzleti titok hasznosítására másnak engedélyt adhat (üzleti titok hasznosítási szerződés). 4. Kivételek az üzleti titok védelme alól 5. § (1) Nem minősül az üzleti titokhoz fűződő jog megsértésének az üzleti titok megszerzése, amennyiben a) a jogosulttól független fejlesztés, felfedezés vagy alkotás, b) nyilvánosan hozzáférhető vagy jogszerűen megszerzett termék, illetve jogszerűen igénybevett szolgáltatás vizsgálata, elemzése vagy tesztelése – feltéve, hogy az üzleti titok megszerzőjét nem terhelte az üzleti titok megszerzésére vagy megőrzésére irányuló korlátozás, különösen titoktartási kötelezettség –, c) a  védett ismeret körébe tartozó műszaki ismeretek és megoldások kivételével a  munkavállalóknak vagy a  munkavállalók képviselőinek a  tájékozódáshoz és a  konzultációhoz való jogának a  (3)  bekezdés a) pontjában meghatározott célból, a szükséges mértékben történő gyakorlása, vagy d) egyéb, a  jóhiszeműség és tisztesség követelményével összeegyeztethető, az  adott helyzetben általában elvárható magatartás útján valósul meg. (2) Az  (1)  bekezdés d)  pontja szerinti megszerzésnek minősül az  üzleti titoknak harmadik személytől kereskedelmi forgalomban, jóhiszeműen és ellenérték fejében történő megszerzése. A törvényt az Országgyűlés a 2018. július 20-i ülésnapján fogadta el. (3) Nem minősül az üzleti titokhoz fűződő jog megsértésének a) a  jogszerűen megszerzett üzleti titok munkavállaló által a  munkavállalók képviselője számára történő felfedése, ha a  felfedés a  munkavállaló vagy a  képviselő tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jogának gyakorlása céljából a jog gyakorlásához szükséges mértékben történt, b) ha az  üzleti titok megszerzése, illetve az  ügyben eljárni jogosult szerv számára történő felfedése jogszabálysértés vagy az  üzleti tisztesség általános követelményeibe ütköző magatartás megelőzése, elkerülése, következményeinek elhárítása vagy csökkentése céljából, a  közérdek védelmében, a  cél által indokolt terjedelemben történik, c) ha az üzleti titok megszerzését, hasznosítását vagy felfedését közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus vagy törvény írja elő, vagy teszi lehetővé. 5. Az üzleti titokhoz fűződő jog megsértése 6. § (1) Az üzleti titokhoz fűződő jogot megsérti, aki az üzleti titkot jogosulatlanul megszerzi, hasznosítja vagy felfedi. (2) Az  üzleti titok jogosulatlan megszerzését jelenti, ha az  üzleti titkot az  azt megszerző személy a  jogosult jogszerű ellenőrzése alatt álló, az  üzleti titkot tartalmazó vagy az  üzleti titok megismerésére alkalmas dokumentumhoz, dologhoz, anyaghoz vagy elektronikus adatállományhoz való engedély nélküli hozzáférés vagy ezek bármelyikének engedély nélküli eltulajdonítása, vagy ezekről engedély nélküli másolat készítése útján szerzi meg. (3) Az  üzleti titok jogosulatlan megszerzését jelenti bármely egyéb, az  üzleti titoknak a  jogosult hozzájárulása nélkül történő, a jóhiszeműség és tisztesség követelményébe ütköző megszerzése. (4) Az  üzleti titok jogosulatlan hasznosítását vagy felfedését jelenti az  üzleti titoknak a  jogosult hozzájárulása nélkül történő hasznosítása vagy felfedése, ha ezt olyan személy valósítja meg, aki a) jogosulatlanul szerezte meg az üzleti titkot; b) az  üzleti titokra vonatkozó titoktartási megállapodást vagy az  üzleti titokra vonatkozó más titoktartási kötelezettséget sért; vagy c) az  üzleti titok hasznosításának korlátozására vonatkozó szerződéses kötelezettséget vagy más kötelezettséget szeg meg. (5) Az  üzleti titokhoz fűződő jog megsértését jelenti az  is, ha az  üzleti titkot megszerző, hasznosító, vagy felfedő személy a  magatartása tanúsításakor tudott, vagy tudnia kellett arról, hogy az  üzleti titokhoz közvetlenül vagy közvetetten olyan másik személytől jutott hozzá, aki az  üzleti titkot a  (4)  bekezdés alapján jogosulatlanul hasznosította vagy fedte fel. (6) Az  üzleti titok jogosulatlan hasznosítását jelenti a  jogsértő áru előállítása, kínálása, nyújtása vagy forgalomba hozatala, illetve jogsértő áru ilyen célból történő behozatala, kivitele vagy raktáron tartása, ha az ezt megvalósító személy tudott vagy tudnia kellett arról, hogy az üzleti titok hasznosítása a (4) bekezdésbe ütközik. 6. Az üzleti titokhoz fűződő jog megsértésének szankciói 7. § (1) Az  üzleti titokhoz fűződő jog megsértése esetén a  jogosult a  jogsértés ténye alapján – az  eset körülményeihez képest – követelheti a  jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását, és a  jogsértés megállapítása mellett követelheti a) a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől; b) a jogsértő áru előállításának, kínálásának, nyújtásának, forgalomba hozatalának vagy hasznosításának, illetve ilyen célból történő behozatalának, kivitelének vagy raktáron tartásának megtiltását; c) a  jogsértő áru megsemmisítését, vagy kivonását a  kereskedelmi forgalomból, feltéve, hogy a  kereskedelmi forgalomból történő kivonás nem csökkenti az üzleti titok védelmét, d) a jogsértő áru visszahívását a kereskedelmi forgalomból vagy jogsértő mivoltától való megfosztását; e) a  jogsértő általi adatszolgáltatást a  jogsértő áru előállításában, forgalmazásában illetve teljesítésében résztvevőkről, a jogsértő hasznosításra kialakított üzleti kapcsolatokról; f ) a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását, g) a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését; h) az  üzleti titkot tartalmazó vagy az  üzleti titkot megtestesítő dokumentumok, tárgyak, anyagok vagy elektronikus adatállományok összességének vagy egy részének megsemmisítését, vagy a  jogosult részére történő átadását, és i) követelheti az ügyben hozott határozat közzétételét. (2) A  jogosult az  (1) bekezdés a) pontjában meghatározott igényt azzal a személlyel szemben is támaszthatja, akinek az (1) bekezdés b) pontja hatálya alá nem tartozó szolgáltatásait a jogsértés elkövetéséhez igénybe vették. (3) A  jogosult az  (1)  bekezdés e)  pontjában meghatározott igényt azzal az  (1)  bekezdés b)  pontja hatálya alá nem tartozó személlyel szemben is támaszthatja, aki kereskedelmi mértékben nyújtott az (1) bekezdés b) pontja hatálya alá nem tartozó szolgáltatást a jogsértés elkövetéséhez. (4) A (3) bekezdés alkalmazásában a szolgáltatás kereskedelmi mértékű, ha az érintett jogsértő áru, illetve a teljesített szolgáltatások jellegéből és mennyiségéből nyilvánvaló, hogy a  szolgáltatás – közvetlenül vagy közvetetten  – gazdasági előny szerzését szolgálja. Az  ellenkező bizonyításáig nem minősülnek kereskedelmi mértékűnek a fogyasztó által jóhiszeműen tanúsított magatartások. (5) Amennyiben a  jogosult keresete nyilvánvalóan megalapozatlan és nyilvánvaló, hogy az  eljárást rosszhiszeműen kezdeményezte, a  bíróság az  ellenérdekű fél kérelmére elrendelheti az  (1)  bekezdés i)  pontjában meghatározott jogkövetkezmény alkalmazását. (6) Az (1) bekezdés i) pontja alapján a bíróság – az üzleti titok megőrzését biztosítva – elrendelheti az ügyben hozott határozat teljes vagy részleges közzétételét. A  közzétételről való döntés során a  bíróság figyelembe veszi, hogy a  jogsértőről rendelkezésre álló információk lehetővé tennék-e valamely természetes személy azonosítását, és ha igen, indokolt-e ezen információ nyilvánosságra hozatala. (7) Az (1) bekezdés i) pontja alapján hozott határozat közzétételével kapcsolatos döntés meghozatala során a bíróság figyelembe veszi különösen a) az üzleti titok értékét; b) jogsértőnek az üzleti titok megszerzése, hasznosítása vagy felfedése kapcsán tanúsított magatartását; c) az üzleti titok jogosulatlan hasznosításának vagy felfedésének hatásait, különös tekintettel arra, hogy az üzleti titok hasznosítása vagy felfedése az üzleti titok védelmének megszűnését eredményezheti, és d) az  üzleti titok jogsértő által megvalósuló további jogosulatlan hasznosításának vagy felfedésének valószínűségét. (8) Az (1) bekezdés i) pontja alkalmazásában közzétételen különösen az országos napilapban, illetve az  internet útján történő közzétételt kell érteni. A közzététel módjáról a bíróság határoz, de nem rendelkezhet olyan módról, amely ellen mindkét fél tiltakozik. (9) A  jogsértő áru kereskedelmi forgalomból történő kivonásának elrendelésekor a  bíróság, a  jogosult kérelmére elrendelheti az  árunak a  jogosult vagy a  jogosult által meghatározott jótékonysági tevékenységet ellátó civil szervezet számára történő átadását. (10) A  jogsértő a  polgári perrendtartásról szóló törvényben (a továbbiakban: Pp.) meghatározott végrehajtás megszüntetése iránt indított per szabályai szerint kérheti az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti jogkövetkezményt tartalmazó határozat alapján megindult végrehajtás megszüntetését, ha az  üzleti titok tárgya – olyan okból, amelyért a jogsértő nem felelős – már nem felel meg az üzleti titok fogalmában meghatározott követelményeknek. (11) A kereskedelmi forgalomból való visszahívás, az onnan való végleges kivonás, illetve a megsemmisítés elrendelése tárgyában a  bíróság a  harmadik személyek érdekeinek figyelembevételével, valamint úgy dönt, hogy az  elrendelt intézkedés a jogsértés súlyosságával arányban álljon. (12) Az (1) bekezdés szerinti jogkövetkezmények alkalmazásával kapcsolatos költségek a jogsértőt terhelik. (13) Ha az  üzleti titokhoz fűződő jog megsértése miatt indított perben az  egyik fél tényállításait már elvárható mértékben valószínűsítette, a bíróság a bizonyító fél kérelmére az ellenérdekű felet kötelezheti a) a birtokában lévő okirat és egyéb tárgyi bizonyíték bemutatására, valamint a szemle lehetővé tételére; b) banki, pénzügyi és kereskedelmi adatok közlésére, illetve a birtokában lévő ilyen iratok bemutatására. (14) Az  (1)  bekezdés szerinti jogkövetkezmények alkalmazása során a  bíróság figyelembe veszi az  ügy sajátos körülményeit, különösen a) az üzleti titok értékét és egyéb sajátosságait, b) az üzleti titok védelme érdekében megtett intézkedéseket, c) a jogsértőnek az üzleti titok megszerzése, hasznosítása vagy felfedése kapcsán tanúsított magatartását, d) az üzleti titok jogosulatlan hasznosításának vagy felfedésének hatását, különös tekintettel arra, hogy az üzleti titok hasznosítása vagy felfedése az üzleti titok védelmének megszűnését eredményezheti, e) a  felek jogos érdekeit, továbbá az  intézkedések elrendelésének vagy elutasításának a  felekre gyakorolt lehetséges hatásait, f ) a harmadik személyek jogos érdekeit, g) a közérdeket, valamint h) az alapvető jogok érvényesülését. 8. § (1) A  bíróság a  jogsértő kérelmére a  felróhatóságtól független jogkövetkezmények alkalmazása helyett a  jogsértés megállapítása mellett pénzbeli ellentételezés megfizetését rendelheti el a jogosult javára, ha a) a  jogsértő a hasznosítás vagy a  felfedés időpontjában nem tudott és nem is tudhatott arról, hogy az üzleti titokhoz olyan másik személytől jutott hozzá, aki azt jogosulatlanul hasznosította vagy fedte fel, b) a felróhatóságtól független szankciók alkalmazása aránytalan hátrányt okozna a jogsértőnek, és c) az  ellentételezés olyan mértékű, amely észszerűen ellensúlyozza a  jogosult számára a  jogsértéssel okozott hátrányt. (2) Az (1) bekezdés szerinti jogkövetkezmény alkalmazása a jogosult egyéb, különösen kártérítési igényét nem érinti. (3) Ha a bíróság a 7. § (1) bekezdés a), illetve b) pontjában meghatározott jogkövetkezmény helyett kötelezi a jogsértőt pénzbeli ellentételezés megfizetésére, az  ellentételezés összege nem haladhatja meg az  elmaradt hasznosítási díj mértékét. 9. § (1) Az üzleti titokhoz fűződő jog megsértése esetén a  jogosult a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítést is követelhet. (2) Ha a bíróság a jogsértőt általános kártérítés megfizetésére kötelezi, a kártérítés összege nem lehet kevesebb, mint az elmaradt hasznosítási díj összege. II. FEJEZET AZ ÜZLETI TITOK JOGOSULATLAN MEGSZERZÉSÉVEL, HASZNOSÍTÁSÁVAL, VAGY FELFEDÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ POLGÁRI PERES ELJÁRÁSOK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI 7. Bírói út, a polgári peres eljárás szabályainak alkalmazása 10. § (1) Az e törvényben biztosított jogok érvényesítése – ha törvény eltérően nem rendelkezik – bírói útra tartozik. (2) Az  üzleti titok jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával vagy felfedésével összefüggő polgári peres eljárásokban a Pp. szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (3) Az e törvény alapján indított perekre a törvényszéknek van hatásköre. 8. Az üzleti titok megőrzése az üzleti titok megsértésével összefüggő polgári peres eljárásokban 11. § (1) Az üzleti titokhoz fűződő jog megsértésével összefüggő polgári peres eljárásban a felek, az ügyész és más perbeli személy, valamint képviselőik, továbbá a  bírósági alkalmazottak, valamint az  eljárás irataihoz hozzáférő más személyek az eljárásban való részvételük vagy az eljárás irataihoz való hozzáférésük révén megismert üzleti titkot, illetve a per tárgyát képező, feltételezett üzleti titkot kötelesek megtartani. (2) Az (1) bekezdés szerinti titoktartási kötelezettség az eljárás befejezését követően is fennmarad. (3) Az (1) bekezdés szerinti titoktartási kötelezettség megszűnik, ha a) a  per tárgyát képező, feltételezett üzleti titokról jogerős határozat megállapítja, hogy nem minősül üzleti titoknak vagy b) az  üzleti titok tárgya közismertté vagy az  érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára könnyen hozzáférhetővé válik. 9. Az iratbetekintési és a tárgyaláson való részvételi jog korlátozása 12. § (1) A bíróság az üzleti titok védelme érdekében bármelyik fél indokolt kérelmére elrendelheti a) a felek vagy harmadik személyek által benyújtott, üzleti titkot vagy a per tárgyát képező, feltételezett üzleti titkot tartalmazó dokumentumokhoz vagy azok üzleti titkot tartalmazó részéhez a  felek és képviselőik által történő hozzáférés korlátozását, b) a  tárgyalásról vagy annak egy részéről a  nyilvánosság kizárását, valamint a  tárgyaláson való részvételi jog és az  e  tárgyalásokról készített jegyzőkönyvhöz való hozzáférési jog korlátozását. A  jegyzőkönyvhöz való hozzáférési jog korlátozása kiterjed a  jegyzőkönyv megtekintésére, átvételére, valamint a  jegyzőkönyvről másolat, vagy kivonat készítésére. (2) Az  iratbetekintési és tárgyaláson való részvételi jogot a  felek részéről legalább egy természetes személy, továbbá a felek képviselői részéről legalább egy-egy képviselő számára biztosítani kell. E személyek – a titok megtartásának kötelezettségét tartalmazó, írásba foglalt nyilatkozat megtétele mellett –, az eljáró bíró által megállapított rendben és szabályok szerint gyakorolhatják a részvételi, iratbetekintési és másolatkészítési jogot. (3) Az  (1)  bekezdés szerinti intézkedések esetén a  bíróság elrendelheti a  bírósági határozatoknak az  üzleti titkot tartalmazó szövegrészeket nem vagy kitakart formában tartalmazó változatainak hozzáférhetővé tételét olyan személyek számára, akiket az üzletititok-védelmi intézkedések nem érintenek. (4) Az (1) bekezdés szerinti intézkedések csak a szükséges mértékben alkalmazhatóak, nem korlátozhatják a hatékony jogorvoslathoz, a  tisztességes eljáráshoz és a  képviselethez való jogot. A  szükségesség mérlegelése során a bíróságnak figyelembe kell vennie a harmadik személyek jogos érdekeit is. 10. Ideiglenes intézkedés 13. § (1) A bíróság a jogosult kérelmére az ellenérdekű féllel szemben az alábbi ideiglenes intézkedéseket is elrendelheti: a) az üzleti titok felfedésének vagy hasznosításának abbahagyására kötelezés vagy az attól való eltiltás, ideértve a 7. § (2) bekezdése alapján kérelmezhető abbahagyásra kötelezést és eltiltást is, b) a  jogsértő áru előállításának, kínálásának, forgalomba hozatalának vagy hasznosításának, jogsértő áru ilyen célból történő behozatalának, kivitelének vagy raktáron tartásának megtiltása, c) a valószínűsíthetően jogsértő áru – ideértve a behozott árut is – lefoglalása vagy meghatározott személynek történő átadása, forgalomba hozatalának vagy forgalmazásának megakadályozása érdekében. (2) Az  (1)  bekezdés c)  pontja szerinti esetben a  valószínűsíthetően jogsértő áru lefoglalására vagy meghatározott személynek történő átadására a  bírósági végrehajtásról szóló törvény ingóság zárlatára vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) A  bíróság az  (1)  bekezdésben felsorolt ideiglenes intézkedések helyett a  Pp. biztosítékadásra vonatkozó szabályai szerint az  üzleti titok feltételezett jogosulatlan hasznosítása folytatását a  jogsértő által nyújtandó biztosíték adásához kötheti. Az üzleti titok felfedése biztosíték adása ellenében sem engedélyezhető. (4) A  jogosult a  jogsértés esetén támasztható polgári jogi igényeken felül az  ideiglenes intézkedésre vonatkozó feltételekkel kérheti a bíróságtól a) biztosítási intézkedés elrendelését a  bírósági végrehajtásról szóló törvény szabályai szerint, ha valószínűsítette, hogy a kártérítés, illetve a  jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítése iránti követelésének későbbi kielégítése veszélyben van, b) a jogsértő kötelezését banki, pénzügyi és kereskedelmi adatainak és iratainak közlésére, illetve bemutatására az a) pont szerinti biztosítási intézkedés elrendelése céljából. (5) Az  ideiglenes intézkedés tárgyában hozott végzés elleni fellebbezést a másodfokú bíróság soron kívül, legkésőbb a fellebbezésnek a másodfokú bírósághoz érkezésétől számított tizenöt napon belül végzéssel bírálja el. 14. § (1) A  bíróság akkor rendelheti el az  ideiglenes intézkedést, ha a  kérelmező – a  Pp.-ben foglalt, ideiglenes intézkedés elrendelésére irányadó feltételek fennállásán túl – észszerűen elvárható mértékben valószínűsíti, hogy a) az üzleti titok létezik, b) a kérelmező a jogosultja és c) az  üzleti titkot jogosulatlanul szerezték meg, hasznosították vagy fedték fel, vagy fennáll ezek közvetlen veszélye. (2) A bíróság a kérelem elbírálása során figyelembe veszi a 7. § (14) bekezdésében meghatározott szempontokat. (3) Ha a  késedelem helyrehozhatatlan károkat okozna, az  a  rendkívül sürgős szükség esetének minősül, és erre figyelemmel az  ideiglenes intézkedés elrendelésének kérdésében az  ellenérdekű fél meghallgatása mellőzhető. Az  ellenérdekű fél meghallgatásának mellőzésével hozott határozatot az  ellenérdekű féllel a  foganatosításkor kell közölni. A  határozat közlését követően az  ellenérdekű fél kérheti a  meghallgatását és az  ideiglenes intézkedést elrendelő határozat megváltoztatását vagy hatályon kívül helyezését. (4) A  perindítást megelőző ideiglenes intézkedésre a  Pp. rendelkezéseit azzal az  eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bíróság a per megindítására legfeljebb tizenöt napos határidőt szab. (5) A  bíróság az  ideiglenes intézkedést az  ellenérdekű fél kérelmére hatályon kívül helyezi, ha az  üzleti titok tárgya – olyan okból, amelyért az  ellenérdekű fél nem felelős – már nem felel meg az  1.  §-ban meghatározott követelményeknek. (6) Az ideiglenes intézkedéssel érintett harmadik személy az ideiglenes intézkedéssel összefüggésben keletkezett kára megtérítése iránt külön perben kártalanítást követelhet a kérelmezőtől. 15. § (1) Az  üzleti titokhoz fűződő jog megsértése iránti perben előzetes bizonyításnak van helye. Előzetes bizonyításnak a  per megindítása előtt helye van akkor is, ha a  jogosult a  jogsértést vagy annak veszélyét elvárható mértékben valószínűsítette. (2) A  bíróság az  előzetes bizonyítást a  per megindítása előtt elrendelő határozatot az  ellenérdekű fél kérelmére hatályon kívül helyezi, ha a  jogosult a  pert az  üzleti titokhoz fűződő jog megsértése miatt nem indította meg az  előzetes bizonyítást elrendelő határozat közlésétől számított tizenöt napon belül. A  bíróság az  előzetes bizonyítást elrendelő határozat hatályon kívül helyezésére irányuló kérelem tárgyában soron kívül, legkésőbb a kérelem előterjesztésétől számított nyolc napon belül határoz. (3) Ha a  késedelem helyrehozhatatlan károkat okozna, vagy ha valószínűsíthető a  bizonyítékok megsemmisítésének kockázata, az  sürgős esetnek minősül, és erre figyelemmel az  előzetes bizonyítás elrendelésének kérdésében az ellenérdekű fél meghallgatása mellőzhető. Az ellenérdekű fél meghallgatásának mellőzésével hozott határozatot az  ellenérdekű féllel a  foganatosításkor kell közölni. A  határozat közlését követően az  ellenérdekű fél kérheti a meghallgatását és az előzetes bizonyítást elrendelő határozat megváltoztatását vagy hatályon kívül helyezését. III. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 11. Hatályba léptető rendelkezések 16. § Ez a törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba. 12. Az Európai Unió jogának való megfelelés 17. § Az 1–15. § és a 19–43. § a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről szóló 2016. június 8. 2016/943/EU európai parlament és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. 13. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása 18. § Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 40/A.  § (1)  bekezdésében az „a  Ptk.  2:47.  § (1)  bekezdésében” szövegrész helyébe az „az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 1. § (1) bekezdésében” szöveg lép. 14. A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosítása 19. § A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a  Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 24.  §-ában az „A Ptk. 2:47.  § (1)  bekezdésében” szövegrész helyébe az „Az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 1. § (1) bekezdésében” szöveg lép. 20. § A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a  Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 25. § (2) bekezdésében az „A Ptk. 2:47. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe az „Az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 1. § (1) bekezdésében” szöveg lép. 15. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása 21. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 184/A.  § (1)  bekezdésében a „vagy szerzői jog” szövegrész helyébe a „ , szerzői jog vagy üzleti titokhoz fűződő jog” szöveg lép. 16. A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény módosítása 22. § A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény 1. § (2) bekezdés a) g)  pontjában az „a Polgári Törvénykönyv 2:47.  §-a” szövegrész helyébe az „az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 1. § (2) bekezdése” szöveg; b) h)  pontjában „a Polgári Törvénykönyv 2:47.  §-ának (2)  bekezdése” szövegrész helyébe „az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 1. § (2) bekezdése” szöveg lép. 17. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosítása 23. § (1) A  tisztességtelen piaci magatartás és a  versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) a) 11.  § (3)  bekezdésében a  „Ptk.-ban” szövegrész helyébe a  „Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (a továbbiakban: Ptk.)” szöveg, b) 86. § (3) bekezdésében a „4. § vagy a 6. § rendelkezéseinek megsértése miatt indított perekben” szövegrész helyébe a „6. §-ban foglalt rendelkezés megsértése miatt indított perben” szöveg, c) 88.  § (4) és (5)  bekezdésében a „4.  § vagy a  6.  § rendelkezéseinek” szövegrész helyébe a „6.  §-ban foglalt rendelkezés” szöveg, d) 88.  § (4)  bekezdésében a „4.  §-ban vagy a  6.  §-ban foglalt rendelkezéseket” szövegrész helyébe a „6.  §-ban foglalt rendelkezést” szöveg, e) 88. § (6) bekezdésében az „a 4. §-ba vagy a 6. §-ba” szövegrész helyébe az „a 6. §-ba” szöveg, f ) 88.  § (7)  bekezdésében a „4.  §-ban, illetve a  6.  §-ban foglalt rendelkezések” szövegrész helyébe a „6.  §-ban foglalt rendelkezés” szöveg, g) 88. § (7) és (9) bekezdésében a „4. §-ban vagy a 6. §-ban foglalt rendelkezések” szövegrész helyébe a „6. §-ban foglalt rendelkezés” szöveg lép. (2) Hatályát veszti a Tpvt. 4. §-a. 18. Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítása 24. § Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 17.  § (11)  bekezdésében az „amelynek nyilvánosságra hozatala az  engedélyes jogos érdekét (így különösen pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét), személyiségi jogát sértené” szövegrész helyébe az „amelynek nyilvánosságra hozatala az engedélyes jogos érdekét – így különösen pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét – sértené” szöveg lép. 19. A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása 25. § A magánnyugdíjról és a  magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 78.  § (1)  bekezdésében az „a Ptk. 2:47. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe az „az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 1. § (1) bekezdésében” szöveg lép. 20. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása 26. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 31.  § (9)  bekezdésében az  „a  Ptk.” szövegrész helyébe az „az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 1. § (1) bekezdésében” szöveg lép. 21. A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosítása 27. § A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 10/B.  §-ában az  „a Ptk. 2:47.  § (1) bekezdése” szövegrész helyébe az „az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 1. § (1) bekezdésében” szöveg lép. 22. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása 28. § A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 368. § (1) bekezdésében az „a Ptk.-ban” szövegrész helyébe az „az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 1. § (1) bekezdésében” szöveg lép. 23. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása 29. § Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 188. § 109. pontjában az „a Ptk. 2:47. §-a” szövegrész helyébe az „az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 1. § (1) bekezdésében” szöveg lép. 24. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása 30. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (2) bekezdés 7. pontjában a „[Ptk. 2:47. § (1) bekezdés]” szövegrész helyébe az „[az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 1. § (1) bekezdésében]” szöveg lép. 25. A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény módosítása 31. § A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény 25. § (1) bekezdésében az „a Ptk. 2:47. § (1)  bekezdésében” szövegrész helyébe az  „az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 1.  § (1) bekezdésében” szöveg lép. 26. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása 32. § A befektetési vállalkozásokról és az  árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az  általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 4.  § (2)  bekezdés 70.  pontjában „a Ptk.-ban” szövegrész helyébe „az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 1. § (1) bekezdésében” szöveg lép. 27. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása 33. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény a) 127. § s) pontjában az „a Ptk. 2:47. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe az „az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 1. § (1) bekezdése” szöveg, b) 133.  § (1)  bekezdés 5.  pontjában a  „[Ptk. 2:47.  § (1)  bekezdése]” szövegrész helyébe az  „[az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 1. § (1) bekezdése]” szöveg lép. 28. A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény módosítása 34. § A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 7/H. §-ában az „a Ptk. 2:47.  § (1)  bekezdése” szövegrész helyébe az „az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 1.  § (1) bekezdése” szöveg lép. 29. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosítása 35. § (1) A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) a) 2:46.  § (1)  bekezdésében az „a levéltitok, a  hivatásbeli titok és az  üzleti titok oltalmára” szövegrész helyébe az „a levéltitok és hivatásbeli titok oltalmára” szöveg, b) 2:55.  §-ában az  „a szerzői jogról és az  iparjogvédelemről” szövegrész helyébe az  „a szerzői jogról és az iparjogvédelemről, valamint az üzleti titok védelméről” szöveg lép. (2) Hatályát veszti a Ptk. 2:47. §-a. 30. Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény módosítása 36. § Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013.  évi XXXVII. törvény 43/I.  § (5)  bekezdésében az  „a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény” szövegrész helyébe az „az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 1. § (1) bekezdése” szöveg lép. 31. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása 37. § A hitelintézetekről és a  pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 159.  § (1)  bekezdésében az „a Ptk.-ban” szövegrész helyébe az „az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 1. § (1) bekezdésében” szöveg lép. 38. § A hitelintézetekről és a  pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 229.  § (2)  bekezdésében az „A Ptk.” szövegrész helyébe az „Az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény” szöveg lép. 32. A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény módosítása 39. § A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 4. § (1) bekezdés 101. pontjában az „a Ptk.-ban” szövegrész helyébe az „az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 1. § (1) bekezdésében” szöveg lép. 40. § A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 174.  § (1)  bekezdésében az „a Ptk.” szövegrész helyébe az „az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény” szöveg lép. 33. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény módosítása 41. § A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 147.  § (3)  bekezdésében az „a Ptk.-ban” szövegrész helyébe „a Ptk.-ban és az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvényben” szöveg lép. 34. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása 42. § (1) A  közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 44.  § (1)  bekezdésében a  „Ptk. 2:47.  §” szövegrész helyébe az „az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 1. §” szöveg lép. (2) A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény e törvény 42. §-ával módosított rendelkezéseit a hatálybalépése után megkezdett beszerzésekben, közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződésekben, tervpályázati eljárásokban és az  azokkal kapcsolatban kérelmezett, kezdeményezett vagy hivatalból indított jogorvoslati eljárásokban és előzetes vitarendezési eljárásokban kell alkalmazni. 35. A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény módosítása 43. § A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény 52. § (1) bekezdésében a) az „a Ptk. 2:47. §-a” szövegrész helyébe az „az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 1. §-a” szöveg, b) az „a Ptk. vonatkozó” szövegrész helyébe az „az üzleti titok védelméről szóló törvény” szöveg lép. 36. A választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény módosítása 44. § (1) A  választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény (a továbbiakban: Vbt.) 1.  § (1) és (2)  bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(1) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a választottbíráskodás helye Magyarországon van. (2) Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, a 9. §-t, a 10. §-t, a 26–28. §-t, a 40. §-t, az 53. §-t és az 54. §-t alkalmazni kell magyarországi székhelyű állandó választottbíróság eljárása esetén akkor is, ha a választottbíráskodás helye Magyarországon kívül van.” (2) A Vbt. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A  12.  § (3) és (4)  bekezdése, a  14.  § (4)  bekezdése, a  15.  § (1)  bekezdése, a  17.  § (3)  bekezdése, valamint a 47. § (2) bekezdése szerinti bírósági ügyekben a Fővárosi Törvényszék jár el.” (3) A Vbt. 7. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A  törvényszék – a  9.  § (1) és (2)  bekezdése szerinti ügyek kivételével – a  hozzá választottbírósági ügyben érkezett, eljárást megindító iratot az  eljáró, illetve eljárt állandó választottbíróságnak, eseti választottbíráskodás esetén az  eljáró, illetve eljárt választottbírónak vagy választottbíráknak, a  beérkezéstől számított harminc napon belül megküldi. A  törvényszék és a  Kúria a  választottbírósági ügyben hozott határozatát az  eljáró, illetve eljárt állandó választottbíróságnak, eseti választottbíráskodás esetén az  eljáró, illetve eljárt választottbírónak vagy választottbíráknak a felek részére történő kézbesítéssel egyidejűleg megküldi.” 45. § A Vbt. 12. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A  hiányzó választottbíró kijelölése során figyelemmel kell lenni a  felek megállapodásában a  választottbírótól megkívánt szakképzettségre vagy más jellemzőre, valamint minden olyan szempontra, amely előreláthatóan biztosítja független és pártatlan választottbíró kijelölését. Ha a Kereskedelmi Választottbíróság hatáskörébe tartozó ügyben a  választottbíró-ajánlási listán nem szerepel a  felek megállapodásában meghatározott szakképzettséggel vagy más jellemzővel rendelkező személy, egyesbírónak, illetve elnöklő bírónak a választottbíró-ajánlási listán nem szereplő személy is kijelölhető.” 46. § (1) A Vbt. 61. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az  elnökségbe az  elnököt és két tagot a  Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, egy-egy tagot pedig a  Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, a Budapesti Értéktőzsde Zrt., a Magyar Bankszövetség, valamint a Magyar Ügyvédi Kamara delegál. A delegált tagot elnökségi feladatai ellátásával összefüggésben a delegáló szervezet nem utasíthatja.” (2) A Vbt. 61. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) Az  elnökség legalább négy tagja kezdeményezheti a  tisztségére méltatlanná vált elnökségi tag visszahívását. A delegáló szervezet harminc napon belül dönt a visszahívás iránti indítványról. A delegáló szervezet az elnökségi tag visszahívása esetén, azzal egyidejűleg az elnökségbe új tagot delegál.” (3) A Vbt. 61. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki: „(10) Az elnökség tagja az e törvényben meghatározott feladatait személyesen köteles ellátni.” 47. § Hatályát veszti a Vbt. 3. § (1) bekezdés 2., 3., és 4. pontja. Áder János s. k., Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke