9/2011. (II. 15.) Korm. rendelete a vis maior támogatás felhasználásának részletes szabályairól.

9/2011. (II. 15.) Korm. rendelete a vis maior támogatás felhasználásának részletes szabályairól. A Kormány a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény 80. § (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Általános rendelkezések 1. § (1) E rendelet határozza meg a helyi önkormányzatok vis maior támogatásának általános feltételeit. A vis maior támogatás fedezetét az éves költségvetés biztosítja. (2) A támogatás célja az egyes természeti károkból adódó, indokolt és szükséges védekezési kiadások – részbeni vagy teljes – megtérítése, valamint a 3. § szerint részletezett önkormányzati, kisebbségi önkormányzati tulajdonban lévő építményekben a vis maior események okozta károk helyreállításának részbeni vagy teljes támogatása. (3) A benyújtott és a Magyar Államkincstár területileg illetékes szerve (a továbbiakban: Kincstár) által a 4. § (2) bekezdés szerint elvégzett elő zetes felülvizsgálat során a formailag és tartalmilag megfelelőnek ítélt igények esetében a vis maior támogatás felhasználásáról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) dönt. (4) Nem nyújtható támogatás annak az önkormányzatnak, többcélú kistérségi társulásnak (a továbbiakban együtt: önkormányzat), amely a) a benyújtott támogatási kérelemben valótlan vagy megtévesztő adatot szolgáltatott, b) nem járult hozzá ahhoz, hogy a nevét, a támogatás tárgyát, a támogatás összegét, a helyreállítás összköltségét, a védekezés, helyreállítás meg valósítási helyét, időpontját nyilvánosságra hozzák, c) nem nyilatkozott arról, hogy a kérelem szabályszerűségének és a támogatás rendeltetésszerű felhasználásának az e rendeletben meghatározott szervek által történő ellenőrzéséhez hozzájárul. (5) A támogatás formája vissza nem térítendő támogatás. (6) A pénzügyi lebonyolítással (különösen az utalványozással, az előirányzat átcsoportosításával, a nyilvántartással) kapcsolatos feladatokat a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) végzi. (7) Az előirányzat felhasználásának vonatkozásában az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendeletet az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel kell alkalmazni. 2. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában: 1. beruházás: a számvitelről szóló törvényben meghatározott tevékenység, 2. fejlesztés: a beruházás és a felújítás, valamint immateriális javak beszerzése, 3. felújítás: a számvitelről szóló törvényben meghatározott tevékenység, 4. folyó jellegű működési kiadások: az önkormányzat kötelező feladatellátásához kapcsolódó működési költségek, dologi kiadások, karbantartási, javítási költségek, eszközbeszerzések költsége, személyi kiadások, mely alól kivételt képez a Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságok egyéb központi forrásból meg nem térülő túlóraköltsége és a hivatásos katasztrófavédelmi szervek egyetértésével alkalmazott polgári védelmi szakalegységek egyéb központi forrásból meg nem térülő költsége, 5. földcsuszamlás: a természetes egyensúlyát vesztett lejtő vagy csúszólap mentén mozgó földtömeg, amely közintézményt vagy legalább három beépített ingatlant érint, illetve a csuszamlás árvizet vagy más katasztrófahelyzetet idézhet elő, 6. védekezési munkálatok: a megelőző és a helyreállítási munkálatokon kívüli valamennyi olyan beavatkozás, amely a kár bekövetkezését megakadályozza vagy a lehető legkisebbre csökkenti, abban az esetben, ha a kár bekövetkezésének közvetlen, valós veszélye áll fenn, 7. megelőző munkálatok: minden olyan munkálat, amely a káresemények megelőzésére szolgál, és nem közvetlenül a védekezéssel és kárelhárítással függ össze, így különösen a káreseményt megelőző csatorna- vagy ároktisztítás, takarítási munkálatok, 8. partfal: az a földfelszín, ahol a szintkülönbség változása felületének legalább 2/3 részében 60°-nál meredekebb; nem tekinthető azonban partfalnak a működő és az elhagyott bányafal, 9. pince: a földkéregbe vájt mesterséges, falazott vagy falazatlan üreg; kivételt képeznek az ipari, bányászati céllal mélyítettek és az épületek szerkezeti részét képező pincék, 10. saját forrás: a helyi önkormányzatok által képviselő-testületi, közgyűlési (a továbbiakban: képviselő-testület) határozattal, valamint a képviselő-testület költségvetési rendeletébe foglalt felhatalmazása alapján a polgármester nyilatkozatával, többcélú kistérségi társulás esetén a társulási tanács határozatával önerőként jóváhagyott forrás, 11. többcélú kistérségi társulás: a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény alapján létrejött önkormányzati társulás, 12. vis maior esemény: olyan előre nem látható természeti vagy más eredetű erők által okozott esemény, amelynek bekövetkezése egyrészt nem előre kiszámítható, másrészt emberi beavatkozás kevés ahhoz, hogy elhárítsa, 13. különösen súlyos természeti károk: a természeti és lakókörnyezetben különösen földrengés, árvíz, lakott területen belüli nagy kiterjedésű belvíz, tornádó, tűzvész, robbanás, pince- vagy partfalomlás, földcsuszamlás miatt bekövetkezett károk, 14. igazgatási feladatok ellátását szolgáló intézmény: önkormányzati, államigazgatási feladat ellátását végző intézmény, különösen a polgármesteri hivatal, okmányiroda. 3. Támogatási alapelvek 3. § (1) A helyi önkormányzat támogatást igényelhet a) az előre nem látható természeti vagy más eredetű erők által okozott veszély miatt szükségessé váló, indokolt védekezés többletkiadásainak részbeni vagy teljes támogatására, valamint b) az önkormányzati, kisebbségi önkormányzati tulajdonban lévő építményt (kötelező feladatok ellátását szolgáló épületet, utat, hidat, kompot, ár- és belvízvédelmi vízilétesítményt, közmű- és műtárgyait) sújtó, előre nem látható természeti vagy más erők által okozott károk helyreállításának részbeni támogatására, a biztosításból vagy egyéb módon megtérülő károk figyelembevételével. (2) Az (1) bekezdés b) pontja alapján az önkormányzatokkal azonos feltételek mellett támogatást igényelhet a többcélú kistérségi társulás, amennyiben a tulajdonában levő épületet előre nem látható természeti vagy más erők által okozott kár sújtja. (3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben támogatás – az ár- és belvízvédelmi vízilétesítmények kivételével – kizárólag akkor igényelhető, ha a károk az önkormányzat kötelező feladatellátását szolgáló épületben, épületrészben következtek be, vagy – utak, hidak, kompok esetében – a károsodás a helyi közlekedés biztonságát veszélyezteti. (4) A támogatás igénylésének feltétele, hogy az önkormányzat a kérelmét az előre nem látható, váratlan esemény bekövetkezésétől vagy – védekezési kiadások esetén – a védekezés megkezdésétől számított 7 napon belül az 1. melléklet A) része szerinti adatlapon elektronikusan rögzítse a minisztérium által működtetett ebr42 rendszerben, és faxon bejelentést tegyen a minisztérium részére a vis maior eseményről. Amennyiben a védekezés nem fejeződik be a 4. § (1) bekezdésében meghatározott támogatási kérelem benyújtásának időpontjáig, az önkormányzat új bejelentést tehet a védekezést megszüntető határozat időpontjáig felmerülő újabb védekezési költségek részbeni vagy teljes támogatása érdekében. A bejelentés időpontja az ebr42 rendszerben (http://ebr42.otm.gov.hu/palyazat/) elektronikusan kitöltött, 1. melléklet A) része szerinti adatlap lezárásának dátuma. A bejelentésre nyitva álló határidő elmulasztása jogvesztő. (5) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a minisztérium a bejelentést követően – a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság egyidejű értesítésével – haladéktalanul megkeresi az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóságot vagy a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóságot (a továbbiakban együtt: Katasztrófavédelmi Igazgatóság), amely az 1. melléklet A) része szerinti adatlap lezárását követő 7 napon belül a 2. melléklet szerinti adatlapon – elektronikusan az ebr42 rendszerben – tájékoztatást nyújt a bejelentés valódiságáról, a vis maior esemény jellegéről, a védekezési munkálatok szükségességéről. A káresemény körülményeinek igazolására a Katasztrófavédelmi Igazgatóság helyszíni vizsgálatot is folytat. (6) A bejelentést követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül a területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal által koordinált bizottság helyszíni vizsgálatot végez (a továbbiakban: elő zetes helyszíni vizsgálat). Az elő zetes helyszíni vizsgálatban részt vesz a területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal, a Katasztrófavédelmi Igazgatóság, továbbá szükség szerint a területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal felkérése alapján a) ár- vagy belvíz elleni védekezés esetében a területileg illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság, valamint b) utakban, kompokban, hidakban keletkezett károk esetében a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ képviselője. (7) Az elő zetes helyszíni vizsgálat lefolytatásáról a 3. melléklet A) része szerinti jegyzőkönyvet elektronikusan – az ebr42 rendszerben – kell kiállítani. A rendkívüli időjárás által közvetlenül okozott károk (5) és (6) bekezdés szerinti vizsgálata esetében az Országos Meteorológiai Szolgálat a Katasztrófavédelmi Igazgatóság kérésére – térítésmentesen – tájékoztatást küld. (8) Pince-, partfalomlás vagy földcsuszamlás esetében a településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter által kinevezett Pince- és Partfalveszély-Elhárítási Szakértői Bizottság a bejelentéstől számított 20 napon belül a káreseményt a helyszínen megvizsgálja, veszélyességi kategóriába sorolja és megállapításait a 3. melléklet B) része szerinti adatlapon az ebr42 rendszerben elektronikusan rögzíti, majd erről faxon tájékoztatja az önkormányzatot. (9) Támogatás – pince-, partfalomlás, valamint földcsuszamlás kivételével – csak a káresemény bekövetkezését megelőző állapot visszaállítására igényelhető. Nem igényelhető támogatás a vis maior keretből az elmaradt felújításból, karbantartásból eredő, korábban megelőzhető károk helyreállítására, új beruházásra, fejlesztésre, valamint felújítási előirányzatok pótlására, a (10) bekezdésben foglaltak kivételével. (10) Amennyiben a vis maior esemény következtében a kötelező önkormányzati feladatot szolgáló épület összedől vagy helyreállíthatatlanul károsodik, a káreseményhez kapcsolódó közfeladatokért felelős fejezetet irányító szerv elő zetes szakmai véleménye alapján a Kormány egyedileg dönt a támogatásról új, a káreseményt megelőző funkciót betöltő beruházás meg valósítása érdekében. Ez esetben a támogatás folyósítása a 7. § (3) bekezdésében foglaltak alapján történik. (11) A települést ért különösen súlyos természeti csapás esetében, amelynek következtében a lakóépületek jelentős része életveszélyessé vált vagy helyre nem állítható, kivételesen a támogatás a lakosság egyszeri, rendkívüli szociális támogatására is kiterjedhet. A lakossági támogatás a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben előírt eljárási szabályokkal egyezően az önkormányzati kötelezettségből eredő kiadások (átmeneti segély nyújtása a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személyek részére az életveszély megszüntetéséhez) részbeni vagy teljes megtérítését jelenti. Ez a támogatás a kárt szenvedett lakosok biztonságát szolgálja, az ingatlan helyreállításának vagy újjáépítésének fedezetét nem tartalmazza. (12) A települést érintő különösen súlyos természeti károk mérséklésére a védekezési, helyreállítási támogatás részben, előleg formájában azonnali segítségnyújtásként is folyósítható a miniszter elő zetes döntésével, a Kincstár felé történő utalványozással, a kedvezményezettet terhelő elszámolási kötelezettséggel. A helyreállításhoz kapcsolódó előleg az 1. melléklet B) része szerinti adatlapon jelzett, elő zetesen becsült helyreállítási költségek legfeljebb 15%-ának megfelelő összeg lehet, amellyel az első teljesítésarányos kifizetéssel egyidejűleg kell elszámolni. A védekezési költségekhez kapcsolódó előleg az 1. melléklet B) része szerinti adatlapon jelzett, elő zetesen becsült védekezési költségek legfeljebb 50%-ának megfelelő összeg lehet. (13) Az önkormányzat az előleg iránti kérelmét – legfeljebb a 4. § (1) bekezdés szerinti támogatási kérelem lezárásáig – az ebr42 rendszerben az 1. melléklet B) része szerinti adatlapon rögzíti. A kitöltött és lezárt, 1. melléklet B) része szerinti adatlapot aláírást követően faxon el kell juttatni a minisztérium részére. A minisztérium az előlegigény beérkezését követően – a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság egyidejű értesítésével – haladéktalanul megkeresi az illetékes Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, amely az ebr42 rendszerben az 1. melléklet C) része szerinti adatlap kitöltésével haladéktalanul, de legkésőbb 3 napon belül javaslatot tesz a folyósítandó előleg összegére. 4. A támogatás igénylése 4. § (1) Az önkormányzat az 5. melléklet szerinti adatlapon rögzített és lezárt támogatási kérelmét – a (3) bekezdés szerinti kötelező mellékletek becsatolásával – a 3. § (4) bekezdése szerinti bejelentést követő 40 napon belül köteles benyújtani papír alapon egy eredeti és két másolati példányban a Kincstárnak, továbbá egy másolati példányban a területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalnak. A Kincstár részére megküldött másolati példányokhoz kizárólag a (3) bekezdés a)–g) és l) pontjában megjelölt dokumentumok csatolása szükséges. A támogatási kérelem benyújtási időpontja postai kézbesítés esetén a postára adás napja, személyes kézbesítés esetén a támogatási kérelem Kincstár általi átvételének napja. A benyújtási határidő meghosszabbítására nincs lehetőség, annak elmulasztása jogvesztő. (2) A kérelemben meg kell határozni a védekezés vagy a helyreállítás kezdő és várható befejezési határidejét. A támogatási kérelmek vizsgálatakor a Kincstár az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 64/B. § (3) bekezdése szerint jár el. Az önkormányzatnak a hiány pótlásáról a felszólítás kézhezvételétől számított 7 napon belül – elektronikusan az ebr42 rendszerben és papír alapon is – gondoskodnia kell a Kincstár és a területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal felé. A Kincstár a pályázatokat papír alapon két másolati példányban, részletes – különös tekintettel a (3) bekezdés h)–k) pontjában megjelölt dokumentumok alapján kialakított – véleményének egyidejű csatolásával, 14 napon belül küldi meg a minisztérium részére. (3) A támogatási kérelem kötelező mellékletei: a) az ebr42 rendszerben elektronikusan rögzített, kitöltött és lezárást követően kinyomtatott 5. melléklet szerinti pályázati adatlap, továbbá amennyiben az önkormányzat már elvégzett védekezési, helyreállítási munkálatokhoz igényel támogatást, úgy aa) a védekezéshez kapcsolódó költségeket alátámasztó, a számvitelről szóló törvénynek alakilag és tartalmilag megfelelő, az önkormányzat vagy kisebbségi önkormányzat nevére és címére kiállított számviteli bizonylatok, számlák, vállalkozói/megbízási szerződések, megrendelések hiteles másolata, ab) az önkormányzat belső szabályzataiban rögzített módon igazolt teljesítésigazolások hiteles másolata, ac) már elvégzett védekezési, helyreállítási munkálatok esetén a számla 24 órán belül elkészített alapbizonylatai (gépjármű menetlevél, fuvarlevél, mázsajegy, gépüzemnapló, szállítólevél stb.), ad) vállalkozó által leszámlázott személyi jellegű ráfordítások esetében a bér és járulékok számfejtését vagy kifizetését igazoló bizonylatok, munkanapló, jelenléti ív, óranyilvántartó lap másolata, ae) a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól szóló kormányrendelet alapján előírt védekezési napló hiteles másolata a védekezési költségek elszámolásához szükséges adatok, elsősorban a védekezésnél dolgozók munkájának, a védekezéshez igénybe vett gépek, felszerelések és anyagok felhasználásának folyamatos nyilvántartásáról; amennyiben ilyennel nem rendelkezik, az önkormányzat által vezetett védekezési napló másolata, af) a védelmi készültség elrendeléséről és megszüntetéséről szóló határozat hiteles másolata, ag) az elvégzett munkatételeket tartalmazó számlaösszesítő, ah) a település, településrész térképe helyrajzi számokkal és a védekezés, helyreállítás helyszíneinek feltüntetésével, b) a károsodás tárgyához igazodó, a Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Építész Kamara szakértői névjegyzékében szereplő műszaki szakértő, vagy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által vezetett igazságügyi szakértői névjegyzékben aktív tagként szerepelő műszaki szakértő által készített nyilatkozat, amely tartalmazza ba) a keletkezett károk tételes felsorolását (a kár helye, mértéke), a károk kialakulásának okait, bb) a károsodott építmény általános jellemzését – építés éve, legutóbbi felújítás dátuma, karbantartás gyakorisága (tételesen felsorolva a felújítás, karbantartás munkálatait és időpontját), építés technológiája stb. –, bc) utakban, hidakban, kompokban keletkezett károk esetén a közlekedés biztonságára vonatkozó nyilatkozatot indokolással (az adott kár mennyire és miben veszélyezteti a közlekedés biztonságát, továbbá milyen helyreállítási munkálatok szükségesek a biztonságos közlekedés megteremtéséhez), bd) az építmény károsodás előtti állapotnak megfelelő helyreállítására vonatkozó javaslatot, a helyreállítás költségeinek tételes bemutatását, c) a képviselő-testület vagy társulási tanács határozata arról, hogy ca) a káreseményhez kapcsolódóan milyen biztosítással rendelkezik, cb) más, a tulajdonában lévő épületben ezt a feladatát nem tudja ellátni, cc) a károsodott épület milyen kötelező önkormányzati feladat ellátását szolgálja, cd) vállalja a károsodott, kötelező feladatot ellátó épületre az 5. § (11) bekezdése szerinti értékkövető biztosítás megkötését, ce) vállalja a károsodott ingatlannak a költséghatékonyság és a meg valósíthatóság szempontjaira tekintettel történő helyreállítását, cf) saját erejéből – részben vagy egészben – a vis maior esemény okozta helyzetet nem tudja megoldani, d) a biztosítással kapcsolatos iratok: da) biztosítási kötvény másolata, db) amennyiben a kötelező feladatot ellátó épületre nem köthető biztosítás, úgy erről a tényről szóló, legalább három országos biztosítótársaság káreseményt megelőzően kiadott nyilatkozata, dc) biztosító által a káreseményhez kapcsolódóan felvett helyszíni kár jegyzőkönyvének hiteles másolata, dd) biztosító által megállapított kár összegére vonatkozó dokumentum; ha a biztosító még nem állapította meg a kár összegét, akkor legalább a biztosítónak benyújtott kárigény, egyéb dokumentumok másolata, e) a bejelentett védekezési eseményekről, károkról készített színes fotódokumentáció elektronikus vagy nyomtatott formában, képaláírásokkal az ábrázolt helyszínek beazonosíthatósága érdekében, f) a Katasztrófavédelmi Igazgatóság helyszíni ellenőrzés jegyzőkönyvét tartalmazó 2. melléklet szerinti tájékoztatója, g) a 3. melléklet elő zetes helyszíni vizsgálat jegyzőkönyvét tartalmazó A) része, valamint – pince-, partfalomlás vagy földcsuszamlás esetén – a veszélyeztetettségi kategóriákba való besorolást és szöveges értékelést tartalmazó B) része, h) az önkormányzati, kisebbségi önkormányzati és a társulási tulajdon igazolása (30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolata), i) amennyiben az önkormányzat adósságrendezési eljárás alatt áll, úgy a bíróság által az adósságrendezés megindításáról szóló jogerős végzés hiteles másolati példánya, j) az 5. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti magasabb mértékű támogatás igénylése esetén az önkormányzat költségvetési rendelete, k) az önkormányzat nyilatkozata, ami alapján megállapítható, hogy az önkormányzat nem esik az 1. § (4) bekezdésében foglalt kizáró okok alá, l) az önkormányzat nyilatkozata arról, hogy az adott tárgyban korábban vagy egyidejűleg benyújtott-e támogatási igényt, m) a minisztérium által a kérelmek elbírálása során egyedileg meghatározott, a káresemények, illetve a bekövetkezett károsodások megfelelő vizsgálatához szükséges egyéb dokumentumok, n) az önkormányzat nyilatkozata, amelyben feltételesen elő zetesen felhatalmazást ad a Kincstár részére arra, hogy a Kincstár beszedési megbízást nyújtson be az önkormányzat ellen, amennyiben az Áht. 64/B. § (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállnak. (4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti szakértőnek függetlennek kell lennie a kérelmet benyújtó önkormányzattól és a helyreállítás későbbi kivitelezőjétől egyaránt. (5) A védekezési költségek elszámolásával kapcsolatos kérelmek esetén – kizárólag a védekezési költségek vonatkozásában – a (3) bekezdés b) pontjában, c) pont ca)–ce) alpontjaiban, valamint d) és h) pontjában megjelölt dokumentumok csatolása nem kötelező. 5. § (1) Az igényelhető és megítélhető támogatás maximális mértéke a védekezési költségek és a) utak, hidak, kompok károsodása, b) pince- vagy partfalomlás, földcsuszamlás, c) oktatási, kulturális, szociális vagy egészségügyi intézmények épület károsodása, d) igazgatási, valamint egyéb kötelező feladatok ellátását szolgáló intézmények épületeinek károsodása, e) ár- és belvízvédelmi vízilétesítmények, f) közmű és műtárgyai károsodása esetében felmerülő helyreállítási költségek támogatására vonatkozó vis maior kérelem esetén alapesetben az elismert költségek 70%-a. (2) Az önkormányzat az (1) bekezdésben meghatározottnál magasabb, de legfeljebb a helyreállítási, védekezési költségek 90%-ának megfelelő mértékű támogatást igényelhet, továbbá a miniszter az alaptámogatási mértéknél magasabb támogatást nyújthat abban az esetben, ha az önkormányzat a) a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló kormányrendelet mellékletében szerepel, vagy b) 2009-ben és 2010-ben az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő helyi önkormányzatok támogatásában részesült, vagy c) teljesítőképességét a felmerült károk helyreállítása jelentősen meghaladja, feltéve, hogy a vis maior esemény rövid időszakon belül ismétlődő természeti vagy időjárási csapások következményeként alakult ki, és az adott térségben több települést is érintett. (3) A többcélú kistérségi társulás az (1) bekezdésben meghatározottnál magasabb mértékű támogatást igényelhet, továbbá a miniszter magasabb mértékű támogatást nyújthat abban az esetben, ha a társulás a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló kormányrendelet 2. mellékletében szereplő kistérségben jött létre. (4) A védekezéssel összefüggő, elismerhető költségekhez az érintett önkormányzatnak 100%-os támogatás adható, amennyiben azok a Kormány által kihirdetett veszélyhelyzet időszakában keletkeztek. A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló törvény melléklete szerinti kötelező feladatot ellátó, önkormányzati tulajdonú építmények helyreállításához 100%-os támogatás illeti meg az önkormányzatot, amennyiben az esemény időpontjában adósságrendezési eljárás alatt áll. (5) A költségek között nem számolhatók el: a) a tárgyi eszközök beszerzése, b) a megelőző munkálatok, c) a fejlesztések a 3. § (10) bekezdésében foglaltak kivételével, d) a rovar- és kártevőirtás költségei, e) a folyó jellegű működési kiadások. (6) Utakban, járdákban keletkezett károk esetén kizárólag a károsodott szakasz olyan jellegű helyreállítása támogatható, amely a helyi közlekedés biztonságának visszaállítását szolgálja. Külterületen és árterületen levő utak helyreállításához támogatás kizárólag abban az esetben nyújtható, ha azok lakott külterület megközelítését szolgálják. Külterületen lévő pince- vagy partfalomlás, földcsuszamlás esetében támogatás kizárólag abban az esetben nyújtható, amennyiben az lakott külterület megközelítését veszélyezteti. (7) Ár- vagy belvíz elleni védekezés esetén a védelmi készültség megkezdésének napjától a készültség megszüntetését követő 30. napig tartó időszakban kiállított számlával, bizonylattal igazolható költségek számolhatók el. Kizárólag a védelmi készültség megkezdésének napjától a készültség megszüntetésig tartó időszakra vonatkozó teljesítési időponttal rendelkező számlák fogadhatók be. (8) Nem támogathatók azon kérelmek, amelyeknél a védekezési költségek biztosítása és a jelzett károk helyreállítása az önkormányzattól a rendelkezésére álló források alapján elvárható. (9) A miniszter az önkormányzat gazdasági helyzetének, továbbá a vis maior eseménnyel kapcsolatos kérelemben rögzítettek figyelembevételével az (1) és (2) bekezdésben meghatározottnál alacsonyabb mértékű támogatásról is dönthet. (10) A termékek és szolgáltatások beszerzése a szokásos piaci áron történhet. A szokásos piaci ár meghatározásának módját a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény tartalmazza. (11) Amennyiben a kárt szenvedett önkormányzati, kisebbségi önkormányzati tulajdonú kötelező feladatot ellátó épületre az önkormányzat nem rendelkezik értékkövető biztosítással, úgy a támogatás igénylésének feltétele, hogy a képviselő-testület vagy a társulási tanács határozatot hoz arról, hogy az épületre határozatlan időtartamú biztosítást köt, és vállalja annak négy éven keresztüli fenntartását. (12) Az önkormányzatnak a 8. § (1) bekezdése szerinti elszámolással egyidejűleg kell igazolnia a biztosítási szerződés megkötését a Kincstár felé. Ezt követően az önkormányzat köteles valamennyi szerződéssel kapcsolatos változásról tájékoztatni a Kincstárt. A Kincstár jogosult a szerződés meglétét évente ellenőrizni. Amennyiben nem történik biztosítási szerződéskötés, vagy a biztosítás négy éven belül az önkormányzat felmondása vagy a díj nem fizetése miatt megszűnik, akkor a támogatást vissza kell fizetni a költségvetés javára. (13) A (11) és (12) bekezdésben foglalt feltétel alól mentesül az önkormányzat, ha az adott kötelező önkormányzati feladatot ellátó épületre nem köthető biztosítás. Ezt a tényt az önkormányzat legalább három országos biztosítótársaság nyilatkozatával igazolja a Kincstár felé. 6. § (1) A területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal által megküldött, káreseménnyel kapcsolatos dokumentáció alapján az utak, hidak és kompok károsodása esetében a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ a dokumentáció átvételétől számított 14 napon belül észrevételt tesz a 4. melléklet szerinti adatlap kitöltésével. (2) A területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal az 5. melléklet szerinti pályázati adatlap megfelelő oszlopában helyreállítás esetén a szakértői nyilatkozatok alapján – a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ véleményének figyelembevételével –, védekezés esetén a pályázati dokumentáció alapján 14 napon belül észrevételt tesz a vis maior eseményekkel kapcsolatos költségekről és az igényelt támogatás segítségével meg valósítandó feladatokról. (3) A minisztérium szükség szerint véleményezésre megküldi a káreseményhez kapcsolódó közfeladatokért felelős fejezetet irányító szervnek a pályázati dokumentációt, aki az átvételtől számított 8 napon belül megküldi szakmai véleményét és javaslatát a minisztériumnak. 7. § (1) A támogatási igényről a minisztériumba való beérkezését követő 90 napon belül – a területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal 6. § szerinti véleményének figyelembevételével, az államháztartásért felelős miniszter véleményének, valamint amennyiben szükséges, a káreseményhez kapcsolódó közfeladatokért felelős fejezetet irányító szerv szakmai javaslatának kikérésével – a miniszter dönt. A döntést az önkormányzat részére megküldött támogatói okirat, továbbá a döntés részletes adatait az ebr42 rendszerben elérhető 6. melléklet szerinti adatlap tartalmazza. (2) A támogatói okiratban megfogalmazott miniszteri döntés elkülönítetten tartalmazza a) a támogatással elismert, számlával igazolt védekezési költségekhez, valamint b) a szakértői véleménnyel alátámasztott helyreállítási költségekhez jogcímenként biztosított támogatás összegét ezer forintra kerekítve, továbbá a támogatás mértékét két tizedesjegyre kerekítve. Az utalványozás és az előirányzat módosításának alapdokumentuma az a) pontban meghatározott esetben és előlegigénynél a miniszteri döntésről készült feljegyzés, a b) pontban meghatározott esetben a teljesítésarányosan folyósítandó összegről a Kincstár által megküldött lehívási igény. (3) A miniszteri döntést követően a védekezési költségekhez kapcsolódó támogatásokat a minisztérium – a (2) bekezdés szerinti feljegyzésen alapuló – utalványozása alapján a Kincstár folyósítja. A helyreállítási költségekre jóváhagyott támogatás a Kincstárhoz benyújtott, a teljesítést igazoló számla vagy egyéb teljesítést igazoló dokumentum alapján – a 3. § (12) bekezdése szerinti előleg igénybevétele esetén az előleg felhasználásával történő elszámolást követően – vehető igénybe. A támogatott önkormányzat (a továbbiakban: Támogatott) az elszámoláshoz benyújtandó számla vagy egyéb teljesítést igazoló dokumentum eredeti példányán – sokszorosítás előtt – az ebr42 rendszerben a támogatási igényhez tartozó igénylésazonosítót feltünteti. (4) A helyreállításhoz kapcsolódó támogatást a Kincstár folyósítja azzal, hogy a) a Támogatott az általa igazolt és hitelesített számlákat, egyéb teljesítést igazoló dokumentumokat másolatban a Kincstárhoz nyújtja be, b) a Kincstár a benyújtott számlák és a támogatásigénylések adatait a benyújtástól számított 7 napon belül ellenőrzi, ezt követően a minisztériumnál az ebr42 rendszerben a 7. melléklet kitöltésével és lezárásával kezdeményezi a számla összege és a támogatási mérték figyelembevételével meghatározott összegű támogatások utalványozását, c) a Kincstár a minisztérium utalványozása alapján teljesíti a támogatás Támogatott számlájára történő utalását, d) a támogatás lehívására a miniszteri döntést követő 12 hónapon belül benyújtott számlák esetében van lehetőség. (5) A 3. § (10) bekezdése szerinti esetben a támogatás felhasználásának végső határidejét a Kormány határozza meg. (6) Amennyiben a Támogatott a korábbi vis maior támogatási kérelméhez kapcsolódóan, adott évi vis maior támogatási döntésből eredően visszafizetési kötelezettsége áll fenn, a visszafizetési kötelezettség teljesítéséig a megítélt támogatás folyósítása felfüggesztésre kerül. (7) A támogatásról hozott miniszteri döntés ellen fellebbezés benyújtására nincs lehetőség. 5. A támogatás elszámolása 8. § (1) A Támogatott a támogatás felhasználásáról – legkésőbb a miniszteri döntést követő 12 hónapon belül, a 3. § (10) bekezdés szerinti esetben a Kormány által meghatározott időpontig – a 8. melléklet szerinti adatlap, továbbá a) a helyreállításhoz, védekezéshez kapcsolódó, Támogatott nevére és címére kiállított számlák, számlát helyettesítő egyéb bizonylatok, az elvégzett munkatételeket tartalmazó számlarészletezők, b) a helyreállításhoz, védekezéshez kapcsolódó személyi jellegű ráfordítások esetén a bér és járulékok kifizetését igazoló bizonylatok, munkanapló, jelenléti ív, c) a helyreállításhoz, védekezéshez kapcsolódó saját kivitelezésben végzett helyreállítás esetén belső bizonylat és kimutatás a felmerült költségekről (pl. géphasználat, üzemanyag), d) a helyreállításhoz, védekezéshez kapcsolódó vállalkozói szerződések, megbízási szerződések, megrendelők, árajánlatok, e) a műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv (építéssel történő helyreállítás esetén), f) építmény helyreállításához nem kapcsolódó vis maior esemény esetén teljesítésigazolás a munka teljesítéséről, g) építési napló (építéssel történő helyreállítás esetén), h) az egyéb forrásból kapott támogatás összegéről szóló bankbizonylatok, i) készpénzes fizetés esetén kinyomtatott pénztárnapló vagy a bankszámlakivonat hitelesített másolata a pénzfelvételről, valamint a bevételi és kiadási pénztárbizonylat, j) kinyomtatott banknapló és főkönyvi kivonat a kapott támogatás, a számlák, valamint azok kiegyenlítésének lekönyveléséről, k) építmény esetén tárgyi eszköz karton, l) helyreállítás, védekezés befejezése utáni fotódokumentáció (elektronikusan CD lemezen vagy színes nyomtatásként), m) biztosítással, kártérítéssel kapcsolatos dokumentumok hitelesített másolatai (amennyiben az igénylés során nem csatolta, vagy az igénylés benyújtása óta új körülmények merültek fel), n) a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó beszerzések esetében az eljárás lefolytatását igazoló iratok, továbbá o) az építésiengedély-köteles helyreállítások esetén az építési engedély és használatbavételi engedély Támogatott által hitelesített másolatának becsatolásával köteles a Kincstár és a területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal felé – papír alapon és a 8. melléklet szerinti adatlapon elektronikus úton is az ebr42 rendszerben – elszámolni. (2) A területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal képviselője és a Katasztrófavédelmi Igazgatóság képviselője a helyreállítás során annak befejezéséig a támogatás felhasználását a helyszínen ellenőrizheti. (3) Helyreállítás esetében az elszámolás elfogadását megelőzően a területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint – a káresemény jellegétől függően szükség szerint – a Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a területileg illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ és a Pince- és Partfalveszély-Elhárítási Szakértői Bizottság képviselőiből álló bizottság – az (1) bekezdés szerinti elszámolás benyújtását követő 30 napon belül – a helyszínen ellenőrzést folytat, amelyről – intézkedési javaslatok megtételével – 7 napon belül értesíti a Kincstárt. (4) Az elszámolás elfogadásáról, az esetleges visszafizetési kötelezettség előírásáról a Kincstár dönt, amelyről értesíti a Támogatottat és a minisztériumot. (5) A 3. § (12) bekezdése szerinti előlegben részesített, Kincstár által elutasított támogatási kérelmek esetében a visszafizetési kötelezettség előírásáról a Kincstár köteles gondoskodni. (6) A Kincstár minden esetben köteles ellenőrizni a visszafizetési kötelezettség teljesítését, melyről naprakész nyilvántartást vezet, és erről a minisztériumot havonta tájékoztatja. (7) Amennyiben a Támogatott a támogatást vagy annak egy részét jogtalanul vette igénybe, azt nem a megjelölt feladatra használta fel, vagy a munka a tervezettnél alacsonyabb összköltséggel valósult meg, akkor a támogatásról vagy meghatározott részéről haladéktalanul lemond, és a támogatást a központi költségvetés javára visszafizeti. A jogtalanul igénybe vett összeg után a Támogatott a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű kamatot fizet a jogtalan igénybevétel napjától a visszafizetés napjáig. (8) A támogatás felhasználását a minisztérium, továbbá jogszabályban erre feljogosított egyéb szervek ellenőrizhetik. (9) A visszafizetések és a lemondott támogatások a tárgyévi önkormányzati fejezeti tartalékot növelik. 6. Záró rendelkezések 9. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. (2) E rendelet 11. §-a 2011. december 31-én lép hatályba. 10. § (1) A 2010. december 31-ét megelőzően az ebr42 rendszerben elektronikusan rögzített bejelentésekre és támogatási kérelmekre a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól szóló 8/2010. (I. 28.) Korm. rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A 2010. december 31-étől e rendelet hatálybalépéséig az ebr42 rendszerben elektronikusan rögzített bejelentések elbírálására e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. Ezen bejelentések esetén a 4. § (1) bekezdése szerinti támogatási kérelmek benyújtásának határideje e rendelet hatálybalépését követő naptól számított 40 nap. (3) Amennyiben az 5. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti magasabb mértékű támogatás igénylése esetén az önkormányzatnak a vis maior kérelem benyújtásáig nem áll rendelkezésére az adott évi költségvetéséről szóló önkormányzati rendelet vagy a társulási tanácsi határozata, akkor annak elfogadását követő 10 napon belül azt pótlólagosan be kell nyújtania a Kincstárnak. (4) A tárgyév december 5-ét követően beérkezett kérelmekről a miniszter a tárgyévet követő év előirányzata terhére dönthet. 11. § Hatályát veszti a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól szóló 8/2010. (I. 28.) Korm. rendelet, e rendelet 5. § (2) bekezdésének b) pontja és az 5. melléklet 21. pontja. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök