5/2010. (II. 16.) KHEM rendelete a közlekedési hálózat finanszírozási célokat szolgáló egyes fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályo

5/2010. (II. 16.) KHEM rendelete a közlekedési hálózat finanszírozási célokat szolgáló egyes fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályozásáról, valamint az országos közúthálózattal összefüggő feladatok ellátásáról. A közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 133/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, továbbá a közlekedési hálózat finanszírozási célokat szolgáló egyes fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályai tekintetében az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. § (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 2. § 6. l) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) és j) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el: 1. A rendelet hatálya 1. § A rendelet hatálya – a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény 1. számú mellékletében szereplő fejezetrendre vonatkozóan – a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) alábbi fejezeti kezelésű előirányzataira terjed ki: a) Útpénztár fejezeti kezelésű előirányzat (12. cím, 05. alcím, 02. jogcímcsoport, a továbbiakban: Útpénztár); b) Gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése fejezeti kezelésű előirányzat (12. cím, 05. alcím, 01. jogcímcsoport, a továbbiakban: gyorsforgalmiút-fejlesztési előirányzat); c) Határkikötők működtetése fejezeti kezelésű előirányzat (12. cím, 05. alcím, 16. jogcímcsoport); d) M60 autópálya Pécs–Szentdénes közötti szakasz előkészítési munkálatainak teljes befejezése fejezeti kezelésű előirányzat (12. cím, 05. alcím, 48. jogcímcsoport); e) M44-es út Kecskemét–Békéscsaba közötti előkészítési munkálatainak teljes befejezése fejezeti kezelésű előirányzat (12. cím, 05. alcím, 49. jogcímcsoport). 2. Az országos közlekedési hálózat finanszírozási célokat szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatokkal összefüggő feladatok ellátásáról 2. § (1) Az állami tulajdonba tartozó országos közúthálózat továbbá az országos közlekedési hálózat fejlesztésének finanszírozási céljait szolgáló, e rendelet hatálya alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésével, működtetésével, valamint felhasználásával kapcsolatos, e rendeletben meghatározott feladatokat a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 32. § (4) bekezdésében foglaltak szerint a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (a továbbiakban: KKK) látja el. (2) Az e rendelet hatálya alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok kezeléséhez és működtetéséhez kapcsolódó költségek mértéke nem lehet több, mint az 1. § a)–e) pontjában meghatározott fejezeti kezelésű előirányzatok kiadási előirányzatának 5%-a. Az e rendelet hatálya alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok terhére visszterhesen támogatás (kölcsön) nem nyújtható, előleg nem folyósítható, továbbá a fejezeti kezelésű előirányzatokat megillető követelésről lemondani csak törvényben meghatározott esetben lehet. (3) Az országos közutak vagyonkezelőjeként a KKK működteti az országos közúthálózat – kivéve a koncessziós szerződés keretében vagy magántőke bevonásával megvalósult és megvalósuló országos közutak – vagyonnyilvántartását a 3. §-ban és az 5. §-ban meghatározott gazdasági társaságok közreműködésével. 3. § (1) Az 1. § a)–b) pontjában meghatározott fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználása során a terveztetés körében a hálózatfejlesztési tervek, az ezekhez kapcsolódó megvalósíthatósági tanulmányok, forgalmi tanulmányok, döntés-előkészítő tanulmányok elkészíttetésével kapcsolatos feladatokat a KKK látja el. (2) A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NIF Zrt.) feladatkörébe tartozó, az 1. § a)–b) és d)–e) pontjában meghatározott fejezeti kezelésű előirányzatok terhére megvalósítandó projektek tanulmányterveit a NIF Zrt. készítteti el, ezt követően a KKK – véleményével ellátva – benyújtja a miniszter számára jóváhagyásra. (3) A koncessziós szerződés keretében vagy magántőke bevonásával megvalósult és megvalósuló beruházások kivételével, az országos közutakon az új nyomvonalon megvalósuló létesítmények beruházása, a 11,5 tonna tengelyterhelésre történő burkolat-megerősítések vagy a meglévő létesítmények kapacitásbővítéssel járó fejlesztése tekintetében az egyes beruházások megvalósítását a miniszter hagyja jóvá. Ezt követően, az 1. § a)–b) és d)–e) pontjában meghatározott fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásával összefüggésben az állami megrendelői (építtetői) feladatokat – beleértve az előkészítést, a területbiztosítást, a KKK feladatkörébe nem utalt terveztetést, a közbeszerzési eljárások lefolytatását, a szerződéskötéseket, a szerződések teljesítésének igazolását – a NIF Zrt. végzi, illetve végezteti. (4) Az 1. § a) pontjában meghatározott fejezeti kezelésű előirányzat felhasználásával összefüggésben a KKK-val – a Kkt. 29. § (1) bekezdése szerint – megkötött szerződés esetén az állami megrendelői (építtetői) feladatokat az építési engedélyhez nem kötött, valamint a külön jogszabályban meghatározott építési munkák tekintetében – beleértve az előkészítést, a területbiztosítást, a terveztetést, a közbeszerzési eljárások lefolytatását, a szerződéskötéseket, a szerződések teljesítésének igazolását – a közútkezelő is végezheti, vagy végeztetheti. (5) A NIF Zrt. a (3) bekezdésben, valamint a 9. § (1) bekezdés 10.) és 11.) pontjában meghatározott tevékenységével kapcsolatos ráfordításai ellentételezésére – a KKK-val kötött szerződés alapján – az Útpénztárból biztosított támogatásban részesülhet. 4. § (1) A Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Magyar Közút Zrt.) által végzett, az országos közutakhoz kapcsolódó, részben vagy egészben európai uniós forrásokból megvalósított beruházások esetében a Magyar Közút Zrt. a Kkt. 29. § (3) és (4) bekezdésében foglaltak szerint köteles a forrásokat rendelkezésre bocsátó szervvel elszámolni, és a létrehozott eszközöket, továbbá az elvégzett értéknövelő beruházásokat térítés nélkül a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.), illetve a vagyonkezelő részére átadni. (2) Az 1. § a)–b) és d)–e) pontjában meghatározott fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásához kapcsolódóan az országos közutak fejlesztése körében a befejezett beruházásokhoz felhasznált ingatlanok jogi helyzetének rendezését (területrendezést) és az ahhoz kapcsolódó feladatokat, valamint a KKK vagyonkezelésében lévő ingatlanok hasznosításához szükséges területszerzést a KKK végzi el, vagy azt megbízás alapján mással elvégeztetheti. 5. § (1) Az 1. § a) pontjában meghatározott fejezeti kezelésű előirányzat felhasználásával összefüggésben a gyorsforgalmi utak nélküli országos közúthálózat üzemeltetési, karbantartási és felújítási feladatait, valamint az egyes fejlesztési munkákkal kapcsolatos tevékenységet a KKK-val kötött szerződés alapján a Magyar Közút Zrt. látja el. A Magyar Közút Zrt. által végzett munkák műszaki ellenőrzését a KKK látja el. (2) Az 1. § a) pontjában meghatározott fejezeti kezelésű előirányzat felhasználásával összefüggésben a gyorsforgalmi utak – kivéve a koncessziós szerződés keretében vagy magántőke bevonásával megvalósult és megvalósuló országos közutakat – üzemeltetési, karbantartási és felújítási feladatait, valamint az egyes fejlesztési munkákkal kapcsolatos tevékenységet a KKK-val kötött szerződés alapján az Állami Autópálya Kezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁAK Zrt.) látja el. Az ÁAK Zrt. által végzett munkák műszaki ellenőrzését a KKK látja el. (3) Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően azon országos közúti szakaszok tekintetében, ahol a közútkezelő a miniszter döntése alapján a Kkt. 33. §-a (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerint kerül kiválasztásra, az 1. § a) pontjában meghatározott fejezeti kezelésű előirányzat felhasználásához kapcsolódóan az üzemeltetési, karbantartási és felújítási feladatokat, valamint az egyes fejlesztési munkákkal kapcsolatos tevékenységet a KKK-val kötött szerződés alapján a versenyeztetési eljárásban kiválasztott szervezet látja el. A versenyeztetési eljárásban kiválasztott szervezet által végzett munkák műszaki ellenőrzését a KKK látja el. (4) Az 1. § a)–b) és d)–e) pontjában meghatározott fejezeti kezelésű előirányzat felhasználása során az útügyi műszaki-gazdasági szolgáltatásokkal kapcsolatos tevékenységet a KKK vagy a KKK döntésének megfelelően a NIF Zrt. és a Magyar Közút Zrt. a 11. § (5) bekezdésében meghatározott feladatmegosztásban végzi, illetve végezteti. 3. A KKK-nak az előirányzatok felhasználásával összefüggő felügyeleti, ellenőrzési jogkörével kapcsolatos egyéb feladatok 6. § (1) A KKK helyszíni ellenőrzés és egyeztetés céljából a 3–5. §-ban meghatározott gazdasági társaságok külön jogszabályban meghatározottak szerint vezetett, továbbá az e rendeletben szabályozott – fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásával és elszámolásával kapcsolatos – nyilvántartásaiba, szerződéseibe, továbbá a hivatkozott előirányzatok tervezését, felhasználását és a feladatok végrehajtását érintő valamennyi okiratába betekinthet, abból adatokat, tájékoztatást kérhet, azokról másolatot készíthet, a vagyonkezelésébe kerülő országos közutak építése során szakfelügyeleti ellenőrzést végezhet. (2) A minisztérium a KKK közreműködésével ellenőrzi a külön jogszabály szerinti díjköteles utak díjfizetés ellenében történő használatához kapcsolódó ellenőrzési feladatok végrehajtását. (3) A koncessziós szerződés keretében megvalósult és megvalósuló országos közutakkal összefüggésben a KKK: a) a koncessziós szerződésben, valamint a miniszter által kiállított megbízólevélben foglaltak szerint ellátja a koncessziós szerződés alapján épített hálózati elemeken a koncesszor által végzett üzemeltetési, valamint fenntartási feladatoknak és a koncesszor jelentéseinek ellenőrzését, b) az ellenőrzések alapján a koncessziós szerződések megfelelő teljesítéséről üzemeltetési-fenntartási teljesítési jelentést készít, c) helyszíni szemle és a burkolatállapot adatai alapján ellátja a koncesszor éves felújítási programjának véleményezését. (4) A KKK a kivitelezés minőségének ellenőrzésére a miniszter által kijelölt, a megrendelői és a kivitelezői minőségvizsgálati laboratóriumoktól független, akkreditált útépítési laboratóriumot vonhat be. (5) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, amennyiben a miniszter döntése alapján az adott országos közúti szakasz tekintetében a közútkezelő a Kkt. 33. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerint kerül kiválasztásra, úgy a KKK és a közútkezelő között megkötött szerződés hatálya alá tartozó országos közutakkal összefüggésben a KKK: a) ellátja a szerződés alapján üzemeltetett hálózati elemeken a közútkezelő által végzett üzemeltetési feladatoknak és a közútkezelő jelentéseinek ellenőrzését, b) a szerződés megfelelő teljesítéséről üzemeltetési-fenntartási teljesítési jelentést készít, c) helyszíni szemle és a burkolatállapot adatai alapján ellátja a közútkezelő éves felújítási programjával kapcsolatos szerződésben rögzített feladatokat, és d) gyakorolja a közútkezelővel kötött szerződésben meghatározott egyéb ellenőrzési tevékenységét. (6) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, amennyiben az állam a gazdasági társaságként működő, a használati díj és pótdíj beszedésére jogosult szervezetben fennálló tulajdoni részesedését részben vagy egészben magántulajdonosok részére értékesíti, úgy a használati díj beszedésére jogosult szervezet által az autópályák, autóutak és főutak használatának díjáról szóló 36/2007. (III. 26.) GKM rendelet (a továbbiakban: a Díjrendelet) 1. § (2)–(3) bekezdése alapján kötött szerződés hatálya alá tartozó országos közutakkal összefüggésben a KKK: a) a használati díj beszedésére jogosult szervezettel a Díjrendelet 1. § (2)–(3) bekezdése alapján kötött szerződésben foglaltak szerint ellátja a használati díj beszedésére jogosult szervezet által végzett díjszedési, pótdíjszedési és adatgyűjtési feladatoknak és a használati díj beszedésére jogosult szervezet jelentéseinek ellenőrzését, b) az ellenőrzések alapján használati-, út- és pótdíjszedési jelentést készít, c) gyakorolja a használati díj beszedésére jogosult szervezet által a Díjrendelet 1. § (2) bekezdése alapján kötött szerződésben meghatározott ellenőrzési tevékenységét. 4. Az Útpénztár 7. § (1) Az Útpénztár – a koncessziós szerződés keretében vagy magántőke bevonásával megvalósult és megvalósuló országos közúthálózat és azok tartozékai kivételével – az országos közúthálózat felújítását, karbantartását (a továbbiakban együtt: fenntartását), üzemeltetését és fejlesztését szolgálja. Az Útpénztár felhasználható a koncessziós szerződés keretében vagy magántőke bevonásával, valamint egyéb forrásból megvalósult és megvalósuló országos közúti hálózati elemek és azok tartozékai, műtárgyai fejlesztéséhez szükséges kizárólagos állami feladatok (területszerzés, minőségvizsgálatok) finanszírozására is. (2) Az Útpénztár felhasználható az (1) bekezdésben meghatározott feladatok szükség szerint teljes körű vagy – egyéb, az Útpénztáron kívüli források társfinanszírozása mellett – részleges finanszírozására. 8. § (1) Az Útpénztár kiadásainak fedezetéül szolgáló, a (2) bekezdés b)–g) pontjában meghatározott jogcímen keletkező pénzeszközöket a Magyar Államkincstárnál vezetett „KHEM Útpénztár előirányzat felhasználási keretszámla” megnevezésű, 10032000–00290737–51000008 számú számla javára kell befizetni. (2) Az Útpénztár forrásai: a) a központi költségvetésből a 7. § (1) bekezdésében meghatározott célra nyújtott állami támogatás, b) a Kkt. 33/A. § (1) bekezdésében megjelölt használati díjból és pótdíjból származó, valamint egyéb adminisztratív bevétel, c) a megengedett össztömeget, illetve a megengedett legnagyobb tengelyterhelést meghaladó járművek közlekedésének díjából (a továbbiakban: túlsúlydíj) származó bevétel, d) ha törvény másként nem rendelkezik, az Útpénztárt kezelő, működtető költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő, kizárólagos állami tulajdonú területek – beleértve az országos közutak végleges határain belüli területeket, az országos közutak építése és korszerűsítése céljából állami tulajdonba vett földterületek azon területrészeit, amelyek az országos közutak végleges határain kívül esnek, az építés és korszerűsítés időtartama alatt használt felvonulási területeket, a földművek építéséhez, az útépítési anyagok, keverékek előállításához használt területeket és anyagnyerő helyeket, valamint a nyomvonal-módosítással együtt járó közútépítések és -korszerűsítések nyomán az országos közút végleges határain kívülre kerülő területrészeket és felhagyott közútszakaszokat, figyelemmel az állami vagyonról szóló törvényben foglaltakra – hasznosításából származó bevétel, e) az Útpénztár céljaira teljesített egyéb hozzájárulás és támogatás, f) az Útpénztár rendeltetésének megfelelő felhasználásra átvett pénzeszköz, különösen adomány, segély, más önkéntes befizetés, pályázati, nevezési eljárási díj, késedelmi kamat, kötbér, g) az Útpénztár fejlesztési céljaira a helyi önkormányzatok, ezek társulásai, gazdálkodó szervezetek, magánszemélyek által – a velük kötött szerződés alapján – átadott hozzájárulás és támogatás. (3) A Kkt. 33/A. § (1) bekezdésében megjelölt használati díjból és pótdíjból, valamint a túlsúlydíjból származó általános forgalmi adóval csökkentett bevételek kedvezményezettje az Útpénztár. (4) Az Útpénztár bevételeit érintő igények érvényesítése tekintetében méltányosság nem gyakorolható. 9. § (1) Az Útpénztár felhasználható: 1. az országos közúthálózat – kivéve a koncessziós szerződés keretében vagy magántőke bevonásával megvalósult és megvalósuló országos közutak – műtárgyai és tartozékai fejlesztésére, ezen belül új út és híd építésére, út- és hídrekonstrukciós munkára; 2. az 1. pontban meghatározott fejlesztési feladatokhoz kapcsolódó területbiztosítási, tervezési, előkészítési, környezetikár-mentesítési, gazdaságossági és minőségvizsgálati feladatok ellátására; 3. a koncessziós szerződés keretében vagy magántőke bevonásával megvalósult és megvalósuló országos közutak fejlesztéséhez a területbiztosítási feladatokra, valamint szükség esetén az ezen utakhoz tartozó előkészítési és minőségvizsgálati feladatok ellátására; 4. az országos közutak – kivéve a koncessziós szerződés keretében vagy magántőke bevonásával megvalósult és megvalósuló országos közutak – fenntartására, ezen belül a tervezést, az előkészítést, a környezetikár-mentesítést és a minőségvizsgálatot is magába foglaló a) út- és hídfelújítási munkákra, valamint b) út- és hídkarbantartásra; 5. az 1.–3. pontban meghatározott munkáknál a szükséges közművek átépítésére, kiépítésére, a közlekedési létesítmények megvalósításához szükséges akadálymentesítésre; 6. az országos közutak – kivéve a koncessziós szerződés keretében vagy magántőke bevonásával megvalósult és megvalósuló országos közutak – üzemeltetésére, amely magában foglalja az útügyi műszaki-gazdasági szolgáltatásokat (útvonal-engedélyezés, közúti járművek súly- és méretellenőrzése, ÚTINFORM, Országos Közúti Adatbank, Önkormányzati Utak Adatbankja, minőségvizsgálat, útügyi szakgyűjtemény működtetése, szakmai oktatási feladatok, környezetvédelmi tevékenység, szakmai kiadványok, útügyi kutatási, műszaki fejlesztési tevékenység, kísérleti építés, hálózati adatfelvétel készítése, úthálózat-védelmi tevékenység, műszaki szabályozási feladatok, útügyi nemzetközi kötelezettségekkel összefüggő tevékenység és szakértői tevékenység), mint központi üzemeltetési tevékenységeket is; 7. a működtetésével összefüggő – az azt működtető költségvetési szerv működési kiadásai terhére el nem számolható – központi szakmai, pénzügyi-számviteli és jogi feladatokra, így: a) az Útpénztár tervezésével és előkészítésével, a szerződéskötés és teljesítés ellenőrzésével, b) a kötelezettség-nyilvántartással és az Útpénztár bevételeinek és kiadásainak – felügyeleti szervi engedélyhez kötött – módosításaival, c) a szerződések ellenjegyzésével, teljesítésigazolásával, érvényesítésével, az utalványozással, a kincstári kapcsolatok és a pénzügyi teljesítések biztosításával, d) a könyvvezetéssel, a költségvetési információszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásával, az Útpénztárral összefüggő egyéb szakmai és pénzügyi adatszolgáltatással, e) a kerékpáros létesítmények támogatási pályáztatáshoz kapcsolódó egyéb szolgáltatásokkal [műszaki ellenőrzés, fenntartás-ellenőrzés, Kerékpáros térinformatikai Nyilvántartás (KeNyi) adatellátása] összefüggő költségek fedezetére, f) az országos közúthálózat fejlesztésével, fenntartásával és üzemeltetésével összefüggő közérdekű tájékoztatások biztosításával kapcsolatos költségek fedezetére; 8. az országos közúthálózaton érvényesítendő díjpolitika kialakítását megalapozó előkészítő munkák lefolytatásának és szervezésének költségeire; 9. a Kkt. 33/A. § (1) bekezdésében megjelölt használati díj és annak meg nem fizetése esetén fizetendő pótdíj, valamint a túlsúlydíj beszedésével, a használati díj és túlsúlydíj megfizetésének ellenőrzésével, továbbá az ezekhez szükséges beruházásokkal kapcsolatos kiadásokra, szerződéses kötelezettségek teljesítésére; 10. az országos közúthálózat – kivéve a koncessziós szerződés keretében vagy magántőke bevonásával megvalósult és megvalósuló országos közutak – fejlesztési programjának végrehajtásáért felelős NIF Zrt. kiadásaira; 11. a koncessziós szerződés keretében vagy magántőke bevonásával megvalósult és megvalósuló országos közutak fejlesztése során nyújtott műszaki ellenőri, illetve tanácsadói tevékenység elvégzéséért járó díjra; 12. a kizárólagos állami tulajdont képező országos közúthálózat (kivéve a koncessziós szerződés keretében vagy magántőke bevonásával megvalósult és megvalósuló országos közutak), az utak műtárgyai és tartozékai, valamint a hozzá tartozó földterületek vagyonkezelésével, ezen belül különösen a kezelt vagyon naturális jellemzői és értéke, továbbá ezek változásai meghatározásával, nyilvántartásával és hasznosításával összefüggő kiadásokra; 13. költségvetési támogatási és saját bevételi előirányzatai összegének legfeljebb 4%-a a helyi közutak országos közutakhoz csatlakozó, azt tehermentesítő része, járdák, továbbá a települési önkormányzatok kezdeményezése és részvétele mellett a településeket összekötő vagy bekötő utak építésének és fejlesztésének – ideértve a rév- és kompközlekedést érintő fejlesztéseket is – pályázati rendszerben is végrehajtható támogatására; 14. a kerékpáros létesítmények pályázati feladataira, így: a) a kerékpáros létesítmények, kerékpárút-hálózatok nyomvonaltervezésére, építési engedély megszerzéséhez szükséges tervezési feladatok, építési engedély beszerzésére, b) a turisztikai és közlekedésbiztonsági kerékpáros létesítmények építésére, c) a dokumentálhatóan 10 évnél régebben épült, a jelenlegi útügyi műszaki előírásoknak nem megfelelő szélességű, rossz állapotban lévő, engedélyköteles kerékpáros létesítmények fejlesztésére, d) a dokumentálhatóan 10 évnél régebben épült, a jelenlegi útügyi műszaki előírásoknak megfelelő szélességű, rossz állapotban lévő kerékpáros létesítmények felújítására, abban az esetben, ha a 2005. után épült vagy felújított, jól karbantartott állapotban lévő, nagyobb kerékpáros hálózattal rendelkező jelentős önerőt, támogatót, civil hátteret felmutató önkormányzati szervezetek, társulások, egyesülések vállalják az üzemeltetéssel és karbantartással kapcsolatos feladatokat, e) a kerékpáros infrastruktúrafejlesztéssel kapcsolatos egyéb tanulmányok készítésére, f) kerékpáros létesítmények támogatási pályáztatásához kapcsolódó informatikai fejlesztésre; 15. pontonhíd üzemeltetésének támogatására, valamint rév- és komp fejlesztéssel kapcsolatos feladatokra; 16. referenciamunkákkal kapcsolatos feladatok finanszírozására; 17. a szakfelügyeleti ellenőrzésekre; 18. a tervzsűri és a tervtanács működtetésével kapcsolatos kiadásokra; 19. a települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolatfelújításának támogatása (a továbbiakban: TEUT) előirányzat felhasználása során nyújtott szakmai közreműködés máshonnan meg nem térülő költségeinek finanszírozására, valamint 20. az építtetői fedezetkezelői feladatok ellátása kapcsán a kincstári kapcsolatok és a pénzügyi teljesítések biztosításával összefüggő költségek finanszírozására. (2) Az (1) bekezdés 15. pontjában meghatározott rév- és kompközlekedés fejlesztése alatt az állami vagy önkormányzati tulajdonban álló rév- és komplejárók, révhez, komphoz vezető utak építését, fejlesztését, felújítását, valamint az állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő vízi járművek esetében a víziközlekedés zavartalanságát biztosító új, korszerű technológia bevezetését kell érteni. (3) Az Útpénztárt a miniszter által jóváhagyott részletezésben kell összegszerűen megtervezni és annak felhasználásáról beszámolni. (4) Az (1) bekezdés 14. pontjában meghatározott feladat végrehajtása során a pályázati rendszer működtetésével kapcsolatos rendelkezéseket kell alkalmazni. 10. § (1) Az Útpénztár működtetésével összefüggő feladatokat, valamint az előirányzatnak az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) szerinti számviteli feladatait a KKK látja el. (2) A KKK az Útpénztár működtetésével összefüggő feladatait a Magyar Közút Zrt., a NIF Zrt. és az ÁAK Zrt. közreműködésével látja el. (3) Az elszámolás tekintetében a) az üzemeltetés, a karbantartás, valamint a működési támogatás működési kiadásnak, b) a felújítási és fejlesztési kiadás felhalmozási kiadásnak minősül. 11. § (1) Az 5. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott üzemeltetési és fenntartási feladatok közül a felújítási tevékenység tekintetében a) a gyorsforgalmi utak nélküli országos közutak felújítási feladatainak megvalósítására a kivitelezőkkel a vállalkozási szerződéseket a Magyar Közút Zrt. köti meg a KKK-val kötött szerződés alapján, vagy a felújítási feladatokat saját kapacitása felhasználásával a Magyar Közút Zrt. látja el a KKK-val kötött vállalkozási szerződés keretében, b) a gyorsforgalmi utak – kivéve a koncessziós szerződés keretében vagy magántőke bevonásával megvalósult és megvalósuló országos közutak – felújítási munkái megvalósítására a kivitelezőkkel a vállalkozási szerződéseket az ÁAK Zrt. köti meg a KKK-val kötött szerződés alapján. (2) Az 5. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott üzemeltetési és fenntartási feladatok közül a karbantartási feladatok tekintetében a) a gyorsforgalmi utak nélküli országos közutakon az üzemeltetési és karbantartási feladatok ellátása az Útpénztárból biztosított működési keretből valósul meg a KKK és a Magyar Közút Zrt. között létrejött vállalkozási szerződésben meghatározottak szerint, b) a koncessziós utak nélküli gyorsforgalmi utak üzemeltetési és karbantartási feladatainak ellátására a KKK köt szerződést az ÁAK Zrt.-vel. (3) Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően azon országos közúti szakaszok tekintetében, ahol a közútkezelő a miniszter döntése alapján a Kkt. 33. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerint kerül kiválasztásra, az üzemeltetési és fenntartási feladatokat a versenyeztetési eljárásban kiválasztott szervezet látja el a KKK-val kötött szerződésben foglaltaknak megfelelően. (4) Az 5. § (4) bekezdésében meghatározott útügyi műszaki-gazdasági szolgáltatásokkal kapcsolatos feladatok közül a) a szakmai kiadványokkal, a műszaki szabályozási feladatok megvalósításával, az útügyi kutatással és műszaki fejlesztéssel, az útügyi nemzetközi kötelezettségekkel összefüggő tevékenységet, valamint az egyéb szakértői tevékenységet a KKK látja el, b) a műszaki szabályozási feladatokat a KKK a miniszter által kijelölt szakmai szervezet bevonásával látja el, amely feladat végrehajtása során a kiadásra kerülő útügyi műszaki előírásokat a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közzé kell tenni, c) az útvonal-engedélyezésre, valamint a közúti járművek súly- és méretellenőrzésével, az ÚTINFORM-mal, az Országos Közúti Adatbankkal kapcsolatos feladatokra, a környezetvédelmi tevékenységre, az Önkormányzati Utak Adatbankja, a minőségvizsgálat és az útügyi szakgyűjtemény működtetésére, valamint a szakmai oktatási feladatok igénybevételére a KKK és a Magyar Közút Zrt. között az ezen feladatokra kötött közhasznú vállalkozási szerződésben meghatározottak szerint kerül sor, d) a Magyar Közút Zrt. bevonásával a gyorsforgalmi utak nélküli országos közutak hálózati adatfelvételi feladatainak ellátására a vállalkozási szerződéseket a vállalkozókkal a KKK köti meg, e) az úthálózatvédelmi tevékenységnek a megvalósítására a KKK-val kötött szerződés alapján a külső kivitelezőkkel a vállalkozási szerződéseket a Magyar Közút Zrt. köti meg, f) a kísérleti építési feladatok megvalósítására a KKK és a NIF Zrt., a KKK és az ÁAK Zrt., illetve a KKK és a Magyar Közút Zrt. között kötött szerződésben meghatározottak szerint kerül sor. (5) A tervtanács és a tervzsűri működtetésével kapcsolatos feladatokat a KKK a Magyar Mérnöki Kamara bevonásával látja el az e feladatokra kötött megbízási szerződésben meghatározottak szerint. A referenciamunkák megvalósítására a vállalkozási szerződéseket a KKK köti meg a külső kivitelezőkkel. (6) A KKK a TEUT előirányzat felhasználása során a külön jogszabály szerinti feladatok ellátására – a feladatellátás kapcsán felmerülő költségek biztosítása érdekében – szerződést köt a Magyar Közút Zrt.-vel. 12. § (1) A Kkt. 33/B. § (7) bekezdése alapján használati díj és pótdíj beszedésére kijelölt gazdálkodó szervezet a feladatait a KKK-val, mint az Útpénztár kezelőjével, működtetőjével a 8. § (3) bekezdésében foglaltak teljesülése érdekében kötött írásbeli megállapodásban rögzítettek szerint látja el. (2) A használati díj és pótdíj beszedésére kijelölt gazdálkodó szervezet a használati díjból és pótdíjból származó tárgyhavi bevételeket köteles a tárgyhónapot követő második hónap 5. napjáig a KKK mint az Útpénztár kezelője, működtetője 10032000–01465488–00000000 számú számlájára befizetni. A KKK az így befolyt összeget haladéktalanul megfizeti a 8. § (1) bekezdésében megjelölt számla javára. (3) A használati díj és pótdíj beszedésére kijelölt gazdálkodó szervezetet megillető jutalékokról, költségekről és költségátalányról, valamint a megbízott viszonteladók jutalékairól a használati díj és pótdíj beszedésére kijelölt gazdálkodó szervezet számlát bocsát ki. (4) A KKK a külön jogszabály szerinti díjköteles utak díjfizetés ellenében történő használatának ellenőrzésére – az ellenőrzés kapcsán felmerülő költségek biztosítása érdekében – szerződést köt a Nemzeti Közlekedési Hatósággal. Az ellenőrzés szakmai tartalmát a miniszter felügyeli. 13. § (1) A túlsúlydíj beszedésére kijelölt gazdálkodó szervezet feladatait a KKK-val, mint az Útpénztár kezelőjével, működtetőjével a 8. § (3) bekezdésében foglaltak teljesülése érdekében kötött írásbeli megállapodásban rögzítettek szerint látja el. (2) A túlsúlydíj beszedésére kijelölt gazdálkodó szervezet a túlsúlydíjból származó és szétosztásra nem kerülő bevételeket köteles negyedévente a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig a KKK mint az Útpénztár kezelője, működtetője 10032000–01465488–00000000 számú számlájára befizetni. A KKK az így befolyt összeget haladéktalanul megfizeti a 8. § (1) bekezdésében megjelölt számla javára. 14. § Az Útpénztár terhére éven túli kötelezettségvállalást a miniszter engedélyezhet az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 47. §-ára és 49. § (5) bekezdés r) pontjára figyelemmel. 5. A gyorsforgalmiút-fejlesztési előirányzat 15. § (1) A gyorsforgalmiút-fejlesztési előirányzat az országos úthálózat fejlesztési feladatainak finanszírozására szolgál. (2) A gyorsforgalmiút-fejlesztési előirányzat felhasználási tervét projektenkénti részletezésben a miniszter fogadja el. 16. § (1) A gyorsforgalmiút-fejlesztési előirányzatból támogatott előkészítési és beruházási feladatok finanszírozásának alapját képező, a kincstári számlavezetés és finanszírozás, a feladatfinanszírozási körbe tartozó előirányzatok felhasználása, valamint egyes államháztartási adatszolgáltatások rendjéről szóló 46/2009. (XII. 30.) PM rendelet 34. számú melléklete szerinti Finanszírozási Alapokmány (a továbbiakban: Alapokmány) elkészítéséről a NIF Zrt. gondoskodik. Az Alapokmány tekintetében kötelezettségvállalásra a miniszter jogosult, amely jogosultságot normatív szabályzatban meghatározott személyre ruházhatja át. Az Alapokmány alapján a feladatok megvalósítására irányuló vállalkozási szerződéseket a külső kivitelezőkkel a NIF Zrt. köti meg. (2) Az előirányzat az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) szerinti pénzügyi feladatait – így különösen a kötelezettségvállalást, ellenjegyzést, a teljesítés igazolását, az utalványozást, az utalványozás ellenjegyzését, a pénzügyi érvényesítést, a beszámoltatást, a felhasználás ellenőrzését – a NIF Zrt. látja el. Ennek keretében olyan analitikus nyilvántartást vezet, amely biztosítja a felhasználás projektenkénti nyomon követését. (3) Az előirányzatnak az Áhsz. szerinti számviteli feladatait a KKK látja el, valamint a NIF Zrt. által biztosított adatok és számviteli bizonylatok alapján teljesíti az adatszolgáltatási, beszámolási kötelezettségeit. (4) A NIF Zrt. és a KKK a felhasználási terv projektenkénti esetleges módosításait, a kötelezettségvállalás és az előirányzat-felhasználás adatait – a Magyar Államkincstár számlakivonata másolatának figyelembevételével – havonta, legkésőbb a tárgyhót követő hónap 10-éig köteles egyeztetni. (5) A gyorsforgalmiút-fejlesztési előirányzatból származó támogatás felhasználható a nem költségvetési forrásból megvalósuló gyorsforgalmi beruházások előkészítésének finanszírozására is a felhasználási terv szerint. A gyorsforgalmiút-fejlesztési előirányzatból származó támogatás felhasználható a nem költségvetési forrásból megvalósuló gyorsforgalmi beruházások következményeként keletkező állami kötelezettségek finanszírozására. (6) A gyorsforgalmiút-fejlesztési előirányzat terhére éven túli kötelezettségvállalást a miniszter engedélyezhet az Áht. 47. §-ára és 49. § (5) bekezdésének r) pontjára figyelemmel. 6. M60 autópálya Pécs–Szentdénes közötti szakasz előkészítési munkálatainak teljes befejezése fejezeti kezelésű előirányzat 17. § (1) Az M60 autópálya Pécs–Szentdénes közötti szakasz előkészítési munkálatainak teljes befejezése fejezeti kezelésű előirányzat szolgál az előirányzat címében szereplő előkészítési feladatok támogatására. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt előirányzat felhasználása során a 16. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy ahol e rendelet gyorsforgalmiút-fejlesztési előirányzatot említ, azon az M60 autópálya Pécs–Szentdénes közötti szakasz előkészítési munkálatainak teljes befejezése fejezeti kezelésű előirányzatot kell érteni. 7. M44-es út Kecskemét–Békéscsaba közötti előkészítési munkálatainak teljes befejezése fejezeti kezelésű előirányzat 18. § (1) Az M44-es út Kecskemét–Békéscsaba közötti előkészítési munkálatainak teljes befejezése fejezeti kezelésű előirányzat szolgál az előirányzat címében szereplő előkészítési feladatok támogatására. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt előirányzat felhasználása során a 16. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy ahol e rendelet gyorsforgalmiút-fejlesztési előirányzatot említ, azon az M44-es út Kecskemét–Békéscsaba közötti előkészítési munkálatainak teljes befejezése fejezeti kezelésű előirányzatot kell érteni. 8. Határkikötők működtetése fejezeti kezelésű előirányzat 19. § (1) A határkikötők működtetése fejezeti kezelésű előirányzat a mohácsi és a drávaszabolcsi határkikötők – a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvényben foglaltaknak megfelelő – működtetésével kapcsolatos feladatok ellátására szolgál. A határkikötők működtetése fejezeti kezelésű előirányzat felhasználható a kivitelezői garancia által nem érintett karbantartási, felújítási és hatósági feladatok ellátásának biztosítására is. (2) A feladatok ellátására irányuló üzemeltetési szerződéseket – értékhatár függvényében a közbeszerzési eljárást követően – a KKK, mint a határkikötők vagyonkezelője köti meg az üzemeltetővel. (3) A határkikötők működtetése fejezeti kezelésű előirányzat Ámr. szerinti pénzügyi feladatait – így különösen a kötelezettségvállalást, ellenjegyzést, a teljesítés igazolását az utalványozást, az utalványozás ellenjegyzését, a pénzügyi érvényesítést a beszámoltatást, a felhasználás ellenőrzését, a könyvvezetési és a beszámolási kötelezettségek teljesítését –, valamint az Áhsz. szerinti számviteli feladatait a KKK látja el. (4) A határkikötők működtetése fejezeti kezelésű előirányzat terhére éven túli kötelezettségvállalást a miniszter engedélyezhet az Áht. 47. §-ára és 49. § (5) bekezdés r) pontjára figyelemmel. 9. Záró rendelkezések 20. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) Hatályát veszti az állami tulajdonba tartozó országos közlekedési hálózattal, valamint az országos közlekedési hálózat fejlesztésével összefüggő egyes feladatok ellátásáról, továbbá a közlekedési hálózat finanszírozási célokat szolgáló egyes fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályairól szóló 8/2008. (III. 18.) GKM rendelet. E bekezdés e rendelet hatálybalépését követő napon hatályát veszti. (3) A 2010-ben törvényi előirányzattal nem rendelkező Új kerékpárutak és létesítmények, a 44-es főút elkészült Békéscsaba elkerülő szakaszain életveszélyes csomópontokon körforgalom létesítése, az M44 Kecskemét-Tiszakürt-Szarvas-Békéscsaba autóút előkészítése, a Szolnok új városi híd építésének előkészítése, valamint az Autópálya EIB hitelből fejezeti kezelésű előirányzatok maradványainak felhasználására az állami tulajdonba tartozó országos közlekedési hálózattal, valamint az országos közlekedési hálózat fejlesztésével összefüggő egyes feladatok ellátásáról, továbbá a közlekedési hálózat finanszírozási célokat szolgáló egyes fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályairól szóló 8/2008. (III. 18.) GKM rendelet előírásait kell alkalmazni. Hónig Péter s. k., közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter