22/2007. (VIII. 29.) MeHVM rendelete a Gazdaságfejlesztési Operatív Program K+F és innováció a versenyképességért prioritására és a Regionális Operatí

22/2007. (VIII. 29.) MeHVM rendelete a Gazdaságfejlesztési Operatív Program K+F és innováció a versenyképességért prioritására és a Regionális Operatív Programok K+F és innováció tárgyú konstrukcióira rendelt források felhasználásának részletes szabályairól és a támogatás jogcímeiről. Az alacsony hazai vállalati K+F+I aktivitás növelésének, a létező kapacitások és eredmények jobb hasznosításának, illetve a K+F+I folyamat szereplői közötti együttműködésnek az ösztönzése céljából az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 24. § (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény 53. § (7) bekezdésében megállapított feladatkörömben – a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában foglalt felelősségi körében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben – az alábbiakat rendelem el: A rendelet hatálya 1. § (1) E rendelet hatálya a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (a továbbiakban: GOP) Kutatás-fejlesztés és innováció a versenyképességért prioritására, valamint a Nyugat-dunántúli Operatív Program, a Dél-alföldi Operatív Program, az Észak-alföldi Operatív Program, az Észak-magyarországi Operatív Program, a Középmagyarországi Operatív Program, a Közép-dunántúli Operatív Program, a Dél-dunántúli Operatív Program (a továbbiakban együtt: ROP-ok) keretében meghirdetésre kerülő K+F és innováció tárgyú konstrukcióira rendelt források felhasználására, kezelésére, működtetésére terjed ki. (2) A pályáztatás szabályait, a pályázatok tartalmi követelményeit, elbírálásuk rendjét, a támogatási szerződések megkötésének szabályait, a támogatások kifizetését, valamint a támogatási programok lezárását és ellenőrzési rendszerét külön rendelet szabályozza. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában 1. állami támogatás: az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. §-ának 1. és 5. pontjai szerinti csekély összegű (de minimis) támogatás (a továbbiakban: támogatás); 2. kis- és középvállalkozás (a továbbiakban együttesen: KKV): a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: KKV tv.) 3. § (1) bekezdése szerinti vállalkozás; 3. kapcsolt vállalkozás: a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 4. § (3)–(6) bekezdése szerinti kapcsolódó vállalkozás; 4. kutatási szervezet: olyan szervezet, amelynek jogállásától és finanszírozási módjától függetlenül elsődleges célja az alapkutatás, alkalmazott kutatás és kísérleti fejlesztés folytatása és azok eredményeinek terjesztése tanítás, közzététel vagy technológiaátadás útján; 5. alapkutatás: olyan kísérleti és elméleti munka, amelynek elsődleges célja új ismeretek szerzése a jelenségek alapvető lényegéről és a megfigyelhető tényekről, bármiféle konkrét alkalmazási és felhasználási célkitűzés nélkül; 6. alkalmazott (ipari) kutatás: új tudásanyag megszerzésére irányuló kutatás, amelynek célja, hogy az így megszerzett tudásanyag felhasználható legyen új termékek, eljárások vagy szolgáltatások kifejlesztéséhez, illetve jelentős javulást eredményezzen a már meglévő termékekben, eljárásokban vagy szolgáltatásokban; magában foglalja az ipari kutatáshoz szükséges komplex rendszerek összetevőinek létrehozását is, kivéve a kereskedelmileg felhasználható prototípusokat; 7. K+F projekt támogatás: alapkutatásra, alkalmazott (ipari) kutatásra vagy kísérleti fejlesztésre irányuló projekthez nyújtott támogatás; 8. kísérleti fejlesztés: az alkalmazott kutatás eredményének tervekbe foglalása, azaz új vagy továbbfejlesztett termékek, eljárások, szolgáltatások tervezése (idetartozik a kereskedelmi felhasználásra nem kerülő prototípus elkészítése is), azzal, hogy nem minősül kísérleti fejlesztésnek a termékeken, termelési eljárásokban, folyamatokban, létező szolgáltatásokon végzett rutinszerű változtatás, még ha az az adott termék, eljárás, folyamat vagy szolgáltatás fejlődését is eredményezi, de termékek, eljárások és szolgáltatások kísérleti gyártása és tesztelése szintén ebbe a körbe tartozik, amennyiben azokat nem lehet felhasználni vagy átalakítani ipari vagy kereskedelmi alkalmazás vagy hasznosítás céljából; 9. eljárási innováció: új vagy jelentős mértékben javított termelési vagy szolgáltatási módszer alkalmazása, ideértve a technikákban, felszerelésekben vagy szoftverekben eszközölt jelentős változtatásokat is; 10. szervezési innováció: új szervezési módszer alkalmazása a vállalkozás üzleti gyakorlatában, munkahelyi szervezetében vagy külső kapcsolataiban, azzal, hogy az ezen területeken eszközölt olyan változtatások, amelyek a vállalkozáson belül már alkalmazott szervezési módszereken alapulnak, a vezetési stratégia megváltoztatása, a fúziók és felvásárlások, egy eljárás alkalmazásának beszüntetése, az egyszerű tőkepótlás vagy tőkenövelés, a kizárólag az értékesítési árak megváltoztatásához köthető változások, az egyedi igényekhez igazítás, a rendes szezonális és egyéb ciklikus változások, az új vagy jelentősen továbbfejlesztett termékekkel folytatott kereskedelem nem minősül innovációnak; 11. magasan képzett munkaerő: olyan kutatók, mérnökök, tervezők és marketing szakemberek, akik egyetemi diplomával rendelkeznek és legalább 5 éves, az adott területen szerzett szakmai tapasztalattal rendelkeznek, azzal, hogy a doktoranduszképzés ide vonatkozó szakmai gyakorlatként elfogadható; 12. magasan képzett munkaerő kölcsönzése: az alkalmazottnak a kedvezményezett általi ideiglenes alkalmazása egy bizonyos időtartam alatt, amely után az alkalmazottnak joga van visszatérni előző munkaadójához; 13. innovációs klaszterek: független vállalkozások – innovatív induló vállalkozások, kis- és középvállalkozások, nagyvállalkozások, valamint kutatási szervezetek – csoportosulásai, amelyek egy adott ágazatban működnek, és céljuk az innovációs tevékenység ösztönzése az intenzív együttműködésnek, az eszközök megosztásának, a tudás és a szakértelem cseréjének előmozdításán keresztül, továbbá hatékonyan hozzájárulnak a klaszterhez tartozó vállalkozások közötti technológiaátadáshoz, hálózatépítéshez és információterjesztéshez; 14. független vállalkozás: a KKV tv. 4. § (1) bekezdésében foglalt önálló vállalkozás; 15. referenciaráta: a támogatástartalom és az elszámolható költség jelenértékének kiszámításához használt mutatószám, amelyet az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2004. április 21-i 794/2004/EK bizottsági rendelet 9. cikke határoz meg; 16. támogatási intenzitás: a támogatástartalom és a jelenértéken számított elszámolható költség hányadosa, százalékos formában kifejezve; 17. támogatástartalom: a kedvezményezett számára nyújtott állami támogatásnak a Korm. rendelet 2. számú mellékletében foglalt módszer alapján kiszámolt értéke; 18. nehéz helyzetben lévő vállalkozás: az a vállalkozás, amelynek saját tőkéje a pályázat benyújtásakor rendelkezésre álló utolsó éves, illetve egyszerűsített éves beszámoló adatai szerint nem éri el a jegyzett tőke felét, és ezen veszteség több mint egynegyede a hivatkozott éves, illetve egyszerűsített éves beszámolót megelőző éves, illetve egyszerűsített éves beszámoló óta eltelt idő alatt keletkezett, vagy amennyiben a vállalkozás megfelel a fizetésképtelenségi eljárás külön jogszabályban foglalt kritériumainak; 19. saját forrás: az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. §-ának 33. pontjában meghatározottak szerint; 20. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam; 21. támogatást nyújtó: a támogatásra javasolt projekt tekintetében döntéshozatalra jogosult szervezet; 22. fiatal innovatív vállalkozás: a kedvezményezett olyan kisvállalkozás, amely a támogatás odaítélésekor kevesebb mint hat éve működik, és igazolni tudja e rendelet feltételeinek megfelelően, hogy a jövőben új termékeket, szolgáltatásokat fejleszt ki, illetve a múltban végzett már K+F tevékenységet; 23. K+F+I-hez nyújtott támogatás: a K+F projekttámogatáson túlmenően a jelen rendelet által szabályozott minden egyéb K+F+I tevékenységhez nyújtott támogatás; 24. forrás: a GOP Kutatás-fejlesztés és innováció a versenyképességért prioritására, valamint a ROP-ok keretében meghirdetésre kerülő K+F+I tárgyú konstrukciókra rendelt költségvetési előirányzatok; 25. elszámolható költségek: a Korm. rendelet 1. §-ának 10. pontja szerint az egyes támogatási kategóriákra vonatkozó közösségi jogszabályokban és szabályokban e címen meghatározott költségek köre. A támogatások jogcímei 3. § A GOP K+F és innováció a versenyképességért prioritására, valamint a ROP-ok regionális gazdaságfejlesztés című prioritásának K+F+I tárgyú konstrukcióira rendelt források az alábbi jogcímeken használhatók fel: a) K+F projektekhez nyújtott támogatás, b) műszaki megvalósíthatósági tanulmányokhoz nyúj tott támogatás, c) KKV-k szabadalommal, iparjogvédelmi jogokkal kapcsolatosan felmerülő költségeihez nyújtott támogatás, d) fiatal innovatív vállalkozásoknak nyújtott támoga tás, e) szolgáltatások területén az eljárási és szervezési in novációhoz nyújtott támogatás, f) innovációs tanácsadó szolgáltatásokhoz és az inno vációs támogató szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás, g) magasan képzett munkaerő kölcsönzéséhez nyújtott támogatás, h) az innovációs klasztereknek nyújtott támogatás, i) K+F+I tanulmányok, elemzések készítéséhez nyújtott támogatás, j) K+F+I infrastruktúra és immateriális javak beszerzéséhez és korszerűsítéséhez nyújtott támogatás olyan esetekben, amikor a fejlesztés tárgyát nem kizárólag a projekt kedvezményezettje veszi igénybe K+F és innovációs tevékenység végzéséhez, k) K+F+I emberierőforrás-fejlesztés támogatása, l) K+F+I innovációs eredmények hasznosítása, m) marketing tevékenységek támogatása, n) nagyvállalatok részére innovációs tanácsadó szol gáltatásokhoz nyújtott támogatás, o) nagyvállalat esetében szellemi tulajdon védelmével kapcsolatban nyújtott támogatás, p) K+F+I innovációs célú ingatlan fejlesztés támogatá sa olyan eseteken, amikor a fejlesztés tárgyát nem kizárólag a projekt kedvezményezettje veszi igénybe K+F, innovációs tevékenység végzéséhez, q) KKV-k részére tőkejuttatás nyújtása. A támogatásban részesíthetők (kedvezményezettek) köre 4. § E rendelet hatálya alá tartozó források terhére támogatás – pályázati konstrukció tartalmától függően – a Magyarországon székhellyel vagy EGT-állam területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező jogi személyiségű vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, valamint szövetkezetek, továbbá költségvetési szerv és jogi személyiséggel rendelkező intézménye, jogi személyiségű nonprofit szervezet részére nyújtható. A támogatások formái 5. § A 3. §-ban meghatározott jogcímek alapján támogatásban részesíthető jogalanyok részére a) a pályázó működési támogatásának nem minősülő visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás, b) a külön jogszabályban meghatározott visszatérítendő támogatás, c) külön jogszabályban meghatározott kedvezményes feltételű kezességvállalás, d) külön jogszabályban meghatározott tőkejuttatás nyújtható. Támogatási kategóriák 6. § A 3. § a)–q) pontjában megjelölt jogcímek és támogatható tevékenységek alapján a következő típusú támogatás nyújtható: a) a 3. § a) pontjában meghatározott tevékenységi körhöz nyújtott támogatás K+F projektekhez nyújtott támogatásnak minősül, amelyre e rendelet 1–8. §-aiban, a 22. §-ban, valamint a 30. §-ban és a 31. §-ban foglalt rendelkezései irányadók; b) a 3. § b) pontjában meghatározott tevékenységekhez nyújtott támogatás műszaki megvalósíthatósági tanulmányokhoz nyújtott támogatásnak minősül, melyre e rendelet 1–7. §-aiban, a 10. §-ban, a 23. §-ban, valamint a 30. §-ban és a 31. §-ban foglalt rendelkezései irányadók; c) a 3. § c) pontjában meghatározott tevékenységekhez nyújtott támogatás a KKV-k szabadalommal, iparjogvédelmi jogokkal kapcsolatosan felmerülő költségeihez nyújtott támogatásnak minősül, melyre e rendelet 1–8. §-aiban, a 11. §-ban, a 24. §-ban, valamint a 30. §-ban és a 31. §-ban foglalt rendelkezései irányadók; d) a 3. § d) pontjában meghatározott tevékenységekhez nyújtott támogatás fiatal innovatív vállalkozásoknak nyújtott támogatásnak minősül, melyre e rendelet 1–7. §-aiban, a 12. §-ban, a 20. §-ban, valamint a 30. §-ban és a 31. §-ban foglalt rendelkezései irányadók; e) a 3. § e) pontjában meghatározott tevékenységekhez nyújtott támogatás szolgáltatások területén az eljárási és szervezési innovációhoz nyújtott támogatásnak minősül, melyre e rendelet 1–7. §-aiban, a 13. §-ban, a 17. §-ban, a 25. §-ban, a 30. §-ban és a 31. §-ban foglalt rendelkezései irányadók; f) a 3. § f) pontjában meghatározott tevékenységekhez nyújtott támogatás innovációs tanácsadó szolgáltatásokhoz és az innovációs támogató szolgáltatásokhoz nyújtott támogatásnak minősül, melyre e rendelet 1–7. §-aiban, a 14. §-ban, a 18. §-ban, a 26. §-ban, valamint a 30. §-ban és a 31. §-ban foglalt rendelkezései irányadók; g) a 3. § g) pontjában meghatározott tevékenységekhez nyújtott támogatás KKV körbe tartozó kedvezményezett esetében magasan képzett munkaerő kölcsönzéséhez nyújtott támogatásnak minősül, melyre e rendelet 1–7. §-aiban, a 15. §-ban, a 19. §-ban és a 27. §-ban, valamint a 30. §-ban és a 31. §-ban foglalt rendelkezései irányadók; h) a 3. § h) pontjában meghatározott tevékenységekhez nyújtott támogatás az innovációs klasztereknek nyújtott támogatásnak minősül, melyre e rendelet 1–7. §-aiban és a 16. §-ban, a 21. §-ban, a 28–31. §-okban foglalt rendelkezései irányadók; i) a 3. § i), l), m), n), o) pontjai alapján csekély összegű támogatás nyújtható, amelyekre a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendeletben, e rendelet 1–6. §-aiban, 30–32. §-aiban, valamint a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program 4. prioritására, a Gazdaságfejlesztési Operatív Programra és a Közép-Magyarországi Operatív Program 1. prioritására vonatkozó részletes szabályokról szóló 8/2007. (III. 19.) MeHVM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 15. §-ában foglaltak az irányadók; j) a 3. § k) pontja alapján képzési támogatás nyújtható, amelyekre az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a képzési támogatásokra való alkalmazásáról szóló 68/2001/EK bizottsági rendeletben, e rendelet 1–6. §-aiban, 30–32. §-aiban, valamint a Rendelet 2. §-ában és 14. §-ában foglalt rendelkezések az irányadók; k) a 3. § j) és p) pontjai alapján regionális beruházási támogatás (a továbbiakban: beruházási támogatás) nyújtható, amelyre e rendelet 1–6. §-aiban, 9. §-ában, 31–32. §-ában, a Rendelet 2. §-ában, 8–13. §-aiban, valamint a Szerződés 87. és 88. cikkének a nemzeti regionális beruházási támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. október 24-i 1628/2006/EK bizottsági rendeletben foglaltak az irányadók; l) a 3. § q) pontja alapján a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott kockázati tőkejuttatás szabályait külön jogszabály határozza meg, és akkor nyújtható, amennyiben ezt a támogatási programot az Európai Bizottság az EK-Szerződés 88. cikk (3) bekezdésében meghatározott eljárásban engedélyezte. A K+F+I TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK A támogatás célja 7. § (1) A 3. §-ban meghatározott jogcímeken nyújtott támogatásoknak ösztönző hatást kell kifejteniük oly módon, hogy a támogatások eredményeként a K+F+I tevékenységek köre a támogatott kedvezményezettek esetében növekszik. A támogatás csak abban az esetben nyújtható, ha bizonyíthatóan a) növeli a projekt méretét, ideértve a projekt összköltségét, illetve a K+F+I tevékenységekben részt vevő személyek számát, vagy b) bővíti az alkalmazási kört, ideértve a várható projekt eredményeket, vagy c) fokozza a projekt végrehajtásának ütemét, vagy d) növeli a kedvezményezett által a K+F+I-re fordított teljes összeget. (2) E rendelet alapján támogatás csak akkor ítélhető oda, ha a kedvezményezett a támogatni kért projekthez kapcsolódó tevékenységek bármelyikének megkezdése előtt a támogatás iránti kérelmét benyújtja. (3) A támogatások átláthatóságának növelése céljából jelen rendelet K+F+I támogatásokra vonatkozó előírásai a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján is közzétételre kerülnek. A támogatási programot nem lehet az interneten való közzététel előtt elindítani. A támogatás mértéke 8. § (1) Az egyes projektekhez nyújtható bármely támogatás intenzitása K+F projekttámogatás esetén nem haladhatja meg a (2)–(5) bekezdésekben meghatározott mértékeket. (2) A maximális támogatásintenzitás a) alapkutatásnál 100 százalék; b) alkalmazott kutatásnál 50 százalék; c) kísérleti fejlesztésnél 25 százalék. (3) Alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés esetében, amennyiben a pályázó a pályázat benyújtásakor a) kisvállalkozásnak minősül, akkor a támogatásintenzitás 20 százalékponttal, b) középvállalkozásnak minősül, akkor 10 százalékponttal növelt értéke a (2) bekezdésben meghatározott mértéknek. (4) A (2) és (3) bekezdésekben meghatározott intenzitások alkalmazott kutatás és kísérleti fejlesztés esetében 80 százalékos támogatásintenzitásig további 15 százalékponttal növelhetők, a) amennyiben a projekt legalább két egymástól független vállalkozás tényleges együttműködésével valósul meg, és a következő feltételek teljesülnek: aa) egyik vállalkozásnak sem kell a projekt elszámolható költségeinek több mint 70 százalékát viselnie, és ab) a projekt legalább egy KKV-val való együttműködéssel jár együtt, vagy az határokon átnyúló, azaz a kutatás-fejlesztési tevékenységet legalább két különböző tagállamban folytatják; b) amennyiben a projekt egy vállalkozás és egy kutatási szervezet tényleges együttműködésével valósul meg, és amennyiben a következők teljesülnek: ba) a kutatási szervezet az elszámolható költségek legalább 10 százalékát viseli, és bb) a kutatási szervezetnek jogában áll a kutatási projekt eredményeinek közzététele, amennyiben azok a szervezet által végzett kutatásból származnak; c) kizárólag alkalmazott kutatás esetében, amennyiben a projekt eredményeit széles körben terjesztik technikai és tudományos konferenciák keretében, vagy azokat tudományos és műszaki szaklapokban teszik közzé, vagy szabadon hozzáférhető adattárakban (adatbankok, amelyekben bárki hozzáférhet a nyers kutatási adatokhoz), vagy nyílt és szabad forráskódú szoftvereken keresztül. (5) A (4) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén az egyes kutatási kategóriákban a projektet megvalósító vállalkozás méretétől függően elérhető támogatásintenzitásokat e rendelet melléklete határozza meg. (6) A (4) bekezdés a) és b) pontjainak alkalmazása során az alvállalkozásba adás nem minősül tényleges együttműködésnek. 9. § A 6. § k) pontjában meghatározott regionális beruházási támogatás esetén a maximális támogatási intenzitást a Korm. rendelet 30. §-a, valamint a Rendelet 9. §-a határozza meg. 10. § Műszaki megvalósíthatósági tanulmányokhoz nyújtott támogatás esetében az alkalmazott kutatási tevékenységeket előkészítő megvalósíthatósági tanulmányok esetében a támogatási intenzitás nem haladhatja meg a nagyvállalkozásnál a 65%-ot, KKV-knél a 75%-ot, illetve kísérleti fejlesztési tevékenységeket előkészítő megvalósíthatósági tanulmányok esetében nagyvállalkozásoknál a 40%-ot, KKV-knél az 50%-ot. 11. § KKV-k szabadalommal, iparjogvédelmi jogokkal kapcsolatosan felmerülő költségeihez nyújtott támogatás esetében a támogatási intenzitás nem haladhatja meg a 8. §-ban meghatározott mértéket, azzal, hogy ebben az esetben ahhoz a kutatás-fejlesztési tevékenységhez tartozó támogatási intenzitást kell figyelembe venni, amely tevékenységgel először sikerült megszerezni az érintett szabadalmi vagy iparjogvédelmi jogot. 12. § Fiatal innovatív vállalkozás támogatása esetében a támogatás összege nem haladhatja meg az 1 500 000 eurónak megfelelő forintösszeget Budapesten és Pest megyén kívül eső régiókban és az 1 250 000 eurónak megfelelő forintösszeget Budapesten és Pest megyében. 13. § Eljárási és szervezési innovációhoz nyújtott támogatás esetében a támogatási intenzitás nem haladhatja meg a 15%-ot nagyvállalkozások, a 25%-ot középvállalkozások és a 35%-ot kisvállalkozások esetében. Nagyvállalkozások csak abban az esetben részesülhetnek támogatásban, amennyiben KKV-kal működnek együtt, mely esetben a KKV-knak az összes elszámolható költség legalább 30%-át kell viselniük. 14. § Innovációs tanácsadó és az innovációs támogató szolgáltatásokhoz nyújtott támogatások esetében a támogatás nem haladhatja meg a 200 000 eurónak megfelelő forintösszeget kedvezményezettenként bármely hároméves időszakban. Amennyiben a szolgáltató nem rendelkezik nemzeti vagy európai tanúsítvánnyal, a támogatás mértéke nem haladhatja meg az elszámolható költségek 75%-át. 15. § Magasan képzett munkaerő kölcsönbe vételéhez nyújtott támogatás esetében a maximális támogatási intenzitás 50% lehet, amely legfeljebb hároméves időszakra nyújtható munkavállalónként és vállalkozásonként. 16. § (1) A maximális támogatási intenzitás klaszterek beruházási támogatása esetében: a) Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl tervezési-statisztikai régiókban 50%, b) Közép-Dunántúl tervezési statisztikai régióban 40%, c) Nyugat-Dunántúl tervezési-statisztikai régióban 30%, d) Budapesten és Pest megyében 15%. (2) A fenti támogatási intenzitások kisvállalkozások támogatása esetében 20 százalékponttal, középvállalkozások esetében 10 százalékponttal növekednek. (3) A klaszterek élénkítésének működési támogatása esetében a támogatás legfeljebb 5 éves időtartamra ítélhető oda, a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át. A K+F támogatás igénybevételének alapvető feltételei 17. § Az eljárási és szervezési innovációhoz nyújtott támogatás esetében a következő feltételeknek kell teljesülniük: a) a szervezési innovációnak a szervezés megváltoztatásában mindig az infokommunikációs technológiák alkalmazásához vagy kiaknázásához kell kapcsolódnia; b) az innovációt projekt formájában kell kialakítani, azonosítható és képzett projektmenedzserrel, valamint meghatározott projektköltségekkel; c) a támogatott projekt eredményeként egy olyan szabványt, üzleti modellt, módszertant vagy koncepciót kell kidolgozni, amelyet szisztematikusan lehet máshol is alkalmazni; d) az eljárási és szervezési innovációnak újításnak kell lennie, vagy jelentős javulást kell jelentenie az adott ipar ágban a Közösségen belül fellelhető legfejlettebb tudáshoz képest; e) az eljárási vagy szervezési innovációs projekt kockázatai beazonosíthatóak a projekt költségei, az új eljárások kifejlesztéséhez szükséges időtartam, a várt eredményének projekt költségeihez viszonyított arányának, továbbá az esetleges meg nem valósulás lehetőségének vizsgálata alapján. 18. § Az innovációs tanácsadó szolgáltatásokhoz és az innovációs támogató szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás odaítélésének feltételei: a) ezen támogatás kizárólag a KKV-körbe tartozó kedvezményezettnek nyújtható, b) a kedvezményezetteknek a támogatást a szolgáltatások piaci áron történő megvásárlására kell fordítaniuk. 19. § A magasan képzett munkaerő kölcsönzéséhez nyújtott támogatás odaítélésének feltételei: a) a kölcsönzött munkaerő nem helyettesíthet más alkalmazottakat, hanem a kedvezményezett vállalkozáson belül újonnan létrehozott pozícióban, a K+F, innováció területén kell alkalmazni, a küldő kutatási szervezetnek vagy nagyvállalatnak a kölcsönzést megelőzően legalább két évig kell az érintett munkavállalót alkalmaznia; b) a küldő szervezet csak kutatási szervezet vagy nagyvállalkozás lehet; c) a kedvezményezett csak KKV lehet. 20. § (1) A kedvezményezett a 2. § 22. pontja szerinti innovatív vállalkozásnak tekinthető, amennyiben az alábbi feltételek teljesülnek: a) az üzleti terv alapján igazolható, hogy a kedvezményezett a jövőben olyan termékeket, szolgáltatásokat vagy eljárásokat fejleszt ki, amelyek technológiailag újak vagy jelentős mértékben jobbak, mint a Közösségen belül létező legfejlettebb tudás, vagy b) független könyvvizsgáló igazolása szerint a kedvezményezett K+F költségei az összes működési költségeinek legalább 15%-át teszik ki a támogatás odaítélését megelőző három év legalább egyikében, illetve pénzügyi múlttal nem rendelkező induló vállalkozás esetén a folyó költségvetési időszak ellenőrzése során. (2) A fiatal innovatív vállalkozásnak nyújtott támogatás odaítélésének feltételei: a) a kedvezményezett csak egy alkalommal részesülhet a fiatal innovatív vállalkozásnak nyújtott támogatásban az idő alatt, amíg fiatal innovatív vállalkozásnak minősül; b) a támogatás halmozható a jelen rendeletben szabályozott K+F+I körébe tartozó más támogatással, a 70/2001/EK rendelet szerinti mentesség alá tartozó kutatás-fejlesztési támogatással és a kockázati tőkejuttatásra irányadó közösségi szabályok szerint a Bizottság által jóváhagyott támogatással; c) a kedvezményezett csak 3 évvel a fiatal innovatív vállalkozásnak nyújtott támogatás odaítélését követően részesülhet a b) pontban meghatározott támogatásoktól különböző támogatásban. 21. § (1) Az innovációs klaszter létrehozásához, bővítéséhez és működésének élénkítéséhez kizárólag az innovációs klaszter működtetésére kijelölt jogalanynak nyújtható beruházási és működési támogatás. (2) A klasztert működtető jogalany felel a klaszter létesítményeinek, eszközeinek és tevékenységeinek kezeléséért azok használata és az azokhoz való hozzáférés tekintetében. (3) A klaszter létesítményeihez, eszközeihez és tevékenységeihez való hozzáférés nem korlátozható, továbbá ezek használatáért, továbbá a klaszter tevékenységeiben való részvételért kiszabott díjaknak tükrözniük kell a költségeket. (4) Az innovációs klaszter létrehozásához, bővítéséhez és működésének élénkítéséhez kutatóközpontok, képző intézmények, nyílt hozzáférésű kutatási infrastruktúrák (laboratóriumok, tesztelési létesítmény), széles sávú hálózati infrastruktúrák részesülhetnek beruházási támogatásban. (5) Klaszterek részére beruházási támogatásra vagy klaszterek élénkítésének működési támogatására az a pályázó jogosult, amely a pályázat benyújtásával egyidejűleg a támogatást nyújtó felé elemzést nyújt be technológiai szakosodásáról, a létező regionális lehetőségekről, a meglévő kutatási kapacitásáról, a hasonló célú klaszterek Közösségen belüli jelenlétéről, valamint a klaszterben folytatott tevékenységek potenciális piaci volumenéről. A támogatás terhére elszámolható költségek 22. § A K+F projekttámogatás esetén elszámolható költségek – melyek körét a pályázati dokumentáció szűkebben is meghatározhatja – az alábbiak lehetnek: a) a kutatók, fejlesztők, technikusok és egyéb kisegítő személyzet tekintetében személyi jellegű ráfordítások a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számv.tv.) szerint a támogatott projektben való foglalkoztatás arányában; b) új műszaki berendezések, gépek és egyéb berendezések, felszerelések bekerülési értékének a kutatási-fejlesztési projektben való használatuk mértékéig és idejére a Számv.tv. szerint; c) harmadik féltől piaci áron megvásárolt vagy pénzügyi lízingbe vett műszaki tudás és szabadalmak és egyéb szellemi termékek, kísérleti fejlesztés bekerülési értéke – a Számv.tv. szerint –, amennyiben a tranzakcióra a piaci feltételeknek megfelelően került sor, lízinggel történő finanszírozás esetén a lízingdíjból kizárólag a tőketörlesztő rész számolható el; d) a K+F tevékenységgel kapcsolatban felmerült közvetlen anyagjellegű ráfordítások, ideértve da) a piaci feltételek szerint, harmadik féltől megrendelt kutatás-fejlesztési munka díja – a Szám.tv. szerint –, db) a tanácsadás és hasonló szolgáltatások költségei – a Számv.tv. szerint –, amennyiben azokat kizárólag a kutatás-fejlesztési tevékenységhez veszik igénybe, dc) anyagköltségek a Számv.tv. szerint, amennyiben azokat a kutatás-fejlesztési tevékenységhez veszik igénybe; e) az általános költségeknek a K+F projekthez a kutatás-fejlesztést megfelelően jellemző vetítési alap arányában, a számviteli politikában meghatározott módon, közvetetten hozzárendelt összeg. 23. § Műszaki megvalósíthatósági tanulmányok támogatása esetében a tanulmány készítésének költségei – a Számv.tv. szerint – számolhatóak el. 24. § Iparjogvédelmi jogokkal kapcsolatban felmerülő költségekhez nyújtott támogatás esetén a következő költségek számolhatók el: a) a jognak az első joghatóság által történő megítélését megelőzően felmerülő valamennyi költsége, ideértve a bejelentés előkészítésével, benyújtásával és az eljárással kapcsolatos költségeket, valamint a jog megítélése előtt a bejelentés megújításakor felmerülő költségeket; b) fordítási és egyéb költségek, amelyek egy másik tagállam eljáró hatósága vagy bírósága előtt a jog kérelmezésével vagy hatályosításával kapcsolatban merülnek fel; c) a bejelentéssel kapcsolatos hivatalos eljárás során és az esetleges felszólalási eljárás során a jog érvényességének védelmekor felmerülő költségek, akkor is, ha ezek a költségek a jog megítélését követően merültek fel. 25. § Eljárási és szervezési innovációhoz nyújtott támogatás esetében az elszámolható költségek azonosak a 22. §-ban foglaltakkal, azzal, hogy a 22. § b) pontjában foglalt költségek az infokommunikációs technológia eszközeinek és felszerelésének költségeit foglalhatják magukba. 26. § Az innovációs tanácsadó szolgáltatások igénybevételéhez és az innovációs támogató szolgáltatások igénybevételéhez nyújtott támogatás tekintetében az igénybe vevőnél a következő költségek számolhatóak el: a) az innovációs tanácsadó szolgáltatások tekintetében a Számv.tv. 78. § (2)–(4) bekezdései szerint elszámolható költségek: aa) vezetési tanácsadás, ab) technológiai segítségnyújtás, ac) technológiai szolgáltatások, ad) képzés, ae) szellemi tulajdonjogok megszerzésével, védelmé vel és kereskedelmével, valamint licencia-megállapodásokkal kapcsolatban nyújtott tanácsadás, af) a szabványok alkalmazásával kapcsolatban nyújtott tanácsadás költségei; b) az innovációs támogató szolgáltatások tekintetében – a Számv.tv. szerint – elszámolható költségek: ba) iroda bérleti díja, bb) adatbankokhoz történő hozzáférés költsége, bc) műszaki könyvtárak használatának költsége, bd) piackutatás költsége, be) laboratóriumhasználat költsége, bf) minőség-ellenőrzéssel és tanúsítással kapcsolatos szolgáltatások költsége, bg) minőséget tanúsító címkék használatával kapcsola tos költségek. 27. § A magasan képzett munkaerő kölcsönzéséhez nyújtott támogatás alkalmazása esetén az elszámolható költségek körébe tartozik minden magasan képzett munkaerő kölcsönzésével és foglalkoztatásával járó költség, ideértve a közvetítő ügynökség igénybevételének költségeit, a munkaerő-kölcsönzés díját, valamint a kölcsönzött munkaerő mobilitási juttatásként jelentkező anyagjellegű ráfordításokat a Számv.tv. szerint. 28. § Az innovációs klaszter létrehozásához, bővítéséhez és működésének élénkítéséhez nyújtott beruházási támogatás esetében az épületek, új műszaki berendezések, gépek, műszerek és egyéb berendezések, felszerelések, valamint immateriális javak bekerülési értéke számolható el a Számv.tv. szerint. 29. § Az elszámolható költségek a klaszterek élénkítésének működési támogatása esetében a személyi és anyagjellegű ráfordítások – a Számv.tv. szerint –, amelyek a következő tevékenységekhez kapcsolódnak: a) a klaszterek marketingje, melynek célja, hogy a klaszterben új vállalkozások is vegyenek részt, b) a klaszter létesítményeinek, eszközeinek, tevékenységeinek működtetése, c) oktatási programok, workshopok és konferenciák szervezése azzal a céllal, hogy a klaszter tagjai megosszák egymással ismereteiket és hálózatot építsenek. Az állami támogatásokra vonatkozó közös szabályok 30. § Nem nyújtható támogatás a) a csőd-, felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt álló szervezetnek; b) a 2. § 18. pontja szerinti nehéz helyzetben lévő vál lalkozásoknak; c) azon személy vagy szervezet részére, aki vagy amely a támogatás iránti pályázat benyújtását megelőző három naptári éven belül az államháztartás alrendszereiből, az Európai Unió előcsatlakozási eszközeiből vagy a strukturális alapokból juttatott valamely támogatással összefüggésben a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségét nem teljesítette, kivéve a vis maior esetét; d) azon személy vagy szervezet részére, akinek vagy amelynek lejárt adó- vagy adók módjára behajtható köztartozása van, kivéve, ha az adóhatóság számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett; e) azon szervezet részére, amelyet a támogatás iránti pályázat benyújtását megelőző két naptári éven belül az államigazgatási szerv határozatával vagy annak bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság munkavállalók bejelentés nélküli vagy munkavállalási engedély nélküli foglalkoztatása miatt jogerősen bírság megfizetésére kötelezett; f) azon személy vagy szervezet részére, aki vagy amely a támogatott projekt keretében végzett tevékenység folytatásához szükséges hatósági engedélyekkel nem rendelkezik; g) annak a gazdálkodó szervezetnek a részére, amelynek a pályázat benyújtásakor rendelkezésre álló utolsó éves, illetve egyszerűsített éves beszámoló adatai alapján saját tőkéje a jegyzett tőke alá csökkent; h) annak a személynek vagy szervezetnek a részére, aki a beruházást, illetve a fejlesztést olyan ingatlanon kívánja megvalósítani, amely a pályázat benyújtásának időpontjában nem per- és igénymentes, kivéve, ha a pályázó az igény jogosultja, valamint bérelt ingatlan esetében, ha a bérleti szerződés kizárólagos joggal nem biztosítja a támogatással megvalósuló létesítmény üzemeltetésének lehetőségét legalább a külön rendeletben előírt üzemeltetési kötelezettség idejére; i) azon szervezetek részére, amelyek nem felelnek meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok – az Áht. 15. §-ában meghatározott – általános és különös feltételeinek, illetőleg ezen feltételek fennállását nem, vagy nem a külön jogszabályban meghatározott módon igazolják; j) azon projektekhez, amelyek esetében a program 7. § (3) bekezdése szerinti, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján való közzététele előtt merültek fel költségek. 31. § (1) A kedvezményezetteknek és a támogatást nyújtóknak a támogatás igénylését, felhasználását, ellenőrzését alátámasztó bizonylatokat, dokumentumokat és nyilvántartásokat, valamint minden olyan nyilvántartást, amely az elszámolható költségeket és a megengedhető maximális támogatási intenzitás betartására vonatkozó információkat tartalmazza, a támogatás odaítélésétől számított 10 évig – illetve amennyiben más jogszabály ennél hosszabb megőrzési időt rendel, annak megfelelő ideig – meg kell őrizniük. (2) Egy projekthez igénybe vett összes támogatás – függetlenül attól, hogy annak finanszírozása közösségi, országos, regionális vagy helyi forrásból történik – támogatási intenzitása nem haladhatja meg az állami támogatásokra irányadó közösségi szabályban vagy az Európai Bizottság támogatást jóváhagyó határozatában meghatározott támogatási intenzitást. Átmeneti és záró rendelkezések 32. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba azzal, hogy a 3. § a)–h) és q) pontjai, a 6. § a)–h) és l) pontjai, a 7. §, a 8. §, a 10–29. §-ok, valamint a melléklet csak a támogatási program Európai Bizottság általi előzetes jóváhagyását és ennek ismertté válását követően, a rendelet megalkotásáért felelős miniszter – a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett – egyedi határozatával megállapított időpontban lépnek hatályba. (2) E rendelet alapján támogatási döntést csekély összegű és regionális beruházási támogatások, valamint a K+F+I keretszabály hatálya alá tartozó támogatások tekintetében 2013. december 31-éig lehet hozni. (3) E rendelet alapján támogatási döntést képzési támogatás tekintetében 2008. június 30-áig lehet hozni. (4) Ez a rendelet a) a kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatásokról szóló 2006/C 323/01 közösségi keretszabály, b) a Szerződés 87. és 88. cikkének a nemzeti regionális beruházási támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. október 24-i 1628/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 302., 2006.11.1., 29. o.), c) a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 379., 2006.12.28., 5. o.), valamint d) az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a képzési támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2001. január 12-i 68/2001/EK bizottsági rendelet (HL L 10., 2001.1.13., 20. o.) hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz. Kiss Péter s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter