289/2012. (X. 11.) Korm. rendelete a vasúti építmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárásainak részletes szabályairól.

289/2012. (X. 11.) Korm. rendelete a vasúti építmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárásainak részletes szabályairól. A Kormány a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (1) bekezdés l) pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés s) pontjában, a 40. § tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § (1) E rendelet hatálya a) a vasúti pálya és – a (2)–(3) bekezdésben foglalt kivételekkel – a vasúti pálya tartozékai, a különleges vasutak (a továbbiakban együtt: vasúti építmény) műszaki engedélyezési eljárásaira, b) a vasúti pálya felszín alatti szakaszainak a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 2. § (4) bekezdés 3. pontjában meghatározott vasúti üzemi létesítményeinek azon részein, amelyek az utasforgalom számára megnyitottak, az utasforgalom áramlását befolyásoló objektumok elhelyezésének engedélyezésére terjed ki. (2) A vasúti biztosítóberendezések, folyamatirányító automatika, központi forgalomirányító berendezés működését biztosító szoftverek megfelelőségét csak a berendezések engedélyezési és bejelentési eljárásaiban vizsgálja a hatóság a vasúti közlekedés biztonsága szempontjából. (3) E rendelet hatálya nem terjed ki: a) a vasúti pálya felszín alatti szakaszainak tartozékaként beépített gépészeti, polgári védelmi, tűzvédelmi berendezéseire, b) a vasúti állomások épületeire, a mozgólépcsőre, valamint a mozgójárdára, c) a honvédségi használatú vasúti építményekre, ideértve a vasúti pályát és tartozékait, valamint a vasúti üzemi létesítményeket is, d) a vasúti pálya alábbi tartozékaira: jelzőhíd, áteresz, a vasúti jelzőberendezés, a vasúti felsővezetékhez kapcsolt berendezések és alállomások, a hőnfutásjelző berendezés, a vasúti távközlő vezetékek, berendezések; ezek alépítményei és – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – az elektronikus berendezések működését biztosító szoftverek. 2. § E rendelet alkalmazásában: 1. átalakítás: a meglévő vasúti építmény engedélyezett műszaki paramétereinek, kapacitásának növelése vagy használati módjának megváltoztatása érdekében végzett, új vasúti építmény építésének nem minősülő építési munka; 2. áteresz: olyan vasúti pályatartozék, amely vasúti terhet visel, a vasúti pálya alatti szabad nyílást hidal át, és amelynek belső átmérője, vagy a hídfőkre vagy hídfalazatokra merőlegesen mért nyílása két méternél nem nagyobb; 3. építési forgalom: az építési tevékenységet támogató vasúti közlekedés, valamint az épített vasúti pálya és tartozékainak kipróbálását szolgáló próbamenetek; 4. feltétfüzet: a hazai vasúti pályahálózaton első alkalommal létesített vagy alkalmazott berendezés, szerkezet, készülék, részegység, szerkezeti elem műszaki és biztonsági követelményeinek leírása; 5. karbantartás: meglévő vasúti építmény, tartozékai, alrendszerei, rendszerelemei bármely okból történő javítása, helyreállítása, ha az nem jár a használatbavételi engedélyben meghatározott műszaki jellemzők – sebesség, tengelyterhelés – növelésével, valamint a nyomvonal, és a pályatartozékok funkciói nem változnak, és a javítás, helyreállítás nem jár a pálya vagy tartozékainak megszüntetésével; 6. korlátozott szolgáltatási szintű forgalom: a vasúti pályán, a pályahálózat működtetésére engedéllyel rendelkező szervezet által meghatározott módon, de legfeljebb a vasúti hatóság által engedélyezett feltételekkel történő vasúti személyszállítás vagy árutovábbítás; 7. vasútgépészeti berendezés: azok a vasúti pálya tartozékok, amelyek gépészeti berendezéssel biztosítják a vasútüzem működését, a rakodó-, mérlegelő-, valamint járműmozgató berendezések, vágányfék, siklás érzékelő. 3. § (1) Vasúti építmény építéséhez, használatbavételéhez, forgalombahelyezéshez, átalakításához, korszerűsítéséhez, megszüntetéshez, üzemszünet engedélyezéséhez, feltétfüzet alkalmazásához – a 32–34. §-ban foglalt kivételekkel – a vasúti közlekedési hatóság engedélye szükséges. (2) Az (1) bekezdésben nem említett építési tevékenységek hatósági engedély nélkül végezhetők. II. FEJEZET AZ EGYES VASÚTI KÖZLEKEDÉSI HATÓSÁGI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK 4. § A vasúti építményre vonatkozó vasúti közlekedési hatósági eljárások során kiadható műszaki engedélyek (a továbbiakban: vasúti hatósági engedély) fajtái: a) feltétfüzet alkalmazási engedély, b) elvi építési engedély, c) vasút építési engedély, d) átalakítási, korszerűsítési engedély, e) használatbavételi engedély, f) ideiglenes használatbavételi engedély, g) fennmaradási engedély, h) megszüntetési vagy bontási engedély, i) üzemszünet engedély, j) eltérési engedély. 1. Az engedélyezési eljárások közös szabályai 5. § (1) Az e rendelet szerinti engedélyezési eljárásokban hatásterületnek minősül azon ingatlan területe, amelyeket a tervezett tevékenység terület-igénybevétellel érinti, vagy amely közvetlenül határos a tevékenységgel igénybevett ingatlan tervezési határok közötti területével. (2) Az e rendelet szerinti eljárásban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben (a továbbiakban: Ket.) meghatározott feltételek külön vizsgálata nélkül ügyfélnek minősül az, aki – a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló kormányrendelet szerint – előzetes vizsgálati eljárásban, vagy környezeti hatásvizsgálati eljárásban ügyfél volt, valamint az, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. (3) A vasúti közlekedési hatóság döntéseit – a (4) bekezdésben meghatározott hirdetményi út kivételével – írásban közli a kérelmezővel, az építtetővel, a tervezővel, az eljárásban közreműködő szakhatóságokkal, a vasúti építmény kezelőjével és tulajdonosával, valamint a terület igénybevétellel érintett ügyfelekkel. (4) Az építési tevékenységgel érintett, a hatásterületen élő – a (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó – ügyfeleket hirdetményi úton kell értesíteni a vasúti közlekedési hatóság döntéseiről. 6. § (1) Az engedély iránti kérelmet írásban kell előterjeszteni. (2) A kérelemhez csatolni kell – a c) pontban foglaltak kivételével – egy eredeti és egy másolati példányban: a) az egyes építési tevékenységek 1. mellékletben foglalt – a vasúti pályahálózat működtetőjének hozzájárulásával záradékolt – műszaki dokumentációját, szakági terveit, b) az átjárhatósági műszaki előírásokban előírt alrendszerekre, vagy rendszerelemekre megfelelőség-értékelő szervezet vagy bejelentett szervezet tanúsítását vagy megfelelőség-értékelését, valamint – ha jogszabály előírja – kockázatértékelést, c) egy eredeti példányban a fejlesztési közreműködő által vagy megbízásából kezdeményezett eljárások esetében a Vtv. 14. § (5) bekezdésében meghatározott, a kérelemben szereplő építmény üzemeltetőjével kötött együttműködési szerződést, d) vasútgépészeti berendezéseknél a vasútgépészeti berendezések műszaki dokumentációját, e) veszélyes áruk mozgatását végző berendezéseknél a berendezéseknek a környezetre gyakorolt hatására vonatkozó számításokat, nyilatkozatokat. (3) A szakhatóság állásfoglalásának kialakításához átnézeti helyszínrajzot és műszaki leírást kell mellékelni. 7. § Amennyiben jogszabály valamely munkarész elkészítését tervezési jogosultsághoz köti, a vasúti közlekedési hatóság a tervező jogosultságát ellenőrzi. 8. § A vasúti közlekedési hatóság helyszíni szemlét tart a) ha az építést nem kizárólag a Magyar Állam vagy az építtető tulajdonában álló területre tervezik, vagy b) a használatbavételi vagy fennmaradási engedély iránti kérelem elbírálása során. 2. Feltétfüzet alkalmazási engedély 9. § (1) A kérelmező az alkalmazni tervezett berendezések, alrendszerek, alkatrészek műszaki, biztonsági követelményeire saját döntése, vagy jogszabály előírása szerint feltétfüzetet készít a megfelelőség-értékelő szervezet általi tanúsítás alapjául. (2) A feltétfüzet alkalmazását a vasúti közlekedési hatóság engedélyezi. 3. Elvi építési engedélyezési eljárás 10. § (1) Az e rendelet szerinti építési tevékenységek engedélyezési feltételeinek előzetes tisztázása céljából a vasúti közlekedési hatóságtól elvi építési engedély kérhető. (2) Elvi építési engedély adható a megvalósítandó vasúti közlekedési hatósági engedélyköteles vasúti építmény egészére, meghatározott részére, alrendszereire, rendszerelemeire. Az eljáráshoz a kérelmezőnek mellékelnie kell a vasúti építmény, alrendszer, rendszerelem műszaki leírását, elvi helyszínrajzát vagy elrendezési vázlatát, és az elvi engedély feltételeit megalapozó dokumentumokat, számításokat. (3) Az építményekkel kapcsolatos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő műszaki megoldásra irányuló kérelem elvi építési engedélykérelem formájában is benyújtható. 4. A vasúti építési engedélyezési eljárás 11. § (1) Vasúti építési engedély (a továbbiakban: építési engedély) szükséges a megvalósítandó vasúti közlekedési hatósági engedélyköteles vasúti építmény egészére, egy szakaszára, vagy valamely alrendszerére. (2) A vasúti építmény egy szakasza, vagy alrendszere megvalósítására irányuló kérelemhez az építmény egészének működéséhez, a vasúti közlekedés biztonságos lebonyolítási feltételeinek megítéléséhez szükséges adatokat és dokumentációkat az 1. mellékletben foglaltak szerint mellékelni kell. 12. § Az építési engedély iránti kérelem elbírálása során a vasúti közlekedési hatóság köteles meggyőződni arról, hogy a) a kérelem részét képező valamennyi engedélyköteles tervrészlet felelős tervezője rendelkezik-e a terv elkészítéséhez szükséges jogosultsággal, b) a 1. mellékletben előírt dokumentumok rendelkezésre állnak-e, c) a kérelem és mellékletei megfelelnek-e a jogszabályokban előírt szakmai, műszaki és tartalmi követelményeknek. 13. § (1) A vasúti közlekedési hatóság az építési engedélyt akkor adja meg, ha a tervezett építmény a hatályos jogszabályokban, a vasúti közlekedés biztonságával kapcsolatos, a vasúti pályahálózat-működtető által megállapított, a vasúti közlekedési hatóság által a Vtv. 36/H. § (4) bekezdése szerint jóváhagyott szabályokban foglalt követelményeknek megfelel. (2) A vasúti közlekedési hatóság az építési engedélyben előírhatja, hogy a használatbavételi engedély megadásának feltétele üzemi próba elvégzése. (3) Az építési engedély megadásáról hozott határozatnak – a Ket.-ben foglaltakon túlmenően – tartalmaznia kell: a) amennyiben az engedélyes fejlesztési közreműködő, azon szervezet megnevezését, amely az elkészült vasúti építmény működtetője lesz, b) az engedélyezett vasúti építmény pontos megnevezését, helyét, az engedélyezési tervre történő utalást és a beazonosításához szükséges rövid leírást, c) az építés feltételeit, a szakhatósági előírásokat, d) az engedély hatályának időtartamát, e) a kérelmező kötelezését arra, hogy a kivitelezés megkezdésének időpontját és felelős műszaki vezetőjét a vasúti közlekedési hatóságnak jelentse be, f) az ideiglenes használatbavételi engedély, és a használatbavételi engedély feltételeit, g) az üzemi próba elvégzésére való kötelezést. (4) A vasúti közlekedési hatóság által engedélyezett dokumentáció alapján kiviteli tervdokumentációt kell készíteni, amely dokumentáció valamennyi, az építési engedélyekhez előírt tervműveletet tartalmazza. (5) Az építés csak jogerős és végrehajtható, hatályos építési engedély, a jóváhagyott – engedélyezési záradékkal ellátott – engedélyezési terv, és a kiviteli tervdokumentáció birtokában kezdhető meg. (6) A vasúti közlekedési hatóság az építési engedély megadása esetén a határozat jogerőre emelkedése után az engedélyezésre benyújtott műszaki tervek egy példányát a műszaki tervnyilvántartásában helyezi el, engedélyezési záradékkal és bélyegzőlenyomattal ellátott egy – fejlesztési közreműködő esetén a kérelemben megjelölt számú – példányát a kérelmezőnek és a (3) bekezdés a) pontja szerinti üzemeltetőnek kiadja. A vasúti közlekedési hatóság kérelemre – díj ellenében – a műszaki tervek további példányait látja el záradékkal és bélyegzőlenyomattal. 5. Az építési engedély hatálya 14. § (1) A jogerős építési engedély a jogerőre emelkedéstől számított öt évig hatályos. Az építési engedély nem veszti hatályát, ha az építési tevékenységet öt éven belül megkezdték, és azt folyamatosan végzik és az építési tevékenység megkezdésétől számított öt éven belül befejezik. (2) A vasúti közlekedési hatóság az építési engedély időbeli hatályát öt évnél rövidebb – de legalább két évi – időtartamban is megállapíthatja, ha a közlekedés biztonsága, a környezetvédelmi engedély, vagy a szakhatóságok előírásai indokolják. (3) Az építési engedély hatályát a vasúti közlekedési hatóság – az időbeli hatály lejárta előtt – az építtető kérelmére legfeljebb két alkalommal, két-két évvel meghosszabbíthatja. Ha a vasúti létesítmény létesítése, felújítása, valamint átalakítása európai uniós pénzügyi források bevonásával valósul meg, és a pénzügyi forrás megszerzésének feltétele a hatályos jogszabályban foglaltak betartása, akkor a közlekedési hatóság új feltételként ezeknek a jogszabályoknak való megfelelést előírhatja. (4) Az építési engedély hatályát veszti a) a jogerőssé válásának napjától számított öt év elteltével, ha az építési tevékenységet nem kezdték el, és a hatályát nem hosszabbították meg, vagy b) ha az építési tevékenységet az a) pontban meghatározott határidőn belül megkezdték, de a megkezdéstől számított öt év elteltével használatbavételi engedély iránti kérelmet nem nyújtanak be, vagy a vasúti építmény ideiglenes, vagy végleges használatbavételi engedély megadására nem alkalmas. 6. Üzemi próba 15. § (1) A vasúti közlekedési hatóság az építési engedélyben megjelölt műszaki vagy technológiai okok miatt üzemi próbát rendelhet el. (2) Az üzemi próba feltételeit úgy kell meghatározni, hogy az üzemi próba alatt bármilyen jellegű meghibásodás, nem tervezett működés, leállás a vonatforgalom biztonságát nem csökkentheti. (3) Az építési engedélyben a vasúti közlekedési hatóság rögzíti az üzemi próba a) időtartamát, amely nem haladhatja meg a hat hónapot, b) végrehajtási szabályainak szempontjait, c) alatt vezetendő dokumentációkat, kiértékelésük módját, d) alatt szükséges biztonsági intézkedéseket. (4) A vasúti közlekedési hatóság az üzemi próbát elrendelő határozatában meghatározza az üzemi próba alatt az üzemszerű vasúti forgalom feltételei közül legalább a következőket: a) a vasúti forgalom lebonyolításának szempontjait, b) az üzemi próba alá vont pálya, és tartozékai – különös tekintettel a vasúti forgalom biztonságos lebonyolításában részt vevő, azokat működtető, irányító, ellenőrző berendezésekre – meghibásodása, hibás működése, üzemszünete esetén követendő eljárást, c) az üzemi próba sikertelen befejezése esetén követendő eljárást. 7. Eltérési engedélyezési eljárás 16. § (1) Az építési engedélytől és az ahhoz tartozó helyszínrajztól és műszaki tervektől való eltéréshez a vasúti közlekedési hatóság engedélye szükséges, ha az eltérés a) a vasúti pálya helyszínrajzi elhelyezését, rendeltetését érinti, b) a vasúti pálya építési engedélyben meghatározott geometriai jellemzőit megváltoztatja, c) az alkalmazott berendezéseket megváltoztatja. (2) Nem minősül az építési engedélytől eltérő megoldásnak, ha az eltérés az alkalmazandó szabványokban, műszaki előírásokban, vagy a műszaki leírásban meghatározott tűrési határértékét nem haladja meg. (3) Az eltérési engedélykérelem benyújtható a megvalósítandó hatósági engedélyköteles vasúti építmény egészére, meghatározott részére, pályatartozékára, vagy annak egy részére. 17. § (1) A jogerős építési engedélyben foglaltaktól, valamint az építési engedély mellékletét képező engedélyezési tervektől való eltérés engedélyezése iránti kérelemhez csatolni kell a módosítással érintett vasúti létesítmény szakasz, vagy alrendszer engedélyezési tervdokumentációjának változással érintett részét. A kérelemhez az építmény egészének működéséhez, a vasúti közlekedés biztonságos lebonyolítási feltételeinek megítéléséhez szükséges, a létesítési engedélyhez még be nem nyújtott adatokat is mellékelni kell. (2) A vasúti közlekedési hatóság újonnan készített – teljes körű – dokumentáció bemutatására kötelezheti a kérelmezőt, ha a módosítás az engedélyezett tervdokumentáció több, a vasúti közlekedés biztonságát érintő részletére terjed ki, vagy egyébként a módosítás miatt az eredetileg engedélyezett dokumentáció áttekintéséhez szükséges. 8. Az átalakítási engedélyezési eljárás 18. § Az átalakítási engedélyezési eljárásra a 11–13. §-ban foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ahol a rendelet építési engedélyt említ, ott átalakítási engedélyt kell érteni. 9. Használatbavételi engedélyezés 19. § (1) Az építési engedély alapján megépült, valamint engedély alapján átalakított vasúti építmény – a (4)–(5) bekezdésben meghatározott kivételekkel – használatbavételi engedély birtokában használható. A használatbavételi engedély az építmény egészére, vagy önállóan használható részeire, alrendszereire is kiadható. (2) A használatbavételi engedély iránti kérelmet legkésőbb a műszaki átadás-átvételt követő harminc napon belül kell benyújtani a vasúti közlekedési hatósághoz. (3) A vasúti pálya azon tartozéka, amely rendeltetésénél fogva a vasúti forgalom biztonságos lebonyolításában vagy a vasúti terhek viselésében vesz részt – különösen vasúti biztosítóberendezés, műtárgy, villamos felsővezeték, gépészeti berendezés – és építése, átalakítása engedélyköteles, használatbavételi engedély hiányában az üzemszerű vasúti forgalom lebonyolításában nem vehet részt. (4) Használatbavételi engedély hiányában, a műszaki átadás-átvételt megelőzően, a vasúti pályán, a vasúti műtárgyon, valamint a vasúti pálya azon tartozékának önálló működése mellett, amely a vasúti forgalom biztonságos lebonyolítását végzi és építése, átalakítása engedélyköteles, építés alatti forgalom és korlátozott szolgáltatási szintű forgalom bonyolítható le. (5) A működési engedélyhez kötött tevékenységet végző vasúti társaság által működtetett vasúti pályahálózaton, használatbavételi engedély hiányában, a műszaki átadás-átvételt követő legfeljebb száznyolcvan napig, korlátozott szolgáltatási szintű forgalom bonyolítható le. 20. § (1) A vasúti közlekedési hatóság abban az esetben engedélyezi a vasúti építmény használatbavételét, ha az építmény, vagy annak önálló használatra alkalmas része az építési, átalakítási engedélynek megfelelően épült meg, rendeltetésszerű használatra alkalmas, valamint kielégíti a forgalombiztonsági követelményeket. (2) A vasúti közlekedési hatóság használatbavételi engedélyt a) határozott időre vagy b) határozatlan időre adja ki. (3) A vasúti közlekedési hatóság – legalább öt éves – határozott időre adja ki a használatbavételi engedélyt annak a vasúti építményt üzemeltető szervezetnek, amely nem rendelkezik vasútbiztonsági engedéllyel. 21. § (1) Az építtetőnek a hatósági használatbavétel engedélyezése iránti kérelmet a használatbavétel tervezett időpontja, vagy az építési engedély időbeli hatályának lejárta előtt legalább negyvenöt nappal kell benyújtania a vasúti közlekedési hatósághoz. A kérelemnek – a Ket.-ben foglaltakon túlmenően – tartalmaznia kell: a) az építmény megnevezését, b) az építési engedély számát és keltét, c) az esetleges módosításokat engedélyező határozatok számát és keltét, d) a műszaki átadás-átvételi eljárás befejezésének tervezett időpontját, e) a használatbavétel tervezett időpontját, f) a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott vasúti pályahálózat nyilvántartásban szereplő, vagy azok módosításához szükséges adatokat, g) a vasúti építmény vagyonkezelőjének, tulajdonosának és annak a szervezetnek a megnevezését, amely a vasúti építmény üzemeltetője, vasúti pályahálózat esetén működtetője lesz. (2) A kérelemhez mellékelni kell a 2. mellékletben építmény-fajtánként meghatározott tartalmú dokumentációt. (3) Saját célú vasúti pályahálózat esetében a vasúti pálya, a vasúti biztosítóberendezés, valamint a vasúti felsővezeték használatbavételi engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell a csatlakozást biztosító csatlakozó vagy összekötő vasúti pálya pályahálózat-működtetőjének hozzájárulását. 22. § Az építési engedély szerint több ütemben megvalósuló építmény esetén, ha a vasúti pályaszakaszon a forgalom biztonságosan lebonyolítható, a használatbavételi engedély külön-külön is megadható az építmény meghatározott szakaszára, pályatartozékára. 23. § (1) Új vasúti építmény esetén – kivéve, ha a vasúti közlekedési hatóság másként rendelkezik – az építtető vagy az engedélyes legkésőbb a helyszíni szemlén köteles bemutatni a vasúti közlekedési hatóságnak a) az elkészült létesítmény megvalósult állapotát feltüntető dokumentációt a kivitelező felelős műszaki vezetőjének nyilatkozatával arról, hogy az elkészült vasúti építmény a vasúti közlekedés biztonságával kapcsolatos, a vasúti pályahálózat-működtető által megállapított, a vasúti közlekedési hatóság által a Vtv. 36/H. § (4) bekezdése szerint jóváhagyott szabályokban foglalt követelményeknek megfelel, b) az építtető nyilatkozatát arról, hogy a vasúti építmény az építési engedélynek megfelelően valósult meg, c) a vasúti építmény műszaki átadás-átvételéről készült jegyzőkönyvet és annak mellékleteit, d) az engedélyes nyilatkozatát arról, hogy a vasúti építmény üzemeltetésére biztosítja az előírt szakmai és szervezeti feltételeket. (2) Meglévő vasúti építménynél – kivéve, ha a vasúti közlekedési hatóság másként nem rendelkezik – az engedélyes legkésőbb a helyszíni szemlén köteles átadni a vasúti közlekedési hatóságnak: a) a vasúti építmény állapotfelmérését tartalmazó szakértői jelentést arról, hogy az építmény a műszaki és forgalombiztonsági előírásoknak megfelel, b) az engedélyes nyilatkozatát arról, hogy a vasúti építmény üzemeltetésére biztosítja az előírt szakmai és szervezeti feltételeket. 24. § A használatbavételi engedélyről szóló határozatnak – a Ket.-ben foglaltakon túlmenően – tartalmaznia kell: a) az engedélyezett építmény megnevezését, az építési engedély számát és keltét, b) a vasúti építmény kezelőjének, tulajdonosának a megnevezését, c) a forgalom biztonságát nem veszélyeztető hibák, hiányosságok felsorolását és az építtető megfelelő határidő kitűzésével való kötelezését azok megszüntetésére, d) az építtető figyelmeztetését, hogy a hibák, hiányosságok megszüntetésére előírt határidő eredménytelen eltelte esetén a használatbavételi engedély hatályát vesztheti, e) kötelezést a vasúti létesítmény használatbavételét engedélyező határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül, az ingatlan vonatkozásában bekövetkezett változás átvezetésére irányuló kérelem, valamint a megvalósult állapotról készült változási vázrajz földhivatalhoz történő benyújtására. 10. Ideiglenes használatbavétel 25. § Az ideiglenes használatbavételre a 19–24. § rendelkezéseit a 26. §-ban foglalt eltéréssel kell alkalmazni. 26. § (1) A vasúti közlekedési hatóság ideiglenes használatbavételi engedélyével a kérelmező az építményt vagy annak egy részét az építési munka teljes befejezése előtt, meghatározott időtartamra ideiglenesen használatba veheti, ha azt forgalomszervezési érdekek, műszaki vagy technológiai okok indokolják. (2) A vasúti közlekedési hatóság abban az esetben engedélyezi új létesítésű vasúti építmény ideiglenes használatbavételét, ha az építmény, vagy annak egy része műszaki átadása megtörtént, az építési engedélynek megfelelően épült meg, rendeltetésszerű használatra alkalmas, valamint kielégíti a forgalombiztonsági követelményeket. (3) Ideiglenes használatbavételi engedélyt a vasúti közlekedési hatóság kizárólag határozott időtartamra, legfeljebb két évre adhat, amely időtartamot a forgalomszervezési, műszaki, vagy technológiai igények és az építés ütemezésének figyelembevételével határoz meg. (4) A vasúti közlekedési hatóság ideiglenes használatbavételi engedély időbeli hatályának időtartamát kérelemre legfeljebb két alkalommal egy-egy év időtartamra meghosszabbíthatja. (5) Az ideiglenes használatbavételi engedélynek tartalmaznia kell a végleges használatbavételi engedély megadásának feltételeit. 11. A fennmaradási engedélyezési eljárás 27. § (1) Ha az engedélyhez kötött építési munkát engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon végezték el, a vasúti építményre az építtetőnek a vasúti közlekedési hatóságtól fennmaradási engedélyt kell kérnie. (2) A fennmaradási engedély iránti kérelem elbírálása során a vasúti közlekedési hatóságnak meg kell vizsgálnia, hogy a megépített vasúti építmény a) úgy készült-e el, hogy arra az építési engedély megadható lett volna, vagy b) az átalakítással vagy egyéb módon a műszaki és forgalombiztonsági, valamint a szakhatóságok által előírt feltételeknek megfelelővé tehető-e. (3) A fennmaradási engedélyezésre a 19–24. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ahol a rendelet használatbavételi engedélyt említ, ott fennmaradási engedélyt kell érteni. 12. A megszüntetési eljárás 28. § (1) Az e rendelet hatálya alá tartozó létesítmény megszüntetése iránti kérelmet a vasúti építmény üzemeltetője a megszüntetés tervezett időpontja előtt legalább hatvan nappal nyújtja be a vasúti közlekedési hatóságnak. (2) A kérelemhez mellékelni kell a 3. mellékletben létesítmény-fajtánként meghatározott tartalmú dokumentációt. (3) Az országos törzshálózati, regionális és egyéb vasúti pályák felsorolásáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó vasúti építmények megszüntetése akkor kérelmezhető, ha előzetesen megváltoztatásra került a megszüntetni kívánt építmény kormányrendelet szerinti besorolása. 29. § (1) A vasúti építmény megszüntetéséről szóló határozat – a Ket.-ben foglaltakon túlmenően – tartalmazza: a) a megszüntetni kívánt vasúti építmény területének rekultivációjára irányuló kötelezést, vagy a megszüntetés iránti kérelemben foglalt hasznosítására vonatkozó engedélyt, b) a megszüntetni kívánt vasúti építményhez kapcsolódó vasúti építményen szükségessé váló átalakítási intézkedéseket, valamint az átalakítási intézkedések nem teljesítése esetén alkalmazható hatósági intézkedéseket, c) a megszüntetni kívánt vasúti építmény kérelemben foglalt – a vasúti kiszolgálást lehetőségét nem biztosító – megmaradó szerkezeteinek, különösen műtárgyak, pályatartozékok, pályaszakasz átminősítését nem vasúti célú építménynek, d) a vasúti létesítmény fennmaradásáról és a nem vasúti funkciót ellátó létesítmények közé történő átsorolásáról szóló rendelkezést, e) a vasúti létesítmény megszüntetését követően a területének ingatlan-nyilvántartási rendezésére irányuló kötelezést, f) a vasúti létesítmény megszüntetésének bejelentését követő 30 napon belül az ingatlan vonatkozásában bekövetkezett változás átvezetésére irányuló kérelem, valamint a megvalósult állapotról készült változási vázrajz földhivatalhoz történő benyújtására irányuló kötelezést. (2) Megszüntetni kívánt vasúti létesítményekkel érintett vasúti átjáró esetében a megszüntetési engedély jogosultja a helyreállítás keretében a csatlakozó úttal azonos minőségű utat köteles építeni. 13. Üzemszünet engedélyezési eljárás 30. § (1) A vasúti építmény üzemszünet engedélyezésére irányuló kérelem nyújtható be az használatbavételi engedéllyel rendelkező vasúti építményre. (2) A kérelemnek – a Ket.-ben foglaltakon túlmenően – tartalmaznia kell: a) az üzemszünet indokolását, b) a vasúti közlekedés biztonsága érdekében megtett intézkedések bemutatását, c) az üzemszünet ideje alatti, a jó műszaki állapot folyamatos fenntartása érdekében tervezett intézkedések bemutatását. (3) Annak érdekében, hogy a vasúti építmény az üzemszünet alatt a vasút közlekedési tevékenységre nézve a legkisebb kockázatot jelentse, a vasúti közlekedési hatóság az engedélyben meghatározza a vasúti építményre vonatkozó üzemeltetési és karbantartási feltételeket és követelményeket, valamint az engedély időbeli hatályának lejárta után az újbóli üzembe vétel feltételeit. (4) Az újbóli üzembe vétel esetén az üzemszünettel érintett vasúti építményekre vonatkozóan a vasúti közlekedési hatóság a korábbi használatbavételi engedély feltételeihez kötve van. (5) A kérelmet a vasúti építmény tulajdonosa, vagy a tulajdonos hozzájárulásával a pályahálózat-működtető nyújthatja be. 14. Jogutódlás 31. § A vasúti közlekedési hatóság részére – annak igazolása mellett – írásban be kell jelenteni: a) ha az e rendeletben szabályozott engedély időbeli hatályának tartama alatt az engedélyes helyébe a polgári jog szerinti jogutódja lép, b) ha a használatbavételi engedéllyel rendelkező vasúti pálya vagy annak egy része tekintetében a tulajdonviszonyban, vagy az üzemeltetői jogviszonyban jogutódlás következik be. III. FEJEZET BEJELENTÉSI ELJÁRÁS 15. A bejelentés megtétele 32. § (1) Vasútbiztonsági engedély birtokában a 4. mellékletben felsorolt tevékenységek megkezdését a vasúti közlekedési hatóság, továbbá a 4. melléklet a) pont ae)–ag) alpontjában, c) pont ca)–cb), valamint ce)–cg) alpontjában meghatározott esetekben a tevékenység helye szerint illetékes környezetvédelmi hatóság részére is be kell jelenteni. (2) Az építési és a bontási bejelentés megtételétől számított egy évig folytatható a bejelentett tevékenység. (3) A bejelentés tartalmazza: a) a bejelentő nevét, megnevezését, b) a bejelentő címét, szervezet esetén székhelyét, c) az építési tevékenységgel érintett ingatlan címét, helyrajzi számát, d) a bejelentés 4. melléklet szerinti megnevezését, e) a bejelentés tárgyát és annak rövid leírását a bejelentéssel érintett építmények számának, típusának és rendeltetésének megjelölésével, f) a bejelentés tárgyával összefüggésben korábban keletkezett hatósági döntések megnevezését, számát és keltét, g) a vasúti pályahálózat-működtető hozzájáruló nyilatkozatát a tevékenység végzéséhez, h) az építési és bontási bejelentéshez csatolt tervezői nyilatkozatot, vagy a használatbavételi bejelentéshez csatolt felelős műszaki vezető nyilatkozatot, és i) az eljárási illeték vagy igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolását. (4) A bejelentéshez mellékelni kell a bejelentett építmény hatósági nyilvántartáshoz szükséges adatait tartalmazó műszaki leírást és a bejelentett építmény helyszínrajzát egy eredeti és egy másolati példányban, valamint tervezői nyilatkozatot. (5) A tervezői nyilatkozat tartalmazza a) az építtető nevét, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet esetén megnevezését, b) a felelős tervező nevét, címét, jogosultsága számát, c) az építési tevékenység ca) megnevezését, cb) helyét, az ingatlan címét, helyrajzi számát, és cc) rövid leírását, jellemzőit. (6) A felelős műszaki vezetői nyilatkozat az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározottakat tartalmazza. 33. § (1) A bejelentést a tevékenység tervezett megkezdésekor – a 32. § (1) bekezdésében meghatározott, a környezetvédelmi hatóság hatáskörébe tartozó esetekben legalább tizenöt nappal – kell megtenni. (2) Az építtető köteles bejelenteni a vasúti közlekedési hatóságnak a bejelentett tevékenység befejezését. 16. A bejelentés nyilvántartásba vétele 34. § A vasúti közlekedési hatóság a bejelentés megérkezését követő naptól számított tíz napon belül a bejelentésben foglaltakat hivatalból nyilvántartásba veszi, és az erről szóló határozatában – a bejelentés fajtájától függően – tájékoztatja a bejelentőt arról, hogy a) a bejelentés alapján annak megtételétől számított legfeljebb hat hónapig folytatható építési vagy bontási tevékenység, ezt követően a tevékenység jogszerűen nem folytatható, befejezetlen építési vagy bontási tevékenység esetén a tevékenység folytatásához új bejelentést kell tenni, b) a bejelentett építési vagy bontási tevékenységtől eltérni csak ismételt bejelentés alapján lehet. IV. FEJEZET A VASÚTI KÖZLEKEDÉSI HATÓSÁG ELLENŐRZÉSEI 17. Vasúti építésfelügyeleti ellenőrzés 35. § A vasúti közlekedési hatóság – az építésfelügyeleti tevékenységről szóló kormányrendeletben foglaltakon túl – ellenőrzi, hogy a) a kivitelezési tevékenység a jogerős vasúti hatósági engedély mellékletét képező jóváhagyott – záradékolt – dokumentáció és az az alapján készített kivitelezési dokumentáció alapján, a szakmai és biztonsági előírások megtartásával történik-e, továbbá a vasúti építmény szerkezetei az engedélyezési és kivitelezési tervnek megfelelnek-e, b) a kivitelező rendelkezik-e valamennyi, a vasúti forgalom biztonságos lebonyolításához, az építési terület és a vasúti forgalom elhatárolásához, valamint kölcsönös védelméhez szükséges személyi és tárgyi feltétellel és betartják-e az előírásokat, c) a vasúti építményekre vonatkozó átjárhatósági műszaki előírások követelményeit a kivitelezési tevékenység végzése során megtartották-e, d) a felhasznált beépített anyagok, szerkezetek, vasúti rendszerelemek, berendezések, rendelkeznek-e érvényes megfelelőség igazolással, a megfelelőség igazolást az arra jogosult szervezet állította-e ki, e) a bejelentés alapján végezhető tevékenysége megfelel-e a bejelentés tartalmának. 18. A vasúti építmények üzemeltetése, és üzemben tartása ellenőrzése 36. § A vasúti építmény üzembentartója a vasúti közlekedési hatóság ellenőrzése során köteles az ellenőrzéshez szükséges eszközöket és munkaerőt ellenszolgáltatás nélkül a vasúti közlekedési hatóság rendelkezésére bocsátani. V. FEJEZET NYILVÁNTARTÁS 37. § (1) Az e rendelet szerinti engedélyekről a vasúti közlekedési hatóság nyilvántartást vezet, amely a következő adatokat tartalmazza: a) az engedély száma, b) az engedély fajtája, c) az engedélyes neve, székhelye, elérhetőségei, d) az engedélyezett vasúti építmények megjelölése, e) az engedély időbeli hatálya, f) az engedélyben rögzített korlátozások. (2) A nyilvántartásba bejegyzett adatokat – ideértve az időközben módosított vagy törölt adatokat – az adott vasúti létesítmény nyilvántartásból való törlését követő tíz évig meg kell őrizni. A törölt adatnak a törlést követő három évig online megállapíthatónak kell maradnia. VI. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 38. § (1) Ez a rendelet 2013. július 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni. 39. § (1) Azon vasúti pályára és tartozékaira, amelyek a vasúti közlekedési hatóság jogerős építési vagy létesítési engedélye alapján valósultak meg, de a) e rendelet hatálybalépésekor használatbavételi engedéllyel nem rendelkeznek, b) forgalomba helyezésüket a vasúti pályahálózat üzemeltetője végezte, valamint c) a pályán, vagy biztonsági, működtetési, irányító, vagy ellenőrző funkciót ellátó tartozékának működése mellett e rendelet hatálybalépésének időpontjában üzemszerű vasúti forgalom bonyolítása történik, ideiglenes használatbavételi engedély iránti kérelmet 2014. december 31-ig be kell nyújtani. Ideiglenes használatbavételi engedélyt a vasúti közlekedési hatóság kizárólag határozott időtartamra két évre adhat. A vasúti közlekedési hatóság ideiglenes használatbavételi engedély időbeli hatályának időtartamát kérelemre legfeljebb két alkalommal egy-egy év időtartamra meghosszabbíthatja. (2) Az (1) bekezdés szerinti ideiglenes használatbavételi engedélyben a 15. § (1) bekezdésében meghatározott okból a vasúti közlekedési hatóság üzemi próbát rendel el, amelynek az időtartama nem lehet hosszabb hat hónapnál. Az üzemi próba sikertelensége estén új üzemi próbát még két alkalommal lehet lefolytatni, amelynek megkezdését a vasúti közlekedési hatóságnak előzetesen be kell jelenteni. (3) Az ideiglenes használatbavételi engedély hatálya alatt használatbavételi engedély iránti kérelmet kell benyújtani a vasúti közlekedési hatósághoz. (4) Az ideiglenes használatbavételi engedély lejártát követően vasúti közlekedési tevékenység használatbavételi engedély nélkül nem folytatható. (5) A vasútbiztonsági engedély megszerzésére nem kötelezett vasúti pályahálózatra vonatkozóan a vasúti építmény üzembentartója köteles 2014. december 31-ig a műszaki paramétereket tartalmazó adatokat szolgáltatni a kezelésében álló vasúti építményekről a vasúti közlekedési hatóság részére. Az adatszolgáltatáshoz szükséges űrlapot a vasúti közlekedési hatóság az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint teszi közzé. 40. § Hatályát veszti a vasúti építmények engedélyezéséről és üzemeltetésük ellenőrzéséről szóló 15/1987. (XII. 27.) KM–ÉVM együttes rendelet. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök