33/2012. (VI. 8.) NFM rendelete a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program prioritásaira rendelt források felhasználásának részletes szabályairól és

33/2012. (VI. 8.) NFM rendelete a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program prioritásaira rendelt források felhasználásának részletes szabályairól és egyes támogatási jogcímeiről. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény 50. § (6) bekezdésében és az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 84. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § b) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el: 1. A rendelet hatálya 1. § E rendelet hatálya a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program előirányzatából nyújtott, az Európai Unió működéséről szóló Szerződés (a továbbiakban: EUMSz) 107. cikk (1) bekezdés hatálya alá tartozó támogatások felhasználására, kezelésére, működtetésére terjed ki. 2. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában: 1. alapkutatás: a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló, 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 800/2008/EK bizottsági rendelet) 30. cikk 2. pontja szerinti kutatás, 2. állami támogatás: az EUMSz 107. cikk (1) bekezdése szerinti támogatás és az EK Szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1998/2006/EK bizottsági rendelet) 2. cikke szerinti csekély összegű támogatás, 3. átlátható formában nyújtott támogatás: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 6. pontja szerinti támogatás, 4. bérköltség: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 15. pontja szerinti költség, 5. elszámolható költség: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 2. § 6. pontja szerinti költség, 6. felvásárlás: egy létesítményhez közvetlenül kapcsolódó befektetett eszközök – nem újonnan létrehozott immateriális javak, tárgyi eszközök, valamint befektetett pénzügyi eszközök – beszerzése, ha a létesítmény bezárásra került vagy bezárásra került volna, ha nem vásárolták volna fel, és ha ezt a felvásárlást egy független beruházó vagy a 800/2008/EK bizottsági rendelet 12. cikk (1) bekezdés b) pontja szerinti feltételek teljesülése esetén nem független beruházó végzi, 7. immateriális javak: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 11. pontja szerint javak, 8. ipari kutatás: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 30. cikk 3. pontja szerinti kutatás, 9. kis- és középvállalkozás: az a vállalkozás, amely a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában megfelel a 800/2008/EK bizottsági rendelet I. mellékletében meghatározott vállalkozások valamelyikének, 10. kísérleti fejlesztés: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 30. cikk 4. pontja szerinti fejlesztés, 11. közszolgáltatás: az EUMSz 106. cikk (2) bekezdése szerinti általános gazdasági érdekű szolgáltatás, 12. közvetlenül a beruházási projekt által teremtett munkahely: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 14. pontja szerinti munkahely, 13. kutatási szervezet: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 30. cikk 1. pontja szerinti szervezet, 14. nagyberuházás: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 12. pontja szerinti beruházás, 15. nehéz helyzetben lévő vállalkozás: az Atr. 6. §-a szerinti vállalkozás, 16. referencia alapkamatláb: az Atr. 2. § 13. pontja szerinti kamatláb, 17. saját forrás: a kedvezményezett által a projekthez igénybe vett állami támogatásnak nem minősülő forrás, 18. szinten tartást szolgáló eszköz: olyan eszköz, amely a kedvezményezett által már használt tárgyi eszközt, immateriális javakat váltja ki anélkül, hogy a kiváltás az előállított termék, a nyújtott szolgáltatás, a termelési, illetve a szolgáltatási folyamat alapvető változását vagy bővülését eredményezné, 19. támogatási intenzitás: az Atr. 2. § 15. pontja szerinti intenzitás, 20. támogatástartalom: az Atr. 2. § 19. pontja szerinti tartalom, 21. tárgyi eszköz: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 10. pontja szerinti eszköz. 3. A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program előirányzatából nyújtható állami támogatásnak minősülő támogatások jogcímei 3. § A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program előirányzatából nyújtható állami támogatásnak minősülő támogatások a következő jogcímeken használhatók fel: 1. korszerű vállalati kutatói, képzési, szakmagyakorlati hely kialakítása, 2. vállalkozások és egyetemek, illetve kutatóhelyek közötti együttműködéshez szükséges kutatás-fejlesztési és innovációs infrastruktúra feltételeinek megteremtése, különös tekintettel új termékek, technológiák, módszerek és alkalmazások kifejlesztésére, kipróbálására alkalmas környezet megteremtésére, 3. a régiókban működő kutatóhelyek és vállalkozások közötti technológiatranszfer felgyorsítása és fokozása, 4. a kutatás-fejlesztési eredmények átadására képes innovációs transzferszolgáltatások (szükséges létesítmények) megteremtése, 5. regionális járóbeteg-szakellátó központ kialakítása és fejlesztése, 6. az oktatási-kulturális intézmények közötti együttműködést szolgáló infrastruktúra fejlesztése, 7. korszerű oktatási és kulturális szolgáltatásokat, intézményi irányítást, információáramlást támogató informatikai háttér kiépítése, 8. közszolgáltatások fejlesztése, 9. kulturális közösségi létesítmények kialakítása, fejlesztése, 10. közgyűjtemények iskolabarát fejlesztése, a kulturális örökség értékeinek hozzáférhetővé tétele. 4. A támogatásban részesíthetők, kedvezményezettek köre 4. § E rendelet hatálya alá tartozó előirányzatokból támogatás a Magyarországon székhellyel vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni vállalkozó és adószámmal rendelkező magánszemély részére nyújtható. 5. A támogatások formái 5. § (1) Az előirányzat forrásaiból a 3. §-ban meghatározott jogcímek alapján támogatásban részesíthető jogalanyok részére működési támogatásnak nem minősülő, vissza nem térítendő támogatás nyújtható. (2) A 800/2008/EK bizottsági rendelet, valamint az 1998/2006/EK bizottsági rendelet alapján kizárólag átlátható formában nyújtott támogatás nyújtható. 6. Támogatási kategóriák 6. § A 3. § a) 1–10. pontja alapján csekély összegű (de minimis) támogatás nyújtható, b) 1., 4. és 6–7. pontja alapján regionális beruházási és foglalkoztatási támogatás nyújtható, c) 2–3. pontja alapján a kutatás-fejlesztési és innovációs projekttámogatáshoz, a műszaki megvalósíthatósági tanulmányokhoz és a kis- és középvállalkozás részére szabadalmak és iparjogvédelmi jogok megszerzéséhez támogatás nyújtható, d) 2–4. pontja alapján kis- és középvállalkozás részére tanácsadásra és kis- és középvállalkozás vásárokon, kiállításokon való részvételéhez támogatás nyújtható, e) 8. pontja alapján közszolgáltatások ellentételezésére és fejlesztésére támogatás nyújtható, f) 6–7. és 9–10. pontja alapján kulturális célú támogatás nyújtható. 7. A csekély összegű támogatásokra vonatkozó szabályok 7. § (1) A csekély összegű támogatás odaítélésének feltétele, hogy a kedvezményezett nyilatkozik, hogy az előző három pénzügyi évben általa igénybe vett csekély összegű támogatások támogatástartalma nem haladja meg a 200 000 eurónak, közúti szállítási ágazatban a 100 000 eurónak megfelelő forintösszeget. (2) Minden egyes új csekély összegű támogatás odaítélésekor az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű támogatás teljes összegét figyelembe kell venni. (3) Az 1998/2006/EK bizottsági rendelet 3. cikk 1. pontja szerinti kötelezettséget a támogatást nyújtó köteles teljesíteni. (4) Nem ítélhető meg csekély összegű támogatás az 1998/2006/EK bizottsági rendelet 1. cikkében meghatározottakhoz. (5) Csekély összegű támogatás azonos elszámolható költségek vonatkozásában nem halmozható állami támogatással, ha az így halmozott összeg támogatási intenzitása meghaladná az irányadó uniós állami támogatási szabályban meghatározott támogatási intenzitást. 8. A regionális beruházási és foglalkoztatási támogatásra vonatkozó szabályok 8. § (1) E rendelet alapján regionális beruházási és foglalkoztatási támogatás csak abban az esetben nyújtható, ha a beruházás költségei a következő költségekből tevődnek össze: a) tárgyi eszközbe vagy immateriális javakba történő beruházás, amely új létesítmény létrehozásához, meglévő létesítmény bővítéséhez, egy létesítmény termelésének további új termékekkel történő diverzifikációjához vagy egy meglévő létesítmény termelési folyamatának alapvető megváltoztatásához kapcsolódik, vagy b) egy létesítményhez közvetlenül kapcsolódó befektetett eszközök beszerzése, ha a létesítmény bezárásra került vagy felvásárlás hiányában bezárásra került volna, és az eszközöket független beruházó vásárolja meg. (2) A támogatási intenzitást a tárgyi eszközökbe és immateriális javakba történő beruházás elszámolható költségeinek hányadaként vagy közvetlenül a beruházási projekttel létrehozott munkahelyek esetén az új munkavállaló két éves becsült bérköltségének hányadaként vagy a két módszer együttes alkalmazásával – feltéve, hogy a támogatás nem lépi túl a kétfajta számítás alkalmazásából eredő kedvezőbb értéket – kell kiszámítani. (3) Az egyes, azonos elszámolható költségekkel rendelkező projektekhez nyújtható, bármely államháztartási forrásból származó összes támogatás – ideértve a projekthez nyújtott csekély összegű támogatásokat is – támogatási intenzitása nem haladhatja meg az Atr. 25. §-ában, valamint a (4) bekezdésben meghatározott mértékeket. (4) Ha egy vállalkozás a kis- és középvállalkozásokba történő kockázatitőke-befektetések előmozdítását célzó állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás alapján részesül állami támogatásnak minősülő kockázati tőkejuttatásban, a támogatási intenzitást az Atr. 5. § (2) bekezdése figyelembevételével kell meghatározni. 9. § (1) A következő költségek számolhatóak el: a) a beruházás célját szolgáló tárgyi eszköznek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) szerinti bekerülési értéke, b) a tárgyi eszköz vételára létesítmény felvásárlásakor, c) immateriális javak közül a találmány, a szabadalom, a licenc és a know-how Sztv. szerinti bekerülési értéke, kivéve, ha azt a kedvezményezett nem kizárólag a támogatásban részesülő létesítményben használja (a továbbiakban: támogatható immateriális javak), d) pénzügyi lízinggel kapcsolatos költségek, e) ingatlan bérletének költségei, vagy f) a beruházás üzembe helyezését követő harmadik év végéig újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók – az Sztv. 79. §-a szerint elszámolható – személyi jellegű ráfordításának 24 havi összege, a munkakör létrehozásának napjától számítva. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott elszámolható költségek részletes felsorolását a pályázati felhívás tartalmazza. A pályázati felhívás az elszámolható költségek körét az (1) bekezdésben meghatározottaktól szűkebben is meghatározhatja. (3) Az elszámolható költséget a szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az a kedvezményezett és a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő személy között a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződés alapján merült fel. (4) A földterület és az épületek kivételével az eszközök lízingjével kapcsolatos költségeket csak akkor lehet figyelembe venni, ha az pénzügyi lízing formájában valósul meg, valamint a szerződés tartalmazza az eszköznek a futamidő lejárta utáni megvásárlására vonatkozó kötelezettségét. Földterület és épületek bérlése esetén a beruházási projekt befejezésének várható időpontját követően a bérletnek nagyvállalatok esetében még legalább öt évig, kis- és középvállalkozás esetében még legalább három évig kell folytatódnia. (5) A támogatott projekt kapcsán beszerzett eszköznek újnak kell lennie, kivéve a felvásárlás esetét vagy ha kis- és középvállalkozás részesül támogatásban. Felvásárlás, illetve kis- és középvállalkozás által vásárolt használt eszköz támogatása esetén az ügylet vagy az eszköz vásárlása kizárólag piaci értéken történhet. 10. § Nem nyújtható támogatás a következő költségekre: a) szinten tartást szolgáló tárgyi eszközök bekerülési értéke, illetve vételára létesítmény felvásárlásakor, b) a korábban már használatba vett olyan tárgyi eszköz bekerülési értéke, amelynek alapján az 4. § szerinti kedvezményezett, más társaság vagy egyéni vállalkozó állami támogatást vett igénybe, c) olyan tárgyi eszköz bekerülési értéke, amelyet a kedvezményezett csődeljárás vagy felszámolás alatt álló társaságtól szerzett be, d) szállítási ágazatban a szállító berendezések (gördülő eszközök) bekerülési értéke, e) személygépkocsi bekerülési értéke, f) nagyvállalkozásnál a korábban már használatba vett tárgyi eszköz bekerülési értéke, kivéve létesítmény felvásárlásakor beszerzett tárgyi eszköz vételárát, valamint a földterület, telek bekerülési értékét. 11. § (1) A regionális beruházási és foglalkoztatási támogatás akkor vehető igénybe, ha a kedvezményezett kötelezettséget vállal arra, hogy a beruházást a projekt befejezésétől számított legalább öt évig – kis- és középvállalkozás esetében legalább három évig – fenntartja az érintett régióban. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelmény nem zárja ki a fejlesztés eredményeként létrejött, de a gyors technológiai változások miatt a meghatározott fenntartási időszak alatt korszerűtlenné vált eszköz cseréjét, ha a fenntartási időszak alatt a gazdasági tevékenység fenntartása az érintett régióban biztosított. A fejlesztés eredményeként létrejött, de a gyors technológiai változások miatt a meghatározott fenntartási időszak alatt korszerűtlenné vált üzem, illetve eszköz cseréjét követő fenntartási időszakban a kedvezményezett a fejlesztés eredményeként létrejött, de a gyors technológiai változások miatt a meghatározott fenntartási időszak alatt korszerűtlenné vált üzem illetve eszköz cseréjére támogatásban nem részesülhet. (3) A támogatás akkor vehető igénybe, ha a kedvezményezett a tárgyi eszközök és az immateriális javak beszerzésekor, illetve felvásárlás esetén az elszámolható költségek legalább 25%-át saját forrásból biztosítja. (4) A regionális beruházási és foglalkoztatási támogatás akkor vehető igénybe, ha a kedvezményezett a támogatásban részesíthető immateriális javakat a fenntartási időszak alatt az érintett régióban használja fel. Nagyvállalatok esetében az immateriális javak aránya nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át. Az immateriális javak csak abban az esetben számolhatóak el, ha teljesítik a következő feltételeket: a) kizárólag a regionális beruházási és foglalkoztatási támogatásban részesülő létesítményben használhatóak fel, b) adott immateriális javaknál értékcsökkenési leírás alkalmazandó, c) piaci feltételek mellett olyan társaságtól szerezték be, amely felett a kedvezményezettnek külön jogszabály szerinti sem közvetlen, sem közvetett befolyása nincs, és d) a vállalat eszközei közé kell sorolni őket, és legalább öt évig, kis- és középvállalkozás esetén legalább három évig a regionális beruházási és foglalkoztatási támogatásban részesülő létesítményben kell maradniuk. (5) Munkahelyteremtést szolgáló beruházás esetén a támogatás igénybevételének feltétele, hogy a kedvezményezett azokat az új munkahelyeket, amelyekhez kapcsolódóan az elszámolható költséget a támogatási intenzitás számítása során figyelembe vette, a beruházás befejezésétől számított három éven belül hozza létre, és minden munkahelyet legalább öt évig, kis- és középvállalkozások esetében legalább három évig az érintett régióban tartsa fenn. (6) Munkahelyteremtést szolgáló beruházás esetén a támogatás igénybevételének feltétele, hogy az újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott nettó munkavállalói létszám a kérelem (pályázat) benyújtását megelőző 12 hónap átlagában a kedvezményezett adott székhelyén, telephelyén, fióktelepén közvetlenül teljes munkaidőben alkalmazott személyek számához képest növekedjen. Az újonnan létrehozott munkakörök számának megállapításakor a részmunkaidős és az idénymunkás alkalmazottak a teljes munkaidőben alkalmazottak arányos törtrészének felelnek meg. (7) Ha a beruházást, illetve fejlesztést osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanon kívánják megvalósítani, a pályázat befogadásának feltétele a tulajdonostársak között közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt használati megállapodásnak és az ahhoz tartozó használati megosztásra vonatkozó vázrajznak a pályázati dokumentációval történő benyújtása. (8) A vissza nem térítendő támogatás igénybevételével beszerzett tárgyi eszközök a fenntartási időszak végéig kizárólag a támogatási szerződésben és a pályázatban meghatározott céloknak megfelelően hasznosíthatók. Az előirányzatból támogatott beruházással létrehozott vagyon – ha az a támogatási döntés kedvezményezettjének tulajdonába kerül – az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 87. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek mellett, a támogatási szerződésben foglalt kötelezettségek lejártáig csak a támogatási döntéshozó előzetes jóváhagyásával idegeníthető el, adható bérbe vagy más használatába, illetve terhelhető meg. Ha az elidegenítéshez a támogatási döntéshozó hozzájárult, a támogatási döntés kedvezményezettje mentesül a támogatási összeg visszafizetésének kötelezettsége alól. Hozzájárulás hiányában a támogatási döntés kedvezményezettje köteles a tárgyi eszköz értékére eső támogatás időarányos, értékcsökkenéssel korrigált összegét az Ávr. szerint visszafizetni. 9. A kutatás-fejlesztési és innovációs támogatás célja, a támogatás mértéke 12. § E rendelet alapján kutatás-fejlesztési és innovációs támogatás alapkutatáshoz, ipari kutatáshoz, kísérleti fejlesztéshez, műszaki megvalósíthatósági tanulmányok készítéséhez, szabadalmak, iparjogvédelmi jogok megszerzéséhez és érvényesítéséhez nyújtható. 13. § (1) A K+F projekttámogatás esetén az egyes, azonos elszámolható költségekkel rendelkező projektekhez nyújtható támogatás támogatási intenzitása nem haladhatja meg a) alapkutatás esetén az elszámolható költségek 100%-át, b) ipari kutatás esetén az elszámolható költségek 50%-át, c) kísérleti fejlesztés esetén az elszámolható költségek 25%-át. (2) Ha egy projekt több feladatot foglal magában, az egyes feladatokat minősíteni kell aszerint, hogy melyik, az (1) bekezdésben meghatározott kutatásfajták közé tartozik. (3) A támogatási intenzitást külön kell megállapítani az egyes kedvezményezettekre, ideértve a (5) bekezdés a) pontja szerinti együttműködési projektben résztvevőket. Ha olyan projekt részesül támogatásban, amely kutatási szervezetek és vállalkozások együttműködésében valósul meg, az adott projekthez nyújtott közvetlen kormányzati hozzájárulás és – ha támogatásnak minősül – a kutatási szervezetek projekthez nyújtott hozzájárulása nem haladhatja meg az egyes kedvezményezettre alkalmazandó támogatási intenzitást. (4) Az ipari kutatásra és kísérleti fejlesztésre az (1) bekezdésben megállapított támogatási intenzitás 10 százalékponttal növelhető a középvállalkozások, 20 százalékponttal a kisvállalkozások esetében. (5) Az ipari kutatásra és kísérleti fejlesztésre az elszámolható költségek 80%-ának megfelelő támogatási intenzitásig további 15 százalékpontos növelés adható, ha a) a projekt legalább két, egymástól független vállalkozás tényleges együttműködésével valósul meg, és a következő feltételek teljesülnek: aa) egyik vállalkozás sem viseli az együttműködésen alapuló projekt elszámolható költségeinek több mint 70%-át, és ab) a projekt legalább egy kis- és középvállalkozással folytatott együttműködésben valósul meg, vagy legalább két különböző tagállamban végzik, b) a projekt egy vállalkozás és egy kutatási szervezet tényleges együttműködésével valósul meg, és a következő feltételek teljesülnek: ba) a kutatási szervezet az elszámolható projektköltségek legalább 10%-át viseli és bb) a kutatási szervezet jogosult a kutatási projektek eredményeinek közzétételére, ha azok a szervezet által végzett kutatásból származnak, vagy c) ipari kutatás esetében a projekt eredményeit széles körben, technikai és tudományos konferenciák keretében, tudományos és műszaki folyóiratokban, szabadon hozzáférhető adattárakban vagy nyílt és szabad forráskódú szoftvereken keresztül terjesztik. (6) Az (5) bekezdés a) és b) pontja alkalmazása szempontjából az alvállalkozásba adás nem minősül tényleges együttműködésnek. (7) A műszaki megvalósíthatósági tanulmányok támogatása esetében a támogatási intenzitás nem haladhatja meg a) kis- és középvállalkozásnál az ipari kutatási tevékenységeket előkészítő tanulmányok esetében az elszámolható költségek 75%-át, a kísérleti fejlesztési tevékenységeket előkészítő tanulmányok esetében az elszámolható költségek 50%-át, b) nagyvállalkozásoknál az ipari kutatási tevékenységeket előkészítő tanulmányok esetében az elszámolható költségek 65%-át, a kísérleti fejlesztési tevékenységeket előkészítő tanulmányok esetében az elszámolható költségek 40%-át. (8) A kis- és középvállalkozás részére szabadalmak, iparjogvédelmi jogok megszerzéséhez és érvényesítéséhez nyújtott támogatások esetében a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az (1) bekezdésben meghatározott mértéket azzal, hogy ahhoz a kutatási tevékenységhez tartozó támogatási intenzitást kell figyelembe venni, amellyel először sikerült megszerezni az érintett szabadalmi vagy iparjogvédelmi jogot. 14. § (1) A K+F projekttámogatás alkalmazásában elszámolható költségek a következők: a) a projekttel összefüggésben közvetlenül felmerült személyi jellegű ráfordítások az Sztv. szerint, ideértve kizárólag a kutatók, fejlesztők, technikusok és egyéb kisegítő személyzet foglalkoztatásához kapcsolódóan felmerült személyi jellegű ráfordításokat a támogatott projektben való foglalkoztatásuk arányában, b) a projekttel összefüggésben közvetlenül felmerült anyagjellegű ráfordítások, ideértve ba) az anyagköltséget, bb) az igénybe vett szolgáltatásokat (beleértve a szerződéses kutatás-fejlesztés és innováció költségét, a tanácsadás és hasonló szolgáltatások igénybevétele költségét, valamint az épület- és földhasználattal összefüggésben igénybe vett szolgáltatások miatti költségeket), és bc) az egyéb szolgáltatásokat, c) az általános költségeknek a projekthez – a kutatás-fejlesztés és innovációt megfelelően jellemző – vetítési alap arányában, a számviteli politikában meghatározott módon hozzárendelt összege, d) projekttel összefüggésben használt épület Sztv. szerinti értékcsökkenési leírásának a támogatott projektben való használat mértékében meghatározott összege, a projekttel összefüggésben használt földterület beszerzése esetén annak bekerülési értéke, valamint az adásvétellel összefüggésben felmerülő egyéb költségei, e) műszaki berendezések, gépek és egyéb berendezések, felszerelések Sztv. szerinti bekerülési értéke a támogatott projektben való használatuk mértékéig, és f) harmadik féltől piaci áron megvásárolt, pénzügyi lízingbe vett tudás és szabadalmak Sztv. szerinti bekerülési értéke, illetve a lízingdíjak tőketörlesztő része. (2) Az (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti szerződéses kutatás-fejlesztés és innováció költsége, valamint az (1) bekezdés f) pontja szerint vásárolt, pénzügyi lízingbe vett tudás és szabadalom bekerülési értéke, illetve lízingdíjának tőketörlesztő összege abban az esetben vehető figyelembe az elszámolható költségek között, ha a szerződéskötésre a piaci feltételeknek megfelelően került sor. (3) A K+F projekttámogatás esetén valamennyi elszámolható költségnek a kutatás-fejlesztés adott fajtájához kell kapcsolódnia. (4) Megvalósíthatósági tanulmányok támogatása alkalmazásában elszámolható költségek a tanulmánnyal összefüggésben felmerült anyagjellegű és személyi jellegű ráfordítások. (5) A kis- és középvállalkozás részére szabadalmak, iparjogvédelmi jogok megszerzésének és érvényesítésének támogatása alkalmazásában elszámolható költségek a következők: a) az oltalomnak az első iparjogvédelmi hatóság által történő megítélését megelőzően felmerülő valamennyi költség, beleértve a bejelentés előkészítéséhez, benyújtásához és a vizsgálatához kapcsolódó költségeket, valamint az oltalom megadása előtt az iparjogvédelmi oltalom megszerzése iránti eljárásban felmerülő költségeket, b) fordítási és egyéb költségek, amelyek az oltalomnak – az a) pontban szereplő iparjogvédelmi hatóságtól eltérő – másik iparjogvédelmi hatóság előtt, az oltalom megszerzésével vagy érvényesítésével kapcsolatban merülnek fel, és c) az oltalom megadása iránti hivatalos eljárásban, illetve az esetleges felszólalási eljárás során az oltalom érvényességének védelme érdekében felmerülő költségek, abban az esetben is, ha ezek a költségek az oltalom megadását követően merülnek fel. 10. Kis- és középvállalkozás részére nyújtott tanácsadáshoz és a kis- és középvállalkozás vásárokon való részvételéhez kapcsolódó támogatás 15. § (1) E támogatási program keretében a kis- és középvállalkozás részére nyújtott tanácsadáshoz, valamint a kis- és középvállalkozás vásárokon való részvételéhez kapcsolódó támogatást az elszámolható költségek 50%-áig lehet odaítélni. (2) A tanácsadáshoz kapcsolódó támogatás esetén az elszámolható költségek a külső tanácsadók által nyújtott szolgáltatások tanácsadói költségei. Az érintett szolgáltatás nem lehet folyamatos vagy időszakosan visszatérő tevékenység, és nem kapcsolódhat a vállalkozás szokásos működési költségeihez, különösen a folyamatos adótanácsadáshoz, rendszeres jogi szolgáltatáshoz vagy hirdetéshez. (3) A vásárokon való részvételhez kapcsolódó támogatás esetén az elszámolható költségek a vállalkozásnak valamely kiállításon vagy vásáron való első részvétele esetén a kiállító helyiség bérletével, felállításával és működtetésével kapcsolatos költségek. 11. A közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtható támogatásra vonatkozó szabályok 16. § (1) Közszolgáltatás finanszírozásához támogatást kizárólag a közszolgáltatás ellátásával megbízott kedvezményezett kaphat. (2) A közszolgáltatások ellátásához nyújtott támogatás csak olyan mértékben korlátoztathatja a versenyt, amely mindenképpen szükséges a feladat hatékony ellátásához. (3) A támogatás mértéke nem haladhatja meg a közszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséhez szükséges nettó költséget, beleértve az ésszerű nyereséget. A támogatás mértékét az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló, 2011. december 20-i 2012/21/EU bizottsági határozat (a továbbiakban: Határozat) 5. cikke szerint kell megállapítani. (4) Ha a kedvezményezett a Határozat 5. cikknek megfelelően meghatározott összeget meghaladó támogatásban részesül, köteles a túlkompenzációt visszafizetni. Ha a túlkompenzáció összege nem haladja meg az átlagos éves ellentételezés összegének 10%-át, a túlkompenzáció átvihető a következő időszakra, és levonható az arra az időszakra fizetendő támogatás összegéből. (5) A kedvezményezett a támogatásról olyan elkülönített elszámolást köteles vezetni, amelyből a (2)–(4) bekezdésben meghatározott követelmények ellenőrizhetőek. 12. A kulturális célú támogatásra vonatkozó szabályok 17. § (1) E rendelet alapján kulturális célú támogatás kizárólag olyan tevékenységhez nyújtható, amely igazoltan elősegíti a) a kultúra területi és társadalmi felzárkózásra, aktivitásra ösztönző funkcióinak kihasználását, b) a nem-formális és informális tanulási formák bővítését, az iskola előtti és iskoláskori készség- és képességfejlesztést, az egész életen át tartó tanulás támogatását, a kreativitás fejlesztését, c) az oktatás és a kulturális intézmények partneri együttműködésének erősítését, d) a közművelődési és közgyűjteményi intézményrendszer által közvetített tudáshoz, valamint az azt közvetítő szolgáltatásokhoz, a kulturális értékekhez való egyenlő esélyű hozzáférést, e) a kulturális közösségi programok helyszíneinek kialakítását, alkotó csoportok és műhelyek működéséhez szükséges infrastruktúra megteremtését. (2) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó tevékenységekhez nyújtott támogatásban az 4. §-ban meghatározottak köre részesülhet, különösen a következők: a) Magyarország 6 konvergencia régiójában térségi központi szerepet ellátó nagyvárosok önkormányzatai, továbbá az önkormányzat felsőoktatási intézménnyel vagy gazdasági társasággal kötött konzorciumai, ha a projektgazda az önkormányzat és a konzorciumi partner nem részesül támogatásban, b) a kulturális intézmények, a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvényben foglalt közművelődési, múzeumi és könyvtári intézmények, ezek tulajdonosai, fenntartói, vagyonkezelői. 18. § (1) A kulturális célú támogatások alkalmazásában az elszámolható költségek köre a kultúra területi és társadalmi felzárkózásra, aktivitásra ösztönző funkcióinak kihasználása, a nem-formális és informális tanulási formák bővítése, az iskola előtti és iskoláskori készség- és képességfejlesztés, az egész életen át tartó tanulás támogatása, a kreativitás fejlesztése, az oktatás és a kulturális intézmények partneri együttműködésének erősítése, a közművelődési és közgyűjteményi intézményrendszer által közvetített tudáshoz, valamint az azt közvetítő szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése, a kulturális közösségi programok helyszíneinek kialakítása, alkotó csoportok és műhelyek működéséhez szükséges infrastruktúra megteremtése, a kulturális értékekhez való egyenlő esélyű hozzáférés erősítése során közvetlenül felmerülő, igazoltan e célra fordított költségek. (2) Az igénybe vehető támogatás mértéke nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100%-át. (3) A támogatás mértékének felső határát és az elszámolható költségek körét a pályázati felhívás tartalmazza. 13. Az állami támogatásokra vonatkozó közös szabályok 19. § A kedvezményezett köteles a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés napjától számított tíz évig megőrizni. 20. § (1) Nem ítélhető meg támogatás a) azon szervezet részére, amely az Európai Bizottság támogatás visszafizetésére kötelező határozatának nem tett eleget, b) – a közszolgáltatás ellentételezése kivételével – a nehéz helyzetben lévő vállalkozás részére, c) a pályázati felhívás által meghatározott kizáró ok fennállása esetén. (2) Nem ítélhető meg a 800/2008/EK bizottsági rendelet szerinti támogatás a) a 800/2008/EK bizottsági rendelet 1. cikk (2) és (3) bekezdésében foglalt tevékenységekhez, b) a 800/2008/EK bizottsági rendelet 1. cikk (4) bekezdésében meghatározott célra. 21. § (1) A 800/2008/EK bizottsági rendelet alapján támogatás csak akkor ítélhető meg, ha a kedvezményezett még a projekt megkezdése előtt a támogatás iránti kérelmét benyújtja. (2) Nagyvállalkozások esetében a kedvezményezettek kötelesek igazolni, hogy a) a támogatás segítségével lényegesen megnövekszik a projekt mérete, b) kiszélesedik a tevékenység köre, c) növekszik a kedvezményezett által a projektre fordítandó összeg, d) lényegesen felgyorsul a projekt végrehajtási üteme, vagy e) regionális beruházási és foglalkoztatási támogatás esetében a projekt a támogatás hiányában nem az érintett támogatott régióban valósult volna meg. 22. § (1) A 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatás különböző elszámolható költségek esetében halmozható más, a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatással. Azonos vagy részben azonos elszámolható költségek esetében a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatás abban az esetben halmozható más, a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatással, vagy csekély összegű támogatással, ha az nem vezet a 800/2008/EK bizottsági rendelet szerinti legmagasabb támogatási intenzitás, vagy támogatási összeg túllépéséhez. (2) Egy projekthez igénybe vett összes állami támogatás – függetlenül attól, hogy annak finanszírozása uniós, országos, regionális vagy helyi forrásból történik – támogatási intenzitása nem haladhatja meg az irányadó uniós állami támogatási szabályokban meghatározott támogatási intenzitást. 23. § (1) A támogatások támogatási intenzitásának kiszámítása során valamennyi felhasznált számadatot az adók vagy illetékek levonása előtt kell figyelembe venni. Ha a támogatást a vissza nem térítendő támogatástól eltérő formában nyújtják, a támogatás összegének a támogatástartalmat kell tekinteni. (2) A több részletben kifizetett támogatást az odaítélés időpontja szerinti értékre kell diszkontálni az Atr. 2. § 3. pontja szerinti diszkont kamatláb alkalmazásával. 24. § (1) A támogatott projekt megkezdése időpontjának a következő időpont minősül: a) építési tevékenységet tartalmazó projekt esetén: aa) az építési naplóba történt első bejegyzés időpontja (építési naplóval igazolva), ab) olyan építési jellegű munkák esetében, ahol építési napló vezetése nem kötelező, ott a kivitelezői szerződés alapján a kivitelező nyilatkozata a munkálatok megkezdésére vonatkozóan, b) gép, berendezés, anyag, termék beszerzését tartalmazó projekt esetén az első beszerzett gép, berendezés, anyag, termék megrendelését igazoló okmányon feltüntetett nap, c) egyéb tevékenységhez kapcsolódó projekt esetén a megvalósításra megkötött első szerződés létrejöttének napja, d) ha a pályázatban ismertetett projektet több célterületre (építés, beszerzés vagy egyéb) kiterjedően valósítják meg, a projekt megkezdésének időpontja az egyes célterületeknek megfelelő tevékenységek kezdési időpontjai közül a legkorábbi időpont. (2) A projekt előkészítő tanulmányok megrendelése, elkészítése nem minősül a fejlesztés, beruházás (1) bekezdésben meghatározott megkezdésének. 25. § E rendelet alapján támogatási döntést 2013. december 31-ig lehet hozni. 14. Záró rendelkezések 26. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba. (2) E rendelet rendelkezéseit az e rendelet hatálybalépését követően meghirdetett felhívások tekintetében kell alkalmazni. 27. § E rendelet a) 6. § a) pontja a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. december 15–i 1998/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 379., 2006. 12. 28., 5. o.), b) 6. § b)–d) pontja a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló, 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet I. fejezete, 13. cikke, 26–27. cikke, 31–33. cikke (HL L 214., 2008. 8. 9., 3. o.), c) 6. § e) pontja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló, 2011. december 20-i 2012/21/EU bizottsági határozat (HL L 7., 2012. 1. 11., 3. o.), d) 6. § f) pontja a multifunkcionális közösségi művelődési központoknak, múzeumoknak, közkönyvtáraknak nyújtott támogatás című, N 293/2008. számú bizottsági határozat hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz. 28. § Hatályát veszti a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program előirányzatából nyújtott, az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikk (1) bekezdés hatálya alá tartozó támogatások felhasználásáról szóló 27/2007. (X. 10.) ÖTM rendelet azzal, hogy rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre alkalmazni kell. Németh Lászlóné s. k., nemzeti fejlesztési miniszter