27/2003. (III. 4.) Korm. rendelete a térség- és település-felzárkóztatási célelőirányzat felhasználásának részletes szabályairól.

27/2003. (III. 4.) Korm. rendelete a térség- és település-felzárkóztatási célelőirányzat felhasználásának részletes szabályairól. A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvény 57. §-a (7) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a térség- és település-felzárkóztatási célelőirányzat felhasználásával kapcsolatban a Kormány a következőket rendeli el: Általános rendelkezések 1. § (1) A térség- és település-felzárkóztatási célelőirányzat rendeltetése: a) a zsáktelepülések térségi-gazdasági kapcsolatainak javítása; b) a hátrányos helyzetű területek tőkevonzó képességének erősítése; c) a hátrányos helyzetű térségek termelő és humán infrastruktúrájának, elsősorban a közúthálózatának a fejlesztése; d) az Európai Unió Strukturális Alapjai fogadására való felkészülés. (2) A célelőirányzat felhasználása vonatkozásában az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Ámr.) az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel, valamint a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjéről szóló 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Vátr.) is alkalmazni kell. 2. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 1. számú melléklete X. Miniszterelnökség fejezet, 9. cím, 2. alcím, 87. jogcím csoportszám térség- és település-felzárkóztatási célelőirányzat megnevezés alatti kiadási előirányzat felhasználására. (2) A regionális fejlesztési tanácsok (a továbbiakban: RFT) az e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott összeg mértékéig pályázati rendszer keretében dönthetnek a támogatásról. A külön jogszabályban meghatározott összeg 4%-át fordíthatják a pályázati rendszer működtetésével kapcsolatos kiadásokra. (3) A célelőirányzat az RFT-k által felhasználható részén felüli hányada a térség- és település-felzárkóztatás központi feladatait szolgálja. A támogatás általános feltételei 3. § (1) Támogatás belföldi székhelyű jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, egyéni vállalkozók, illetve belföldi állandó lakóhellyel rendelkező magánszemélyek részére nyújtható. (2) A lejárt, 60 napon túl meg nem fizetett köztartozással rendelkezőkkel a köztartozás megfizetéséig, valamint a csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárás alatt álló szervezetekkel támogatási szerződés nem köthető. A szerződéskötést követően felmerülő köztartozás, illetve meginduló felszámolási és végelszámolási eljárás esetén támogatás nem folyósítható, csődeljárás esetén a csődegyezség jóváhagyásáig a támogatás folyósítását fel kell függeszteni. 4. § (1) A támogatási formák: a) vissza nem térítendő támogatás, b) visszatérítendő támogatás, c) fejlesztési hitelekhez nyújtható kamattámogatás. A támogatási formák együttesen is alkalmazhatók. A Vátr. 2. számú mellékletében foglaltak figyelembevételével kell meghatározni az adott támogatás esetében a)—c) pontokban megfogalmazott támogatási formák támogatástartalmát. (2) Egy pályázatban csak egy támogatási cél jelölhető meg. Egy adott beruházásra csak egyszer adható támogatás. (3) A célelőirányzatból munkahelyteremtő és munkahelymegőrző beruházásokhoz támogatás csak új telephely létesítése, meglévő telephely bővítése, illetve termékben vagy termelési folyamatba (ésszerűsítés, diverzifikálás vagy korszerűsítés útján) alapvető változást hozó beruházás esetén nyújtható. A célelőirányzatból szinten tartó beruházás nem támogatható. (4) A támogatási igény benyújtása előtt megkezdett beruházáshoz, fejlesztéshez támogatás nem adható. (5) A beruházás megkezdése időpontjának a) építéssel járó beruházás esetén az építési naplóba történő első bejegyzés napját, b) építéssel nem járó beruházás (pl. önálló gépvásárlás) esetén az első beszerzett gép szállítását igazoló okmányon feltüntetett napot, c) fejlesztési célú pénzeszközök átadása esetén az első pénzátadás napját, d) ingatlanvásárlás, földterület vásárlása esetén az adásvételi szerződés megkötésének dátumát, e) az a)—d) pontokban nem szereplő fejlesztések (programkészítés, megvalósíthatósági tanulmány, pályázati dokumentáció) esetében a szerződés megkötésének időpontját kell tekinteni. 5. § Pályázat a területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 91/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében meghatározott kedvezményezett térségekben és a külön jogszabályban meghatározott kedvezményezett településeken megvalósuló fejlesztések esetén nyújtható be a célelőirányzat decentralizált, illetve központi keretei terhére kiírt pályázati felhívások alapján. 6. § (1) A munkahelyteremtő, valamint a meglévő foglalkoztatott létszám megőrzését szolgáló beruházások esetén: a) a beruházást a támogatási szerződésben szereplő kezdési időponttól számított 24 hónapon belül meg kell valósítani; b) a tervezett foglalkoztatást a beruházás befejezésétől számított 6 hónapon belül el kell érni, és a támogatással létrehozott munkahelyeken a szerződésben vállalt mértékű többletfoglalkoztatást legalább 5 évig biztosítani kell; c) a támogatandó tevékenység versenyképességét üzleti tervvel és a minimálisan előírt működési időre számolt költség-haszon elemzéssel kell alátámasztani. (2) A termelő infrastrukturális beruházások esetén a beruházásnak a támogatási szerződésben szereplő kezdési időponttól számított 36 hónapon belül meg kell valósulnia, a kapacitásokat és a szolgáltatásokat 10 éven keresztül folyamatosan biztosítani kell. (3) A vállalkozókat segítő szolgáltatásokhoz kapcsolódó beruházásokat, a képzési programokat a támogatási szerződésben szereplő kezdési határidőt követő 24 hónapon belül le kell zárni. (4) Amennyiben a kedvezményezett vállalkozás, vállalnia kell, hogy a beruházással létrehozott kapacitásokat, szolgáltatásokat az eredeti célnak megfelelően 5 évig folyamatosan fenntartja és működteti. Amennyiben az elszámolható költségek személyi jellegű ráfordítások alapján kerülnek kiszámításra, az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak az irányadók. 7. § A beruházásoknál a visszatérítendő, illetve a vissza nem térítendő támogatások esetén a foglalkoztatási kötelezettség fennállásáig 5 évre megfelelő biztosítékot jelentő jelzálogjogot kell bejegyeztetni, vagy a támogatás teljes összegére bank vagy más garanciavállalásra jogosult intézmény garanciavállalásával, készfizető kezesi szerződéssel kell biztosítékot nyújtani. A biztosíték jogosultja a Miniszterelnöki Hivatal. A társadalmi és gazdasági szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 7/2003. (I. 14.) Korm. rendelet. 8. § (1) A fejlesztés megvalósításához a) az önkormányzatoknak, önkormányzati társulások nak és a nonprofit szervezeteknek 10%, b) a magánszemélyeknek, egyéni vállalkozóknak, ős termelőknek, mikro-, kis- és középvállalkozásoknak 35%, c) az egyéb szervezeteknek 50% saját forrással kell rendelkezniük. (2) Kivételesen indokolt esetben — ha törvény másként nem rendelkezik — nem kell saját forrással rendelkeznie a külön jogszabályban meghatározott 42 leghátrányosabb helyzetben lévő kistérségből pályázó azon önkormányzatnak, amely az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő (működési forráshiányos) önkormányzatok kiegészítő támogatási keretéből a 2001. és a 2002. évben is kapott támogatást. 9. § A térség- és település-felzárkóztatási célelőirányzat támogatási programja alapján a vállalkozásoknak: a) a 15. § (1) bekezdés ca) pontja alapján nyújtandó támogatások beruházási támogatásnak minősülnek, ezért ezen támogatásokra a Vátr. 29—30. §-ában foglalt rendelkezések az irányadók, nagyberuházások esetén ezeken kívül a Vátr. 39. §-ának rendelkezéseit is figyelembe kell venni; b) amennyiben a 15. § (1) bekezdés cb) pontja alapján nyújtott támogatások képzési támogatásnak minősülnek, arra a Vátr. 26—28. §-ában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni, amennyiben támogatási szempontból kedvezményezett vállalkozások (a továbbiakban: TKV-k) a támogatottak, arra a Vátr. 17. §-ában foglalt rendelkezések az irányadók; c) a 15. § (1) bekezdés cc) pontja alapján nyújtott támogatások csekély összegű (de minimis) támogatásoknak minősülnek. Az adott vállalkozás 3 év alatt ilyen jogcímen kapott támogatásainak jelen értéke nem haladhatja meg a 100 ezer eurónak megfelelő forint összeget. Ezen a jogcímen nem részesülhetnek támogatásban a szállítási ágazatban tevékenykedő vállalkozások és az exporthoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységek. 10. § Az egy projekthez igénybe vett, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 15. §-ának hatálya alá tartozó, bármely államháztartási forrásból származó összes támogatás támogatási intenzitása nem haladhatja meg a Vátr.-ban meghatározott mértéket. 11. § (1) A támogatás szempontjából elszámolható költségek körét a vállalkozások esetében a Vátr. 3. számú melléklete alapján kell értelmezni. A beruházás előkészítés támogatására önálló pályázat nem nyújtható be. Az elszámolható költségek köre a 16. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott támogatási célokhoz kapcsolódóan a következő: a) munkahelyteremtő beruházás esetén aa) a Vátr. 3. számú mellékletének BAB. pontjában meghatározott költségek, a meglévő tárgyi eszközök bővítésének, rendeltetésének, megváltoztatásának, átalakításának költségei azzal az eltéréssel, hogy a beruházás előkészítésével kapcsolatosan a licenc és know-how díjakról, engedélyezési tervek költségeiről, a pályázatok benyújtását megelőző 12 hónapon belül keletkezett számlák nyújthatók be, vagy ab) a Vátr. 3. számú mellékletének BAA. pontjában meghatározott költségek; b) munkahelymegőrző beruházás esetében a Vátr. 3. számú mellékletének BAB. pontjában meghatározott költségek, a meglévő tárgyi eszközök bővítésének, rendeltetésének, megváltoztatásának, átalakításának költségei azzal az eltéréssel, hogy a beruházás előkészítésével kapcsolatosan a licenc és know-how díjakról, engedélyezési tervek költségeiről, a pályázatok benyújtását megelőző 12 hónapon belül keletkezett számlák nyújthatók be; c) az áfát is tartalmazó összköltség, ha a kedvezményezettnek — külön jogszabály szerint — a támogatással megvalósuló beruházással kapcsolatosan áfa levonási joga nincs. (2) Amennyiben a támogatás nem tartozik az Áht. 15. §-a alá, vagyis e rendelet 16. § (1) bekezdésének a), b), d), e) és f) pontjai és a 22. § alapján nyújtott támogatásokra vonatkozóan az elszámolható költségek köre: a) a felsőoktatási, valamint a kutatási intézetekben a 16. § (1) bekezdés cb) pontjában szereplő támogatási célhoz kötődő fejlesztések esetén a beruházások, tárgyi eszközök és immateriális javak az a) és b) pontban meghatározottak szerint; b) a képzési, átképzési, szolgáltatói intézmények esetében a közbeszerzési eljárással kiválasztott megbízott megbízási díja; c) szerződés szerinti pénzeszközátadás esetén a szolgáltató és az önkormányzat között megkötött szerződésben fejlesztési célra átadásra kerülő pénzeszköz. 12. § (1) A támogatás a támogatási szerződésben rögzített éves ütemezésben vehető igénybe. A támogatás mértéke évente eltérő lehet, de egyik évben sem haladhatja meg a 12. § (2) bekezdése szerinti támogatási mérték felső határát. (2) A támogatás igénybevétele forrás- és teljesítményarányosan — számla ellenében vagy fejlesztési célú pénzeszköz átadására létrejött megállapodás alapján, magánszemélytől történt ingatlanvásárlás esetén az adásvételi szerződés alapján a kifizetés megtörténtét követően — utólagosan történhet. A saját vállalkozásban végzett beru házás esetén az elszámolás a támogatási szerződésben meghatározott bizonylat alapján történhet. (3) A (2) bekezdésben meghatározott igénybevételtől eltérően a) kamattámogatás a hitelszerződésben rögzített ténylegesen felmerülő adósságszolgálat alapján, a hitelszerződésben rögzített kamatfizetési határidő szerint nyújtható; b) programkészítés esetén a megítélt támogatás 20%-a a szerződés aláírásakor vehető igénybe; ha a program elfogadásának rendjét külön jogszabály nem írja elő, akkor a támogatási döntést hozó elfogadó nyilatkozata alapján, számla ellenében igénybe vehető a további 80% is; amennyiben a program elfogadásának rendjét külön jogszabály írja elő, ekkor a támogatás 60%-a az egyeztetésre alkalmas program elkészítését követően, számla ellenében vehető igénybe; a fennmaradó 20% a külön jogszabályban meghatározott egyeztetések lezárása, az elfogadott észrevételek átvezetése után a támogatási döntést hozó nyilatkozata alapján vehető igénybe. (4) Az Ámr. 91. § (4) bekezdése alapján folyósított előleg esetén annak összegére a felhasználásról történő, a döntéshozó által meghatározott elszámolási időpontig a 7. §-ban meghatározott biztosítékot kell nyújtani, amennyiben azt a rendelet a támogatási célhoz nem írja elő. (5) Amennyiben előleg igénybevételre nem kerül sor és a támogatott a szerződésben rögzített kezdési időpontot követő 3 hónapon belül nem kezdi meg a beruházást, nem kezdeményezi a támogatás — vagy a támogatás egy részének — igénybevételét és a késedelem okát nem indokolja, a támogatási döntés érvényét veszti. 13. § (1) A központi és a regionális pályázati rendszerekben megítélt támogatások esetében a támogatási intenzitás mértéke: a) önkormányzatok, önkormányzati társulások, nonprofit szervezetek esetében 80%, b) vállalkozások, vállalkozók beruházási támogatása 40%, c) általános képzés esetén maximálisan 60%; a TKV-k esetében e mérték további 20% ponttal, a hátrányos helyzetű munkavállalók esetében további 10% ponttal növelhető, d) speciális képzés esetén maximálisan 35%; a TKV-k, illetve hátrányos helyzetű munkavállalók esetében e mérték 10-10% ponttal növelhető, e) a TKV-knek tanácsadási tevékenységre, valamint vásárokon és kiállításokon való részvétel céljából az első megjelenéshez legfeljebb az elszámolható költségek 50%-a. (2) A kamattámogatás mértéke a felvett hitel kamatösszegének legfeljebb 50%-a, ha a beruházás más állami támogatásban nem részesül. Más támogatási formában is történő támogatás esetén a kamattámogatás legfeljebb 30% lehet. A felvett hitelek elismerhető költségeinél a kamat nem haladhatja meg a mindenkori jegybanki alapkamat +4% mértéket. A kamattámogatások teljes összegével számított támogatási intenzitás azonban nem haladhatja meg az (1) bekezdés a)—b) pontjában meghatározott felső határt. (3) A vállalkozók mikro-, kis- és középvállalkozások esetében a támogatás mértéke 15% ponttal haladhatja meg az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott felső határt. (4) A külön jogszabályban meghatározott 42 leghátrányosabb helyzetű kistérségben megvalósuló beruházás esetén a támogatás mértéke 10% ponttal haladhatja meg az (1) bekezdés a)—b) pontjában meghatározott támogatási mértéket. (5) Kivételesen indokolt esetben — ha törvény másképp nem rendelkezik — a külön jogszabályban meghatározott 42 leghátrányosabb helyzetű kistérségben megvalósuló önkormányzati beruházások esetén, ha az önkormányzat az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő (működési forráshiányos) önkormányzatok kiegészítő támogatási keretéből a 2001. és 2002. évben is támogatást kapott, a támogatás mértéke 20% ponttal haladhatja meg az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott támogatási mértéket. (6) A munkahelyteremtő beruházásokhoz adható visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatás együttes összege kamattámogatás nélküli mértékének felső határa munkahelyenként nem haladhatja meg az 1 500 000 forintot. (7) A munkahelymegőrző beruházásokhoz adható visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatás együttes összege kamattámogatás nélküli mértékének felső határa munkahelyenként nem haladhatja meg az 1 000 000 forintot. (8) Munkahelyteremtő beruházás esetén a támogatás mértéke legalább 50 főt elérő új foglalkoztatást biztosító fejlesztéseknél, a (6) bekezdésben megállapított egy munkahelyre jutó támogatás mértékét 500 000 forinttal meghaladhatja, azonban egy beruházás esetén a 200 000 000 forintot nem haladhatja meg. (9) A (4) és (5) bekezdések szerint nyújtható többlettámogatás csak egy címen adható. (10) A Vátr.-ban szereplő érzékeny ágazathoz tartozó vállalkozások és nagy beruházások támogatásánál a Vátr. szerinti szabályokat kell érvényesíteni. (11) A visszatérítendő támogatást a beruházás befejezését követően, 1 éves türelmi idő után, legfeljebb 4 év alatt a Magyar Államkincstár Rt. (a továbbiakban: Kincstár) Térség- és település-felzárkóztatási célelőirányzat visszatérülése elnevezésű, 10032000-01850468-00000000 számú bonyolítási számlára kell visszafizetni. (12) Az igényeltnél alacsonyabb mértékű támogatás is megítélhető, azonban ilyen esetben a támogatott jogosult az eredeti pályázat műszaki tartalmának módosítására, illetve munkahelyteremtő beruházás esetén a vállalt létszám csökkentését kezdeményezni. Az átdolgozott pályázatot a döntéshozók kötelesek megvizsgálni és támogatásáról ismételten dönteni, különös tekintettel megvalósíthatóságára és életképességére. A döntéshozók az átdolgozott pályázatok esetében csak annak támogatásáról vagy nem támogatásáról dönthetnek, ebben az esetben az igényeltnél alacsonyabb mértékű támogatás nem ítélhető meg. 14. § (1) A célelőirányzatból támogatott beruházással létrehozott vagyon a beruházás üzembe helyezésétől a támogatási szerződésben meghatározott kötelezettségvállalás időpontjáig csak a támogatási döntést hozó előzetes jóváhagyásával, illetve a szolgáltatási és az egyéb kötelezettségek (munkahelyteremtés, munkahelymegőrzés stb.) más által történő átvállalásával idegeníthető el, adható más vállalkozás tulajdonába, vagy adható bérbe. (2) Ha az elidegenítésre, más vállalkozás tulajdonába adásra vagy a bérbeadásra a döntést hozó jóváhagyása nélkül kerül sor, a 15. § (2) bekezdésének b) pontja szerint kell eljárni. 15. § (1) Az igénybe vett támogatás arányos része késedelmi kamattal növelt összegének visszafizetésével és az igénybe nem vett támogatás zárolásával, törlésével és visszavonásával jár, ha a beruházás során a) a foglalkoztatási kötelezettség, vagy b) a jóváhagyott célkitűzés csak részben, de 75%-ot meghaladó mértékben valósul meg. (2) Az igénybe vett támogatás teljes, késedelmi kamattal növelt visszafizetésével és az igénybe nem vett támogatás zárolásával vagy törlésével jár, ha a) a beruházást nem helyezik üzembe; vagy b) előzetes hozzájárulás nélkül idegenítik el, adják más társaság tulajdonába vagy adják bérbe; vagy c) az elfogadott céltól eltérő beruházást valósítanak meg; vagy d) a szerződésben vállalt foglalkoztatási kötelezettség 75% alatt teljesül; vagy e) az e rendelet szerinti, illetőleg a támogatási szerző désben rögzített egyéb visszafizetési és egyéb kötelezettséget határidőn belül nem teljesítik. (3) A döntést hozó előzetes hozzájárulásával történő elidegenítés esetén a) a vissza nem térítendő támogatásban részesült beruházás elidegenítésekor a bevételből a támogatás arányának megfelelő, de legalább a támogatással azonos összeget kell visszafizetni; b) a visszatérítendő támogatásban részesült beruházás esetén a bevételből a támogatás teljes, kamatokkal terhelt összegét kell visszafizetni; c) több támogatási formából támogatásban részesült beruházás esetén a bevételből a támogatás teljes, kamatokkal terhelt összegét kell visszafizetni. (4) A késedelmi kamat a visszavonáskor érvényes jegybanki alapkamat kétszerese. A késedelmi kamatot a támogatás igénybevételétől a visszavonási döntés időpontjáig kell felszámítani. Abban az esetben, ha a támogatás és késedelmi kamatai visszafizetésére az (5) bekezdésben meghatározott időtartamhoz képest később kerül sor, az eltelt időszakra további késedelmi kamatot kell fizetni. (5) Az (1)—(4) bekezdések alapján visszavont támogatást és késedelmi kamatait a Kincstár Térség- és településfelzárkóztatási célelőirányzat visszatérülése elnevezésű, 10032000-01850468-00000000 számú bonyolítási számlára, az értesítés kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül kell befizetni. Regionális pályázati rendszer 16. § (1) Az RFT pályázati rendszerben a rendelkezésére álló keret terhére támogatást nyújthat a 2. § (2) bekezdése szerint jóváhagyott előirányzat rendeltetése alapján meghatározott irányelvek figyelembevételével: a) zsáktelepülések esetében új közúti kapcsolat megvalósítását, illetve a meglévő utak felújítását szolgáló beruházásokhoz; b) informatikai fejlesztésekhez; c) a kistérség tőkevonzó képességének javítása érdeké ben: ca) vállalkozók, vállalkozások munkahelyteremtő be ruházásaihoz, cb) vállalkozókat segítő szolgáltatások (műszaki fej lesztés, tanácsadás, szakképzés stb.) fejlesztését szolgáló beruházásokhoz, cc) szolgáltató, képző szervezetek közvetlenül felmerülő költségeihez; d) a térség elérhetőségét javító (út, vasút, repülőtér) beruházásokhoz; e) termelő infrastruktúrát létrehozó beruházások; f) humán infrastruktúra létrehozását szolgáló beruhá zásokhoz. (2) Az (1) bekezdés a) pontjában szereplő támogatási célra az e rendelet 2/a. és 2/b. számú mellékletben szereplő települések jogosultak pályázatot benyújtani. 17. § (1) Az RFT a támogatásra vonatkozó pályázati felhívását — benne a pályázatokat elbíráló, értékelő rendszerét — első alkalommal e rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül, lehetőleg február 28-áig a régió területén működő megyei önkormányzatok hivatalos lapjában és a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítőjében köteles közzétenni. (2) A pályázatok elbírálásánál, értékelésénél előnyt élveznek: a) a külön jogszabályban meghatározott leghátrányosabb helyzetű kistérségekben megvalósuló beruházások; b) a kistérségi, megyei, regionális fejlesztési programokban meghatározott fejlesztési elképzelések megvalósulását szolgáló fejlesztések. (3) A pályázatokat 1 eredeti és 8 másolati példányban a Regionális Fejlesztési Ügynökségekhez (a továbbiakban: RFÜ) kell benyújtani. Az adott évi előirányzatra augusztus 31-ig lehet pályázatot benyújtani. (4) A benyújtott pályázatok egy-egy másolati példányát 3 napon belül megküldi az RFÜ a Regionális Támogatásokat Közvetítő Közhasznú Társaságnak (a továbbiakban: Kht.), illetve a Kincstárnak. (5) A pályázati rendszer működtetésében, a támogatások folyósításával összefüggő feladatok végrehajtásában megbízás alapján közreműködik a Kht. és a Kincstár. (6) A Kht. a megbízás keretében elemzi a benyújtott pályázatokat, a pályázat benyújtását követő 15 napon belül kiküldi a hiánypótlási felszólításokat, szükség szerint lefolytatja a helyszíni ellenőrzéseket, és elvégzi a támogatással megvalósult beruházásokkal kapcsolatos kötelezettségek teljesítésének ellenőrzését. (7) A Kincstár a megbízás keretében a Kht.-tól a döntést követően megkapott pályázatok alapján előkészíti a támogatási szerződéseket. Amennyiben támogatási előleg igénybevételét hagyta jóvá a döntést hozó, akkor az aláírt támogatási szerződések kézhezvételét követő 8 napon belül a Kincstár folyósítja az előleget. A támogatások lehívására benyújtott számlákat ellenőrzi és a támogatásokat folyósítja. A beruházások befejezését követően intézkedik a beszámoló jelentés elkészítéséről, és részt vesz a beruházás megvalósításának helyszíni ellenőrzésében. (8) A pályázat befogadása időpontjának a pályázati felhívásnak hiánytalanul megfelelő pályázat beérkezési időpontját kell tekinteni, ami hiánypótlás esetén annak beérkezési időpontja. (9) Hiánypótlásra csak egyszer, a hiánypótlási felszólítást kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül van lehetőség. (10) A Kht. a befogadás időpontjától számított 30 napon belül az elbírálásra alkalmas pályázatokról, illetve az elutasításra javasolt pályázatokról készített dokumentációt megküldi az RFÜ-nek. 18. § (1) A pályázat befogadását követő 60 napon belül dönt az RFT. Amennyiben a kedvezményezett a Vátr. szerint érzékenynek minősülő ágazatokban tevékenykedik, vagy a fejlesztés nagy beruházásnak minősül a Vátr. 47. §-a szerint kell eljárni. (2) Amennyiben az RFT ülésén a Tv. 57. §-ának (2) bekezdésében felsorolt minisztereket képviselők közül három képviselő a javasolt támogatás ellen szavaz, a támogatásról döntés nem hozható. (3) Az előző bekezdésben meghatározott miniszteri képviselők jogosítványai nem érintik a Közigazgatási Hivatal törvényességi felügyeletből adódó jogkörét, a képviselők a pályázatok elbírálásakor célszerűségi szempontokat is mérlegelhetnek. (4) A miniszteri képviselők (3) bekezdésben meghatározott jogosítványainak gyakorlása esetében, ha az RFT többsége fenntartja álláspontját, a vitás kérdésekről a miniszter (2) bekezdésben meghatározott miniszterekkel egyeztetve az érintett regionális fejlesztési tanács elnökének a bevonásával dönt. 19. § Forráshiányra való hivatkozással a pályázatok támogatása nem utasítható el: a) a regionális keret 15%-áig zsáktelepülések új közúti kapcsolatai megvalósítását, illetve meglévő utak felújítását szolgáló beruházások esetében; b) a további 60%-ig a térség infrastruktúra fejlesztését szolgáló — különös tekintettel a közúthálózat fejlesztésére — beruházások esetében; c) a további 25%-ig a térség tőkevonzó képességének javítását szolgáló projektek esetében. 20. § (1) A döntést hozónak a támogatási döntésekről történő értesítésben az Ámr. 85. §-ában és a 86. § (2)—(3) bekezdésében foglaltakról a támogatottat tájékoztatni kell. (2) A támogatási szerződéseket az RFT döntését követően, az értesítés kézhezvételétől számított 90 napon belül meg kell kötni. Amennyiben a szerződés megkötésére a kedvezményezett mulasztásából a megadott 90 nap belül nem kerül sor, a támogatási döntés érvényét veszti. Kivételes esetben a határidő 30 nappal meghosszabbítható, ha a szerződés megkötésére a támogatottnak nem felróható okokból nem került sor. (3) Amennyiben a fejlesztés a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) hatálya alá tartozik, a szerződésben ki kell kötni, hogy a támogatás csak a közbeszerzési eljárás lefolytatása, illetve az eljárás lefolytatását igazoló iratok bemutatása után kerül folyósításra. Abban az esetben, ha a közbeszerzési eljárás lefolytatása eredményeként a program, projekt összköltsége (kiadása) a tervezetthez képest csökken, az Ámr. 87. § (9) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni. (4) A támogatási döntéseket, a támogatási döntést hozó kezdeményezésére, a megyei önkormányzat hivatalos lapjában, illetve a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítőben nyilvánosságra kell hozni. (5) A döntést követően a támogatási szerződés előkésztését a Kincstár végzi, a támogatási szerződéseket — annak kötelező mellékleteit — az RFT elnöke írja alá. A szerződéskötéseknél az Ámr. 87. §-ában szereplő intézkedéseket érvényesíteni kell. Az előirányzat központi kerete 21. § (1) A miniszter a központi keretből pályázati rendszeren kívül a Vátr. szabályaival összhangban támogatást biztosít: a) a működtetési, kommunikációs feladatokra, b) az Európai Unióhoz való csatlakozás előkészí téseként a társfinanszírozásra tervezett projektek kidolgozásának finanszírozására, c) más központi támogatási előirányzatokkal közös pályázati rendszer meghirdetésére, d) igénybejelentés esetén előre nem látható területfejlesztési szempontból kiemelt jelentőségű fejlesztésekre, válsághelyzetekre, vis maior jellegű ügyek kezelésére. (2) A miniszter — az 1. § (1) bekezdésének c) pontja alapján — a hátrányos helyzetű térségek humán infrastruktúrájának fejlesztése céljából megvalósuló iskolafelújítási program keretében felvett hitelek törlesztésére a területfejlesztési célok megvalósítását szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatok pályázati rendszerben történő felhasználása összehangolásának rendjéről szóló 24/2003. (III. 4.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében felsorolt kistérségekben megvalósuló program esetében a banki kamatösszeg 30%-ára, a 3. számú mellékletében felsorolt kistérségekben megvalósuló program esetében a banki kamatösszeg 20%-ára kiterjedő kamattámogatást nyújt. A kamattámogatás igénybevételének feltételeire vonatkozó közleményt a miniszter a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítőjében teszi közzé. 22. § (1) Pályázati rendszer keretében támogatást nyújthat: a) a leromlott állapotú városrészek, ipari területek rehabilitációjához; b) az integrált helyi és helyközi tömegközlekedés fejlesztéséhez; c) a helyi közigazgatásban, illetve a területfejlesztés térségi intézményeiben dolgozóknak az Európai Unióhoz történő csatlakozásra való felkészülést szolgáló képzési programokhoz; d) a vállalkozók, munkavállalók, alkalmazkodó képességének fejlesztését szolgáló programokhoz; e) a turizmus infrastruktúrájának fejlesztését szolgáló beruházásokhoz; f) környezetvédelmet szolgáló infrastruktúra és zöld terület fejlesztése. (2) A miniszter a támogatásra vonatkozó pályázatot első alkalommal e rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül — e rendelet 2. § (4) bekezdésében felsorolt miniszterekkel egyeztetve — lehetőleg minden év február 28-áig a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítőjében köteles közzétenni. A pályázatokat az adott év augusztus 31-éig lehet benyújtani. (3) A központi pályázatokat a Kht.-hez kell benyújtani 1 eredeti és 8 másolati példányban. A Kht. a benyújtott pályázat 7 másolati példányát 3 napon belül a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Területfejlesztési Hivatalának, 1 példányát a Kincstárnak megküldi. (4) A pályázatok befogadásánál, illetve a döntés-előkészítés során értelemszerűen érvényesíteni kell az e rendelet 17. és 18. §-ának rendelkezéseit. 23. § (1) A támogatási döntések előkészítését a miniszter által kijelölt Szakértői Bizottság végzi. A Szakértői Bizottság tagjait a Tv. 57. §-ának (2) bekezdésében felsorolt miniszterek javaslata alapján kéri fel a miniszter. A Szakértői Bizottság elnöke a miniszter által jelölt személy. (2) A Szakértői Bizottság javaslata alapján a Tv. 57. §-ának (2) bekezdésében felsorolt miniszterekkel egyeztetve a miniszter dönt. A döntéseket a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítőjében közzé kell tenni. (3) A döntést előkészítőnek és a döntést hozónak az Ámr. 85. §-ában és a 86. § (2)—(3) bekezdésében foglaltakat alkalmaznia kell. (4) A támogatási szerződéseket a miniszter döntését követően, az értesítés kézhezvételétől számított 90 napon belül meg kell kötni. Amennyiben a szerződés megkötésére a kedvezményezett mulasztásából a megadott 90 napon belül nem kerül sor, a támogatási döntés érvényét veszti. Kivételes esetben a határidő 30 nappal meghosszabbítható, ha a szerződés megkötésére a támogatottnak nem felróható okokból nem került sor. (5) A döntést követően a támogatási szerződés előkészítését a Kincstár végzi, a támogatási szerződéseket — és annak kötelező mellékleteit — a miniszter hivatali szervezetében felhatalmazott köztisztviselő írja alá. 24. § A 22. § (1) bekezdés c) pontjában szereplő képzés bonyolításában, illetve a képzésben közreműködő szervezeteket a miniszter külön pályázat keretében jelöli ki. 25. § A támogatási szerződések (beleértve a központi és regionális döntéseket is) ellenőrzésére a Kht., a Kincstár, a miniszter felkérésére az érintett RFÜ, továbbá a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Területfejlesztési Hivatala jogosult. Értelmező és záró rendelkezések 26. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba. 27. § E rendelet alkalmazásában: a) visszatérítendő támogatás: a visszafizetési kötelezett ség mellett kihelyezett kamatmentes forrás-kiegészítés; b) kamattámogatás: az a támogatási forma, amely az éven túli lejáratú, fejlesztési célú pénzintézeti hitelek után fizetendő kamat meghatározott hányadát vállalja át a fennálló hitel lejártáig; c) munkahelyteremtő beruházás: az a beruházás, amely az adott térségben új munkahelyteremtő tevékenység indítását, illetve meglévő tevékenység esetében — a beruházás előkészítő dokumentációja szerint — létszámnövekedéssel járó bővítést eredményez; d) munkahelymegőrző beruházás: az a beruházás, amely a meglévő tevékenységnél korszerűbb, termékváltást segítő, piacképes tevékenységet hoz létre a meglévő munkahelyek megtartásával; e) foglalkoztatási kötelezettség: munkahelymegőrző, illetve munkahelyteremtő beruházásoknál a támogatási szerződésben vállalt kötelezettség; meghatározásának és teljesítésének alapját a telephely szintű éves átlagos foglalkoztatott létszám adja, ami nem foglalja magába a munkaviszonnyal rendelkező, de sorkatonai szolgálaton, 3 hónapon túl táppénzen lévő, illetve gyed/gyesre jogosult munkavállalókat. Amennyiben a pályázónak egy statisztikai kistérségben több telephelye van, úgy foglalkoztatási kötelezettség teljesítésénél a telephelyek együttes foglalkoztatott létszámát is figyelembe kell venni úgy, hogy a kistérsé gen belül az egyéb telephelyeken foglalkoztatott létszám sem csökkenthető; f) innovációs központ: az olyan szervezet, amelynek adottságai és kapcsolatrendszere lehetővé teszi a korszerű fejlesztési, technológiai eljárások telepítését, és amely ezáltal a műszaki fejlődésre általános ,,húzó’’ hatást fejthet ki; g) termelő infrastrukturális beruházás: a gáz, az elektromos szolgáltatás, az ivóvíz- és a szennyvízhálózat, az utak, a hidak és a vízi létesítmények, a közlekedési, a hírközlési, az informatikai és a hulladékkezelő létesítmények, szakszerű egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmények létrehozása, valamint az ezek működését szolgáló technológia és egyéb gépi beszerzés; h) támogatási döntést hozó: a decentralizált pénzeszközök esetében a regionális fejlesztési tanácsok, a központi feladatokat szolgáló keret esetében a miniszter; i) kistérség: a statisztikai számjelrendszerről szóló 9001/1999. (SK. 2.) KSH közleményben foglaltak szerinti számjelkód 23—27. pozíciója szerint azonosan lehatárolt települések összessége; j) projektek: az EU társfinanszírozásával megvalósításra tervezett fejlesztések komplett pályázati dokumentációi és az azokat megalapozó részanyagok (megvalósíthatósági tanulmányok, építési tervek stb.), melyek azt célozzák, hogy az adott fejlesztéshez az EU támogatások igénybevételére meghirdetett pályázatokon a szükséges források megszerezhetők legyenek; k) képzési célú támogatás: a munkavállalóknak új ismeretek megszerzése céljából, a munkáltató által viselt költségeket ellentételező vagy a költségeket csökkentő állami intézkedés; l) általános képzési támogatás: a munkavállalók munkakörében közvetlenül nem alkalmazható tudás megszerzését célzó elméleti és gyakorlati oktatás támogatása, amely olyan képesítés megszerzését célozza, amely más munkaterületen és más vállalkozásoknál széles körben felhasználható; m) speciális képzési támogatásnak minősül a munkavállaló munkakörében közvetlenül alkalmazható tudás megszerzését célzó elméleti és gyakorlati oktatás támogatása. Az így megszerzett tudás más területeken és más vállalkozásoknál történő hasznosíthatósága korlátozott; n) hátrányos helyzetűnek minősülnek a 25 évesnél fiatalabb, állandó munkahellyel korábban nem rendelkező egyének, megváltozott munkaképességűek, valamint a fizikai, értelmi vagy pszichológiai szempontból fogyatékosnak minősülő olyan személyek, akik munkavégzésre képesek; o) ipari területek rehabilitációja: azon tevékenységek, melyek az ipari területek és használaton kívüli volt laktanyák hasznosítását szolgálja funkcióváltással, vagy a meg lévő funkcióhoz kapcsolódó rehabilitációval, továbbá az ipari műemlékek felújítását és hasznosítását. A megjelenő új funkciók (pl. lakó, közösségi, ipari, adminisztratív, turisztikai, kereskedelmi) szervesen illeszkednek a település szerkezetéhez, és biztosítják a hosszú távú fenntarthatóságot; p) humán infrastrukturális fejlesztés: az egészségügyi, az oktatási, a szociális és a kulturális ellátás működéséhez szükséges tárgyi feltételnek (építmények, egyéb létesítmények és berendezések, valamint felszerelések) létrehozása, felújítása; q) leromlott városrészek rehabilitációja: olyan összefüggő 25 lakást meghaladó településrész komplex felújítása, amelyeken belül az épített környezet, közművek állapota, a lakások komfort fokozata jelentősen elmarad a települési átlagtól; r) turisztikai infrastruktúra fejlesztése: a turisztikai vendégfogadásra alkalmas vonzerők és kapcsolódó szolgáltatások (szálláshelyek nélkül) fejlesztése (építési és beruházási támogatások); s) nonprofit szervezet: közhasznú társaság, egyesület, alapítvány, közalapítvány. Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök