27/2014. (XI. 25.) FM rendelete a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdések

27/2014. (XI. 25.) FM rendelete a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről. Az 1–2. alcím tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés j) pontjában, a 3–4. alcím és az 1. melléklet tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés b) pontjában, az 5. alcím és a 2–3. melléklet tekintetében a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés a) pontjában, a 6. alcím tekintetében a  mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés c) pontjában, a 7–8. és 11. alcím tekintetében a  mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés b)–d) pontjában, a 9. alcím tekintetében a  mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés k) pontjában, a 10. alcím tekintetében a  mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés l) pontjában, a 20.  § tekintetében a  mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 24. § (2) bekezdés f ) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 65.  § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következőket rendelem el: 1. A kárenyhítési rendszerbe történő bejelentkezés 1. § (1) A  mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII.  törvény (a  továbbiakban: Mkk. tv.) 6.  § (1)  bekezdése szerinti mezőgazdasági termelő a  kárenyhítési rendszerbe az  egységes kérelmének a  Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (a  továbbiakban: agrárkárenyhítési szerv) történő benyújtásával jelentkezik be. (2) Az Mkk. tv. 6. § (2) bekezdése szerinti mezőgazdasági termelő a kárenyhítési rendszerbe az egységes kérelmében megtett csatlakozási nyilatkozattal jelentkezhet be. (3) E  rendelet alkalmazásában mezőgazdasági termelőnek minősül az  (1) és a  (2)  bekezdésben meghatározott mezőgazdasági termelő. 2. A kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettség megállapítása 2. § (1) A kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettséget az agrárkár-enyhítési szerv minden évben a tárgyévet megelőző év november 1-jétől tárgyév október 31-ig terjedő kárenyhítési év vonatkozásában állapítja meg. (2) Az  agrárkár-enyhítési szerv tárgyév július 15-éig határozatban értesíti a  mezőgazdasági termelőt kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettségének összegéről. (3) A kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettség összege üzemi szinten a) az egységes kérelemben bejelentett terület, b) az  egységes kérelmen feltüntetett hasznosítási kóddal és az  esetlegesen, az  adott hasznosítási kódhoz tartozó pontos megnevezéssel jelzett növénykultúra (a továbbiakban: növénykultúra), valamint c) a 3. §-ban foglaltak figyelembevételével kerül meghatározásra. (4) Az agrárkár-enyhítési szerv a kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettség mezőgazdasági termelőnkénti adatait tárgyév július 31-éig elektronikus úton elérhetővé teszi a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: mezőgazdasági igazgatási szerv) részére. (5) Az agrárkár-enyhítési szerv az Mkk. tv. 18. § (2) bekezdés a), c) és g) pontjában meghatározott adattartalmat tárgyév július 15-ig elektronikus úton elérhetővé teszi az  agrárpolitikáért felelős miniszter (a  továbbiakban: miniszter) számára. 3. § (1) Az  egységes kérelemben feltüntetett, a  mezőgazdasági termelő által bejelentett területre és növénykultúrára vonatkozó adatok alapján megállapított kárenyhítési hozzájárulás összegének tárgyévi módosítására az  egységes kérelemre vonatkozó uniós jogi aktusban foglalt késedelmes benyújtási határidőn túl nincs lehetőség, az egységes kérelem módosítása vagy részleges visszavonása esetén sem. (2) A benyújtott egységes kérelemben az Mkk. tv. 6. § (2) bekezdése alapján tett csatlakozási nyilatkozat visszavonására az Mkk. tv. 6. § (2) bekezdésében meghatározott időtartamon belül nincs lehetőség. 3. A mezőgazdasági káresemény bejelentése 4. § (1) A  mezőgazdasági termelő az  Mkk. tv. 2.  § 21.  pontja szerinti mezőgazdasági káreseményt, valamint a  mezőgazdasági káresemény által okozott várható hozamcsökkenés mértékét az  1.  melléklet szerinti adattartalommal köteles – az  erre a  célra kialakított elektronikus káresemény-bejelentő felületen – a  (2)–(4)  bekezdésben foglaltak szerint a  mezőgazdasági káresemény bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül bejelenteni (a továbbiakban: kárbejelentés). (2) A  kárbejelentés alapján eljáró szerv a  kárt szenvedett terület szerint illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága (a továbbiakban: agrárkár-megállapító szerv). (3) A  károsodást kiváltó aszály, belvíz, téli fagy, vagy mezőgazdasági árvíz esetén a  mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének – a  bekövetkezés tényleges időpontjától függetlenül – azt az  időpontot kell tekinteni, amikor a  kárt szenvedett területen termesztett növénykultúra vonatkozásában a  károsodás első alkalommal észlelhetővé válik. A  károsodást kiváltó felhőszakadás, jégeső, tavaszi fagy, vagy vihar esetén a  mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének azt az  időpontot kell tekinteni, amikor a  kárt szenvedett területen termesztett növénykultúra vonatkozásában a mezőgazdasági káresemény első alkalommal észlelhető. (4) A használatban lévő termőföldön az (1) bekezdés szerinti kárbejelentést legkésőbb a tervezett betakarítás előtt tíz nappal kell megtenni azzal, hogy a jégeső, vagy vihar esetén a kárbejelentést legkésőbb a betakarítás megkezdéséig kell megtenni. Téli fagy esetén az (1) bekezdés szerinti kárbejelentést legkésőbb tárgyév április 15-éig kell megtenni. (5) Az (1) bekezdés szerinti kárbejelentés a növénykultúra teljes vagy részterületére is megtehető. (6) Az  Mkk. tv. 2.  § 7.  pontja szerinti elemi káreseménynek kizárólag az  adott kárenyhítési évben bekövetkezett, egy vagy több, üzemi szinten az  adott növénykultúrában együttesen 30%-ot meghaladó mértékű hozamcsökkenést okozó, (1) bekezdés szerint bejelentett mezőgazdasági káresemény minősül. (7) Az  (1)  bekezdés szerinti kárbejelentés elmulasztása esetén a  mezőgazdasági termelő kárenyhítő juttatásra vonatkozó kérelmében az  adott mezőgazdasági káresemény által előidézett hozamcsökkenés nem vehető figyelembe. 4. A mezőgazdasági káresemény igazolása 5. § (1) Az  agrárkár-megállapító szerv a  mezőgazdasági káresemény bekövetkezését, annak határidőben történt bejelentését, a mezőgazdasági káresemény és a várható hozamcsökkenés közötti ok-okozati összefüggést ellenőrzi. (2) Az  agrárkár-megállapító szerv a  várható hozamcsökkenés mértékét az  adott mezőgazdasági káresemény, a károsodással érintett terület, valamint a károsodással érintett területen található növénykultúrák vonatkozásában állapítja meg. (3) Az agrárkár-megállapító szerv a várható hozamcsökkenés megállapítása során a) az  Országos Meteorológiai Szolgálat (a  továbbiakban: OMSZ) internetes honlapján közzétett tájékoztatást és az  általa az  Mkk. tv. 18.  § (1)  bekezdése szerinti mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázisba (a továbbiakban: mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázis) szolgáltatott adatokat, b) az  Országos Vízügyi Főigazgatóság (a  továbbiakban: OVF) és a  Földmérési és Távérzékelési Intézet (a továbbiakban: FÖMI) által a mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázisba szolgáltatott adatokat, c) a biztosítók által átadott, az Mkk. tv. 17. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatokat, d) a mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázisban található agrometeorológiai növényélettani modell adatait, valamint e) a  miniszter által vezetett minisztérium (a  továbbiakban: minisztérium) állapotminősítési, termésbecslési és betakarítási adatait figyelembe veszi. (4) A  mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének ténye és az  adott kárenyhítési évben várható hozamcsökkenés mértéke az agrárkár-megállapító szerv által lefolytatott adminisztratív-, illetve helyszíni ellenőrzés, vagy az agrárkár- megállapító szerv által megkeresett Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara megyei ügyintéző szervezetéhez tartozó falugazdász közreműködésével lefolytatott helyszíni ellenőrzés során kerül megállapításra. (5) Az  OMSZ által közzétett, (3)  bekezdés a)  pontja szerinti tájékoztatás az  Mkk. tv. 14.  § (4)  bekezdése szerinti tájékoztatásnak felel meg. (6) Az agrárkár-megállapító szerv a (4) bekezdés szerinti ellenőrzés alapján az Mkk. tv. 14. § (1) bekezdésben foglaltakról határozatot hoz. (7) Amennyiben a  (3)  bekezdés szerinti adatok, valamint az  adminisztratív ellenőrzést megalapozó – különösen a  hőmérsékletre, csapadék mennyiségre, csapadék intenzitásra, felszíni vízborítottságra, talajvízszintre, távérzékeléses adatokból származó megállapításokra vonatkozó adatokon alapuló – kockázatelemzés során felhasznált adatok kétséget kizáróan alkalmasak a  mezőgazdasági káresemény megállapítására, úgy ezen adatok alapján az agrárkár-megállapító szerv mellőzheti a (4) bekezdés szerinti helyszíni ellenőrzés lefolytatását a) aszály, nagy kiterjedésű belvíz és mezőgazdasági árvíz esetében, ha igazoltnak találja a  mezőgazdasági káresemény bekövetkezését, vagy b) bármely mezőgazdasági káresemény bejelentését követően, ha megállapítja, hogy a  mezőgazdasági káresemény nem következett be. (8) A  (7) bekezdés szerinti eljárás esetén az agrárkár-megállapító szerv a  lefolytatott adminisztratív ellenőrzés alapján hozza meg a  (6)  bekezdés szerinti határozatot a  mezőgazdasági káresemény bejelentésétől számított hét napon belül. 5. A hozamérték-csökkenés megállapítása 6. § (1) Az Mkk. tv. 2. § 31. pontja szerinti tárgyévi hozamértéket – a 3. melléklet szerinti számítási módszerrel – a tárgyévben ténylegesen hasznosított termőföldről betakarított termésmennyiség alapulvételével az  Agrárgazdasági Kutató Intézet (a  továbbiakban: AKI) által meghatározott és a  minisztérium honlapján közzétett, tárgyévre vonatkozó referenciaárakon kell figyelembe venni. (2) A tárgyév november 30-ig még be nem takarított, a) 50%-os betakarítási készültségi állapotot meghaladó növénykultúrák tárgyévi hozamának kiszámításánál a már betakarított területek termésmennyiségének és a betakarított terület nagyságának hányadosát, b) 50%-os betakarítási készültségi állapotot meg nem haladó növénykultúrák tárgyévi hozamának kiszámításánál az elektronikus benyújtó felületen elérhető, az AKI által meghatározott Mkk. tv. 2. § 2a. pontja szerinti átlaghozam-adatokat kell alapul venni. (3) Az  Mkk. tv. 2.  § 27.  pontja szerinti referencia hozamértéket a  referencia-időszakban ténylegesen hasznosított termőföldről betakarított termésmennyiség alapulvételével a  2.  melléklet IV.  pontja és a  3.  melléklet szerint kiszámított referencia-átlagár felhasználásával kell megállapítani. (4) Azon növénykultúrák esetében, amelyeknél az  (1)  bekezdés szerinti referenciaár mellett ársáv közzétételére is sor került, a mezőgazdasági termelő a közzétett referenciaár helyett az adott kárenyhítési év értékesítéseinek számlával igazolt ár adatait jogosult felhasználni, amennyiben ezen ár adatok a közzétett ársávba esnek. (5) Azokban az esetekben, amikor a  referenciahozam és a  tárgyévi hozam megállapításához csak a  tárgyévben áll rendelkezésre adat, vagy a mezőgazdasági termelő az adott növénykultúrából nem rendelkezik a referencia-időszak egy vagy több évének hozamadataival, az  adott növénykultúrára és az  adott évre vonatkozóan az  elektronikus benyújtó felületen elérhető, az AKI által meghatározott, Mkk. tv. 2. § 2a. pontja szerinti átlaghozam-adatok alapján kell képezni a bázisadatokat. Ezen bázisadatok szolgálnak az adott mezőgazdasági termelő esetében a hozamértékcsökkenés kiszámításához szükséges referencia hozamérték kiszámításának alapjául. (6) A saját hozamadat nem helyettesíthető az Mkk. tv. 2. § 2a. pontja szerinti átlaghozam-adatokkal a) azokban az években, amelyekben a mezőgazdasági termelő az egységes kérelemben az adott növénykultúra termesztéséről nyilatkozott; b) az ültetvények esetében a termőre fordulás évét követő hatodik évtől. (7) A  mezőgazdasági termelőnek a  referencia-időszak éveire vonatkozó, hozamadatokat tartalmazó, korábban tett nyilatkozatait – amelyek származhatnak különösen az  egységes kérelemben tett, korábbi évek hozamadataira vonatkozó nyilatkozatokból, az  agrárkár-megállapító szerv nyilvántartásában, illetve az  agrárkár-enyhítési szerv nyilvántartásában szereplő korábbi években benyújtott kárenyhítő juttatás iránti kérelemben, valamint a díjtámogatott biztosítások adatközlésekor bejelentett adatokból – kell figyelembe venni a hozamérték-csökkenés megállapítása során. (8) A mezőgazdasági termelőnek a referencia- és tárgyévi hozamérték megállapításához szükséges, 2. melléklet szerinti, évenkénti termelési adatokat tartalmazó nyilvántartásait, valamint az azokat alátámasztó bizonylatokat az agrárkárenyhítési szerv kárenyhítő juttatás iránti kérelemről hozott döntésének kézhezvételétől számított nyolc évig meg kell őriznie. (9) Az  agrárkár-megállapító szerv a  referencia-időszakban ténylegesen hasznosított termőföldről betakarított termésmennyiséget alátámasztó, (8)  bekezdés szerinti nyilvántartásokat és bizonylatokat az  eljárás során ellenőrizheti. 7. § (1) Az üzemi szintű hozamérték-csökkenés összegét és mértékét a tárgyévben termesztett valamennyi növénykultúra figyelembevételével kell meghatározni, beszámítva a  referencia-időszak hozamértékéhez képest többlethozamértéket produkáló, valamint az elemi-, illetve mezőgazdasági káreseménnyel nem érintett növénykultúrákat is. (2) Az  egyes növénykultúrákra vonatkozó hozamcsökkenés és hozamérték-csökkenés kiszámításánál kizárólag olyan hozamcsökkenés vehető figyelembe, amelyet az  Mkk. tv. 2.  § 21.  pontjában meghatározott mezőgazdasági káresemény okozott. (3) A  hozamcsökkenés és hozamérték-csökkenés megállapítása során a  növénykultúra Mkk. tv. 2.  § 21.  pontjában meghatározott mezőgazdasági káreseménnyel érintett azon tárgyévi területét, amelyen a  mezőgazdasági káresemény bekövetkezését az agrárkár-megállapító szerv az Mkk. tv. 14. § (1) bekezdése szerint igazolta, továbbá a növénykultúra egyéb tárgyévi területét a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben külön sorban kell feltüntetni. (4) A hozamcsökkenés és hozamérték-csökkenés megállapítása során az Mkk. tv. 14. § (1) bekezdés szerinti igazolással, vagy mezőgazdasági káreseménnyel nem érintett tárgyévi területen termesztett növénykultúrák tárgyévi hozamait a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben a) aszálykár esetén aa) a  tárgyévi hozam feltüntetésével kell szerepeltetni, ha a  tárgyévi hozam nagyobb, mint a mezőgazdasági termelő referenciahozamának 85%-a, ab) a  referenciahozam 85%-ának feltüntetésével kell szerepeltetni, ha a  tárgyévi hozam kisebb, vagy egyenlő, mint a mezőgazdasági termelő referenciahozamának 85%-a; b) egyéb káresemény esetén ba) a  tárgyévi hozam feltüntetésével kell szerepeltetni, ha a  tárgyévi hozam nagyobb, mint a mezőgazdasági termelő referenciahozama, bb) a referenciahozam feltüntetésével kell szerepeltetni, ha a tárgyévi hozam kisebb, vagy egyenlő, mint a mezőgazdasági termelő referenciahozama. 8. § (1) Amennyiben az  adott kárenyhítési év vonatkozásában a  mezőgazdasági káreseménnyel érintett növénykultúra termőföldterületének mezőgazdasági termelő által igazolt újravetésére, újratelepítésére, másodvetésére kerül sor, úgy a  mezőgazdasági káreseménnyel érintett növénykultúra, valamint az  újravetett, újratelepített, másodvetett növénykultúra vonatkozásában is az e rendeletben meghatározott feltételek szerint kell eljárni, különös tekintettel az  Mkk. tv. 11.  § (4)  bekezdésére és a  12.  § (3)  bekezdésében foglalt hozamérték-csökkenésből levonásra kerülő tételekre. (2) Az  (1)  bekezdésben említett újravetett, újratelepített, másodvetett növénykultúrához tartozó adatokat elkülönítetten kell szerepeltetni a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben azzal, hogy ezen kérelemben az újravetett, újratelepített, másodvetett növénykultúrához tartozó adatoknál legfeljebb a  korábban mezőgazdasági káreseménnyel érintett növénykultúránál feltüntetett termőföldterület nagyságot kell figyelembe venni. 6. A kárenyhítő juttatás iránti kérelem 9. § (1) A  mezőgazdasági termelő a  kárenyhítő juttatás iránti kérelmet az  erre a  célra kialakított elektronikus kérelembenyújtó felületen – a 11. §-ban meghatározottak szerint –, a 2. mellékletben szereplő adatok megadásával, az Mkk. tv. 11. § (1) bekezdés f ) pontjában meghatározottaknak megfelelően, tárgyév november 30-áig nyújthatja be az agrárkár-enyhítési szervhez. (2) Az agrárkár-enyhítési szerv a hozamérték-csökkenés 10. § (1) bekezdés szerinti határozatban történő megállapítása céljából – az  Mkk. tv. 13.  § (3)  bekezdése szerint érdemi vizsgálat nélkül elutasított kérelmek kivételével – a  kérelmeket továbbítja az  agrárkár-megállapító szerv részére. A  kérelembenyújtó felületen megadott adatok és az ahhoz feltöltött dokumentumok – ideértve a (4) és (5) bekezdésben meghatározott igazolásokat is – együttesen alkotják a kárenyhítő juttatás iránti kérelmet. (3) Kárenyhítő juttatásra vonatkozó jogosultság csak abban az  esetben állapítható meg, ha az  adott kárenyhítési évben a mezőgazdasági termelő elemi káreseményt és a 7. § (1) bekezdés szerint számított, üzemi szinten 30%-ot meghaladó mértékű hozamérték-csökkenést szenved el, és ezekről az  agrárkár-megállapító szerv által a  10.  § (1) bekezdés szerint kiállított határozattal rendelkezik. (4) Ha a mezőgazdasági termelő rendelkezik az Mkk. tv. 11. § (5) bekezdése szerinti vagy egyéb, a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben szereplő káreseményre megkötött mezőgazdasági biztosítási szerződéssel, akkor azt a 2. melléklet I.  pontja szerinti adatok megadásával és a  biztosítóval kötött szerződés ajánlati nyomtatványai és kötvénye elektronikus példányának kérelembenyújtó felületre történő feltöltésével igazolja. A  biztosító által már kifizetett kártérítés összegét az Mkk. tv. 12. § (1) bekezdésében foglaltakkal összhangban figyelembe kell venni a kárenyhítő juttatás összegének kiszámításánál. (5) Ha a  mezőgazdasági biztosítási szerződésben a  szerződő fél nem a  mezőgazdasági termelő, akkor teljes mértékű kárenyhítő juttatásra az  a  mezőgazdasági termelő jogosult, akinek részére a  szerződő fél vagy a  biztosító a biztosított területet, a biztosítással fedezett káreseményt és a biztosított hozamértéket is feltüntető igazolást állít ki. Az igazolás elektronikus másolatát a mezőgazdasági termelőnek az (1) bekezdésben meghatározott határidőig fel kell töltenie a kérelembenyújtó felületre. (6) Ha a  mezőgazdasági termelő olyan mezőgazdasági biztosítási szerződéssel rendelkezik, amelyről a  biztosító az Mkk. tv.-ben és a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatásról szóló 19/2014. (X. 29.) FM rendeletben [a  továbbiakban: 19/2014. (X. 29.) FM rendelet] foglalt eljárása során adatszolgáltatási kötelezettség keretében adatokat szolgáltatott az agrárkár-enyhítési szerv részére, akkor a kárenyhítő juttatás kiszámítása során a biztosító által szolgáltatott adatokat is figyelembe kell venni. (7) Ha a  hozamérték-csökkenést több elemi káresemény okozta, akkor az  igényelhető kárenyhítő juttatás növénykultúránkénti összegének meghatározásánál mezőgazdasági kárt kiváltó okként azt a kárfajtát kell megadni, amely az adott növénykultúra esetében a legnagyobb mértékű károsodást okozta. (8) Ha a mezőgazdasági termelő a kárenyhítő juttatás iránti kérelmét nem az (1), valamint a (4) és (5) bekezdésekben meghatározottak szerint nyújtja be, akkor a kérelmet az agrárkár-enyhítési szerv elutasítja. (9) Adott kárenyhítési évhez kapcsolódóan kárenyhítő juttatásra vonatkozó jogosultság akkor sem állapítható meg, ha a  mezőgazdasági termelővel szemben valamely korábbi támogatás visszafizetésére kötelező olyan európai uniós jogszabály van érvényben, amely a  támogatást jogellenesnek és a  belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánította. 10. § (1) Az  agrárkár-megállapító szerv ellenőrzi a  kárenyhítő juttatás iránti kérelem adatait, a  hozamérték-csökkenés összegét és – az 5. § (6) bekezdés, valamint az Mkk. tv. 11. § (2) és (3) bekezdésére is figyelemmel – az Mkk. tv. 14. § (2)  bekezdése szerinti adattartalommal határozatot hoz. Az  agrárkár-megállapító szerv ellenőrzése kiterjed a  9.  § (4) és (5) bekezdés szerinti mezőgazdasági biztosítási szerződések meglétére. (2) Az agrárkár-megállapító szerv a helyszíni ellenőrzés megállapításait, az 5. § (3) bekezdés szerinti adatokat, valamint a kárbejelentéshez kapcsolódó 5. § (7) bekezdés szerinti kockázatelemzés adatait veszi figyelembe a  (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során. (3) Az  agrárkár-megállapító szerv a  2.  melléklet szerinti adatok, a  (1)  bekezdés szerinti határozatok, valamint a  benyújtott fellebbezések adatai tekintetében az  Mkk. tv. 14.  § (7)  bekezdésében meghatározottak szerint jár el. A  fellebbezésről annak beérkezését követő hét napon belül, majd az  eljárás lezárásáról szóló döntésről a  mezőgazdasági termelő részére történő közléssel egyidejűleg az  agrárkár-megállapító szerv értesítést küld az agrárkár-enyhítési szerv részére. (4) Az  agrárkár-megállapító szerv a  kárenyhítő juttatás iránti kérelmek ellenőrzött adataiból adatállományt készít és azt a  tárgyévet követő év január 15-éig elérhetővé teszi az  erre a  célra létrehozott elektronikus felületen a  mezőgazdasági igazgatási szerv és az  agrárkár-enyhítési szerv részére. A  mezőgazdasági igazgatási szerv a  megküldött megyei adatállományokból országos összesítést készít, amelyet a  tárgyévet követő év január 31-éig elektronikus úton elérhetővé tesz az  agrárkár-enyhítési szerv részére, valamint az  országosan összesített adatállományból megyeszintű és elemi káreseményenkénti bontásban, a  tárgyévet követő év február 15-éig összefoglaló jelentést készít és azt az  arra a  célra létrehozott elektronikus felületen elérhetővé teszi a  miniszter részére. (5) Az  agrárkár-megállapító szerv az  általa ellenőrzött kárenyhítő juttatás iránti kérelemhez kapcsolódóan kiállított, (1)  bekezdés szerinti határozat egy példányát legkésőbb a  tárgyévet követő év január 31-éig megküldi a mezőgazdasági termelő részére. 7. A kárbejelentés és a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásának általános szabályai 11. § (1) A mezőgazdasági termelő a 4. § (1) bekezdés szerinti kárbejelentést és a 9. § (1) bekezdés szerinti kárenyhítő juttatás iránti kérelmet elektronikus úton köteles benyújtani. (2) A  kárbejelentés és a  kárenyhítő juttatás iránti kérelem elektronikus úton történő benyújtásának módjára meghatalmazott vagy technikai közreműködő alkalmazása esetén a meghatalmazott és a  technikai közreműködő eljárására, a  vélelmezett örökös eljárására, valamint az  elektronikus kapcsolattartásra az  Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, az  Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, valamint a  központi költségvetésből finanszírozott egyes támogatások igénybevételével kapcsolatos egységes eljárási szabályokról szóló tárgyévi miniszteri rendelet rendelkezéseit a jelen rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (3) A  4.  § (1)  bekezdés szerinti kárbejelentés, valamint a  9.  § (1)  bekezdés szerinti kárenyhítő juttatás iránti kérelem elektronikus benyújtásának és fogadásának tényét a  Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszerben (a  továbbiakban: KR) a  mezőgazdasági termelő elektronikus tárhelyére történt sikeres feltöltés jelenti, amelyet az ideiglenesen fenntartott értesítési tárhelyre automatikusan kapott KR dokumentum igazol. 8. A kárenyhítő juttatás összegének megállapítása 12. § (1) A kárenyhítő juttatás összegének 2. melléklet V. pontja és 3. melléklet szerinti megállapítása során kizárólag azon növénykultúrák hozamérték-csökkenése vehető figyelembe, amelyeket – üzemi szinten a növénykultúrában 30%-ot meghaladó mértékű hozamcsökkenést előidéző – elemi káresemény okozott és azt az  agrárkár-megállapító szerv igazolta. (2) Nem nyújtható kárenyhítő juttatás, ha az agrárkár-megállapító szerv a 10. § (1) bekezdés szerinti döntésében nem igazolta a 9. § (3) bekezdésben meghatározott mértékű hozamérték-csökkenést. (3) A  kárenyhítő juttatás összegének 3.  melléklet szerinti számítási módszer alapján történő megállapítása során az  elemi káresemények folytán lecsökkent termés betakarításához kapcsolódó ráfordítás-csökkenést, az  Mkk. tv. 22.  §-ában meghatározott haszonbér-mérséklésből eredő bérleti díjcsökkenést le kell vonni a  hozamértékcsökkenés összegéből, és a  számítás során a  3.  melléklet szerinti költségmegtakarítási fajlagos összegeket kell alkalmazni. (4) A kárenyhítő juttatás összegének megállapítása során az agrárkár-enyhítési szerv a mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázist használja fel azzal, hogy a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben szereplő káresemények után a biztosító által kifizetett kártérítési összeg, valamint az  ugyanazon elszámolható költségek tekintetében megállapított bármely egyéb – állami vagy európai uniós társfinanszírozású – támogatás és az  e  rendelet alapján megállapított kárenyhítő juttatás összege együttesen növénykultúránként nem haladhatja meg a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a  vidéki térségekben nyújtott állami támogatásokról szóló, 2014-2020 időszakra vonatkozó, a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség által okozott veszteségek ellentételezésére nyújtott támogatásról szóló európai uniós iránymutatás 1.2.1.2. alfejezetének (362)  pontjában meghatározott, az elszámolható költségre vetített 80%-os támogatási intenzitási mértéket. (5) A  (4)  bekezdés szerinti elszámolható költségnek a  növénykultúra elemi káresemény által okozott az  (1) és (3) bekezdés alapján számított hozamérték-csökkenése minősül. (6) A (4) bekezdés szerinti támogatási intenzitás maximumának túllépése esetén a mezőgazdasági termelőt a túllépés összegével megegyező visszafizetési kötelezettség terheli. A  túllépés összegét és a  visszafizetési kötelezettségre történő felszólítást az agrárkár-enyhítési szerv határozatban közli a mezőgazdasági termelővel. 9. A kifizetési terv és a kárenyhítő juttatás kifizetése 13. § (1) Az  agrárkár-enyhítési szerv a  mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázisában rögzíti a  kárenyhítési hozzájárulás befizetésére vonatkozó kötelezettségeket, a  befizetési kötelezettségek teljesítését, valamint – az  agrárkármegállapító szerv által kiállított dokumentumok alapján a  hozzá a  tárgyévet követő év január 31-ig beérkezett adatok figyelembevételével – vizsgálja a  kárenyhítő juttatás iránti kérelmek jogosságát, a  kérelmek adatait feldolgozza, azokról adatállományt készít. (2) Az agrárkár-enyhítési szerv az  (1) bekezdés szerinti adatállomány, valamint a miniszternek a 20/05/10/00 Nemzeti agrárkárenyhítés előirányzatra vonatkozó tájékoztatása alapján a  jogos kárenyhítő juttatás iránti igények teljesítésére a 4. melléklet szerinti kifizetési tervet készít. A kifizetési terv részét képezi a kárenyhítési lebonyolítási számla felhasználásának tárgyév december 31-i állapotát tükröző éves elszámolás. Az  agrárkár-enyhítési szerv a  kifizetési tervet a  tárgyévet követő év február 28-áig a  miniszter és az  agrárkár-enyhítési szerv közötti külön megállapodás szerinti adattartalommal megküldi a miniszter részére. (3) A miniszter a (2) bekezdésben foglaltak szerint összeállított és előterjesztett kifizetési tervet – egyetértése esetén – jóváhagyja, és a kifizetési terv jóváhagyásáról tájékoztatja az agrárkár-enyhítési szervet, valamint a mezőgazdasági igazgatási szervet. (4) Az agrárkár-enyhítési szerv a kifizetési terv jóváhagyásáról szóló döntés kézhezvételét követően, a tárgyévet követő év március 31-éig határozatban értesíti a mezőgazdasági termelőt a kárenyhítő juttatás iránti igénye kielégítésének mértékéről a 7. § (1) bekezdésben, a 12. § (1) bekezdésben, valamint az Mkk. tv. 11. § (5) bekezdésében foglaltak figyelembevételével, és teljesíti a kifizetéseket. (5) Az  adott kárenyhítési évet megelőző kárenyhítési évekhez kapcsolódóan az  Mkk. tv. 15.  § (4)  bekezdés a) és b) pontja szerinti tételek kifizetésére tárgyév április 1-jétől a tárgyévet követő évben a kifizetési terv elkészítésének időpontjáig van lehetőség. (6) A (2) bekezdés szerinti éves elszámoláson túl az agrárkár-enyhítési szerv a miniszter és az agrárkár-enyhítési szerv közötti külön megállapodás szerinti adattartalommal a miniszter részére megküldi a) tárgyév április 30-ig az MVH kárenyhítési lebonyolítási számla felhasználásának tárgyév március 31-i állapotát, és b) tárgyév október 15-ig az  MVH kárenyhítési lebonyolítási számla felhasználásának tárgyév szeptember 15-i állapotát tükröző évközi elszámolásokat is. (7) Az  agrárkár-enyhítési szerv a  kárenyhítő juttatás iránti igények kifizetését követően megmaradt összeget tárgyév december 31-éig beérkezőleg átutalja a  minisztérium 10032000-01220191-50000005 számú Fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlájára. (8) Kárenyhítő juttatás kifizetésére mezőgazdasági árvízkár és aszálykár vonatkozásában az  Mkk. tv. 12.  § (5) és (6) bekezdésében meghatározottak alapján van lehetőség. (9) A  mezőgazdasági árvíz vonatkozásában védműnek minősül az  OVF által belföldi jogsegély keretében kiadott igazolás alapján az árvizek kártételei elleni védekezéshez szükséges vízilétesítmény is. 10. Adatszolgáltatás 14. § A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezelését ellátó intézményrendszer keretében keletkezett adatállományok feldolgozását, elemzését, új kockázatkezelési modellek kidolgozását, az  Mkk. tv. által szabályozott intézkedések elemeinek fejlesztését, a  nemzetközi kockázatkezelés tapasztalatainak hasznosítását – a  kárenyhítő juttatás megállapítására vonatkozó feltételek felülvizsgálata és meghatározása érdekében – az  AKI végzi. Az  AKI-t ezirányú tevékenységében a  kockázatkezelésben résztvevő intézmények, szervezetek – az adatbázisukban rendelkezésre álló adatok tekintetében – adatszolgáltatással kötelesek támogatni és az AKI által kért adatokat rendelkezésre bocsátani. 15. § (1) Aszálykár, illetve mezőgazdasági árvízkár tekintetében a  mezőgazdasági igazgatási szerv szakvéleményben szolgáltat adatot a  miniszter részére a  káreseménnyel érintett termelők becsült számáról, a  hozamcsökkenés várható mértékéről, valamint az aszály, illetve a mezőgazdasági árvízhelyzet területi megoszlásáról. (2) A mezőgazdasági igazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti szakvéleményét a) aszálykár tekintetében részletes és összesített adatokkal alátámasztva legkésőbb tárgyév szeptember 30-ig, b) mezőgazdasági árvízkár tekintetében ba) részletes adatokkal alátámasztva a  mezőgazdasági árvízkár felmerülését követő huszonöt napon belül, bb) összesített adatokkal alátámasztva legkésőbb tárgyév szeptember 30-ig küldi meg a miniszter részére. (3) Az  (1)  bekezdésben hivatkozott szakvélemény elkészítéséhez a  mezőgazdasági igazgatási szerv az  OMSZ-től, az OVF-től, a FÖMI-től, és az agrárkár-megállapító szervtől a szükséges adatokat hivatalból bekéri. A szakvéleményt az érintett területek településsoros bontásával – megjelölve az érintett járást is –, az aszály vagy az árvíz mértékének részletes bemutatásával kell elkészíteni. (4) A  miniszter az  Mkk. tv. 12.  § (5) és (6)  bekezdése szerinti közleményt vagy közleményeket a  mezőgazdasági igazgatási szerv szakvéleményének kézhezvételét követően adja ki. (5) A miniszter az (1) bekezdés szerinti szakvélemény alapján nyújt tájékoztatást az árvízhelyzetről az Európai Bizottság részére. 11. Ellenőrzés, jogkövetkezmények 16. § (1) A  mezőgazdasági termelő részéről valótlan adatok szolgáltatása a  kárenyhítő juttatásra való jogosultság visszavonását eredményezi. A kárenyhítő juttatás jogosulatlan igénybevételének tényét az agrárkár-enyhítési szerv – az agrárkár-megállapító szerv által készített jegyzőkönyv alapján vagy saját jogkörénél fogva – állapítja meg, és határozatban felszólítja a mezőgazdasági termelőt a jogosulatlanul igénybe vett kárenyhítő juttatás visszafizetésére. (2) A  kárenyhítő juttatásra való jogosultság visszavonása, a  jogosulatlanul igénybe vett kárenyhítő juttatás visszafizetésére vonatkozó kötelezettség teljesítése nem mentesíti a  mezőgazdasági termelőt a  kárenyhítési hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége alól. 12. Záró rendelkezések 17. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2014. december 1-jén lép hatályba. (2) Az 5. § (7) és (8) bekezdése 2015. április 1-jén lép hatályba. 18. § A 2015. évi kárenyhítési év vonatkozásában a kárbejelentésekről e rendelet hatálybalépése előtt kiállított hatósági bizonyítványokat is figyelembe kell venni a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben. 19. § Ez a  rendelet a  mezőgazdasági és az  erdészeti ágazatban, valamint a  vidéki térségekben nyújtott állami támogatásokról szóló, 2014–2020 időszakra vonatkozó európai uniós iránymutatás 1.2.1.1. és 1.2.1.2. alfejezetei végrehajtásához szükséges rendelkezéseket tartalmaz. 20. § (1) A 19/2014. (X. 29.) FM rendelet 1. § 1–6. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: (E rendelet alkalmazásában:) „1. biztosítási esemény: tűzkár, valamint a  mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény (a  továbbiakban: Mkk. tv.) 2.  § 7.  pontja szerinti elemi káresemény a belvízkár kivételével; 2. kárakta: a  biztosító belső szabályzatában előírt, a  szolgáltatás összegének megállapításához szükséges iratokat tartalmazó nyilvántartás; 3. MEPAR szerinti blokkazonosító: a  Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerről szóló 115/2003. (XI. 13.) FVM rendelet 1. § b) pontja szerinti blokkazonosító; 4. mezőgazdasági csoportmentességi rendelet: az  Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108.  cikkének alkalmazásában a  mezőgazdasági és az  erdészeti ágazatban, valamint a  vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a  belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2014. június 25-i 702/2014/EU bizottsági rendelet; 5. tűz: természeti esemény, így többek között villámcsapás, szárazság, öngyulladás által kiváltott, anyagi változásokkal együtt járó oxidációs folyamat, amely a  gyulladási hőmérséklet hatására alakul ki öntáplálóan és terjedőképesen hő-, láng-, fény- és füsthatás kíséretében; 6. tűzkár: a  kockázatviselés helyén termesztett növényekben természeti jelenség következtében kialakuló tűz miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely üzemi szinten a  növénykultúra 30%-ot meghaladó mértékű hozamcsökkenését okozza.” (2) A 19/2014. (X. 29.) FM rendelet 3. § (1) bekezdés d) pont da) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Mezőgazdasági biztosítás díjához támogatás csak olyan mezőgazdasági biztosítási szerződéshez vehető igénybe, amelyben a biztosítási szerződéssel lefedett terület vonatkozásában a kárküszöb) „da) minden biztosítás típus esetében meghaladja a károsodással érintett területre eső biztosítási összeg 30%-át,” (3) A 19/2014. (X. 29.) FM rendelet 5. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A „B” típusú mezőgazdasági biztosítás keretében a  következő biztosítási eseményekre köthető mezőgazdasági biztosítás:) „c) viharkár,” (4) A 19/2014. (X. 29.) FM rendelet 6. § (3) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A „C” típusú mezőgazdasági biztosítás keretében az  (1)  bekezdés figyelembevételével a  következő biztosítási eseményekre köthető mezőgazdasági biztosítás:] „g) viharkár,” (5) A 19/2014. (X. 29.) FM rendelet 7. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A  mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatásról az  MVH legkésőbb tárgyév december 10-ig hoz döntést.” (6) A 19/2014. (X. 29.) FM rendelet 8. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép: „8. A támogatás mértéke” (7) Hatályát veszti a 19/2014. (X. 29.) FM rendelet a) 1. § 7–10. pontja, és b) 8. §-a. 21. § Hatályát veszti a  kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a  kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 21/2012. (III. 9.) VM rendelet. Dr. Fazekas Sándor s. k., földművelésügyi miniszter