27/2007. (X. 10.) ÖTM rendelete a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program előirányzatából nyújtott, az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. c

27/2007. (X. 10.) ÖTM rendelete a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program előirányzatából nyújtott, az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikk (1) bekezdés hatálya alá tartozó támogatások felhasználásáról. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 24. § (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény 53. § (7) bekezdésében, valamint az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 59. § (10) bekezdésében megállapított feladatkörömben – a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában megállapított felelősségi körében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el: A rendelet hatálya 1. § E rendelet hatálya a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program előirányzatából nyújtott, az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó támogatások felhasználására, kezelésére, működtetésére terjed ki. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában a) alapkutatás: az EK Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló, 2001. január 12-i 70/2001/EK bizottsági rendeletben meghatározottak szerint értelmezendő; b) állami támogatás: az Európai Közösséget létrehozó Szerződés (a továbbiakban: EK Szerződés) 87. cikkének (1) bekezdése szerinti támogatás és az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 1. §-ának 5. pontja szerinti csekély összegű (de minimis) támogatás (a továbbiakban: támogatás); c) induló beruházás: a Szerződés 87. és 88. cikkének a nemzeti regionális beruházási támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1628/2006/EK bizottsági rendeletben meghatározottak szerint értelmezendő; d) ipari kutatás: a 70/2001/EK bizottsági rendeletben meghatározottak szerint értelmezendő; e) kis- és középvállalkozás (a továbbiakban együttesen: KKV): az a vállalkozás, amely a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában megfelel a 70/2001/EK bizottsági rendelet I. mellékletében meghatározott vállalkozások valamelyikének; f) kísérleti fejlesztés: a 70/2001/EK bizottsági rendeletben meghatározottak szerint értelmezendő; g) létesítmény felvásárlása: induló beruházásnak minősül, és az 1628/2006/EK bizottsági rendeletben meghatározottak szerint értelmezendő; h) nagyberuházás: az az induló beruházás, amelyhez kapcsolódóan az elszámolható költség jelenértéken legalább 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg; ennek meghatározásakor több beruházási projektet egyetlen beruházási projektnek kell tekinteni, ha azok egy vagy több vállalat által egy hároméves időszakon belül kivitelezett induló beruházás gazdaságilag oszthatatlan módon kombinált állóeszközökre vonatkoznak, azzal, hogy annak megállapításakor, hogy az induló beruházás gazdaságilag oszthatatlan-e, a technikai, funkcionális és stratégiai kapcsolatokat, valamint a közvetlen földrajzi közelséget kell figyelembe venni, és a gazdasági oszthatatlanságot a tulajdonviszonyoktól függetlenül kell értékelni; az euróra való átszámításra, továbbá a támogatás odaítélésének időpontjakor érvényes árak és árfolyam, illetve azon nagyberuházási projektek esetében, amelyeknek – a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet szerinti – egyedi bejelentése szükséges, a bejelentés időpontjakor érvényes árak és árfolyam alkalmazandó; i) nehéz helyzetben lévő vállalkozás: az a társaság, amelynek a saját tőkéje veszteség folytán nem éri el a jegyzett tőke felét a kérelem benyújtásakor rendelkezésre álló utolsó beszámolóban, és ezen veszteség több mint egynegyede a megelőző beszámoló óta eltelt idő alatt keletkezett [a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásról szóló bizottsági közlemény (HL 2004/C 244/02.) 2.1 alpontja szerinti nehéz helyzetben lévő vállalkozás]; j) referenciaráta: a támogatástartalom és az elszámolható költség jelenértékének kiszámításához használt mutatószám, amelyet az EK Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 659/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2004. április 21-i 794/2004/EK bizottsági rendelet 9. cikke határoz meg; k) saját forrás: a kedvezményezett által a fejlesztési programhoz biztosított forrás, amelybe az államháztartás alrendszereiből kapott támogatás nem számítható be, kivéve az államháztartás alrendszereibe tartozó támogatást igénylő, pályázó költségvetési szerv esetében az ezen költségvetési szerv felügyeleti szervének költségvetésében az adott célra előirányzott összeg, valamint az Önkormányzati EU Önerő Alapból nyújtott támogatás; l) szén: az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága által a szén tekintetében megállapított nemzetközi kodifikációs rendszer értelmében kiváló minőségű, közepes minőségű és gyenge minőségű A és B csoportba sorolt szén; m) szinten tartást szolgáló eszköz: az az eszköz, amely a kedvezményezett által már használt tárgyi eszközt, immateriális jószágot váltja ki anélkül, hogy a kiváltás az előállított termék, a nyújtott szolgáltatás, a termelési, illetve a szolgáltatási folyamat alapvető változását eredményezné; n) támogatási intenzitás: a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint értelmezendő; o) támogatástartalom: a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint értelmezendő. A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program előirányzatok felhasználásának általános céljai 3. § (1) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.), az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.), a 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről szóló 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendelet, valamint a 2007–2013 időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól szóló 16/2006. (XII. 28.) MeHVM–PM együttes rendelet rendelkezéseivel összhangban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által felügyelt Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program célja, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alap segítségével megteremtse az aktivitás növelésének, az emberi erőforrások fejlesztésének és az ehhez szükséges intézményi reformok sikeres megvalósításának előfeltételét jelentő fizikai infrastrukturális hátteret. (2) Az operatív program egyik alapvető célja, hogy az országban a humán szolgáltatások területein olyan szelektív infrastrukturális fejlesztések valósuljanak meg, amelyek a szolgáltatások minősége, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében biztosítják a legkirívóbb – mind regionális, mind településtípusonkénti – területi egyenlőtlenségek fölszámolását és a minőségi humán szolgáltatásokhoz történő jobb hozzáférést. (3) A humán közszolgáltatások hatékonyságának növelése, átfogó reformjuk elősegítése keretében az operatív program kizárólag olyan fejlesztéseket támogat, amelyek az érintett szolgáltatások minőségének kézzelfogható javítása mellett az újonnan létrehozott korszerű kapacitások révén csökkentik a rendszer működésének és fenntartásának fajlagos költségeit, nem rónak addicionális terheket az államháztartásra. (4) A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program prioritási tengelyei az Európai Unió lisszaboni stratégiájának foglalkoztatási céljai közül többet közvetlenül támogatnak, több beavatkozása az Új Magyarország Fejlesztési Terv horizontális politikáiként megfogalmazott szempontok érvényesülését célzottan is segíti. (5) A fizikai beruházások minden esetben figyelembe veszik a környezeti, valamint a pénzügyi fenntarthatóság követelményeit. (6) Az EK Szerződés 87. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó, e rendelet által szabályozott támogatások a 4–22. § alapján nyújthatóak. A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program előirányzatokból nyújtható állami támogatásnak minősülő támogatások 4. § A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program előirányzatokból nyújtható állami támogatásnak minősülő támogatások az alábbi jogcímeken használhatók fel: a) korszerű vállalati kutatói, képzési, szakmagyakorlati hely kialakítása; b) vállalkozások és egyetemek, illetve kutatóhelyek közötti együttműködéshez szükséges kutatás-fejlesztési és innovációs infrastruktúra feltételeinek megteremtése, különös tekintettel új termékek, technológiák, módszerek és alkalmazások kifejlesztésére, kipróbálására alkalmas környezet megteremtésére; c) a régiókban működő kutatóhelyek és vállalkozások közötti technológiatranszfer felgyorsítása és fokozása; d) a kutatás-fejlesztési eredmények átadására képes innovációs transzferszolgáltatások (szükséges létesítmények) megteremtése; e) regionális járóbeteg-szakellátó központ kialakítása és fejlesztése; f) az oktatási-kulturális intézmények közötti együttműködést szolgáló infrastruktúra fejlesztése; g) korszerű oktatási és kulturális szolgáltatásokat, intézményi irányítást, információáramlást támogató informatikai háttér kiépítése. A támogatásban részesíthetők, kedvezményezettek köre 5. § E rendelet hatálya alá tartozó előirányzatokból támogatás a Magyarországon székhellyel vagy az Európai Gazda sági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni vállalkozó részére nyújtható. A támogatások formái 6. § Az előirányzat forrásaiból a 4. §-ban meghatározott jogcímek alapján támogatásban részesíthető jogalanyok részére működési támogatásnak nem minősülő, visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás (a továbbiakban: vissza nem térítendő támogatás) nyújtható. Támogatási kategóriák 7. § A 4. §-ban megjelölt jogcímek alapján a következő típusú támogatás nyújtható: a) csekély összegű (de minimis) támogatás nyújtható a 4. § a), e) és f) pontja alapján, csekély összegű (de minimis) támogatás is nyújtható a 4. § c) pontja alapján, amelyre a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendeletben, valamint e rendelet 8. §-ában foglaltak az irányadók; b) regionális beruházási támogatás (a továbbiakban: beruházási támogatás) is nyújtható a 4. § b), d), f) és g) pontjaiban megjelölt jogcímek alapján, amelyre e rendelet 9–15. §-ában, illetve a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendeletben, valamint az 1628/2006/EK bizottsági rendeletben foglaltak az irányadók, valamint e rendelet alapján, amennyiben a nagyberuházási projekteknek nyújtott – az összes forrásból származó – támogatás teljes összege meghaladja azt az összeget, amelyet az adott régióban egy 100 millió euró elszámolható költséggel rendelkező beruházás az érvényes regionális beruházási térkép alapján kaphatna, az EK Szerződés 88. cikk (3) bekezdésében meghatározott eljárás, valamint a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó nemzeti regionális támogatásokról szóló iránymutatás (HL C sorozat 2006/C 54/08) szerint kell eljárni; c) kis- és középvállalkozások részére kutatás-fejlesztési támogatás (a továbbiakban: KKV K+F támogatás) nyújtható a 4. § b) és c) pontjában megjelölt jogcímek alapján, amennyiben kizárólag a kutatás-fejlesztési célú projekthez kapcsolódó tevékenységek részesülnek támogatásban, és amelyre e rendelet 16–18. §-ában, illetve a 70/2001/EK bizottsági rendeletben foglaltak az irányadók; d) kis- és középvállalkozások részére tanácsadásra és egyéb szolgáltatásokra, tevékenységekre (a továbbiakban: KKV támogatás tanácsadásra) is nyújtható támogatás a 4. § b)–d) pontjában megjelölt jogcímek alapján, amelyre a 70/2001/EK bizottsági rendeletben, valamint e rendelet 19. §-ában foglalt rendelkezések az irányadók. A csekély összegű támogatásokra vonatkozó szabályok 8. § (1) A csekély összegű támogatás odaítélésének feltétele, hogy a kedvezményezett nyilatkozik az előző három pénzügyi évben általa igénybe vett csekély összegű támogatások támogatástartalmáról. (2) A több részletben fizetendő támogatást az odaítélése időpontjában érvényes értékre kell diszkontálni. (3) Minden egyes új csekély összegű támogatás odaítélésekor az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű támogatás teljes összegét figyelembe kell venni. (4) A támogatást nyújtó köteles írásban tájékoztatni a kedvezményezettet a pályázati felhívásban, illetve a támogatási szerződésben arról, hogy csekély összegű támogatásban részesül. A tájékoztatásnak kifejezetten utalnia kell a bizottsági rendeletre, hivatkozva annak pontos címére és az Európai Közösség Hivatalos Lapjában való kihirdetésére, valamint meg kell határoznia a támogatás pontos összegét támogatástartalomban kifejezve. A BERUHÁZÁSI TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK A támogatás célja 9. § (1) E rendelet alapján beruházási támogatás induló beruházáshoz nyújtható. (2) E rendelet alapján beruházási támogatás csak akkor ítélhető oda, ha a kedvezményezett még a beruházás megkezdése előtt a támogatás iránti kérelmét benyújtja, és a támogatási programot kezelő hatóság írásban megerősíti, hogy a – további részletes vizsgálat tárgyát képező – projekt elvben megfelel az e rendeletben meghatározott jogosultsági feltételeknek. (3) A beruházási támogatások átláthatóságának növelése céljából e rendelet beruházási támogatásokra vonatkozó előírásait a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján is közzé kell tenni. A támogatás mértéke 10. § (1) Az egyes, azonos elszámolható költségekkel rendelkező projektekhez nyújtható bármely támogatás intenzitása nem haladhatja meg a (2)–(4) bekezdésben meghatározott mértékeket. A támogatás összege a tárgyi vagy immateriális beruházási költségek alapján kiszámított támogatásnak a bérköltségek alapján kiszámított támogatással történő kombinálása esetén sem haladhatja meg a régió számára megállapított felső határból eredő legkedvezőbb összeget. (2) A támogatás intenzitása nem haladhatja meg a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 30. §-ának (1) bekezdésében meghatározott mértéket. (3) Amennyiben a pályázó a pályázat benyújtásakor – szállítási ágazat és nagyberuházás kivételével – a) kisvállalkozásnak minősül, akkor a támogatásintenzitás 20 százalékponttal, b) középvállalkozásnak, akkor 10 százalékponttal növelt értéke a (2) bekezdésben meghatározott mértéknek. (4) Nagyberuházás esetén a támogatási intenzitás a (2) bekezdés alapján meghatározott támogatási intenzitás a) 100 százaléka, a jelenértéken 50 millió eurónak megfelelő forintösszegig, b) 50 százaléka, a jelenértéken 50 és 100 millió eurónak megfelelő forintösszeg közötti részre, c) 34 százaléka, a jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszeg feletti részre. A támogatott beruházás elszámolható költségei 11. § (1) A támogatás iránti kérelem az Irányító Hatóság, illetve az általa akkreditált közreműködő szervezet által történő írásos visszaigazolását követően az alábbi költségek számolhatóak el: a) a beruházás célját szolgáló aa) tárgyi eszköznek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 47–48. §-a, 51. §-a szerinti bekerülési értéke, ab) tárgyi eszköz vételára létesítmény felvásárlásakor, ac) immateriális javak közül a találmány, a szabada lom, a licenc és a know-how az Sztv. 47–48. §-a, 51. §-a szerinti bekerülési értéke, nagyvállalkozásnál legfeljebb az elszámolható költség 50 százalékáig (a továbbiakban: támogatható immateriális javak); vagy b) a beruházás üzembe helyezését követő harmadik év végéig újonnan létrehozott munkakörökben foglalkozta tott munkavállalók – az Sztv. 79. §-a szerint elszámolható – személyi jellegű ráfordításának 24 havi összege, a munkakör létrehozásának napjától számítva. (2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott elszámolható költségek részletes felsorolását a pályázati dokumentáció tartalmazza. A pályázati dokumentáció az elszámolható költségek körét az (1) bekezdésben meghatározottaktól szűkebben is meghatározhatja. (3) Az elszámolható költséget szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha a kedvezményezett és a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő személy között a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződés alapján merült fel. (4) A földterület és az épületek kivételével az eszközök bérletével kapcsolatos költségeket csak akkor lehet figyelembe venni, ha az pénzügyi lízing formájában valósul meg, és a szerződés tartalmazza az eszköznek a bérleti időtartam lejárta utáni megvásárlására vonatkozó kötelezettséget. Földterület és épületek bérlése esetén a beruházási projekt befejezésének várható időpontját követően a bérletnek nagyvállalatok esetében még legalább öt évig, míg KKV-k esetében három évig kell folytatódnia. 12. § Nem nyújtható támogatás az alábbi költségekre: a) szinten tartást szolgáló tárgyi eszközök bekerülési értéke, illetve vételára létesítmény felvásárlásakor; b) a korábban már használatba vett olyan tárgyi eszköz bekerülési értéke, amelynek alapján az 5. § szerinti kedvezményezett, más társaság vagy egyéni vállalkozó állami támogatást vett igénybe; c) olyan tárgyi eszköz bekerülési értéke, amelyet a kedvezményezett csődeljárás vagy felszámolás alatt álló társaságtól szerzett be; d) szállítási ágazatban a szállító berendezések (gördülő eszközök) bekerülési értéke; e) a támogatási programot kezelő hatóság által a 9. § (2) bekezdése alapján kiadott írásos megerősítést tartalmazó okirat kelte előtt felmerült költség, ráfordítás; f) személygépkocsi bekerülési értéke; g) a 11. § (1) bekezdés a) pontjának ac) alpontja szerinti immateriális javak bekerülési értéke, ha azt a kedvezményezett nem kizárólag a támogatásban részesülő létesítményben használja; h) nagyvállalkozásnál a korábban már használatba vett tárgyi eszköz bekerülési értéke, kivéve létesítmény felvásárlásakor beszerzett tárgyi eszköz vételárát, valamint a földterület, telek bekerülési értékét. A beruházási támogatás igénybevételének alapvető feltételei 13. § (1) A támogatott projekt kapcsán beszerzett eszköznek újnak kell lennie, kivéve a felvásárlás esetét, vagy amennyiben a kedvezményezett KKV. (2) Felvásárlás, illetve KKV által vásárolt használt eszköz támogatása esetén az ügylet vagy az eszköz vásárlása kizárólag piaci értéken történhet. (3) Ha a támogatást a tárgyi vagy immateriális beruházási költségek, illetve létesítmény felvásárlása esetén a felvásárlás költségei alapján számítják ki, a támogatás akkor vehető igénybe, ha a kedvezményezett az elszámolható költségek legalább 25%-át saját forrásból biztosítja. (4) A támogatás akkor vehető igénybe, ha a kedvezményezett a támogatásban részesíthető immateriális javakat a kötelező üzemeltetési időszak alatt az érintett régióban használja fel. Nagyvállalatok esetében a 11. § (1) bekezdés a) pontjának ac) alpontja irányadó. Az immateriális javak csak abban az esetben számolhatóak el, ha teljesítik az alábbi feltételeket: a) kizárólag a regionális támogatásban részesülő létesítményben használhatóak fel, b) adott immateriális javaknál értékcsökkenési leírás alkalmazandó, c) piaci feltételek mellett, harmadik féltől kell őket megvásárolni, d) a vállalat eszközei közé kell sorolni őket, és legalább öt évig, kis- és középvállalkozások esetén három évig a regionális támogatásban részesülő létesítményben kell maradniuk. (5) A támogatás akkor vehető igénybe és tartható meg, amennyiben a kedvezményezett a beruházást annak befejezésétől, az üzembe helyezés időpontjától számított öt évig, kis- és középvállalkozások esetén három évig az érintett régióban fenntartja. (6) Az (5) bekezdésben megfogalmazott követelmény nem akadályozza a gyors technológiai változások miatt a meghatározott fenntartási időszak alatt korszerűtlenné vált üzem, illetve felszerelés cseréjét, amennyiben a fenntartási időszak alatt a gazdasági tevékenység fenntartása az érintett régióban biztosított. A korszerűtlenné vált üzem, illetve felszerelés cseréjét követő fenntartási időszakban a kedvezményezett az üzem vagy a felszerelés cseréjére támogatásban nem részesülhet. (7) Munkahelyteremtést szolgáló beruházás esetén a támogatás igénybevételének feltétele, hogy a kedvezményezett azokat az új munkahelyeket, amelyekhez kapcsolódóan az elszámolható költséget a támogatási intenzitás számítása során figyelembe vette, a beruházás befejezésé től számított három éven belül hozza létre, és minden munkahelyet legalább öt évig, KKV-k esetében három évig, azaz a kötelező üzemeltetési időszak alatt az érintett régióban tartsa fenn. (8) Munkahelyteremtést szolgáló beruházás esetén a támogatás igénybevételének feltétele, hogy az újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott nettó munkavállalói létszám a kérelem (pályázat) benyújtását megelőző 12 hónap átlagában a kedvezményezettnél közvetlenül teljes munkaidőben alkalmazott személyek számához képest növekedjen. Az újonnan létrehozott munkakörök számának megállapításakor a részmunkaidős és az idénymunkás alkalmazottak a teljes munkaidőben alkalmazottak arányos törtrészének felelnek meg. (9) Amennyiben a beruházást, illetve fejlesztést osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanon kívánják megvalósítani, a pályázat befogadásának feltétele a tulajdonostársak között közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt használati megállapodás és az ahhoz tartozó használati megosztásra vonatkozó vázrajz a pályázati dokumentációval történő benyújtása. A per- és igénymentesség követelményének az osztatlan közös tulajdon azon tulajdoni hányada vonatkozásában kell teljesülnie, amely a beruházás, fejlesztés helyszíne. (10) A vissza nem térítendő támogatás igénybevételével beszerzett tárgyi eszközök az utánkövetési időszak végéig kizárólag a támogatási szerződésben és a pályázatban meghatározott céloknak megfelelően hasznosíthatók. Az előirányzatból támogatott beruházással létrehozott vagyon – amennyiben az a támogatási döntés kedvezményezettjének tulajdonába kerül – az Ámr. 89. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek mellett, a támogatási szerződésben foglalt kötelezettségek lejártáig csak a támogatási döntéshozó előzetes jóváhagyásával idegeníthető el vagy adható bérbe. Ha az elidegenítéshez a támogatási döntéshozó hozzájárult, a támogatási döntés kedvezményezettje mentesül a támogatási összeg visszafizetésének kötelezettsége alól. Hozzájárulás hiányában a támogatási döntés kedvezményezettje köteles a tárgyi eszköz értékére eső támogatás időarányos, értékcsökkenéssel korrigált, az elidegenítés időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegét visszafizetni. 14. § Nem nyújtható támogatás a) a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó nemzeti regionális támogatásokról szóló 2006/C 54/08 számú iránymutatás (a továbbiakban: iránymutatás) I. mellékletében meghatározott acélipari tevékenységhez, kivéve, ha a kedvezményezett kis- és középvállalkozás és a 70/2001/EK bizottsági rendeletben vagy ennek helyébe lépő normában foglaltak szerint részesül állami támogatásban; b) a hajógyártáshoz nyújtott állami támogatásokról szóló keretszabály (2003/C 317/06) 3.1 cikkének (11) bekezdésében meghatározott tevékenységhez; c) az iránymutatásban meghatározott szénbányászathoz; d) az iránymutatás II. mellékletében meghatározott szintetikusszál-ipari tevékenységhez; e) a halászati és akvakultúratermékek piacának közös szervezéséről szóló, 1999. december 17-i 104/2000/EK tanácsi rendelet szerinti halászati és akvakultúra tevékenységet szolgáló beruházásokhoz, továbbá halászati termékek feldolgozását és forgalmazását szolgáló beruházáshoz; f) az 1628/2006/EK rendelet 2. cikke értelmében az EK Szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek elsődleges termeléséhez, valamint a tej és tejtermékek forgalmazása során használt megnevezések védelméről szóló, 1987. július 2-i 1898/87/EGK tanácsi rendelet 3. cikkének (2) bekezdése értelmében a tejet és tejterméket utánzó, illetve helyettesítő termékek gyártásához és forgalomba hozatalához; g) azon projektekhez, amelyek esetében a program 9. § (3) bekezdése szerinti, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján való közzététele előtt merültek fel költségek; h) a szállítási ágazatban gördülőeszköz vásárlására, induló beruházásokhoz nyújtott támogatás esetén. 15. § A támogatott projektek megkezdése időpontjának az alábbi időpontok minősülnek: a) építési tevékenységet tartalmazó projekt esetén: aa) az építési naplóba történt első bejegyzés időpontja (építési naplóval igazolva), ab) olyan építési jellegű munkák esetében, ahol építési napló vezetése nem kötelező, ott a kivitelezői szerződés alapján a kivitelező nyilatkozata a munkálatok megkezdésére vonatkozóan; b) gép, berendezés, anyag, termék beszerzését tartalmazó projekt esetén az első beszerzett gép, berendezés, anyag, termék stb. megrendelését igazoló okmányon feltüntetett nap; c) egyéb tevékenységhez kapcsolódó projekt esetén a megvalósításra megkötött első szerződés létrejöttének napja; d) amennyiben a pályázatban ismertetett projektet több célterületre (építés és gép) kiterjedően valósítják meg, a projekt megkezdésének időpontja az egyes célterületeknek megfelelő tevékenységek kezdési időpontjai közül a legkorábbi időpont. A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK KUTATÁSI ÉS FEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSAIRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK A támogatás célja 16. § E rendelet alapján kutatás-fejlesztési támogatás alapkutatáshoz, ipari kutatáshoz és kísérleti fejlesztéshez, műszaki megvalósíthatósági tanulmányok készítéséhez, szabadalmak és iparjogvédelmi jogok megszerzéséhez és érvényesítéséhez nyújtható, kizárólag kis- és középvállalkozások számára. A támogatás mértéke 17. § (1) Az egyes, azonos elszámolható költségekkel rendelkező projektekhez nyújtható, bármely támogatás intenzitása nem haladhatja meg a) a 100%-ot alapkutatás esetén; b) a 60%-ot ipari kutatás esetén; c) a 35%-ot kísérleti fejlesztés esetén. Amennyiben egy projekt a kutatás-fejlesztés különböző szakaszait foglalja magában, a támogatási intenzitást a megengedhető támogatási intenzitások súlyozott átlaga alapján kell megállapítani. Együttműködésen alapuló projektek esetében az egyes kedvezményezetteknek nyújtott támogatás legmagasabb összege nem haladhatja meg az érintett kedvezményezettek részéről felmerülő elszámolható költségek alapján számított megengedett támogatási intenzitást. (2) Az (1) bekezdésben szereplő felső határok az ipari kutatás esetében legfeljebb 75%-os támogatási intenzitásig, a kísérleti fejlesztés esetében pedig 50%-ig növelhetők a következők szerint: a) amennyiben a projektre Pest megyén és Budapesten kívül kerül sor, a maximális támogatási intenzitás 10 százalékponttal növelhető, amennyiben a projektre Pest megyében vagy Budapesten kerül sor, a támogatási intenzitás 5 százalékponttal növelhető; b) az Európai Közösség kutatás-fejlesztési keretprogramjához kapcsolódó programok esetében 15 százalékponttal növelhető; c) a maximális támogatási intenzitás 10 százalékponttal növelhető, amennyiben a következő feltételek valamelyike teljesül: ca) a projekt két tagállamban legalább két független partner közötti, határokon átnyúló hatékony együttműködést von maga után, különösen a nemzeti K+F politikák összehangolásával összefüggésben; a támogatást nyújtó tagállamban egyetlen társaság sem viselhet az elszámolható költségek 70%-ánál többet, vagy cb) a projekt egy társaság és egy állami kutatóintézet hatékony együttműködését vonja maga után, különösen a nemzeti K+F politikák összehangolásával összefüggésben, amikor is az állami kutatóintézet a projekt elszámolható költségeinek legalább 10%-át viseli, és jogosult közzétenni az eredményeket, amennyiben azok az adott intézet által végrehajtott kutatásból erednek, vagy cc) a projekt eredményeit műszaki és tudományos konferenciák révén széles körben terjesztik, illetve tudományos és műszaki folyóiratokban közzéteszik azokat. (3) Ipari kutatási tevékenységeket, illetve kísérleti fejlesztési tevékenységeket előkészítő megvalósíthatósági tanulmányok esetében a támogatási intenzitás nem haladhatja meg a 75%-ot. (4) A szabadalmak és iparjogvédelmi jogok megszerzéséhez és érvényesítéséhez nyújtott támogatások esetében a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az (1)–(2) bekezdésben meghatározott mértéket, azzal, hogy ahhoz a kutatási tevékenységhez tartozó támogatási intenzitást kell figyelembe venni, amellyel először sikerült megszerezni az érintett szabadalmi vagy iparjogvédelmi jogot. Az elszámolható költségek 18. § (1) A kis- és középvállalkozások alapkutatási, ipari kutatási és kísérleti fejlesztési célú támogatásai alkalmazásában elszámolható költségek a következők: a) személyi költségek (kutatók, technikusok és egyéb kisegítő személyzet a kutatási projektnél való alkalmazásuk mértékéig); b) a kutatási projekt mértékéig és időtartamára felhasznált eszközök és felszerelések költségei, azzal, hogy amennyiben ezeket az eszközöket és felszereléseket a kutatási projektnél nem használják fel teljes élettartamukra, csak a kutatási projekt élettartamának megfelelő amortizációs költségek számolhatóak el; c) a kutatási projekt mértékéig és időtartamára igénybe vett épületek és földterület költségei, azzal, hogy az épületek tekintetében csak a kutatási projekt élettartamának megfelelő amortizációs költségek számolhatóak el, továbbá a földterület esetében a kereskedelmi célú átruházás, illetve a ténylegesen felmerülő beruházási költségek elszámolhatók; d) a kizárólag a kutatási tevékenységhez igénybe vett tanácsadás és egyenértékű szolgáltatások költségei, ideértve a kutatást, műszaki ismereteket és a külső forrásokból piaci áron megvásárolt, illetve licencia tárgyát képező szabadalmakat, amennyiben a tranzakciót független felek között hajtották végre, és nincsenek összejátszásra utaló jelek, azzal, hogy ezek a költségek a projekt összes elszámolható költségeinek csak 70%-áig minősülnek elszámolhatónak; e) kiegészítő általános költségek, amelyek a kutatási projekt eredményeként közvetlenül merülnek fel; f) egyéb működési kiadások, ideértve az anyagok, felszerelések és hasonló termékek költségeit, amelyek közvetlenül a kutatási tevékenység eredményeként merülnek fel. (2) Megvalósíthatósági tanulmányok támogatása alkalmazásában a tanulmány készítésének költségei számolhatóak el. (3) Szabadalmak és iparjogvédelmi jogok megszerzésének és érvényesítésének támogatása alkalmazásában elszámolható költségek a következők: a) jognak az első hatóság által történő megadását megelőző valamennyi költség, ideértve a kérelem előkészítésével, benyújtásával és megvizsgálásával kapcsolatos költségeket, valamint a kérelem megújításának a jog megadása előtt felmerülő költségeit; b) fordítási és egyéb költségek, amelyek a jog egyéb hatóság által történő megadásának, illetve érvényesítésének megszerzése érdekében merülnek fel; c) a kérelem hivatalos vizsgálata és az esetleges kifogásolási eljárás során a jog érvényességének megvédésekor felmerülő költségek, még akkor is, ha ezek a költségek a jog megadása után keletkeznek. Kis- és középvállalkozások részére nyújtható támogatás tanácsadásra és egyéb szolgáltatásokra, tevékenységekre 19. § (1) E rendelet alapján tanácsadásra és kiállításon való részvételre támogatás kis- és középvállalkozások számára nyújtható. (2) A külső tanácsadók által nyújtott szolgáltatások esetében a bruttó támogatás nem haladhatja meg az ilyen szolgáltatások költségének az 50%-át. Az érintett szolgáltatás nem lehet folyamatos vagy visszatérő tevékenység, és nem kapcsolódhat a vállalkozás szokásos működési költségeihez, úgymint folyamatos adótanácsadás, rendszeres jogi szolgáltatás vagy hirdetés. (3) E rendelet alapján vásárokon, kiállításokon való részvételre kizárólag kis- és középvállalkozások részére, az adott kiállításon, vásáron való legelső megjelenéshez nyújtható támogatás. (4) A (3) bekezdésben meghatározott tevékenység tekintetében elszámolható költségek kizárólag a kiállító helyiség bérlete, kialakítása és működtetetése költsége. (5) A (3) bekezdésben meghatározott tevékenységre nyújtható maximális támogatási intenzitás az elszámolható költségek maximum 50 százaléka. Az állami támogatásokra vonatkozó közös szabályok 20. § Nem nyújtható támogatás a) azon szervezet részére, amellyel szemben az Európai Bizottságnak valamely támogatás visszafizetésére kötelező határozata van érvényben; b) csőd-, felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt álló szervezetnek és a nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak; c) azon személy vagy szervezet részére, aki vagy amely a támogatás iránti pályázat benyújtását megelőző három naptári éven belül az államháztartás alrendszereiből, az Európai Unió előcsatlakozási eszközeiből vagy a strukturális alapokból juttatott valamely támogatással összefüggésben a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségét nem vagy csak részben teljesítette, kivéve a vis maior esetét; d) azon személy vagy szervezet részére, akinek vagy amelynek lejárt esedékességű, 60 napot meghaladó adóvagy adók módjára behajtható köztartozása van, kivéve, ha az adóhatóság számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett; e) azon szervezet részére, amelyet a támogatás iránti pályázat benyújtását megelőző két naptári éven belül az államigazgatási szerv határozatával vagy annak bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság munkavállalók bejelentés nélküli vagy munkavállalási engedély nélküli foglalkoztatása miatt jogerősen bírság megfizetésére kötelezett; f) azon személy vagy szervezet részére, aki vagy amely a támogatott projekt keretében végzett tevékenység folytatásához szükséges hatósági engedélyekkel nem rendelkezik; g) annak a gazdálkodó szervezetnek a részére, amelynek a számviteli jogszabályok szerint számított saját tőkéje a törzstőke (alaptőke) jogszabályban előírt legkisebb mértéke alá csökkent; h) annak a személynek vagy szervezetnek a részére, aki a beruházást, illetve a fejlesztést olyan ingatlanon kívánja megvalósítani, amely a pályázat benyújtásának időpontjában nem per- és igénymentes, kivéve, ha a pályázó az igény jogosultja, illetőleg ha bérelt ingatlan esetében a bérleti szerződés kizárólagos joggal nem biztosítja a támogatással megvalósuló létesítmény üzemeltetésének lehetőségét legalább a külön rendeletben előírt üzemeltetési kötelezettség idejére; i) azon szervezetek részére, amelyek nem felelnek meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok – az Áht. 15. §-ában meghatározott – feltételeinek, illetőleg ezen feltételek fennállását nem, vagy nem a külön jogszabályban meghatározott módon igazolják. 21. § A kedvezményezett köteles a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés napjától számított tíz évig megőrizni. 22. § Egy projekthez igénybe vett összes támogatás – függetlenül attól, hogy annak finanszírozása közösségi, országos, regionális vagy helyi forrásból történik – támogatási intenzitása nem haladhatja meg az állami támogatásokra irányadó közösségi szabályban vagy az Európai Bizottság támogatást jóváhagyó határozatában meghatározott támogatási intenzitást. Átmeneti és záró rendelkezések 23. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, és 2015. december 31-én hatályát veszti. (2) E rendelet alapján támogatási döntést csekély összegű és beruházási támogatások tekintetében 2013. december 31-éig lehet hozni. (3) E rendelet alapján támogatási döntést KKV támogatás tanácsadásra és KKV K+F támogatás tekintetében 2008. június 30-áig lehet hozni. (4) E rendelet a) az EK Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és közép vállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló, 2001. január 12-i 70/2001/EK bizottsági rendelet (HL L 10., 2001.1.13., 33–42. o.), b) a 70/2001/EK bizottsági rendelet alkalmazási körének a kutatási és fejlesztési támogatásokra történő kiterjesztése tekintetében való módosításáról szóló, 2004. február 25-i 364/2004/EK bizottsági rendelet (HL L 63., 2004.2.28., 22–29. o.), c) a 2204/2002/EK, a 70/2001/EK és a 68/2001/EK rendeletnek az alkalmazási időszak kiterjesztése tekintetében történő módosításáról szóló, 2006. december 20-i 1976/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 368., 2006.12.23., 85–86. o.), d) a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 379., 2006.12.28,. 5–10. o.), e) a Szerződés 87. és 88. cikkének a nemzeti regionális beruházási támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. október 24-i 1628/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 302., 2006.11.01., 29–40. o.), f) a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló, 1999. december 17-i 104/2000/EK tanácsi rendelet (HL L 17., 2000.1.21., 22–52. o.), g) a tej és tejtermékek forgalmazása során használt megnevezések védelméről szóló, 1987. július 2-i 1898/87/EGK tanácsi rendelet (HL L 182., 1987.07.03., 36–38. o.) hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz. Bajnai Gordon s. k., önkormányzati és területfejlesztési miniszter