322/2015. (X. 30.) Korm. rendelete az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerz

322/2015. (X. 30.) Korm. rendelete az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól. A Kormány a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 198. § (1) bekezdés 9. pontjában, az 1. és a  2.  melléklet tekintetében az  épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997.  évi LXXVIII.  törvény 62.  § (1) bekezdés 19. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az  Alaptörvény 15.  cikk (1)  bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a  következőket rendeli el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A rendelet hatálya 1. § (1) E  rendelet hatálya a  közbeszerzésekről szóló 2015.  évi CXLIII.  törvény (a  továbbiakban: Kbt.) 8.  § (3)  bekezdése szerinti építési beruházásokra, a  Kbt. 8.  § (5)  bekezdése szerinti építési koncessziókra, valamint az  azokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatásokra terjed ki. (2) E  rendelet szabályait a  Kbt. 111.  § r) és s)  pontjában meghatározott szolgáltatásokra csak abban az  esetben kell alkalmazni, amennyiben a szolgáltatás megrendelésére közbeszerzési eljárás keretében kerül sor. (3) E rendelet alkalmazásában építési beruházás alatt építési koncessziót is érteni kell. 2. A rendelet alkalmazásának sajátos szabályai 2. § Építési beruházás esetén a  tervező kiválasztására, valamint az  építtetőt képviselő építési műszaki ellenőr megbízására irányuló eljárás minden esetben megelőzi az  építőipari kivitelező kiválasztására irányuló eljárást. A  14.  § (1)  bekezdés b)  pontjában meghatározott esetekben a  tervező az  építőipari kivitelezővel egy eljárásban is kiválasztható, azzal, hogy ebben az  esetben a  tervező kiválasztására vonatkozó, a  II. Fejezetben meghatározott előírásokat az eljárás során alkalmazni kell. 3. § (1) Kivitelezésre irányuló építési beruházás megvalósítására vonatkozó közbeszerzési eljárást megelőzően az ajánlatkérő tervpályázati eljárást is lefolytathat. (2) Az (1) bekezdés szerinti esetben – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a II. Fejezetben foglaltak nem alkalmazandók. (3) Az (1) bekezdés szerinti esetben, ha az ajánlatkérő a Kbt. 98. § (5) bekezdése szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban való részvételre több nyertest vagy díjazottat hív fel, a 9. §-ban foglaltakat alkalmaznia kell. 3. Az eljárásba bevont személyek 4. § (1) Építési beruházás esetén a Kbt. 27. § (3)–(4) bekezdése alkalmazásában a beszerzés tárgya szerinti szakértelemnek az építési beruházás tárgyában az adott szakterületen szerzett szakirányú felsőfokú végzettség fogadható el. (2) Az  ajánlatkérő nevében eljáró, illetve az  eljárásba bevont szervezet akkor tesz eleget az  (1)  bekezdés szerinti követelménynek, ha a  tevékenységében személyesen közreműködő tagjai, munkavállalói, illetve a  szervezettel kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a  szervezet javára tevékenykedők között legalább egy olyan személy van, aki az  (1)  bekezdés szerinti szakértelemmel rendelkezik, és ez  a  személy a  közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő oldalán részt vesz. 4. A beruházás-lebonyolító 5. § (1) Az ajánlatkérő az építési beruházás megvalósítása érdekében beruházás-lebonyolítót alkalmazhat. (2) A beruházás-lebonyolítóra a 4. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. (3) Az  ajánlatkérő általános megbízottjaként a  beruházás-lebonyolító feladata az  építési beruházás megvalósításának koordinálása. E feladatkörében a beruházás-lebonyolító gondoskodik különösen: a) a tervező kiválasztásának előkészítéséről és a  tervező kiválasztásának koordinálásáról, közbeszerzési eljárás (tervpályázat) lefolytatása esetén a  közbeszerzési eljárás (tervpályázat) előkészítéséről, valamint a közbeszerzési eljárás (tervpályázat) lefolytatásának koordinálásáról; b) az építési beruházás előkészítéséről, szükség szerint előtanulmányok (elsősorban vázlatterv, tanulmányterv, megvalósíthatósági tanulmány) készítéséről; c) a kivitelezésre – a 14. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben a  tervezésre és kivitelezésre – irányuló közbeszerzési eljárás eljárást megindító felhívásának és a  közbeszerzési dokumentumoknak az elkészítéséről; d) az építési beruházás megvalósítására irányuló közbeszerzési eljárás lebonyolításának figyelemmel kíséréséről; e) európai uniós forrásból megvalósuló építési beruházás esetében a  támogatást nyújtó szervezettel való kapcsolattartásról; f ) a közbeszerzési eljárás szabályszerű lefolytatásának ellenőrzését végző szervezetekkel való kapcsolattartásról; g) a kivitelezés műszaki ellenőrének kiválasztásáról; h) a tervezői művezetés szükségességének meghatározásáról; i) az elkészült építési beruházás átadás-átvételi eljárásának koordinálásáról. (4) A  beruházás-lebonyolító feladatköre − felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó alkalmazása esetén − a  felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó által ellátott feladatokra nem terjed ki, a  beruházás-lebonyolító a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadóval szükség szerint együttműködhet. II. FEJEZET TERVEZÉSI ÉS MÉRNÖKI SZOLGÁLTATÁSOK MEGRENDELÉSÉRE VONATKOZÓ SPECIÁLIS SZABÁLYOK 5. A közbeszerzési dokumentumok tartalma tervezési szolgáltatás megrendelése esetén 6. § (1) A  tervező kiválasztására irányuló eljárásban a  közbeszerzési dokumentumoknak – amennyiben az  adott tervezési munka esetében értelmezhető – tartalmaznia kell különösen: a) a beruházás pontos címét, helyrajzi számát, tárgyát, célját és jellegét; b) a beruházást érintő jogszabályi rendelkezések megjelölését; c) az építési beruházás táji, természeti, települési és közösségi szempontból figyelembe veendő jellemzőit (például településtörténet, településszerkezet, terület- és településrendezési vonatkozások, növényzet, táji és természeti értékek, terepadottságok, talajviszonyok, területfelhasználás, műemléki és régészeti védettség, természetvédelmi oltalom, közlekedés, közintézmény ellátottság); d) a megvalósíthatóságra, a  műszaki környezet előkészítésére, energia- és közműhálózatok felderítésére, meglévő épületek állapotának felmérésére, szakvélemények elkészítésére vonatkozó adatokat, amennyiben rendelkezésre állnak; e) az építészeti-műszaki tervek építészeti minőséggel, szakmai igényességgel és szakszerűséggel kapcsolatos követelményeit, ezen belül különösen: ea) a telepítés (a környezetbe és a tájba illeszkedés, és a beépítés) követelményeit, eb) a tervezési program szerinti rendeltetés, a használhatóság és a gazdaságosság követelményeit, ec) a településképi és településszerkezeti hatást, továbbá a rálátás és látványvédelem követelményeit, f ) az energiatudatosságra, a  megfelelő alapanyag hasznosításra, a  környezetvédelmi szempontokra és a fenntartható építészet követelményeire vonatkozó tájékoztatást; g) a beruházás tervezett időbeli ütemezését, a  célok és a  lehetőségek reális összehangolását, az  előkészítéstervezés-kivitelezés ütemezésének meghatározását. (2) A közbeszerzési dokumentumoknak tartalmaznia kell továbbá: a) a tervezési terület alaptérképét, helyszínrajzát, talajmechanikai, geodéziai adatokat; b) a szükséges térképeket, vizsgálatokat, tervi előzményeket, fényképeket; c) a külön jogszabályban meghatározott tervezési programot; d) a tervezési feladat tárgyát képező építési beruházásra (építményre) vonatkozó árazott költségvetés elkészítésére való utalást; e) amennyiben az építési beruházás megfelelő megvalósítása érdekében e rendelet, vagy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 33. § (4) bekezdése szerinti tervezői művezetés igénybevétele szükséges, az  ajánlatkérő erre vonatkozó igényét, valamint az  azzal kapcsolatos valamennyi követelményt. 7. § (1) Az  ajánlatkérő a  tervezővel kötött szerződésben előírja, hogy az  elkészített tervekkel kapcsolatosan korlátlan és kizárólagos felhasználási jogokat szerez, a  tervező pedig nyilatkozik ezen felhasználási jogok átruházásáról a tervezési szerződésben meghatározott erre vonatkozó díj ellenében. (2) Ha az ajánlatkérő rendelkezik jogerős építési vagy létesítési engedéllyel, a további tervezésre irányuló közbeszerzési eljárásban biztosítania kell, hogy a  nyertes ajánlattevő jogdíj fizetése nélkül legyen jogosult az  eljárás során rendelkezésére bocsátott tervek általa elvégzendő tervezési feladathoz szükséges továbbtervezésére, átdolgozására. 6. A tervező és a mérnök kiválasztása 8. § (1) Az  ajánlatkérő az  alkalmasság vizsgálata körében a  Kbt. 65.  § (1)  bekezdés c)  pontja alapján előírja az  építési beruházáshoz kapcsolódó tervezői vagy mérnöki szolgáltatás tárgya szerint illetékes országos szakmai kamara névjegyzékében szereplés követelményét, illetve a  nem Magyarországon letelepedett gazdasági szereplők esetén a  letelepedés szerinti ország nyilvántartásában szereplés, vagy a  letelepedés szerinti országban előírt engedéllyel, jogosítvánnyal vagy szervezeti, kamarai tagsággal való rendelkezés követelményét. (2) Az  ajánlatkérő az  eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy a  nem Magyarországon letelepedett gazdasági szereplőnek – vagy az  általa az  adott tervezési vagy mérnöki munka elvégzésére foglalkoztatott szakembernek  – nyertessége esetén legkésőbb a  szerződés megkötésének időpontjában szerepelnie kell az  építési beruházáshoz kapcsolódó tervezői vagy mérnöki szolgáltatás tárgya szerint illetékes országos szakmai kamara névjegyzékében. (3) A  Közbeszerzési Hatóság az  (1) és (2)  bekezdés szerinti alkalmassági követelmények meghatározásának módjáról, valamint az  alkalmasság vizsgálata során a  műszaki egyenértékűség megállapításának szempontjairól az  illetékes szakmai kamarával együttműködve útmutatót adhat ki. 9. § (1) Az ajánlatkérő a tervező és a mérnök kiválasztása során szakmai ajánlatot kér be, amelyet a legjobb ár-érték arányt megjelenítő szempont vagy a  legalacsonyabb költség értékelésére alkalmas részszempontok szerint vizsgál. Az ajánlatkérő a Kbt. 76. § (5) bekezdése értelmében nem alkalmazhatja a legalacsonyabb ár szempontját egyedüli értékelési szempontként az eljárásban. (2) A szakmai minőség értékelésére alkalmas részszempontnak minősül minden olyan értékelési részszempont, amely alkalmas arra, hogy az  építészeti-műszaki tervezés vagy mérnöki feladat ellátásának szakmai színvonalát javítsa [tervezési szolgáltatás esetén a 6. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározottakhoz képest]. Az ajánlatkérő értékelési résszempontként veheti figyelembe különösen: a) a szerződés teljesítésében részt vevő személyi állomány szakmai szervezettségének mértékét (például a  teljesítésbe bevont szakemberek átlagos létszáma, vezető mérnökök létszáma, állandó munkatársak létszáma, feladatkiosztás rendje, munkaszervezés, belső ellenőr, külső ellenőr alkalmazása); b) az ajánlattevő személyi állományának képzettségét és tapasztalatát; c) a munkavégzés értékelésére vonatkozó részszempontokat, ezen belül ca) a tervezési vagy mérnöki szolgáltatás teljesítésére vonatkozó módszer bemutatását, cb) a tervezési vagy mérnöki szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó környezetvédelmi, fenntarthatósági megoldásokat, cc) a tervezési szolgáltatás eredményeként megvalósuló projekt költségelemzésének módszertanát. (3) A  legjobb ár-érték arány, valamint a  minőség alapú kiválasztás szempontjának érvényre juttatása érdekében az  ajánlati ár az  értékelés során nem vehető nagyobb mértékben figyelembe, mint a  többi értékelési szempont együttesen. 7. A tervező egyéb feladatai 10. § (1) A  tervező – az  innovációs partnerség kivételével – a  tervezési feladat tárgyát képező építési beruházásra (építményre) vonatkozó árazott költségvetést készít, amelynek a  14.  § (4)  bekezdés b)  pontja szerinti esetben a tervezés költségeire is ki kell terjednie. (2) A tervező javaslatot tesz az ajánlatkérő számára a teljesítés ütemezésére vonatkozóan. (3) Tervezési szolgáltatás megrendelése esetén – feltéve, hogy az  az ajánlatkérővel kötött szerződésben rögzítésre került – a tervező a kivitelezés teljes folyamata alatt rendelkezésre áll és támogatja az ajánlatkérőt. 8. Felelősségbiztosítás 11. § Tervezési és mérnöki szolgáltatás megrendelése esetén az  ajánlattevő köteles − legkésőbb a  szerződéskötés időpontjára − felelősségbiztosítási szerződést kötni vagy meglévő felelősségbiztosítását kiterjeszteni az ajánlatkérő által az  eljárást megindító felhívásban vagy a  közbeszerzési dokumentumokban előírt mértékű és terjedelmű felelősségbiztosításra. III. FEJEZET AZ ÉPÍTÉSI BERUHÁZÁSOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 9. Általános rendelkezések 12. § Építési beruházás során a 14. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben − amennyiben az építési beruházás értéke meghaladja az uniós értékhatárt − az Étv. 33. § (4) bekezdése szerinti tervezői művezetés igénybevétele kötelező. 10. Az építési beruházás becsült értéke 13. § (1) Az  építési beruházás becsült értékének meghatározásakor − a  Kbt. 17.  § (5)  bekezdésében foglaltak figyelembevételével − az  ajánlatkérőnek az  engedélyhez kötött építési tevékenység esetén a  jogerős építési engedéllyel jóváhagyott engedélyezési terv, vagy kiviteli terv vagy egyesített engedélyezési és kiviteli terv alapján, a közbeszerzés megkezdését megelőző 12 hónapnál nem régebben készült − szükség esetén a közbeszerzési eljárás megkezdésének időpontjára aktualizált − költségvetést kell irányadónak tekinteni, amely tartalmazza az  építési beruházással kapcsolatban felmerülő valamennyi szükséges munkatételt. A  14.  § (4)  bekezdés a)  pontja szerinti esetben az építési beruházás becsült értékének meghatározásakor a jóváhagyási terv alapján elkészített, az építési beruházással kapcsolatban felmerülő valamennyi szükséges munkatételt tartalmazó, a közbeszerzés megkezdését megelőző 12 hónapnál nem régebben készült – szükség esetén a közbeszerzési eljárás megkezdésének időpontjára aktualizált – költségbecslést kell irányadónak tekinteni. (2) A Kbt. 19. § (3) bekezdése alkalmazásában ugyanazon építési beruházásnak tekintendő az építési engedélyben több megvalósulási szakaszra bontott építési beruházás is (az egyes megvalósulási szakaszokban megépített építmények, építményrészek együttesen). (3) Az ajánlatkérő a közbeszerzés becsült értékébe a tartalékkeretet is köteles beszámítani. 11. Az építési beruházásokra irányuló közbeszerzési eljárások típusai 14. § (1) Az építési beruházás műszaki-szakmai tartalma szerint a Kbt. 8. § (3) bekezdése alapján irányulhat: a) építmény kivitelezésére, vagy a  Kbt. 1.  mellékletében foglalt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezésére, vagy b) építmény kivitelezésére és tervezésére együtt, vagy a Kbt. 1. mellékletében foglalt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezésére és tervezésére együtt. (2) Az ajánlatkérő az (1) bekezdés b) pontja szerinti eljárási formát csak kivételesen indokolt esetben alkalmazhatja. (3) Az  (1)  bekezdés b)  pontja szerinti esetben az  ajánlattételi határidőt – mind egy szakaszból álló, mind több szakaszból álló eljárásokban – az  ajánlati vagy ajánlattételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának vagy megküldésének napjától számított legalább negyvenöt napban kell meghatározni. A  Kbt. gyorsított eljárásokra vonatkozó szabályai nem alkalmazhatók. (4) Ha az  építési beruházás az  (1)  bekezdés b)  pontja szerinti kivitelezésre és az  ahhoz kapcsolódó tervezésre együtt irányul, az építési beruházás műszaki-szakmai tartalma kiterjedhet a) az engedélyezési tervdokumentáció elkészítésére, a  kivitelezési tervdokumentáció elkészítésére és a  kivitelezésre, ha az  ajánlatkérő nem rendelkezik jogerős építési engedéllyel jóváhagyott engedélyezési tervvel, vagy b) a kivitelezési tervdokumentáció elkészítésére és a kivitelezésre, ha az ajánlatkérő rendelkezik jogerős építési engedéllyel jóváhagyott engedélyezési tervvel. (5) A  (4)  bekezdés szerinti esetben az  engedélyezési tervdokumentáció, illetve a  kivitelezési tervdokumentáció elkészítésére irányuló közbeszerzési eljárás során a II. Fejezet rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell [2. §]. (6) A  (4)  bekezdés a)  pontja szerinti esetben az  ajánlatkérő külön jogszabályban meghatározott jóváhagyási tervet készít és bocsát a  gazdasági szereplők rendelkezésére, amely a  6.  §-ban meghatározottak mellett tartalmazza különösen: a) az építmény céljára, műszaki tulajdonságaira vonatkozó adatokat, b) a látványtervet, c) az engedélyezési tervdokumentáció elkészítéséhez szükséges adatokat és információkat. (7) Az  (1)  bekezdés a)  pontja szerinti esetben, ha a  közbeszerzés tárgya kizárólag a  Kbt. 1.  mellékletében foglalt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése, az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épkiv.) eltérő rendelkezése hiányában a (4)–(6) bekezdésben foglaltak nem alkalmazandók. 12. A közbeszerzési dokumentumok tartalma 15. § Építési beruházás esetén az ajánlatkérő a Kbt. IX. Fejezetében és – amennyiben az ajánlatkérő köteles a Kbt. 57. § (1)  bekezdése szerinti közbeszerzési dokumentumokat rendelkezésre bocsátani – a  Kbt. 114.  § (3)  bekezdésében meghatározott közbeszerzési dokumentumokat e rendelet előírásainak megfelelő tartalommal készíti el. 16. § (1) Az  építmény kivitelezésére vagy a  Kbt. 1.  mellékletében foglalt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezésére irányuló, az  építésügyi jogszabályok szerint engedélyköteles építési beruházás közbeszerzési dokumentumai tartalmazzák az  Épkiv.-ben meghatározott − egyúttal e  rendelet és mellékletei előírásainak is megfelelő − kivitelezési dokumentációt. (2) Ha a kivitelezésre irányuló építési beruházás az építésügyi jogszabályok szerint engedély nélkül végezhető építési tevékenységnek minősül, a  közbeszerzési dokumentumokat az  1.  melléklet − műemlékkel kapcsolatos építési beruházás esetében az  1. és a  2.  melléklet − szerinti tartalommal kell elkészíteni, amennyiben az  adott építési beruházásra a mellékletekben foglalt követelmények értelmezhetők. 17. § (1) Amennyiben az  építési beruházás építmény kivitelezésére és tervezésére együtt irányul [14.  § (4)  bekezdés], vagy a  Kbt. 1.  mellékletében foglalt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezésére és tervezésére együtt irányul, az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokat az 1. melléklet szerinti tartalommal készíti el, ha az adott építési beruházásra a mellékletekben foglalt követelmények értelmezhetők. (2) A kivitelezésre és tervezésre irányuló építési beruházásnál, ha a) az ajánlatkérő nem rendelkezik jogerős építési vagy létesítési engedéllyel [14.  § (4)  bekezdés a)  pont], a  közbeszerzési dokumentumok – az  (1)  bekezdésben foglaltakon túl – tartalmazzák a  6.  §-ban meghatározottakat is; b) az ajánlatkérő rendelkezik jogerős építési vagy létesítési engedéllyel [14.  § (4)  bekezdés b)  pont], a közbeszerzési dokumentumokat a jogerős építési vagy létesítési engedély és a hozzá tartozó dokumentáció alapján kell elkészíteni. (3) Ha az ajánlatkérő rendelkezik jogerős építési vagy létesítési engedéllyel [14. § (4) bekezdés b) pont], biztosítania kell, hogy a kivitelezést végző nyertes ajánlattevő jogdíj fizetése nélkül legyen jogosult az eljárás során rendelkezésére bocsátott tervek általa elvégzendő tervezési feladathoz szükséges továbbtervezésére, átdolgozására. (4) A közbeszerzési dokumentumok kivitelezésre és tervezésre irányuló építési beruházás esetében is tartalmazhatnak az  Épkiv. szerinti − e  rendelet előírásainak megfelelő − kivitelezési dokumentációt, amely alapján a  nyertes ajánlattevő feladata egyes kiegészítő tervezési feladatok ellátása. 18. § A Kbt. 25.  § (3)  bekezdése alkalmazásában nem eredményezi a  verseny tisztaságának sérelmét és nem összeférhetetlen a  kivitelezésre, vagy kivitelezésére és tervezésére együtt, illetve egy (elvi) engedélyezési tervet követően ugyanazon építmény tekintetében további tervek készítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásban annak a  tervezőnek a  részvétele, aki ezen közbeszerzési eljárás Kbt. 57. §-a szerinti közbeszerzési dokumentumait megalapozó tervet készítette, ha egyéb módon nem vesz részt a  közbeszerzési eljárás előkészítésében vagy a kivitelezés folyamatában a 10. § (3) bekezdése alapján. 19. § (1) Ha az  ajánlatkérő arra tekintettel alkalmaz tárgyalásos eljárást vagy versenypárbeszédet, hogy a  közbeszerzés tárgyára vonatkozó műszaki leírást nem tudja kellő pontossággal elkészíteni a  külön jogszabályban meghatározottak szerinti szabványok, európai műszaki értékelés, közös műszaki előírások vagy műszaki referenciák valamelyikére való hivatkozással [Kbt. 85.  § (2)  bekezdés d)  pont], a  közbeszerzési dokumentumokat az 1. mellékletben előírt követelmények alapján kell összeállítania. (2) Ha az  ajánlatkérő közbeszerzését keretmegállapodás útján valósítja meg, a  keretmegállapodás megkötésére irányuló eljárás közbeszerzési dokumentumaiban foglalt árazatlan költségvetésnek elegendő a keretmegállapodás tárgyát képező, egységárakkal beárazandó egyes tételeket tartalmaznia további részletezés nélkül, feltéve, hogy a megvalósítandó építési beruházásokra vonatkozóan további információ még nem áll rendelkezésre. 13. Tartalékkeret 20. § (1) Ha az  ajánlatkérő tartalékkeretet kíván a  szerződésbe foglalni, a  közbeszerzési dokumentumok részét képező szerződésben vagy szerződéses feltételekben részletesen rögzíteni szükséges a  tartalékkeret felhasználásának szabályait, valamint meg kell jelölni annak mértékét. (2) A tartalékkeret mértéke legfeljebb a szerződés szerinti teljes ellenszolgáltatás 10%-a lehet. (3) A  tartalékkeret kizárólag az  építési beruházás teljesítéshez, a  rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges munkák ellenértékének elszámolására használható fel. (4) A  (3)  bekezdésben meghatározott keretek között a  tartalékkeret felhasználása a  Kbt. alapján nem vonja maga után szerződésmódosítás vagy közbeszerzési eljárás lefolytatásának szükségességét, a  szerződésben azonban egyértelműen, minden ajánlattevő számára előre megismerhető módon rögzíteni kell a  tartalékkeret felhasználásának lehetséges eseteit és pénzügyi feltételeit. (5) A tartalékkeret a szerződés teljesítése során szükségessé váló, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:244. § (2) bekezdése szerinti pótmunka elvégzésére is felhasználható, feltéve, hogy a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelel. 14. Az alkalmasság vizsgálata 21. § (1) Az ajánlatkérő a Kbt. Második Része szerinti eljárásban − az eljárást megindító felhívásban − az építőipari kivitelezési tevékenységet végző gazdasági szereplők vonatkozásában, a Kbt. 65. § (1) bekezdés c) pontja alapján köteles előírni az Étv. szerinti, építőipari kivitelezési tevékenységet végzők névjegyzékében szereplés követelményét, illetve a nem Magyarországon letelepedett gazdasági szereplők esetén − amennyiben a  szerződés teljesítéséhez szükséges  − a  letelepedés szerinti ország nyilvántartásában szereplés, vagy a  letelepedés szerinti országban előírt engedéllyel, jogosítvánnyal vagy szervezeti, kamarai tagsággal való rendelkezés követelményét. (2) Kétség esetén az  ajánlatkérő a  Kbt. 71.  §-a szerint felvilágosítást kérhet az  ajánlattevőtől vagy részvételre jelentkezőtől arra vonatkozóan, hogy az  ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben megjelölt gazdasági szereplők közül melyik végez, illetve melyik nem végez olyan építőipari kivitelezési tevékenységet, amely alapján az  Étv. szerinti építőipari kivitelezési tevékenységet végzők névjegyzékében szerepelnie kell. 22. § A gazdasági és pénzügyi helyzet tekintetében, a  közbeszerzési eljárásokban az  alkalmasság és a  kizáró okok igazolásának, valamint a  közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm.  rendelet 19.  § (1)  bekezdés b)  pontja szerinti esetben az  ajánlattevő vagy részvételre jelentkező saját vagy jogelődje számviteli jogszabályok szerinti beszámolójának – vagy annak meghatározott részének – vizsgálata esetén a beszámoló adataiból képzett mutatószámok nem vizsgálhatók. 23. § (1) Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 21.  § (2)  bekezdés a)  pontja szerinti esetben, az  adott közbeszerzéssel műszakilag egyenértékű korábbi építési beruházás tárgyára vonatkozó minimumkövetelményeket a  műszaki teljesítési képesség szempontjából egyenértékű műszaki teljesítmények figyelembevételével, az  építési beruházás során a  nyertes ajánlattevő által elvégzendő építési tevékenységre –  ideértve a Kbt. 1. mellékletében meghatározott tevékenységeket is – vonatkozóan határozza meg. Az építmény jellegét tekintve hasonló műszaki tartalmú és használatú létesítményre vonatkozó korábbi építési beruházás megvalósítását a felhívásban előírtakkal műszaki szempontból egyenértékűnek kell tekinteni. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti esetben az  ajánlatkérő az  eljárást megindító felhívásban meghatározza a  bemutatni kért építési tevékenységeknek azokat a  mérhető, az  adott építészeti munkálatra jellemző mérőszámait, amelyek tekintetében az egyenértékűséget vizsgálni fogja. (3) A Közbeszerzési Hatóság az egyes beszerzési tárgyak esetében a műszaki egyenértékűség megállapítása érdekében a szakmai kamarákkal együttműködve útmutatót adhat ki. 15. Értékelési szempontok 24. § (1) Az ajánlatkérő építési beruházásra irányuló közbeszerzés esetén szakmai ajánlatot kér be, amelyet a legjobb ár-érték arányt megjelenítő szempont és a  megvalósítandó építmény vagy elvégzendő építési tevékenység – ideértve a  Kbt. 1.  mellékletében meghatározott tevékenységeket is – minőségének értékelésére alkalmas részszempontok szerint vizsgál. Az ajánlatkérő a Kbt. 76. § (5) bekezdése értelmében építési beruházás esetében nem alkalmazhatja a legalacsonyabb ár szempontját egyedüli értékelési szempontként. (2) A megvalósítandó építmény vagy elvégzendő építési tevékenység értékelésére alkalmas részszempontok körében értékelhető különösen a) az ajánlott építőanyagok minősége, b) a környezetvédelmi, fenntarthatósági követelmények figyelembevétele, c) speciális területi adottságok (örökségvédelmi, vízminőség-védelmi, természet- és tájvédelmi adottságok) kezelésének módja, d) az innovatív megoldások alkalmazása, vagy e) a teljesítési határidő. (3) A  legjobb ár-érték arány, valamint a  minőség alapú kiválasztás szempontjának érvényre juttatása érdekében az  ajánlati ár az  értékelés során nem vehető nagyobb mértékben figyelembe, mint a  többi értékelési szempont együttesen. 16. Az aránytalanul alacsony ár vizsgálata 25. § (1) Amennyiben a  rezsióradíj mértéke az  eljárásban a  Kbt. 76.  §-a szerint önállóan értékelésre kerül, aránytalanul alacsony árajánlatnak minősül, ha az  ajánlattevő által alkalmazott rezsióradíj alacsonyabb az  Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlása alapján az  építésügyért felelős miniszter rendeletében megállapított minimális építőipari rezsióradíj mértékénél. (2) Az  (1)  bekezdésben foglalton kívüli esetekben az  ajánlatkérő a  Kbt. 72.  § (1)  bekezdése szerinti indokolás kérése keretében arra vonatkozóan is tájékoztatást kér, hogy az  aránytalanul alacsony árat benyújtó ajánlattevő az  ajánlatában milyen összegű rezsióradíjjal számolt, és a  rezsióradíj kiszámításakor egyes − az  Épkiv.-ben meghatározottak szerint az  építőipari minimális rezsióradíj elemeit képező − költségeket milyen összeggel és módon vett figyelembe. Ha az  ajánlattevő által alkalmazott rezsióradíj alacsonyabb, mint az  Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlása alapján az  építésügyért felelős miniszter rendeletében megállapított minimális építőipari rezsióradíj mértéke, az  ajánlatkérő különös figyelemmel vizsgálja a  Kbt. 72.  § (4)  bekezdése szerinti körülmények fennállását. 17. Felelősségbiztosítás 26. § Építési beruházás esetén az  ajánlattevő köteles − legkésőbb a  szerződéskötés időpontjára − felelősségbiztosítási szerződést kötni vagy meglévő felelősségbiztosítását kiterjeszteni az  ajánlatkérő által az  eljárást megindító felhívásban vagy a közbeszerzési dokumentumokban előírt mértékű és terjedelmű felelősségbiztosításra. 18. A szerződés teljesítésére és az alvállalkozókra vonatkozó rendelkezések 27. § (1) Az  ajánlatkérőként szerződő fél vagy a  nevében eljáró személy (szervezet) a  szerződés teljesítésének ellenőrzése során az  építési napló adatai alapján ellenőrzi, hogy a  teljesítésben csak a  Kbt. 138.  § (2) és (3)  bekezdésében foglaltaknak megfelelő alvállalkozó vesz részt, és az  alvállalkozói teljesítés aránya nem haladja meg a  Kbt. 138.  § (1) és (5) bekezdésében meghatározott mértéket. (2) A  nyertes ajánlattevőként szerződő fél az  alvállalkozóval kötött szerződésben az  alvállalkozó teljesítésének elmaradásával vagy hibás teljesítésével kapcsolatos igényeinek biztosítékaként legfeljebb a  szerződés szerinti, áfa nélkül számított ellenszolgáltatás 10-10%-át elérő biztosítékot köthet ki. 28. § (1) Az  ajánlatkérőként szerződő fél és a  nyertes ajánlattevőként szerződő fél a  szerződés megkötését követő kilencvenedik napig az  árazott költségvetés tételei tekintetében egyeztetést folytathat, amely során a  beépítésre kerülő egyes tételeket véglegesíthetik. (2) A felek az egyeztetésen csak az ajánlattevő által az ajánlatában megjelölt építőanyagokkal, termékekkel műszakilag egyenértékű vagy magasabb minőségű helyettesítő termékben egyezhetnek meg. (3) Amennyiben a  felek a  (2)  bekezdés szerinti helyettesítő termék beépítéséről állapodnak meg, a  szerződés módosítására a Kbt. 141. §-ának szabályait megfelelően kell alkalmazni. 29. § (1) Az  uniós értékhatárt meghaladó értékű építési beruházás esetén a  nyertes ajánlattevő a  kivitelezés során külön jogszabályban meghatározott tartalmú mintavételi és megfelelőség-igazolási tervet készíttet. (2) Az  ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság az  (1)  bekezdés szerinti mintavételi és megfelelőség-igazolási tervben foglaltak teljesülését külön jogszabályban foglaltak szerint vizsgálhatja. 19. Az építési beruházás ellenértékének kifizetése 30. § (1) Az ajánlatkérőként szerződő fél − vagy támogatásból megvalósuló építési beruházás esetén szállítói kifizetés során a  kifizetésre köteles szervezet − a  Kbt. 135.  § (7), illetve (9)  bekezdésében foglalt előleget az  ajánlattevő kérésére −  a  (2)  bekezdés szerinti kivétellel − legkésőbb az  építési munkaterület átadását követő 15 napon belül köteles kifizetni. (2) Ha az ajánlatkérő a Kbt. 135. § (7), illetve (9) bekezdésében foglaltaknál nagyobb összegű előleget biztosít, az előleg kifizetése több részletben is történhet. Ebben az esetben az ajánlatkérő legkésőbb az építési munkaterület átadását követő 15 napon belül kizárólag az előleg első részletét köteles kifizetni. (3) Az  (1)  bekezdés szerinti előleg alapja a  szerződésben foglalt teljes nettó ellenszolgáltatás értéke. A  szerződés későbbi módosítása a kötelezően biztosítandó előleg összegét nem érinti. 31. § Az ellenszolgáltatás kifizetésére csak az  adott munkára, munkarészre vonatkozó teljesítésigazolás kiállítását követően kerülhet sor. 32. § (1) Hat hónapot meghaladó teljesítési időszakról rendelkező és egyben ötvenmillió forintot meghaladó összegű nettó ellenszolgáltatást tartalmazó szerződések esetén az ajánlatkérő az adott építési beruházás jellemzőinek megfelelő időszakonként vagy kivitelezési szakaszonként részszámlázási lehetőséget biztosít. (2) Az  (1)  bekezdésben meghatározott esetben az  általános forgalmi adó nélkül számítva egy milliárd forint alatti szerződéses értékű építési beruházásoknál az  ajánlatkérő legalább négy részszámla (ideértve a  végszámlát is) benyújtásának lehetőségét biztosítja. (3) Az  (1)  bekezdésben meghatározott esetben az  általános forgalmi adó nélkül számítva egy milliárd forintot meghaladó szerződéses értékű építési beruházásoknál az  ajánlatkérő legalább hat részszámla (ideértve a végszámlát is) benyújtásának lehetőségét biztosítja. (4) Az első részszámla kibocsátásának lehetőségét minden esetben biztosítani kell legkésőbb az általános forgalmi adó nélküli szerződéses érték 25%-át elérő megvalósult teljesítés esetén. (5) Az előleg és a részszámlák alapján történő kifizetések összértéke nem lehet kevesebb a szerződés általános forgalmi adó nélkül számított értékének 70%-ánál. (6) A  részszámla összegét az  ajánlatkérő által teljesítésigazolással elismert szerződés szerinti teljesítés mértékének megfelelően kell meghatározni, úgy, hogy a  részszámla szerinti nettó ellenszolgáltatás a  szerződés megvalósult értékét nem haladhatja meg. IV. FEJEZET ÉPÍTÉSI KONCESSZIÓ 33. § (1) Építési koncesszió esetén e rendelet szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A  Kbt. 8.  § (5)  bekezdésében foglaltakra figyelemmel építési koncesszió esetén e  rendelet ellenérték kifizetésére vonatkozó szabályainak alkalmazása nem kötelező. (3) A 22. §-ban foglaltak építési koncesszió esetében nem alkalmazandók. V. FEJEZET MŰEMLÉKEKKEL KAPCSOLATOS ÉPÍTÉSI BERUHÁZÁS 34. § (1) Műemlékekkel kapcsolatos építési beruházásokra e  rendelet szabályait az  e  fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Műemlékkel kapcsolatos építési beruházás alatt a  kulturális örökség védelméről szóló törvényben meghatározott műemléken, nyilvántartott műemléki értéken (a  továbbiakban együtt: műemlék) végzett, építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységnek minősülő építési beruházást kell érteni. (3) Műemlékkel kapcsolatos építési beruházásra vonatkozó közbeszerzési eljárás esetén az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban a  közbeszerzési eljárásokban az  alkalmasság és a  kizáró okok igazolásának, valamint a  közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló kormányrendeletben foglaltakkal összhangban a  műszaki és szakmai alkalmasság körében előírja: a) az előző öt év legjelentősebb, műemlékkel kapcsolatos, a  beszerzés tárgyát képező műemlékkel kapcsolatban megrendelt munkálat jellegének és nagyságrendjének megfelelő építési beruházásainak ismertetését, valamint b) hogy az  ajánlattevő vagy részvételre jelentkező adja meg a  teljesítésbe általa bevonni kívánt, legalább a  következő feladatot ellátó szakemberek (szervezetek) és vezetők megnevezését, képzettségük, szakmai gyakorlatuk ismertetését, és igazolja, hogy az érintett személyek (szervezetek) jogosultak a feladat ellátására: ba) műemléki részszakterületen felelős műszaki vezető, bb) műemléki restaurátor, szakágak szerint, ha a beszerzés restaurálásra is irányul, bc) műemléki épületkutató, műemléki épületdiagnosztika elvégzésére, műemléki érték dokumentálására jogosult szakértő, ha ez az építési engedély alapján szükséges. (4) Ha az  alkalmasság igazolásához nem Magyarországon teljesített korábbi építési beruházás kerül ismertetésre, műemlék alatt az adott ország jogrendje szerinti műemléki vagy azzal egyenértékű besorolást kell érteni. (5) A műemléki védelem alatt álló ingatlanra irányuló építési beruházás esetében a közbeszerzési dokumentumoknak az  1.  mellékletben foglaltakon felül legalább a  2.  mellékletben foglalt − az  építési engedélyben jóváhagyott  − dokumentumokat is tartalmaznia kell. VI. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 35. § Ez a rendelet 2015. november 1-jén lép hatályba. 36. § (1) E  rendelet rendelkezéseit a  hatálybalépése után megkezdett közbeszerzésekre és a  közbeszerzések alapján megkötött szerződésekre kell alkalmazni. (2) A  2015. november 1. előtt megkezdett közbeszerzésekre az  építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy amennyiben a  kifizetés részben vagy egészben európai uniós forrásból finanszírozott és a  kifizetés időpontja 2015.  november  1.  napja és 2015. december 31. napja közötti időszakra esik, az  építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 14. §-a nem alkalmazandó. 37. § Ez a rendelet a Kbt.-vel együtt a) a koncessziós szerződésekről szóló 2014. február 26-i 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, b) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. február 26-i 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, c) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a  2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. február 26-i 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. 38. § Hatályát veszti az  építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet. Dr. Semjén Zsolt s. k., miniszterelnök-helyettes