25/2015. (II. 25.) Korm. rendelete az önálló bírósági végrehajtók ügyvitelének, hivatali működésének és magatartásának ellenőrzésére irányuló vizsgála

25/2015. (II. 25.) Korm. rendelete az önálló bírósági végrehajtók ügyvitelének, hivatali működésének és magatartásának ellenőrzésére irányuló vizsgálatok lefolytatásának részletes szabályairól. A Kormány a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 307. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A rendelet hatálya 1. § Az önálló bírósági végrehajtók ügyvitelének, hivatali működésének és magatartásának ellenőrzésére e  rendeletet kell alkalmazni. Az ellenőrzés célja az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom megerősítése és megóvása. 2. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában: a) ellenőr:  az Igazságügyi Hivatalnál teljes vagy részmunkaidőben foglalkoztatott, jogviszonya keretében az  önálló bírósági végrehajtók ügyvitelének, hivatali működésének és magatartásának ellenőrzését ellátó személy; b) ellenőrzési vezető:  az önálló bírósági végrehajtók ügyvitelének, hivatali működésének és magatartásának ellenőrzését végző szervezeti egység vezetője; c) ellenőrzés lezárása: egy adott ellenőrzés akkor tekinthető lezártnak, ha az ellenőrzési jelentést az ellenőrzési vezető megküldte az ellenőrzött végrehajtó részére; d) intézkedési terv:  az ellenőrzési javaslatok alapján a  végrehajtó által készített intézkedések végrehajtásának ütemezése a végrehajtásban részt vevő személyek és a vonatkozó határidők megjelölésével; e) kockázatelemzés: objektív módszer az  ellenőrizendő területek kiválasztására, mely meghatározza a végrehajtói tevékenységben rejlő kockázatokat; f ) lezárt ellenőrzési jelentés:  az ellenőr által elkészített, az  ellenőrzött végrehajtóval egyeztetett, az  elfogadott észrevételek átvezetésével véglegezésre került és aláírt, vagy kifogás alapján módosított ellenőrzési jelentés; g) vizsgálatvezető: az ellenőrzési vezető által kijelölt, az adott ellenőrzés irányításáért felelős ellenőr. 3. Az ellenőrzésre jogosult szerv, az ellenőrzés alapelvei 3. § Az Igazságügyi Hivatal (a  továbbiakban: hivatal) a  bírósági végrehajtók ügyvitelének, hivatali működésének és magatartásának ellenőrzése során önállóan jár el, ellenőrzési tervét kockázatelemzésre alapozva, a  célvizsgálat lefolytatására tett javaslatok, és a  soron kívüli vizsgálat lefolytatása iránti igények tervezett számának figyelembevételével állítja össze. Az  ellenőrzés lefolytatásához legalább 2 ellenőr kijelölése szükséges, akik közül az egyik a vizsgálat vezetője. 4. § (1) Az  ellenőrnek, a  bevont végrehajtónak és a  szakértőnek tevékenysége során függetlennek, külső befolyástól mentesnek, pártatlannak és tárgyilagosnak kell lennie. (2) Az ellenőrzéseket az e rendeletben foglalt eljárási szabályok betartásával a Végrehajtók Ellenőrzésének Kézikönyve (a továbbiakban: ellenőrzési kézikönyv) alapján kell lefolytatni. (3) Az ellenőrzési kézikönyv tartalmazza: a) a vizsgálati tárgyköröket, b) az ellenőrzésre vonatkozó részletes eljárási és módszertani szabályokat, c) a tervezés megalapozásához alkalmazott kockázatelemzési módszertan leírását, d) az ellenőrzési dokumentumok formai követelményeit, az alkalmazott iratmintákat, e) az ellenőrzési megállapítások hasznosításának nyomon követését és f ) az  ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, más hatósági illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság feltárása esetén alkalmazandó eljárást. (4) Az  ellenőrzési kézikönyvet a  hivatal főigazgatója (a  továbbiakban: főigazgató) előterjesztése alapján az  igazságügyért felelős miniszter (a  továbbiakban: miniszter) hagyja jóvá. Az  ellenőrzési kézikönyvet a  hivatal internetes honlapján elérhetővé kell tenni. 4. Az ellenőrzés típusai 5. § A hivatal a végrehajtó ügyvitelének, hivatali működésének, magatartásának ellenőrzése érdekében a) átfogó vizsgálatot, b) soron kívüli vizsgálatot, c) célvizsgálatot és d) utóvizsgálatot folytat le. 6. § (1) Az átfogó vizsgálat célja annak megállapítása, hogy az ellenőrzött végrehajtó tevékenysége során érvényesülnek-e a  hatályos jogszabályok és a  Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara (a  továbbiakban: kamara) iránymutatásai, valamint, hogy a végrehajtói intézkedések pénzügyi elszámolásai és azok nyilvántartása megfelelően történik-e. (2) Az  átfogó vizsgálatot a  végrehajtó kinevezését követő egy év elteltével, ezt követően a  végrehajtó szolgálati viszonyának fennállása alatt legalább négyévenként el kell végezni. A vizsgálat időtartamába nem számít bele az az időszak, amely alatt a végrehajtó helyett tartós helyettes jár el. (3) Amennyiben a végrehajtó tartós helyettesítésére kerül sor, és a tartós helyettesítési kirendelés kezdete óta három év már eltelt, a kirendelt végrehajtót átfogó vizsgálat alá kell vonni. 7. § (1) Súlyos vagy rendszeres jogszabálysértés, vagy a  kamara iránymutatásaiban foglaltak megsértésének gyanúja esetén a  miniszter, a  végrehajtó székhelye szerinti törvényszék elnöke, a  kamara elnöke, valamint az  ellenőrzési vezető írásbeli javaslata alapján a  főigazgató elrendelheti a  végrehajtó tevékenységének soron kívüli vizsgálatát. A miniszter írásbeli javaslata alapján a soron kívüli vizsgálatot el kell rendelni. (2) Soron kívüli vizsgálat keretében az ellenőrzési kézikönyvben meghatározott vizsgálati tárgykörök összessége, vagy az ellenőrzés elrendelésére irányuló javaslatban megjelölt tárgykörök ellenőrizhetők. (3) Ha a  végrehajtó tartós helyettesítésére kerül sor, a  legalább összefüggő 6 hónap időtartamú tartós helyettesítés lejártával a helyettesítést ellátó végrehajtónak a helyettesítés keretében végzett tevékenységét soron kívüli vizsgálat alá kell vonni. (4) Végrehajtó-helyettes – ide nem értve a tartós helyettesi feladatot ellátó végrehajtó-helyettest – és végrehajtójelölt esetében csak soron kívüli vizsgálat folytatható le. 8. § (1) A végrehajtók egyes tevékenységei a miniszternek és a kamara elnökének az éves ellenőrzési terv összeállítása során tett javaslatai alapján célvizsgálat keretében ellenőrizhetők. (2) A  célvizsgálattal érintett végrehajtók körére a  kockázatelemzést követően a  főigazgató tesz javaslatot, melyet a miniszter hagy jóvá. 9. § (1) Az  ellenőrzések javaslatai alapján tett intézkedések nyomon követése érdekében az  ellenőrzési vezető utóvizsgálatot rendelhet el. (2) Az  utóvizsgálat célja, hogy az  ellenőr bizonyosságot szerezzen az  intézkedési tervben foglalt feladatok végrehajtásáról, és arról, hogy a  megállapított kockázat ténylegesen megszűnt vagy a  kockázati tűréshatár alá csökkent. 5. Az ellenőrzési vezető feladata 10. § (1) Az ellenőrzési vezető feladata: a) az ellenőrzési kézikönyv elkészítése, b) az  ellenőrzési kézikönyv rendszeres, de legalább kétévente történő felülvizsgálata, és a  módosítások átvezetése, c) a  kockázatelemzéssel alátámasztott stratégiai és éves ellenőrzési tervek összeállítása, a  főigazgató jóváhagyása után a tervek végrehajtása, valamint azok megvalósításának nyomon követése, d) az ellenőrzési tevékenység megszervezése, az ellenőrzések végrehajtásának irányítása, e) az ellenőrzések összehangolása, f ) szakértő kijelölésének kezdeményezése, g) amennyiben az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, más hatósági illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság alapos gyanúja merül fel, javaslattétel a megfelelő eljárások megindítására, h) a lezárt ellenőrzési jelentés ellenőrzött végrehajtó részére történő megküldése, i) az éves ellenőrzési jelentés összeállítása, j) utóvizsgálat elrendelése. (2) Az (1) bekezdésben foglalt feladatokon túl az ellenőrzési vezető köteles: a) gondoskodni az  ellenőrzési dokumentumok megőrzéséről, illetve a  dokumentumok és az  adatok biztonságos tárolásáról, b) biztosítani az  ellenőrök szakmai továbbképzését, ennek érdekében éves képzési tervet készíteni és gondoskodni annak megvalósításáról, c) tájékoztatni a főigazgatót az éves ellenőrzési terv megvalósításáról és az attól való eltérésekről, d) betartani az  ellenőrzési tevékenység során kezelt adatokat illetően a  titokvédelmi előírásokat, valamint gondoskodni arról, hogy az ellenőrzést végzők tevékenységüket ezek figyelembevételével végezzék. 6. Az ellenőrre vonatkozó általános és szakmai követelmények 11. § Ellenőrzési tevékenységet az láthat el, aki a) legalább 3 éves ellenőrzési, pénzügyi, számviteli gyakorlattal és a  következő szakirányú szakképzettségek valamelyikével rendelkezik: aa) jogász, közgazdász, okleveles közgazdász vagy ab) más, az  aa)  pontban meg nem határozott felsőfokú végzettséggel és emellett okleveles pénzügyi revizori, pénzügyi-számviteli szakellenőri, okleveles könyvvizsgálói vagy mérlegképes könyvelői szakképesítéssel vagy b) felsőfokú végzettséggel és legalább 3 éves végrehajtói vagy végrehajtó-helyettesi szolgálati jogviszonnyal rendelkezik. 7. Az ellenőr jogai és kötelezettségei 12. § Az ellenőr a  bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a  továbbiakban: Vht.) 230/A.  § (2)  bekezdésében foglaltak mellett jogosult: a) az ellenőrzött végrehajtónál az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó elektronikus adathordozón tárolt adatokba betekinteni, azokról kivonatot, illetve tanúsítványt készíttetni, indokolt esetben az eredeti dokumentumokat másolat hátrahagyása mellett jegyzőkönyvben rögzítetten átvenni, b) az ellenőrzött végrehajtótól és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban információt kérni és c) a vizsgálatba szakértő bevonását kezdeményezni. 13. § Az ellenőr köteles: a) ellenőrzési tevékenysége során az ellenőrzési programban foglaltakat végrehajtani, b) megbízólevelét az ellenőrzött végrehajtónak bemutatni, c) a véleménye kialakításához elengedhetetlen dokumentumokat és körülményeket megvizsgálni, d) megállapításait, következtetéseit és javaslatait tárgyszerűen, a  valóságnak megfelelően írásba foglalni, és azokat bizonyítékkal alátámasztani, e) az ellenőrzési tevékenységet az ellenőrzési kézikönyvben meghatározott módon, megfelelően dokumentálni, az  ellenőrzés során készített iratokat és iratmásolatokat – az  adatvédelmi előírások betartásával – az ellenőrzés dokumentációjához csatolni, f ) amennyiben az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, más hatósági, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság alapos gyanúja merül fel, haladéktalanul jelentést tenni az ellenőrzési vezetőnek, g) az  ellenőrzési jelentés tervezetét az  ellenőrzött végrehajtóval egyeztetni, ellenőrzési jelentést készíteni, az ellenőrzési jelentés aláírását követően a lezárt ellenőrzési jelentést az ellenőrzési vezetőnek átadni, h) a  személyére vonatkozó összeférhetetlenségi ok tudomására jutásáról haladéktalanul jelentést tenni az ellenőrzési vezetőnek, i) az  eredeti dokumentumokat az  ellenőrzés lezárásakor hiánytalanul visszaszolgáltatni, illetve amennyiben az  ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, más hatósági, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság alapos gyanúja merül fel, az eredeti dokumentumokat a szükséges intézkedések megtétele érdekében az ellenőrzési vezetőnek jegyzőkönyv alapján átadni, j) az ellenőrzött végrehajtó, végrehajtói iroda munkarendjét és biztonsági előírásait figyelembe venni és k) a  vizsgálat során megismert adatok tekintetében a  Vht. 229.  §-ában meghatározott titoktartási kötelezettséget betartani, a tudomására jutott üzleti titkot vagy törvény által védett egyéb titkot megőrizni. 8. Az ellenőrzött végrehajtó jogai és kötelezettségei 14. § Az ellenőrzött végrehajtó és alkalmazottai jogosultak: a) az  ellenőr és a  szakértő személyazonosságának bizonyítására alkalmas okirat, illetve megbízólevél bemutatását kérni, ennek hiányában az együttműködést megtagadni és b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, azokra észrevételeket tenni és az észrevételekre választ kapni. 15. § Az ellenőrzött végrehajtó és alkalmazottai a Vht. 230/A. § (3) bekezdésében foglaltak mellett kötelesek: a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, az ellenőrzést végzőkkel együttműködni, b) az ellenőr részére szóban vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, c) az  ellenőrzés megállapításai, és javaslatai alapján az  annak végrehajtásában résztvevőket és a  végrehajtás határidejét feltüntető intézkedési tervet készíteni, az  intézkedéseket a megadott határidőig végrehajtani és arról az ellenőrzési vezetőt tájékoztatni és d) az ellenőrzésben részt vevők számára megfelelő munkakörülményeket biztosítani. 9. Önálló bírósági végrehajtók, végrehajtó-helyettesek és volt végrehajtók bevonása az ellenőrzésbe 16. § (1) Az ellenőrzésbe végrehajtó, végrehajtó-helyettes és volt végrehajtó (a továbbiakban együtt: bevont végrehajtó) is bevonható. (2) A  kamara a  bevont végrehajtói tevékenységet díjazás ellenében vállaló személyekről minden évben listát készít, amelyet megküld a hivatalnak. (3) A listára olyan személy vehető fel, aki a) jogász szakképzettséggel vagy más felsőfokú végzettséggel és legalább 2 éves végrehajtói szolgálati jogviszonnyal, b) végzettségre tekintet nélkül legalább 10 éves végrehajtói szolgálati jogviszonnyal vagy c) jogi szakvizsgával és legalább 2 éves végrehajtó-helyettesi szolgálati jogviszonnyal rendelkezik. (4) A  végrehajtó bevonásáról az  ellenőrzési vezető dönt a  kamara általa készített listáról való kijelöléssel. A  bevont végrehajtó köteles a  vizsgálatban részt venni, és szakmai tapasztalatával, szakértelmével a  vizsgálat lefolytatását segíteni. (5) A végrehajtó a kijelölést csak különösen indokolt esetben, írásos formában utasíthatja vissza a kijelölés átadásától számított 3 munkanapon belül. (6) A  bevont végrehajtó köteles a  vizsgálat során megismert adatok tekintetében a  Vht. 229.  §-ában meghatározott titoktartási kötelezettséget betartani, a  tudomására jutott üzleti titkot, vagy törvény által védett egyéb titkot megőrizni. 10. Szakértők bevonása az ellenőrzésbe 17. § (1) Ha az  ellenőrzés lefolytatása szempontjából jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához olyan különleges szakértelem szükséges, amellyel az ellenőr vagy az ellenőrzésbe bevont végrehajtó nem rendelkeznek, szakértőt kell igénybe venni. Szakértő igénybevételére kapacitáshiány és egyéb indokolt esetben is sor kerülhet. (2) Szakértőként minden olyan személy vagy szervezet bevonható, aki vagy amely a  feladat ellátásához megfelelő szakmai felkészültséggel rendelkezik. (3) Az  ellenőrzési vezető a  szakértővel közli mindazokat az  adatokat, amelyekre feladatának teljesítéséhez szüksége van. A szakértő az ellenőrzés iratait a feladatának ellátásához szükséges mértékben megismerheti. (4) A szakértő köteles a vizsgálat során megismert adatok tekintetében a Vht. 229. §-ában meghatározott titoktartási kötelezettséget betartani, a tudomására jutott üzleti titkot vagy törvény által védett egyéb titkot megőrizni. 11. Összeférhetetlenség 18. § (1) Nem járhat el a vizsgálat során ellenőrként, bevont végrehajtóként vagy szakértőként a) a  végrehajtónak a  polgári perrendtartásról szóló törvény kizárási szabályai tekintetében meghatározottak szerinti hozzátartozója, b) a végrehajtó volt házastársa, volt élettársa, c) az, aki a végrehajtóval a Vht. 242. § (1) bekezdése szerinti közös irodában végzi tevékenységét, d) aki tagja annak a végrehajtó irodának, amelynek a vizsgált végrehajtó is tagja, e) akitől az ellenőrzés tárgyilagos lefolytatása vagy tárgyilagos szakvélemény adása egyéb okból nem várható el. (2) A kizáró ok fennállását az ellenőr, a bevont végrehajtó és a szakértő haladéktalanul köteles bejelenteni az ellenőrzési vezetőnek. (3) Az  összeférhetetlenségről az  ellenőrzési vezető az  összeférhetetlenség tudomására jutásától számított 8 napon belül határoz azzal, hogy a bevont végrehajtó által bejelentett összeférhetetlenség esetén az összeférhetetlenségről szóló döntés meghozatalához a  kamara véleményének beszerzése szükséges. A  döntés meghozataláig az összeférhetetlenséggel érintett ellenőrzést meg kell szakítani. (4) Ha az (1) bekezdés szerinti összeférhetetlenség az ellenőrzési vezetővel kapcsolatban merül fel, az ellenőrzési vezető köteles azt haladéktalanul a  főigazgatónak bejelenteni. Az  összeférhetetlenségről ebben az  esetben a  főigazgató dönt. 12. A kamara és választott szervei jogai és kötelezettségei az ellenőrzésben 19. § (1) A kamara jogosult: a) soron kívüli vizsgálat elrendelését kezdeményezni, b) az éves ellenőrzési terv összeállítása során célvizsgálat lefolytatására irányuló javaslatot tenni, c) az  ellenőrzési jelentések, valamint az  éves ellenőrzési terv és az  éves ellenőrzési jelentés tartalmát megismerni, d) az intézkedési tervi feladatok végrehajtásával kapcsolatos nyilvántartásból adatszolgáltatást kezdeményezni. (2) A kamara köteles: a) az  ellenőrzéshez szükséges, és az  ellenőrzési vezető által rendszeresen vagy esetileg igényelt adatokat, információkat megadni, b) a bevont végrehajtó összeférhetetlenségével kapcsolatos kérdésekben véleményt nyilvánítani, c) az ellenőrzésbe bevonható végrehajtókról évente listát készíteni. 13. Az ellenőrzés tervezése 20. § (1) Az ellenőrzési munka megtervezéséhez az ellenőrzési vezető kockázatelemzés alapján stratégiai ellenőrzési tervet készít, melyet a főigazgató hagy jóvá. (2) A stratégiai ellenőrzési terv – a végrehajtási szervezetrendszer hosszú távú céljaival összhangban – meghatározza az ellenőrzésre vonatkozó stratégiai fejlesztéseket a következő négy évre, és az alábbiakat tartalmazza: a) a középtávú célkitűzéseket, stratégiai célokat, b) a kockázati tényezőket és értékelésüket, c) az ellenőrzésre vonatkozó fejlesztési és képzési tervet, d) a szükséges erőforrások felmérését elsősorban a létszám, képzettség, tárgyi feltételek tekintetében és e) az a) és b) pontok alapján meghatározott ellenőrzési prioritásokat és az ellenőrzési gyakoriságot. (3) A stratégiai ellenőrzési tervet szükség szerint felül kell vizsgálni. 21. § (1) Az ellenőrzési vezető – a stratégiai ellenőrzési tervvel összhangban – összeállítja a tárgyévet követő évre vonatkozó éves ellenőrzési tervet. (2) Az  éves ellenőrzési tervnek a  stratégiai ellenőrzési terven és a  kockázatelemzés alapján felállított prioritásokon, valamint az ellenőrzés rendelkezésére álló erőforrásokon kell alapulnia. (3) Az  éves ellenőrzési terv összeállítása során figyelembe kell venni a  miniszter és a  kamara elnöke célvizsgálat lefolytatására irányuló javaslatait. (4) Az  elvégzett kockázatelemzés során magas kockázatúnak minősített területekre az  éves ellenőrzési terv készítése során kiemelt figyelmet kell fordítani. (5) Az éves ellenőrzési terv tartalmazza: a) az ellenőrzési tervet megalapozó elemzések és a kockázatelemzés eredményének összefoglaló bemutatását, b) a tervezett ellenőrzések tárgyát, c) az ellenőrzések célját, d) az ellenőrizendő időszakot, e) a rendelkezésre álló és a szükséges ellenőrzési kapacitás meghatározását, f ) az ellenőrzések típusát, g) az ellenőrzések tervezett ütemezését, h) az ellenőrzött végrehajtók megnevezését, i) a soron kívüli ellenőrzésekre tervezett kapacitást, j) a képzésekre tervezett kapacitást és k) az egyéb tevékenységeket. (6) Az  éves ellenőrzési tervet a  főigazgató hagyja jóvá, és a  tárgyévet követő évre vonatkozó éves ellenőrzési tervet minden év december 15-ig megküldi a miniszternek és a kamara elnökének. (7) Az éves ellenőrzési terv módosítására a  (6) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a módosított éves ellenőrzési tervet a jóváhagyást követő 15 napon belül kell megküldeni. 14. Az ellenőrzési program 22. § (1) Az ellenőrzési vezető jelöli ki a vizsgálatvezetőt és az ellenőrzést lefolytató ellenőröket. (2) Az ellenőrzési programot a vizsgálatvezető állítja össze. (3) Az ellenőrzési programot az ellenőrzési vezető hagyja jóvá. (4) Az ellenőrzési program tartalmazza: a) az ellenőrzött végrehajtó megnevezését, b) az ellenőrzés típusát, c) az ellenőrzés tárgyát és célját, d) az ellenőrizendő időszakot, e) az ellenőrzés tervezett időtartamát, a jelentés elkészítésének határidejét, f ) az  ellenőrök, bevont végrehajtók, szakértők, valamint a  vizsgálatvezető megnevezését, megbízólevelük számát, a feladatmegosztást, g) az ellenőrzés részletes feladatait és az alkalmazott módszereket, h) a kiállítás keltét és i) az ellenőrzési vezető aláírását. (5) Az  ellenőrzési program végrehajtását az  ellenőrzési vezető felügyeli. A  programtól eltérni az  ellenőrzési vezető jóváhagyásával lehet, a program módosítását a vizsgálatvezető kezdeményezheti. 15. A megbízólevél 23. § (1) Az  ellenőrt, a  vizsgálatba bevont végrehajtót és a  szakértőt megbízólevél kiadásával kell kijelölni, amelyet az ellenőrzési vezető ír alá. A vizsgálatban résztvevő ellenőrzési vezető megbízólevelét a főigazgató adja ki. (2) A megbízólevél – e megnevezés mellett – tartalmazza: a) az  ellenőr, a  bevont végrehajtó vagy a  szakértő nevét, személyazonosító igazolványának, vezetői engedélyének vagy útlevelének számát, b) az ellenőrzött végrehajtó megnevezését, c) az ellenőrzés típusát, d) az ellenőrzés tárgyát és célját, e) az ellenőrzésre vonatkozó jogszabályi felhatalmazásra hivatkozást, f ) az arra való utalást, hogy a megbízólevél a vizsgálat lezárásáig vagy visszavonásáig hatályos, g) a kiállítás keltét és h) a kiállításra jogosult aláírását, bélyegzőlenyomatát. 16. Az ellenőrzések lefolytatása 24. § (1) Az  ellenőrzés megkezdéséről tértivevény többletszolgáltatással feladott postai küldeményként írásban vagy az elektronikus kézbesítési rendszer útján értesíteni kell az ellenőrzött végrehajtót. Ennek keretében az ellenőrzési vezető tájékoztatást ad az ellenőrzés céljáról és típusáról, az ellenőrzés várható időtartamáról, valamint az iroda és az eljárási cselekmények ellenőrzése megkezdésének tervezett időpontjáról. (2) Az iroda és az eljárási cselekmények ellenőrzése esetén az ellenőrzés bejelentésére legalább 10 nappal az ellenőrzés tervezett megkezdése előtt kell, hogy sor kerüljön. (3) Soron kívüli, cél- és utóvizsgálat során előzetes bejelentést nem kell megtenni, ha az – a rendelkezésre álló adatok alapján – meghiúsíthatja az ellenőrzés eredményes lefolytatását. Az előzetes bejelentés elhagyásáról az ellenőrzési vezető dönt. (4) Ha a  végrehajtó a  helyszínen nincs jelen, vagy onnan eltávozik, az  a  vizsgálat lefolytatását nem akadályozza. Ha a végrehajtó neki felróható magatartással a vizsgálatot akadályozza, az a Vht. 239. § (4a) bekezdése szempontjából a végrehajtó jogszabályban meghatározott kötelezettségei súlyos megszegésének minősül. 25. § (1) Az ellenőrzés összehangolt, az ütemezésnek megfelelő végrehajtásáról a vizsgálatvezető köteles gondoskodni. (2) Az  ellenőrzést a  helyszínen, illetve adatbekérés útján, a  kamara által szolgáltatott adatok felhasználásával, az ellenőrzési programban meghatározott ellenőrzési módszerek alkalmazásával kell végrehajtani. (3) Az adatbekérés útján kapott információk valódiságát az ellenőr vizsgálni köteles. 26. § (1) Az ellenőrzés megállapításainak bizonyítására felhasználható különösen a) az eredeti dokumentum, b) a másolat, amely egyszerű másolat, vagy az eredeti dokumentum hitelesített másolata lehet, c) a kivonat, amely az eredeti dokumentum meghatározott részének, részeinek szöveghű, hitelesített másolata, d) a tanúsítvány, amely több eredeti dokumentumnak, másolatnak vagy nyilvántartásnak az  ellenőr által meghatározott szövegrészét és számszaki adatait tartalmazó hitelesített dokumentum, e) a jegyzőkönyv, amely az  ellenőrzött végrehajtónak vagy alkalmazottjának az  ellenőr előtt tett szóbeli nyilatkozata dokumentálására szolgál, f ) a közös jegyzőkönyv, amely olyan tényállás igazolására szolgál, amelyről nincs egyéb dokumentum, de amelynek valódiságát az  ellenőr és az  ellenőrzött végrehajtó vagy alkalmazottja közösen megállapítja, és e tényt aláírásával igazolja, g) az engedéllyel készített fénykép, videofelvétel vagy más kép- és hangrögzítő eszközzel készített felvétel vagy h) a nyilatkozat, amely az  ellenőrzött végrehajtó olyan alkalmazottjának vagy olyan személynek írásbeli kijelentése, aki az ellenőrzés tárgyával összefüggő információval rendelkezik vagy rendelkezhet. (2) Az  ellenőrzés során az  ellenőr kérésére az  ellenőrzött végrehajtó köteles csatolni az  ellenőrzés során átadott dokumentumok felsorolását, valamint teljességi nyilatkozatot adni, amelyben igazolja, hogy az ellenőrzött feladattal összefüggő, felelősségi körébe tartozó valamennyi dokumentumot, illetve információt hiánytalanul az  ellenőrzés rendelkezésére bocsátotta. 17. Az ellenőrzés megszakítása, felfüggesztése 27. § (1) Az ellenőrzést az ellenőrzési vezető legfeljebb 90 napra megszakíthatja, ha a) az erre a célra tervezett kapacitást meghaladóan kell soron kívüli vizsgálatot lefolytatni vagy b) a vizsgálatvezető, a bevont végrehajtó vagy az ellenőr az ellenőrzés lefolytatásában akadályoztatva van. (2) Az ellenőrzést az ellenőrzési vezető felfüggesztheti, ha az ellenőrzöttnél a) az ellenőrzést érintő személyi vagy szervezeti változás, b) a dokumentáció és a nyilvántartások hiányossága, c) az ellenőrzött végrehajtó jogsértő magatartása vagy d) más elháríthatatlan ok az ellenőrzés folytatását akadályozza. (3) Az  ellenőrzési vezető az  ellenőrzés megszakítása vagy felfüggesztése esetén ennek tényéről tértivevény többletszolgáltatással feladott postai küldeményként írásban vagy az  elektronikus kézbesítési rendszer útján tájékoztatja az  ellenőrzött végrehajtót, és az  ellenőrzés felfüggesztése esetén határidő megállapításával felhívja az akadály megszüntetésére. Az ellenőrzés megszakításáról vagy felfüggesztéséről az ellenőrzési vezető egyidejűleg írásban tájékoztatja a főigazgatót. (4) A  megszakított, illetve felfüggesztett ellenőrzést az  elrendelése okául szolgáló akadály elhárulásától számított 15 napon belül folytatni kell. Ennek időpontjáról az ellenőrzési vezető dönt, és az ellenőrzés folytatásáról tértivevény többletszolgáltatással feladott postai küldeményként írásban vagy az elektronikus kézbesítési rendszer útján értesíti az ellenőrzött végrehajtót. (5) Az ellenőrzés megszakításának vagy felfüggesztésének időtartama nem számít bele az ellenőrzési határidőbe. 18. Az ellenőrzési jelentés 28. § (1) A  vizsgálatvezető felel az  ellenőrzési jelentés elkészítéséért, annak tartalmáért, a  levont következtetésekért és a kapcsolódó javaslatokért. (2) Az ellenőr felel az ellenőrzési jelentésben tett megállapítások valódiságáért és alátámasztásáért. (3) Az ellenőrzési jelentésnek tartalmaznia kell: a) az ellenőrzött végrehajtó megnevezését, b) az ellenőrzés típusát, c) az ellenőrzés tárgyát, d) az ellenőrzés célját, e) az ellenőrzött időszakot, f ) az ellenőrzés kezdetét és végét, g) az alkalmazott ellenőrzési módszereket és eljárásokat, h) vezetői összefoglalót, i) az  ellenőrzési megállapításokat, következtetéseket és javaslatokat, valamint a  köztük fennálló összefüggéseket és j) a jelentés dátumát és az ellenőrzésben közreműködött ellenőrök, bevont végrehajtók és szakértők nevét és aláírását. 29. § (1) Az ellenőrzési jelentésben foglaltakat bizonyítékokkal kell alátámasztani, a bizonyítékokat az ellenőrzési jelentésben értékelni kell. (2) A  megállapításokat, következtetéseket úgy kell lényegre törően és világosan megfogalmazni, hogy az  ellenőrzött végrehajtó működése, intézkedései vagy az ellenőrzött tevékenység objektíven értékelhető legyen. A javaslatoknak végrehajthatónak, teljesítésüknek ellenőrizhetőnek és számon kérhetőnek kell lenni. (3) Az  ellenőr köteles az  ellenőrzési jelentésben objektíven szerepeltetni minden olyan lényeges tényt, pozitív és negatív megállapítást, hiányosságot és ellentmondást, amely biztosítja a  vizsgált tevékenységről szóló ellenőrzési jelentés teljességét. (4) Az  ellenőrök az  ellenőrzési jelentés elkészítésénél kötelesek értékelni minden, a  vizsgált végrehajtó, illetve egyéb felek által rendelkezésükre bocsátott információt. (5) Az ellenőrzési jelentés vezetői összefoglalójában az ellenőrzés eredményét és a feltárt hiányosságokat összefoglaló értékelést kell adni. 19. A jelentéstervezet egyeztetése 30. § (1) Az  ellenőrzési vezető a  jelentés tervezetét – tértivevény többletszolgáltatással feladott postai küldeményként írásban vagy az elektronikus kézbesítési rendszer útján – egyeztetés céljából megküldi az ellenőrzött végrehajtónak. (2) Az  ellenőrzött végrehajtó dokumentumokkal alátámasztott észrevételeit a  jelentéstervezet kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles megküldeni az ellenőrzési vezető részére. (3) A  jelentéstervezet megküldésére vonatkozó kísérő levélben fel kell hívni az  ellenőrzött végrehajtó figyelmét arra, hogy a nemleges választ is jelezni kell a határidőn belül, valamint, hogy az észrevételek megküldésével egy időben egyeztető megbeszélés kezdeményezésére is lehetőség van. (4) Az észrevétel elfogadásáról vagy elutasításáról a vizsgálatvezető dönt, amelyről az észrevételezési határidő lejártától számított 8 napon belül az  érintetteknek írásbeli tájékoztatást ad, és indokolja az  el nem fogadott észrevételeket vagy egyeztető megbeszélés összehívását kezdeményezi. (5) Az elfogadott észrevételeket a vizsgálatvezető átvezeti az ellenőrzési jelentéstervezeten. Az ellenőrzött végrehajtó észrevételeit, illetve a vizsgálatvezető válaszát az ellenőrzés dokumentációjához csatolni kell. 31. § (1) Az ellenőrzött végrehajtó kezdeményezésére egyeztető megbeszélést kell tartani. (2) Az  egyeztető megbeszélésen részt vesz a  vizsgálatvezető, az  ellenőrzést végző ellenőrök, a  bevont végrehajtó, a szakértő, az ellenőrzési vezető, az ellenőrzött végrehajtó és szükség szerint más olyan személy, akinek meghívása a  vizsgálat tárgya vagy megállapításai miatt indokolt. Az  egyeztető megbeszélésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a megbeszélés eredményét. A jegyzőkönyvet csatolni kell az ellenőrzési jelentéshez. (3) Az ellenőrzési jelentést a vizsgálatvezető, a vizsgálatot végző valamennyi ellenőr, a bevont végrehajtó és a szakértő aláírását követően az  ellenőrzési vezető hagyja jóvá és megküldi az  ellenőrzött végrehajtónak, aki a  kézbesítéstől számított 8 napos jogvesztő határidőn belül a  főigazgatóhoz címzett kifogásban vitathatja az  ellenőrzési megállapításokat, következtetéseket és javaslatokat. (4) Ha a végrehajtó az ellenőrzési jelentést nem kifogásolja, az ellenőrzési vezető az ellenőrzési jelentést lezárja, erről tájékoztatja az ellenőrzött végrehajtót, és az ellenőrzési jelentést megküldi a kamarának. (5) A  megalapozott kifogás alapján a  főigazgató 30 napon belül határozatával módosítja az  ellenőrzési jelentést, az  alaptalan kifogást elutasítja. A  határozat jogorvoslattal nem támadható. Az  ellenőrzési vezető a  módosított, alaptalan kifogás esetén a  kifogással megtámadott ellenőrzési jelentést lezárja, és azt megküldi az  ellenőrzött végrehajtónak, valamint a kamarának. (6) Amennyiben az  ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, más hatósági illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság alapos gyanúja merül fel, az  ellenőrzési vezető a  főigazgató intézkedését kezdeményezi, ami nem befolyásolja az ellenőrzés lezárását. 20. Az intézkedési terv és az intézkedési tervi feladatok nyilvántartása 32. § (1) A végrehajtó a lezárt ellenőrzési jelentés alapján intézkedési tervet készít. (2) Az  intézkedési terv elkészítéséért, végrehajtásáért és a  megtett intézkedésekről történő beszámolásért az ellenőrzött végrehajtó felelős. (3) Az  intézkedési tervet a  szükséges intézkedések végrehajtásában résztvevő személyek és a  vonatkozó határidők megjelölésével kell elkészíteni. Az  intézkedési tervben az  egyes feladatokhoz kapcsolódó határidőket úgy kell meghatározni, hogy azok számon kérhetőek legyenek. Amennyiben a  feladat jellege egy éven túlmutat, akkor részfeladatokat, illetve részhatáridőket kell meghatározni, ahol értelmezhető. (4) Az  intézkedési tervet a  lezárt ellenőrzési jelentés kézhezvételétől számított 8 napon belül kell elkészíteni és megküldeni az ellenőrzési vezető részére. (5) Az intézkedési terv elfogadásáról az ellenőrzési vezető az intézkedési terv kézhezvételétől számított 8 napon belül – a vizsgálatvezető véleményének kikérésével – dönt. (6) Az  ellenőrzött végrehajtó az  intézkedési tervben meghatározott egyes feladatok végrehajtására – a  határidő lejártát megelőzően – legfeljebb egy alkalommal határidő módosítást kérhet az  ellenőrzési vezetőtől. A  kérelem elfogadásáról vagy elutasításáról – a vizsgálatvezető véleményének kikérését követően – az ellenőrzési vezető dönt és erről tájékoztatja az ellenőrzött végrehajtót. 33. § (1) Az  ellenőrzött végrehajtó az  intézkedési tervben meghatározott egyes feladatok végrehajtásáról az  intézkedési tervben meghatározott legutolsó határidő lejártát követő 8 napon belül írásban beszámol az ellenőrzési vezetőnek és a kamarának. (2) Az  intézkedési tervi feladatok végrehajtásáról szóló beszámoló tartalmazza a  megtett intézkedések rövid leírását, a  végre nem hajtott intézkedések okát, illetve a  32.  § (6)  bekezdése szerinti határidő hosszabbítás kezdeményezésére történő utalást, valamint a módosított határidő megjelölését. (3) Az  ellenőrzött végrehajtó emellett a  tárgyévet követő év január 31-éig beszámolót készít az  elmúlt évben lejárt határidejű intézkedési tervi feladatok megvalósításáról, melyet az ellenőrzési vezetőnek köteles megküldeni. (4) Amennyiben az  ellenőrzött végrehajtó az  intézkedési tervben meghatározott feladatok végrehajtásáról az  (1) és (3) bekezdésben megjelölt határidőn belül nem számol be, és határidő hosszabbítást nem kért, az ellenőrzési vezető utóvizsgálatot kezdeményezhet. (5) Az ellenőrzési vezető az (1) és (3) bekezdésekben meghatározott tájékoztatás alapján éves bontásban nyilvántartást vezet az  ellenőrzési jelentésekben tett megállapítások, javaslatok, a  vonatkozó intézkedési tervek és azok végrehajtásának figyelemmel kísérése érdekében. (6) Az (5) bekezdésben meghatározott nyilvántartásnak tartalmaznia kell az ellenőrzési jelentésben szereplő javaslatot, az elfogadott intézkedési tervet, az intézkedési terv alapján végrehajtott intézkedések rövid leírását és a végre nem hajtott intézkedések okát. (7) A  (6)  bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő adatokról a  miniszter és a  kamara elnöke írásban bármikor tájékoztatást kérhet, mely megkeresésre – az  ellenőrzési vezető közreműködésével – a  főigazgató 5 napon belül köteles adatot szolgáltatni. 21. Az éves ellenőrzési jelentés 34. § (1) Az  éves ellenőrzési jelentés elkészítéséért az  ellenőrzési vezető felelős, amelyet jóváhagyásra megküld a főigazgatónak. (2) A főigazgató az éves ellenőrzési jelentést a tárgyévet követő év március 1-ig megküldi a miniszternek és a kamara elnökének. (3) Az éves ellenőrzési jelentés tartalmazza: a) az éves ellenőrzési feladatok teljesítésének értékelését, b) az ellenőrzések fontosabb megállapításait és javaslatait, c) az ellenőrzési jelentések alapján készített intézkedési tervekben foglaltak időarányos teljesítésének bemutatását, d) tájékoztatást az  ellenőrzés során feltárt büntető-, szabálysértési, más hatósági vagy fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekményekről, mulasztásokról vagy hiányosságokról, valamint ezen eljárások állásáról, eredményéről és e) az ellenőrzések személyi és tárgyi feltételeit, az ellenőrzési tevékenységet elősegítő és akadályozó tényezőket. 22. Az ellenőrzések nyilvántartása 35. § (1) A hivatal köteles nyilvántartást vezetni az elvégzett ellenőrzésekről és gondoskodni az ellenőrzési dokumentumok megőrzéséről. (2) A nyilvántartás tartalmazza: a) az ellenőrzés azonosítóját, b) az ellenőrzött végrehajtó nevét, c) az ellenőrzés típusát, d) az ellenőrzés kezdetének és lezárásának időpontját, e) az ellenőrzést végzők nevét és f ) az intézkedési terv készítésének szükségességét. 23. Záró rendelkezések 36. § Ez a rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba. 37. § A rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult ellenőrzésekre kell alkalmazni. 24. Módosuló jogszabály 38. § (1) Az  Igazságügyi Hivatalról szóló 233/2014. (IX. 18.) Korm. rendelet (a  továbbiakban: Korm. rendelet) 3.  § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki: (az Igazságügyi Hivatal) „i) ellátja a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 254/I. §-a szerinti feladatokat.” (2) A  Korm. rendelet 3.  § (1)  bekezdés h)  pontjában a „szakvizsgabizottság” szövegrész helyébe a „szakvizsgáztatás” szöveg lép. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök